Tringer Lszl:

A gygyit beszlgets
Budapest 1992
TARTALOM1EGYZK(az eredeti knyve es nem ezen dokumentume)
Ajanlas..................................................................................................................................................................... 1
A szemelykzpontu lelekgyogyaszati iranyzat rvid trtenete es Carl Rogers eletpalyaja.......................................1
A gyogyito beszelgetes tanulaselmeleti alapjai......................................................................................................18
A gyogyito beszelgetes kommunikacio-elmeleti alapjai.........................................................................................30
A gyogyito beszelgetes oktatasa.............................................................................................................................69
Az empatia es a verbalizacio (EMP, VERB)..........................................................................................................77
A Ieltetel nelkli elIogadas (FNE).......................................................................................................................... 97
A kongruencia (KON).......................................................................................................................................... 113
Egyeb terapeutavaltozok...................................................................................................................................... 120
A terapeuta-valtozok egyseges szemlelete............................................................................................................135
Az nIeltaras........................................................................................................................................................ 140
A gyogyito beszelgetes egyes valtozoinak kapcsolata..........................................................................................151
Az nkep.............................................................................................................................................................. 159
A gyogyito beszelgetes hatasmechanizmusa........................................................................................................183
A gyogyito beszelgetes Iolyamata........................................................................................................................ 197
A szemelykzpontu megkzelites es a gyogyito beszelgetes alkalmazasi terletei. Modszerkombinaciok..........210
A gyogyito beszelgetes celkitzesei A szemelykzpontu megkzelites emberkepe.............................................218
Nehany tovabbi jo tanacs...................................................................................................................................... 224
Rviditesek........................................................................................................................................................... 227
A1NLS
Az orvostudomany szedit Iejldese sem Ieledtetheti legsibb gyogyito eszkznket, a segit kommunikaciot. St,
napjainkban az orvoslas lelektani vetlete egyre Iontosabba valik. Egyreszt amiatt, hogy szaporodnak a lelki beteg-
segek, masreszrl viszont egyre tbb adat szol amellett, hogy a betegsegek pszichologiai uton is beIolyasolhatoak,
beleertve meg a daganatokat is.
Nem mindegy tehat, hogy az orvos mikent banik a pszichologiai Iolyamatokkal, mikent tudja ugy alakitani az or -
vos-beteg kapcsolatot, hogy az kepes legyen a lelki erket is mozgositani a gyogyulas erdekeben.
Els alkalommal adunk az orvostanhallgato kezebe pszichoterapiaval Ioglalkozo jegyzetet, amely segit eligazodni
ezen a meglehetsen szerteagazo tudomanyterleten. A munka alapvet celkitzese az, hogy a sokIele pszichotera-
pias iskola es modszer utvesztjeben egy olyan szemleletet alakitson ki, amely a gyakorlo orvos szempontjait kve -
ti, s a sokIeleseg mgtt az egyseget es altalanosat probalja megvilagitani. Ezert szerepel nagyobb hangsullyal a
humanisztikus lelektan, ezen bell Carl Rogers megkzelitesi modja. Mindazok szamara, akik a tudomanyos meg-
alapozottsagu tenyekhez ragaszkodnak, jegyzetnk kiserleti lelektani anyagot is tartalmaz.
Ennek megertese elzetes ismereteket tetelez Iel, amelyeket a hallgato az orvosi lelektan targyanak kereteben elsa-
jatithatott.
A jegyzetben sszeIoglalt ismeretanyag mintegy ket evtizede Iolytatott pszichoterapias oktatas tapasztalatait is ma-
gaban Ioglalja. A "Neurozistan es pszichoterapia" cim nem ktelez kollegium hagyomanya Dr.Klimes Karoly,
egyetemnk nehai nagynev tanaranak hasonlo azonos cim kurzusaira nyulik vissza, akitl magam
is tanultam, s az iranta erzett tiszteletbl adtam sajat kollegiumomnak is ezt a cimet.
A 80-as evektl a Pszichiatriai Klinikan posztgradualis oktatasi programokat kezdemenyeztnk, amelyek ma mar a
hazai pszicho-terapeuta-kepzes egyik bazisat alkotjak.
Jo szivvel ajanlom e munkat azoknak, akik az orvosi hivatasban nem csupan tudomanyos technologiat latnak, ha-
nem a gyogyito tevekenyseget human gyakorlatkent kivanjak mvelni.
Egyuttal ksznetet mondok munkatarsaimnak, volt es jelen tanitvanyaimnak, akik erdekldeskkel, lelkesedesk-
kel, olykor biralo megjegyzeseikkel segitettek e munka letrejttet.
Budapest, 1992. aprilis 13.
Dr. Tringer Las:lo
A SZEMLYKZPONTU LLEKGYGYSZATI IRNYZAT RVID TRTNETE S
CARL ROGERS LETPLY1A
Az alabbi Iejezet egy olyan tanulmany reszben atdolgozott valtozata, amely 1985-ben a Vigilia hasabjain jelent
meg. A lapot Rogersnek is megkldtem, aki kedves kszn levelben valaszolt. 1986-os magyarorszagi utja soran a
Vigilia neveben interjut szerettem volna kesziteni Vele, ettl eleinte huzodozott, mivel - mint leveleben irta - min-
dig ovakodott attol, hogy nezeteit valamelyik egyhaz "kisajatitsa". Amikor interju kerdeseimet irasban is megkapta,
1
vallalkozott volna beszelgetesre, ekkor azonban en mar elutaztam szabadsagra. A beszelgetes igy sajnos nem jhe-
tett letre. A kvetkez januarban (1987) Rogers meghalt. Az interju rkre a megvalosulatlan lehetsegek birodal -
maba tartozik.
Carl Ransom Rogers, korunk lelekgyogyaszatanak talan csak Freudhoz merhet szemelyisege 1984 juliusaban jart
elszr hazankban. Latogatasanak celja elssorban az volt, hogy reszt vegyen egy tudomanyos tanacskozason,
amelyet a Magyar Pszichologiai Tarsasag es a szegedi Tanarkepz Fiskola Pszichologiai Tanszeke szervezett a
"kulturkzi kommunikacio kreativ megkzelitese" elnevezessel. A tanacskozason Rogers kveti es az iranyzata
irant erdekldk vettek elssorban reszt, mintegy 150 klIldi es ugyanannyi hazai resztvev.
A 82 eves tudos mindvegig aktivan vett reszt a Iorum munkajaban, s az egyhetes program egyik csucspontja volt,
amikor a hallgatosag egesze eltt bemutato beszelgetest Iolytatott a Iorum egyik resztvevjevel.
E latogatas, illetve eltte egy evvel tanitvanyainak hasonlo rendezvenye a szemelykzpontu szemlelet iranti erdek-
ldes nagy hullamat inditotta el. Addig csak az altalam kezdemenyezett tanIolyamok (1980-tol) kepvisel -
tek ezt az iranyzatot hazankban. En magam a Humbold Egyetem pszichologiai tanszeken ismerkedtem meg Rogers
iranyzataval. A Helm (1978) proIesszor vezette iskola a szemelykzpontu iranyzat kiserleti agat kepviseli.
Rogers 1986-ban is reszt vett a szegedi Iorumon. 1987 januarjaban hunyt el, 85 eves koraban, combnyaktreshez
tarsulo komplikaciok kvetkezteben. Korabbi keresenek megIelelen orvosai nem trekedtek biologiai letenek
minden aron valo meghosszabbitasara.
Mivel a knyvnk altal kepviselt nezetek leginkabb Rogers iranyzatara tamaszkodnak, kisse reszletesebben atte-
kintjk eletmvet szemelyisegenek es gondolatvilaganak Iejldeset, hatasat a szkebb szakterleten bell, s azon
kivl is.
Ma mar szinte kzhelyszamba megy, hogy a lelekgyogyaszat nagy alakjainak elmelete es szemelyisegk Iejldese
elvalaszthatatlanul sszeIonodik. Freud gyermekkorara az apai haz tekintelye, tradicionalizmusa nyomta ra belye-
get. Elmeletenek kzeppontjaban az Odipusz komplexum all, amely magaval vonja a Iiugyermeknek az apaval valo
rivalizalasat, kzdelmet is. Rogers gyermekkorat elssorban a meleg erzelmi kapcsolatok hianya, tarstalansag jel -
lemzi. A szlk gyanakvo, bizalmatlan emberek voltak. "Az a megkzelites, amit a terapiaban kiIejtettem, ponto-
san az a Iajta segitseg, amit magam is szerettem volna" - irja egy helytt (Huizinga 1981). Erthet, hogy erdeklde-
se elssorban a szemelyek kztti kapcsolatokra, ezek trvenyszensegeire, a segit kapcsolatok termeszetere ira-
nyult.
Az letplya
Rogers apja mernk, epitesi vallalkozo, akinek azonban Chicago mellett Iarmja is volt. A csaladi legkrt meghata-
rozo ket I ertekrend: a kemeny munka es a protestans vallas. Az 1902-ben szletett gyermeket koran munkara Iog-
tak. Carl peldaul az iskola mellett meg 12 szarvasmarha gondozasat latta el, csirkekkel Ioglalkozott, a tojast maga-
nak kellett ertekesitenie. Erthet, hogy ilyen kemeny eletvitel mellett kapcsolat alig jhetett letre szleivel, testve-
reivel. Rendkivl maganyos, az iskolaban is visszahuzodo, Fantaziajaban szivesen elmerl gyermek volt. Soha
nem lattak jatszani tarsaival. 4 eves koratol olvas, s az iskolaban mindig els tanulo volt. A mezgazdasaggal valo
szoros kapcsolata erthetve teszi, hogy egyetemi tanulmanyait mezgazdasagi szakon kezdte meg, ahol hamarosan
megmutatkozott kutatoi erdekldese. Megis, a gyermekkorat meghatarozo masik ertekvilag, a teologia vonzasaba
kerlt, s 1920-tol teologiai tanulmanyokba kezd. Elssorban teologiatrtenettel Ioglalkozik. Eletere jelents hatas-
sal van az a Iel ev, amit 1922-ben Kinaban tlt, a Metodista Egyhaz szervezeseben.
1924-ben meghazasodik, s New Yorkba kltzik, ahol lelkesznek keszl. Tanulmanyai alatt kisegit lelkeszkent
dolgozik es vallasoktatassal is Ioglalkozik. 1926-tol kezdden erdekldese a pszichologia iranyaba Iordul, s gyer-
meknevelesi tanacsadoban kezd tevekenykedni. 1929-1939-ig e terleten dolgozik, majd egy gyermek tanulmanyi
kzpont igazgatoja lesz.
1940-tl Ohio allam egyetemenek (Colombus) pszichologiai tanszeket vezeti. Itt kezdi kidolgozni a segit kapcso-
lat es tanacsadas lelektanara vonatkozo elmeletet s maga is aktiv tanacsado tevekenyseget Iolytat. 1945 es 1957 k-
ze esik chicagoi mkdese. Itt az egyetem tanacsado szolgalatat szervezi meg, s elmeletet tovabb Iejleszti. Tudo-
manyos tevekenysegere ekkor mar IelIigyel a szakmai vilag, az Amerikai Pszichologiai Tarsasag dijjal tnteti ki.
1957-63 kztt a wisconsini egyetem (Madison) pszichologiai es pszichiatriai tanszeket iranyitja. Megkiserli a ket
terletet sszebekiteni, azonban sok csalodas es kudarc eri. Egy kutatasi programja nem hozta meg a kivant ered-
menyt (szkizoIren betegek kezelese az "kliens-centrikus" modszerevel). Vegleg megvalik az egyetemektl s Kali -
Iorniaban telepedik le, ahol 1964-tl egy kutatointezet tagja lesz, majd 1969-tl ebbl kivalva sajat intezetet alapit
(Center oI the Study oI the Person, La Jolla, CaliIornia).
Idkzben egyre tbb tanitvany csoportosul kreje, akik elmeletet reszben tovabb Iinomitjak, reszben kiserleti
modszerekkel alapozzak meg.
1964-tl csoportokkal kezd Ioglalkozni, az elszr altala megIogalmazott elvek alapjan: ezek az ugynevezett "talal -
kozasi" - encounter csoportok. Ekkor mar 62 eves koraban uj vonalra allitja eletet. Nem csupan az egyetemi struk-
turaval szakit veglegesen.
Elmeletet is uj iranyba bontakoztatja ki. A szemely iranti erdekldese a kzssegek tanulmanyozasaban Iejldik to-
vabb. 1974-tl csoportjai egyre nagyobbak, s az utobbi negy evben un. mammut-csoportokkal Ioglalkozik, amelyek
nagysaga 3-600 It is kitesz. Ebbe a sorba illeszthetjk a szegedi talalkozokat is. Az 50-es evektl kezdden nagy
2
hatasu mvekkel jelentkezik, amelyek segitsegevel elmeletenek Iolyamatos tovabbIejldeset kiserhetjk nyomon
A segit kapcsolatok elmlete
Rogers elmeletenek dnt mozzanata az a Ielismeres, hogy a segit kapcsolatokban nem a valasztott modszer a leg-
Iontosabb, hanem maga a segit szemely. A hatekonysag nem valamilyen terapias vagy tanacsadoi eljarasnak, tech-
nikanak, mveletek egyttesenek Iggvenye, hanem inkabb attol Igg, mennyire kepes a segit szemely optimalis
Ielteteleket biztositani az egyen sajat erIorrasainak kibontakoztatasara. Ezek az optimalis Ieltetelek a terapeuta
magatartasanak Iggvenyei. (Rogers maga soha nem hasznalja a beteg vagy paciens kiIejezest, ezzel is hangsulyoz-
va, hogy akik betegkent kerlnek hozza, az megkzeliteseben vele egyenrangu tarsakka valnak egy kzs Ieladat -
ban.)
A segit kapcsolat tehat mindenekeltt a terapeuta magatartasat kell szemgyre vennnk. A ket Iel kztti kommu-
nikacio soran a kliens kiIejezesre juttatja erzeseit, problemait, tapasztalatait nmagaval es a vilaggal kapcsolatosan.
A terapeuta arra trekszik, hogy ezeket az erzelmekkel athatott kzleseket minel pontosabban IelIogja: nem csupan
azok tartalmi, gondolati oldalat, hanem elssorban erzelmi vetletet. A 40-es evektl kezdden egyre vilagosabba
valt Rogers szamara, hogy terapeuta I Ieladata ezeknek az erzeseknek a kliens szamara valo visszatkrzese.
Mintegy tkrkepet tart ele, amelyben hitelesen lathatja nmagat. A masik ember lelkivilagaba valo beleerzes Io-
galmat a lelektan mar regota ismeri (empatia). Rogers azonban hangsulyozza, hogy a beleelesen tulmenen a vis z-
szatkrzes a dnt mozzanat. Megpedig a kliens erzeseinek olyan visszatkrzese, amely az aktualis helyzete-
ben elIogadhato. Lehet, hogy a terapeuta sokkal tbb ismeretre tett szert, megis csak annyit juttat ebbl vissza,
amennyiben beIogadasara a kliens az adott pillanatban alkalmas. A visszatkrzes "mveszete" eppen ebben rejlik.
A visszatkrzes soran az egyen nmagarol szerzett ismeretei kibvltek, nismerete Iokozodik. A terapeuta
ugyanis a visszatkrzes soran elssorban olyan mozzanatokra utal, melyek a kliens szamara nem, vagy alig tuda-
tosak, a beszelgetes soran azonban Ielszinre kerlnek. A kliens kzvetlen reIlexio segitsegevel nmagara vonatko-
zo uj ismeretekhez jut. A lelki zavarok nagy resze ugyanis abbol Iakad, hogy az egyen (elettrtenete, szocializacio-
ja soran) nmagarol hamis kepet alkot. igy nertekelese es krnyezetenek rola alkotott kepe minduntalan ellent-
mondasba kerl. Az nmagunkrol alkotott kep, az nkep gazdagitasa, hitelessegenek javitasa e lelki zavarok meg-
sznteteset eredmenyezheti.
A terapia soran az egyen szabadon megnyilvanulhat, a terapeuta nem iranyitja, nem beIolyasolja. Kezdetben ezert
is nevezte Rogers a modszeret non-direktiv tanacsadasnak. Arra trekedett tehat, hogy a Iolyamatos visszatkrzes
segitsegevel klienset nmaga jobb elIogadasara, ertekelesere vezesse ra, megtanitsa elmenyeit (kztk az nmagara
vonatkozo elmenyeket is) olyanoknak elIogadni, amilyenek. A szemely e tapasztalatok alapjan Iejldik es nvek-
szik, vagyis teljesen nyitottan es szabadon latja tapasztalatait, s kepes azokat enjebe integralni. Nem ugy, mint a lel -
ki zavarokban szenved egyen, aki tapasztalatait csak torzitva kepes elIogadni, s azokat valamely elre megkonst -
rualt nkepbe beilleszteni.
Rogers szemleletenek kzeppontjaban tehat nem maga a lelki zavar (vagy a betegseg, korkep) all, hanem a kszk-
d, szenved szemely. Nem is a modszer, amelyet a terapeuta alkalmaz, hanem a szemelyebl Iakado sajatos maga-
tartas. Ezert is nevezi iranyzatat es terapiajat kliens-centrikus terapianak, ujabban pedig szemelykzpontu megk-
zelitesnek (SZKM) (Person-centered approach).
A terapeuta visszatkrz viselkedese meg igazaban modszernek is IelIoghato. Rogers azonban tovabb kutatott,
elemezve a terapeutaviselkedes mas sszetevit is. 1945-tl kezdden egyre inkabb Ielismeri, hogy a visszatkr-
z tevekenyseg csak akkor lehet eredmenyes, ha a terapeuta kepes klienset elIogadni, megpedig Ieltetel nelkl, s
ezt a Ieltetel nelkli elIogado beallitottsagot kepes vele erzekeltetni. Az az elmeny, hogy elIogadnak, azaz barhogy
viselkedem, barmit elhozhatok magamrol, meg a legszegyenletesebb, legIajdalmasabb dolgot is, mert nem kell at -
tol tartanom, hogy a masik meleg odaIordulasa ettl megvaltozik - egyedlallo es biztonsagot nyujto tapasztalat,
amelyben a szemely Iejldese, nvekedese optimalis Ieltetelek kztt mehet vegbe.
Az 50-es evektl kezdden Iogalmazza meg Rogers azt a Ielismerest, hogy a terapeuta csak akkor kepes a hozza-
Iordulot hatekonyan segiteni a Iejldesben, az nismeret hitelesebbe teteleben, ha nmaga is kepes Iejldni, ha n-
magat is kepes elIogadni, mas szoval, ha kzlesei es erzesei egymast Iedik, hitelesek. A terapeutaval szemben ta-
masztott hitelesseg igenyet a kongruencia Iogalmaval Iejezi ki. A kongruens terapeuta tehat szinte, spontan, kepes
kiIejezni azt, amit erez. Ugyanakkor semmi kenyszert nem erez arra vonatkozoan, hogy kiIejezzen, vagy ellenkez-
leg, visszatartson valamit. Ezzel egytt jar az is, hogy a terapeuta sajat erzeseit el tudja valasztani masok erzeseitl
(Barrett-Lennard, 1962).
Az empatias reIlexio, a Ieltetel nelkli elIogadas, valamint a terapeuta kongruenciaja - ez a harom Ieltetel biztositja
hatekony segit kapcsolatot. Az els inkabb bizonyos mveleti keszsegek birtoklasat jelenti, a masodik mar a sze-
mely beallitodasat erint Ieltetel, a harmadik viszont magas kvetelmenyt Iogalmaz meg a szemely egesze irant. A
mai pszichoterapias gyakorlatban ezeket a kvetelmenyeket alapIelteteleknek, vagy pedig a terapia szkseges es
elegseges Ielteteleinek Iogalmazzuk meg (Rogers, 1981).
Rogers tanitvanyai e Ielteteleket, mint mennyisegi valtozokat kiserleti vizsgalatnak is alavetettek. Meresi modsze-
reket szerkesztettek, s tanulmanyoztak a valtozoknak a terapia eredmenyessegevel valo kapcsolatat. Ebbe a munka-
ba mar europai kutatok is bekapcsolodtak. Ket nagy europai iskola alakult ki a szemelykzpontu iranyzaton bell,
Hamburgban (Tausch) es Kelet-Berlinben (Helm). E kutatasok megallapitottak, hogy a Ienti Ieltetelek eseten a kli -
3
ensben Iolyamat indul el, amelyet leginkabb az nmagaval valo parbeszednek nevezhetnenk. Ez a Iolyamat terapias
ertek, mert a szemely nvekedeset, gazdagodasat eredmenyezi. A kutatok nexploracionak neveztek el azt a visel -
kedest, amikor a szemely nmagabol erzelmileg hangsulyos tartalmakat hiv el, azokat szoban (esetleg irasban is)
megIogalmazza, vagyis nyelvi strukturakba ltzteti. Magyarosan nIeltarasrol (F) beszelhetnk. A homalyos,
diIIuz tartalmak igy tbbnyire a terapeuta segitsegevel - vilagos, nyelvi szerkezetet kapnak. Ma mar az F merese -
re is vannak modszereink. Megallapithato, hogy minel magasabb Ioku az F, annal nagyobb a valoszinsege, hogy
a terapia eredmenyes. A terapeuta magatartasaval sszeIgg - Ient jellemzett - alapvaltozok pedig nexploraciot
nvel hatasuak. Vagyis minel nagyobb mertekben birtokolja egy terapeuta a szkseges tulajdonsagokat, annal in-
kabb kepes kliensenel a gyogyulast elmozdito F Iokozasara.
Az F a segit kapcsolatok sokIelesegeben egyarant alapvet Iontossagu (terapia, tanacsadas, lelkipasztorkodas,
pedagogia stb.) St az ugynevezett termeszetes pszichoterapias helyzetekben is szamolnunk kell kedvez hatasaval
(barati beszelgetesek, csaladi kapcsolatok, gyonas). Az imadsag, elmelkedes, klnsen ha szoban kiIejezdik,
ugyancsak hordoz nIeltaro mozzanatokat.
Az emberi kapcsolatok elmlete
Rogers a 60-as evektl kezdve Ielhagyott a szkebb ertelemben vett kutatomunkaval. Egyenisegenek mas Ielel
meg, az ismeretszerzesnek uj utjait keresi. Elmeletet szamtalan csoportelmeny, tudomanyos vitak, megIigyelesek
alapjan Iejleszti tovabb. Az a gondolatrendszer, amely kezdetben a tanacsadoi tevekenysegben gykerezett, mind
szelesebbre tarta ervenyessegi kret, a terapia, a pedagogia, a pasztoralas, a munkaszervezetek terleten is hasznal -
hatonak bizonyult (Rogers, 1961). Az utobbi evekben elszeretettel Ioglalkozott az emberiseget erint globalis
problemakkal, mint a tulnepesedes, Iajgyllet, csaladok Ielbomlasa, es mamut-encounter csoportjai segitsegevel
ezekre a problemakra keresett valaszt. Ennek egyik peldaja az a Iorum, amelyen eszak-ir katolikusok es protestan-
sok vettek reszt, s amelyrl Iilm is keszlt. Ebbe a sorba illeszkedtek a szegedi talalkozok is, amelyek vegl is ke-
letnyugati parbeszedde alakultak, a klcsns elIogadas, megertes, egymasra Iigyeles legkreben. Tbbszr han-
goztatott, nmaga altal is kisse naivnak tartott alma volt: egyszer Ielels kormanyIerIiakat meghivni egy szemely-
kzpontu Iorumra. (Emlekezznk, hogy M. Mead, a vilaghir antropologus is beszelgetesre hivta a Ielels politiku-
sokat a hideghaboru idszakaban.) (Mead, Bijers, 1968).
Elmeletenek kzeppontjaban tehat a szemely all. A szemely csak abban a mertekben kepes harmonikus emberkzi
kapcsolatokra, amennyiben nmagaval is harmoniaban el. Vagy, ahogy Rogers megIogalmazza, az egyen csak ab-
ban a mertekben kepes masok iranti empatiara, amennyiben nmagara vonatkozo tapasztalatait is kepes elIogadni.
Ezert dnt Iontossagu a szemely nvekedesenek, gazdagodasanak Iolyamata, amely egyben az nelIogadas, a he-
lyes nszeretet Iejldeset is jelenti. (A szemely teljes mkdese (Iully Iunctioning person) allando mozgas, nveke-
des, a tapasztalatokbol valo gazdagodas. Az elet ezert Iolyamat, nem allapot. A harmonikusan mkd szemely -
bar tisztaban van masok iteleteivel es tapasztalataival - nmagara tamaszkodik, sajat elvarasai szerint igazodik. igy
nmagat sajat tapasztalataibol epiti, nem pedig valamilyen tle idegen idealhoz igazodik.
Az egyen nvekedese egy benne rejl alapvet naktualizalasi tendencia megvalositasa. Ez az nmegvalosito ten-
dencia minden motivacio gykere, az allando nvekedesre valo trekves nem csupan az ember, de minden el or -
ganizmus sajatja. Az egyen nvekedesi potenciaja az egesz univerzum nvekedesenek Iolyamataba illeszkedik, a
vilagegyetem Iormativ tendenciajanak resze.
A szemelykent mkd, nvekedesre kepes, nyitott egyedek kapcsolata alapjan lehetve valik az egyeni, a csaladi,
vagy az emberiseget erint globalis problemak megoldasa ugy, ahogy azt a mamut-encounter csoportok tapasztala-
ta is mutatja. A segit kapcsolat, vagy a pszichoterapia abban klnbzik csupan az ember-kzi viszonyoktol, hogy
itt a szemely nvekedesenek optimalis Ielteteleit igyeksznk megteremteni. Rogers elmeletenek egyik legnagyobb
vivmanya, hogy e Ielteteleket rendszerbe Ioglalja. Az encounter csoportok sajatos legkre sokak szamara soha nem
tapasztalt, egyedlallo elmeny. Klnsen, ha az utobbi evek mamutcsoportjaira gondolunk. Nemegyszer valami
sajatos egyseg-elmeny alakul ki a resztvevkben, amelynek Rogers hajlamos spiritualis, st transzcendens erteket
tulajdonitani. A sorok iroja egy, az angliai Norwich varosaban 1984-ben rendezett Iorumon tapasztalta ezt, amikor
a nagycsoport legkreben az egyik resztvev az egyetemes szeretet, "universal love" jelenletenek elmenyerl be-
szelt.
Ez a szemlelet tehat az egyent allitja kzeppontba. Az ember lenyegenel Iogva jo, pozitiv ertekek es lehetsegek
hordozoja. Rogers megsem individualista, a szo negativ ertelmeben. Inkabb individualis humanizmusrol beszelhe-
tnk, mert meglatasa szerint harmonikus kzsseg csak nmagukkal harmoniaban el egyedekbl eplhet Iel.
Rogers elmletnek gykerei
Carl Rogers alkotoi korszaka tbb, mint 6 evet lel at, es kreativ ereje elete vegeig teljes viragzasban volt. Gondol -
kodasanak Iejldese nmagaban is allando nvekedes, kiteljesedes, amely elssorban maganak a szemelynek te-
remt erejebl taplalkozik. Megis, a kultura, amelybe szletett, amelyben Ielntt, olvasmanyai, kapcsolatai nyilvan-
valoan hatast gyakoroltak ra, s elmeletenek egy-egy vonasaban e nyomokat Ilismerhetjk.
Eletenek els korszaka szoros kapcsolatban van a mezgazdasaggal, st palyaja kezdete is ilyen iranyban indult.
Ebben a legkrben legIbb ertek a nvenyek, az allatok Iejldese, nvekedese, az elet Iolyamatos megujulasa. Az
alkotoi munka eredmenye a hozam altal kzvetlenl lemerhet. Az analogia talan nem erltetett, ha arra gondo-
lunk, hogy elmeletenek kzpontja a szemely nvekedesi potencialjaba vetett hit. Az a szilard meggyzdes, hogy
4
legjobban maga a szemely tudja, mire van szksege, leginkabb sajat magabol kiindulva alkothatja meg a jvjet,
jellheti ki palyajat. Mint ahogy a nvenyre is nyugodtan ra lehet bizni a Iejldest es nvekedest, csak a Ielteteleket
kell megteremteni es lehetleg optimalisan alakitani.
A nvekedesi koncepcio kidolgozasaban az els igazan amerikai IilozoIus, Dewey jelents hatassal volt Rogersre.
A szemellye valas Iolyamatanak kidolgozasaban Martin Burberrel Iolytatott vitaja is termekenyitleg hatott ra
(Dijkhuis, 1964). Kezdettl Iogva elenk erdekldest mutat a Ienomenologia irant, amely a humanisztikus pszicho-
logia egyik alapmodszere. Az encounter csoportok tudomanyos Ieldolgozasaban elssorban Ienomenologiai meg-
kzelitest kvet. Nezetei kzel allnak az europai egzisztencialistakhoz is.
Gondolatvilaga, erthet modon, sok szallal kapcsolodik a kereszteny hagyomanyokhoz es ertekrendhez. Az ember -
kzi kapcsolatok, kztk a terapias kapcsolat egyik alapmozzanata, a Ieltetel nelkli elIogadas, lenyegeben a ke-
resztenyseg szeretetIogalmaval azonos. Szent Pal csodalatos himnusza (1. kor. 13, 1-13.) cseng vissza bennnk, ha
Rogers leirasat olvassuk a Ieltetel nelkli elIogadasrol. Szamara a szeretet a terapias kapcsolatok egyik legIonto-
sabb hatotenyezje. Ahogy a keresztenyseg a szeretet vallasa, ugy Rogers iranyzata a szeretetre epl terapia. A te -
rapeuta csak abban a mertekben kepes empatias reIlexiora amennyiben nmagat is kellen ismeri, s csak abban a
mertekben kepes Ieltetel nelkli elIogadasra (azaz szeretetre) amennyiben nmagat is kepes elIogadni. Ezert valik a
helyes nszeretet a masik ember szeretetenek Ielteteleve. Nem nehez itt a jezusi parancsot IelIedeznnk: "Szeresd
Ielebaratodat, mint nmagadat" (Mt. 22, 36). E parancs ertelmezeseben az nszeretetet, mint valami magatol ertet-
dt, tbbnyire adottnak vesznk. Rogers elmelete is ravilagit, hogy sokan vannak, akik szamara ismeretlen az nel -
Iogadas elmenye. A legtbb neurotikus szenvedes melyen a szemelynek nmagaval kapcsolatos problemai allanak,
az nmagaval szembeni attitdk nem teszik lehetve, hogy bizonyos visszajelzesek hitelesen eljussanak hozza.
igy nmagarol csak szrt inIormaciokat kepes elIogadni, vagyis nkepe torz. Ez a torzulas tbbnyire a negativ je-
gyek elterbe kerleset jelenti, az egyen egyre tbb olyan allitast mond magarol, amelyek t kedveztlen, erklcsi -
leg hibas szinben tntetik Iel. Ezek a szemelyek tehat valojaban nem tudjak nmagukat elIogadni, szeretni, igy ma-
sok iranti szeretetk is Iogyatekos.
A szemely nvekedese igy nem mas, mint nmaga minel teljesebb elIogadasa, nmaga iranti szeretetenek Iejlde-
se, amely kiterjed a masik emberre is, es vegl az emberiseg egymas iranti kzs Ielelssegvallalasaba, klcsns
megbecslesebe, a klnbzseg tudata mellett az azonossag elmenyebe torkollik. A szemelybe vetett Ieltetlen bi-
zalomban, az egyeni lelkiismeretre valo hagyatkozasban nem nehez Luther hatasat IelIedezni, akivel egyebkent be-
hatoan Ioglalkozott.
Rogers nezetei erteljes szalakkal kapcsolodnak a melylelektani iranyzatokhoz is. A pszichoanalizissel elssorban
a Freud kzvetlen krehez tartozo Otto Rank es az un. philadelphiai csoport segitsegevel kerlt kapcsolatba. Rank -
Freudtol elteren - nagyobb hangsulyt helyez a jelen elmenyekre, mint az elmultakra, es kevesbe tekintelyelv a te-
rapias kapcsolatban. Rogers azonban soha nem volt pszichoanalitikus. Elmelete lenyeges pontokban elter Freud ne-
zeteitl. Maga is Iontosnak tartotta, hogy elhatarolja magat a melylelektantol. 1950-ben irt knyveben ezert kln
Iejezetet szentel a pszichoanalizis egyes alapIogalmai biralatanak (Rogers, 1951).
Nem helyes tehat, ha Rogers szemleletet a melylelektani iskolak valamely ujabb valIajanak tekintjk. A szemely-
kzpontu megkzelites a modern pszichologia harmadik nagy aramlatanak (a pszichoanalitikus es behaviorista is-
kolak mellett), a humanisztikus pszichologianak legsikerltebb gyakorlati megvalositasa. A humanisztikus pszicho-
logia legnagyobb hatasu szemelyisege Maslow (Maslow; 1971). Ez az iranyzat, melynek gykeri az europai egzisz-
tencialista IilozoIiaig nyulnak vissza, a masik ket iskola determinizmusaval szemben az embert ugy tekinti, mint
aki sajat sorsat kepes nmagabol kiindulva meghatarozni, aki pozitiv ertekek hordozoja, s allando nvekedesre t-
rekszik. Rogers szamara az emberi kapcsolatoknak az "en-te" vonatkozasa a dnt Iontossagu. Talan ebben Iedez-
het Iel Buber (1970) hatasa. Rogers alapito tagja es egyik vezetje az 1961-ben letrejtt Humanisztikus Pszicholo-
giai Tarsulatnak.
Rogers hatsa a jelenkori llekgygyszaira
A szazad elejen a pszichoterapianak ket nagy iskolaja bontakozott ki. A pszichoanalizis, Freud es krenek munkas -
saga nyoman oriasi nepszersegre tett szert, es ma is az egyik meghatarozo elmelet a lelki zavarok magyarazataban
es kezeleseben. A pszichoanalizis elmelete elssorban tapasztalati tenyekre es ezekbl levezetett elmeleti megalla-
pitasokra tamaszkodik. Viszonylag keves kiserleti adat all rendelkezesnkre, amelyek az elmelet egy-egy megalla-
pitasat alatamasztanak. Megis, a pszichoanalizis koncepcioi kivaloan alkalmasak arra, hogy a lelki jelensegek vila-
gaban egy-egy mozzanatot megvilagitsanak.
A masik nagy iranyzat a kiserleti lelektanra epl behaviorizmus, illetve ennek trvenyszersegeit Ielhasznalo vi -
selkedes-terapiai iranyzat. Ez bizalmatlanul szemleli az elmeleti magyarazatokat, es igyekszik a szigoruan ellen-
rizhet es megIigyelhet tenyekre tamaszkodni. A gyogyitasban Ielhasznalja a lelektani kiserletek altal Ieltart tr -
venyszersegeket.
A ket nagy iranyzat kepviseli nemegyszer adaz kzdelmet Iolytattak egymas ellen. Eysenck, a viselkedesterapiak
egyik I kepviselje pl. igyekezett kimutatni, hogy pszichoanalizissel kezelt betegek gyogyulasi aranya azonos a
spontan gyogyulasok aranyaval. (Eysenck, 1967).
A melylelektani iskola egyik alapvet vivmanya, hogy a szemelyt allitja elterbe. Az egyedi elettrtenet, a mult Iel -
tarasa kepezi a terapia kzponti mozzanatat, ez az elettrtenet azonban mindenki masetol klnbzik. A viselkedes-
5
terapiai iranyzatot elssorban a gondosan kidolgozott modszerek jellemzik. A szemelyiseg eredeti mivolta eleinte
hatterbe szorult, a viselkedes es ennek krnyezeti meghatarozo Ieltetelei kepeztek a vizsgalodas es a beavatkozas
targyat.
Ma mar mindket iranyzat sokat valtozott. A melylelektani iskolak szamos, nem idtallo elmeleti megallapitasa a Ie-
ledes homalyaba merlt. Jelents kiserleti kutato munka indult meg, amely a pszichoanalizis egyes megallapitasait
igazolni tudta (pl. az elIojtas jelenseget). A viselkedeslelektani terapiak a 70-es evektl kezdden egyre tbbet
Ioglalkoznak az egyen bels lelki Iolyamataival, "bels viselkedessel" (gondolkodas, erzelmek, Iantazia stb.). Ez az
un. kognitiv Iordulat, amely sok vonatkozasban ugyanazokra a megallapitasokra vezetett, mint a Rogers-Iele irany-
zatra epl kutatomunka. (Tringer 1987.)
A nagy pszichoterapias iskolak korunkban egymas Iele kzelednek es egy egyseges pszichoterapias elmelet krvo-
nalai bontakoznak ki. Ez az integracio leginkabb Rogers iranyzataban lt testet: egyesiti a melylelektani iskolak
szemelykzpontu gondolkodasat es a kiserleti lelektan szigoru pragmatizmusat. Az integracio tovabbi Iejldese a
kognitiv pszichoterapiak Iele halad.
Egy krkerdes alapjan az amerikai pszichoterapeutak tbb mint Iele Rogers kvetjenek vallotta magat. Egy ujabb
Ielmeresbl kiderl (Panetzky, Weis, 1989), hogy az NSZK-ban dolgozo maganpszichologusok tevekenysegk
93-aban pszichoterapiat Iolytatnak s ez az esetek 62-aban szemelykzpontu terapia (Gesprch psychotherapie).
Rogers iskolajanak nepszersege elssorban a nem orvosi terleteken jelents (tanacsadas, pedagogia, lelkipasztor-
kodas). Mint altalaban, az orvosi intezmenyek es maguk az orvosok is konzervativabbak, uj gondolatok irant keves-
be Iogekonyak. Viszonylag keves olyan egyetemi intezmeny talalhato, ahol a szemelykzpontu megkzelites alap-
jan oktatnak vagy gyogyitanak.
A segit kapcsolatok Rogers altal leirt alapIelteteleit megIelel oktato programok segitsegevel Iejleszteni lehet. Az
oktatasban nagy sulyt helyeznek a gyakorlatokra, amelyek soran a jelltek egymas kztt hol terapeuta, hol kliens
szerepet vesznek Iel, s egymason gyakoroljak a beszelgetes vezeteset, az empatias odaIigyelest, elIogadast. E mod-
szereket sok helyen teologusok kepzeseben is alkalmazzak.
