1

Kivonal a ,Negy keides¨ cínu könyvloI

Negy keides, neIy negváIlozlalhalja az eIeledel
szeizo: ßyion Kalie
es Slephen MilcheII

,8c|c| scn|i ncn adna| nc|cd, csa| |c nagad. |z a |is fùzc| ncgnu|a|ja, ncgqan.´
ßyion Kalie

Lz a kis füzel a ,Negy keides¨ (,Loving vhal is¨) cínu könyv kivonala. Az enleiek
keieseie evenle löll lízezei peIdány keiüI leIoIe a viIág ninden lájáia
leiílesnenlesen, hogy lánogassa az enleiekel a Munka (The Woik)
eIelnegváIlozlaló eiejenek feIfedezeselen. (Kalie így nevezle eI nódszeiel.)

Ha Te a foIyanalol lováll szeielned neIyíleni, keiesd a ,Negy keides¨ cínu
könyvel a loIloklan. A könyv Kalie násokkaI vaIó leszeIgeleseil - faciIilásail - is
lailaInazza, oIyan lenáklan, ninl a feIeIen, egeszseg, kapcsoIalok, penz, a lesl es
nás egyelek, es ennek köszönheloen a Munkál vegezve egyie neIyellie julhalsz
lenso foIyanalaidlan. A ,Negy keides¨ angoI nyeIven hangoskönyvkenl is eIeihelo.
KüIönIeges eileke, hogy Kaliel haIIhalod eIolen, aninl a voikshopokon kíseii a
Munka vegzesel. A könyv es a hangoskönyv honIapunkon is eIeihelo,
vvv.lhevoik.con vagy leIefonon is negiendeIhelo az +1-815-664-42O9 vagy 1-8OO-
98-KATIL leIefonszánon (csak az USA-lan).


© 2OO9 ßyion Kalie, Inc. AII iighls ieseived.
2


Bcvczctés

ßyion Kalie negaIkolla a Munkál, ani Iehelove lelle szánunkia, hogy
neglaIáIjuk es negvizsgáIjuk azokal a gondoIalokal, neIyek szenvedesl okoznak
szeile a viIágon. A Munka úl ahhoz, hogy kileküIhessünk önnagunkkaI es a
viIággaI. Az idos, a fialaI, a leleg, az egeszseges, a nuveIl es a nen nuveIl - láiki,
akinek nyiloll az eIneje, kepes a Munkál vegezni.
ßyion KalhIeen Reid eIelenek hainincas eveilen súIyos depiessziólan lelegedell
neg. A kövelkezo 1O ev soián lelegsege egyie neIyüIl, az uloIsó kel evlen szinle
áIIandóan az ágylan feküdl, kepleIen voIl eIhagyni azl, es az öngyiIkosság gondoIala
kínozla. Azlán egy napon, a IegneIyell kelsegleeseslen, negszüIelell lenne egy
feIisneies, neIy negváIlozlalla az eIelel.
Kalie feIisneile, hogy gondoIalai sugaIIaláia eddig azl hille, hogy a doIgoknak
náskepp keII Ienniük, ninl ahogy vannak (,A feijennek jollan keIIene szeielnie
engen¨, ,A gyeiekeinnek neg keIIene engen lecsüIniük¨), es ezeil szenvedell. Míg
ha ncn ni||c c| ezekel a gondoIalokal, lekel eIl ál. Megeilelle, hogy a depiessziójál
nen a köiüIölle Ievo viIág okozla, hanen az, anil o hill a köiüIölle Ievo viIágióI.
ßeIso feIviIIanáskenl jeIenl neg Kalie szánáia, hogy szokásos pióláIkozásaink a
loIdogság eIeieseie sikeileIensegie vannak íleIve. Továllia is - leineszelesen
ninden kiIálás neIküI - pióláIhaljuk negváIlozlalni a viIágol, hogy oIyanná váIjon,
ninl azl a fejünklen keiingo gondoIalok szuggeiáIják. LheIyell, Kalie javasIala
szeiinl, keidesekkeI vizsgáIhaljuk neg ezekel a gondoIalokal, es anikoi laIáIkozunk
a viIággaI, ahogyan vaIóságosan Ielezik, akkoi addig nen isneil lekel es öiönöl
lapaszlaIhalunk neg. Kalie kifejIeszlelle a gondoIalok negvizsgáIásának egyszeiu,
es nen kevesle eioleIjes nódszeiel, neIy a fenli lianszfoinációl Iehelove leszi a
gyakoiIallan, anil Munkának nevezell eI. A foIyanal eiednenye az Iell, hogy az
ágylan fekvo, öngyiIkossági eIkepzeIesekkeI küzdo no egyie löll es löll szeielelleI
ludoll foiduIni ninden feIe, anil hozoll szánáia az eIel.
Kalie iáIálása az eIne nuködeseie egylecseng a nodein kognilív pszichoIógia
kulalásaivaI, a Munkál Szókialesz páileszedeihez, a luddhisla lanílásokhoz, es a 12-
Iepes piogianokhoz is szoklák hasonIílani. Án Kalie nindenfeIe vaIIási- vagy
pszichoIógiai isneiel neIküI fejIeszlelle ki nódszeiel. Lgy no neglapaszlaIla a
szenvedes keIelkezesel es vegel - eiie aIapuI a Munka, ani negIepoen egyszeiu, es
küIönlözo koiú es hálleiu enleiek sikeiesen aIkaInazhalják, nincs hozzá senni
násia szükseg, ninl egy daial papíiia, egy loIIia es egy nyiloll eIneie. Kalie Iálla,
ha negpióláIná Iálásnódjál vagy sajál váIaszail áladni az enleieknek, azok kisell
eilekkeI líinának. LheIyell egy foIyanalol kínáI szánukia, neIylen saj4| t4|aszai|a|
fedezhelik feI. Az eIsok, akik kipióláIlák a Munkál, neglapaszlaIlák lianszfoináIó
halásál, es Kaliel hanaiosan neghívlák, hogy nyiIvánosan lanílsa a foIyanalol.
1986 óla Kalie niIIióknak nulalla le viIágszeile a Munkál. NyiIvános piogianok
kiegeszílesekenl küIönlözo váIIaIaloknáI, egyeleneken, iskoIáklan, egyházaklan,
löilönöklen, kóiházaklan nulalla le a Munkál. Kalie hunoia es a leIoIe áiadó
öiön közvelIenüI eIIazílja az enleiekel, es gyois neglapaszlaIásaik, negIálásaik es
IeIki állöieseik vaiázsIalossá leszik az együll löIlöll idol (papíizselkendok nindig
könnyen eIeihelok). 1998 óla evenle negyszei keiüI negiendezesie az IskoIa (SchooI
3

foi The Woik), 9 napos lananyaggaI, neIyel Kalie vezel. Az IskoIa lananyaga áIIandó
iesze az áIIaniIag eIisneil oklalási eIeneknek (USA) es sok pszichoIógus,
konzuIláns es leiapeula aiióI szánoI le, hogy a Munka nunkájuk Iegfonlosall iesze
Iell. KaIifoinia deIi ieszen, evenle, decenlei vegen, Kalie negiendezi negy napos,
újevi nenláIis vizsgáIódási piogianjál (Nev Yeai´s MenlaI CIeanse) - azon kívüI lail
neha helvegi voikshopokal is. Lz aIkaInakkoi Kalie faciIiláloii nunkáinak audio- es
videofeIveleIei (löllfeIe lenálan: szex, penz, a lesl, szüIonek Ienni sll.) kaphalók,
neIyek negiendeIhelok a honIapon keieszlüI is. vvv.lhevoik.con.
2OO2. náiciusálan a Hainony ßooks negjeIenlelle Kalie eIso könyvel, a ,Negy
keidesl¨, neIyel feijeveI, az isneil íióvaI, Slephen MilcheIIeI együll íil. A könyvel
eddig 22 nyeIvie foidílollák Ie. Szeile az USA-lan a leslseIIei Iislákia keiüIl. A
¨Szüksegen van a szeieleledie - ez igaz`¨ MichaeI Kalz-caI íiódoll, es az ¨Öiön
ezei neve: Hogyan eIjünk hainóniálan azzaI, ahogy a doIgok vannak¨, neIy
Slephen MilcheIIeI íiódoll, szinlen leslseIIeiek voIlak. ¨Vond keidoie a
gondoIalaidal, váIlozlasd neg a viIágol: Idezelek ßyion KalieloI¨, 2OO7-len jeIenl
neg. LeguloIsó könyve: ,Ki IenneI löileneleid neIküI`¨ 2OO8. oklóleielen jeIenl neg.
Islen hozoll a MunkánáI!