Carl Rogers szemelyenek beIolyasa, tekintelye Ielbecslhetetlen. Az a Iiatal nveny, amelyet elltetett, oriasi Iava
terebelyesedett es tetemes mennyiseg gymlcst terem. A tanitvanyok serege, a "hivek" tmegei hajlananak arra,
hogy mesterket szinte proIetai magassagokba emeljek. Sok tudos nem tudna ellenallni ilyen csabitasnak. Rogers
azonban, mint gyermekkoraban, visszahuzodott, szerenyen hatterben maradt. Rogers gondolkodasanak illusztralasa
celjabol alljon itt egy idezet, amely az On becoming a person (szemellye valni) c. knyvebl valo (Rogers, 1961).
Ilyen vagyok
Jelents megismereseim Ielsorolasat mindjart egy tagadassal kezdenem. A masokkal valo kapcsolataimban arra a
kvetkeztetesre jutottam, hogy hosszu tavon nem segit, ha masnak mutatkozom, mint ami vagyok. Nem hasznal, ha
nyugodtan es kedvesen viselkedem, mikor valojaban merges es kritikus vagyok. Nem jo, ha ugy teszek, mintha tud-
nam a megoldast, ha egyszer nem tudom. Nem hasznal, ha szivelyesnek latszom, amikor eppen ellenseges vagyok.
Nem hasznal, ha magabiztosnak akarok tnni, mikor eppen bizonytalan es remlt vagyok Azt tapasztalom, hogy
meg a legnepszerbb esetben is ervenyes ez a tetel. Nem jo nekem, ha gy csinalok, mint aki egeszseges, ha egy-
szer betegnek erzem magam.
Maskepp azt akarom mondani, hogy a tbbi emberrel valo kapcsolatomban alarc viselese nem volt celravezet es
hatasos, vagyis olyan latszat keltese, ami bell egyaltalan nem igaz. Ugy vettem eszre, hogy igy nem tudtam mas
egyenekkel konstruktiv kapcsolatot kialakitani. Szeretnem azt is vilagosan megertetni, hogy mikzben ugy erzem,
meggyzdtem a tetel igazsagarol, megsem sikerlt kellkeppen hasznomra Iorditani. Valojaban azt hiszem, hogy
a legtbb hiba, ami emberi kapcsolataimban elIordul, a legtbb eset, amikor nem tudok masokon segiteni, eppen
annak tulajdonithato, hogy valamiIele vedekezesbl maskepp viselkedem kiIele, mint ahogy bell erzek.
Egy masodik Ielismeres talan a kvetkez lehetne - ugy hiszem, hogy hatekonyabb vagyok, ha el tudom Iogadni
sajat magam, es kepes vagyok nmagamat adni. Ugy erzem, az evek soran megtanultam jobban odaIigyelni sajat
magamra. Vagyis jobban tudom, mint azeltt, mit erzek egy adott pillanatban - kepes vagyok tudatositani, hogy
igenis haragszom, hogy igenis elutasito vagyok valakivel szemben, vagy meleg erzesek es szeretet tlt el valaki
irant, vagy unott es kzmbs szamomra, ami trtenik; vagy nagyon szeretnem megerteni ezt az embert, vagy ri -
aszt es Ielek a hozza Izd kapcsolattol. Ezek a klnIele viszonyulasok olyan erzesek, amelyekre oda tudok Ii -
gyelni sajat magamban. Ugy is Iogalmazhatnek, hogy azt erzem, sikerl azza lennem, ami vagyok. Knnyebb elIo-
gadni magamat, mint nyilvanvaloan tkeletlen egyent, aki nem tud mindig ugy viselkedni, ahogyan szeretne.
...Egy masik igen Iontos Ielismereshez tanacsadoi munkam soran jutottam el. Ez rviden igy szolt: Nagyon gy -
mlcsz szamomra, ha el tudok Iogadni egy masik szemelyt. Rajttem, hogy egy masik embert es erzeseit elIo-
gadni semmivel sem knnyebb, mint megerteni. Megengedhetem-e igazan egy masik embernek, hogy ellenseges
legyen velem? ElIogadhatom-e haragjat, mint szemelyisegenek valos es ervenyes reszet? ElIogadhatom-e t, ami -
kor az eletet es az elet problemait annyira maskent latja, mint en? ElIogadhatom-e, amikor jo erzessel viszonyul
hozzam: csodal es ram akar hasonlitani? Mindez benne van az elIogadasban es ez nem megy knnyen. Azt hiszem,
mai kulturankban egyre gyakoribb mindnyajunkban az a sema, hogy igy gondolkozzunk: "Mindenki masnak azt
kell erezni, gondolni es hinni, amit en. . ." Nagyon nehezen engedjk meg gyermekeinknek vagy szleinknek vagy
hazastarsunknak, hogy bizonyos dolgokrol, problemakrol tlnk elter allasponton legyenek. Nem tudjuk megen-
6
gedni tanitvanyainknak, betegeinknek, hogy masok legyenek; mint mi, vagy hogy tapasztalataikat a maguk modjan
hasznositsak. Orszagok viszonylataban nem vagyunk kepesek megengedni egy masik nemzetnek, hogy maskeppen
gondolkozzek es erezzen, mint mi. Pedig ugy talalom, hogy az elet egyik legertekesebb lehetsege ez - az egyenek
elklnlese, minden egyen joga, hogy sajat tapasztalatait a maga modjan hasznositsa es a maga ertelmet talalja
meg bennk. Minden ember egy magaban allo sziget, a szo valodi ertelmeben, es csak akkor emelhet hidakat mas
szigetek Iele, ha akar es tud is mindenekeltt nmaga lenni. Ezert ugy latom, hogyha el tudok Iogadni egy masik
embert, ami azt jelenti, hogy elIogadom erzeseit, viselkedeseit, meggyzdeset, ami mind szemelyisegenek valos
es eleven resze, akkor segitek neki abban, hogy szemellye valjon: s ebben oriasi erteket latok.
...Egy nagyon Iontos Ielismeres talan alapja lehet mindannak, mit eddig mondtam. Ennek tanulsagat az a tbb, mint
25 ev erlelte meg bennem, amelynek soran megprobaltam segiteni a bajbajutott embereknek. Ez nagyjabol a kvet -
kez. Rajttem, hogy az emberek beallitottsaga alapveten pozitiv. Ezt a megallapitast ervenyesnek tartom a tera -
pia soran letrejtt legmelyebb kapcsolatokban, meg olyan egyeneknel is, akiknek klnsen nehez problemai van-
nak, akik nagyon antiszocialisan viselkednek, kik latszolag abnornalis erzelmeket produkalnak. Ha kepes vagyok
erzekenyen Iordulni erzeseik Iele, el tudom ket Iogadni mint ntrveny egyeneket, akkor rajvk, hogy mind
hajlamosak bizonyos iranyba Iordulni. S hogy melyik irany az, ami Iele Iordulnak? A legkzkeletbb kiIejezesek,
amelyekkel ezt az iranyt erzekeltetni tudom, azt hiszem, olyanok, mint pozitiv, konstruktiv nvekedes, nmegvalo-
sitas, az res, a szocializacio iranyaban. Egyre inkabb azt erzem, hogy minel jobban megertenek s elIogadnak egy
embert, annal valoszinbb, hogy elhagyja a hibas magatartasi semakat, amelyekkel az elet Iele ment, es annal in-
kabb Iordul az elremutato iranyba.
Nem szeretnem, ha ebben a kerdesben Ielreertenenek. Nincsenek naiv elkepzeleseim az emberi termeszetrl. Na-
gyon jol tudom, hogy az emberek hihetetlenl kegyetlen, borzalmas, destruktiv, eretlen, regressziv, antiszocialis,
banto magatartasra kepesek, vedekezesbl es bels Ielelembl. Ugyanakkor tapasztalataim legelevenebb es legvi -
damabb elmenyei kze tartoznak azok, amikor ilyen egyenekkel kerlk kapcsolatba es kzben IelIedezem azt az
erteljes pozitiv viszonyulasi hajlandosagot ami az es mindannyiunk legmelyebb retegeiben el (Rogers, 1961).
A szemlykzponti pszichoterpia meghatrozsa
Szemelykzpontu terapia egy masik emberrel valo, Iokozatosan Iejld egyttlet, amely az egeszseg es szemely
nvekedeset eredmenyezi. E terapia legIontosabb hipotezise: A szemely hatalmas erIorrasokkal rendelkezik, ame-
lyek nmaga megerteset mozditjak el, letmodjaban es viselkedeseben pozitiv valtozasokat eredmenyezhetnek.
Ezeket az erIorrasokat sajatos emberkzi kapcsolatok altal mozgosithatjuk. Ha a terapeuta vagy mas segit sze -
mely gondoskodast, mely, erzekeny, iteletmentes megertest tapasztal es azt a masikkal kzlni kepes, a pozitiv ira-
nyu valtozasok nagy valoszinseggel, megjelennek. Az egesz terapias Iolyamatban a viszony milyensege a
dnt /Rogers, 1980./ /A szerz Iorditasa/.
Rogers munkassaganak merleget legutobb egyik legkzelebbi munkatarsa, John Shlien vonta meg, a GwG Zeitsch-
riIt hasabjain (Meyer-Cording, 1988). Klnbseget tesz a kliens-centrikus terapia es a szemelykzpontu megkzeli-
tes kztt. Elbbi, Rogers munkassaganak maradando erteke, terapias modszer, amely a Rogers altal megIogalma-
zott alapIeltete gyakorlati alkalmazasabol all. Shlien hangsulyozza, hogy a kesbbi kutatasok altal koncipialt tovab-
bi terapeuta valtozok sok ujat nem hoztak. A szemelykzpontu megkzelites inkabb valamilyen magatartasIorma,
amely nem csupan a terapia, hanem szelesebb terleteken is hasznos szemleletmod (pedagogia, tanacsadas, lelki -
gondozas stb.) Rogersnek ksznhet, hogy a kliens szubjektivitasa az "objektivitas" rangjara emelkedett.
A szemelykzpontu iranyzaton bell ket I aramlat klnithet el, amelyeknek termeszetesen szelsseges valtoza-
tai is vannak.
Az "ortodox" iranyzatot elssorban az angolszasz orszagokban kepviselik. A szemelykzpontu elvek "mozgalom"
jelleget ltenek, Rogers gondolatait az emberi kapcsolatok, st, csoportok, nepek kztti kapcsolatok alapjanak te-
kintik. Nem egy esetben ez a mozgalom szinte "pszeudo-vallassa" nvi ki magat egyes kveti szamara. A mozga -
lom letrehozta a maga inIrastrukturajat is, egyesletek, kiadvanyok Iormajaban. Nemzetkzi talalkozokat rendez-
nek, s levelez halozatot (Network) is Ienntartanak. A resztvevk kztti erzelmi-barati kapcsolatok Iejleszteset is
Iontosnak tartjak.
Az iranyzatot, klnsen egyes kepviselit, bizonyos tudomanyos kutatas ellenesseg jellemzi. Magam is tbb ilyen
Iorumon vettem reszt, ahol ezt tapasztalhattam. A "mozgalomban" a legklnIelebb hivatasok kepviseli vesznek
reszt, orvos viszonylag keves, pszichologusok, szocialis munkasok, pedagogusok stb. kepezik a resztvevk zmet.
Ez az iranyzat a kepzesben a sajat elmeny tanulast helyezi elterbe a rendszeresebb, lexikalis ismeretek viszony-
lag hatterbe szorulnak. A szemelykzpontu iranyzat masik agat az a trekves jellemzi, hogy mind az elmeletet,
mind a szakember kepzest tudomanyos alapokra helyezze. A kiserleti iranyzat elssorban Europaban, nemet nyelv-
terleten bontakozott ki. Tausch az 1950-es evekben ismerkedett meg Rogersszel, majd a hamburgi egyetemen
nagy iskolat alapitott. Ebbl bontakozott ki a nemet nyelvterleten Gesprahspsychotherapie neven ismert iranyzat
es modszer. A Deutsche GesellschaIt Ir WissenschaItliche Gesp-rachspsychotherapie (DGWG) ma mar 5000 k-
rli tagletszammal rendelkezik, kutato es kepzesi kzpontokat tart Ienn, lapot ad ki (GwG eitschriIt).
Ezzel parhuzamosan az egykori NDK terleten a Humbold Egyetem lelektani tanszeken, Helm proIesszor vezetese-
vel kezddtt el hasonlo munka. Helm iskolaja hatalmas kutatasi anyagot halmozott Iel. Az NDK-n bell is letrejtt
egy szervezet, amely a "Gesprachspsychotherapie" kutatasat es oktatasat tekinti Ieladatanak. A ket nemet iskola k-
7
ztt, ismert okokbol, a kontaktus nagyon szegenyes volt 1989-ig.
Hazankban a szemelykzpontu iranyzat minden aga kepviselve van. Klein Sandor Iiskolai tanar aktivitasanak k-
sznheten jtt letre kapcsolat hazank es Carl Rogers kztt. Klein kezdemenyezte a szegedi talalkozokat. Rogers
es tanitvanyainak 1983-as evet kvet latogatasai, a szegedi rendezvenyek szamos szakember erdekldeset keltet-
tek Iel. Tbben Rogersnel is latogatast tettek, illetve a tanitvanyai altal szervezett kikepzesen vettek reszt, s jelenleg
a Magyar Pszichologiai Tarsasag, illetve a Humanisztikus Pszichologiai Egyeslet kereteben dolgoznak. Magam
Helm es iskolaja reven ismerkedtem meg a szemelykzpontu iranyzattal, az 1970-es evek kzepen. Az NDK-ban
szerzett kepzest kveten a SOTE Pszichiatriai Klinikajanak kereteben 1981-ben szerveztem elszr szkebb kr -
ben, majd 1982-tol kezdden tagabb kr tanIolyamot, ez utobbit mar a Magyar Pszichiatriai Tarsasag kereteben.
E tanIolyamok azota rendszeresek, es szaznal tbb pszichiater es klinikai pszichologus nyert kikepzest. 1986-ban
megalakult a Magyar Pszichiatriai Tarsasag Szemelykzpontu Munkacsoportja. Titkara, munkatarsam, Pinter Ga-
bor Hamburgban, Tausch proIesszornal vett reszt tanulmanyuton.
A legIontosabb pszichoterapias skalakat magyarra is atltettk, illetve Pinterrel eredeti becslskalakat is kidolgoz-
tunk. Ezzel a tudomanyos kutatas, ha szereny mertekben is, de hazankban is megindult.
A GYGYIT BESZLGETS TANULSELMLETI ALAP1AI
Ez a rvid Iejezet elssorban azoknak szol, akik pszichologiai kepzettseggel nem rendelkeznek. Olyan altalanos
trvenyszersegeket Ioglalunk ssze, amelyek az emberi viselkedes kialakulasat, szervezdeset es valtozasait irjak
le. E trvenyek nem csupan az emberre, hanem az allatvilagra is ervenyesek. St, a legalapvetbb Ielismereseket
eppen az allatok viselkedesenek tanulmanyozasa alapjan ismertk Iel.
A viselkeds fogalma
A viselkedest a legaltalanosabb Iormaban mint a krnyezethez valo alkalmazkodast Iogalmazhatjuk meg. Ebben az
ertelemben a viselkedes az alkalmazkodasi modok legsszetettebb, legIejlettebb Iormaja, amelyet az idegrendszer
mkdese tesz lehetve. A viselkedes, mint alkalmazkodasi Iolyamat elesen nem valaszthato el a szervezet Iizikai
(pl. hszabalyozas), kemiai (pl. legzes), vagy biologiai (pl. immunologiai reakciok) alkalmazkodasi Iolyamataitol.
Embernel a viselkedes elssorban a tarsadalmi krnyezethez valo alkalmazkodast teszi lehetve. Altalanossagban a
lelki es elmebetegsegeket ugy irhatjuk le, mint a viselkedes zavarait. Az emberi viselkedes egyedi sajatossagainak
sszesseget nevezzk szemelyisegnek.
Embernel a viselkedesnek harom tartomanyat elemezhetjk kln, amelyek azonban szorosan sszeIggenek egy-
massal.
1. Mozgasos (motoros), klsleg megIigyelhet es leirhato viselkedes.
2. Bels, szubjektiv (elmenyi) viselkedes. Ide tartozik a gondolkodas, Iantazia, erzelem, dntesi Iolyamatok. Em-
bernel a beszed reven ez a bels viselkedes kzvetlenl is Ieltarul, "klsve" valik, mivel bels Iolyamataink jelen-
ts reszet kepesek vagyunk beszedben kiIejezni. Ezert kommunikativ viselkedesrl is beszelhetnk, s ide ertjk a
kzles nem szobeli Iormait is (nem verbalis csatornak, lasd a 3. Iejezetben). 3. A viselkedest mindig idegrendszeri
Iolyamatok vezerlik, ezek szamos esetben kzvetlenl is megIigyelhet testi reakcio Iormajaban jelennek meg (pl.
kipirulas, Iokozott legzes stb.). Maskor ezeket a vegetativ idegrendszeri reakciokat mszerek segitsegevel lehet ki -
mutatni. Az orvosi gyakorlatban a vegetativ reakcioknak igen nagy jelentsege van hiszen a beteg panaszait es t-
neteit sok esetben ezek a reakciok kepezik.
A tanuls fogalma
A tanulas az idegrendszerrel biro ellenyek alapvet sajatossaga, amelyet rviden igy hatarozhatunk meg: a tanulas
tapasztalatokon alapulo tartos viselkedesvaltozas. Vagyis arrol van szo, hogy bizonyos tapasztalatok eredmenye-
kepp az egyen (vagy elleny) a jvben maskepp reagal, mint korabban.
A pszichoterapia ugyancsak tanulasi Iolyamat, amelynek eredmenyekepp a nem kivanatos (inadaptiv), "koros" vi -
selkedes megvaltozik, s az egyen es a krnyezete szempontjabol kedvezbb viselkedesnek adja at a helyet. A pszi -
choterapia egy csoportba sorolhato mas, ugyancsak a viselkedesvaltoztatasara trekv tevekenysegekkel (pl. neve-
les, rehabilitacio stb.).
Mivel ezek pszichologiai alapelvei kzsek, ma egyre gyakrabban "viselkedes-modosito eljarasok" neven Ioglaljuk
ket ssze (ismert angol" kiIejezese: behaviour modiIication).
A koros, inadaptiv viselkedesek kialakulasat nagyon gyakran a tanulasi Iolyamat zavarakent irhatjuk le. Az emberi
viselkedes bonyolult rendszerenek kialakulasa hosszu tanulasi Iolyamat eredmenye, amelyet szocializacionak neve-
znk (tekintettel arra, hogy ez a Iolyamat tarsas kzegben zajlik le). A lelki- es szemelyisegzavarok nagy resze a
szocializacio zavarakent is leirhato. Termeszetes, hogy az ember szocializaciojaban a csaladnak dnt jelentsege
van (Bagdy, 1977).
Az emberi viselkedes kialakulasaban is szamolnunk kell az rkles meghatarozo szerepevel. (Az allatvilagban ez a
dnt jelentseg.) A kutatok allaspontja megoszlik az rkletes es tanulas utjan kialakult viselkedesmodok ara-
nyat illeten. Ugyanigy, egyesek a koros viselkedes kialakulasat is dnten rkletesen meghatarozottnak tartjak,
masok viszont hibas szocializacio eredmenyenek. A mult szazad vegen, valamint a szazad elejen az rkldesi el -
meletek uralkodtak, majd a pszichologia Iejldesevel a tanulas szerepe kerlt elterbe. Ujabban ismet nagyobb sze-
repet tulajdonitanak az rklesnek.
Fiatal nbetegem mintegy ket eve tarto Iokozodo depresszios panaszokkal keresett Iel. A korelzmeny Ielvetele so-
8
ran kiderlt, hogy a beteg anyja evtizedek ota szinte magatehetetlen, idnkent pszichiatriai osztalyon kezelik, be-
tegsege: idillt leIolyasu depresszio. Egy ilyen helyzetben szinte eldnthetetlen, hogy a Iiatal beteg depressziojanak
hattereben milyen szerepet jatszik anyja hajlamanak atrklese, es mennyi a szerepe annak a tenynek, hogy szlete-
se pillanatatol kezdden egy depresszios anya legkret "szivta magaba".
A tanuls alapformi
A pszichoterapiaval, vagy tanacsadassal Ioglalkozo szakemberek szamara nelklzhetetlen, hogy tisztaban legye -
nek azokkal az elemi Iolyamatokkal, amelyekkel nap mint nap dolgoznak. Talan szokatlan, hogy lelki zavarok es
problemak megoldasara valo trekvesnk kzben allatkiserletes adatokat sorolunk Iel. (Bar csak rviden es erint-
legesen). Knyvnkben mindentt arra treksznk, hogy segit hivatasunk gyakorlatat lehetseg szerint tudoma-
nyos alapokra helyezzk. Ezert nelklzhetetlen bizonyos alapIogalmak ismerete.
A klasszikus kondicionls
Pavlov nevehez Izdik a tanulas ezen elemi Iormajanak Ielismerese es trvenyszersegeinek leirasa (Pavlov,
1972). Ennek a tanulasi Iormanak alapja a teny, hogy a Ieltetlen ingerhez (pl. etel ize) tbbszr tarsulo Ielteteles in-
ger (pl. edenycsrges) maga is kepes kivaltani a Ieltetlen reakciot (nyalelvalasztas). Pavlov kutyakon vegezte kiser -
leteit, s megallapitotta, hogy a kondicionalas Ielteteleinek megIelel modositasaval az allatokon "neurozishoz" ha-
sonlo viselkedest el lehet idezni.
A kondicionalas letrejttenek alapIeltetele tehat a kell szamu ismetles. Ha a kapcsolat kialakult, a reakcio egy ide-
ig megmarad akkor is, ha megersites nem kvetkezik be. (Tehat az edenycsrgest nem kveti etkezes.) Egy id
utan azonban megersites hijan a kapcsolat kialszik. Ez a kioltas, extinkcio jelensege.
A Ielteteles ingerhez hasonlo ingerek is kepesek a tanult reakcio kivaltasara (pl. edenycsrgeshez hasonlo zajok).
Minel tavolabb esik az inger az eredetitl, annal kevesbe valoszin, hogy ez bekvetkezik. Az inger-generalizacio
merteke szamos tenyeztl Igg. A generalizacioval ellentetes jelenseg a diszkriminacio: a Ielteteles inger es ettl
elter ingerek megklnbztetesenek kepessege.
Vitatott kerdes, milyen mertekben jatszik szerepet a klasszikus kondicionalas az emberi viselkedes kialakulasaban.
Valoszin, hogy szerepe viszonylag csekely, szemben mas tanulasi Iormakkal. Koros allapotokban azonban megn
a klasszikus kondicionalas szerepe. Pl. panikallapotok kivaltasanak valamely testi erzes lehet a Ielteteles ingere (pl.
erteljesebb szivdobogas, kezzsibbadas stb.) (Kopp, 1985). Szamos adat szol amellett, hogy neurotikus egyeneknel
Ielteteles kapcsolatok knnyebben kialakulnak es ezek nehezebben olthatok ki. Egyesek ezzel magyarazzak a Iobi -
ak kialakulasat. A Iobias viselkedes, ha letrejtt, kioltassal szemben rendkivl ellenallo. Gondoljunk pl. egy baleset
kvetkezteben letrejv kzlekedesi Iobiara. Egyszeri tarsitas (amely termeszetesen rendkivl intenziv "ingert" je-
lent) eleg ahhoz, hogy tartos viselkedesvaltozas jjjn letre, amely megmarad, jollehet tovabbi "megersites" nem
jn letre.
A generalizacio jelensege ugyancsak Iontos szerepet jatszik a koros viselkedes kialakulasaban. Ez azt jelenti, hogy
az ingerhelyzetek egyre szelesebb kre kepes kivaltani ugyanazt a koros reakciot (pl. Iobias panikrosszulletet).
Gondoljunk arra, hogy egy Iobias beteg elszr peldaul az autobuszon lesz rosszul. Ettl kezdve nem szall buszra,
de villamosra meg igen. Majd a villamoson is rosszullet Iogja el, ezert a tovabbiakban a villamost is elkerli. Ez igy
megy a tbbi jarmvel is, vegl mar eleg, ha az utcara kimegy, maris rosszullet Iogja el. Vagyis az inger (amely
kezdetben az autobusz volt), generalizalodott. Nem csupan az inger, hanem a reakcio is generalizalodhat: a rosszul -
let eleinte mulo rossz kzerzet lehet, kesbb pedig ajulasra vezet panikallapot alakulhat ki.
A generalizalodasnak klns jelentsege van a verbalis viselkedes terleten. Errl reszletesebben a Pszichoterapia
hatasmechanizmusa c. Iejezetben beszelnk. Ez esetben a "kognitiv terben" megvalosulo generalizaciorol van szo.
Ha a Iogalmak kztti kapcsolatokat kepletesen "ternek" Iogjuk Iel, e halozatban vannak kitntetett, "begyakorolt"
palyak, amelyek un. kognitiv strukturakat alkotnak. A generalizacio e palyak menten valosulhat meg.
Kenyszeres betegeknel gyakran Iigyelhetjk meg a nyelvi, szemantikai generalizacio jelenseget. Mosakodasi keny-
szerben szenved betegnk eleinte csak "tisztatalan" targyakkal valo erintkezes utan vegezte ritualis mosakodasat.
Majd a "tisztatalan" Iogalma a szinesbr ember Iogaimeval tarsult. (Ennek jol megIoghato erzelmi hattere volt:
balul sikerlt kapcsolat egy aIrikai IerIival.) Kezmosas kvetkezett minden szinesbrvel valo kezIogas utan. Ke -
sbb mar egy szinesbr meglatasa is eleg volt ehhez. Vegl akkor is mosakodasba kezdett, ha gondolataiban tltt
Iel egy szinesbr kepe. . .
A generalizacio jelensege klnsen Iontos szerepet jatszik a lelki zavarok hattereben. Reszet kepezi azoknak a
gondolkodasi zavaroknak, amelyek eredmenyekepp un. patologias, vagy diszIunkcionalis kognitiv semak aktiva-
lodnak.
Pl. egy depresszios beteg ilyen kognitiv semaja: "en egy gyeIogyott szerencsetlen vagyok". Ha most ez a szemely
reggel leejti a kavescseszet valami hasonlot mond maganak: "ime milyen szerencsetlen vagyok, ez is csak velem
trtenhet." Vagyis szamara egy egyszeri esemeny altalanos trvenyt jelent. A nyelvi, szemantikai generalizacio le-
nyegeben jelentesvaltozas, az egyen szamara valamely esemeny jelentestartomanya kibvl.
A terapias Iolyamat a generalizacioval ellentetes iranyu. Az egyen diszkriminacios keszseget probalja Iejleszteni. A
gyogyito beszelgetes (GYB) soran a terapeuta visszajelzesei a paciens altal elmondottak arnyaltabb ertelmezeset te-
szik lehetve. A generalizacio kvetkezteben az egyen bels tartalmai, attitdjei, "rarakodnak" a kivlrl jv in-
Iormaciora. A jel ertelmezeseben szetvalaszthatatlanul sszeIonodik a kls "hir" es a bels beallitodas, igy valik
9
lehetsegesse, hogy a betegek - sulyos esetben azt latnak bele a vilagba, amit "akarnak" (lasd a Ienti peldat). A te-
rapia soran ismet klnvalik a kls jelzes es a bels tartalom.
Kivonat egv terapias bes:elgetesbol.
Beteg. Nem sikerlt a vi:sgam. De his: nekem semmi sem sikerl. Abbahagvom, felesleges.
Terapeuta. Nem sikerlt a vi:sgafa, es most ugv er:i, nnek semmi sem sikerl, igv arra gondol, nincs ertelme folv-
tatni.
Beteg. Igen. El vagvok keseredve. Nem latok kiutat. Nagvon letrt e: a: esemenv.
Terapeuta. A vi:sgakudarc elkeseriti. Most a: eges: eletet kudarcnak er:i. Sot, fvofet is steten latfa.
Beteg. igv valahogv. Pedig hat egv vi:sga meg nem olvan nagv gv. Ha kudarc er mindent stetebben latok. A tb-
bi vi:sgam s:erencsere sikerlt. . .
A rvid kivonatbol jol kvethet, hogy a beszelgetes soran diszkriminalo Iolyamat indul meg. A terapeuta az altala-
nos trvenyszerseg helyett az itt es most jelensegek Iele iranyitja a Iigyelmet.
A klasszikus kondicionalas trvenyszersegeit klnsen a viselkedesterapiak terleten alkalmazzak. Izolalt, jol
krlirt viselkedeszavarok (pl. szexualis devianciak) kezelesenel a Ielteteles reIlexes tarsitasoknak kiemelt jelent-
sege van. Mas esetben viselkedesdeIicitek kezeleseben alkalmazzuk a kondicionalas elveit. A szocialis keszsegek
Iejlesztesenel peldaul a kivant magatartast annyiszor gyakoroltatjuk, amig az teljesen automatikussa valik (mint a
szineszek szereptanulasa).
Az instrumentlis tanuls
A tanulasnak ez a modja az emberi viselkedes kialakulasaban sokkal nagyobb szerepet jatszik, mint a Pavlov-Iele
kondicionalas.
Instrumentalis tanulas jn letre akkor, ha valamely viselkedes az egyen szempontjabol celiranyosnak bizonyul, azaz
eredmenyre vezet. Ez az eredmeny (instrumentum) mint megersit, az eltte letrejv viselkedest "megersiti",
azaz annak jvben valoszinseget nveli.
Thorndike (1913) klasszikus kiserlete jol megvilagitja ezt a trvenyszerseget. Az ehes macakanak ketrece melle
helyeznk egy halat. A ketrec egy billentyvel bellrl nyithato. A macska izgatottan mozog Iel- es ala. Egyszer,
veletlenl megnyomja a billentyt. Az ajto kinyilik es a taplalekhoz jut. Ha a kiserletet tbbszr megismeteljk, azt
latjuk, hogy a macska rendezetlen mozgasa egyre inkabb a billenty kre koncentralodik, egyre hamarabb kvetke-
zik be a megIelel mozdulat. Vegl, 18-20 ismetles utan az allat megtanulja, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy tap-
lalekhoz jusson.
Az instrumentalis tanulasnal tehat nem Ielteteles es Ieltetlen inger kztti kapcsolat, hanem valamely viselkedes es
a Ieltetlen inger (azaz jutalom, vagy megersites) kzti kapcsolat alakul ki.
A "jutalom" ertek inger, altalanositva, barmely viselkedes lehet, amelynek valoszinsege nagyobb, mint az eltte
lev viselkedes, igy egy kevesbe valoszin viselkedest a rakvetkez valoszinbb megersiteni, azaz megjelenesi
valoszinseget Iokozni kepes. Ez a Premack-Iele elv (Premack, 1971), amelynek viselkedesmodosito eljarasokban
nagy jelentsege van.
A pszichoterapia soran a megersites elvet szamtalan valtozatban alkalmazzuk. Mindenekeltt le kell szgezni,
hogy ez a trveny a verbalis viselkedesre is ervenyes. Emberi viszonyok kztt az instrumentalis kondicionalas
dnten a kommunkacio utjan ervenyesl. Anelkl, hogy itt reszletekbe mennenk, megemlitjk, hogy a segit kap-
csolatokban eleve ervenyesl egy instrumentalis szabaly: a terapeutanak valamely "idealis" elkepzelese van arrol,
hogy kliense szamara mi lenne a megIelel viselkedes. A kliensnek ez-iranyba mutato megnyilvanulasait a terapeu-
ta ezen idealkep ertelmeben ntudatlanul is megersiti. A gyogyito beszelgetes soran az instrumentalis kondiciona-
las szamos Iormaban ervenyesl, s ezekrl a kesbbi Iejezetekben meg bven lesz szo.
Egyes pszichoterapias modszerek kiIejezetten a pozitiv megersitesre eplnek. E modszereket itt reszletesen nem
targyaljuk, mivel tbbsegk a viselkedesterapiak csoportjaba tartozik (knyvnkre utalunk, Tringer, Mo-
rotz, 1985). A programozott n-jutalmazasnak jelents szerepe van az un. nkontroll modszerek alkalmazasanal is.
Ez esetben a kliens terapeutaja segitsegevel -nmaga hajtja vegre a terapias programot, s egy-egy sikeres reszIel -
adatot kveten ugyancsak program kereteben nmagat jutalmazza, megersiti (pl. valami etellel, szorakozassal
stb.). Nem szkseges, hogy a kivant viselkedest minden alkalommal megersites kvesse. St, a viselkedes erseb-
ben rgzl akkor, ha a jutalom intermittalo jelleg. Ezt az elvet a pszichoterapiaban is alkalmazhatjuk.
Averziv kondicionls
Lenyegeben az instrumentalis tanulas egy alIajarol van szo: a kudarcra, negativ "megersitesre" vezet cselekves
gatlas ala kerl, jvbe valoszinsege cskken. Az idegrendszerrel biro ellenyek viselkedesenek egyik legIbb
szervezje az a rendszer, amely a veszelyes, Iajdalmas, artalmas helyzetek elkerlesere keszteti az adott egyedet. A
let Ienntartasa szempontjabol az un. elkerl-menekl viselkedest szervez idegi strukturak ezert gatlas ala helye -
zik az elbbi, jutalomra erzekeny (ugynevezett appetens viselkedest szervez) strukturakat. Erthet ennek a jelent-
sege: a nyulnak a kobor kutya kzeledtere akkor is meneklnie kell, ha eppen kedvenc kaposztajat Iogyasztja.
Embernel az averziv kondicionalas a bntetes tanulmanyozasaban jatszik szerepet. Averziv jelleg lehet valamely
inger, de ugyanigy hat a vart jutalom elmaradasa is (Irusztracio). Meg ma sem lezart kerdes, milyen jelentsege van
a bntetesnek a neveles, a szocializacio soran. Az nyilvanvalo, hogy a kizarolag bntetessel trten neveles sulyos
szemelyisegzavarokat eredmenyez. Neurotikus betegeink elettrteneteben gyakran talalunk olyan adatokat, ame-
10
lyek a bntet neveles tulzo, kvetkezetlen alkalmazasara utalnak. A kerdes reszleteibe nem bocsatkozunk,
Ranschburg munkaira utalunk (Ranschburg, 1984). Az averziv kondicionalas soran az allat megtanulja, milyen in-
gerek jelzik elre a Iajdalmas vagy artalmas esemeny bekvetkeztet, s par tarsitas utan mar ezekre az eljelz inge-
rekre reagal, es menekl, vagy az artalmat elharitja, mieltt az bekvetkeznek. Ugyancsak megtanulja az allat, me -
lyek azok az ingerek, amelyek a veszely elmultat, vagy tavolletet jelzik. Ezek az un. biztonsagi szignalok.
Az averziv ingerre bekvetkez viselkedes ket Iormaja a menekles vagy tamadas. Valoszin, hogy ez a ket me -
chanizmus kepezi az emberi szorongas illetve agresszio idegelettani alapjat is.
Az averziv kondicionalas trvenyszersegeinek a koros emberi megnyilvanulasok kialakulasaban is jelents szere-
pe van. A Iobias viselkedes ugy ertelmezhet, mint egy olyan rendszer, amelyet az averziv strukturak vezerelnek. A
Iobias egyen ugy viselkedik, mint aki tenylegesen veszelyben van, a veszely Iorrasa azonban irracionalis mind a
beteg, mind krnyezete szamara. Mintha veszelyt jelz mechanizmusai tul erzekenyre lennenek beallitva. Tbbszr
utaltunk mar arra, hogy egyes koros emberi viselkedesmintak sok szempontbol hasonlitanak a Iejlettebb allatok
egyik-masik megnyilvanulasahoz.
A Iobiasok terben valo mozgasa az allatok territorialis viselkedesevel analog. Az allat sajat terleten bell bizton-
sagban van, azon kivl a Ielelem szamos jelet mutatja. Ugyanaz az ellenIel, amelyet terleten bell megtamad, a te-
rleten kivl Ielelmet es meneklest valt ki. A sajat territoriumot klnIele "jelek" hataroljak krl. Ezek jelentse-
ge olyan, mint a biztonsagi szignaloke (pl. egyes allatok vizeletkkel hataroljak krl terletket).
A Iobias egyen "tere" termeszetesen reszben szimbolikus, reszben a modern tarsadalmi elet strukturait kveti (igy
beszelnk kzlekedesi, magassagi, zartsagi Iobiakrol). A biztonsagi szignaloknak itt is nagy szerepe van. A Iobias
anya pl. ki mer menni az utcara, 4-5 eves kisIia kisereteben. Nyilvan nem a gyermek nyujtotta valodi biztonsagrol
van szo, hanem a gyermek "biztonsagi szignal" szereperl. A nagy, strukturalatlan ter szorongast kelt. Kiserletet
vegeztek rokaval: nagy ret kzepere "ejtettek le", ahol meg egy bokor sem volt. A roka a panik minden jelet mutat -
va rohangalt ssze-vissza. Az a gyanunk, hogy az ember szamara a kevesse strukturalt "kognitiv ter" is ilyen Iele-
lemkelt lehet. Vedekezesl az egyen ersen rgzitett, irracionalis strukturakat epit ki. igy tesznek pl. a kenyszer -
neurotikusok, akik csak kijellt asszociacios palyakon gondolkodnak, elesen elhatarolt, egymasba at nem Iolyo
gondolati es viselkedesbeli egysegek szerint szervezik eletket. A lelki betegek nagy reszenel az idegrendszer aver -
ziv strukturainak mkdese uralkodik el. Ez szubjektive allando, vagy gyakori szenvedes elmenyeben lt testet.
Mintha a modern embernek - minel tavolabb van a termeszettl - annal tbb veszellyel kellene szembeneznie. Pe-
dig eppen Iorditva gondolnank.
Az averziv - bntet kondicionalas elvet a terapiaban csak ritkan alkalmazzuk. A viselkedesterapiak egyes Iormai -
nal jn szoba bntet ingerek tarsitasa a nemkivant viselkedeshez (pl. alkoholizmus, szexualis devianciak).
A gyogyito beszelgetest olyan egyeneknel alkalmazzuk, akik eppen a "bntet idegrendszeri strukturak" uralma
alatt allnak. igy a terapias megkzelitesben negativ visszajelzest csak kivetelesen alkalmazunk, ez esetben is csak
inkabb csak olyan modon, hogy nem reagalunk megersit modon akkor, amikor a kliens ezt elvarna.
A modell-tanuls
Miller es Dollard (1971) irta le elszr a tanulasnak azt a Iormajat, amely a "tanulo" szamara jelents modell-sze-
melyek viselkedesenek atvetelevel, leutanzasaval jar. A tanulasnak ez a modja kln megersit, jutalom nelkl is
letrejn, illetve az utanzott szemellyel valo "azonosulas" nmaga lehet a megersit. Az utanzott szemely cseleke-
deteinek sikere az utanzonal is megersit hatasu (un. vikarialo megersites). Valoszinleg az utanzasos tanulas
eredmenye, hogy a gyermek szleinek, tanarainak sokIele magatartasmintajat atveszi. A "tiszta apja", "tiszta anyja"
kiIejezesek nem elssorban kls hasonlosagra utalnak, hanem a viselkedes, a beszed egy-egy jellegzetes Iordula-
tara.
A lelekgyogyaszati irodalom keveset Ioglalkozik az utanzasos tanulasnak a terapiaban jatszott, szerepevel. Pedig
nyilvanvalo, hogy a terapias helyzet szamos lehetseget nyujt arra, hogy a kliens magatartasmintakat vegyen at.
Klnsen akkor, ha Iigyelembe vesszk, hogy a viselkedes repertoar betegeink jelents reszenel hianyos.
Egy intelligens betegemnel Ieltnt, hogy szobambol valo tavozaskor rendszeresen megall az ajtoban, teblabol, to-
porog, meg belekezd valami temaba, kinyitja az ajtot, majd visszacsukja, s csak hosszu bizonytalankodas utan, Iel -
szegen tavozik. Egyszer aztan, kerdesemre valaszolva elmondta, hogy Iogalma sincs arrol, hogyan kell valahonnan
elbucsuzni, mikent kell elksznni valakitl. Ez annyira megoldhatatlan problema szamra, hogy inkabb huzza-
halasztja a bucsu pillanatat, hatha trtenik kzben valami, ami zavarat Ieloldja. Knnyen elkepzelhetjk, hogy mi -
lyen viselkedesbeli "ehseg" all Inn ilyen helyzetben.
A terapeuta esetleg nem is gondol arra, hogy paciense megIigyeli, leutanozza, mint gyermek a tanarait. Betegemnel
ezt kveten termeszetesen szituaciogyakorlatokat vegeztnk, s a klnIele helyzetekben valo elksznest gyako-
roltuk. Valoszin, hogy az utanzasnak nagyobb jelentsege van a segit kapcsolatokban, mint gondolnank. A tera-
peuta, tanacsado akarva-akaratlan, modell-szemellye valik. Mindannyian hordozunk magunkban olyan, masoktol
atvett viselkedest, velemenyt, gondolatot, amelyrl tudjuk, hogy kitl szarmazik (a "mar apam is azt mondta. . . "
tipusu mondatok utalnak pl. erre). Nyilvanvaloan joval tbb az, amirl nincs kzvetlen tudomasunk. Kimutatott
teny, hogy egy hosszabb terapiat kveten a terapeuta es paciensenek kiIejezesmodjai egymashoz kzelitenek. Is -
mert anekdotikus adat, hogy pszichoanalitikus kezeles soran a beteg analitikus kiIejezeseket kezd hasznalni. Ne Ie-
lejtsk: a terapia is tanulasi Iolyamat. E tanulas soran arra treksznk, hogy kliensnk uj latasmodra tegyen szert,
11
kepes legyen nmagat es vilagat az eddigiektl elter modon szemlelni.
A modell-tanulasrol elmondottak ravilagitanak arra a szakmai-etikai Ielelssegre, amellyel a segit hivatasok ter-
leten szamolnunk kell. Bar sokan szkeptikusak a lelekgyogyaszat es a pszichologia modszereinek hatekonysagat il -
leten, tenykent kell elIogadnunk, hogy az emberi viselkedes modositasaban, alakitasaban hatekony modszerekkel
rendelkeznk. A valtozas iranya azonban olyan kerdes, amely nem nelklzheti az ember lenyegere, erklcsi mi -
voltara vonatkozo alapvet kerdesek megvalaszolasat. A segit hivatasok kepviselje nem kerlheti el azt a Ielada-
tot, hogy nmaganak valaszt adjon olyan kerdesekre, mint pl. mi ertelme az eletemnek, miert kell erklcssnek len-
nem stb. Termeszetesen nem arrol van szo, hogy klienseink nezeteit e teren beIolyasoljuk. Arrol, hogy mi, eseten-
kenti "modellek" az elet ezen alapvet kerdeseire sajat, egyeni valaszt adunk, e kerdesek megvalaszolasanak sok-
szor keserves Ieladatat elvegeztk.
A segit kapcsolat igen intenziv koncentralt tanulasi helyzet. Ivey es Simek-Downing (1980) erre mutatnak ra egy
helyen, a kvetkez meggondolassal: egy atlagnal hosszabb, intenzivebb pszichoterapia mondjuk 3 orabol all es ez
mondjuk Iel evig tart. Egy Iel ev alatt azonban hany orat el meg a beteg? Mennyi mas inIormacio eri ezalatt? Es
megis, a csekely 3 oranak nemegyszer eletsorsot meghatarozo jelentsege van!
A GYB elmeleti megalapozasahoz a modern pszicholingvisztikai kutatasok is sokat iger adatokat szolgaltatnak. E
kutatasok gyakorlatba valo atltetese meg a jv Ieladata.
A GYGYIT BESZLGETS KOMMUNIKCIELMLETI ALAP1AI
A pszichoterapia gyogyito celu beavatkozas kzvetlen emberi kommunikacio segitsegevel.
Eszkznk a kommunikacio, elengedhetetlen tehat, hogy alapvet Iogalmakkal es trvenyszersegekkel megismer-
kedjnk. Kzvetlen emberi kommunikaciorol beszelnk, bar a segit hivatasok egyes terletein a kzvetett kom-
munikacio lehetseges csupan (teleIonszolgalatok, levelezesi tanacsadas stb.). Ezek specialis problemakat vetnek
Iel, amelyekkel itt nem Ioglalkozunk.
A kommunikcirl ltalban
A kommunikacio inIormaciok tovabbitasa es egyseges jelrendszer szerinti dekodolasa. Az emberi kommunikacio
egyik sajatossaga, hogy a kzlt es a dekodolt (IelIogott) inIormaciok mennyisege kztt jelents klnbseg van.
Egyesek szerint a kzlt inIormacionak csak mintegy tizedet Iogjuk Iel. St, a kzl Iel is igy van: az altala kzlt
inIormaciomennyiseg nagyobb resze szamara sem tudatosul. A segit kapcsolat lenyeget ebben is megIogalmazhat -
juk: a szakember, kepzettsegenel Iogva olyan inIormaciok dekodolasara is kepes, amelyek a kommunikacios Iolya-
mat soran altalaban rejtve maradnak. A terapeuta a Ienti mintegy 1 -nal joval nagyobb inIormaciomennyiseg de-
kodolasara kepes, es azt kliensenek visszajelezve, t nismeretenek magasabb szintjere juttatja. A segit kapcsolat-
ra valo kepzes Ieladata ebben a megIogalmazasban tehat nem mas, mint a rejtett kzlesek olvasasaban valo jartas -
sag megszerzese.
Kommunikacio, azaz inIormaciocsere gepek kztt is letrejhet. Az emberi kommunikacio reszben biologiai rk-
letes adottsagokon alapul, nagyobbreszt azonban a szocializacio soran Iejldik ki. A biologiai alapok tanulmanyo-
zasaban az etologia ismeretei nelklzhetetlenek. Kzismert, hogy az allatok jelrendszere jelents szerepet jatszik
az egyed es a Iaj Ienntartasaban. Az allatok jelrendszere analogias jelleg (mint az embernel a nem verbalis csator-
na jelei). A majmok jelrendszere 5-6 Iele elklnithet egysegbl all, ezek az adott hang klnIele minsegeibl
Iakadnak (hangszin, hanger). Az allatoknak az emberi szokepekhez hasonlo jelrendszere nincs.
A kommunikacioval kapcsolatban egy par Iogalmat meg kell ismernnk hisz ezek a gyogyito beszelgetesnek is
alapjat kepezik.
A kommunikacio szksegszersege, vagy kommunikacios kenyszer eleve azt jelenti, hogy tarsas kzegben nem le-
het nem kommunikalni. A kommunikaciorol valo teljes lemondas is kzlest jelent. Ugyancsak kzles ertek, ha egy
kzlesi csatornat torlaszolunk el (pl. teljesen merev arccal, tehat a mimikai csatorna gatlasaval kzlnk valamit kol -
legankkal: az illet ezt haragnak, vagy valamilyen mas, klnleges lelki allapotnak Iogja tulajdonitani). A latszola-
gos kommunikacio hiany, hosszabb sznet klns jelentseggel birhat a pszichoterapias beszelgetes soran. Igaza-
ban tehat ez sem kzlesnelkliseg. Az adott helyzetben atlagosan elvarhato kommunikativ viselkedest szigoru sza-
balyok irjak el, s az ettl valo elteres Ieszltseget, haragot vagy szorongast valt ki. Gondoljunk pl. arra, hogy egy
vasuti kupeban tbben utaznak, de mindenki csendben van. Majd belep valaki, s erltetetten probal beszelgetest be-
inditani. Vagy pl. elmegy a pszichologushoz valaki, hosszu perceken keresztl kinosan hallgatnak, mert a szakem-
ber ugy veli, "nem szabad beavatkoznia". Klnsen szigoru szabalyok hatarozza meg a tekintetvaltas idtartamat
es gyakorisag.
A Ireudi hagyomanyokat kvet pszichoterapias iranyzatokban nagy hangsulyt kapott a non-direktivitas elve. A te-
rapeuta tehat beteget semmilyen vonatkozasban nem iranyitja, hanem teljesen az lelki Iolyamataira hagyatkozik.
Freud - mint tudjuk - a Iekv beteg Ieje mge lt, s Igy a tekintetvaltast es a mimikai megnyilvanulasokat is kikap-
csolta (un. klasszikus analitikus helyzet). Rogers es iskolaja is hangsulyozza, hogy a terapias kommunikacio a kli -
ens bels trvenyszersegei szerint Iolyjek. A lelekgyogyaszat gyakorlataban a non-direktivitas eleve gyakran el -
torzul es "non-kommunikacio" lesz belle. Sok szakember ugy veli, leginkabb akkor kerlheti el a "direktivitas"
veszelyet, ha sszes kzlesi csatornajat leblokkolja. A terapias csoport vezetje pl. szotlanul, szemet lestve, merev
arccal l a krben, s varja, hogy a nvekv Ieszltseg valakit majd csak szolasra bir. Serdlkoru betegem azert
hagyta ott elz orvosat, mert nem birta tovabb, hogy minden 45 percbl Iel ora Ieszlt hallgatassal telt el. A teve-
12
sen nem kommunikaciokent ertelmezett non-direktivitas megiscsak kzles a beteg szamara. Jelentese azonban ege-
szen mas, mint a szakember szamara. A hosszu hallgatast a betegek a legklnIelebb modon ertelmezhetik. A tera-
peuta kommunikaciojanak visszaIogasaval keltett szorongas, amely a dinamikusan vezetett csoportokban gyakorta
alkalmazott eszkz, ketel Iegyver, s csak gyakorlott szakember kezebe valo.
A kommunikacio tbbcsatornas jellege azt jelenti, hogy kzleseink egyszerre, parhuzamosan, tbb csatornan valo-
sulnak meg. Pl. beszelnk, kzben gesztikulalunk, arckiIejezesnk valtozik stb. Meg az irott kzles is tbbcsator -
nas jelleg, mivel a nyelvi anyagon tulmenen a szoIzes, a mondatszerkesztes, sajat kiIejezesek, a szvegkrnye-
zet tovabbi inIormaciokat hordoz. Kognitiv lelektani megkzelitesben hozzatehetjk, hogy a szveg mgtt allando
jelleg beallitodasok, un. kognitiv semak is Ielismerhetk. Hangszalagra Ielvett szvegek mar az un. vokalis csator-
na zeneteit is hordozzak (hangszin, hangsuly stb.) Ugyanezzel a lehetseggel rendelkezik a teleIonsegelyszolgala-
tokban dolgozo szakember is.
A kommunikacio tbbszint. Ezen azt ertjk, hogy a kzles tartalmi es viszony-mozzanatokat hordoz. Nemcsak
kzlnk valamit, hanem a partnerhez Izd viszonyunkat is kiIejezzk. (Maskent a munkatarsainkkal, Ielettese-
inkkel, csaladtagjainkkal, vagy egy kellemetlenked csavargoval). A viszonykzlesek elssorban a nem verbalis
csatornakon jelennek meg, de a szohasznalatban is kiIejezesre jutnak. A segit kapcsolatban a viszony Iolyamatos
Iejldeset a kzlesek jellege is kveti. A terapeuta elsegitheti a bizalmas viszony alakulasat azzal, hogy gazdagon
eli a bizalmat, melegseget, elIogadast kiIejez jelzesekkel (tekintet, mosoly, hangsuly stb.).
A kommunikacio tagoltsaga azt jelenti, hogy a kzles nem valami egyenletes, vegtelen Iolyam, hanem ki -
sebb-nagyobb egysegekre tagolodik. Ilyen egyseg a mondat, de ennel kisebb es nagyobb egysegek is vannak.
(Ezekkel a kerdesekkel reszletesen a pszicholingvisztika Ioglalkozik lelektani szempontbol.) A beszed tagoltsaga-
nak a korlelektanban is nagy jelentsege van. Egyes betegek tagolatlanul arasztjak magukbol a kzlendket, masok
beszede szettredezett, logikatlan egysegekre bomlik. Legsulyosabb Iormaja ennek a paraIreniaban szenved bete-
gek primer inkoherenciaja, ahol a szettredezett gondolati egysegek kztt kapcsolat alig ismerhet Iel. Ha a be-
szed lelki Iolyamatok tkre, akkor a jol strukturalt beszed jol strukturalt lelket takar. Lelki szenvedeseik miatt gyt -
rd pacienseinknel gyakorta ennek a strukturanak kisebb-nagyobb mertek hianyat eszleljk. A szenvedes, mint
tengerar, elmossa a homokos part szel altal epitett Iinom szerkezetet. A beteg nti panaszait, aradnak a jajszavak.
Szenvedeseben keptelen arra, hogy Iigyelmet partnerere iranyitsa, a terapeuta megnyilatkozasai elsuhannak mellet -
te anelkl, a panaszaradatot megakasztanak. A nyelv es a lelki Iolyamatok zavarainak egyik leggyakoribb jele, ami -
kor az egyen keptelenne valik parbeszed, dialogus Iolytatasara, s a beszede egyre inkabb monolog jelleget lt.
Mindannyian ismernk embereket, akikkel csak addig lehet "beszelgetni", amig k beszelnek. A lelki zavarok altal
monologga torzult beszed strukturajanak helyreallitasa azt jelenti, hogy a szemelj' ujra kepesse valik dialogusra.
Hiszen a beszed legtermeszetesebb strukturajat a kzles-viszontkzles egysegei adjak. A terapias dialogus klnle-
gessege abban all, hogy a terapeuta viszont-kzlese is a paciens sajat megnyilvanulasa, annak visszatkrzdese. A
terapias dialogus igy a paciensnek nmagaval Iolytatott, de most mar strukturalt dialogusa lesz terapeuta: helyettes
"inIormacioIeldolgozo".
Az a terapeuta, aki a tevesen ertelmezett non-direktivitas miatt nem kommunikal, igazaban magara hagyja monolo-
gizalo pacienset. Aki persze megknnyebbl egy 3/4 oras panaszaradat kintese utan. De a parbeszedet, Ileg n-
maga strukturalasat nem tanulja meg. A terapias dialogusrol a kesbbiekben meg bven lesz szo. A dialogus kerde-
se a kommunikacio egy tovabbi alapelvehez vezet bennnket, ez a recipcitas, viszonossag. Vagyis a kzles megtr -
tente a partnert viszontkzlesre keszteti. A viszontkzles elmaradasa is kzles, a szksegszerseg trvenye alol
nem lehet kibujni.
Pl. a vonatban egymas mellett l ket ember. Beszelgetes letrejn kztk, vagy sem. Kommunikacios csere azonban
mindenkeppen lezajlik kzttk. Rejtett jelzesek (tekintet, egymas Iele Iordulas, olvasmanyba melyedes stb.) pon-
tosan Ielmerik egymas keszseget arra, hogy akarnak-e szoba elegyedni egymassal, vagy sem.
A kommunikacio promotiv jellege arra utal, hogy a kzles a masik Ielet valamilyen beIolyas ala vonja. Ebbl a
szempontbol szimmetrikus es aszimmetrikus kzlesi helyzeteket klnbztetnk meg. Az aszimmetrikus helyzet -
ben az egyik Ielnek nagyobb a beIolyasa a masikra, mint Iorditva. A segit kapcsolat termeszetenel Iogva aszim-
metrikus helyzet.
A kommunikacio ps:ichologiai szkseglet. A kzles iranti igeny termeszetesen nagy egyeni klnbsegeket mutat.
KlnIele szemelyisegvonasokkal kapcsolatba hozhato, pl. az Eysenck-Iele extra-verzio-intraverzio szemelyisegje-
gyekkel. Az egyen kzlesi szksegletetl nagyobb mertek elteres olyan keszteteseket szl, amelynek a megbom-
lott egyensuly helyreallitasat celozzak. Az igenyeket meghalado mennyiseg kommunikacio tultelitettseghez vezet
ami az egyent vedekezesre keszteti. Elkalandozik a Iigyelem, Ieszltseg, ingerltseg kvetkezhet be. A modern elet
altalaban magaval vonja a kzlesi, inIormacios tultelitettseg allapotait. Amikor az emberek terbeli okok miatt is
gyakran erintkeznek egymassal, ez tbbnyire kommunikacios kenyszert is jelent. A szocialpszichologusok crow-
dingnak ("tmegesedes") nevezik azt a jelenseget, amely allatokon Iigyelhet meg. Ha a kiserleti patkanyok szama
a ketrecben egy bizonyos srseget meghalad, viselkedesk megvaltozik. KlnIele agressziv megnyilvanulasokat
vesznek Iel, szaporodasuk leall. A kommunikacios tulkinalat az idegrendszeri aktivacio szintjenek megnvekedese-
vel jar egytt, s ez az egyent elkerl magatartasra keszteti.
Az inIormacios alulkinalat ezzel szemben nyilvanvaloan ingerkeres magatartast valt ki. Az egyenek kztti k-
13
lnbsegekbl konIliktusok Iakadhatnak. Nem ritka peldaul hazastarsak kztt, hogy egyiknek a kzlesi igenye
meghaladja a masiket, s kzttk konIliktusok kiindulopontja lehet.
Akommunikacio alapja tehat valamilyen viszony a masikkal. Ez a viszony az emberi letezes lehetsegi Ieltetele. A
dialogikus viszony teszi lehetve a szemely kiIejldeset es letenek Ienntartasat. Az En csak a Te altal nyilvanulhat
meg igazan, mert az En a Masikban tarulkozik Iel nmaga szamara. Az en-te viszony elemzese kepezi a Lacan-Iele
pszichoterapias iskola, valamint az un. dialogus-IilozoIiak kzponti kerdeset (Lacan 1966. Buber, 1970).
A segit kapcsolatok s a beszd
A gyogyito beszelgetes - neveben is kiIejezi - eszkzl a beszedet hasznalja. A beszed tbb, mint a nyelv, mond -
hatnank, "alkalmazott" nyelv. A nyelv, kodok rendszere, amely tisztan az irasban jelenik meg. A beszed nem ver-
balis jeleket is tartalmaz (ezek irasban tbbnyire nem jelennek meg). A beszed tehat a terapeuta ugyszolvan egyet -
len eszkze. Ugyanakkor megdbbent, mennyire Iigyelmen kivl hagyja az orvos es pszichologus kepzes a hall-
gatok beszed-neveleset. A nyelvi kiIejez keszseg Iejlesztese, a beszedhibak kijavitasa stb. ugyanigy nem szerepel
az egyetem utani kepzesi programokban sem.
Nincs eleg ternk arra, hogy a kerdest reszletesen taglaljuk. Kzeletnkben egyebkent is sulyos problema a beszed-
kultura hianya. Ez a gond azert is Ieszit, mivel a kzeletiseg az (rott kommunikaciorol a beszelt kzvetitkre (ra -
dio, televizio tevdik at. Naponta "elvezhetjk" egy-egy beszedhibas "tmegkommunikator" szerepleset, akit sely-
pitese, raccsolasa, dadogasa lathatoan nem zavar.
A beszedhibak csak a kirivo eseteket jelentik. A gyakorlat mutatja, hogy terapeutaink es jelltjeink mennyire nem
Iorditanak gondot a megIelel beszed elsajatitasara. Nem arrol van szo, hogy szineszi beszedet tanuljunk (az sem
artana). Csupan arra trekedjnk, hogy beszednk lehetseg szerint optimalisan eljen nyelvi lehetsegeinkkel.
Elszr a beszed Iontosabb Iormai kvetelmenyeire hivom Iel a Iigyelmet. Szksegesnek tartom, hogy amennyiben
valamely segit Ioglalkozas irant erdekldik valaki, meglev esetleges beszedhibajat kijavitsa (javittassa). A leg-
gyakoribb ilyen beszedhibak: hadaras, raccsolas, selypites stb.). Gyakori problema a hianyos, elnagyolt artikulacio.
Maskor a terapeuta tul halkan, elhaloan beszel. Mindket hiba Iokozott Iigyelmi erIeszitesre keszteti a partnert (aki
egyebkent is gyakran Iigyelemzavarokkal kszkdik). Nagyon Iontosnak tartom a kell hanger pontos "beallita-
sat", amely termeszetesen mas csoportos, mint egyeni helyzetben. A hanger ezen kivl meg a kls krlmenyek-
nek is Iggvenye. Sulyos hibanak kell tartani, ha kliensnk visszakerdez, mert nem ert (hall) meg valamit. Figye -
lembe kell vennnk, hogy gyakran nem kerdeznek vissza (szorongas miatt, vagy udvariassagbol), s ertlen kzle-
snk elvesz. Nyilvanvalo, hogy a tul hangos, erteljes beszed ugyancsak zavaro, szorongast kelt lehet.
Tovabbi szempont, amire keves gondot Iorditunk, a beszed modulacioja es a hangsuly. A hanger szeles skalan va-
lo valtoztatasa, a hangsulyos elemek kiemelese kzleseink erteket jelentsen megnveli. Nagyon sok terapeuta
szintelen, monoton hangon beszel. A kliensnek kell elvegeznie (ha tudna!) azt a Ieladatot, amely a terapeutae: le -
nyeges es kevesbe lenyeges elemek elklniteset.
Szep, tiszta, kellen erteljes es arnyalatokban gazdag beszed lehetve teszi, hogy a paciens egyebkent is hianyos
Iigyelmi kapacitasat a lenyegesebb dolgok kssek le.
E nehany Iormai kvetelmeny mellett a terapias beszelgetes egyket tartalmi kivanalmara is Ielhivom a Iigyelmet.
Mindenekeltt hangsulyozom: beszednk legyen lehetseg szerint konkret. Kerljk az elvont, vagy homalyos
megIogalmazasokat. Egy sszehasonlito vizsgalat kimutatta, hogy (egyeb tulajdonsagok egyenlsege mellett) az a
terapeuta hatekonyabb, aki konkretabb modon Iejezi ki magat.
Lehetseg szerint hasznaljunk kepes kiIejezeseket, metaIorakat, mondjunk egyszer peldakat. A magyar nyelv
egyebkent is gazdag kepes kiIejezesekben, eljnk ezzel a lehetseggel. Ebbl is kvetkezik, hogy kerljk az ide-
gen szavakat, es Ikeppen ne hasznaljuk a szakmai zsargon Iogalmait! Vegyk Iigyelembe, hogy egy-egy szakkiIe-
jezes, meg ha mvelt pacienssel van is dolgunk, egeszen mas jelentes-tartomannyal rendelkezik a laikus Iejeben,
mint a mienkben.
Szakpszichologus-jelltekkel Iolytatott gyakorlaton az egyik kollega (a egyebkent halkan beszelt es hadart is) a k-
vetkezt kerdezte az iskolazatlan betegtl: "...es akkor n ezt hogyan Iantazialja?" A beteg is ismerhette a "Iantazi -
alas" kiIejezest, mely szamara azt jelenthette, hogy l valaki tetlenl, elmelazik, abrandozik stb. Mivel egy dolgos
parasztasszonyrol volt szo, a kerdes meg sert is lehetett szamara: 6 nem er ra "Iantazialni".
Beszednk konkret-elvont dimenzioja termeszetesen a partnernk Iggvenyeben valtozhat. Megis, inkabb a konk-
ret kiIejezesekre trekedjnk, meg magasan kvaliIikalt betegeinknel is. Minel elvontabb egy Iogalom, annal valo-
szinbb, hogy az emberek elteren ertelmezik ezt.
Kln gondot jelentenek beszednkben az erzelmi eletre vonatkozo kiIejezesek. Nyilvanvalo, hogy barmiIele erzel -
mi allapot szavakba Ioglalasa eseten jelents inIormacioveszteseg kvetkezik be, hiszen szokincsnk joval szk-
sebb, mint az erzelmi allapotok gazdagsaga. Ugyanakkor klienseink erzelmi zavarokban szenvednek! Ezert klns
gondot Iorditsunk arra, hogy ezeket az allapotokat arnyaltan, sok oldalrol megkzelitve, minel tbb kepes kiIeje-
zessel, hasonlattal krljarva irjuk le (helyesebben erre batoritsuk betegeinket, tanacskerinket).
A gyogyito beszelgetessel kapcsolatban meg egy Iontos tartalmi kvetelmenyt kell megIogalmaznunk: a terapeuta
nyelvezete idomuljon a kliens nyelvi adottsagaihoz. Mindenekeltt Iel kell mernnk az illet altal hasznalt Iogal-
mak, kiIejezesek szinvonalat, egyeni sajatossagait es sajat nyelvhasznalatunkat ehhez "allitjuk be"! Egy id utan
megismerjk kliensnk sajatos Iordulatait, s azok pontos egyeni jelenteseit. E kiIejezesek ezt kveten kzs
14
nyelvve alakulnak, s mi is hasznalhatjuk ket. A csak ebben a kontextusban es csak kettnk altal hasznalt kiIejeze-
sek (amelyeket a kommunikacio-elmelet utalasoknak nevez) sajatos, bizalmi legkr gyors kialakitasat teszik lehet-
ve. Az utalas nem csak azt jelenti tehat, amit mas is ert rajta, hanem ezen tulmenen azt is, hogy a kettnk kzs
nyelve, kettnk egyttes trtenetenek "termeke". A kapcsolat intim jellege hangsulyozodik ezaltal, ahogy az intimi -
tas magaban Ioglalja masok kizarasat a kapcsolatbol.
A kliens nyelvehez valo idomulas termeszetesen ritkan vezet kzs, utalasszer kiIejezesek hasznalatahoz. Inkabb
arrol van szo, hogy legynk Iigyelemmel partnernk un. privat beszedere. Azokra a sajatos Iordulatokra, kiIejeze-
sekre, szavakra, amelyeket az atlagnal gyakrabban hasznal, amelyek ra jellemzek. Egyszerbb emberekre talan
meg inkabb jellemz a privat nyelv hasznalata. A privat nyelv tkrzi azt a krnyezetet, csoportot is, amelyhez az
egyen tartozik. Gondoljunk pl. a serdlk csoportjaira. Elnys, ha a terapeuta erti ezt a nyelvet, s esetenkent egy-
egy Iordulatat esetleg hasznalja is. Ugyanakkor ovatosan kell eljarnunk: nyelvhasznalatunknak meg kell riznie k-
lnallasat. Aki "csvesekkel" Ioglalkozik, nem kell, st nem szabad, hogy "csves" nyelven beszeljen. Eleg, ha jel -
zi, "ertem, amit mondasz, bar en mas vagyok". A nyelvi idomulas celja a kommunikacio lehetsegeinek kiaknaza-
sa, a klcsns megertesre valo trekves azokkal a nyelvi eszkzkkel, amelyek a kliens rendelkezesere allnak.
Rogersrl irjak, hogy egy alkalommal egy iskolazatlan csszerel kerlt hozza. A terapias beszelgetes utan meg-
kerdeztek az illett, hogy hasznalt-e a Ioglalkozas. - Azt nem tudom, volt a valasz, de ez az ember biztosan nagyon
ert a csszerel mesterseghez.
A kliens nyelvezetehez valo idomulas a jo terapias kapcsolat megteremteseben Iontos szerepet jatszik. Az idomulas
nem annyira tartalmi, mint Iormai kerdeseken mulik. GarIield (1980) a kliens altal hasznalt "nyelvi terkepek" Ii -
gyelembevetelere hivja Iel a Iigyelmet. A nyelvi terkep egyen altal hasznalt erzekszervi modalitasok iranti Iokozott
erzekenyseg, amely vizualis, akusztikus, szomatoszenzoros csoportra oszthato. A vizualis nyelvet hasznalo kliens
allitmanyai dnten vizualisak, hallasos nyelvi terkep eseten akusztikusak. A terapeutanak Iigyelembe kell vennie,
hogy partnere milyen "nyelvet" hasznalt, es azon a nyelven kell valaszolnia. A kliens nehezen tud atallni mas repre-
zentacios terkepre, s ilyenkor meg nem ertes kvetkezhet be. A nyelvi terkep hasznalata az adott modalitasnak
megIelel allitmanyok es jelzk hasznalatat jelenti.
Nezznk egy peldat.
KI. A dolgok steten ne:nek ki mostanaban. 1. Thta. . . .talan leirna res:letesebben, hadd lassuk, mikent mennek a
dolgok. . . (Mindket fel vi:ualis terkepet has:nal). 2. Thta. Ugv hang:ik, mintha ross:ul ere:ne magat (akus:tikus es
s:omatos:en:oros "terkep").
KI... .Tessek?
A kliens altal preIeralt erzekszervi kodokat kzvetve is Iigyelemmel kiserhetjk. Kimutattak, hogy a beszed tonali -
tasa, illetve a spontan keres szemmozgasok iranya es az erzekszervi preIerencia kztt kapcsolat van.
Erteljes tonalitas - vizualis "terkep"
Kzepes tonalitas - akusztikus "terkep"
Alacsony tonalitas - kinesztezias "terkep" Beszed kzben a szemek altalaban vizszintes iranyu, spontan, "tapogato"
mozgasokat vegeznek. A szemek tapogato mozgasa a Iggleges sikhoz valo viszonyaban osztalyozhato. Terme-
szetes, hogy a szemmozgasok tbbsegenek helyzeterl es iranyarol van szo. A tapogato mozgasok sik es a beszed-
ben preIeralt erzekszervi kodrendszer kztt kapcsolat mutathato ki. Magas (horizont Ieletti) szemmozgasok - vizu-
alis kodok Kzepsiku szemmozgasok - akusztikus kodok Alacsony Iekves szemmozgasok (balra) - akusztikus ko-
dok Alacsony Iekves szemmozgasok (jobbra) - kinesztezias kodok
A szemmozgasok megIigyelesenek csak akkor van ertelme, ha azok spontaneitasa ervenyeslhet. Ha a beszelget
partnerek egymassal ugy lnek szemben, hogy a szagittalis sik egybeesik, a Thta tekintete zavarja a kliens szem-
mozgasait, kenyszeriti szembenezesre, ugyanakkor "menekl" oldalpillantasokra is. Ezert is Iontos, hogy a terapi -
as helyzetben a ket Iel nyiliranyu testtengelye tompaszget zarjon be, igy a tekintetvaltasnak nincs akadalya, de
kenyszere sem, s a spontan szemmozgasok ervenyeslhetnek (ugyanakkor megIigyelhetek, ami derekszg tenge-
lyek eseten mar nem lehetseges).
A kommunikci csatorni
A"csatorna" kiIejezest az inIormacioelmeletbl klcsnzznk. Csatornan a jeleknek valamely nallo rendszeret
ertjk, amely inIormaciok tovabbitosara alkalmas. Szo volt rola, hogy az emberi kzles tbbcsatornas jelleg. Indo-
kolt ezert, ha a kommunikacio csatornait rendszerezetten is attekintjk.
Hagyomanyosan ket csatorna-tipust klnitnk el: verbalis es nem verbalis csatornakat. Mint emlitettk, a verbalis
csatorna az emberi kommunikacio egyedlallo sajatossaga, amely az allatvilagban nem talalhato. A szavak altal k-
zlt inIormacioegysegek jol krlirt kategoriak, az inIormacioelmeletbl klcsnzve "digitalis" jelek. A nem ver -
balis csatornak ezzel szemben elssorban "analogias" jelleg inIormaciokat tovabbitanak.
I. A verblis csatorna
A terapeuta beszede irant tamasztott kvetelmenyek, amelyeket a Ientiekben Iogalmaztam meg, nagyobbreszt a
verbalis csatornara vonatkoznak. (Masreszt viszont a nem verbalis, elssorban a vokalis csatorna kimveleset
igenylik.)
Az sszehasonlitas kedveert azt mondtuk, hogy a verbalis csatorna krlhatarolt inIormacioegysegekkel, Iogalmak-
kal dolgozik. Ez azonban csak bizonyos megkzelitessel ervenyes. A gyakorlatbol is tudjuk, hogy az emberek mast
15
es mast erthetnek az egyes Iogalmak alatt. Nem ugyanott jellik meg a kategoriak hatarait. St, e hatarok a helyze -
tek Iggvenyeben modosulhatnak.
A pszichopatologia szamos olyan allapotot ismer, amelyben a beteg Iogalmainak rendszere Ielbomlik. Uj, masok
szamara erthetetlen kiIejezesek jelennek meg. (Gondoljunk pl. a schizophrenia egyes Iormaira, (neologismak, uj Io-
galomkepzes), vagy a schizophasia allapotara, amikor a beteg beszede teljesen uj, erthet struktura es Iogalmak
nelkli Iormat vesz Iel. Egyes szemelyisegzavarokra klnsen jellemz, hogy a Iogalmak hatarai elmosodottak, s
nkenyesen valtoztathatlak. "Unklar", homalyos gondolkodasu, tbbnyire pszichopatias szemelyisegszerkezet
egyenekrl van szo.
Ha a beszedet mint egyseges Iolyamatot Iogjuk Iel, Iigyelemmel kell lennnk annak szabalyos-szabalytalan dimen-
ziojara. Az atlagos, mindennapi beszed bizonyos hibaszazalekkal dolgozik. A mondatok neha nem szabalyosak, a
szavak neha rosszul sikerlnek stb. Tulzottan hibamentes, szabalyos beszed nemegyszer valamilyen koros allapotot
tkrz. Mischler es Waxler (1968) ismerte Iel, hogy szkizoIren gyermekek csaladjaban a kommunikacio stilusa tul
szabalyos. Keves a variacios lehetseg, s ez a gyermek kognitiv Iejldese szempontjabol hatranyos. Kenyszeres be-
tegeknel is gyakran tapasztaljuk, hogy mondataik teljesen lezartak, tkeletesek, szabalyosak.
A verbalis kzles Iolyamataban jelentkez hibak, klnsen bizonyos szint Iltt, ugyancsak pszichologiai zavar
kiIejldesei lehetnek. Erzelmileg Ieszlt, szorongo allapotban tbb hibat vetnk.
Mahl (1967) tanulmanyozta behatobban e hibakat, amelyek szamszer sszege egy adott beszedegysegen bell a
mgtte huzodo erzelmi Ieszltseg kiIejezje. A gyakoribb zavarjelek a kvetkezk: hibas szo, elvetes (nem meg-
Ielel kiIejezes), hosszu sznet, ismetles, dadogas, hibas szorend, beIejezetlen mondat.
A verbalis csatornanak ezek a Ielszinen megjelen zavarai. A modern nyelveszet Ielismerte, hogy a nyelvi kzles
Ielszine mgtt egy melyebb struktura rejtzik, amely jelents mertekben meghatarozza, mi jelenik meg a nyilt
kzlesekben (ld.: Chomsky: Generativ grammatika (1985). Ezzel parhuzamosan a kognitiv iranyzatu lelektan es
pszichoterapia is Ielismerte, hogy gondolkodasunk melyen eleve adott strukturak leteznek, amelyek menten ertel -
mezzk a vilagot es benne nmagunkat. E kognitiv strukturak tehat valosagalkoto-Iormalo lelki mozzanatok (Neis -
ser, 1984), amelyek az egyenre jellemzek. A kognitiv strukturakat a nyelv mely retegeben ismerhetjk Iel. Specia-
lisan a kognitiv terapiak Ioglalkoznak ezekkel a modszerekkel.
A gyogyito beszelgetes soran is a nyelvi kzles melyebb tartalmanak Ielderitesevel Ioglalkozunk. Egy adott kzles-
ben nem csak a konkret tartalom tarul Iel, hanem az egyennek a dologhoz, a vilaghoz, nmagahoz valo beallitodasa
is. Hogy minden erthetbb legyen, lassunk egy rvid kivonatot egy terapias beszelgetesbl.
KI.. Elbocsatasok voltak, pers:e, hogv ram kerlt a sor. Most sokkal ross:abb krlmenvek k:tt dolgo:om.
Thta,. Ugv tnik, megint a rvidebbet hu:ta, 8 ross:abb helv:etbe kerlt, mint volt.
KI.. Mindig e: trtenik. Jelem vege:tetik a nehe:ebb munkat, ha valami kenves dolog van, nekem s:olnak. De meg-
sem fogadnak be. Jalahogv kivlmaradok.
Thta.. Ha s:kseg van magara, igenvbeves:ik, klnben kirekes:tik.