AmI van, az van.

A szenvedesnek egyelIen nódja Ielezik: nikoi eIhiszünk egy gondoIalol, neIy
haicla száII azzaI, ani van. Ha az eIne igazán liszla, akkoi az, ani van, negegyezik
azzaI, anil akaiunk. Ha azl szeielned, hogy a vaIóság küIönlözzön allóI, ani van, az
oIyan, ninlha eIkezdeneI egy nacskál ugalni lanílani. IióláIkozhalsz es
pióláIkozhalsz, es a vegen a nacska feI fog nezni iád es azl nondja, ¨niau¨. Azl
akaini, hogy a vaIóság nás Iegyen, ninl aniIyen, ienenyleIen.
Ls azlán, ha odafigyeIsz, eszie fogod venni, hogy naponla löll lucalszoi
iIyesnikel gondoIsz, ninl: ¨Az enleieknek kedvesellnek keIIene Ienniük.¨ ¨A
gyeiekeknek jóI neveIlen keIIene viseIkedniük.¨ ¨A feijennek (feIesegennek) egyel
kene veIen eilenie.¨ ¨Soványallnak kene Iennen (vagy csinosallnak, vagy
sikeiesellnek).¨ Lz az a gondoIkodási nód, anikoi azl akaijuk, hogy a vaIóság nás
Iegyen, ninl aniIyen. Ha azl gondoIod, hogy ez eIegge depiináIó, igazad van.
Minden sliessz, anil áleIünk, onnan száinazik, hogy haicoIunk azzaI, ani van.
Azok, akik eppen isneikednek a MunkávaI, sokszoi nondják neken: ¨De az
eiolIenne lenne engen, ha löllel nen haicoInek azzaI, ani van. Ha csak egyszeiuen
eIfogadon a vaIóságol, passzív Ieszek. LIveszlenen a cseIekvesie vaIó
keszlelesenel.¨ IIyenkoi egy keidesseI váIaszoIok: ¨Lgesz lizlosan ludhalod, hogy
ez igaz`¨ MeIyik gondoIal lesz eiolIenelle` - ¨ßáicsak ne veszílellen voIna eI a
nunkánal¨ vagy ¨LIveszílellen a nunkánal, nil lehelek nosl`¨
A Munka negnulalja, hogy az, aniioI azl gondoIjuk, nen keIIell voIna, hogy
neglöilenjen, neg |c||c||, hogy löilenjen. Meg keIIell, hogy löilenjen, azeil, neil
neglöilenl, es a viIág ninden gondoIkodása nen lud ezen váIlozlalni. Lz nen azl
jeIenli, hogy heIyeseId vagy ünnepeId. Lz csak azl jeIenli, hogy kepes vagy a
doIgokal eIIenáIIás vagy leIso haicaid zavaiodollsága neIküI Iálni. Senki nen akaija,
hogy lelegek Iegyenek a gyeiekei, senki nen akai aulólaIeselel áleIni, de ha ezek a
doIgok neglöilennek, hál hogyan is lánogalhalna lennünkel az eIIenük vaIó
4

nenláIis haicunk` CsináIhalnánk ni ezl jollan is, ha ludnánk, hogyan hagyhalnánk
alla.
Ln szeieInese vagyok annak, ani van, nen azeil, neil spiiiluáIis vagyok, hanen
neil fáj, ha haicla száIIok a vaIósággaI. Onnan ludhaljuk, hogy a vaIóság úgy jó,
ahogy van, neil ha haicla száIIunk veIe, negfeszüIünk es fiuszliáIlak Ieszünk. Nen
eiezzük leineszelesnek es kiegyensúIyozollnak nagunkal. Ha negáIIíljuk a
vaIósággaI vaIó eIIenkezesl, egyszeiuen, áianIóan, kedvesen es feIeIennenlesen
ludunk cseIekedni.


Kapcsn!ðdj ðsszc a saját do|godda|

Csak háion fajla dc|gc| ludok laIáIni az univeizunlan: az en dc|gcna|, a liedel, es
Islen dc|g4|. (Szánonia az |s|cn szó azl jeIenli: vaIóság. A vaIóság az, ani nindenl
uiaI. ßáinil, ani az en, a le es láiki nás lefoIyásán kívüI esik, azl Islen dc|g4na|
nevezek.)
Az áleIl sliessz jó iesze onnan száinazik, hogy nenláIisan a sajál dc|gain|cn kívüI
eIünk. Ha oIyasnikel gondoIok, hogy ¨nunkál kene laIáInod, azl akaion, hogy
loIdog Iegy, ponlosnak keIIene Ienned, jollan kene nagadióI gondoskodnod¨, a le
dc|gaidda| fogIaIkozon. Ha aggódon föIdienges, áivíz, háloiú niall, vagy ha neg
akaiok haIni, az Islen dc|gaioa avalkozon. Ha nenláIisan a le dc|gaidda| vagy Islen
dc|gaita| fogIaIkozon, akkoi kiiekeszlen nagan. Lzl nái koiállan, 1986-lan
eszievellen. Ha gondoIaliIag anyán ügyeiveI (dc|gaita|) fogIaIkozlan, nikoi
oIyasnil gondoIlan, ninl pI.¨Anyánnak neg kene eilenie engen¨, közvelIenüI
áleIlen a nagányosság eizesel. Ls negIállan, hogy vaIahányszoi eIelen soián IeIki
fájdaInal vagy nagányl eIlen ál, nindig vaIaki nás dc|g4ta| fogIaIkozlan.
Ha le eIed az eIeledel es en nenláIisan szinlen a le eIeledel eIen, ki naiad ill,
hogy eIje az en eIelenel` Mindkellen oll vagyunk náIad. CondoIaliIag a le
ügyeidlen (dc|gaidoan) Ienni lávoI lail engen allóI, hogy jeIen Iehessek a sajál
eIelenlen. LIváIaszlollan nagan sajál naganlóI, es csodáIkozon, hogy nieil nen
nuködik az eIelen.
Azl gondoIni, en ludnán, hogy ni Ienne a Iegjoll láikinek is, azl jeIenli, hogy
nen a sajál dc|gainna| fogIaIkozon. Meg ha a szeielel nevelen is, ez akkoi is liszla
lekepzeIlseg, es az eiedneny: feszüIlseg, nyuglaIanság es feIeIen. Tiszlálan vagyok
azzaI, hogy ni jó neken` Lz az egyelIen dc|gcn van. A Iegjoll, ha eIoszöi ezzeI
fogIaIkozon, nieIoll negoIdanán a le piolIenáidal.
Anikoi eIjulsz oda, hogy a ¨|inc| a dc|ga¨ keidesel eIeg neIyen negeiled, es a
sajál dc|gcdda| kapcsoIódsz össze, szánodia eIkepzeIhelelIen feIszaladuIásl eIhelsz ál
az eIeledlen. LegközeIell, ha sliesszl, vagy kenyeInelIensegel eizeI, ledd feI
nagadnak a keidesl, ¨kinek a dc|g4ta| fogIaIkozon gondoIallan`¨, es Iehel, hogy
szelduiiansz a nevelesloI! Lz a keides vissza lud leged vezelni önnagadhoz. Ls
Iehel, hogy eszie fogod venni, hogy soha nen ludláI jeIen Ienni egesz eIeledlen, neil
nenláIisan nások dc|gaita| fogIaIkozláI, az o eIelükel eIled. Ha csak egyszeiuen
eszieveszed, hogy vaIaki násnak a dc|g4oa neiüIleI leIe, náiis visszaleihelsz sajál
csodáIalos önnagadhoz.
Ls Iehel, ha ezl egy daialig csináIod, eszieveszed, hogy a le sajál dc|gcd, ninl
oIyan, nen is Ielezik. Hogy az eIeled önnagálóI is lökeIelesen zajIik.
5