KI.. Igen. A csaladban is igv vagvok. Baratok k:tt is. A hetvegen, mikor odamentem ho::afuk, elhallgattak.
Thta. Ugv er:i tehat, hogv sehol sem fogadfak be, sot, s:inte eltas:itfak maguktol a emberek. Erre utal a: is, hogv
elhallgatnak, mert megfelent k:ttk.
- A terapeuta e beszelgetesben tehat Ielismeri, hogy a konkret elbeszeles mgtt a kliens beallitodasai jelennek
meg, s visszajelzeseivel ezeket a beallitodasokat "szolitja meg", /Kihasznalnak - kirekesztenek. Az utolso megnyi -
latkozasban rejtetten ok -okozati sszeIggest Iejez ki a kliens, a terapeuta ezt a post hoc ergo propter hoc tipusu/
logikai mveletet emeli ki.
Amely strukturak tehat allando jelleg beallitodasok, attitdk, amelyek a verbalis viselkedesben megjelennek es
abbol kiemelhetk. Amikor a terapeuta empatias visszajelzest ad, ezt a Ielismert mely strukturat is visszatkrzi
(amennyiben a paciens kepes annak beIogadasara). Tehat a nyelvi kzleseink visszatkrzese altal nmagarol me-
lyebb szint ismeretekre tesz szert.
II. A nem verblis csatornk
A nem szobeli kzlesi csatornaknak igen Iontos szerepe van a kzvetlen kommunikacioban. Ezaltal lesz a beszed
sszehasonlithatatlanul tbb mint a nyelv. Feltetelezhet, hogy a mediakon bell a televizio tbbek kztt annak
ksznheti sikeret, hogy a kommunikacionak gyakorlatilag az sszes csatornajat kzvetiteni tudja.
Melyek a nem verbalis csatornak Iunkcioi?
Mindenekeltt erzelmeket Iejeznk ki ezaltal, ugy, ahogy azok bennnk keletkeznek. Nagy multra tekint vissza an-
nak kutatasa, hogy hanyIele erzelmi allapot klnithet el az arckiIejezes (mimikai kod) alapjan. Ma mar tudjuk,
hogy ez reszben kulturatol is Igg, a mimikai kod nem mindentt jelenti ugyanazt. Mindenesetre 7-8 erzelmi alap-
allapotot kulturatol Iggetlenl meg tudunk klnbztetni. Egy adott kulturkrn bell (pl. europai) ennel tbb er -
zelmi allapotot is kepesek diIIerencialni a kiserleti alanyok.
A nem verbalis csatornak illusztrativ Iunkcioja azt jelenti, hogy a szoban kzlt anyagot hangsulyozzuk, kiemeljk,
alaIestjk, vagy ellenkezleg, elmossuk, tompitjuk, mersekeljk.
A szabalyozo Iunkcio a kommunikacio menetere van beIolyassal. Gyorsitas, lassitas, leallitas, ujrainditas tartozhat
ide. Egy gesztus, tekintet, arckiIejezes eleg ahhoz, hogy jelezzk: "eleg, hagyd abba". Vagy ellenkezleg, "Ioly-
tasd". A tekintetvaltas alapvet szerepet jatszik a parbeszed atadasaban: ezen szandekunkat a partnerre valo nezes-
16
sel, IeleIordulassal Iejezzk ki.
A nem verbalis kzlesek kze soroljak az emblemakat, amelyek segitsegevel az egyen valamely csoporthoz, kzs-
seghez, szervezethez valo tartozasat Iejezi ki. (Tetovalas, ltzkdes, jelvenyek, sajatos kiIejezesek hasznalata, pl.
elvtars). A terapias gyakorlatban az emblemak nemegyszer eligazito szerepet hordoznak. A terapeuta nyelvi keszle-
tet rugalmasan ennek megIelelen allithatja be.
A nem verbalis csatornak adaptalo Iunkcioja segitsegevel a helyzethez valo viszonyunkat Iejezzk ki (pl. unalom,
erdektelenseg, vagy ellenkezleg, Ieszlt erdekldes, netalantan kenyszerhelyzet).
Didaktikus es terapias szempontbol az egyes csatornakrol kln-kln is Iogalmazzunk meg nehany gondolatot.
1. Magahoz a beszedhez legszorosabban a vokalis csatorna kapcsolodik. A kvetkez Ibb elemekbl tevdik sz-
sze: hangnem, hanghordozas, hangsuly, a beszed teme, sznetek, a beszed intenzitasa, lejtese stb. jatszik elssor-
ban szerepet. Allatok kommunikaciojaban a hangnem es hanghordozas variacioi Iejlettek.
A vokalis csatorna magnoIelvetelek, vagy teleIonon Iolytatott beszelgetesek, radiokzvetites alapjan is ervenyesl -
het. A magnorol valo visszajatszasnak ezert is nagy szerepe van a segit kapcsolatokra valo Ielkeszitesben.
A hangsuly szereperl mar szo volt a szep beszeddel kapcsolatos Iejtegetesek soran. Itt kell megjegyeznnk, hogy a
nyelvi pongyolasag a magyar nyelvtl idegen hangsulyozasi stilusok Iormajaban is terjed: gyakran hallunk olyan
beszedet, ahol a szo vagy a mondat vegen Ielviszik a hangsulyt. Pedig a magyar beszed ell hangsulyoz es ereszke -
d lejtes. Inkabb stilaris kerdesrl van szo, de mivel a beszed az eszkznk, igyekeznnk kell azt szepen es jol
hasznalni.
Hangsulyozas utjan emeljk ki a lenyeges mondanivalot, vagy elsimitjuk azt, amit nem tartunk Iontosnak. A beszed
dallama a verbalis anyagot minsiti. Akar a tenyleges tartalmaval ellentettjeben Iorditja, amikor a dallammal gu-
nyos, vagy humoros minsitest Iejeznk ki.
A vokalis csatornahoz tartozik a sznet is. Sznettel hangsulyozhatunk valamit, de zavarunk kiIejezdese is lehet,
Ieszltseget, gatlast, a beszed elakadasat jelzi. A tevesen ertelmezett non-direktivitas eseten a sznetet a terapeuta
nem oldja Iel, hagyja, hogy kliense(i) Ieszltsege nvekedjek. A Ientiekben mar kiIejtettem ezzel kapcsolatos allas-
pontomat. A terapias legkr kialakitasaban a szavaknal nagyobb jelentsege van a terapeuta nem verbalis kzlesei -
nek (a szorongo beteg Iigyelmi kapacitasa egyebkent is beszklt, a nem verbalis jelzeseket azonban automatiku-
san IelIogja). Fontosnak tartom ezert, hogy a terapeuta tudatosan hasznalja a nem verbalis, elssorban a vokalis
csatorna lehetsegeit. Beszede legyen arnyalt, nyugalmat es hatarozottsagot tkrz, jol hangsulyozott. A vokalis
csatornanak kiemelt jelentsege van a szuggesztiv pszichoterapias modszerek eseteben (hipnozis, relaxacios mod-
szerek). Nyilvanvalo, hogy ez esetben a vokalis csatorna esetenkent Iontosabb szerepet jatszik, mint maga a verba-
lis kzles.
2. A mimikai kod embernel ugyancsak rendkivli szerepet jatszik. A terapias helyzetben klnsen Iontos, hogy az
arckiIejezes olvasasat a kommunikacio egeszebe integraljuk. Kiveteles esetektl eltekintve (klasszikus analizis, te-
leIonszolgalat) a segit kommunikacio szemtl szembe helyzetben trtenik. Klnsen kiemelt szerepe van a tekin-
tetnek. (Kutatasokban a tekintetvaltast a szemek mozgasat kln tornakent kezelik.)
1. abra A kliens es a segito terbeli elhelve:kedes a GYB
soran
A terapias helyiseget ugy rendezzk be, hogy a beszel-
get Ielek egymas arcat lassak, egyik se legyen arnyek-
ban vagy ers Iennyel szemben. A partnerek kztt ne
legyen semmi, legIeljebb alacsony dohanyzoasztal.
(Semmikeppen ne iroasztal mgl beszeljnk!) A ket
lalkalmatossag tengelye egymassal tompaszget zar-
jon be, hogy a Ielek kenyelmesen egymasra nezhesse-
nek, ha akarnak. Ne legyen a ket szek (Iotel) egymassal
szembeallitva! igy ugyanis allando tekintetvaltasi keny-
szer allna el, amely rendkivl zavaro. A tekintetvaltas
idtartamat, szaporasagat szigoru szabalyok uraljak.
Terapias helyzetben pontosan kliensnk igenyei szerint
kell igazodnunk. Nem helyes, ha tekintetnket allandoan magan erzi. Ugyanakkor tekintetvaltasi kezdemenyezeseit
batoritanunk kell. Betegeink nagyobb resze Ielenk, szorongo, ketsegbeesett. Gatolt szemelyek tekintetvaltasa rit -
kabb, es az egyes valtasok idtartama rvidebb (elkapja tekintetet). Sulyosabb allapotban levk allandoan lestik a
szemket, Ielreneznek. Ritkan elIordul, hogy a mimikai viselkedest, kztk a tekintetvaltas szabalyozasat kln
szerepjatek gyakorlatok kereteben oktatjuk. (Ersen gatolt, autisztikus betegek.)
Partnernk szemenek eszlelese nem csupan a tekintetvaltas miatt Iontos. A szempillak mozgasa sokat elarul az
egyen bels allapotarol. A pillacsapasok atlagos gyakorisagat erzelmi tenyez jelentsen beIolyasoljak. Amennyi -
ben a verbalis kzles erzelmileg is hangsulyos, ezt tbbnyire szapora pillacsapas sorozatok jelzik. Nem egyszer
csupan a pillamozgasokra vagyunk utalva, mert gatolt partnernk a vokalis csatornan erzelmeket nem tud kiIejezni.
Ersebb erzelmi hatasra a szemek knnybelabadnak, vagy legalabbis csillogova valnak. A knnybelabadast altala-
ban kompenzalni igyekeznek: van aki tartosan lecsukja szemet, masok szapora pislogassal megoldjak (a gyors pil -
17
lamozgas a Ielesleges knnyet el szivattyuzza a knnycsatornan at). Masok a szemket drzslik stb. A knnyelva-
lasztas erzelmi szabalyozas alatt is all. A pillacsapas ezert sszetettebb, tbb dolgot is kiIejezni kepes elettani jelen-
seg.
A mimikai csatorna masik Iontos eleme a szaj es arcizomzat mozgasaval kapcsolatos. Kzelebbrl a nevetessel es
mosollyal Ioglalkozunk.
A mosoly es nevetes olyan bels erzelmi allapotot tkrz, amely szorongassal ellentetes (un. ellentett reakcio, mint
pl. a relaxalt allapot is) (1. Wolpe, 1958). A mosoly ezen tul kzlest is jelent, ezt a bels allapotot kzvetiti a masik
Iele. Promotiv ereje kiIejezett: viszontmosolyra kesztet, ha rank mosolyognak, szinte lehetetlen vissza nem moso-
lyogni. Eppen ezert van kiemelt jelentsege a mosolynak a nyugodt, bizalmas legkr megteremteseben. Komor,
merev arcu, mosolytalan tanacsado, terapeuta elmulaszt egy nagy lehetseget. A mosoly nem ncel. Kliensnk alla-
pota a dnt. Nyilvan nem mosolygunk, ha eppen zokogva adja el elete tragediajat. A mosolypromotiv jellege mi -
att, esetenkent mint "tesztvizsgalat" is alkalmazhato. Klnsen, ha kliensnket meg nem ismerjk kellen. Ha ra-
mosolygunk, a viszontmosoly jellegebl erzelmi allapotara kvetkeztethetnk. HaromIele viszontreakcio lehetse-
ges (azokrol a sulyos betegekrl nem beszelve, akik mosolyunkat esetleg kinevetesnek, gunyolodasnak ertelmezik).
A viszontmosoly megjelenik: erzelmileg viszonylag nyugodt allapot. A viszonymosoly nem jelenik meg: Ieszlt-
seg, szorongas, lehangoltsag sulyosabb Ioka. Torz viszontmosoly a kett kzti allapot. A szajzugok ugyan szethu-
zodnak, /m.buccalis/, azonban nem IelIele grblnek (m. risorius) hanem egyenesvonaluak maradnak, st esetleg
kisse leIele hajlanak. Paciensnk tehat reIlex-szeren visszamosolyog, ez azonban nem hiteles bels allapotot tk-
rz.
A harom reakcio kzt termeszetesen sok atmenet lehetseges. Neha a viszontmosoly nem tbb, mint a szajzugok
(vagy csak egyik) enyhe megrezdlese. A bels Iedezet nelkli viszontmosoly jellemzje meg, hogy villanasszer-
en sznik meg, szemben az atelt mosollyal, amely Iokozatosan oldodik.
3. A mo:gas
A gyjtnev ala szamos elklnithet kzlesi csatorna tartozik. Ezek:
- a gesztus (Iej- es kez mozgasai, pantomimia)
- a testtartas es helyzet (un. poszturalis kzlesek)
- a proxemikai jelek (a terkz-szabalyozas kerdese)
- a kinezika (mozgas stilusa)
- vegl az erintes kerdesei.
Kiterjedt kutatomunka Iolyik a kommunikacionak egyes mozgasos elemeivel kapcsolatban. Knyvnkben a gyo-
gyito beszelgetessel Ioglalkozunk s nem erintjk azokat a modszereket, amelyeket nem verbalis pszichoterapiak ne-
ven Ioglalnak ssze. igy a mozgasos kommunikacioval csak annyiban Ioglalkozunk, amennyiben temank szem-
pontjabol Iontos.
Emlitettem, hogy a terapias helyzetet ugy alakitjuk ki, hogy teljes egeszeben lathassuk egymast. A gesztikulacio es
testtartas jelei csak igy ervenyeslhetnek.
Gatolt betegeink beszedet gesztusok gyakran egyaltalan nem kiserik. Masok (pl. hiszterias, vagy manias betegek)
szeles gesztusokkal kiserik mondanivalojukat. A gesztus elssorban hangsulyt ad, kiemel, lehatarol valamit. Hozza-
jarulhat a mondanivalo tagolasahoz.
Megklnbztetnk nyitott es zart gesztikulaciot (pantomimiat). Nyitott gesztikulacio eseten a mozgasok szelesek,
a karok egymastol tavol kerlnek, a tenyerek IlIele es kiIele iranyulnak, a Iej egyenes tartasban van, neha akar kis -
se IlIele is iranyul. (Emellett a tekintetvaltas tbbnyire hosszabb, gyakoribb.) Zart pantomimika eseten a karok
alig, vagy kis amplitudoval mozognak, a tenyerek leIele iranyulnak. A Iej elrehajlik ("lehorgasztja Iejet"). A ket
szelsseg kztt az atmenet Iolyamatos.
Fontos, hogy a terapias lesek soran gesztusaink nyitottak legyenek. Termeszetesen vegyk Iigyelembe a kliens al -
lapotat is. Tulzottan gatolt betegnel a mi mozgasaink is valamivel zartabbak lehetnek. Sok terapeuta elIeledkezik
karjairol, amelyek pedig melegseget, elIogadast, erdekldest, odaIordulast Iejeznek ki. Nemegyszer lattam mar
terapeutat, amint karjait sszeIonva
beszelgetett.
Mivel a gyogyito beszelgetes tbbnyire l helyzetben trtenik, a testtartasi es kinezikai jeleknek kevesebb szerepe
van. Bar a gyakorlott terapeuta mar abbol kvetkeztethet, hogyan jn be kliense a szobaba, hogy tartja magat les
kzben. Szorongo betegek gyakran mereven lnek, nem mernek kenyelmesen hatradlni. Sikeres beszelgetes vegen
a paciens testtartasa oldottabba valik. A mozgasos kommunikacio trvenyszersegeit reszletesen Birdwhis-tell
(1970) tanulmanyozta. Hall kutatasaibol ismert, hogy az emberek kztti teri tavolsagot ugyancsak szigoru szaba-
lyok vezerlik. Hall (1966) 8 tipusba sorolta az emberek kztti tavolsagokat. A terapias szituacio a tavolsagot tbb-
nyire elre rgziti. Meg az l helyzet is modot ad a kzelseg-tavolsag valtoztatasara: IeleIordulas, vagy elIordulas,
elrehajolas, vagy hatradles Iormajaban. Jo, ha a terapeuta neha el ezzel a lehetseggel, s Iontosabb helyzeteket
kzelebbhajolassal is hangsulyoz.
Rendelmet ugy alakitottam ki, hogy tbbIele lesi rend is elkepzelhet. Paciensemnek lehetseget adok, hogy l-
helyet megvalassza. Sokak szamara a pszichoterapias helyzetben hasznalt szektavolsag ugyanis tul kzeli.
4. Kulturalis felek. A terapias gyakorlat szempontjabol viszonylag keves szerepe van az ltzkdes, kozmetikai
18
szerek hasznalata stb. altal nyujtott inIormacioknak. Ezek a jelek altalaban tarsadalmi reteghez valo tartozast Iejez-
nek ki.
Itt kell megemlitenem, hogy a megIelel legkr kialakitasa szempontjabol nem kzmbs a terapeuta, vagy segit
Ioglalkozasu egyen ltzkdese sem. Kerlnnk kell minden olyan ltzkdesi modot, amely kliensnknel vissza-
tetszest szlhet. A helyzet komolysagat is ki kell Iejeznnk megjelenesnkkel (nem kepzelhet el meg nyari kani -
kulaban sem, hogy pl. a tanacsado rvidnadragban Iogadja gyIelet). Megjelenesnk Ieleljen meg annak az atlagos
elvarasnak is, amit statusunkkal szemben tamasztanak. Orvosoknak, a testi vizsgalat idejet beszamitva, nem javaso-
lom, hogy Ieher kpenyben vegezzenek pszichoterapiat. A lelki problemak ugyis tulzottan orvosi sikra tolodnak
nem kell ezt szimbolikusan is hangsulyozni.
A metakommunikci
Ez a Iogalom a palo-altoi (CaliIornia) kommunikacioelmeleti iskola, elssorban Bateson (Batson et al. 1956) neve-
hez Izdik. Megertesehez ismet szamitogepes analogiahoz Iolyamodunk. MindenIele szamitogepes mvelethez
szkseg van inIormaciora es szkseg van egy mveleti utasitasra is, hogy a gep mit csinaljon az inIormacoval. Te -
hat szkseg van inIormaciora, es egy inIormaciora az inIormaciorol.
A metakommunikacio kzles a kzlesrl. Ez a kommunikacio sszes csatornajan megjelenhet, tehat a verbalison is.
Vagyis a metakommunikacio nem azonos a nem verbalis csatornak sszessegevel. Utobbiak azonban dnten
metakommunikativ kzleseket hordoznak. A metakommunikacio jelentsegere tbbek kztt maga a kaliIorniai is-
kola mutatott ra. Felismertek, hogy sulyosan koros (skizoIren beteget hordozo) csaladokban az anya verbalis es me-
takommunikativ jelzesei kzti Ieloldhatatlan ellentmondas a gyermekeknel skizoIrenia kialakulasat mozdithatja el
(un. ketts ktes, double bind elmelet).
A metakommunikacio viszonyokat Iejez ki: viszony a beIogadohoz, a tartalomhoz es a szituaciohoz.
Mar emlitettem, hogy a kzlesben mindig kiIejezdik a partnerhez Izd viszony, s ennek alakulasa a kzles val -
tozasaban is megjelenik. A terapeuta-paciens viszonyban klnsen Iontos, hogy kiIejezdjek Ieltetel nelkli, elIo-
gado magatartasunk, amely a gyogyito tevekenyseg alapIeltetele. Ennek reszleteirl a Feltetel nelkli elIogadas c.
Iejezetben lesz szo.
A metakommunikacio kiIejezi a kzlt tartalomhoz valo viszonyunkat is. Igaz vagy nem, Iontos vagy nem, amit
mondunk. Egy apro kis jel, hangsuly eleg ahhoz, hogy a mondat allitasat ellenkezjere Iorditsuk. "Igen, Kovacs de-
rek ember" megIelel hangsullyal, vagy ajakbiggyesztessel kiejtve epp az ellenkezjet jelenti.
KiIejezzk viszonyunkat a szituaciohoz is, amelyben a kzles trtenik. Utalunk szerepnkre, amelyet hordunk.
Lasd pl. a hadsereget, ahol az elesen elklnlt szerepek a kommunikacio megIelel Iormajaval jarnak egytt.
Ugyanezt a kzlest maskepp adja el a katona a Ielettesenek, mint alarendeltjenek. A kzvetlen kontextusra valo
utalas is megjelenik a metakommunikacioban. Pl. kiIejezdik a dominans, vagy alarendelt viszony, tavolsag vagy
kzelseg. A metakommunikacio kulturalisan is minsiti a kzlt anyagot. Pl. jatekossa, humorossa alakitja.
Nincsen kzles metakommunikacio nelkl. Verbalis csatorna is - mint emlitettem - hordoz ilyen kzlest, a szohasz-
nalat, a kontextus segitsegevel.
Vegl meg egy inIomacioelmeleti analogiat erdemes Ielhozni. A metakommunikativ kzles is analogias termesze-
t, mint a nem verbalis csatornak jelei altalaban. Idegrendszernk mind digitalis, mind analog termeszet jelek Iel -
dolgozasara kepes. Barmely, az idegrendszerbe beIuto jel, a megIelel erzekszervi reprezentacioba beIutva digitalis
jelle alakul es erzekszervi eszleleskent jelenik meg. Az erzekel palyak azonban oldalagakat (kollateralisokat) ad-
nak az un. limbikus lebenyhez is. Valoszinleg itt trtenik a jelek analog lekepezese, amely azutan klnbz er-
zelmi allapotokban jut kiIejezesre.
Amikor gyogyito beszelgetest Iolytatunk, Iigyelmnket a rejtett, erzelmi, analog jelleg kzlesekre iranyitjuk, s
visszajelzeseinkkel arra biztatjuk partnernket, hogy ezeket a kzleseket szavakba Ioglalja, Iogalmakba ltztesse.
Azaz "digitalis jelekke alakitsa at. Tehat "analog-digitalis" jelatalakitast vegznk. Azok a bels lelki tartalmak,
amelyek szenvedest okoznak, kevesbe kinzoak, ha szavakba ltztetjk ket. Termeszetesen itt nagyIoku leegysze -
rsitesrl van szo.
Ujabb ismeretek szerint az agy ket Ieltekeje nem egyIorma szerepetjatszik a lelki elet elettani alapjainak szerveze-
seben. A dominans (jobbkezeseknel a bal) Ielteke Ielels elssorban a logikai-Iogalmi gondolkodas szervezeseert, a
nem dominans Ielteke pedig az erzelmi elet meghatarozoja. Amint ezt mar tbbszr kimutattak (Kopp, 1990) a lelki
zavarok eseten a ket Ielteke egyensulya megbomlik. Ebben az ertelmezesben a gyogyito beszelgetes az egyensuly
helyreallitasat szolgalja.
A tanulaselmelet ertelmeben vett operans megersites embernel dnten a kommunikacios csatornakon keresztl
ervenyesl. A mindennapi eletben dnten metakommunikativ zenetrl van szo. A gyogyito beszelgetesben a sze-
lektiv megersitesnek Iontos szerepe van (lasd a Gyogyito beszelgetes hatasmechanizmusa c. Iejezetet).
Ismert kiserlet a kvetkez. Egyetemi hallgatok megegyeznek abban, hogy a tanar valamely szokasos beszedIordu-
latat beIolyasolni Iogjak. Valahanyszor a tanar ezt a Iordulatot hasznalja, a hallgatok Iokozott erdekldest mutat -
nak: a tanarra emelik tekintetket, helyeslen bolintanak, intenziven jegyzetelni kezdenek stb. Kimutathato, hogy
az ora vegen az tanar az adott beszedIordulatot gyakrabban hasznalja.
Melyek azok a jelzesek, amelyeknek pozitiv megersit hatasa van? Maga a kommunikacio egeszeben az! Gondol -
junk ismet a vasuti Ilkere, ahol a ket ismeretlen egymast klcsnsen, apro lepesekkel batoritva bocsatkozik joiz
19
beszelgetesbe. Pozitiv megersitest szobeli helyesles, biztatas, egyetertes stb. is kiIejezhet. Szamunkra sokkal Ion-
tosabbak azok a tbbnyire nem tudatosulo, de megis hato jelzesek, amelyek sszeIoglaloan a metakommunikacio
terletere tartoznak, s dnten a nem verbalis csatornakon keresztl ervenyeslnek.
A segit kapcsolatban ilyen hatast kzvetit a tekintet. A mimika egesze ugyancsak biztatast Iejezhet ki, ezen bell a
Iejbolintas igenlest, helyeslest jelez. Kiemelt szerepe van a mosolynak. Termeszetes, hogy az ersit kzles tbb-
nyire nem egyetlen csatornan ervenyesl.
(Emlekezznk a kommunikacio tbbcsatornas jellegenek trvenyere.) Az egyes csatornak reszveteli aranya helyze -
tenkent, egyenenkent modosul, s ez vegtelen sok arnyalat kiIejezeset teszi lehetve.
A vegetativ kommunikci csatorni
A viselkedes tag Iogalmahoz tartozo vegetativ idegrendszeri reakciokat hagyomanyosan nem szoktak kzlesi csa-
tornakent targyalni. A segit, Ileg a gyogyito kapcsolatban azonban a testi reakcioknak kiemelt jelentsege van.
Ezeket, legalabb is vazlatosan, a nem-orvos terapeutaknak, s mas, emberrel Ioglalkozo hivatasok kepviselinek is
ismernik kell. Ezert jogosultnak tartom, ha kln vegetativ csatornarol beszelnk (Tringer, 1978). Ebben a Iejezet-
ben sszeIoglaljuk a kzvetlenl megIigyelhet es vizsgalhato testi reakciokat. Egyesek termeszetesen az orvosi
kompetencia keretebe tartoznak (lasd a kvetkez Iejezetet is).
A szorong beteg vizsglata
A szorongast jelz vegetativ tnetek, valamint a szorongo egyen viselkedesenek sajatossagai interju helyzetben, or -
vosi exploracio alkalmaval is eszlelhetek. Bar a kzponti aktivacio nagymerv Iokozodasa meglehetsen egyeni
modon nyilvanul meg, vannak olyan jellegzetessegek, melyek majdnem minden betegnel megmutatkoznak. Az
alapIolyamat azonban mindenkeppen az idegrendszer "hattertevekenysegenek", az aktivacios szintnek a megvalto-
zasa. A szorongasnak, mint minden emocionalis reakcionak vegetativ-Iiziologiai, viselkedeses-motoros es kogni -
tiv-verbalis sszetevi vannak. Minel sulyosabb a szorongas, annal tbb szervrendszer kapcsolodik be. Az interju
helyzet meglehetsen szuk viselkedesi megnyilvanulasokat tesz lehetve. Ennek kvetkezteben a szorongo egyen
vizsgalat alkalmaval elegge egyntet es jellegzetes kepet mutat.
A vegetativ es viselkedesi jegyek eszlelese semmiIele mszeres Ielszerelest nem igenyel. Itt nem Ieltetlenl koros,
hanem a mindennapi eletben is megIigyelhet, egeszseges embernel is tapasztalhato megnyilvanulasokrol van szo.
A pszichoterapias helyzet mszeres elemzese meg nagyon kezdeti stadiumban van.
I. A szorongs vegetativ tneteinek vizsglata
1. A br s nylkahrtyk reakcii
A brn es nyalkahartyakon megIigyelhet tnetek koran Ielhivjak a Iigyelmnket a szorongasra.
A br vaszkularizaciojanak beidegzese szorongas eseten megvaltozik.
Arcpir. Gyakran latjuk, hogy a beteg exploracio kzben elpirul. Az elpirulas nem ritkan elterben allo tnetkent az
eritroIobia alapjat kepezi. Az arcpir, klnsen a hozza kapcsolodo Iobias tnetek elssorban Iiataloknal, adoles-
cens korban jelentkeznek, mindket nemnel egyarant. Kesbb is elIordul, Iobias tneteket azonban ritkan eredme-
nyez. Egyeb Iobiaban szenved nbetegeknel viszont kesbb is gyakori az elpirulas.
Interju helyzetben az arc elpirulasa tbbnyire kezdetben eszlelhet, s a helyzet stressz-hatasanak cskkenese Iolya -
man megsznik. Mas termeszet dolog, ha az exploracional, emocionalis, konIliktusos tartalmak Ieltarasakor az
arcpir ujra jelentkezik, mintegy elarulva az adott tartalom erzelmi tlteset.
Az arcpir tbbnyire a betegben is tudatosul, nemegyszer ennek percepcioja a szorongast tovabb Iokozza.
Ez a circulus vitiosus az eritroIobiaban klnsen Iontos szerepet jatszik. Mindig vegyk Iigyelembe, ha a beteg el -
pirul, ez benne szorongasos reakciok elinditasat, tovabbi ersdeset eredmenyezi.
Az arc elpirulasa termeszetesen knnyebben eszrevehet halvanyabb br, szke, kevesbe pigmentalt egyeneken.
Kell odaIigyelessel tbbnyire mindig Ieltnik, Ielteve, ha a beteg arca megIelel vilagitasban van. (Nehogy ebbl
valaki arra kvetkeztessen, hogy a beteg arcat kln meg kell vilagitani!)
Tapasztalataim szerint bizonyos Iokig elter modon jelentkezik a br egyeb terleteinek kipirulasa. Ez elssorban a
nyak, mellkas ells-Iels reszenek bren eszlelhet. Nem annyira gyorsan alakul ki es sznik meg, mint az arcpir.
Az exploracio Iolyaman Iokozatosan jelenik meg, es sok esetben egy oras interju alatt vegig Iennall, vagy csak na-
gyon lassan oldodik. A beteg tbbnyire nem tudatositja olyan mertekben, mint az arcpirt.
Az arc, nyak, Iejbr vaszkularizaciojanak (es a verejtekmirigyek mkdesenek) gyors megvaltozasa gyakran visz-
ketes erzeset kelti. A viszketest arrol vesszk eszre, hogy a beteg ntudatlanul is vakargatja magat. Eladoknal is
gyakran megIigyelhet, enyhe Ieszltseg mar eredmenyezhet viszketest, az orr, homlok stb. vakargatasat. A vakaro
mozgasnak azonban Ieszltsegcskkent hatasa is van, errl kesbb meg szolunk, a viselkedeses jegyeknel.
Az arc es nyakbr kipirulasa, izzadas a betegben melegseg erzeset kelti, nemegyszer megjegyzeseket is tesz, "de
meleg van itt", mas beteg legyezgeti magat, tapado ruhajat meglazitja stb. Klnsen Ieltn ez akkor, ha valoja-
ban nincs is meleg.
A neurotikus egyen vegtagjai kzismerten hvsek. Ne mulasszuk el megtapintani ezert a kezeket, mar a kezIogast
is hasznaljuk Iel inIormacio szerzesre. Hideg-nyirkos kezek, lagymatag, ertlen kezIogas (a beteg csak az ujjat
nyujtja) szorongas jele lehet. Ez klnsen akkor Ieltn, ha kzben melegseg erzesrl panaszkodik, arca kipirul,
kezIejen a venak ugyanakkor nem tagulnak ki aranyosan.
A vegtagok hvssege, nyirkossaga nem annyira az aktualis szorongas Iggvenye (mint az arcpir), hanem alkati
20
szorongasos hajlame.
A nylkahrtyk reakcii
Szorongas eseten megvaltozik a nyalkahartyak nedvtermelese. Mennyisegileg cskken, minsegileg viszkozusabba
valik, lugossaga cskken.
Ennek leggyakoribb kvetkezmenye a szaj kiszaradasa. A szajszarazsag merteke, idbeli leIolyasa a szorongas
egyik legjobb mutatoja interju helyzetben. Ne mulasszuk ezert ennek pontos megIigyeleset.
A szajszarazsagot a beteg is eszreveszi tbbnyire, de nem mindig! Ha tudomasul veszi, hajlamos a gyogyszerek
szedeset okolni miatta, meg akkor is, ha a szajszarazsag nyilvanvaloan csak az adott helyzetben mutatkozik, gyogy-
szert pedig Iolyamatosan szed. A gyogyszer okozta szajszarazsag neurotikusoknal knnyen elklnithet a szoron-
gasetol, mert naluk a szorongas ersebben szituacio-Igg. Figyelembe kell venni termeszetesen a gyogyszer
mennyiseget es minseget.
Enyhebb esetekben a szajszarazsag olyan merv csupan, hogy maga az egyen nem veszi eszre. A vizsgalonak azon-
ban nem kerlheti el a Iigyelmet. Melyek ezek a jelek?
A szajnyalkahartyak kiszaradasa es a nyal viszkozussa valasa megvaltoztatja a hangkepzest, a beszed Iolyaman ez
tbbIele jellegzetessegben tnik Iel. Az ajkak es a nyelv Iinom mozgasait a keves es tapado nyal akadalyozza. En-
nek szamos hangtani kvetkezmenye van, mely elssorban a massalhangzok kiejteset, szinezetet valtoztatja meg.
Kell mennyiseg nyal hijan a reshangok tompabbak, cseng jellegk elvesz (az s kisse selypitett jelleget lt, az sz
eles sziszeg jellege megsznik, ugyanez ervenyes a znges parhangjaikra is: zs, z).
Az ajakkal kepzett hangok is hasonlokeppen tompulnak, mivel az ajkak a Iogakhoz es Ioginyhez tapadnak. A zar -
hangok csattano jellege, eles magas Irekvenciaju sszetevi is megsznnek, tompa jelleget vesznek Iel (cs, t, p
stb.). Mindez a beszednek sajatos jelleget klcsnz, letompitott, szintelen, a hangok nehezebben diIIerencialhatok.
A beszed sok egyeni hangkepzesi jellegzetesseget elvesziti, a szorongo egyen beszede uniIormizaltabb (annal is in-
kabb, mert a beszed emocionalis modulacioja is cskken, errl kesbb). Sulyos esetben a nyelv mint szaraz "Iada-
rab" mozog a szajregben.
A beszed mellekzrejei szorongas eseten ket tipusba sorolhatok. A hangkepzeshez kapcsolodo zrejek azaltal kelet -
keznek, hogy a tapados, viszkozus nyal a nyelvet a kemeny szajpadhoz es a Ioginyhez tapasztja. Zarhangok eseten,
mikor a nyelv hirtelen elvalik a Ienti kepletektl, az adott massalhangzot csattogo, cuppano zrejek kiserik.
A lagyszajpad es az uvula mozgasaval kapcsolatos cseng-csattano mellekzrej abbol ered, hogy a lagyszajpad a
hatso garatIalhoz tapad. Amikor znges hangok kepzesenel a lagyszajpad az orrreget megnyitja, cseng, az orr -
regben is rezonalo hang keletkezik, a lagyszajpadnak a garatIalrol valo "leszakadasa" kvetkezteben. Hasonlo
hang keletkezhet a k kepzesekor is, amikor a lagyszajpad a nyelvgyktl valik el.
A mellekzrejek masik tipusa a hangkepzestl Iggetlen:
Ide sorolhatok azok a hangok, amelyek azaltal keletkeznek, hogy a beteg az ajkak es nyelv szarazsagat enyhiteni
igyekszik: nyelvevel Iogai es az ajkak kzti rest "vegigkeni", meg gyakoribb, hogy nyelvevel nedvesiti meg ajkait
(sok eredmennyel ez nem jar, mert a nyelv maga is szaraz).
Megis, a nyelv Iokozott, nagy intenzitasu mozgatasa a nyelv alatt mirigyekbl nyalat preselhet ki. Gyakran Iordul
el, hogy a beteg also-Iels ajkat valtakozva beszivja a szajaba, igy igyekszik megnedvesiteni azokat.
Mindezek a mozgasok esetenkent olyan gyakoriak es mervek, hogy modorossagnak, mimikai zavarnak veleme-
nyezhetjk, ezzel teves diagnozisra jutunk.
A nyalkahartyak kiszaradasa a garatot es legcsvet is erintheti. A nyeles Iolyamata is megvaltozik: a mozgassor le-
lassul, a sr nyalat lenyelni nehezebb, ugyanakkor a szorongonak gyakran nyelesi kesztetese van, a szaraz garat
nyelesi ingert valt ki. A nyelesi reIlex es a nyeles nehezitettsege gyakran sajatos helyzetet teremt: a betegnek nyel -
nie kell, de nem tud, beszede leall, nyeldekl mozgasokat vegez, ha lehet, vizet iszik. Mas esetben khgesi, krako-
gasi inger lep Iel. A khges jellegzetesen szaraz. Tbbszr inkabb torokkszrlesrl van szo.
Utobbi nagyon mindennapos tapasztalat, nyilvanossag eltt gyakran szerepl egyeneknel inkabb beszedbeli modo-
rossagnak kell tartanunk. Valoszin, hogy ennek eredete is szorongasra vezethet vissza.
A szaj-garat-gege nyalkahartyain eszlelt jelensegek, illetve ezeknek a beszedbeli kvetkezmenyei szorongast Ioko-
zo circulus vitiosust eredmenyezhetnek, ugyanugy, mint az arcpirt.
Erthet ezek utan, hogy a pszichiatriai exploracional mennyire elengedhetetlen kellek a pohar viz, melyhez a beteg
barmikor hozzanyulhat.
Az izzads
A br verejtekmirigyeinek es a honalji, gattajeki apokrin mirigyeknek viselkedese bizonyos mertekig elter. Szo-
rongas altalaban nveli a br verejtekmirigyeinek aktivitasat. Ez az alapja a pszichogalvan jelensegnek is.
A honalj verejtekmirigyeinek Iokozott mkdese sok esetben alkati jelensegnek latszik, klnsebb stressz nelkl
is eszlelhet. Nem ketseges azonban, hogy szorongasra klnsen hajlamos, neurotikus szemelyiseg, vegetative
labilis beidegzes egyenekrl van szo. A honalj izzadas (hideg idben is), vagy a vegtagok hvssege (meleg id-
ben is) azonos ertek tnetek. A honalj izzadas a beteg ruhazatan nemegyszer azonnal eszlelhet Ioltot hagy, mivel
a ruhan (elssorban a nknel komoly kozmetikai problemat okozva).