Hngyan tckInts mcgértéssc! a gnndn!ataIdra

A gondoIal áilaInalIan, níg csak nen hiszünk neki. Nen a gondoIalaink, hanen a
hozzájuk vaIó ragasz|cd4s okozza a szenvedesl. A gondoIalhoz vaIó iagaszkodás azl
jeIenli, hogy eIhisszük, hogy a gondoIal igaz, aneIküI, hogy ezl negvizsgáIluk voIna.
A hiedeIen egy gondoIalol jeIenl, aneIyhez gyakian evek óla iagaszkodunk.
Sok enlei azonosuI azzaI a vaIakiveI, akiioI a gondoIalai azl áIIílják, hogy az - o.
Lgy nap eszievellen, hogy en nen IeIegzen - en |c|cgcz|c|tc tc||an. Azlán szinlen
eszievellen, Iegnagyoll eIvezelenie, hogy nen gondoIkodon - hogy akluáIisan
eppen egy gondoIal voIlan es hogy a gondoIkodás nen szeneIyes. Mondod azl
nagadnak, nikoi ieggeI feIeliedsz, hogy ¨Azl gondoIon, na nen fogok
gondoIkodni¨` TúI keso: Mái gondoIkozoI! Csak negjeIennek a gondoIalok.
KiIepnek a senniloI es visszanennek a sennile, ninl ahogy a feIhok nozognak az
üies egloIlon. Azeil jönnek, hogy álhaIadjanak, nen azeil, hogy naiadjanak. Nincs
lennük senni káios, níg igaznak nen hisszük okel, es nen kezdünk eI hozzájuk
iagaszkodni.
Soha neg senki nen voIl kepes iá, hogy konlioIIáIja a gondoIalail, neg akkoi
sen, ha vannak enleiek, akik löilenelekel neseInek ióIa, hogyan sikeiüIl ez nekik.
Ln nen negszaladuIni pióláIok a gondoIalainlóI~negeilesseI foiduIok feIejük, es
akkoi ok hagynak eI engen.
A gondoIalok oIyanok, ninl a szeIIo, ninl a IeveIek a fákon, ninl az esocseppek
huIIása. IeIlunnek, negjeIennek - es ha negvizsgáIjuk okel, neglaiálkozhalunk
veIük. VeszekedneI egy esocseppeI` Lgy esocsepplen nincs senni szeneIyes, es
ugyanúgy nincs senni szeneIyes a gondoIaloklan sen. Ha újia feIlukkan egy
egykoi fájdaInas koncepció, neIyel nái negeilesseI vizsgáIláI, Iehel, hogy
IegközeIell eidekesnek fogod laIáIni. Ani koiállan ienáIon szokoll Ienni, nosl
nái csak eidekes. A IegközeIelli aIkaIonnaI, ha feIlukkan, Iehel, hogy nái
nuIalságosnak laIáIod. VegüI lán eszie sen fogod venni. Lz az eieje annak, ha
szeieled azl, ani van.


Papírnn az c!mc

A Munka eIso Iepese, hogy Ieíid az íleIeleidel, az eIeled, núIlad, jeIened, jövod
láineIy sliesszes heIyzeleioI - vaIakiioI, akil nen kedveIsz, vagy egy heIyzelioI,
ani dühíl, haicia keszlel vagy eIszonoiíl. (HasznáIj egy üies papíil, vagy váIaszd a
vvv.lhevoik.con oIdaIon a ¨Resouices¨ cínszól, najd a ,TiansIaled Woiksheels¨-
ol, ahonnan Ie ludsz löIleni es ki ludsz nyonlalni egy ¨IleId neg feIelaiálodal¨
nunkaIapol.)
Lveziedek óla pióláIkozunk azzaI, hogy ne íleIkezzünk - de vaIIjuk le
nagunknak, negis áIIandóan lováll íleIkezünk. Az igazság az, hogy
vaIanennyiünk feje leIe van íleIelekkeI. A MunkálóI vegie negkapjuk az engedeIyl,
hogy kinondhassuk az íleIeleinkel, vagy kikiáIlhassuk okel, es Ieíijuk. Lehel, hogy
iájövünk, hogy a IegkeIIenelIenell gondoIalia is feIleleI neIküIi szeielelleI ludunk
lekinleni.
6

SzeielneIek láloiílani, hogy íijáI vaIakiioI, akinek neg nen locsálolláI neg
leIjesen. A jó kezdeshez ez adja a Iegnagyoll eseIyl. Meg ha 99 százaIeklan neg is
locsálolláI vaIakinek, nen IeszeI igazán szalad,níg leIjesen neg nen locsálolláI. Az
az 1 °, ahoI nen locsálolláI neg, fogja a lölli kapcsoIalodal akadáIyozni (leIeeilve
a sajál nagaddaI vaIó kapcsoIalodal).
Ha eIkezdesz az ujjaddaI kifeIe nulogalni, nen le vagy a fókuszlan. Csak
engedd eI nagad es IegyeI cenzúiázalIan. Cyakian eIegge lizlosak vagyunk allan,
hogy násoknak nil kene lenniük, hogyan keIIene eIniük, kiveI keIIene együll
Ienniük. SzánlaIan negoIdási javasIalunk van nások szánáia, níg önnagunknak
nincs.
Ha vegzed a Munkál, kideiüI szánodia, hogyan gondoIkodsz násokióI, es elloI
negludod, ki vagy le. LselIeg negIálod, hogy ninden, anil nagad köiüI Iálsz, sajál
gondoIalaid kivelüIese. Te vagy a neseIo, ninden löilenel piojekloia (kivelíloje), es
a viIág a le gondoIalaidnak a kivelílell negjeIenílese.
Az idok kezdele óla az enleiek negpióláIlák negváIlozlalni a viIágol, hogy
loIdogok Iehessenek. Lz soha nen nuködöll, neil a pióláIkozás eIfedle a vaIódi
piolIenál. KiIáláslaIan doIog a piojekciók negváIlozlalásávaI pióláIkozni. Minlha
velíles közlen pöllyöl eszIeInenk a vásznon es azl gondoInánk, seiüIl a fiIn, lehál
negpióláIjuk negváIlozlalni ezl vagy azl a szeneIyl, eppen azl, akihez
IegközeIellinek lunik a piolIena. IgazálóI poiszen van a piojekloi Iencsejen.
Mikoi neglaIáIluk a poiszenel, sajál nagunk negliszlílhaljuk. Lz a szenvedes vege
es egy kis öiön kezdele a paiadicsonlan. A Munka azl a Iehelosegel adja nekünk,
hogy a piojekloil - az eInel - cseieIjük ki es ne a piojekciókal.


Hngyan tð!tsük kI a munka!apnt

MeghívIak, hogy íleIkezzeI, hogy IegyeI gyeiekes, keneny es kicsinyes. Iij a gyeinek
sponlaneilásávaI, aki szonoiú, dühös, zavaiodoll vagy feI. Ne IegyeI löIcs,
spiiiluáIis vagy kedves. LIjöll az ideje, hogy leIjesen oszinle IegyeI, es
cenzúiázalIanuI Ieíid, anil eizeI. Lngedd neg az eizeseidnek, hogy kifejezodjenek,
aneIküI, hogy a kövelkeznenyekloI vagy lünlelesloI keIIene feIniük.
A kövelkezo oIdaIon laIáIsz egy kilöIlöll ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIapol.
Második feijenioI, IauIióI íilan a peIdál (ellen az esellen az engedeIyeveI), iIyen
gondoIalain voIlak ióIa akkoiilan, nieIoll negváIlozoll voIna az eIelen. Mikoi
oIvasod a nunkaIapol, IauI nevel kicseieIheled vaIakieie, aki eppen akluáIis az
eIeledlen.

1. Ki neigesíl, szonoiíl, idegesíl vagy zavai leged es nieil` Mi az, anil nen
kedveIsz lenne`
|:·¿:. .«¿¸-/ |««/·«, »:·i «:» j:¿¸:/ ·«». |:·¿:. .«¿¸-/ |««/·«, »:·i «:» :·i:/:/
:«¿:». /:» /:J.:/:» |««/i, »:·i »:«J:««:/ .:i«i/-¡:/, «»:i »-«J-/.

2. Hogy akaiod, hogy negváIlozzon` Mil akaisz, hogy legyen`
7

4¡i «/«·-», /-¿¸ |««/ i:/j:. j:¿¸:/»:i «:/:» .¡:«i:/j:. 4¡i «/«·-», /-¿¸ |««/
i-i«/:.«« .¡:·:..:«. 4¡i «/«·-», /-¿¸ |««/ :¿¸:i:·i.:« .:/:». 4¡i «/«·-», /-¿¸ |««/
i-//:i i-·««¡¡-«.

3. Mi az, anil legyen, ne legyen, gondoIjon vagy eiezzen, vagy niIyen Iegyen`
MiIyen lanácsod van szánáia`
|««/««/ «:» /:«: -/¸«« .-/«i i:.:¡«::. |««/««/ «//« /:«: /«¿¸«: « J-/««¸¡«.i.
|««/««/ »-«J««:« /:«: «:/:», /-¿¸ .¡:·:i :«¿:». /:» /:«:, /-¿¸ .:»»:/: .:¿¸:«.

4. Van-e vaIaniie szükseged loIe` Miie van szükseged loIe ahhoz, hogy loIdog
IegyeI`
í¡«/.:¿:» .«« ·«, /-¿¸ |««/ j:¿¸:/j:« ·«». í¡«/.:¿:» .«« «··«, /-¿¸ |««/ i-//: «:
/«¡«Jj-« j-/¸«»«i-.««. 4··« .«« .¡«/.:¿:», /-¿¸ |««/ »:¿-..¡« .:/:» «¡ :·¡:.::i :.
:·¡:/»:/:¿ :/:·/:i- /:¿¸:«. í¡«/.:¿:» .«« ·«, /-¿¸ |««/ ¿¸-«¿:J :. /:J.:. :. i«·:/»:.
/:¿¸:«.

5. Mil gondoIsz ióIa` Keszíls egy Iislál! (LnIekezz, IegyeI kicsinyes es íleIkezz
szaladon.)
|««/ «:» -.¡:«i:. |««/ «:» i-·-J:/ .:»»:.:/. |««/ ¿¸:·:/:.. 4¡i ¿-«J-/j«, «:/:
«:» /:// i«·i««:« »«¿«i « .¡«/«/¸-//-¡. |««/ «:» ¿-«J-./-J- :. ¡«·/-¡-ii. |««/
j:/:/-i/:«.

6. Mi az, anil ezzeI a szeneIIyeI nen akaisz löllel negeIni`
ï-//: «:» «/«·-/ |««//«/ :¿¸«ii :/«:, /« «:» .«/i-¡:/ »:¿. í-/« i-//:i «:» «/«·-/
.:/: .:.¡:/:J«:. í-/« i-//: «:» «/«·-», /-¿¸ /«¡«Jj-« «:/:».

A vIzsgá!at: a négy kérdés és az Átfnrdítás

1. Lz igaz`
2. Lgeszen lizlosan ludhalod, hogy ez igaz`
3. Hogyan ieagáIsz, ni löilenik, ha eIhiszed ezl a gondoIalol`
4. Ki IenneI a gondoIal neIküI`
cs
Ioidílsd ál.


Mosl, a negy keidesl hasznáIva, vizsgáIjuk neg a peIda eIso ponljálóI az eIso áIIílásl:
Pau| ncn figqc| r4n. Mikoi lováll oIvasod, IauI heIyell gondoIj vaIakiie, akinek neg
nen locsálolláI neg leIjesen.

1. Ez Igaz? Keidezd neg nagadlóI: ,Igaz az, hogy IauI nen figyeI ián`¨ Csöndesedj
eI. Ha lenyIeg neg akaiod ludni az igazságol, a váIasz feI fog lukkanni, hogy
8

laIáIkozzon a keidesseI. Hagyd, hogy az eIne feIlegye a keidesl, es váij, hogy a
váIasz negjeIenjen a feIszínen.

2. Egészcn bIztnsan tudhatnd, hngy cz Igaz? CondoIkozz eI ezeken a keideseken:
,Lgeszen lizlosan ludhalon, hogy igaz, hogy IauInak figyeInie keIIene ián`
Tudhalon vaIaha is egeszen lizlosan, hogy vaIaki figyeI ián vagy sen` TaIán en is
figyeIek neha, nikoi úgy lunik, hogy nen`¨

3. Hngyan rcagá!sz, mI tðrténIk, ha c!hIszcd a gnndn!atnt? Tehál hogyan ieagáIsz,
ha azl hiszed, hogy Pau| ncn figqc| r4d` Hogyan lánsz veIe` Keszíls eiioI egy Iislál.
IeIdáuI: ¨Iaaicol öIlök. IeIleszakílon. AzzaI lünlelen ol, hogy nen adok neki
figyeInel. LIkezdek gyoisallan es hangosallan leszeIni, es negpióláIon öl
iászoiílani aiia, hogy figyeIjen ián.¨ IoIylasd a Iisládal, figyeIj lefeIe, es nezd neg,
hogyan lánsz önnagaddaI ellen a heIyzellen, es hogy eized nagad közlen.
¨ßezáikózon. LIszigeleIen nagan. Rengelegel eszen es aIszon, napokon ál csak
levezen. Depiessziós Ieszek es nagányosnak eizen nagan.¨ }egyezd feI
nindenfajla kövelkeznenyel annak a gondoIalnak, hogy Pau| ncn figqc| r4n.

4. KI !cnné! a gnndn!at né!kü!? Mosl neIyüIj eI azzaI a keidesseI, hogy ki IenneI
aneIküI a gondoIal neIküI, hogy Pau| ncn figqc| r4n. Ki IenneI, ha nen IenneI kepes
ezl a gondoIalol gondoIni` Hunyd Ie a szened es kepzeId nagad eIe, ahogy IauI
nen figyeI iád. KepzeId eI, hogy a gondoIal, hogy Pau| ncn figqc| (vagy: hogy
egyáIlaIánfigyeInie |c||cnc) nen Ienne jeIen. Szánj iá idol. }egyezd feI, ani
negnyiIvánuIl szánodia. Mil Iálsz` Hogyan eizodik`

Fnrdítsd át. Az eiedeli áIIílás, hogy Pau| ncn figqc| r4n, álfoidílhaló, ninl pI.: ¨Ln
nen figyeIek IauIia.¨ LegaIáll oIyan igaz ez, ninl az eiedeli, vagy neg igazall`
IigyeIsz Te IauIia, niközlen aiia gondoIsz, hogy o nen figyeI iád` Keiess háion
aulenlikus peIdál az eIeledloI aiia, hogy ez az Álfoidílás igaz.
Lgy násik Álfoidílás: ¨Nen figyeIek nagania.¨ Lgy hainadik: ¨IauI figyeI
ián.¨ Keiess ninden Álfoidílás igazoIásáia háion vaIódi peIdál az eIeledloI.

Miulán eIegel fogIaIkozláI az ÁlfoidílásokkaI, foIylasd a vizsgáIalol a nunkaIap eIso
ponljának kövelkezo áIIílásávaI - Pau| ncn cr|c|c| cngcn - es azlán vedd soiia a
nunkaIap vaIanennyi áIIílásál.



9





Mnst tc kðvctkczc!: A munka!ap

Mosl nái eIegel ludsz ahhoz, hogy kipióláId a Munkál. LIoszöi is íid Ie a
gondoIalaidal: csak váIassz egy szeneIyl vagy heIyzelel es íid Ie, iövid, egyszeiu
nondaloklan. LnIekezz iá, hogy iosszaIIásoddaI es íleIeleiddeI kifeIe nulogass.
Iihalsz noslani eIelkoiod IálószögeloI, vagy ninl egy öleves, vagy ninl egy
huszonöl eves. KeiIek, nagadióI neg ne íij.

1) KI mérgcsít, sznmnrít, Idcgcsít vagy zavar tégcd és mIért? MI az, amIt ncm
kcdvc!sz bcnnc? (LnIekezz: IegyeI keneny, gyeiekes es kicsinyes.) Nen kedveIen
(neiges vagyok iá, eIszonoiíl, feIek loIe, összezavai, elc.) X.Y-l (ill íid le a nevel),
neil _______.
2) Hngyan akarnd czt mcgvá!tnztatnI? MIt akarsz, mIt tcgycn az I!!ctð? Azl
akaion, hogy X.Y _______.
3) MI az, amIt kc!!cnc tcnnIc, vagy ncm kc!!cnc tcnnIc, gnndn!nIa, ércznIc,
mI!ycnnck kc!!cnc !cnnIc vagy ncm !cnnIc? MI!ycn tanácsnd van számára? X.Y-
nak keIIene (nen keIIene) _______.
4) Van va!amIrc szükségcd tð!c? MIt kc!!cnc, hngy tcgycn, hngy bn!dng
!cgyé!? (TegyeI úgy, ninlha szüIelesnapod Ienne es nindenl negkaphalnáI, anil
csak akaisz. LId leIe nagad!) Aiia van szüksegen, hogy X.Y. _______.
5) MIt gnndn!sz rð!a? Készíts cgy !Istát. (Ne Iegy se iacionáIis se kedves.) X.Y.
_______.
6) MI az, amIt czzc! a szcmé!!yc! snha tðbbct ncm akarsz áté!nI ? Soha löllel
nen akarnm, hngy _______.