A br egyeb reszeinek az izzadasa inkabb az aktualis stresszhelyzettel kapcsolatos. Bizonyos megszoritasokkal azt
21
mondhatjuk, hogy a honaljizzadas a szorongasos hajlam, a br egyeb terleteinek nyirkossaga, izzadasa pedig az
aktualis szorongas mutatoja.
Leggyakrabban a tenyer izzadasa okoz panaszt, elssorban neurotikus diakoknal, iromunkat vegzknel. A beteggel
valo kezIogas alapjan mar bizonyos Iokig tajekozodhatunk. Interju kzben a beteg tenyeret ruhajaba, vagy zsebken-
djebe trli. Olyan beteg, aki disszimulalni, elharitani igyekszik, esetleg ugy segit magan, hogy a textiliaval be-
vont karosszek vagy Iotel karIajara Iekteti tenyeret, rejtetten "keztrlnek" hasznalva.
Sulyosabb szorongas eseten a beteg lathatoan megizzad, homloka, arca gyngyzik, arcat trlgeti. Nemegyszer
lathato izzadsag nelkl is homlokat trli: melege van, bre kipirul.
Testi vizsgalat kzben ne mulasszuk el a br nyirkossaganak megIigyeleset.
Az izzadas es szorongas kapcsolata egyebkent annyira kezenIekv es kzismert, hogy a kznyelv is hasznal olyan
Iordulatokat, melyekben a szorongas merteket az izzadtsag merteke Iejezi ki. A diak a vizsga utan azt mondja: jol
megizzadtam stb.
A szorong beteg szaga
Nagynev belgyogyasz tanarom Iejtegette eladasaiban, hogy nemely betegseg a szagarol Ielismerhet. Jo belgyo-
gyasz a korterembe lepve szagrol megallapitja, hogy ott majbeteg van.
Legtbbszr a szorongo betegnek is szaga van. Termeszetesen ez a szag intenzitasaban es jellegeben nagymertek -
ben Igg a beteg apoltsagatol, ruhaja tisztasagatol es Irissessegetl.
A beteg szagat a kozmetikai szerek jelentsen modositjak. Annal is inkabb, mert ha a beteg Iokozottan izzad, az il -
latszerek kiparolgasa is erteljesebb. A honalj dezodoran sokra ez klnsen ervenyes. MegIelel gyakorlattal
azonban az illatszer szaga mellett a beteg sajat szaga is Ielismerhet. Arra is gondoljunk, hogy a nagyon izzado be-
teg vedekezesl erteljesebb illatszereket hasznal. Belepeskor esetleg csak ezt vesszk eszre, s Ileg nbetegeknel
arra a kvetkeztetesre juthatunk, hogy nmagat kellet, extravertalt, niesseget tulhangsulyozo szemelyisegrl van
szo, holott epp az ellenkezje igaz: szorongo gatolt, vegetativ panaszaival kszkd beteg all elttnk, aki izzad-
sagszagat igyekszik elIedni illatszerekkel.
2. A szorongs szemtnetei
Regi kzismert teny, hogy a "szemek sok mindent elarulnak". Tudjuk azonban, hogy a szemek emocionalis kzlese
nem vonatkoztathato el az arc mimikajanak egeszetl. Jelenleg csupan azokat a jelensegeket vesszk szemgyre,
amelyek a szorongassal, emocionalis allapottal kzvetlenl kapcsolatban vannak.
A szempillacsapas gyakorisaga es jellege a szorongasos allapottal szoros kapcsolatban van, a stressz-hatas nveke-
desevel a pillacsapasok szama n. Exploracio kzben ezt jol megIigyelhetjk es ertekes tampontokat kapunk.
Ritkan a szemhejak allando jelleggel Ielig-ketharmadig zarva vannak. Volt betegem, aki exploracio kzben alig
nyitotta ki a szemet. Ezek inkabb masodlagos tnetek, a Iokozott knnyelvalasztas kivedeset, illetve elrejteset ce-
lozzak. Ugy kell elkepzelnnk tehat, hogy az organizmus stressz-allapotanak lassu valtozasai a pillacsapas szapora-
saganak lassu atlagvaltozasaiban tkrzdnek es ezekre a lassu hullamokra az aktualis emocionalis hullamzas sza-
porabb Irekvenciai rakodnak ra. A kettt interju helyzetben nehez elklniteni. Elbbirl durva tajekozodast sze-
rezhetnk akkor, amikor az interjut megkezdjk. A kesbbiek Iolyaman mar csupan a gyakoribb valtozasokat tud-
juk regisztralni mszeres megIigyeles hijan.
A knnyelvalasztas merteke ugyancsak kapcsolatos az emocionalis allapottal. Szorongo beteg szeme gyakran
knnyes, ennek merteke a szemcsillogastol a knnybelabadason at a sirasig terjed. Interju helyzetben elssorban a
Iinomabb valtozasok ertekesek. A szemek knnyessege az erzelmi valtozasok tartosabb jelzje. Mig a pillarezges
egyes szavaknak, kiIejezeseknek az emocionalis tlteset is jelezheti, a knnyelvalasztas merteke inkabb az interju-
ban Ieltarulkozo elmenyek konIliktusok arulo jele. Mig elbbit a beteg nem veszi eszre, utobbit tbbnyire maga is
regisztralja, s klnbz vedekez-elharito manvereket vesz igenybe. Ide tartozhat maga a szemhej lezarasa is, a
knnybelabadas maga is gyors pillamozgasokat valthat ki, ezek tartosabbak, mint a Ient emlitettek (hogy a Ils
mennyiseg knnyet a ductus nasolacrimalisok "elszivjak"). Mas esetben a beteg szemet drzsli, klnsen, ha
szemvege is van. Szemvegeseknel hetkznapi dolog ugyanis, levenni a szemveget es a szemeket, az orrgykt
zsebkendvel megtrlgetni, "IelIrissiteni". Szorongok e tevekenyseg mge rejthetik szemk knnybelabadasat.
ElIordul, hogy a beteg a Iejet elIorditja, szemet eltakarja, enyhe esetben a bels szemzugat drzsli, mintha visz-
ketne (itt gylik meg a knny).
3. A szorongs lgzstnetei
A szorongas objektiv-Iiziologiai parameterei kztt a legzesIrekvencia is gyakran szerepel a klnbz kiserleti
vizsgalatokban. Meg egy Iejszamolasi Ieladat is megvaltoztatja a legzesgrbe jelleget. A vizsgalati helyzet is lehe -
tseget ad szamos olyan megIigyelesre, mely a legzessel kapcsolatos. Ezek a jelensegek a beteg szamara tbbnyire
nem tudatosak megIigyelesk annal inkabb ertekes. A legzesIrekvencia valtozasai altalaban nem olyan mervek,
hogy egyszer megIigyelessel eszrevehetnenk. Kiveve, amikor a legzesIrekvencia nagymerv Iokozodasat latjuk
szorongasos-hiszterias panikallapotokban, nagyrohamok eseten, melyek sok esetben hiperventillacios tetania kiala-
kulasra vezetnek. Annal inkabb ertekes jelek a legzes melysegenek valtozasai, a legvetel harmonikus voltanak, a
beszed-leveg gazdalkodasanak zavarai. Leggyakoribb jel az interju helyzetben jelentkez mely legvetel es sohaj -
tas. Tudjuk, hogy ez neurotikus panasznak is lehet alapja, a szorongas szubjektiv legszomjjal jar, ezt a beteg mely
legvetellel, "atlegzessel" kompenzalja. A sohajtas is eleg jol kveti az emocionalis trteneseket, erteljesebb emo-
22
cionalis allapotban nemegyszer a beszed Iolyamatossagat is megtri.
Szorongo betegnel megvaltozik a legvetel Iolytonossaga, szaggatotta valhat. Ez klnsen jol eszlelhet akkor, ha
sohajtasra rakodik ra, mert ekkor jol hallhato. Altalaban hevesebb szorongas eseten Iigyelhetjk meg.
A beszedIunkcio es a legvetel harmonikus egyttese nemegyszer Ielbomlik szorongas eseten. Ilyenkor a beteg
mondat kzben szokatlan sznetet tart, levegt vesz, sohajt, sulyos esetben a mondatokban gondolati egysegek, st
szavak szakadnak kette levegvetel vagy sohajtas miatt. A legzes ezen sulyosabb zavarai tbbnyire az interju ele-
jen, a beteggel valo els talalkozasok alkalmaval eszlelhetek. A kesbbiek Iolyaman tbbnyire csupan a sohajtast
Iigyelhetjk meg. A sohajtasnak szorongascskkent hatasa is van. A Ieszes legzesritmus megtrese, a leveg er-
teljes kiIuvasa szubjektive megknnyebbles, ellazulas erzeset kelti. Ezt klnIele szuggesztiv kezelesekben, auto-
gen trening eseten tudatosan hasznaljuk Iel.
4. A szivritmus zavarai
Szorongas eseten harom tipusu szivvalaszt irnak le: Irekvencianvekedes, -cskkenes, vagy biIazisos valasz: nve-
kedes majd cskkenes.
A kutatok tbbsegenek velemenye szerint a pulzusszam jo mutatoja az emocionalis allapotnak. A testi vizsgalat so-
ran a pulzust rutinszeren ellenrizzk, azonban ez tbbnyire nem az interju kezdeten trtenik. Kzben a pulzus
visszaterhet nyugalmi ertekere. Ha a pulzusszamnak klnsen nagy jelentsege van, ne mulasszuk el annak vizs-
galatat mindjart az exploracio kezdeten. A szivritmust exploracio kzben is Iolyamatosan Iigyelhetjk a kvetkez
modon: ugy helyezkedjnk el, hogy betegnk es kzttnk ne legyen asztal. A beteg tbbnyire keresztbevetett la-
bakkal l. Az atvetett lab az arteria poplitea lkteteset atveszi, Iinom, de jol eszrevehet mozgast vegez, amely
szemmel is jol kvethet. igy a beteg pulzusat Iolyamatosan Iigyelhetjk. Ha erre nincs mod, esetleg a carotisok
lktetese Iigyelhet meg, nyitott ruhaju betegnel. A pulzusszam a beteg aktualis Ieszltsegi szintjerl ad Ielvilago-
sitast. Ne mulasszuk el a vizsgalat soran a legzesi aritmia megIigyeleset. Erteke ugyanaz, mint a honaljizzadase
stb.vagyis a vegetativ beidegzes labilitasa es a szorongasos keszseg jelzje. Nem annyira az aktualis allapot, mint a
hajlam kiIejezje.
II. A szorongs viselkedses megnyilvnulsai interj helyzetben .
A szorongo beteg viselkedese megvaltozik. A valtozas ket sszetev eredmenyekent jn letre.
1. A szorongas altalaban viselkedesrepertoar beszklesevel jar. Klnsen ervenyes ez az emocionalis megnyilva-
nulasokra, de egeszeben is. A szorongo egyen visszaIogottabb, gatolt benyomast kelt. Egyeni, sajatos viselkedesi
megnyilvanulasai gatlodnak elszr, igyekszik minel konvencionalisabb lenni. Minel inkabb szorong, annal inkabb
uniIormizalt. Mind Iizikai, mind emocionalis mozgasainak amplitudoja cskken. Kerli a beteg a szeles mozdulato-
kat, lve is mereven tartja magat, kenyelmes szeknek is csak a szelere l le ovatosan, merev derekkal. Mozdulatai
gyakran kimertek, ovatosak. Felve nyujt kezet, csak ujjait hasznalja, kezIogasa gyakran lagymatag. Ha khgnie
kell halkan krakog elbb, s csak ha a leveg kiaramlasa nem eleg a nyalka Ielszakitasahoz, ersiti a khgest.
Tudjuk, hogy az emocionalis stressz allapotaban a krnyezeti ingerekre adott lehetseges valaszok szama, az alterna-
tivak lehetsege lecskken. Szorongo betegeinknel ez neha a viselkedes sztereotipizaltsagaban juthat kiIejezesre.
Klnsen knnyen eszrevehet ez a verbalis viselkedes sikjan. A szorongo egyen egyes Iordulatokat, sajatos szo-
Izeseket, egyeniesked, modorosnak latszo kiIejezeseket hasznal. Egyik betegnk pl. gyakran igy Iejezi ki magat:
"es akkor jn a leIekves cim Iejezet", "reggel a hivatal cim Iejezet" stb. A sztereotipiak - ha nem is tul gyakran -
ugyanigy eszlelhetek az egyes mozgasokban, vagy a mimikai kiIejezesekben.
2. A viselkedesi megnyilvanulasok masik csoportjat azok a manverek kepezik, amelyek a szorongas cskkenteset
celozzak. Ezek altalanossagban valamely mozgasi mimikai, vagy emocionalis plusztnetek, szemben az elbbi, in-
kabb minuszvaltozasokkal. A szorongas - mozgasgatlas. A mozgas barmely Iormaja ezert a szorongast enyhiti. A
szorongo beteg gyakrabban mozog, ha teheti Iel-ala jarkal, hogy kinlodasat cskkentse. Egyik betegnk ezt mond-
ta, "amikor ez a klns erzes elIog, jarkalnom kell, es akkor megnyugszom kisse'. Ha jarkalasra nincs lehetseg,
lhelyeben vegez klnbz mozgasokat. Kezevel, ujjaival dobol, labat sztereotip modon razza, tulzottan, modo-
rosan igyekszik "lezser" lenni, a szeken allandoan valtoztatja helyzetet, egymason atvetett labait gyakran csereli
stb. Ebbe a szorongaselharito mozgascsoportba tartozik a dohanyzas is, mely a maga ritualejaval nyugodt, kellemes
krnyezethez kondicionalodik, igy nagyon intenziv szorongascskkent hatasa van. Szamos egyeni jellegzetesseget
is Ielsorolhatnank, amelyek szinte mindenkinel masok.
Az 1. csoportban Ielsorolt viselkedesi sztereotipiakat es a 2. csoportba tartozo szorongaselharito manvereket nem
knny elklniteni egymastol. Elbbiek tbbnyire valamely problemahelyzetben tnnek Iel, az amugy is szorongo
betegnel. Volt betegnk, aki pl. az exploracio kzben, valahanyszor a beszelgetest teleIon vagy egy ajtonyitas za-
varta meg, Ielallt es keszlt kimenni.
Hasonlo jelenseg a szorongo kamaszok problemaja kezkkel, labukkal. MegIelel viselkedesrepertoar hijan szo-
rongasos helyzetben karjaikkal esetlen, suta, sztereotip mozgasokat vegeznek. A kamasznal a viselkedesrepertoar
meg hianyos, neurotikusnal pedig a szorongas kvetkezteben szkl be. igy egy adott helyzet Iinom megoldasara
nem kepes, mert csak kisszamu alternativa kzl valaszthat.
A viselkedesi pluszkent jelentkez megnyilvanulasok nem csupan problemahelyzetben lepnek Iel, hanem a szoron-
gas altalanos jelzjekent annak cskkenteset celozzak.
III. A viselkeds emocionlis sszetevinek vltozsai szorongs esetn
23
Emocionalis sszetevnek a viselkedes olyan elemeit nevezzk, melyek a mozgas a gesztus a mimika a beszed utan
az egyen erzelmi allapotaira utalnak. A viselkedesnek Iormai, "mgttes" szinez mozzanatairol van szo, amelyek
tbbnyire a krnyezet Iele iranyulo kzlest is tartalmaznak, ezert a metakommunikacio Iogalmat is alkalmazhatjuk,
amennyiben a kzles mozzanatat hangsulyozzuk.
A szorongas maga is emocionalis reakcio, amely a szemelyiseg megnyilvanulasainak tbbseget erinti, es minel in-
tenzivebb a szorongas, annal inkabb athatja a viselkedes egeszet.
Nagy altalanossagban azt mondhatjuk, hogy a szorongo egyen alapvet valtozas a pozitiv erzelmi megnyilvanula-
sok hianya, a negativ elterbe kerlese. Fiziologiailag ez valoszinleg a negativ emocionalis strukturak dominanci -
ajanak kvetkezmenye. A tartosan szorongo neurotikus egyenre ez a sajatossag allando jelleggel ervenyes. A neu-
rozis az eletrm elveszitese, ahogy Ruch es Zim-bardo (1975) velsen megIogalmazza. Szorongas eseten azonban
a klnsebben nem neurotikus egyen sem kepes pozitiv erzelmi megnyilvanulasokra, elmenyekre.
A szorongasnak az emocionalis viselkedesben megnyilvanulo tneteit is ket csoportba sorolhatjuk: mennyisegi val-
tozasok, ezek tbbnyire minusztnetek, valamint szorongaselharitast szolgalo plusztnetek.
1. Szorongas eseten az erzelmi kiIejezes tbbnyire visszaIogott egyeni szine elvesz. A beteg alig gesztikulal, sulyos
esetben egyaltalan nem. Arca merevebb, alig, vagy egyaltalan nem mosolyog. Mimikai izmai altalaban kevesbe ki -
Iejezek. Beszede halk, modulacioja hianyosabb, szintelenebb. A beteg neha olyan halkan beszel, hogy nehez meg-
erteni,
Ha Ielszolitjuk, hogy hangosabban beszeljen, meg inkabb visszaIogja a hangjat. Beszedenek erzelmi tartalmat mi -
mikaja alig, vagy egyaltalan nem kveti. A normal-konvencionalis beszelgeteshez meg hivatalos keretek kztt is
hozzatartozik bizonyos mennyiseg mosoly, vagy nevetes. Ez a szorongoknal hianyzik.
Amennyiben pontosabban akarunk tajekozodni a szorongo beteg erzelmi gatoltsagarol, a kvetkez egyszer pro-
baval eljnk. Beszelgetes kzben (termeszetesen megIelel verbalis tartalommal kiserten) mosolyogjunk a betegre.
Elszr csak egeszen Iinoman, majd mosolyunk legyen egyre kiIejezettebb, esetleg enyhebb nevetesbe menjnk at.
Figyeljk meg, a betegnel mikor jelenik meg a viszontmosoly. Minel ersebb a szorongas annal kesbb. Esetleg
egyaltalan nem kepes visszamosolyogni. A mindennapi eletben ugyanis a beszelgetest kiser mosoly reIlexesen
mosolyt valt ki a partnerben is. (Az orvosnak a mosolya egyebkent terapias ertek is egyben: amennyiben a beteg-
ben mosolyt sikerlt kivaltani, ugy az, mint szorongassal inkompatibilis reakcio, annak cskkeneset eredmenyezi.)
A szorongas okozta erzelmi gatoltsag olyan mertek lehet, hogy teves diagnozisra vezet: az erzelmi visszaIogottsag
erzelemhianynak tnik, a mimika es pantomimika merevsege a pszichomotorikum primer zavaranak stb. A beszed-
modulacio amplitudoja lecskken. Jellegzetes elssorban depressziosoknal, de szorongoknal sem ritka a mondatok
Iokozatos elhalkulasa, amely erthetetlen suttogasba mehet at. A szorongo hajlamos rvid tmondatokban beszelni.
ElIordul - bar viszonylag ritkan -, hogy az erzelmi megnyilvanulasokat meg verbalisan is kerli, egy-egy monda-
tot erzelmileg hangsulyozottabb gondolati egysegek eltt Ielbehagy, mas iranyba ter, vagy elti a dolgot valamilyen
tltelek szoval. Ismernk beteget, akinel ez a tnet olyan mertekben all elterben, hogy neha majdnem minden
megkezdett mondatat Ielbeszakitja, "a, ez butasag, ez nem erdekes" stb. olyannyira, hogy a tnetet hosszu ideig
zarlatkent ertelmeztek, a betegseget pedig skizoIrenianak.
2. Plusztnetek. Minden olyan viselkedes, amely pozitiv erzelmi allapotra utal, a szorongassal inkompatibilis. Ilyen
allapotnak megIelel viselkedesi mozzanatok propriocepcioja tehat szorongast cskkent hatasu. Ha a szorongonak
sikerl mosolyt erltetnie magara, ha sikerl valami megjegyzesen egy jot kacagnia, jelentsen megknnyebblhet.
Ha talal valakit, akivel beszelhet - barmit is -, megknnyebbl. Ha panaszait verbalizalhatja, st esetleg karikirozza,
szorongasa cskken, mert a verbalis kzles az erzelmi Ieszltseget cskkenti, a negativ erzelmi tonust pozitiv
iranyba tolja el. A kognitiv Iolyamat pedig visszahat a Iiziologiaira. Ez a mechanizmus a gykere a szorongo egye-
neknel plusztnetkent ertekelhet erzelmi reakcionak.
A plusztnetek az altalanos erzelmi gatoltsagon keresztl mintegy a Ielszinre trnek, s eppen azert, mivel erzelmi -
leg visszaIogott egyenrl van szo, sokszor groteszk, bizarr, inadekvat jellegk van, amely miatt ugyancsak gyakran
adhatnak alapot teves ertelmezesre.
Viszonylag gyakori, amikor a pantomimikajaban gatolt beteg Ielszeg, nem harmonikus, esetlen gesztikulaciot erl -
tet magara. Szinte ugy tnik, mintha rosszul szineszkedne, vagy mintha minden reszmozdulatat tudatosan kigondol-
na, a mozdulat sima automatizmusa hianyzik. Meg gyakoribb, amikor a mosolytalan, merev arcon attr egy keny-
szeredett mosoly, vagy inkabb vigyor, mert az ajkak ugyan szethuzodnak, de a szajzugok, melyek normalisan IelIe-
le ivelnek, itt vizszintesek maradnak, vagy esetleg leIele grblnek, a mosolynak vagy nevetesnek kenyszeredett
jelleget klcsnzve. Nemegyszer azt latjuk, hogy a nevetes eleg jol sikerl, azonban a beteg minduntalan nevet,
akkor is, amikor a beszed tartalma ezt nem indokolja. Nyilvanvalo, hogy ilyenkor a nevetes propriocepciojara van
szkseg. Emocionalis jelleg plusztnetkent ertekelhetjk egyes betegek Iokozott beszedkeszteteset, a kzles, a
mas Iele iranyultsag olyan ingermilivel kapcsolodik ssze melyek szorongassal ssze nem egyeztethetk. A be-
szelgetes Ionalat ugyanakkor a szorongo igy kezben tarthatja, elkerlve azt a bizonytalansagot, amely az elre nem
kiszamithato kerdesekbl adodik. A nevetes, a Iokozott beszedkesztetes szocialis visszajelzes utjan is cskkenti a
szorongast, nem csupan propriocepcio altal. Mosolyra mosoly a valasz, a kzlekenysegre tbbnyire erdekldes. Az
erzelmi odaIordulas, erdekldes szocialis megersit, jutalom, szorongassal szemben antagonisztikusan hat.
Ugyancsak plusztnet az a jelenseg, amikor a beteg beszedeben elIordulo pozitiv emocionalis jelzesek maximali -
24
san Iokban jelennek meg. "Ez a gyogyszer csodalatos volt... az orvos elragado... nagyszer hetem volt,... ahogy ma-
gaval beszelek, maris megnyugodtam... " A pozitiv elmenyek verbalis Iokozasa azok szorongascskkent hatasat
nveli. Klnsen Ieltnik ez akkor, amikor a beszed egyebkent a szorongasra jellemz Iordulatokkal van tele.
Ilyenkor ugy tnik, hogy a beteg mind a pozitiv, mind a negativ elmenyeket csak extrem kiIejezesekkel tudja visz-
szaadni. Elssorban hiszterias egyenekre jellemz ez a sajatossag, mgtte, mint tudjuk, az emocionalis elet sok-
szor meglehetsen sekelyes.
IJ. A disszocicis jelensgek
Az emocionalis reakciok egyes alrendszerei egymastol bizonyos Iokig Iggetlenl mkdnek. Ugy tnik, patologi -
as allapotokban ez a Iggetlenseg nagyobbIoku. extrem merteket skizoIreniaban er el, valodi "schizis" tneteket
eredmenyezve. Neurozisokban ennek enyhebb Iokaival talalkozunk.
A disszociacios tnetek Iormai gyakorlati megIigyelesek alapjan:
a) A verbalis es autonom jelek viszonylagos Iggetlensege.
A beteg exploracioja soran verbalis kzleseibl intenziv szorongast, Ielelmet hallunk, ugyanakkor nem latunk en-
nek megIelel vegetativ jeleket (melyeket Ientebb leirtunk). Elssorban hiszterias egyenekre jellemz allapot. A
Iorditottja is rendkivl gyakori: heves vegetativ-testi tnetek, a beteg verbalisan ugyanakkor nyugodtsagot, tnet -
mentesseget arul el, rakerdezesre tagadja, hogy ideges lenne, vagy szorongana (kzben szaja kiszaradt stb.) Disszi -
mulalo, elharito betegek sajatossaga ez, pszichoszomatikus allapotkepekben gyakori.
b) A verbalis es viselkedeses jelek viszonylagos Iggetlensege.
Leggyakrabban eszlelt disszociacios jelek a verbalis es a metakommunikativ kzles Iggetlensege, melynek "in-
kongruens viselkedes" megjelles alatt kln irodalma van. SkizoIren betegek anyjanal jellegzetesnek tartjak. A
beteg pl. verbalisan szeretettel nyilatkozik valakirl, ugyanakkor mimikailag gylletet tkrz.
Nyugodtnak mondja magat, arca sirasra keszl. Altalaban nem Iedi egymast a verbalis es metakommunikativ kz-
les. Ez teszi lehetve, hogy neurotikus betegek sajat viselkedeskrl kognitiv tudatos szinten a valosagtol nagymer -
tekben elter kepet alkossanak. Gyakori, amikor Ileg hiszterias egyenek - mely, nagy emociokat Iejeznek ki, en-
nek megIelel viselkedes nelkl.
c) A viselkedesi es vegetativ-Iiziologiai jegyek viszonylagos Iggetlensege. Ez a mozzanat nehezebben elemezhe-
t. Neurotikus betegeknel gyakran eszleljk, hogy heves emocionalis viselkedes (siras, agresszio, szoronga-
sos-gatolt magatartas) viszonylag enyhe vegetativ tnettel jar. Meg gyakoribb, hogy igen heves vegetativ jeleket la-
tunk (arc-brpir, izzadas, Ioetor stb.) anelkl, hogy a beteg viselkedeseben barmit is eszlelnenk, nyugodt, konvenci-
onalisan mosolyog stb.
A disszociacios jelek nagy gyakorlattal ertekelhetek csupan. Altalanossagban azt mondhatjuk, minel nagyobb
diszkrepanciat latunk az egyes reakciotartomanyok kztt, annal sulyosabb az allapot, annal rosszabb a prognozis.
A disszociacios jelensegek klnbz tipusainal mas es mas terapia indokolt. Annak ellenere, hogy az alrendszerek
interakciojarol viszonylag keveset tudunk, a terapia megtervezesenel mindig Iigyelembe kell venni, hogy a koralla-
potot mely alrendszerek reakcioi uraljak.
A testi rints a gygyit beszlgetsben. A testi vizsglat az orvosi pszichoterpiban
A szokvanyos tanacsadoi, vagy pszichoterapias helyzet a testi kontaktust nem teszi lehetve, legIeljebb az dvzl,
vagy bucsuzo kezIogas jhet szoba.
A pszichoterapia trtenete soran a testi kontaktussal kapcsolatban ket szelsseges allaspont alakult ki. Mint tudjuk,
Freud ellene volt minden testi erintesnek, meg a szem-kontaktust is kizarta a kapcsolatbol.
Legnagyobb magyar tanitvanya es munkatarsa viszont megengedhetnek tartotta, hogy a terapeuta megerintse,
megsimogassa pacienset. Ez a nezetklnbseg huzodott meg a Freud es Ferenczi kzti szakitas hattereben, amely a
pszichoanalitikus mozgalom egyik nagy konIliktusava ntte ki magat. A hagyomanyos pszichoanalizisben a testi
reakciok kerdese ma is hatterbe szorul. Ferenczi es kveti (pl. Wilhelm Reich) nyoman viszont olyan iranyzatok
bontakoztak ki, amelyeket testterapiaknak is nevezhetnk. Szamos modszer es iskola tartozik ide (pl. bioenergetika,
Gestalt-terapiak). Ezekkel reszletesen nem Ioglalkozunk. sszeIoglalo munkat olvashat az erdekld Petzoldtol
(1977). A testterapiak szamos iranyzata a mai tudomanyos szemlelet mellett misztikus, homalyos tanokat kepvisel.
A gyogyito beszelgetes kereteben termeszetesen sor kerlhet olyan modszerek alkalmazasara is, amelyek a kliens
testi erinteset szksegszerve teszik (hipnozis, relaxaciok stb.). ElIordulhat, hogy a terapeuta biztatoan, baratsag-
gal megerinti beteget, beszelgetes kzben is, ennek azonban klnsebb jelentsege a gyakorlatban nincs.
Orvosi pszichoterapia eseten mas a helyzet. Orvosnal elszr jelentkez beteget a szakma szabalyai szerint meg
kell vizsgalni, meg akkor is, ha a beteget mas kollegak kiIejezetten pszichoterapias celzattal kldtek. Tajekozodo
belgyogyaszati es neurologiai vizsgalatot vegznk. Nem nelklzhet olyan, szr jelleg vizsgalat elvegzeset sem,
mint az eml attapintasa. A testi vizsgalattol legIeljebb olyan kiveteles esetben tekinthet el az orvos-pszichoterape-
uta, ha betege tovabbra is a kld orvos kezeleseben marad valamely testi betegseg miatt. A testi vizsgalat bizo -
nyos Iokig ritualizalt jelleget azaltal is kiemelhetjk, hogy ezuttal de csak ezuttal! Ieher kpenyt ltnk. Az or -
vos-pszichoterapeuta, akinek a testhez tehat tbb "joga" van, a gyogyito beszelgetes soran is vegezhet tajekozodast
valamely testi tnetet illeten (pulzus vizsgalat, vernyomas meres, asztmas beteg tdejenek vizsgalata stb.).
Pszichologus-pszichoterapeutatol elvarhato, hogy tajekozodjek aIell, betege-kliense orvosi szempontbol rendben
van-e. Ha szkseges, orvossal konzultaljon, legyen kihez kldje klienset. Klnsen vitatott kerdes, hogy a pszi -
25
chologus mikor konzultaljon pszichiaterrel: itt a kompetencia-hatarok bizonytalanok, s nem egyszer ugyanazt a be-
teget elter modon iteli meg a ket szakember. A kerdes jogi szabalyozasa is varat magara. Legjobb, ha a pszicholo-
gus egyttmkdik a pszichiaterrel, akinek szakertelmeben megbizik. Ugyanez termeszetesen Iorditva is kivanatos.
A segit Ioglalkozasok egyeb terletein a kompetencia-hatarok jobban krvonalazottak (pedagogus, lelkesz stb.). A
jvben varhato, hogy uj Ioglalkozasok alakulnak ki ezen a terleten (pl. lelki tanacsado). Mas hivatasok napjaink-
ban jelennek meg (szocialis munkas, csaladgondozo stb.). E Ioglalkozasok szabalyrendszere meg kialakulatlan.
A GYGYIT BESZLGETS OKTATSA
Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egyes emberekkel jo beszelgetni, jolesik a velk valo egyttlet, mig masokkal
kevesbe. Tetelezzk Iel, hogy valami szemelyes problema kinoz bennnket, es jo lenne tanacsot, segitseget kerni
valakitl. Lelki szemeink eltt elvonulnak ismerseink. Bizonyara lesznek kzttk olyanok, akikkel szivesen be-
szelgetnenk, Ieltarnank problemankat, es lesznek olyanok, akik nem nyernek el bizalmunkat. Ismernk olyanokat,
akikhez altalaban szivesen, bizalommal Iordulnak az emberek, mig masok eltt inkabb elzarkoznak. Klnbseg van
tehat az emberek kztt aszerint, hogy mennyire kepesek masok bizalmat Ielkelteni, es masokat bels problemaik
Ieltarasara kesztetni.
Klnsen Iontos ez a kerdes akkor, ha olyan szemelyekrl van szo, akik hivatasuknal Iogva masokon probalnak
segiteni, mint peldaul az orvos, pszichologus, lelkesz stb. Mindannyian tudjuk, hogy egyes orvosokhoz szivesebben
Iordulunk, mint masokhoz. Nyilvanvalo, hogy azok a tulajdonsagok, amelyek reven egyesek kepesek bizalmat,
megnyilast, Ieltarulkozast kivaltani a masik szemelyben, az adott egyen szemelyisegebl Iakadnak es nem valami
klsdleges tulajdonsagbol. Mivel a gyogyito beszelgetes is kommunikacio, nem ketseges, hogy e tulajdonsagok
eredetet az egyen kommunikacios stilusaban kell keresnnk. Mar regi Ielismeres, hogy a segit hivatasokban az
eredmenyes munka egyik legIontosabb Ieltetele maga a hivatast kepvisel szemely. Megis, a tudomanyos modsze-
rekkel is ellenrztt vizsgalatok viszonylag ujkeletek. Erthet ez, hiszen a problema megkzelitese modszertani -
lag meglehetsen bonyolult.
A pszichoterapia hatekonysagara vonatkozo kutatasok a 70-es evektl kezdden szaporodoban vannak. (Ennek
oka reszben az, hogy a biztosito tarsasagok egyre tbb pszichoterapias tevekenyseget vallalnak Iel, es ezert tudni
akarjak, hogy mit is Iinansziroznak.)
A pszichoterapia hatekonysagara vonatkozo korai vizsgalatok meglehetsen lehangolo kepet adnak. Eysenck
(1965) velemenye szerint a spontan gyogyulasok aranya ugyanaz, mint a pszichoterapias kezelesek "eredmenye".
Masok hasonlo allaspontokat Iogalmaztak meg. Truax es Mitchell (1971) meta-tanulmanyaban 15 sszehasonlito
vizsgalatot elemzett utolag. Csupan haromban tudtak a szerzk olyan eredmenyeket Ielmutatni, amelyeket a hagyo-
manyos pszichoterapias modszerek javara lehetett irni. Gurin, VeroII es Feld (1960) a pszichoterapiara jarok es ke-
zelesben nem reszeslk csoportja kztt klnbseget nem tudott kimutatni. Truax es CarkhuII (1967) ezert arra az
allaspontra helyezkedett, hogy a pszichoterapia, mint globalis Iolyamat, nem hatekony. Vannak azonban hatasosan
dolgozo terapeutak, de ugyanakkor olyanok is, akik inkabb artalmasak. Ha szemelyekre lebontva elemezzk a tera-
pias Iolyamatot, jelents klnbsegeket lehet kimutatni.
Ilyen es hasonlo Ielismeresek inditottak el azokat a kutatasokat, amelyek a hatekonysagban szerepet jatszo tenye-
zk leirasara, Iogalmi krlhatarolasara es kiserleti elemzesere vezettek. Ebben Rogers iskolajanak jelents erde-
mei vannak. A vizsgalatok soran az is kiderlt, hogy a nem kepzett terapeutak kzt is voltak hatekony es nem hate-
kony szemelyek. Vagyis a csoportok kztt azert nem mutatkozott klnbseg, mert az eredmenytelenl dolgozo te-
rapeutak lerontottak az atlagot. A hatekonysag tehat nem Iggvenye a hagyomanyos kepzesnek legalabbis ezek a
vizsgalatok megkerdjelezik a hagyomanyos kepzesi programok eredmenyesseget. Ugyanakkor megalapozottnak
tnik az az allitas, hogy a pszichoterapiaban mutatott eredmenyesseg jelents Iokban az adott szemelyhez ktd
tenyez. Knyvnk tovabbi Iejezetei megvilagitjak, melyek a szemelynek azon tulajdonsagai, amelyek itt szerepet
jatszanak, s amelyek megIelel kepzesi programokkal Iejleszthetek.
A kpzsi rendszerek ttekintse
Az els es maig is szeles krben elIogadott kepzesi rendszert Freud es a pszichoanalitikus iskola dolgozta ki. Ennek
a rendszernek alapgondolata, hogy csak az vegezhet hatekony gyogyito tevekenyseget, aki maga is, mint "beteg",
atesik ezen a gyogyito Iolyamaton. A hangsuly tehat a sajat elmenyen keresztl trten tanulason van. A kepzes
dnt mozzanata az intenziv, evekig tarto tanar-tanitvany kapcsolat, amelyben az orvos-beteg kapcsolattal analog
Iolyamatok zajlanak le. Az evekig tarto ananalizis azutan szupervizios tanulasba megy at, amely a kikepzend sze-
mely sajat gyogyito tevekenysegenek ellenrzeset szolgalja.
A klasszikus pszichoanalizis szamos modern valtozata ugyanezt az elvet kveti: a hatekony kepzeshez a jelltnek
sajatelmeny tapasztalatokon kell atesnie (Buda, 1971). Ide sorolhatoak a csoport-pszichoterapeuta kepzes, vagy a
pszichodrama kepzes rendszerei. Ugyancsak jelents szerepet jatszik a sajat-elmeny a hipnoziskepzesben. A sajat -
elmeny tapasztalat - e kepzesi logika szerint - a szemelyisegben olyan valtozasokat eredmenyez, amelyek az illett
a terapias Iolyamat megIelel iranyitasara alkalmassa teszik.
A Balint-csoportok modszere is ebbe a rendszerbe tartozik. A magyar szarmazasu Balint Mihaly altal kidolgozott
modszer elssorban gyakorlo orvosok szamara kzvetit (analitikus jelleg) pszichoterapias ismereteket. A kesbbi -
ekben a modszert szelesebb krben, pl. orvostanhallgatok kepzeseben is alkalmazzak. A Balint-modszer azon ala-
pul, hogy a resztvevk sajat eseteket ismertetnek, amelynek soran, az orvos-beteg kapcsolat elemzesen keresztl az
26
orvos szemelyisege is a csoportIoglalkozas targyat kepezi, s ezaltal abban a terapia szempontjabol kedvez valtoza-
sok kvetkeznek be
(Balint, 196o).