10

Mnst tc kðvctkczc!: A vIzsgá!at

LgyeseveI vizsgáId neg az ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIap ninden áIIílásál a
negy keidesseI, azlán foidílsd ál. (Ha szükseged van segílsegie, Iapozz vissza a
peIdához a 6-8 oIdaIia.) A foIyanal közlen naiadj nyiloll a Iehelosegek feIe, neil
azok a nögöll vannak, anil ludni veIsz. Nincs annáI izgaInasall, ninl anikoi
feIfedezzük a ¨nen-ludon-eInel¨.
Az egesz oIyan, ninl a lúváikodás. Csak ledd feI a keidesekel es váij. Lngedd a
váIasznak, hogy neglaIáIjon leged. Ugy hívon, hogy a szív laIáIkozik az eIneveI: az
eIne gyönged iesze (anil en szívnek hívok) laIáIkozik a zavaiodoll iesszeI, aneIy
azeil zavaiodoll, neil neg nen kapoll figyeInel. Ha az eIne vaIólan oszinlen
keidez, a szív feIeIni fog. Lehel, hogy leIjesen új doIgokal ludsz najd neg nagadióI
es a viIágodióI, najdhogynen kinyiIalkozlalásokal, aneIyek az egesz eIeledel
negváIlozlalják, öiökie.
Nezz iá a nunkaIap eIso ponljának eIso áIIílásáia. Mosl ledd feI nagadnak a
kövelkezo keidesekel:

1. Ez Igaz?

Az a vaIóság szánonia, ani van, ani igaz. Az igazság ponl az, ani eppen eIolled
van, ani lenyIeg löilenik. Akái szeieled, akái nen, nosl eppen esik. ¨Nen keIIene,
hogy essen¨ ez csak egy gondoIal. A vaIóságlan feI sen neiüI vaIani oIyan, hogy
¨keIIene¨ vagy ¨nen keIIene¨. Lzek csak gondoIalok, neIyekel iáeioszakoIunk a
vaIóságia. A ¨keIIene¨ es a ¨nen keIIene¨ neIküI a vaIóságol annak ludjuk Iálni, ani,
es ez áIlaI halekonyan, liszlánIálássaI es józanuI ludunk cseIekedni.
Mikoi feIleszed az eIso keidesl, váij egy kicsil. A Munka aiióI szóI, hogy Ienyed
IegneIyeioI neghaIId azl, ani igaz. Mosl a sajál váIaszaidal szeielned neghaIIani,
nen a násokel, es nen azl, anil lanílollak neked. Lehel, hogy nagy
lizonylaIanságol eIsz ál, neil leIepleI a nen-ludásla. Mikoi foIyanalosan
neIyellie neiüIsz, negengeded, hogy az igazság feIszáIIjon hozzád es laIáIkozzon a
keidesseI. ßánj gyöngeden nagaddaI a vizsgáIal közlen. Add ál nagad leIjesen
ennek a neglapaszlaIásnak.

2. Egészcn bIztnsan tudhatnd, hngy cz Igaz?

Ha az eIso keidesie igenneI feIeIleI, ledd feI nagadnak ezl a keidesl: ¨Lgeszen
lizlosan ludhalon, hogy ez igaz`¨ Sokszoi lunik úgy, hogy az áIIílás igaz.
Teineszelesen. A koncepcióid egesz eIeledel lelöIlo, neg nen vizsgáIl hiedeIneken
aIapuInak.
Miulán 1986-lan feIeliedlen es negIállan a vaIóságol, eszievellen, ahogy az
enleiek leszeIgeleseiklen, a sajlólan, levelen, könyveklen sokszoi oIyasnikel
áIIílanak, hogy ¨Nincs eIeg negeiles a viIáglan¨ ¨TúI sok az eioszak¨ ¨}ollan
keIIene szeiessük egynásl¨. Lzekel a löilenelekel en is eIhillen. Lizekenynek,
kedvesnek es gondoskodónak lunlek, de anikoi haIIollan okel, eizekeIlen, hogy ha
hiszek lennük, IeIki leke heIyell sliesszl eIek ál.
IeIdáuI, ha azl a löilenelel haIIollan, hogy ¨az enleieknek jollan keIIene
szeielniük egynásl¨, feIölIöll lennen a keides: ¨Lgeszen lizlosan ludhalon, hogy
11

ez igaz` Igazán ludhalon, csak úgy naganlan, hogy az enleieknek jollan keIIene
szeielniük egynásl` Meg akkoi is, ha az egesz viIág ezl áIIílja, lizlos, hogy ez igaz`¨
Ls csodáIkozva Iállan, ha lefeIe figyeIek, az jeIenik neg, hogy a viIág az az, ani -
sen kevesell, sen löll. AhoI a vaIóság igazán száníl, oll nincs ¨hogyan keIIene
hogy Iegyen¨. Oll csak az van, ¨ani van¨, eppen úgy, ahogy van, eppen nosl. Az
igazság ninden löilenelneI eIollie vaIó. Ls ninden löilenel, nieIoll
negvizsgáInánk, eIzái lennünkel allóI, hogy Iássuk, ani igaz.
VegüI is negvizsgáIhallan ninden váihalóan kenyeInelIen löilenelel, ¨Lgeszen
lizlosan ludhalon, hogy ez igaz`¨ Ls a váIasz, ugyanúgy, ninl a keides, egy
neglapaszlaIás voIl: ¨Nen.¨ Minlha gyökeiel veilen voIna ellen a váIaszlan -
önnagania hagyalkozva, lekesen, szaladon.
Hogy Iehel az, hogy a ¨nen¨ a heIyes váIasz` ßáiki, akil isneiek es vaIanennyi
könyv azl nondla, hogy a váIasznak igennek keII Iennie. De Iassan negIállan, hogy
az igazság önnagálóI - önnagálan Ielezik, es nen akaija, hogy láiki is dikláIja. A
leIso ¨nen¨ jeIenIelelen eIkezdlen Iálni, hogy a viIág nindig oIyan, ninl
aniIyennek Iennie keII, akáiniIyen eIIenveIenenyl is fogaInazok neg, vagy ha
egyeleilek. Igy eIkezdlen egesz szívenneI álöIeIni a vaIóságol. Szeielen a viIágol,
ninden feIleleI neIküI.
Ha a váIaszod neg ¨igen¨, iendlen van. Ha úgy gondoIod, hogy egeszen
lizlosan ludhalod, hogy az áIIílásod igaz, nindig jó doIog lováll Iepni a 3.
keideshez.

3. Hngyan rcagá!sz, mI tðrténIk, ha c!hIszcd a gnndn!atnt?

A keides negnyilja szánunkia a leIso okok es az okozalok viIágál. Kepesse váIsz
aiia, hogy negIásd, hogy egy eIhill gondoIal kövelkeznenyekenl nindig feIlukkan
egy keIIenelIen eizes, ani az enyhe kenyeInelIensegloI a feIeIenig vagy a pánikig
fokozódhal.
Miulán a negy keides neglaIáIl engen, es eszievellen oIyan gondoIalokal, ninl
pI. ¨Az enleieknek löll szeielelleI keIIene lánniuk egynássaI¨, negIállan, hogy
ezek a gondoIalok vaIaniIyen keIIenelIen eizesl okozlak. Lszievellen, hogy a
gondoIal eIoll leke van lennen. Csendes voIl az eInen es feIholIen. Lz az, aki en
vagyok a löilenelein neIküI. Azlán, a ludalosság csöndjelen, kepesse váIlan
eizekeIni az eizesl, anil a gondoIalhoz vaIó iagaszkodás, a lenne vaIó hil okozoll.
Ls e lenso csöndlen iáIállan, ha eIhiszen a gondoIalol, az eiedneny szonoiúság
vagy keIIenelIen eizes. Ha feIlellen a keidesl: ¨Hogyan ieagáIok, ha eIhiszen azl a
gondoIalol, hogy az enleieknek löll szeielelleI keIIene lánniuk egynássaI`¨, azl
Iállan, hogy nen csak vaIaniIyen kenyeInelIen eizes keIelkezik lennen (ez
nyiIvánvaIó voIl), hanen nenláIis kepek kepzeseveI eIkezdlen nagannak
lizonyílani, hogy a gondoIal igaz. ÁlfoIylan egy oIyan viIágla, ani nen is Ielezik.
LlloI áIIandó lesli feszüIlseglen eIlen, nindenie feIeIenneI leIi szenekkeI
lekinlellen, a soha vegel nen eio ienáIon hoIdkóiosa voIlan. A gondoIalok
negvizsgáIása voIl az egyszeiu gyógynód.
Szeielen a háinas keidesl. Lgyszei negváIaszoIod a keidesl nagadnak, egyszei
negIálod gondoIalaid okail es kövelkeznenyeil, es ninden szenvedesed eInúIik.