A pszichoterapia oktatasanak masik rendszere a viselkedeslelektanra alapozott, un. behaviorista iskolan bell ala-
kult ki (Tringer-Morotz, 1985). Ennek az iranyzatnak a IelIogasa szerint a pszichoterapia bizonyos ismeretek
egyttese, amelyet el kell sajatitani es megIelelen alkalmazni. Itt tehat a lexikalis ismereteken van a hangsuly. Ey-
senck kepviseli ennek az iranyzatnak szelsseges valtozatat, aki szerint egy jol kidolgozott terapias programot
olyan szemely is leIolytathat a beteggel, aki egyebkent nem is kepzett terapeuta (Eysenck, 1952).
A szemelykzpontu iranyzat hagyomanyos kepzesi rendszere a pszichoanalitikus modellhez all kzelebb. A kepzes
lenyeget az un encounter-jelleg csoportokban valo megIelel idej reszvetel, sajatelmeny szerzese kepezi. Ennek
kereteben mod van az empatias kzegben mint "hallgatokent", mind "beszelkent" valo reszvetelre, gyakorlott szu-
pervizorok mellett (Rogers, 1951).
Az iranyzat europai, nemet (es magyar) valtozata kzelebb all a viselkedes-orientaltsagu kepzesi rendszerekhez,
amennyiben a tanulasi Iolyamat ellenrizhetseget, egzaktsagat helyezi elterbe, s a gyakorlati keszsegek Iejleszte-
sere helyezi a hangsulyt. Mivel ez az irany a modern kepzesi rendszerek Iele mutat, reszletesebben a kvetkez ol -
dalakon lesz rola szo (Helm, 1978).
A modern kpzsi rendszerek
A hagyomanyos kepzesi elgondolasokat szamos kritika erte az id Iolyaman. Vegyk szemgyre mindenekeltt a
sajat elmenyt, mint a tanulas Iorrasat. Ketsegtelen teny, hogy az nismeret Iokozodasa olyan valtozasokat eredme-
nyezhet a szemelyisegben, amelyek rugalmasabba, a masik szemely irant Iogekonyabba teszik. Megsznhetnek a
szemelyen belli Ieszltsegek, "inkongruenciak", s ebbl a szempontbol az nismereti jelleg sajat-elmeny-szerzes
akar csoportos, akar egyeni Iormaja hasznos lehet a pszichoterapias kepzes soran. Ugyanakkor azonban ezek a val -
tozasok meglehetsen ellenrizhetetlen, spontan modon kvetkeznek be. Az a hagyomanyos Iogalmi rendszer,
amely az nismeretei Iolyamatot leirja, tulzottan analogias jelleg, tudomanyos egzaktsag kivanalmainak nem Ielel
meg (pl.: ellenallas, erettseg, regresszio stb.). A Balint-csoportokra vonatkozo vizsgalatok mutattak ki pl. hogy a
resztvevk altal adott esetleirasok sulyos szubjektiv torzitasoknak esnek aldozatul, s ezek a torzitasok a csoportban
ellenrizhetetlenl ervenyeslnek (Muslin et al., 1967). Matarazzo (1971) szerint a Balint-csoportok hatasara a
pszichoterapias keszsegek lenyegesen nem Iejldnek
Szamos tapasztalat szol amellett, hogy nismereti programokban bekvetkez "szemelyisegvaltozasok" atmeneti
jellegek, s nagyobb reszk a csoport kzvetlen hatasanak megszntevel ugyancsak visszarendezdik".
A "szemelyiseg" egyebkent is annyira tag Iogalom es olyan sokIele ertelemben hasznaljak, hogy ajanlatos, ha a
modern pszichoterapeuta ovatosan el vele. Az nismeret Iejlesztesen at trten terapeuta kepzes hangsulyozasa
egyesek szemeben a "terapeuta szemelyisegenek" szinte misztikus jelentseget klcsnz, ami arra vezet, hogy a
tudomanyos megkzelitest elhanyagoljak, s nem egyszer a tudomanyos modszerrl megveten nyilatkoznak.
Rogers maga is hozzajarult ehhez, amikor 1964-tl kezdve szakitott a hagyomanyos kutatasokkal (Tringer, 1985).
Kveti epigonjai nem egyszer szinte kerkednek azzal, hogy lekicsinylik a tudomanyos megkzelites modszereit.
A "terapeuta szemelyisegenek" tulajdonitott tulzott szerep ma a melylelektani iskolakon bell is hatterbe szorul.
Kaechele Iejtette ki az Orvosi Pszichoterapia Nemzetkzi Kongresszusan tartott atIogo reIeratumaban, hogy azok a
kutatasok, amelyek a terapeuta "szemelyisegenek" valamely vonasa es a terapia eredmenyessege kztti sszeIg-
geseket vizsgaltak, nem vezettek eredmenyre (Kaechele, 1988).
A viselkedesterapiak iranyzatain belli kepzesi rendszerek is engedtek szelsseges egyoldalusagukbol. Klnsen a
80-as evektl kezdden, azzal parhuzamosan, ahogy a kognitiv szemlelet krl elterbe (Tringer, 1987, 1989). A
merev szabalyok szerint tervezett terapias programok helyett az egyen kognitiv rendszeret Iigyelembe vev indivi -
dualis programok kerlnek elterbe. A terapeuta sajat kognitiv rendszere, "semai" a kepzesben ugyancsak szerepet
kapnak. Ennek megIelelen a viselkedes-orientalt kepzesi programok is tbben Ioglalkoznak a leend szakember
szemelyisegenek egyes adottsagaival.
A szemelykzpontu iranyzaton bell a konkret mveleti kepzes kerl elterbe. Elssorban a nemet iskola mindket
aganak (Berlinben Helm, Hamburgban Tausch) ksznhet, hogy a pszichoterapias Iolyamatban hatekony kliens-
es terapeuta valtozok Iogalmait, amelyeket Rogers deduktiv uton dolgozott ki, operacionalisan is leirhatjuk, mer -
hetjk, ellenrizhetjk (Tausch, 1973, Helm, 1978). Ezek alapjan a tanulasi Iolyamatban szamszerleg is ellenriz-
het a jellt Iejldese pl. az empatias keszseget illeten.
A modern pszichoterapias kepzes egyes iranyzatai kzelednek egymashoz. E Iolyamatban az nismereti elem kisse
hatterbe szorul, a konkret mveleti keszsegek oktatasa viszont nagyobb hangsulyt kap. A pszichoterapiat nem atIo-
go, globalis Iolyamatok, hanem elemi kommunikativ jelensegek elemzese alapjan tanulmanyozzuk es oktatjuk (pl.
nem az a kerdes, hogy mit tegynk, ha a beteg "regresszioba" kerl, hanem az, hogy mi az optimalis reIlexionk ak-
kor, ha a beteg ezt mondja: "ma megint hvsen ksznt a Inkm, s ugy ereztem, neheztel ram"). Ebben a meg-
kzelitesben a klasszikus pszichoterapia olyan Iogalmai, mint "indulatattetel" stb. termeszetesen ugyancsak tul glo-
balisak, viselkedesnek tulzottan szeles skalajat es sokIeleseget vonjak egysegbe; ezaltal jelentsegk hatterbe szo-
rul (Rogers, 1951, Shlien, 1984). Ebben a modern szellemben Iogant Ivey es Simek-Downing tanknyve (Counse-
ling and Psychotherapy, 1980). Sajat kepzesi programuk is ezt a IelIogast kveti.
27
Sajt kpzsi rendszernk
A Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Pszichiatriai Klinikajan tbb evtizede oktatunk pszichoterapiat, s a kep-
zesi rendszerek Iejldeset ilyen modon "sajat elmeny" modjan is kvetjk. Az egyes programjaink tervezesenel a
pszichoterapia tanulasanak lehetseges Iorrasai kzl mindegyikre tamaszkodunk. Ezek:
1. Lexikalis ismeretek
2. Mveleti-gyakorlati keszsegek
3. Modell-tanulas
4. Sajat elmeny
5. Szupervizio.
Megjegyzesek az egyes pontokhoz:
Ad. 1. Abbol indulunk ki, hogy a pszichoterapia es a segit kapcsolatok elmelete nallo tudomanyterlet, amely
leginkabb alkalmazott kommunikacioelmeletkent irhato le. Kiterjedt, es rendszerezett ismeretanyaggal rendelkezik,
amelynek elsajatitasa - klnbz Iokon-nelklzhetetlen ahhoz, hogy valaki ezen a terleten dolgozzek.
Ad. 2. Az oktatas sulypontjat a gyakorlati resz kepezi, amelynek celja az elemi, mindennapi helyzetben valo eliga -
zodas elsajatitasa. A gyakorlati kepzes allando visszajelzesek es korrekciok, illetve az elrehaladast mer modsze-
rek alkalmazasa mellett trtenik (Trin-ger, Pinter, 1989, illetve Pinter, Tringer, 1989). A gyakorlati kepzes elssor-
ban a szerepjatek modszer klnIele variacioira epit (Ivey-Iele microcouseling, Rogers-Iele empatia labor stb.).
Ad. 3. A tanulasnak elmeletileg is Iontos Iorrasa a modell-kvetes. Sajat programjainkban a kzvetlen, el de-
monstraciokat helyezzk elterbe. Ugyanakkor sor kerlt technikai eszkzk alkalmazasara is (video, hangszalag).
Ad. 4. Az nismereti kepzesnek valtozatlanul megvan a helye, ha nem is olyan kizarolagos, mint korabban gondol -
tuk. A tapasztalat szerint a segit Ioglalkozasok irant az atlagot meghalado mertekben vonzodnak olyanok, akik
maguk is szemelyes problemakkal kszkdnek (tehat, ha az atlaglakossag kb. 1/3-a minsithet neurotikusnak, ak-
kor ennel nagyobb aranyokkal kell szamolnunk). Ezek a jelltek a kepzesi program soran sajat problemaikra is (ki-
mondva vagy kimondatlanul) valaszt keresnek. A kepzes Iolyaman szamos esetben nyilik lehetseg szemelyes
problemak bevonasara. Megis, az nismereti kepzes nyujt erre legbiztosabb lehetseget. A sajat programunk egye -
ni, vagy csoportos nismereti kepzest kinal, s a jellt maga valaszthat.
Ad. 5. A szupervizio, mint tanulasi Iorras a mar megszerzett keszsegek megersiteset es tovabbi korrekciojat teszi
lehetve. A terapeutak es tanacsadok jelents tbbsege allando jelleg szupervizio iranti igenyt is megIogalmaz.
Oktatasi programunk kereteben a resztvevket arra buzditjuk, hogy a tanIolyam vegen nmaguk kreben szupervi -
zios csoportokat, kzssegeket szervezzenek, amelyek azutan egymas szamara Iolyamatos segitseget es szakmai
hatteret biztosithatnak. Ilyen csoportokbol alakult meg a Magyar Pszichiatriai Tarsasag Szemelykzpontu Munka-
csoportja.
Korabbi, egyes pszichoterapias modszereket oktato programjaink utan 1987-tl olyan haromeves kepzesi rendszert
dolgoztunk ki, amely altalanos pszichoterapeuta kepesitest nyujt. Az oktatasi anyag a szemelykzpontu, a viselke-
desterapias es kognitiv terapias iskolak nezpontjat integralja, emellett magaba Ioglalja a gyakorlatban leginkabb
hasznalhato modszerek elsajatitasat is (autogen trening, hipnozis, a szocialis keszseg Iejlesztese), valamint rvid di-
namikus terapiak. Programunk az OTE kepzesi rendszerehez illeszkedik.
A kepzes soran annak ellenrzesere treksznk, hogy a jellt Iejldik-e es mennyit. Nyilvanvalo, hogy ez nem csak
az oktatok, de a hallgatok szamara is rendkivl Iontos. Az ellenrztt es mert valtozok a leend terapeuta szamara
egyben szilard tampontot jelentenek (pl. az empatia merese). Ki ne elte volna at azt a kinos helyzetet, amikor l be -
tegevel szemben, es Iogalma sincs arrol, mit kellene tennie, mihez tartsa magat. Az empatias reIlexio elsajatitasa
peldaul ezt a helyzetet megoldhatova teszi. Nyilvanvalo, hogy a segit kapcsolatok elmelete nem olyan egzakt tu-
domany, mint a matematika. Annal azonban megis egzaktabb, semhogy pusztan spontaneitasunkra, szubjektiv erze-
seinkre, Iantaziankra tamaszkodjunk. Nyilvanvalo, hogy a terapias Iolyamatot mas Iogalmi rendszerben is leirhat-
juk, mint amelyet knyvnk bemutat es hasznal. Az itt hasznalatos Iogalmak azonban jol deIinialt jelensegtarto-
manyt irnak le, s ugyanazt jelentik mindenki szamara. Az operacionalizalt Iogalmak lehetnek nkenyesek (mint pl.
a kongruencia skalaval mert Iogalmak), de legalabb mindenki szamara ugyanazt jelentik.
Kurzusainkon pszichologiai es orvosi elkepzettseg hallgatok vesznek reszt. Az elter kepzettseg kiegyenlitesere
programunk els harom honapjaban a ket csoportnak kln "Ielzarkoztato" Ioglalkozasokat tartunk. Ennek kerete-
ben az orvosok viselkedeselmeletet hallgatnak, a pszichologusoknak pedig pszichopatologiai es pszichoIarmakolo-
giai alapismereteket nyujtunk.
Oktatasi koncepcionkat a pszichoterapias iskolak integraciojanak szellemeben Iejlesztjk tovabb. Arra treksznk,
hogy az egyes IelIogasok mgtt megtalaljuk a kzs alapokat, amelyre a jv tudomanyos lelekgyogyaszata Iel -
eplhet.
AZ EMPTIA S A VERBALIZCI
(EMP, VERB)
A segit kapcsolatok elmeletenek alapvet kerdese, hogy olyan Iogalmakat dolgozzunk ki, amelyek egyertelmek,
mindenki szamara ugyanazt jelentik. E Iogalmak segitsegevel mereseket kell vegeznnk, a kapcsolat Iolyamatat tu-
domanyos elemzesnek vethetjk ala. Egyszoval operacionalizalt Iogalmakkal kell dolgoznunk. Csak igy kepzelhet
el, hogy a terapias es segit kapcsolat bonyolult Iolyamataban meg tudjuk talalni azokat a hatotenyezket, amelyek
28
vegl is eredmenyesnek bizonyulnak. E hatotenyezk tehat a terapeuta kommunikaciojaban rejlenek, annak egy as-
pektusat, terapias szempontbol valo hatekonysagat ragadjak meg.
Rogers kivalo elemz keszsegenek ksznhetjk ezeknek a Iogalmaknak els kimunkalasat. O terapias es tanacs-
ado tapasztalataibol indult ki, s hosszu evek munkajanak eredmenyekepp alakuit ki az a harom Iogalom amelyet
kesbb - Bastine (1973) nyoman a gyogyito beszelgetes alapvaltozoinak neveznk: az empatia, a Ieltetel nelkli el -
Iogadas es a kongruencia Iogalma. Az erdekld olvaso magyar nyelven is nyomon kvetheti Rogers gondolkoda-
sanak Iejldeset a Buda szerkesztette Pszichoterapia c. ktetben Illelhet tanulmany alapjan (Rogers, 1981).
A deduktiv uton kidolgozott Iogalmakat Rogers kzvetlen munkatarsai, s a nyomukban kibontakozo kutatasi kz-
pontok kiserleti modszerekkel is vizsgalni kezdtek. Modszereket szerkesztettek e Iogalmak altal Iedett kommunika-
cios aspektusok meresere. A kvetkez oldalakon rviden bemutatjuk e kutatasok, kztk a hazankban Iolyo vizs -
galatok Ibb eredmenyeit is.
Az emptia fogalmnak kialakulsa
Rogers eredetileg, 1942-tl az erzesek visszatkrzesenek (reIlecting oI Ieelings) nevezte a terapeutanak azt a t-
rekveset, hogy a paciens (kliens) erzeseit IelIogja, megertse, s azokat vissza is jelezze, tkrzze szamara (Rogers,
1951). Ugyanennek a magatartasnak a kiIejezesere mas Iogalmakat is alkottak. Harway et al. 1955 az interpretacio
melysegerl beszel (meg kell jegyeznnk, hogy nem a pszichoanalizis ertelmeben vett interpretaciorol van szo, ha-
nem arrol a Ieltetelezesrl, hogy az erzelmi tartalmak kzlt anyag hattereben, "melyen" jelennek meg.). Traux es
CarkhuII (1967) Rogers tanitvanyai vezettek be elssorban az empatia kiIejezest, s leggyakrabban ma is ezt a Io-
galmat hasznaljuk. A grg eredet szo egytt-erzest, "benne-erzest" Iejez ki. A Iogalom oriasi karriert Iutott be,
Buda tollabol magyarul is kitn knyv all rendelkezesnkre, amely az empatianak nem csupan terapias vonatko-
zasait targyalja, hanem szelesebb kr, pedagogiai, szocialpszichologiai jelentseget is (Buda, 1978).
A nemet iskola az empatias viselkedesnek a visszajelz, tkrz oldalat hangsulyozza. Tausch (1973) emocionalis
elmenyek verbalizaciojarol beszel. Rviden verbalizacionak nevezzk tehat a terapeuta, vagy segit Iel kommuni -
kaciojanak azt a sajatossagat, hogy a segitett Iel erzeseit, vagyait megerti es minel pontosabban megIogalmazza.
Az empatia es a verbalizacio tehat ugyanannak a magatartasnak ket oldalat hangsulyozo Iogalmak. Az elbbi a
pontos megertest, beleelest hangsulyozza (Buda emlitett knyve is ebben a szellemben Iogant). A verbalizacio Io-
galma a masik oldalt emeli ki: a terapeuta aktiv trekveset arra, hogy a IelIogott, megertett tartalmakat megIelel
nyelvi Iormaba ltse. Mint latni Iogjuk, a terapia eredmenyessege nem kis reszben ezen a verbalizacios mozzanaton
mulik.
Az emptia s verbalizci a gyakorlatban
Az empatiaval rendelkez terapeuta nem csupan a kliens kzlesei Ielszinen megjelen maniIeszt tartalmakra reagal.
Kepes IelIogni a kliens verbalis megnyilvanulasainak erzelmi-motivacios tartalmait is. Milyen Iormaban jelennek
meg ezek a leggyakrabban? Nyilvanvaloan akkor, ha az illet szavakban is erzesekrl, vagyakrol beszel. Vagy, ha
szemelyes, jelents elmenyekrl szamol be.
Maskor ertekel, jellemez dolgokat, esemenyeket, szemelyeket. Vagy erdekldest Iejez ki. Fontos szemelyekhez I-
zd kapcsolatairol beszel. Az empatias terapeuta szamara klnsen gazdag az a kzles, amikor a kliens nmagat
jellemzi, nkepevel Ioglalkozik (1. Az nkep c. Iejezetet). A paciens termeszetesen gyakran nem nyilvanit mani -
Ieszt erzelmeket. A terapeuta ezert a rejtettebb kzlesekre van utalva. Kell gyakorlassal, kepzessel azonban az em-
patias keszseg Iejleszthet. A Ientieket inkabb csak az EMP Iogalom pontosabb krljarasa vegett irtam le. Az em-
patias megertesben dnt, hogy mindig kliensnk sajat szempontjai szerint nezzk a dolgokat. Tehat ahogy erez,
ahogy latja a dolgokat, ahogy viszonyul a vilaghoz es nmagahoz.
Altalanossagban azt kell leszgeznnk, elvileg mindegy, hogy a kliens mirl beszel. A kommunikacio tbbcsator-
nas jellegerl, valamint a nyelv mely strukturairol mondottak Ienyeben nyilvanvalo, hogy meg a "legszemelytele-
nebb" beszelgetesben is maga a szemely
nyilvanul meg.
Ezert tehat elvileg, - nyugodtan lehetnk non-direktivek, s hagyhatjuk kliensnket szabadon beszelni. Az EMP-
VERB a beszelgetest termeszetesen - kzvetett modon - megis iranyitja. A terapeuta reIlexioja a kzlt anyag vala -
mely aspektusat kiemeli, s a partnert arra sztkeli, hogy a kiemelt "nyomvonalon" haladjon tovabb. Ez a nyomvo-
nal pedig pontosan az erzelmi kzlesek iranyaba mutat.
Az empatias magatartas Iogalmat negativ oldalrol is krljarjuk. Mit nem tesz a megIelelen viselked terapeuta?
Nem szolit Iel, nem utasit helyre, nem ker konkret beszamolokat. Nem rendelkezik, nem ad tanacsokat, nem kriti -
zal, nem tesz szemrehanyast stb. Az empatias beszelgetes soran kerdeseket ritkan tesznk Iel. Nem exploralunk,
nem inIormaciokat gyjtnk. Termeszetesen ezek a tanacsok inkabb csak iranymutataskent ertekelendk. S nem is
ervenyesek minden Iajta terapias megkzelitesben. Bar igaz, hogy a segit kapcsolatban kizart dolog, hogy a tera-
peuta kritizalja a masikat. Ugyanakkor pl. a viselkedesterapia soran a paciens konkret utasitasokat kap.
Oktatasi tapasztalataim azt mutatjak, hogy a legnagyobb nehezsegek az exploracios magatartas es az EMP tkzese
soran lepnek Iel. Az orvosokat es pszichologusokat arra kepezik ki, hogy celiranyos kikerdezessel (anamnezis Iel -
vetel) diagnozist allitsanak Iel, s ennek alapjan vegezzek a terapiat. Ez igy nagyon helyes alapelv. A terapias vagy
segit beszelgetes - hetkznapi esetben mar Ieltetelez bizonyos alapismereteket. Maskor nincs mod "anamnezis Iel -
vetelre", mert az illet ettl elzarkozik, vagy a helyzet ezt eleve nem teszi lehetve. A terapeutanak arra az inIorma-
29
ciora kell tamaszkodnia, ami rendelkezesere all, s abbol kell kiindulnia. Kezd terapeutak, amikor gyakorlatokat
Iolytatunk, allandoan kerdeseket tesznek Iel, inIormaciokat gyjtenek, exploralnak. Nagyon nehez magatartasukat
atIormalni, hogy ne ujabb es ujabb adatokat keressenek, hanem a kzlt anyagra Iigyeljenek jobban. Annak "mely-
segeit" probaljak kiaknazni.
Az explorativ magatartas leginkabb a kerdez stilus Iormajaban nyilvanul meg. Kerdest sokIele Iormaban tehetnk
Iel. Akarhogy is legyen, a kerdezes a Ielek kztti viszonyt eleve egyenltlenne teszi. A kerdez "hatalmi" pozicio-
ra tesz szert, a kerdezett kiszolgaltatotta valik, nemegyszer szinte megszegyenl. A kerdes tbbnyire kenyszerpa-
lyara allitja a kerdezettet. Klnsen az eldntend kerdesek, ahol csak igen-nem valasz lehetseges. A kerdez Ie-
jeben lev elzetes elkepzelest akar "ra lehet kerdezni" a masikra. Nem egyszer latjuk, hogy a valaszolo mar nem is
azt mondja, amit gondol, hanem amit a kerdez elvar tle. Gondoljunk csak arra, hanyszor hangzik el korhazi osz-
talyok vizitjein a "ksznm, jobban vagyok" valasz, kzben ballag a beteg a sir Iele. A blcselk mar regen Ielis -
mertek, hogy a kerdez Iel uralmat szerez a kerdezett Iltt. Az ember "animal qurens cur", "kerdez allat". Az is-
meretekre valo trekves motivalja ezt a magatartast, amelynek jelentsegere elszr Aristoteles mutatott ra (Aristo-
teles, Metaphysik). A kerdezt ugy irja le, mint a kzdelemben a tamado, meghatarozo Ielet (Topika).
Szamos sszehasonlito vizsgalat tamasztja ala, hogy a kerdez stilusu terapeuta kevesbe hatekony. A kerdes, mint
terapeuta intervencio, ugyanugy eredmenytelen, min az interpretacio (Frank es Sweetland, 1962, Hill, 1974, Elliot
et al., 1982).
Mas vizsgalatokbol kiderl, hogy a tanacskerk a kerdeseket klnsen akkor ertekelik negativ modon, ha az igen-
nemmel valaszolando, vagy ha kerdszocskaval kezddik. Weisbach (1989) a kerdezesre vonatkozo tanulmanyokat
attekintve megallapitja, hogy a vizsgalatok a kerdez explorativ magatartas ellen szolnak. Kerdes es kerdes kztt
azonban nagy klnbsegek vannak. Az erteljesen emelked hangsulyu kerdes agresszivebb, kvetelbb. Az eresz-
ked tonus inkabb kutato, keres jelleg, a kerdes legalabb annyira szol a kerdeznek maganak is. Az ilyen kerdes,
amelyet tehat a terapeuta inkabb maganak tesz Iel, de a kliens allapotabol kiindulva, szervesen illeszkedik a partne-
rek kztti dialogusba. Heinrich (1952) a leIordithatatlan "MitIragerschaIt" szoval Iejezi ki ezt a keres-kutato, me-
ditalo kerdesIormat.
Kezd terapeutak szamara - erthet modon - nagyon nehez elviselni azt a bizonytalansagot, amely abbol adodik,
hogy itt l velem szemben valaki es segitseget ker, de Iogalmam sincs, mit csinaljak. Ezt a bizonytalansagot szak-
mailag jol megalapozott, celiranyos kerdesekkel knny eloszlatni. Nemegyszer a kerdesek olyan olajozottan kve-
tik egymast, hogy nyilvanvalo, a terapeuta a valaszt Iel sem Iogta, mert Iigyelme mar a kvetkez kerdes megIogal -
mazasara iranyul. Az EMP tanulasa tehat Iigyelmi trening, a Iigyelem beallitodasanak megvaltoztatasa. Az explora-
lo, kikerdez terapeuta Iigyelme reszben nmagara iranyul, valamely sszeIgg rendszert akar kidolgozni pacien-
se kapcsan. Ez a rendszer lehet valamely orvosi, diagnosztikai elkepzeles, vagy valamilyen egyeni teoria a masik
bajainak Ieltetelezett eredeterl.
A szemelykzpontusag ezzel szemben azt jelenti, hogy a paciens sajat trvenyszersegei szerint halad a beszelge -
tes, mivel a terapeuta visszajelzeseibe semmilyen "idegen elemet" nem visz bele. Az empatias terapeuta Iigyelme
tehat teljes egeszeben a masikra iranyul. Csak igy lehetseges, hogy a kzleseknek rejtett tartalmait is IelIogjuk.
Az empatias es explorativ kommunikacio szembeallitasa a tapasztalatokbol Iakad. Nezznk egy peldat. Oktatasi
gyakorlaton egy paciens megnyilatkozast olvastam Iel, s kertem a kollegakat, reIlektaljanak az elhangzottakra.
Beteg. Nos, mar akkor is, ha csak a Ink ajtaja eltt allok, vagy ha Iel kell t hivnom - igen -, hat a legszivesebben
eltnnek onnet, vagy szeretnek szaz meterrel a Ild ala sllyedni, - en mondom nnek, ez rettenetes, es tudom,
hogy semmi rosszat sem tesz nekem...
Explorativ tipus reflexik:
- Igazaban miert Iel a Inketl?
- Mas tekintelyes szemelytl is ennyire retteg?
- Maga is ugy erzi, hogy ez a Ielelem tulzott, miert nem szedi ssze magat!
- Biztos abban, hogy Inke nem arthat nnek?
- Miota erzi ezt a Ielelmet? stb.
Emptis vlaszok:
- Szoval rettenetesen Iel a Inketl, s ez annal erthetetlenebb, mivel semmi rosszat nem tesz nnek.
- Elviselhetetlen, hogy Inkenek meg a hangjatol is retteg, s nem erti miert, hiszen nem art nnek...
A peldak jol megvilagitjak a ketIele reagalas kzti klnbseget. A paciens nagy kinokat okozo szenvedeserl sza-
mol be. Lehet, hogy nmagaval is sokat kszkdtt, mire arra az elhatarozasra jutott, hogy segitseget ker valakitl.
Az exploralo terapeutanak mindez nem eleg (pedig lehet, hogy kliense az adott pillanatban a Illelhet maximumot
nyujtja). O tovabbi inIormaciokat ker. A paciens oldalarol ez olyan erzessel jarhat, hogy "neki meg ez sem eleg, pe-
dig en a legrejtettebb kinokat adtam el". Vagy, mint a 3. mondatban, a terapeuta kioktat, ramutat erre az ellent -
mondasra, amely a beteg szamara is erthetetlen. Visszadobja a labdat, szedd ssze magad, oldd meg magad.
Az exploracio eltereli a Iigyelmet a lenyegrl, amelyet a kzles tartalmaz: erthetetlen, elviselhetetlen Ielelem egy
nem rossz szandeku Inktl.
Az rzelmi rzkenysg s az affektus figyelem
Az eddigiekbl mar kvetkezik, hogy az empatiat ugy is meghatarozhatjuk, mint a nem verbalis es metakommuni -
30
kativ kzlesek IelIogasanak, tudatositasanak (es visszajelzesenek) kepesseget.
A nem verbalis kommunikacio kutatasa viszonylag nem hosszu multra tekint vissza. A kiserletek egyik tipusa az
erzelmi jelek azonositasanak kepesseget vizsgalja. Az egyenek kztt jelents klnbsegek vannak a tekintetben,
hogy hanyIele erzelmi jelet kepesek dekodolni, s ez az egyen allando tulajdonsaga, amelyet az azonositott jelek a
szamaval mernek. Davitz (1977) erzelmi erzekenysegnek nevezte az egyennek ezt a tulajdonsagat.
Magam is reszt vettem egy kiserletben, ahol a vokalis csatorna iranti erzekenyseget vizsgaltuk. A kiserlet abbol al-
lott, hogy a klnIele erzelmi hangsullyal elmondott szveget a magnoIelvetelen olyan mertekig torzitottak, hogy
mar csak a beszed dallama (azaz a vokalis csatorna) volt Ielismerhet. Meg kellett allapitanunk, hogy az (erthetet -
len) szveg milyen erzelmi allapotot Iejezett ki.
Atlagosan az emberek nyolcIele erzelmi hangulati arnyalatot tudnak ilyen modon azonositani. Davit azt is megalla-
pitotta, hogy az egyes kzlesi csatornak iranti erzekenyseg is klnbz egyenenkent, s a csatornak kztt csak 0,2
krli korrelacio mutathato ki. Az egyenek dekodolasi hibai ugyancsak stabil szemelyisegtulajdonsagok. Ha valaki
pl. a mosolyt gunyosnak ertekeli, ezt a hibat rendszeresen elkveti. Az erzelmi erzekenyseg, mint szemelyi adott -
sag, tehat jelentsen beIolyasolhatja egy egyen empatias keszseget.
Az erzelmi jelentesek iranti Iogekonysag egy masik merszama az aIIektus-Iigyelem. Az aIIektus-Iigyelem az er -
zelmi jelentesek beIogadasa iranti keszenlet, amely az egyenen bell is valtozik, helyzet es bels allapot Iggve-
nyeben.
Az erzelmi erzekenyseg a szemely viszonylag stabil tulajdonsaga, az aIIektus-Iigyelem pedig egy adott kommuni -
kacios helyzetben mutatott teljesitmeny. Mas megIogalmazasban az erzelmi erzekenyseg jelzi azt a kapacitast,
amellyel a szemely rendelkezik, az aIIektus-Iigyelem pedig annak merteke, hogy ezt a kapacitast aktualisan meny-
nyire hasznaljuk ki. Mar ebbl is nyilvanvalo, hogy a segit kapcsolat az aIIektus Iigyelem maximalis igenybevete-
let jelenti. Az egyenek kztt stabil klnbsegek mutathatok ki az erzelmi erzekenyseg es az aIIektus Iigyelem
szempontjabol. Ugyancsak klnbsegek vannak a tekintetben is, ki milyen csatornakat tud elssorban azonositani,
valamint abban, hogy melyek a standard hibai.
Nyilvanvalo, hogy a kepzessel elssorban az aIIektus Iigyelem teljesitmenye javul. A segit kapcsolat terleten
vegzett Iolyamatos munka, tapasztalat az erzelmi erzekenyseget nmagaban is javitja. Tudatos kepzessel az erze-
kenyseg jelentsen Iejleszthet.
Egyelre nem ismeretesek olyan adatok, amelyek az erzelmi erzekenyseget valamilyen ismert szemelyisegvonassal
hoznak kapcsolatba. (Az azonositasi hibak viszont szemelyisegIggek lehetnek.) A kognitiv torzitasok, amelyek
egyes korallapotokban klnsen Ieltnek (paranoid allapotok, depressziok), allando jelleg azonositasi hibakkal
jarnak egytt. (Pl. az "engem nem becslnek elegge" sema ervenyeslese mellett, ha valaki ramnevet, egyenl az-
zal, hogy kinevet.)
Altalaban kijelenthetjk, hogy patologias jelleg szemelyisegzavarok az empatias keszseg beszkleset eredme-
nyezhetik. (SkizoIreniasok erzelmi erzekenysege jelentsen cskkent.) Harmonikus szemely knnyebben rahango-
lodik masokra, mint aki maga is problemakkal kszkdik. Pozitiv korrelaciot talaltak az erzekenyseg, a kiIejez-
keszseg es az nmegertes (nelIogadas) kztt. Tehat az empatia es verbalizacio varhatoan azoknal Iejlettebb, akik
nmaguk elIogadasara kepesek. Erthet tehat, hogy a pszichoterapiara valo Ielkeszites egyben a szemelyiseg bels
harmoniajanak Iejleszteset is szksegesse teszi. Az egyen aktualis erzelmi allapota nagymertekben beIolyasolhatja
az erzekenyseget. Ha a kiserletek soran pl. ket nehezen diIIerencialhato hanyinger megnevezese a Ieladat, amelyek
egyike rmet, a masik elragadtatast Iejez ki, tbb hibat vetenek azok, akik maguk is valamilyen erzelmi allapotban
vannak. Minel intenzivebb az egyen erzelmi allapota ez annal inkabb belevetl a kivlrl erkez erzelmi jelzesbe
(projekcio) ervenyeslese mellett, ha valaki ramnevet, egyenl azzal, hogy kinevet.)
Az emptia s az azonosuls (identifikci)
A terapeuta tehat igyekszik paciense erzelmi allapotait minel pontosabban eszlelni, leirni, visszajelezni. Altalano-
sabban gy Iogalmazunk, hogy a nyelvi kzlesek hattereben meghuzodo metakommunikativ kzlesek lehet pon-
tos dekodolasara trekszik. Igyekszik kliense bels allapotat ugy latni, mint a klienset es nem mint nmagaet. Meg-
is, a terapeuta mindvegig tisztaban van azzal, hogy barmennyire pontosan erzekeli is szenved paciense bels alla-
potat, ez megis a masik allapota. Nem ugyanazt erzi, mint a masik, csak "mintha" erezne. Ez a "mintha" nagyon
Iontos szerepet jatszik Rogers megIogalmazasaban.
Az EMP-Iogalom melylelektani ertelmezeseben ez a "mintha" megklnbztetes hianyzik. Az empatiat gyakran
ugy irjak le, mint amikor a terapeutaban a pacienssel azonos erzelmek keletkeznek. Vagyis identiIikaciorol van szo.
Marpedig a teljes azonosulas rontja a pontos empatias megertest. Elmossa azt a tavolsagot, amely ahhoz szkseges,
hogy a terapeuta megrizze sajat, diIIerencialt latasmodjat. Hiszen eppen ezzel tud segiteni: szenved paciensenek
lelkeben szelesen hmplyg, globalis erzelmi allapotok uralkodnak. Tehat, ha a paciens haragszik, a terapeuta azt
annyira pontosan erzekeli, mintha maga is haragudnek stb.
Alljon itt egy idezet magatol Rogerstl, az EMP megvilagitasara.
..."A harmadik Ieltetel az, hogy a terapeuta gyakorlott legyen a kliens sajat vilaganak pontos empatias megertese-
ben. A valtozasok letrehozasahoz elengedhetetlen, hogy aterezze a beteg szemelyes jelenteseinek bels vilagat
akarcsak a sajatjat, kzben azonban egy pillanatra sem vesztve el a 'mintha' minseget, egyszoval, hogy legyen em-
patias kepessege. Erezze at a beteg dhet vagy Ielelmet vagy azt az elmenyet, hogy ldzik, de ne engedje, hogy
31
sajat dhe, Ielelme, vagy gyanakvasa belekeveredjen ebbe - ez az a Ieltetel, amit megkisereltnk leirni. Ha a kliens
bels vilaga mar tisztaban all a terapeuta eltt, es szabadon mozog abban akkor mar kzvetiteni tudja betege Iele,
amit megertett, es meg tudja Iogalmazni a beteg azon tapasztalatait is, amelynek az nincs tudataban. Ez a nagyon
erzekeny empatia nelklzhetetlen a terapiaban. Gyanitom, hogy mindannyian raebredtnk mar arra, hogy ez a Iaj-
ta megertes rendkivl ritka. Sem nem kapjuk azt meg, sem nem adjuk masoknak valami nagy gyakorisaggal. A
megertesnek inkabb egy olyan valtozatat kinaljuk, ami ettl nagyon klnbk, peldaul: "En megertem, hogy veled
mi a baj' vagy "En megertem, hogy miert teszed ezt'. Ez a Iajta megertes, amit rendszerint adunk, vagy kapunk, tu-
lajdonkeppen egy kivlallo ertekel megertese. De ha valaki megerti, hogy hogyan erznk, vagy hogyan latjuk a
vilagot, anelkl, hogy analizalni, vagy megitelni akarna bennnket, akkor kivirulunk es Iejldnk. Bizonyos va-
gyok abban, hogy nem allok egyedl ezzel az erzessel. Bizonyos vagyok abban is, hogy ha a terapeuta pillanatrol
pillanatra kvetni tudja a beteg bels trteneseit, ahogyan latja es ateli azokat, anelkl, hogy az empatias Iolya-
matban elveszitene identitasa klnallasat, valoszin, hogy sikerl elernie a kivant valtozasokat."
(Buda, szerk. 1981. F: Horvath Krisztina)
Rogers tehat tbbszr hangsulyozza, hogy amennyiben a terapeuta a kliens erzeseivel teljesen azonosul, vagy erze-
sei a kliensebe vetlnek, tapasztalatai a masikeval egybeIolynak, az empatias megertes szinvonala jelentsen csk-
ken.