12

4. KI !cnné! a gnndn!at né!kü!?

Lllen a keideslen iengeleg eio iejIik. KepzeId eI nagad annak a szeneIynek a
jeIenIelelen, akiioI íiláI, kepzeId eI, aninl ponl azl csináIja, aniioI le azl gondoIod,
nen keIIene, hogy csináIja. Mosl, csak egy vagy kel peicie, hunyd Ie a szened, es
kepzeId eI, ki IenneI, ha nen ludnád azl a gondoIalol gondoIni. Milen Ienne nás az
eIeled ugyanallan a heIyzellen a lizonyos gondoIal neIküI` Tailsd csukva a szened
es figyeIj, a löilenel neIküI. Mil Iálsz` Mil eizeI ugyanallan a heIyzellen, a löilenel
neIküI` Mil váIaszlasz - a heIyzelel a löilenelleI vagy aneIküI` MeIyik gyöngedell`
MeIyik lekesell`
Sok enlei szánáia szó szeiinl eIkepzeIhelelIen az az eIel löilenelek a löilenelek
neIküI. Nen ludnak sennil nondani ióIa. Igy sokszoi eIhangzik a váIasz a fenli
keidesie: ,Nen ludon¨. Mások azl nondják: ,Szalad Iennek¨, ,ßeke Ienne
lennen¨, ,Töll szeielel Ienne lennen¨. Azl is nondhalnád, ,A löilenel neIküI
eIegge viIágosan ludnán Iálni a heIyzelel ahhoz, hogy halekonyan cseIekedjek¨.
Töileneleink neIküI nencsak kepesse váIunk feIeIennenlesen es viIágosan
cseIekedni, hanen az eIel jeIenlen eIo laiálaivá is váIunk. ßoIdog eIelel eIo enleiek
vagyunk. LIisneies es háIa vagyunk, oIyan leineszelesen, ninl ahogy IeIegzünk. A
loIdogság a leineszeles áIIapola annak, aki ludja, hogy nincs senni, anil ludni
keIIene, es hogy nekünk nái nindenünk negvan, aniie szüksegünk van, ill es nosl.

Átfnrdítás

Az Álfoidílás úgy löilenik, hogy álíiod az áIIílásodal. LIoszöi íid úgy Ie, ninlha
leióIad íiódoll voIna. AhoI vaIaki nás neve áII, íid le a sajál nevedel. AheIyell, hogy
¨ö¨ íid le ¨en¨. IeIdáuI, ,IauI nen eilekeI engen¨ úgy keiüI álfoidílásia, hogy ,Ln
nen eilekeIen IauIl¨ es ,Ln nen eilekeIen naganal¨. Az Álfoidílás egy násik
lípusa 18O fokosan az eiedeli áIIílás leIjes eIIenlelel eiednenyezi: ,IauI eilekeI
engen.¨ Keiess ninden egyes Álfoidílásia háion eiedeli peIdál, neIy negnulalja,
hogyan igazak azok az eIeledlen. Ill nen aiióI van szó, hogy hilázlasd nagad vagy
lunludalol eiezz. Ill aiióI van szó, hogy feIfedezd váIaszlási Iehelosegeidel, aneIyek
lekel hozhalnak neked.
Az Álfoidílás a Munka nagyon eioleIjes iesze. Aníg úgy gondoIod, hogy a
piolIena oka ¨oll kinl¨ van - aníg úgy gondoIod, hogy láiki vagy láini lehel a le
szenvedesedioI - addig ienenyleIen a heIyzel. Addig öiökie negnaiadsz az áIdozal
szeiepelen, ugyanis a le paiadicsonod a szenvedes. IIy nódon az igazság hazajullal
leged önnagadhoz es feIszaladíl. A vizsgáIal, konlináIva az ÁlfoidílássaI, a
Ieggyoisall úl az önfeIfedezesie.


A 6. pnnt átfnrdítása

Az ¨IleId neg feIelaiálodal¨ nunkaIap halos ponljának álfoidílása picil küIönlözik
a lölliloI. Azl a nondalol, hogy ¨Soha löllel nen akaion...¨ kicseieIjük eIoszöi
aiia, hogy ¨Keszen áIIok aiia...¨, hogy... najd ¨ÖiüIök neki, ha...¨. IeIdáuI, ¨Soha
löllel nen akaiok IauIIaI veszekedni¨ úgy keiüI álfoidílásia, hogy ¨Keszen áIIok
13

aiia, hogy IauIIaI újia veszekedjünk¨ es ¨ÖiüIök neki, ha IauIIaI újia veszekedni
fogunk.¨
Az Álfoidílás az egesz eIel álöIeIeseioI szóI. Ha nondjuk - es úgyis gondoIjuk -
¨Keszen áIIok aiia, hogy...¨ nyilollságol, kiealivilásl es iugaInasságol hozunk Ielie.
Mindenfajla eIIenáIIás negpuhuI, Iehelove leve, hogy negkönnyellüIj, aheIyell,
hogy ienenyleIen eiofeszílesseI pióláIkoznáI a heIyzelel lávoI lailani az eIeledloI.
Ha kinondod, es úgy is gondoIod, hogy ¨ÖiüIök neki...¨, az leIjesen nyilollá lesz, es
eIeled kilonlakozhal.
}ó doIog ludalosílani, hogy ugyanaz az eizes vagy heIyzel újia neglöilenhel,
akái csak a gondoIalainklan is. Mikoi negeilelled, hogy a szenvedes vagy a
kenyeInelIenseg eizese nen nás, ninl jeIzes a vizsgáIalia, Iehel, hogy negöiüIsz
najd a kenyeInelIen eizesnek. Lehel, hogy laiálkenl ludod üdvözöIni, aki azeil jöll,
hogy negnulassa neked, ni az, anil neg nen vizsgáIláI neg eIeg aIaposan. Ahhoz,
hogy lekel es hainóniál eIhess ál, lölle nen szükseges aiia váinod, hogy az
enleiek vagy a heIyzelek negváIlozzanak. A Munka egyenes úl a sajál loIdogságod
negiendezesehez.


14

Kérdésck és vá!asznk

K: Kcncnqcn |ri|iz4||an n4sc|a|. Írna|c| ncs| naganrc|?
V: Ha neg akaiod isneini nagad, azl javasIon, íij vaIaki násióI. Kezdellen
iiányílsd a Munkál kifeIe, es Iehel, hogy negIálod, hogy ninden doIog a gondoIalaid
közvelIen kivelüIese. Minden ióIad szóI. Sokan közüIünk eveken ál kiilizáIluk es
eIíleIlük önnagunkal, ani sennil nen oIdoll neg. Önnagad negeilesenek es
feIfedezesenek Ieggyoisall úlja, ha negíleIsz vaIaki násl, negvizsgáIod es
álfoidílod.

K: Hcgq 4||i|na|sz c|qa|, ncgq a ta|cs4g jc? Mi tan a n4ocruta|, ncni crcsza||a|, a
szcgcnqscggc|, az crcsza||a| cs a gqcrc|c| szcxu4|is za||a|4s4ta|? |zc|c| |c c||úrcd?
V: Hogyan ludnán eIluini ezekel` Csupán eszieveszen, ha eIhiszen, hogy
nindennek nen szaladna Iennie - es negis van - akkoi szenvedek. Kepes vagyok-e
csupán aiia, hogy lefejezzen a háloiúl önnaganlan` Alla ludon-e hagyni
önnagan es nások negeioszakoIásál zakIaló gondoIalainnaI es lelleinneI` Ha
nen, akkoi önnaganlan foIylalon azl a doIgol, anil a viIáglan negszünlelni
szeielnek. Sajál szenvedesen, sajál háloiún lefejezeseveI fogIaIkozon eIoszöi. Lz
egy eIel nunkája.

K: Ha jc| cr|cn, |c az| ncndcd, fcgadjan c| a ta|cs4gc| anna|, ani, cs nc nada|czza| c||cnc.
Ígq tan?
V: A Munka nen nondja, hogy vaIakinek nil kene lennie es nil nen kene lennie.
Mi csak feIlesszük a keidesl: ¨Mil váIl ki lennen, ha haicla száIIok a vaIósággaI`
Hogy eizen nagan akkoi`¨ A Munka feIkulalja a fájdaInas gondoIalokhoz vaIó
iagaszkodás okail es kövelkeznenyeil, es ellen a vizsgáIódáslan laIáIunk iá leIso
lekenkie. Lgyszeiu azl nondani, hogy ¨ne haicoIj a vaIósággaI¨, ani csak egy újall
löilenelel hoz Ielie, egy újall fiIozófiál vagy vaIIásl. Lz soha nen nuködöll.