Elmeletileg a terapeuta empatias reakcioja a kvetkez Iggvennyel irhato le: RempI(Rp,Rth,E)
ahol Remp empatias reakcio
R
p
a paciens kzlesei
Rth a terapeuta szemelyetl Igg tenyezk
E veletlenszer hatasok.
Optimalis esetben tehat Pth tenyez szerepe a nulla Iele kzelit, s a terapeuta teljesen kliensere hagyatkozik.
A verbalizci
Tbbszr jeleztem mar, hogy az EMP nem passziv Iigyeles, hallgatas, megertes, nem csupan appercepcio. A segit -
seg eppen abban all, hogy a IelIogott, megertett anyagot sajat magunk is Ieldolgozzuk, tisztazzuk, rendezzk, struk-
turaljuk. E Ieldolgozas utan "jelentjk" vissza partnernknek. Vagyis "helyette" dolgozunk, ezaltal segitjk t ah-
hoz, hogy benne kavargo, szenvedest okozo, strukturalatlan elmenyeit "Ieldolgozza", rendezze, ezaltal azok kezel -
hetve es kevesbe zavarova valjanak szamara. Ezert is mondjuk, hogy a terapeuta: helyettes inIormacio Ieldolgozo.
Ezt a nagy szellemi erIeszitest igenyl Iolyamatot Helm modositott semas abrajaval szemleltetjk (2. abra).
A gyogyito beszelgetes elemi mozzanata valamely kzles, es ez elvileg barmi lehet. (V1) A terapeuta szelektiv Ii -
gyelmi beallitottsaga az els pillanattol kezdve mkdik. Az inIormacio Ieldolgozas els lepese a szemelytelen,
klsdleges tartalmak es a szemelyes, erzelmi motivacios tartalmakat hordozo kzlesek klnvalasztasa. (V2)
Utobbit nevezzk nIeltarasnak (ld. kesbb az nIeltaras c. Iejezetet). Elvileg meg a latszolag legszemelytelenebb
kzlesnek (pl. idjarassal kapcsolatos megjegyzes) is van szemelyes vetlete.
Nezzk pl. a kvetkez beszelgetest, amikor a beteg megerkezik az orara, s lel a megszokott helyere.
1. KI. S:rnv, pocsek ido van ma.
1. Thta. Nem s:ereti a: ilven hideg, :imankos idot.
2. Beteg. Utalom. Eges: nap a hatasa alatt vagvok.
2. Thta. Ugv tnik, k:er:ete nagvmertekben fgg a: idofarastol.
3. Beteg. Pers:e, labilis vagvok, mint a: idofaras.
Mar az els terapeuta reakco mutatja, hogy bennnket nem az idjaras erdekel. Nem azt mondjuk, hogy valoban,
pocsek az id. Bennnket kliensnk viszonyulasai erdekelnek. Latjuk, mint halad a beszelgetes a kls dolgokrol a
belsk Iele, s a harmadik megnyilatkozas mar az nkeppel kapcsolatos, a beteg nmagarol alkotott velemenyt nyil -
vanit.
Az nexploracios mozzanatok levalasztasa tovabb Iinomodik, amikor a terapeuta erzekeli az egyes kzlesi csator -
nakat, illetve a metakommunikativ jelzesek egeszet. A blokkok soraban jobbra haladva egyre "melyebb" nexplo-
racios tartalmak tarulnak Iel. Termeszetesen egy-egy konkret kzles nem tartalmazhat mindig melyen szemelyes
dolgokat.
A Ienti beszelgetesben a 2. betegkzles mar "rejtett" inIormaciot is tartalmaz. St, a krlmenyek (kontextus) eset -
leg altalanositast is megengednek. Ezert a terapeuta olyan reIlexiot ad, amely bels, de egyuttal altalanos is. Vagyis
egy, a paciens szemelyere jellemz nkep mozzanat kerl el: "labilis vagyok".A terapeuta termeszetesen nem le -
het abszolut biztos abban, hogy kontextust, es a rejtett kzlest jol olvassa-e, es Ileg, hogy kepes-e paciens ezt Io-
gadni, Ieldolgozni. Ezert reIlexioja nem az abszolut bizonyossag igenyevel Iogalmazodik meg, hanem inkabb ja-
vaslat, megajanlas. "Ugy tnik..." Ha a paciens nem tudja elIogadni ezt a latasmodot, a terapeuta minden tovabbi
nelkl visszavonulhat. A szemelykzpontu beszelgetes reIlexioi ezert gyakran kezddnek ilyen kiIejezesekkel:
"Ugy velem", "Azt hiszem", "Mintha... ", "Ugy tnik... , "Nem gondolja, hogy...".
A paciens aktualis beIogadokepesseget meghalado visszajelzes nem pozitiv hatasu, inkabb Irusztraciot eredme-
nyez. Partnernk visszavonul, kzlesei Ielszinesebbe valnak. Fontos tehat, hogy visszajelzeseink ne kategorikus ite-
letek legyenek, hanem "hipotezis megajanlasok". Egy betegem mondta egyszer a terapia vegen: szamara az volt a
legIontosabb, hogy semmit sem mondtam megIellebbezhetetlen itelet gyanant, semmit sem akartam raerszakolni.
32
2. abra
J1 Informacio-felvetel J2 Informacio-feldolgo:as J3 Jalas:-s:erve:es
Nezzk most kisse reszletesebben az egyes blokkok jelenteset.(V2)
Az els blokk a kliens pusztan verbalisan megjelen kzleseit tartalmazza. Azokat, amelyek mar szabalyos kogni -
tiv strukturat ltenek. A masodik blokk jelkepezi a nem verbalis csatornak zeneteit, amelyek reszben a szobeli
megnyilatkozasokat kiserik, reszben azonban nallo jelentessel birnak. A rejtett kzlesek - az elbbitl elesen el
nem valaszthato modon -jelzik azt, ami a szavak "mgtt" van. Itt jelennek meg a jellegzetes kognitiv semak, beal -
litodasok. A kontextus a szakember szamara tovabbi jelzeseket hordoz. Pl. milyen szavakat hasznal, milyen a kr -
nyezet, amelybe mondandojat helyezi stb. Vegl a Iiziologiai szempontol is kepzett terapeuta a vegetativ-tneti jel -
zeseket is "erti". Az orvosi pszichoterapiaban nem egyszer a testi tnetek hordozzak a I mondanivalot. E jelente -
sek "megIejtese" a gyogyitas szerves reszet kepezi. A szakirodalom regota "szervbeszednek" nevezi azokat a kzle-
seket, amelyek testi tnetek utjan jutnak kiIejezesre.
sszeIoglalva az emocionalis reakcio mindharom sszetevje megjelenik a kzlesi csatornakon, s a kepzett tera -
peuta kepes ezeket diIIerencialtan elemezni. A bal oldali blokk az erzelmi reakcio kognitiv-elmenyi oldala, a jobb
oldalon a Iiziologiai-vegetativ sszetev jelenik meg. A kzti egysegek az emocio mimikai-mozgasos (azaz moto-
ros) sszetevjet tkrzik.
33
A terapeuta reakcioi, azaz a VERB a Ieldolgozott inIormaciok strukturaba szerkesztese (V3). Ennek "melysege" a
kliens nexploraciojaval parhuzamba allithato. Termeszetes, hogy keptelenseg az allandoan, minden kijelentes leg-
melyebb sszeIggeseig leasni. A terapia soran a legklnIelebb jelzeseket adhatjuk, termeszetesen arra trekedve,
hogy beszelgetesnk magahoz a szemelyhez minel kzelebb jusson. A terapeuta-reagalas elemi szintje nem tbb,
mint aktiv Iigyeles es ennek idnkenti visszajelzese, ("hm", "ertem", "igen"), vagy csak egyszer Iejbolintas,
odaIordulas, tekintetvaltas. Hattercsatornanak is nevezik ezt a jelzest, amely csak annyit jelent: "itt vagyok, Iigye-
lek". Az aktiv Iigyeles ezert barmilyen klsdleges kliens-megnyilvanulashoz is kapcsolodhat. Nagy gya -
korlattal rendelkez, Iaradt terapeutak a hattercsatorna jelzeseit (bologatas, igen... stb.) akkor is kepesek produkal -
ni, ha Iigyelmk ellankad, elkalandozik. Nagyon sokszor a paciens eszre sem veszi, klnsen a sulyosabb allapot -
ban lev szemelyek. Flsleges, hogy a terapeuta zavartan palastolja Iigyelmetlenseget, ha megis kiderl. A bete-
gek, a tanacskerk nagyon megertek, nyugodtan megmondhatjuk, hogy "elnezest, egy pillanatra kihagyott a Ii -
gyelmem" - vagy valami hasonlot.
A visszajelzes egy masik tipusa nem mas, mint a hallottak egyszer ujraIogalmazasa, esetleg csak elter szorend-
del, vagy meg ezzel sem. Nagyon ertekes lehet, jelzi, hogy "Iigyelek, ertem, st magamba szivom a szavaidat". Sa-
jat szavaink visszahallasa - erteljes objektivalo elmeny, hasonlo, mint amikor magnorol halljuk vissza mondatain-
kat. Mar nem teljesen ugyanazok, tavolibbak, a Iajdalom nem Iaj annyira, a szegyen kevesbe mardoso stb. Ha a te -
rapeutanak mas gondolata nincs, nyugodtan alkalmazhat paraIrazist. (Termeszetesen nem a beteg szavainak allando
visszaszajkozasarol van szo.)
A visszajelzesek egy tovabbi tipusa az elhangzott anyagnak csak valamely kls vonatkozasahoz kapcsolodik, vagy
ha erint is bels elmenyeket, azoknak csak valamely reszet ragadja meg. Egy tovabbi, magasabb (vagy "melyebb")
szintje a visszajelzeseknek, ha az elhangzottakat altalanos sszeIggesbe allitjuk, az itt es mosttol elvonatkoztatva a
szemelyre iddimenziotol Iggetlen megallapitasokat tesznk. Vegl, ha a terapia sikeresen halad, a vegetativ tne-
ti kzlesek visszajelzesere is sor kerlhet.
Nezznk most egy kivonatot egy terapias beszelgetesbl, ahol peldakat talalunk a Ientiekre.
Kliens: "es meg akkor ez is hozzajtt. Az a IerIi, akivel most kapcsolatban vagyok, az ... akarom mondani, meg er-
zekenyebb, mint en, es meg t is nekem kell tamogatnom. Nem tudom, hogy megIelelen mondtam-e, pillanatnyi -
lag az az erzesem,... vagy ... valahol... a, egyszeren elegem van az egeszbl.
(Az egyes terapeuta valaszokat egymastol Iggetlen pontozok ertekeltek, l-l2-ig terjed skalan. A zarojelben sze-
repl ertekek a becslesek atlagai).
- Jobban ssze kellene szednie magat, hogy ezt a helyzetet megoldja. (2,0)
- Milyen mas helyzetekben Iordult el hasonlo problema? (2.0)
- A IerIit lelkileg n tamogatja. (5,4)
- Most egy kis nyugalomra vagyik (5,1)
- Ez a IerIi nagyon labilis, es ez megterhel nre?! (7,2)
- Nem erzi magat eleg erettnek a helyzet megoldasahoz. (7,5)
- Ugy erzi, hogy ezt a helyzetet, amelyben van, nem kepes megoldani. (8,6)
- Ha minden igy sszejn, az egyszeren sok nnek. (10,1)
- Ugy erzi, hogy ez igy valamikeppen mar nem mehet tovabb, erre egyszeren nem kepes. ( 11,2)
- Most olyan nehez lett az n szamara minden es ugy erzi most, hogy ezzel mar nem tud megbirkozni. ( 11,2)
(Tausch, 1973)
A VEB soha nem kepes atIogni a kliens kzleseinek egeszet. Vegl is a szakembertl Igg, hogy a hallottakbol
mire reagal elssorban. A terapeuta tehat szelektal, s ezaltal - kzvetett modon -iranyitja a masikat. A beallitottsa-
gatol Igg, mi kelti Iel Iigyelmet elssorban. Kimutattak peldaul, hogy maga Rogers az esetek 2/3-aban a kliens
kzleseinek kognitiv aspektusara reagalt, es csak kb. 25-ban ezek erzelmi oldalara. Mas szakembereknel ez akar
Iorditott is lehet. (Tausch, 1989). Ez az arany Ielteheten a terapias hatekonysagban is szerepet jatszik Beckmann
(1989) kimutatta, hogy a rvid dinamikus terapiaban a kliens terapeuta viszony verbalizacioja szigniIikansan gya-
koribb, mint a szemelykzpontu modszer eseten.
A verbalizci mrse
Az eddigiekbl nyilvanvalo, hogy az EMP es VERB a gyogyito beszelgetes lenyegi mozzanatat Iogalmazza meg.
A terapeuta kommunikaciojanak egy aspektusarol, egy dimenziojarol van szo, amely, mint lattuk, egy kepzeletbeli
tengely menten varialhat. Vannak "Ielszinesebb" es "melyebb" kzlesek, vagy, ha ugy tetszik, terapias szempontbol
erteljes es kevesbe erteljes kzlesek.
Rogers tanitvanyai szerkesztettek elszr olyan becslskalakat, amelyek segitsegevel az EMP VERB merteke sza-
mokkal is kiIejezhet (Truax, 1961).
Rogers-Iele iranyzat europai kutatokzpontjaiban ezeket a ska Iakat modositottak. Magyarorszagi kutatasaink kez-
deten mi is alkalmaztuk a TruaTausch-Iele skalat, amelyet az oktatasban is Ielhasznaltunk. (Pinter, 1986, Trin-
ger-Pinter, 1989).
A 1ruax-1ausch-fle skla
Fokozat Jellemzes
2 A pszichoterapeuta nem reagal a beteg viselkedesenek sem klsleges, sem bels vonatkozasara, hanem
34
kioktat, Iigyelmeztet vagy tanacsokat osztogat.
4 A pszichoterapeuta csupan a beteg altal kiIejezett tartalmak klsdleges vonatkozasaira reagal es nem ve-
szi tudomasul ezek bels vonatkozasat
6 A pszichoterapeuta csupan mellekes bels tartalmakra reagal olyanokra, amelyek a beteg problemai szem-
pontjabol csekely jelentseggel birnak.
8 A pszichoterapeuta a beteg altal Ieltart Iontos bels tartalmak egy reszere reagal.
10 A pszichoterapeuta a beteg altal Ieltart Iontos bels tartalmak nagy reszere reagal.
12 A pszichoterapeuta a beteg altal Ieltart bels tartalmakra minden esetben reagal.
A gyakorlatban a skala alkalmazasa meglehetsen nehezkesnek bizonyult. Ezert Pinterrel egy eredeti becslskalat
szerkesztettnk (Tringer, Pinter, 1989). Az uj modszerrel kapcsolatosan szamos vizsgalatot vegeztnk ezeket itt
nem reszletezem. Az alabbiakban sajat becsloskalankat mutatjuk be.
A 1ringer-Pintr-fle verbalizci skla
0 A thta. exploral, kikerdez, tanacsot ad, bagatellizal, moralizal, sajat elkepzelesei szerint ertelmez stb.
1 A thta.aktivan Iigyel ("igen", "ertem" stb.)
2 A thta. kzles tartalmanak Ielszines vonatkozasaira reagal
3 A thta. ujraIogalmaz (paraphrasis)
4 A thta. a kzles tartalmanak egyes lenyeges, bels elemere reagal
5 A thta. a kzles tartalmanak minden lenyeges, bels elemere reagal
6 A thta. kzles tartalmanak minden lenyeges, bels elemere reagal (esetleges vegetativ kzlesekre is), es eze-
ket altalanos sszeIggesbe allitja
7 A thta. kzles lenyeges, bels tartalmat altalanos sszeIggeseiben jelzi vissza, s ezaltal uj latasmod kialaki -
tasat kinalja Iel
Megjegyzsek
A kzles minden esetben a paciens verbalis es nem-verbalis (akusztikus) csatornan erkez zeneteinek sszege.
A "verbalizacio" visszajelentest jelent es nem azt, hogy a terapeuta a beteg kzleset hogyan vette, dekodolta. A te-
rapeuta ugyanis sokszor nem jelenthet vissza mindent, amit "meghall" azaz: szandekosan nem verbalizal szazszaza-
lekosan. igy az itt elert pontszamok nem vonatkoznak kzvetlenl a terapeuta eredmenyessegere, jollehet az esetek
tbbsegeben magas korrelaciot mutattak vele.
Szamos tanIolyam resztvevvel vegzett vizsgalataink arra utalnak, hogy az eredeti magyar skala egyes pontjait
knnyebb azonositani. Hogyan trtenik a skalazas a gyakorlatban? Tbbnyire pszichoterapias beszelgetesek mag-
noIelveteleinek leirt valtozataibol indulunk ki. A gepirot Iigyelmeztetnnk kell, hogy ne csak a puszta szveget irja
le, hanem a magnoban hallhato egyeb jeleket is (nevetes, sznetek, sohaj, egy-egy indulatszo stb.). A masik lehet-
seg, hogy kzvetlenl a magnoIelvetelt hallgatjuk vissza.
Ket kliens-megnyilatkozas kztt elhelyezked terapeuta szveget tekintnk egy egysegnek (es Iorditva). Az irasos
valtozatban megszamozzuk a kzleseket, a knnyebb azonosithatosag celjabol. Egy kliens-kzles es a rakvetkez
terapeuta valasz azonos sorszamot kap. A kzlesi egyseg hossza az egyszavas megjegyzestl hosszu monologokig
terjedhet. ("hm", "igen" tipusu kzbeszolasokat, amennyiben a kliens beszedmenetet nem akasztja meg, nem
szoktuk kln egysegkent ertekelni (de a leirasnal ezt is jelezzk). Esetenkent nem knny eldnteni az egysegek
hatarait. Mint latni Iogjuk, ennek klnsebb jelentsege nincs.
A megnyilvanulasi egysegeket globalisan ertekeljk. Rvid egy-egy szavas verbalizacional Iigyelembe vehetjk a
terapeuta elz es rakvetkez megnyilatkozasainak szintjet is (hiszen a kommunikacio egyseges Iolyamat).
A verbalizacioval kapcsolatos vizsgalatok szamos ertekes adatot tartak Iel. Itt csak a leglenyegesebbeket emlitjk.
Mindenekeltt kimutathato hogy egy (mondjuk 45 perces) les Iolyaman a VERB szintje viszonylag stabil, es
gyakran emelked tendenciat mutat. Egy lesrl elegseges kepet kapunk akkor, ha az les els, kzeps es utolso
harmadabol 6-6 terapeuta-kzlest pontozunk (Helm, 1978). Kezd terapeutak ertekei nagyobb ingadozast mutat -
nak, mint a gyakorlottake.
A becsles termeszetesen nem mindig egyszer. Tudomanyos vizsgalatok soran egymastol Iggetlenl legalabb har -
man ertekelik ugyanazt, s a nagyobb eltereseket megbeszelik. A becslk eredmenyeit csak akkor Iogadjuk el, ha
elzetes gyakorlat soran bizonyos egyntetseget (interrater megbizhatosag) mar elertek.
Sokan biraltak ezeket a becsl modszereket. A terapeuta ertekelesenek egy masik megkzelitese, ha a klienstl
nyernk adatokat egy erre a celra szerkesztett kerdiv segitsegevel. Ilyen kerdivet Barrett-Lennard (1962) dolgo-
zott ki elszr. A ketIele modszer a kutatasokban jol kiegesziti egymast. Munkatarsam, Pinter olyan kerdivet szer -
kesztett a terapeuta hatekonysaganak meresere, amely a Barrett-Lennard-Iele kerdivre is tamaszkodik. (Pinter,
Tinger, 1989.) Modszere nem csupan a verbalizaciot, hanem a terapeuta elIogado magatartasat es kongruens visel -
kedeset is meri, a kliens szemvegen keresztl.
Emptia, kongruencia, elfogads (EKEL) krdiv
1. Ko Valodi erzeseit Iejezi ki iranyomban
2. Ko- Ugy erzem, hogy reakcioi gyakran masok, mint ahogy bell erez
3. E1 Barmit mondhatok, vagy tehetek, erzesei nem valtoznak iranyomban
4. Ko- Zavarba jn, ha bizonyos dolgokrol kerdezem vagy ha azokrol beszelek
35
5. Em Altalaban megerzi vagy Ielismeri, mit erzek
6. Ko- Azt a latszatot kelti, hogy jobban megert, mint valojaban
7. El- Viselkedesemtl Iggen egyszer jobb, masszor rosszabb velemennyel van rolam
8. E1 Baratsagos, tele van melegseggel Ielem
9. Em- Szavaimat ugyan megerti, de a mgtte rejl erzelmeket nem
10. Ko Velem kapcsolatos erzeseit nem rejtegeti
11. El- Eleg unalmasnak, erdektelennek tart engem
12. El- Azt szeretne, hogy olyan legyek, mint amilyennek kepzel
13. E1 Velem kapcsolatos erzesei nem attol Iggenek, hogy en mikent erzek vele szemben
14. Em- Sokszor nem veszi eszre, mennyire melyen erint, amikrl beszelnk
15. Em Arra trekszik, hogy az en nezpontombol lassa a dolgokat
16. Ko Ugy erzem, hogy teljesen szinte velem
17. Em Meg akkor is megerti, mit akarok mondani, ha azt en magam sem tudom pontosan kiIejezni
18. Ko- Ugy erzem, hogy szerepet jatszik
19. Em Pontosan megerti, hogy az altalam megelt dolgok mit jelentenek szamomra
20. Em- Megnyilatkozasai sablonosak, emiatt nem tudok melyebb kapcsolatba kerlni vele
21. E1 Mely rokonszenvet mutat iranyomban
A verbalizacio merese olyan kutatasi eredmenyekre vezetett, amelyek a gyogyito beszelgetes hatasanak melyebb
megerteset teszik lehetve. Ezeket a vizsgalatokat itt nem ismertetjk reszletesen. Csak egy alapvet megallapitast
emelnk ki: a terapeuta verbalizaciojanak szinvonala es a gyogyito Iolyamat eredmenyessege kztt szoros kapcso-
lat all Ienn. Ez az sszeIgges a becslmod-szerekkel es kerdives modszerekkel egyarant kimutathato. A hate-
konysag-verbalizacio kapcsolat a konkret kzlesek szintjen is megmutatkozik. A terapeuta verbalizacioja es a rak-
vetkez paciens-kzles nexploracio szintje kztt 0,6 krli korrelacio mutathato ki. Mint kesbb latni Iogjuk, ep-
pen az nexploracio a hatekonysag legIontosabb merszama Gd. az nIeltaras c. Iejezetet).
A VERB Iogalma a kommunikativ viselkedesnek szeles tartomanyat Iogja at. Ujabb vizsgalatok szerint nem egyse-
ges dimenzio. Eckert es Schwartz (1973) Iaktoranalizissel 8 dimenziot klnitettek el a skalakkal mert verbalizaci -
on bell. A Iaktorokat a legjellemzbb korrelaciok alapjan nevvel is ellattak, ezzel gazdagitva a hatekony terapeuta
viselkedesrl alkotott ismereteket. A Iaktorok a kvetkezk:
1. A kliens megnyilvanulasaira valo tamaszkodas
2. Nyelvi hajlekonysag
3. A bels tartalmakra valo iranyultsag
5. A terapeuta bels reszvetele
6. A terapeuta nyitott, illetve zarkozott magatartasanak merteke
7. A megnyilatkozasok konkretsaga
8. A megnyilatkozasok vilagossaga
A terapias kommunikacionak ezek az elemi aspektusai tehat a VERB IIogalomban egyeslnek.
A szemelykzpontu iranyzat egyes mai kepviseli az EMP Iogalmat klnbz modon ertelmezik. Az elteresek
reszben abbol adodnak egyes szerzknel, hogy a modern IilozoIiai aramlatok (Ienomenologia, hermeneutika) is
hangot kapnak. Masreszrl egyes reszletekben a pszichoanalizis hagyomanyai is kiIejezesre
jutnak.
Az EMP Iogalmaban Schrdter (1988) a megertes es ertelemadas Iolyamatat hangsulyozza. Velemenye szerint eb-
bl a terapeuta szemelye nem maradhat ki olyan modon, ahogy azt Rogers velte. A megerteshez elengedhetetlen a
megert szocialis enjenek bevonodasa. Ezaltal egy kzs terapias vilag ("gemeinsame therapeutische Welt") jn
letre. A terapia nem csupan a terapeuta szellemi teljesitmenye, hanem inkabb interszubjektiv kooperacioban es
egyetertes kimunkalasaban bontakozik ki. A kzs munka soran tipikus interakcios mintak jnnek letre (Biermann-
Ratjen et al., 1981). Ezekben kzs "ellenallas" is kiIejezesre juthat. Az "interakcios mintak" ertelmezese nem egy-
szer szimbolikus analogias jelleg.
A terapias kommunikacioban Rogers szerint a jelentesado Iolyamat olyan tartalmakra terjed ki, amelyek a tudatban
hozzaIerhetek, legIeljebb az empatias megvilagitas" Ienyere van szkseg. A megertes Iolyamataban Jaspers sem
megy tul azon a vilagon, amely a tudatban hozzaIerhet. A hermeneutikai nezpont is a pontosabb megertesre (es
nem a "jobb" megertesre) trekszik. (Gada-mer, 1976, Apel, 1976). A terapias ertelem-adas viszont Schrdter sze-
rint latens, a tudatban kzvetlenl nem hozzaIerhet tartalmakra is vonatkozik, tehat a hermeneutikai megkzelite-
sen tulmutat.
Az EMP es megertes Schrdter es masok altali ertelmezese a Iogalom kitagitasahoz vezet. Azaltal, hogy a terapeuta
szemelyet es az "interakcios" mintakat is bevonja a megertes es ertelmezes Iolyamataba, makroszint kommunika-
tiv egysegekre iranyitja a Iigyelmet. Ezaltal a szemelykzpontu megkzelites egyik nagy vivmanya, a mikrokeszse-
gek IelIedezese, ismet hatterbe szorul. A makro-egysegek ertelmezesevel ingovanyos talajra lepnk. Lenyegeben a
pszichoanalitikus nezpont "ujraeledeserl" van szo. A terapeuta azonban nem ertelmez, kivlallo szakember,
mint a klasszikus analizisben, hanem nmaga is az ertelmezett Iolyamat resze.
A tudomanyos kutatas termeszetenel Iogva elemi Iolyamatokkal, operacionalizalt Iogalmakkal dolgozik. A terapeu-
36
ta magatartas szamos elemi aspektusat klnitettek el es tettek vizsgalat targyava. A Ienti dimenziok kzl a nyelvi
hajlekonysagrol (kognitiv Ilexibilitas), a konkretsegrl, az nIeltaro magatartasrol meg lesz szo. Megis amellett va-
gyunk, hogy az EMP es VERB Iogalma, nem csupan tudomanyos, de trteneti es didaktikus okokbol is hasznos.
Erre az allaspontra helyezkedik Shlien is, amikor az ujabb terapeuta valtozok Iell kerdezik (Meyer-Cording,
1988), s azokrol szkeptikusan nyilatkozik.
A FELTTEL NLKLI ELFOGADS
(FNE)
A gyogyito beszelgetes, mint az elz Iejezetben lattuk, magas kvetelmenyeket tamaszt a terapeuta kommunikaci -
ojaval szemben. A verbalizacio a beszelgetes vezetesenek mintegy a "technikai" vezerIonala. A FNE koncepcioja-
ban azokat a kvetelmenyeket Ioglaljuk egybe amelyek a terapeuta beallitodasait erintik, IelIogasat az emberrl, er-
tekekrl az eletrl altalaban. Egyszoval, ahogy Rogers is megIogalmazta, a terapeuta "IilozoIiajarol" esik szo.
Maga a Iogalom ugyancsak hosszu Iejldes soran csiszolodott es Iormalodott. Rogers elszr "positive regard",
majd "unconditioned positive regard", megjellest alkalmazott (pozitiv tisztelet), nagyrabecsles, illetve Ieltetlen
pozitiv tisztelet). Felismerte, hogy segit kapcsolat nem lehet eredmenyes, ha a terapeuta nem kepes erteket latni a
masikban, ha nem rendelkezik azzal a mely es szilard meggyzdessel, hogy minden ember, meg a legnyomorul -
tabb is, ertekek hordozoja. Ez az ertek Ieltetelek nelkli, azaz nem Igg attol, hogy az illet mit tesz, vagy mond,
hogyan viselkedik itt es altalaban. Ez a IelIogas csak akkor lehet terapias ertek, ha kzvetiteni is tudjuk a masik
Iele, kepesek vagyunk visszatkrzni a szemely pozitiv ertekeit. A FNE kategoriajat altalaban harom sszetevre
szoktak bontani. Faktoranalitikai tanulmanyok is megersitik ezt a harmas tagolast:
1. Pozitiv erzelmi odaIordulas
2. Non-direktivitas
3. Feltetel nelkliseg.
Az egyes szerzk a FNE mas es mas elemet hangsulyozzak.
Tausch (1973) a pozitiv ertekeles es erzelmi melegseg mozzanatat emeli ki, ezaltal azt a pozitiv erzelmi legkrt
amelyet az elIogado magatartas es az elIogadottsag elmenye jelent. Barrett-Lennard (1962) a szemelyre adott va-
laszreakcio aIIektiv elemekent Iogalmazza meg, s a Iogalomnak ugyancsak az erzelmi oldalat emeli ki.
Hangsulyoznunk kell azonban, hogy a FNE, bar erzelmi mozzanatokat is tartalmaz, nem azonos a szemelyek kzt -
ti vonzalom szocialpszichologiai Iogalmaval (Aronson, 1978). A vonzodast szamos, a szemelyekben rejl tulajdon-
sag kepes kivaltani. Ezek lehetnek kls testi tulajdonsagok, tekintely, tudas stb. Esetenkent meg a szemely hibai is
vonzoak lehetnek (Kennedy elnk nepszersegi indexe meredeken megugrott a Diszno-blbeli kaland kudarca
utan). A vonzalomnak ez a Iormaja tehat nem Ieltetel nelkli, eppen hogy Ielteteles. Az elIogado magatartas nem
Iggvenye a masik szemely ilyen vagy olyan tulajdonsaganak, cselekedeteinek. Nem ennek vagy annak a tulajdon-
sagnak szol, hanem maganak a szemelynek, aki nmagaban ertek.
Hogy megertsk ennek a jelentseget, alljon itt egy rvid pelda, amely megvilagitja, hogy betegeink, klienseink
problemainak hattereben tbbnyire eppen ennek az n-ertektudatnak a hianya all.
B. 1. Baratnom megkerde:te, hidegen vagv melegen kerem-e a kakaot. Mindegv, mondtam. Erre o dhs lett.
Thta 1. A kakao melle meg valamit oda akart tenni.
B. 2. Igen, a s:eretetet. De en e:t nem ere:tem, csak a:t, hogv nem akarok terhere lenni.
Thta 2. Mintha nmagaban nem lenne erdemes baratnofe s:eretetere.
B. 3. Csak ha tes:ek is erte valamit.
Thta 3. Elobb tennie kell valamit, hogv s:eressek.
B. 4. Igen. igv, ahogv vagvok, e: semmi. E: a nulla pont. Ha tes:ek valamit, akkor vis:ont el is varom, hogv s:eres -
senek...
A szemelykzi vonzalom az erzelmi adok-veszek klcsns egyensulyan alapul, kommercialis jelleg. A Ieltetel
nelkl elIogadas lenyege, hogy nem Ieltetele a viszonossag.
Az erzelmi melegseg mozzanata a terapeuta sajatos Iigyelmi beallitodasat jelenti a kliensben megnyilvanulo, tbb-
nyire rejtett ertekmozzanatokra, amelyeket adott esetben visszajelezni is kepes. Fontos azonban hangsulyoznunk,
hogy nem valami mechanikus megersit tevekenysegrl van szo. A terapeuta nem Skinner-Iele "jutalom-gep".
(Skinner, 1953). A szemely ertekenek tkrzese elssorban a legkr egeszeben valosul meg. A FNE: "a kliens ver -
balizaciojanak es viselkedesenek pozitiv aspektusai iranti szelektiv Iigyelem" (Ivey es Simek-Downing, 1980).
Az erzelmi melegseget Ikeppen a nem verbalis kzlesi csatornak kzvetitik. Mindenekeltt a mosoly jelentseget
emelem ki. Bayes (1972 ) igazolta, hogy a mosoly jellege, gyakorisaga es intenzitasa jelzi legpontosabban a tera-
peuta klienssel kapcsolatos beallitodasat. Ugyanilyen szerepet tlt be a tekintetvaltas is, amely, ha az adott helyzet -
ben elvart atlagnal kisse hosszabb ugyancsak erzelmi melegseget Iejez ki. Nehez persze eltalalni a tbblet tekintet
merteket. A tul hosszu tekintetvaltas zavaro, tolakodo, agressziv. Az erzelmi melegseg kzvetiteseben a hangszin, a
hanghordozas is jelents. Ugyancsak Iontos, hogy gesztusaink nyitottak, elIogadoak legyenek, s elIogadasunkat a
klienssel szemben elIoglalt helyzetnk is kiIejezze (ld. a kommunikacio elmelet alapok c. Iejezetet). A legkr
megteremtese a kezIogassal kezddik, amelyet soha ne mulasszunk el. A kezIogas is lehet "meleg", vagy "hvs",
Iormalis. A "Ieltetel nelkliseg" koncepciojanak viselkedeselmeleti kritikusai arra hivatkoznak, hogy a terapeuta
szksegkeppen "megersit" hatasu, igy igazaban nem lehet Ieltetel nelkli. A megersites, a terapias valtozas
37
szksegszer "hatotenyezje" (change agent). A terapeuta Iigyelme szelektiv, ezaltal a kliens viselkedesenek es el -
menyeinek egyes elemeit kiemeli.
Rogers es kzvetlen kveti sem tagadjak, hogy ez a szelektivitas Iennall. A terapeuta elmenyekre Iigyel, nem
"adatokra". Az elvont kzles helyett a konkretat reszesiti elnyben. Bizonyos altalanos terapia-celokat is szem eltt
tart, mint az autonomia, kockazatvallalasi keszseg ("Iully Iunctioning person, Rogers, 1963). A megersites tehat
nem tartalmi, hanem Iormai elemekre iranyul.
Murray (1956) es Truax (1966) altal vegzett vizsgalatok igazoltak elszr, hogy ez a hatas valoban letezik. Truax
pszichoterapias lesek elemzesebl indult ki. Megallapitotta, hogy az empatia, az elIogadas es a non-direktivitas
mozzanatai kln-kln is megersit hatasuak. A kliensek viselkedeseben a kvetkez dimenziok valtak gyako-
ribbakka erzesek diIIerencialasa, a belatas, problemaorientaltsag, es kzeledett egymashoz a terapeuta es kliens ki -
Iejezesi stilusa is. Ugyanakkor a megersites ket kliensmutatora (szorongasszint es pozitiv negativ elmenyek ara-
nya) nem volt kellen diIIerencialt.
Murray (1956) azt is kimutatta, hogy maga Rogers is kiemel bizonyos elmenytartalmakat (kivansagok, tervek, Ig-
getlensegre utalo viselkedesmodok ugyanakkor kevesbe erzekeny az intellektualis vedekezes irant, vagy a szexualis
problematikaval kapcsolatban. Nyilvanvalo azonban, hogy a tartalmi es Iormai elemek a konkret helyzetekben nem
mindig valaszthatok kln.
Mindez nem mond ellent a Ieltetel nelkliseg alapgondolatanak, inkabb azt Iogalmilag pontosabba teszi annal, mint
ahogy azt Rogers eredetileg deIinialta. A koncepcio lenyege valtozatlan: a terapeuta "Iolyamatszakert ugyan", de
nem kondicionalo "gep". Vegs soron a "kliens dnt aIell, hogy milyen modon es mennyiben el a lehetsegekkel.
Rogers sem tagadta a terapeuta ilyen beIolyasat, de ellene volt minden hatalomnak es manipulacionak
A szemelykzpontu terapia, non-direktivitas tbbek kztt abban is megnyilvanul, hogy nem kvet semmiIele
"strategiat", vagy taktikat. Az egyes leseket nem elzi meg semmiIele elre rgzitett koncepcio. Minden egyes ta-
lalkozas bizonyos Iokig ut az ismeretlenbe, "kaland", amely pillanatrol pillanatra, a mikro-keszsegek ervenyesitese
reven valosul meg. Nyilvanvalo, hogy a kliens kzponti problemai kerlnek elterbe a latszolag spontan beszelge-
tes soran is. A terapeuta a kliensre hagyatkozik, az bels megismer Iolyamataira, es nem kivlrl Ielepitett rend-
szerre epit. Ezert a paciens bels elmenyvilagat igyekszik kvetni, s az nIeltarasi Iolyamatot elmozditani. Ez az
egyetlen "strategiai irany", amelyre tamaszkodik.
A Ieltetel nelkli elIogadas Iogalmat erdemes negativ oldalrol is krljarni. A terapeuta
- nem ertekeli (mint egy biro), Ileg nem ertekeli le beteget, nem kritizalja
- sajat egyeni nezeteit, problemait nem viszi bele a beszelgetesbe
- nem beszeli tul klienset
- nem iranyit
- nem trelmetlen
- nem hvsen tavolsagtarto
- nem gunyolodik (a beteg hata mgtt sem).
Oktatas kzben gyakran Ielmerl a kerdes: "hogyan Iogadjam el az illett, amikor ezzel es ezzel a megnyilvanula-
saval egyszeren nem tudok egyeterteni". Vagy "erklcsi szempontbol ez szamomra
elIogadhatatlan".
Hangsulyoznunk kell, hogy a Ieltetlen elIogadas a szemelynek szol, nem pedig egyik vagy masik tulajdonsaganak
vagy cselekedetenek.
Reagalasunk strukturaja a kvetkez lehet: "En valoszinleg maskent itelnem meg (jarnek el), de ertem (probalom
megerteni), miert jutott erre az allaspontra (miert tette ezt es ezt).