K: ´Szcrc|ni az|, ani tan¨ ugq nangzi|, nin|na scna ncn a|arn4n| scnni|. Ncn sc||a|
crdc|cscoo-c a dc|gc|a| a|arni dc|gc|a|?
V: A lapaszlaIalon az, hogy en egesz ido aIall akaiok vaIanil: anil akaiok az az, ani
van. Lz nen csak eidekes, ez iendkívüI izgaInas! Ha azl akaion, anin van, a
gondoIal es a cseIekves nen váInak küIön, együll nozognak, konfIiklus neIküI. Ha
láinikoi vaIanil hiányosnak Iálsz, íid Ie a gondoIalodal es vizsgáId neg. Ugy
laIáIon, hogy az eIel nindig leIjes es nincs szüksege egy jövoie. Minden, aniie
szüksegen van, hozzán sinuI, es soha nen keII sennil legyek eile. Nen Ielezik
izgaInasall doIog, ninl szeielni azl, ani van.

K: Mi tan a||cr, na nincscnc| prco|cn4in n4sc||a|? Írna|c| dc|gc|rc| is, nin| p|. a |cs|cn?
V: Igen. Vegezd a Munkál láinin, ani sliesszl okoz. Ha közeIell keiüIleI a negy
keideshez es az Álfoidíláshoz, vizsgáIódásod láigyának váIaszlhalsz oIyasnikel,
ninl a lesl, lelegseg, kaiiiei vagy akái Islen. Az ÁlfoidílásoknáI a ¨gondoIkodáson
- gondoIalain¨ leininusl leheled az eiedeli szó heIyeie.

II.: ¨Teslennek eiosnek es egeszsegesnek keIIene Iennie¨ heIyell ¨CondoIalainnak
eiosnek es egeszsegesnek keIIene Ienniük¨.
15


Nen ez az-e, anil igazálóI akaisz - hogy egeszseges, kiegyensúIyozoll Iegyen az
eIned` Okozoll-e egy leleg lesl vaIaha is piolIenál, vagy inkáll a leleg leslioI vaIó
gondoIalok okozlák a piolIenál` VizsgáId neg. A lesledioI gondoskodjon az
oivosod, le gondoskodj a gondoIalaidióI. Van egy laiálon, aki nen ludja nozgalni
a leslel, es szeieli az eIelel. A szaladsághoz nen szükseges a lesl egeszsege.
Szaladílsd feI az eInedel.

K: Hcgqan |udc| anna| ncgoccs4|ani, a|i nagq f4jda|na| c|czc|| nc|cn?
V: IleId neg az eIIensegedel, íid Ie, legyeI feI negy keidesl es foidílsd ál. Lásd neg
nagad, hogy neglocsálani azl jeIenli, hogy feIfedezed, nen löilenl neg az, anil
gondoIláI. Míg nen ludod Iálni, hogy nincs nil neglocsálani, neg nen locsálolláI
neg igazán. Soha senki nen okozoll fájdaInal senkinek. Soha senki nen lell senni
szöinyul. Nen Ielezik senni szöinyuseg, kiveve a neg neg nen vizsgáIl
gondoIalokal. Tehál láinikoi, ha szenvedesl eIsz ál: vizsgáId neg, nezz iá a
gondoIalokia, anikel gondoIsz es szaladílsd feI nagad. LegyeI újia gyeinek. A
sennil-nen-ludó eIneloI induIj ki. Ulon a szaladság feIe vidd nagaddaI a nen-
ludásl.

K: A tizsg4|a| cgq gcndc|a|i (ncn|4|is) fc|qana|? Ha ncn, a||cr ni az?
V: Ugy lunik, hogy a vizsgáIal egy gondoIali foIyanal, de igazálóI a nen-
gondoIkodás foIyanala. A gondoIalok eIveszílik halaInukal feIellünk, ha negIáljuk,
hogy csak feIlukkannak az eInelen. Nen szeneIyesek. AheIyell, hogy
eIneneküInenk a gondoIalaink eIoI vagy feIIázadnánk eIIenük, neglanuIjuk, hogyan
fogadjuk okel láil kaiokkaI.
16

"KatIc-zmusnk"

Ha haicla száIIsz a vaIósággaI, veszílesz - es csupán az eselek 1OO°-álan.

A szeneIyisegek nen szeielnek - ok akainak vaIanil.

Ha Ienne egy inán, így hangzana: ¨Islenen, kíneIj neg engen allóI, hogy
szeielelel, eIisneiesl es negeiosílesl keiessek. Ánen.¨

Ne legy úgy, ninlha nái eIoiell lailanáI, ninl vaIójálan.

A keidesekkeI nen-vizsgáIl eIne az egyelIen szenvedes.

Vagy eIhiszed, anil gondoIsz, vagy negvizsgáIod. Nincs nás Ieheloseg.

Senki nen lud neglánlani - ez az en nunkán.

A Iegiosszall doIog, ani vaIaha löilenhel, az egy neg nen vizsgáIl gondoIal.

A nenláIis egeszseg soha nen szenved.

Ha azl gondoIon, le vagy a piolIenán, nen vagyok konpIell.

Nen engeden eI a koncepcióinal - keidesekel leszek feI nekik. Igy c| hagynak eI
cngcn.

TeIjes neileklen eIlávoIodsz a vaIóságlóI, ha azl hiszed, eilhelo okod van a
szenvedesie.

A vaIóság nindig kedvesell, ninl a löilenel, anil neseIünk ióIa.

Tiszlálan vagyok veIe, hogy az egesz viIág szeiel engen. Csak nen váihalon eI,
hogy nindenki ludalálan Iegyen ennek.

Nincsenek fizikai piolIenák - csak nenláIisak.

A vaIóság Islen, neil nindenl uiaI.

Ha leIjesen eIlöIl a liszlánIálás, akkoi az, ani van, negegyezik azzaI, anil akaiok.

HaicoIni a vaIósággaI az oIyan, ninl ugalni lanílani egy nacskál - ienenyleIen.

Honnan ludhalon, hogy nincs szüksegen aiia, anil akaiok` Onnan, hogy az nincs
neg neken.

A neglocsálás annak a negeilese, hogy nen löilenl neg az, anil gondoIláI.

17

Minden cr|cn löilenik, nen nc|cn.

A háIa az, ani ni vagyunk, ha nincsenek jeIen a löilenelek.

18

Knmmcntárnk a ,Négy kérdés" címû kðnyvhðz és a Munkáhnz

¨Islenen! HoI szüIelell ßyion Kalie` A Woik fanlaszlikusan halásos:
egyszeiu, szókinondó eIIenszeie az áIlaIunk szüksegleIenüI kieáIl szenvedesnek.
Kalie aiia kei ninkel, hogy sennil se higgyünk eI, de kínáI nekünk egy negIepoen
egyszeiu es halásos ulal, aniveI keieszlüIvághaljuk a levhilek szövevenyel, aniveI
gúzsla kölöllük nagunkal.¨
- DavId ChadwIck, a ,Ciooked
Cucunlei¨ szeizoje (The Life and Zen
Teaching of Shuniyu Suzuki)

,KepzeId eI, hogy Ielezik egy egyszeiu úl, neIy hozzásegíl, hogy loIdogan
nagadhoz öIeId az eIeled, hogy alla ludd hagyni a vaIósággaI vaIó hadakozásl es
nyugaIonia laIáIj a káosz közepen. Lz az, anil a ,Negy keides¨ kínáI. Nen
kevesellel, ninlhogy foiiadaIni nódon eId az eIeled. Mái csak az a keides: LIeg
láliak vagyunk-e hozzá, hogy eIfogadjuk`¨
- ErIca Jnng, a ,Ieai of IIying¨szeizoje

,Ha a viIágon nindenkinek adnek egy könyvel, úgy ez Ienne az. IeIszenleIl pap
vagyok, es ezl a könyvel neg a ßilIia oIvasása eIoll adnán. A könyv szó szeiinl a
szenvedes lefejezesenek kuIcsa. A lenne fogIaIl infoináció ninden nás önsegílo
könyvel feIesIegesse lesz. Lz a könyv naga a lianszfoináció.¨
- J.B., NenacoIin, IA (az Anazon.con
honIapon)

,Az új eziedev spiiiluáIis negújílója.¨
- TlME magatlne

,Kalie iendílhelelIen szeielele Iezeisugáikenl egeli eI az összes iIIúziól.¨
- The Tlmes of London

¨ßyion Kalie lanílása es helköznapi eIele színliszla löIcsesseg. A Munka ulal nulal
szánunkia a leIso lekehez es Kalie iellenlhelelIenüI, leIjes eIköleIezellseggeI es
vegleIen nagyIeIkuseggeI eIkísei ninkel oda. Rilkán Iálni vaIakil - ideeilve a
spiiiluáIis lanílókal is - aki oIyan eioveI jeIenílene neg a löIcsessegel, ninl ahogy
Kalie: ninden egyes piIIanalol szenvedeIyesen nagához öIeIve.¨
- RnshI BcrnIc G!assman

,A Munka - ßyion KalieloI - egy csodáIalos, a lianszfoináció gyakoiIali úlja
nindenki szánáia, aki spiiiluáIisan növekedni akai.¨
- Lama 5urya Das, az ,Avakening lhe
ßuddha Wilhin¨ cínu könyv szeizoje





19


Az Iskn!a

A vegso leIso kaIand. Nen hasonIíl a viIág senniIyen iskoIájához, nen a lanuIás a
ceIja, hanen a lanuIlaklóI vaIó negszaladuIás. KiIenc napol azzaI löIlesz, hogy
eIveszílsd feIeIenie aIapuIó löileneleidel, anikhez egesz eIeledlen iagaszkodláI. Az
IskoIa lananyaga egy eIo, önnagál kilonlakozlaló foIyanal, aneIy aIkaInazkodik a
ieszlvevok szüksegIeleihez es a koiálli haIIgalók lapaszlaIalaiia lánaszkodik.
Minden gyakoiIalol Kalie vezel le, aneIyek nindig a ieszlvevok igenyeihez
igazodnak - nincs kel egyfoina kuizus. KiIenc KalieveI együll löIlöll nap ulán nen
IeszeI láiki. Kalie: ¨Lgyszei csak eIkezd eIni lenned a negy keides. LeliszluI az
eIned, es ezeil a viIág, aneIyel le velílesz ki, szinlen IeliszluI. Lz a foIyanal
iadikáIisall, ninl láiki eI ludja kepzeIni.¨


HétvégI wnrkshnpnk

A helvegi voikshopok kelnapos aIkaInal kínáInak az IskoIa eiejenek
negisneieseie. Kalie levezeli a ieszlvevokel nehány Ieghalásosall gyakoiIalála,
aneIyek azl a lianszfoinációl lükiözik, neIyen ö álnenl, niulán negIálla a
vaIóságol. A szaladság neIyell szinljeil fogod negisneini azáIlaI, hogy oIyan
lenákon doIgozoI, ninl a szexus, a leslioI aIkololl kep, káios szenvedeIyek, penz,
kapcsoIalok. A voikshopokal nevezlek nái ¨csodáIalosnak¨, ¨kinyiIalkozlalásnak¨,
es ¨az eIelen IegeioleIjesell helvegejenek¨.


Thc Wnrk bn!t

A Munka eilesenek es neIyell negeilesenek nepszeiu es eIvezeles úlja Kaliel
haIIgalni, aninl násokal faciIiláI. Mozgekonysága, sziIáid egyensúIya es
együlleizese, es isneil hunoieizeke nagyszeiu szóiakozásióI es eioleIjes
feIisneiesekioI gondoskodik. A The Woik loIl áiusíl audio kazellákal es videokal
Kalie hozzáeilo faciIilásaivaI, oIyan lenáklan, ninl a szex, a penz, a szüIök, a
kapcsoIalok, nunka es sok nás.


A Munka az Intcrnctcn

Kalie es a Munka az inleinelen nindig eIeihelo a vvv.lhevoik.con cínen. Ha
eIIálogalsz a honIapia, oll Iálhalsz videokIipekel, aninl Kalie vezeli a Munkál,
negnezheled Kalie eIeihelosegi napláiál, leiialkozhalsz a IegközeIelli 9-napos
IskoIála, neglaIáIod, hogyan hívd az ingyenes leIefonszánol (angoIuI), Ieheloseged
van vegezni a Munkál naponla, negszakílás neIküI, ninden hónaplan egy újall
pailneiieI, negisneikedhelsz az InlezelleI (Inslilule foi The Woik of ßyion Kalie),
IelöIlhelsz nunkaIapokal, neghaIIgalhalsz iegi iádió inleijúkal, negiendeIheled a
ßKI köiIeveIekel es vásáioIhalsz az inleinel loIllan. Az infoinációk es
segedeszközök egesz láiháza eihelo eI a vvv.lhevoik.con cínen.
20




Aznknak, akIk már c!végczték az Iskn!át: Az Intézct (Thc
InstItutc fnr Thc Wnrk)

CsalIakozz az Inlezelhez es neIyílsd eI foIyanalosan
lapaszlaIalaidal a MunkávaI. Az Inlezel az egyelIen hivalaIos
kínáIója a Munka akkiediláIl faciIiláloii kepzesenek, (IaciIilaloi Ceilificalion
Iiogian foi The Woik of ßyion Kalie) azonkívüI Iehelosegel kínáI az IskoIál
eIvegzellek szánáia, hogy a Munka Közössegen keieszlüI kapcsoIallan naiadjanak
a MunkávaI. Akái azl váIaszlod, hogy leiialkozoI a IaciIiláloii Kepzesle, akái nen,
a Munka Közösseg fóiunai a viIág ninden lájáióI kapcsoIódó lag szánáia izgaInas
inleiaklív hul Iehelosegel jeIenli, ahoI fonlos lenákal láigyaIhal neg, es egynáslóI
lanuIhal a MunkáióI. Ill negnezheled es negleszeIheled Kalie ajánIalál, a ¨Hónap
lenájál¨, es chaleIhelsz oIyan lenákióI, ninl kapcsoIalok, szüIoseg, káios
szenvedeIyek, vagy láini, aniioI leszeIni akaisz a fóiunon. Aiia is Ieheloseged
van, hogy naponla vegezd a Munkál, negszakílás neIküI, ninden hónaplan egy
újall pailneiieI. Keiesd neg a vvv.lhevoik.con oIdaIl, kIikkeIj a ,Resouices¨
(Segedeszközök) gonlia, najd az Inlezelie iII. a ¨Inslilule foi The Woik of ßyion
Kalie¨ Iinkie.


A Munka Átfnrdításház (Turnarnund Hnusc fnr Thc Wnrk)

Az Álfoidílásház egy 28 napos, lenlIakásos piogian, neIy
szenlesíl a Iegvegso káios szenvedeIIyeI, a luIajdonkeppeni
egyelIen szenvedeIIyeI: az eIne iagaszkodásávaI a neg nen
keidojeIezell gondoIalokhoz, aneIyek a leIso eioszakol es az összes szenvedesl
okozzák az egesz viIágon. A piogian a Munkáia epüI, azon az eioleIjes piogianon,
aneIyel ßyion Kalie aIkololl es nái niIIiók neglapaszlaIlak, azzaI a ceIIaI, hogy
Ieküzdjek neIyen fekvo önlünlelo szokásaikal~függok, veleiánok, löilönIakók,
egyeleni haIIgalók, ollhon vagy a közigazgaláslan doIgozók, segílo
fogIaIkozásúak~enleiek az eIel ninden leiüIeleioI. Az Álfoidílásház az egyelIen
ßyion Kalie áIlaI eIisneil iehaliIilációs piogian enocionáIisan függok es
szenvedeIylelegek szánáia. Öko-laiál, lánogaló es lizlonságos köinyezellen
ßyion Kalie akkiediláIl segíloiveI együll álkísei a piogianon, aneIy azzaI a
küIönIeges szándekkaI keszüIl, hogy iadikáIisan álfoidílsa az eIeledel.


21

A négy kérdés

Ls ill a negy keides neg egyszei. Van, aki kis káilyáia kinyonlalva nindig nagánáI
hoidja, hogy kezneI Iegyen.

1. Lz igaz`
2. Lgeszen lizlosan ludhalod, hogy ez igaz`
3. Hogyan ieagáIsz, ni löilenik, ha eIhiszed a gondoIalol`
4. Ki IenneI a gondoIal neIküI`

Ioidílsd ál az áIIílásodal, es keiess háion jeIIenzo peIdál az eIeledloI az
Álfoidílás igaz voIláia.