Az elIogadasnak ez a modja tehat egy olyan meggyzdest tetelez Iel hogy az emberi szemely nmagaban ertek. Itt
a tudason tulmutato szemelyes meggyzdesrl, hitrl van szo, amely a terapeuta IilozoIiai allasIoglalasanak resze.
Ehhez tartozik a szemely Iejldesebe, valtozasra valo kepessegebe vetett hit is. A szemely iranti elktelezettseg
nelkl terapia nem vegezhet, csak valami szanalmas szerepjatek.
A szemely ertekkent valo elIogadasa arra az ontologiai alapelvre vezethet vissza, amelyet a skolasztikusok igy Io-
galmaztak meg "ens et bonum convertuntur" (A letez es a jo Ielcserelhet Iogalmak). Vagyis a letezes, Ikeppen a
szemelykent valo letezes nmagaban hordja ertekmivoltat, szemben a nemlettel, a Semmivel. Ebben az ertelemben
a rossz (amellyel betegeink annyit viaskodnak) nem nallo principium, hanem lethianykent Iogalmazhato meg.
Erre mar Szt. Agoston ramutatott. (Augustinus, 1982).
Az elIogado legkr jelentsege messze tulmutat a terapia keretein. A hiteles, Iejldest elmozdito szl-gyerek, ta-
nar-diak kapcsolatok, baratsag alapja a Ieltetel nelkli elIogadas. Ehhez hozzatartozik annak a jognak tisztelete es
elIogadasa is, hogy a masik sajat meggyzdese es ertekei alapjan iranyitsa eletet. A FNE, mint Lietaer (1988)
megIogalmazza, az a "taptalaj", a masik ket alapIeltetellel egytt (empatia es kongruencia), amelyen a kliens nma-
gara iranyulo tapasztalatai ujra mozgasba lendlnek. Olyan ez, mint egy "utazas nmagunkba" Gendlin, 1986). Ez
a "taptalaj" nyitottsagot jelent, a terapeuta reszerl a kliens iranya (ez a FNE), mind nmaga irant (ez a
konguencia). A FNE megtapasztalasa hozzasegit ahhoz, hogy nmagunkat is el tudjuk Iogadni. A terapeuta gyak-
ran abba a (ki nem mondott) hibaba esik, hogy jobban tudja, mit kell a betegnek csinalnia, mihez kell magat tarta-
nia. Sajat ertekrendje ugy jelenik meg, mint altalanos dvzit, mindenki szamara elIogadhato, ktelez iranymuta-
38
tas. Amennyiben kliensenel valami masnak az ervenyesleset latja, ohatatlanul ellene dolgozik.
Gyakran Ielvetdik olyan kerdes is, hogy a terapeuta ezzel es ezzel a konkret beteggel keptelen dolgozni. Egyik
szegedi talalkozon Rogersnek is Ieltettek a kerdest. Mit tenne, ha ezt tapasztalna egy kliensevel kapcsolatban. - Ta-
nacsot kernek - volt a valasz. Valoban, vannak a terapias gyakorlatban olyan helyzetek, amikor elkerlhetetlen,
hogy tanacsert Iorduljunk valakihez. A FNE koncepciojat gyakran biraltak pedagogiai krk reszerl. Ezt a maga -
tartast ugy tekintik, mint szelssegesen anti-autoriter allasIoglalast, amely nem alkalmas arra, hogy a gyermek sza-
mara kvetelmenyeket tamasszon, normakat nyujtson, strukturat adjon. Maga Rogers is tapasztalta a Ieltetel nelk-
liseg bizonyos korlatait sulyos pacienseivel kapcsolatban (sulyosan zavart gyermekek, kesbb skizoIrenek kreben)
(Rogers, et al. 1967) Ezek a betegek az FNE-t ugy eltek meg, mint kzmbsseget, erdektelenseget a terapeuta re-
szerl. Reszben ilyen tapasztalatok inditottak Rogers kvetinek egy reszet arra, hogy szemelyenek a Iolyamatba
valo aktivabb bevonasat hangsulyozzak.
A FNE koncepciojat egy olyan idealkent kell IelIognunk, amely a gyakorlatban bizonyos korlatok mellett, es csak
reszlegesen valosul meg. Ugyanakkor szilard vilagitotorony, amely Iele trekveseinket igazithatjuk.
A FNE teljes megvalosulasanak utjaban allo gyakorlati akadalyokat Lietaer (1988) harom csoportba sorolja.
Mindenekeltt szamolnunk kell a terapeuta szemelyebl Iakado nehezsegekkel. A kliens problemai a terapeuta sze-
melyes, megoldatlan gondjait, "Ieher Ioltjait" erinthetik. Ezen a terleten az viselkedese is deIIenziv, zart lehet,
Ienyegetve erezheti magat. E problemak megoldasa elssorban a megIelel kikepz programok Ieladata.
Masreszt eladodhatnak olyan helyzetek, amikor a partnerek kzt bizonyos "erdekkonIliktusok" allnak Ienn. A te-
rapeuta Iokozottan erzekeny lehet olyan problemak irant, melyeket maganeleteben sem tud megoldani (pl. hazastar -
si konIliktusok). Masreszt viszont a terapias legkr a megertes olyan idealis modelljet kinalja Iel, amelyet a kliens
hiaba keres a mindennapi eletben. Jo, ha a terapeuta gyel, s elkerli a valos elettel valo "tisztessegtelen konkurren-
ciat".
Harmadreszt Iigyelembe kell venni, hogy a terapeuta szelektiv megersit hatasa ervenyesl, es bar kzvetetten, de
megis vezeti a Iolyamatot, megadja annak altalanos vezerIonalat.
sszeIoglalasul alljon itt egy idezet Carl Rogerstl, 1962-bl.
A felttel nlkli elfogads meghatrozsa Rogers szerint.
Fltetelezem, hogy kedvez valtozas es nvekedes annal knnyebben bekvetkezik, minel nagyobb mertekben ke-
pes a terapeuta arra, hogy meleg, pozitiv, elIogado magatartast tanusitson mindazzal kapcsolatban, amit a kliens
magaban hordoz. Ez azt jelenti, hogy nagyrabecsli, mint egyent, valami hasonlo erzessel, mint amit a szl erez
gyermeke irant, ertekelve szemelyet, es Iggetlenl attol, hogy az adott pillanatban mikent viselkedik. Ez azt is
jelenti, hogy a terapeuta trdik kliensevel, de nem birtoklo modon, mint olyannal, akiben lehetsegek rejlenek.
Nyitott a kliens Iele, barmilyen erzeseket nyilvanit egy adott pillanatban - ellenseges erzest vagy gyengedseget,
lazadast vagy beletrdest, magabiztossagot vagy nlebecslest. Az elIogadas a kliens egyIajta szeretetet jelenti,
olyannak, amilyen, Ielteve, ha a szeretet szot ugy erijk, mint ahogy a teologusok az "agape" kiIejezest, es nem a
szonak romantikus es birtoklo ertelmeben. Amit leirok, nem valami paternalisztikus, szentimentalis, vagy Ielszine-
sen tarsasagi, kellemes erzes. Ez a masik szemelynek, mint nallo egyednek tiszteletet es nem birtoklasat jelenti.
Olyan, mint a rokonszenv, melynek ereje van, de nem kvetel. Ezt a magatartast pozitiv ertekelesnek (positive re-
gard) neveztk.
Ennek a magatartasnak van egy olyan eleme, amelyben nem vagyok annyira hatarozott. Kiserletkeppen Ilvetem
azt a hipotezist, hogy a terapias vagy segit kapcsolat annal hatekonyabb, minel inkabb Ieltetelek nelkli az elIoga-
das. Ezen azt ertem, hogy a terapeuta az egyent a maga egeszeben tiszteli, nem pedig Ielteteles modon. Nem arrol
van tehat szo, hogy egyes erzeseket elIogad, masokat pedig nem. Feltetel nelkli tiszteletet erez az adott szemely
irant. Ez egy kiIele is megnyilvanulo pozitiv erzes, Ienntartasok es ertekelesek nelkl. Nem azt jelenti, hogy itelke-
znk. Azt hiszem, ha ez a nem-ertekel nagyrabecsles jelen van a kapcsolatban, nagyobb valoszinseggel varhat -
juk, hogy konstruktiv valtozas es Iejldes Iog bekvetkezni kliensnknel.
Amennyiben a terapeuta kliensenek elmenyet meleg egytterzessel kepes elIogadni, ugy, hogy azok az reszet ke-
pezik, Ieltetel nelkli elIogadas jellemzi magatartasat. Ezt a koncepciot Standal dolgozta ki.
Ez azt jelenti, hogy az elIogadasnak nincsenek Ieltetelei: "Szeretlek, ha ilyen es ilyen leszel". Ez a szemely tisztele-
tet jelenti, ahogy Dewey hasznalta a Iogalmat. A szelektiv ertekel magatartas ellentetes polusarol van itt szo:
"Rossz vagy ebben es ebben a dologban, jo a masikban". Ez a magatartas eppugy elIogadja a kliens "rossz" erzese-
it, mint a "jokat" (Iajdalom, Ielelem, vedekezes, koros vagy pozitiv erzesek, erettseg, bizalom stb.), a kvetkezetes
megnyilvanulasait eppugy, mint a kvetkezetleneket. Trdest jelent, de nem birtoklo modon, vagy ugy, hogy ez a
terapeuta sajat szksegleteinek kielegiteset jelentse. Ugy kell trdni a pacienssel, mint nallo szemellyel, kinek
megvannak a sajat erzesei es tapasztalatai. Egy beteg ugy irja le a terapeutat, mint aki "elmozditja, hogy sajat el -
menyeim valoban a sajatjaim legyenek, azt gondoljam, amit valoban gondolok, erezzem, amit erzek, akarjam, amit
akarok, Ieljek attol, amitl Ielek, semmi "ha", "de", "ez nem igazi". Ez az a Iajta elIogadas, amelyrl Ieltetelezem,
hogy szkseges a valtoztatashoz.
A leirasbol nyilvanvalo, hogy ez az elIogadas teljes mertekben csak elmeletileg letezik. A gyakorlatban a terapeuta
tbbnyire ezt erzi betegevel szemben, mindez azonban nem zarja ki, hogy esetenkent elIogadasa Ielteteles, st,
esetleg negativ ertekeles is elIordulhat, bar ez valoszintlen egy hatekony terapiaban. Tehat az elIogadas az egyes
39
kapcsolatokban klnbz mertekben jelenik meg." (Rogers, 1962, Iorditotta: Tringer Laszlo)
Az elIogadas kzlese neha kzvetlenl is terapias ertek. Egy szorongasos depresszioban szenved idsebb bete-
gem a kvetkezt mondta egy alkalommal:
- A multkor hirtelen elmult ez a nyomaszto erzes a szivem tajan. Ez akkor trtent, amikor a doktor ur igy Iejezte ki
magat: "Most mar ertem, hogy Iaj a szive. Hasonlo helyzetben valoszinleg en is igy lennek."
- Abban a pillanatban valami megknnyebblest ereztem.
Az elfogad magatarts mrse
Mivel ez a terapeuta-valtozo elssorban a nem-verbalis csatornakon keresztl Iejezdik ki, becslese nehezebb pszi-
choterapias atiratok alapjan. Ennek ellenere a teszt-reteszt korrelacio ertekek 0,8 krl vannak (Helm, 1978).
Truax alabbi skalajat Helm modositotta. Az eredeti es a modositott valtozat ertekei jol egybevagnak (a nyolcpontos
becslskala pozitiv es negativ vegpontjait Iogalmazzuk meg. A kiertekeles soran kztes pontokat adunk, becsles
alapjan.)
Barrett-Lennad (1962) kerdives modszert szerkesztett, amelyet a terapias lesek utan a paciens es a terapeuta is
ertekel. A paciens elIogadas-elmenye, es a terapeuta erre vonatkozo becslese kztt csak laza sszeIgges mutatko-
zik.
A vizsgalatok soran kiderlt, hogy a verbalizacio es az elIogadas dimenzioi nagymertekben atIedik egymast. A ket
valtozo kzti korrelacios ertekek a klnIele vizsgalatokban 0,63-0,93 kztt ingadoznak. Erthet ez a szoros sz-
szeIgges. Nehezen kepzelhet el ertekelhet, elIogado magatartas magas szint verbalizacio nelkl (es Iorditva)
(Wexler, 1974).
A FNE becslse (Truax-Helm)
7 0
A terapeuta a kliensre hagyatkozik, toleralja nezeteit,
sajat velemenyet nem hozza be
A terapeuta elktelezett, Iaradozik a kliensert, valodi er-
dekldest mutat a kliens problemai irant
A terapeuta a kliens utan igazodik
A terapeuta tartozkodik minden ertekelestl
A terapeuta komoly es mely kapcsolatot letesit
A terapeuta megert es meleg
A terapeuta trelmes, nem srget.
A terapeuta kioktat, tulbeszel, probal meggyzni, sajat
velemenyet szembesiti kliensevel.
A terapeuta kznys es unott, kzleseket gyakran el-
vet, kihagy
A terapeuta iranyitja a beszelgetes menetet, sajat elkep-
zelesei szerint, a klienst belekenyszeriti egy temaba
A terapeuta elitel, dicser, kritizal
A terapeuta tavolsagot tart, a dolgok Iltt all, Iel me-
lyebb kontaktusoktol
A terapeuta targyszer, hvs es szemelytelen
A terapeuta sokat beszel, kzbeszolt trelmetlen, nem
hagyja kibeszelni a klienst
Az elIogado magatartas sem egyseges viselkedes-dimenzio. Faktoranalizis segitsegevel legalabb harom sszetevre
bonthato. Mar a klinikai elemzes soran is tbb reszIogalmat irtak le a FNE Iogalman bell (pl. Barrett-Lennard,
1962, Truax, es CarkhuII 1967). Faktoranalitikai tanulmanyok legalabb harom, viszonylag Iggetlen sszetevt k-
lnitettek el. Ezeket a "pozitiv ertekeles", "non-direktivitas" es "Ieltetelnelkliseg" kiIejezessel irjak le egyesek,
masok "erzelmi odaIordulas", "a paciens iranti erdekldes", illetve "tolerancia" kiIejezeseket hasznaljak.
Az elIogado-ertekel magatartas oktatasa, kialakitasa neha nem knny. Ennek oka tbbnyire a jellt Ient emlitett
IilozoIiai beallitodasaiban keresend. Gyakori, hogy a leend terapeutak szoban elIogadjak a masik szemely erte-
kere es meltosagara vonatkozo nezeteket, lelkk melyen azonban valtozatlanul ugy erzik, hogy jobban tudjak, mit
kellene tennie a betegnek. A terapias Iolyamatban nem tarsnak, hanem vezetnek erzik magukat.
Klnsen nehez az elIogado magatartas ervenyeslese akkor, ha a kliens erzes- es gondolkodasvilaga nagymertek-
ben elter a tle elvarhato atlagemberetl. Vagy, ha a paciens dominans modon viselkedik, s a terapeutaval szemben
ellenseges, bizalmatlan. Az elIogadast megknnyiti (erthet modon), ha a paciensnel a kezeles soran eredmenyt
ernk el. A sikertelen paciensek elIogadasa nehezebb...
Ezek a tenyezk elssorban a gyakorlatban, kezd terapeutaknak okoznak gondot. Gyakorlott szakember szamara a
paciens bizalmatlansaga ugyanugy kzles, mint a tbbi, amelynek az adott szemely szamara megIejtend jelentese
van.
Az elIogado magatartasra vonatkozoan alljon itt egy negativ es egy pozitiv pelda. A peldakat - rviditve - Tausch-
tol (1973) vettem at.
A negativ plda.
B 1. En nem tudom, mifele allast tudnanak nekem felafanlani.
Thta. E: bi:tosan nem a legfobb allas les:.
40
B. 2. En is bi:tos vagvok benne, hogv e: nem les: eges:en fo.
Thta. 2. A:onban, ha n nem tud dnteni, hogv e:eken a nem rvendetes dolgokon tul legven, vagv e:eket
lenvelfe, ... megiscsak, tul kellene magat tennie e:eken, es bi:tosan sikerlni fog.
B. 3. Igen, igen, tudom, es e:t fogom csinalni.
Thta 3. On bi:tosan ki fog ebbol mas:ni.
B. 4. Igen, igen, tudom, ki fogok ebbol mas:ni es most mar el is hataro:tam, mar gondolatban foglalko:om vele,
hogv megtegvem, a:onban e: bor:as:to s:amomra, es inkabb viss:avonulok a csigaha:amba, hogv ott attelelfek,
nem tudom ss:es:edni magam.
Thta. 4. E: a: n hibafa.
B. 5. Igen, e:t en is tudom, de amikor idaig elfutok, hogv valamilven tervet csinalfak, a fvore, akkor n mindig a:t
mondfa, hogv e: nem fo, e: nem maganak valo.
Thta. 5. Tehat n most kriti:al engem. Igen, a mi kis hlgvnk most viss:avonul a csigaha:aba.
B. 6. Igen... hat...
Thta. 6. A:onban, ha n ilven nvilakat lvld: enram, akkor en is viss:avonulok a csigaha:amba es nem fvk on-
nan ki.
B. 7. Igv bi:onv.
Thta. 7. Es e: a:tan eppolv ross:.
B. De miert nem hagvfa, hogv valamilven tervet csinalfak magamnak, hogv hogvan kep:elem el a dolgot'
Thta. Mert n nagvon sok embert egvaltalan nem fol ismer. Es mivel e:eket a: embereket nem ismeri, arra is kell
gondolni, hogv a: emberek nagvon ostobak...
A terapeuta tehat kritizal, megsertdik, sajat elkepzelesei szerint vezeti a beszelgetest, nem engedi, hogy partnere
kibontakozzek. Amikor kzvetlenl szemelyenek szolo kijelentes hangzik el, azt elharitja, altalanossagokba megy
at. Mint latjuk, szo sincs arrol, hogy a kliens pozitiv vonasaira reagalna, st!
Pozitiv pelda:
B. 1. Nem, safnos a legcsekelvebb remenv sincs. Arra gondoltam, hogv senki sem trodik velem, es en sem trodm
magammal. Es eges: komolvan gondoltam ngvilkossagra. Hogvha lett volna valami olvan mod, hogv masokat ne
terhelfek e::el, valoban meg is tettem volna, annvira melvponton voltam. Nem akartam tovabb elni. Most a:onban
tenvleg a:t his:em, hogv a: a lehetoseg, amelvet n nekem adott, sokat segit, es e: olvan es:k:, ami valofaban fot
tes: nekem.
Thta. 1. A:t mondfa X ur, hogv e: ido alatt folvamatosan a: volt a: er:ese, mintha senki sem trodne a::al, hogv mi
trtenik nnel...
B. 2. Igen, de sokkal inkabb arrol van s:o, hogv annvira gvlltem magam, hogv arra gondoltam, nem erdemlem
meg, hogv barkit is birtokolfak, barki is legven mellettem, aki velem trodik.
Thta. 2. A:t his:em, most mar valamit ertek ebbol. Mindig a:t kerde:tem magamtol. On miert nem hagvfa, hogv
masok k:el kerlfenek magaho:. Most mar ertem, hogv n e:t egvs:eren nem tes:i nekik lehetove...
Itt a terapeuta jut uj Ielismeresre. Ezt azonnal visszajelzi. Figyeljk meg, hogy egy egyszer, paraIrazisszer reIle -
xio (Thl.) azonnal egy sikkal melyebbre visz az nIeltarast. A B. 1. kzles nem mas, mint allapotleiras. A B. 2. vi -
szont az nmagaval valo viszony mely, dramai abrazolasa. A terapeuta teljesen a kliens bels palyai menten halad,
aktivan Iaradozik azon, hogy megertse es elIogadja annak bels vilagat.
Az elfogads s az "indulattttel"
A pszichoanalitikus terapiak kzponti kerdese az indulatattetel. Ezen a betegben keletkez erzeseket kell erteni,
amelyek a terapeutara vetlnek, eredetk azonban a betegek korai kapcsolataiban keresend. Az indulatattetel
elemzese es ertelmezese az analitikus terapia igen Iontos mozzanata. "Eine Analyse ohne bertragung ist eine Un-
mglichkeit (Freud, G. W. Bd. XIV. S.67.I.)
A szemelykzpontu terapiaval kapcsolatban egyik leggyakoribb ellenvetes az, hogy az indulatattetel kerdeset nem
kezeli megIelelen. Rogers maga rviden ugy valaszol erre az ellenvetesre, hogy "a szemelykzpontu terapiaban az
indulatattetel, mint problema, nem jelentkezik" (Rogers, 1951).
Vizsgaljuk meg kisse reszletesebben a kerdest, annal is inkabb, mivel a magyar pszichoterapeutak jelents resze
pszichoanalitikus iranyzatokat kvet, kvetkezeskepp ezt a nyelvezetet hasznalja.
Teljesen nyilvanvalo, hogy a szemelykzpontu terapiaban is elIordul, hogy a paciensben klnIele erzesek kelet-
keznek a terapeutaval kapcsolatban (szorongas, Iggseg, vonzodas, tisztelet, szeretet stb.). A terapeuta szamara az
ilyen jelleg megnyilvanulasok lenyegeben nem klnbznek mas megnyilatkozasoktol. Kommunikativ aktusokrol
van szo, amelyek elarulnak valamit a paciens bels vilagabol. A terapeuta dolga, hogy ezeket lehetleg pontosan
visszatkrzze. Ezek az erzesek tehat nem masok, mint a paciens Enjenek reszei.
A melylelektani terapiakban viszont kiemelt Iontossagot tulajdonitunk az ilyen kijelenteseknek: ezek valamely regi
kapcsolat megoldatlan konIliktusaira utalnak, jelentesk tehat tbb, mint az "itt es mostbol" kvetkezhetne. Ezaltal
a paciens szamara - erthet modon - kiemelt Iontossaguva valik maganak a terapeutanak a szemelye. Hiszen azt ta-
pasztalja, hogy a terapeuta szemelyevel kapcsolatos kijelenteseinek mas, sulyosabb jelentsege van. Nyilvanvalo,
hogy itt szelektiv tanulasrol is szo van. Az "indulatattetel" tipusu kijelentesek a terapeuta (analitikus kepzettsege
Iolytan letrejv beallitodasa miatt Iokozott megersitest nyernek, ezaltal az ilyen kijelentesek valoszinsege meg-
41
n.
Igazat adunk tehat Rogersnek, aki azt mondja, hogy a ketIele terapia nem abban klnbzik, hogy "indulatattetel"
Iellep-e, vagy sem, hanem inkabb abban, ahogy ezeket a jelensegeket kezeli. Az "indulatattetel" ebben az ertelem-
ben a terapias Iolyamat termeke, igy trtenhet, mondja Rogers, hogy a szemem sarkaban ellibben szunyogot tavoli
replgepnek velem.
A terapeuta iranti erzesek akkor is Ielersdnek, ha a FNE alapelvei hianyosan ervenyeslnek. A terapeuta erteke-
l, tanacsado, moralizalo, kritizalo, explorativ magatartasa a betegben azt az erzest valtja ki, hogy "ez jobban tudja,
mint en, ez jobban ismer, mint en magam" stb. Egyszoval a FNE negativ tkrkeperl van szo, ahogy azt a Ienti ol -
dalakon vazoltuk. A Ieltetelekhez kttt elIogadas a masikat ohatatlanul is abba az iranyba beIolyasolja, hogy igye-
kezzek megIelelni ezeknek az elvarasoknak. A paciens szemeben a terapeuta lesz ezen elvarasok letetemenyese,
ezert irrealis hatalmat is tulajdonit neki, Igg viszonyba kerl tle. A Ielelsseg attolodik a terapeutara. Ha "job-
ban tudja", akkor "neki kell megoldania".
A szemelykzpontu terapiaban a kliens megnyilatkozasait ugy kezeljk mint az adott szemely enjenek Iejeles meg-
nyilvanulasait, beleertve azokat is, amelyek a terapeutaval kapcsolatos esetleges erzelmi allasIoglalasokat tartal -
maznak.
Freud meg 1935-ben is azt irta, hogy az indulatattetel kialakulasaert az adott helyzet nem lehet Ielels (hiszen k-
lnben nem is volna ertelme a Iogalomnak) (Freud, 1935). Az indulatattetel szamtalan deIiniciojaban ez az egyet -
len lenyeges kzs vonas: erzesek Iejezdnek ki, amelyek eredete nem az aktualis helyzet, s a paciens ennek nincs
tudataban. Freud egyben Ielmenti az orvost: "Ezert az erzelemert nem az orvos viselkedese a Ielels, nem is a kap-
csolat, vagy a helyzet". (Freud, 1935.).
Shlien, Rogers tanitvanyainak egyik legjelentsebb alakja attekinti az indulatattetellel kapcsolatos irodalmat. Felis-
meri, hogy a Iogalom lenyege, vagyis, hogy az erzelmi allapot egy korabbinak a kopiaja, lenyegeben azon a tevede-
sen alapul, hogy ami ismetldik, az szksegkeppen kopia. Pedig az erzelmi allapotokat kivalto helyzetek az eletben
gyakran ismetldnek (Shlien, 1984).
Tegyk hozza, az indulatattetel Iogalma a "post hoc ergo propter hoc" logikai hibajat implikalja (vagyis, ami ez
utan van, az ennek kvetkezteben van. Az idbeli egymasutanisag automatikusan ok-okozati viszonnya alakul). Ez
a logikai hiba egyebkent a psziches zavarokban gyakori, az un. depresszios kognitiv semak egyike (Tringer, 1989).
Ebben a szellemben kell beszelnnk a viszont-indulatattetelrl is, vagyis azokrol az erzesekrl, amelyek a terapeu-
taban keletkeznek a paciens irant. A viszont-indulatattetel ket Iormajat klnitik el altalaban (Kernberg, 1975).
Szkebb ertelemben a beteg indulatatteteles reakcioira adott valaszrol van szo. A viszont-indulatattetel tagabb erte-
lemben a terapeuta sszes, a beteg iranti erzeset magaba Ioglalja. Freud csak az elbbit, reIlexes erzeseket nevezi
viszont-indulatattetelnek.
A korabbiakban azt allitottuk, hogy a Ieltetel nelkli elIogadas es a szeretet-Iogalom lenyegeben azonos. Itt egy
olyan szeretet-Iogalomrol van szo, amely minden szemelynek kijar, kivetel nelkl. Nyilvanvalo ezen tulmenen,
hogy a terapias helyzetben (mint barmely emberi talalkozas alkalmaval) erzesek is keletkezhetnek. Ezek az erzesek
egymast klcsnsen beIolyasolhatjak. A gyogyito beszelgetes soran az erzelmi kiIejezesek is reszet kepezik a
kommunikativ Iolyamatoknak, az itt es most helyzetnek megIelelen. Az erzelmi kiIejezesek ertelmezese nem a te-
rapeuta elmeleti elIeltevesei szerint, hanem a kliens sajat jelentestartomanyai szerint trtenik.
A terapeuta sajat szemelye, ilyen modon sajat erzesei is nem kepezik a Iolyamat lenyegi reszet, hatterben marad-
nak. Ez nem egyszer a terapeuta viselkedesenek "szemelytelen" jelleget klcsnz. Nyilvanvalo azonban, hogy
csak "hatterbe szorulasrol" es nem szemelytelensegrl van szo. A kliens igenyeinek megIelelen a terapeuta "el-
lephet", nmagat, sajat nezeteit is Ieltarhatja (Gelbsteinbringung, selI disclosure, "enbevonas" l. kesbb) Az enbe-
vonas merteke azonban mindig a partner szksegletei szerint es nem a terapeuta Ieltarulkozasi vagyai szerint ala -
kul.
Kezd terapeutaknal gyakrabban eszleljk, hogy a paciens vonzodasa, erzelmi ragaszkodasa valamiIele sikerel -
menyt valt ki. Mindennapos dolog, hogy az orvosoknak, pszichologusoknak "kedvenc" betegeik vannak. Ilyen ese-
tekben a paciens es a terapeuta tbbnyire klnnem. Nyilvanvalo tehat, hogy a vonzodasban a nemiseg is szerepet
jatszik. Az un. YAVIS betegek (young, attractive, verbal, intellectual, sexual) gyogyulasi eselyei jobbak, mivel a
terapeuta Iokozottabb erdekldeset valtjak ki. A gyogyito kapcsolatban megjelen szexualis elemek klnsen al-
kalmasak arra, hogy az indulatattetel-viszont-indulatattetel terminusai szerint ertelmezzk ket. A Iogalom trteneti
kialakulasaban is Iontos szerepet jatszottak azok az elmenyek, amelyeket Breuer es Freud Iiatal nbetegekkel kap-
csolatban ateltek. Be kell latnunk, hogy a terapias kapcsolatban termeszetesen jelentkez erzeseknek olyan ertelme-
zese, miszerint ezek keletkezeseert nem az adott szemelyek es a klnleges szituacio Ielels, hanem inkabb kdbe-
vesz mult tapasztalatok Ielelssegelharito jelleg is lehet, s inkabb megneheziti az esetleges problemak kezeleset.
A szemelykzpontu szemleletben a Ielelsseg teljes egeszeben ket szemely gye. Nyilvanvalo, hogy a terapeuta Ie-
lelssege klnsen nagy, s elvarhato tle, hogy a szituaciot ne sajat szemelyenek erzelmi kieleglese celjabol ak-
nazza ki.
Peldakent egy rvid kivonatot ideznk Rogerstl, amelyet knyveben kzlt (Rogers, 1981. 199. old.)
A 9. les vegen.
KI.. Meg soha nem mondtam valakinek, hogv a legcsodalatosabb ember, akit valaha ismertem, de nnek e:t mon-
42
dom. E: nem csak s:exualis dolog. Sokkal tbb annal. Thta. On valoban nagvon von:odik irantam.
A 10. les vegen.
KI.. A:t his:em, er:elmileg, s:exualisan nagvon vagvom n irant, de egv lepest sem tes:ek e: iranvban. . . S:eretnek
lefekdni nnel. De nincs batorsagom, hogv erre kerfem, mert attol felek, nem ad direkt valas:t.
Thta. Nagv fes:ltseget ere: es s:eretne velem vis:onvt letesiteni.
KI.....Nem tehetnk e: ellen valamit? E: a fes:ltseg s:rnv. Feloldhatna a fes:ltseget, direkt valas:t adhatna, s
e: mindkettonknek segitene.
Thta. (baratsagosan) A valas:. nem. Tdom, milven melv megrendlest ere:. de megsem tennem meg e:t.
KI.. (s:net, megknnvebblt sohaf). A:t his:em, e: segit nekem. En ilven vagvok, ha nem er:em fol magam. On
eros, es e: nekem is erot ad...
Szkseg eseten tehat a terapeuta direkt allasIoglalasa szkseges. Ugyanakkor azonnal megertest sugaroz, s latjuk, a
paciens megnyugszik a hatarozott, bar elutasito valasztol.
A felttel nlkli elfogads, mint a segit kapcsolatok alapja.
Hajlamosak lennenk azt gondolni, hogy a FNE csupan a szemelykzpontu modszer tartozeka. Az eddigiekbl is
sejthet azonban hogy itt egy altalanosabb dologrol van szo, a terapeuta embertarsaihoz valo alapvet viszonyula-
sat tesszk vizsgalat targyava. Nehezen kepzelhet el, hogy eredmenyes munkat vegezhet valaki az emberi kapcso-
latok teren, ha ugyanakkor embergyll, masokkal szemben alapveten bizalmatlan, masokban tbbnyire rosszat,
rutat, hamisat lat. Keptelenseg azt varni valakitl, hogy mindezen tulajdonsagait levetve, a segit kapcsolat kontex-
tusaban a szeret elIogadas kpenyet ltse magara.
Hatarozottan allithatjuk, hogy a FNE minden eredmenyesen alkalmazott pszichoterapias modszer alapIeltetele. Erre
utalnak azok a vizsgalatok is amelyek a betegek szemvegen keresztl ertekelik a terapias Iolyamatot. A kliensek
ertekelese altalaban pontosabban tkrzi a kezeles sikeret mint a kezelk, vagy Iggetlen megIigyelk velemenye
(Orlinsky, Howard, 1983). Sauter (1989) szemelykzpontu es viselkedesterapiai kezelesen atesett szemelyek cso-
portjait hasonlitotta ssze. A kiindulo hipotezisek a szakmai kzvelemenyt Iogalmazzak meg.
1. A szemelykzpontu terapeutat a betegek magasabban pontozzak a Rogers-Iele alapIeltetelek skalain, mint a vi -
selkedesterapeutat.
2. A viselkedesterapeuta magasabb pontszamot er el a "Kezdemenyezes", illetve "direkt iranyitas" skalain, mint a
szemelykzpontu terapeuta.
3. "Szolidaris magatartas" tekinteteben mindket csoport egyIorma. A statisztikai elemzes alapjan az els hipotezis
elvethet. A masodikat csak reszben ersitik meg az adatok, a harmadik hipotezis beigazolodott.
A vizsgalat egyertelmen igazolja, hogy a bazisvaltozok mas pszichoterapias modszer eseten is lenyeges szerepet
jatszanak. Eppen ezert az alapIelteteleket, vagy bazisvaltozokat a segit kapcsolat nem speciIikus hatotenyezi k-
ze soroljuk.
A KONGRUENCIA
(KON)
Knyvnk 1. Iejezeteben (A szemelykzpontu iranyzat rvid trtenete es Carl Rogers eletpalyaja) egy idezetet mel -
lekeltnk Rogersnek az Ilyen vagyok c. irasabol. Ebben sajat szakmai Iejldesen keresztl vilagitja meg a KON Io-
galmanak kialakulasat. Viszonylag kesn, a 50-es evekben ismerte Iel, reszben terapias kudarcok elemzese soran,
hogy a terapeuta szinte, hiteles viselkedese az eredmenyes munka Iontos Ieltetele.
Az empatia Iogalma a terapeuta kommunikacios keszsegere vonatkozik. A Ieltetel nelkli elIogadas elssorban az
attitdkkel kapcsolatos. A kongruencia a terapeuta szemelyiseget melyen erint kvetelmenyeket Iogalmaz meg.
Kommunikacioelmeleti Iogalmakkal a kongruenciat ugy hatarozzuk meg, hogy a beszel Iel verbalis es nem verba-
lis kzlesei egymassal es a szemely bels allapotaval Iedesben vannak. Hiteles viselkedesrl is beszelhetnk. Pon-
tosabb megIogalmazassal a KON az nkep es a tapasztalatok (elmenyek, sajat gondolkodas, erzesek, tettek) szub-
jektiv sszhangjat jelenti. A szemelykzpontu iranyzat szamara egyuttal ez jelenti a lelki egeszseget is. A KON hia-
nya, inkongruencia tehat akkor all el, ha az n-tapasztalat nem esik egybe az nkeppel. Ez egyben a lelki szenve-
des Iorrasa, es psziches vagy pszichoszomatikus tnetek kiindulopontja.
A terapeuta irant megIogalmazott KON igeny tehat a lelki egeszseg kvetelmenye. A gyogyito tevekenyseg az in-
kongruencia allapotabol a KON iranyaba tett lepesek sorozatakent is leirhato.
A kongruencia helyett masok a transzparencia kiIejezest reszesitik elnyben, utalva arra, hogy a terapeutaban nincs
semmi rejtzkdes, alarc. Tovabbi szinonimak a szakirodalomban: autenticitas, genuinitas.
A Iogalom krlirasa celjabol alljon itt egy rvid idezet Rogerstl:
"Legelos:r is a:t tetele:em fel, hogv a s:emelviseg ereset serkenti, ha a terapeuta valoban a:, aki, ha a betegevel
valo kapcsolatban os:inten, kendo:etlenl, "mas:k nelkl" megmutatfa a: adott pillanatban ervenveslo er:eseit es
attdfeit. A "kongruencia" terminust alkottuk meg arra, hogv segitsegevel leirhassuk e:t a feltetelt. E:alatt a:t ert -
fk, hogv a:ok a: er:elmek, amelveket a terapeuta tapas:tal, ho::aferhetoek s:amara, tudatositani kepes a:okat, at
tudfa elni, es eggve tud valni velk es megfelelo idoben ki is tudfa fefe:ni a:okat. E: a:t felenti, hogv valodi s:eme-
lves kapcsolatba kerl betegevel, mint ember a: emberrel, nmagat adfa, a:onos nmagaval es nem reft el semmit.
Senki nem felel meg telfesen ennek a feltetelnek, de minel fobban el tudfa fogadni a:t, ami benne vegbemegv, es fe-
lelem nelkl a:onosulni tud telfes er:elmi komplexitasaval, annal kongruensebb.
43
Ugv gondolom, hogv mindannvian talalko:tunk mar e::el mindennapi eletnkben. Mindannvian meg tudnank ne-
ve:ni embereket, akik mas:kot viselnek, akik s:erepet fats:anak es akik olvan dolgokat mondanak, amit valofaban
nem ere:nek. Ok inkongruensek. A: ilven embereknek nem tul sokat arulnak el magukrol. Masres:t mindannvian is -
mernk olvan embereket is, akiben valahogv megbi:unk, mert ere::k, hogv valoban a:ok, aminek mutatfak magu-
kat es a velk valo erintke:esben a: emberrel magaval van dolgunk, nem pedig a: udvariassag, vagv a hivatas
mas:kfaval. E: a: egvik olvan tulafdonsag, amelvre utaltunk es feltetele:tk, hogv minel os:intebbek es kongruen-
sebbek a terapeuta megnvilvanulasai a terapias kapcsolatban, annal nagvobb a valos:insege annak, hogv kepes
s:emelvisegvalto:asokat letreho:ni betegeben." (Rogers, 1981. Ford.: Horvath Krisztina)
Barett-Lennard a kongruencia Iogalmat harom sszetev (a tapasztalat, a tudatossag es ezek kzlese) kztti har -
monikus viszonykent irja le (Barret-Lennard, 1962): "A kongruencia annak a merteke, ahogy az egyen integralodik
masokkal valo viszonyanak kontextusaban, ugy, hogy sem konIliktus, sem egyenetlenseg nem mutatkozik sszta-
pasztalata, tudatossaga es nyilt kommunikacioja kztt, ez az kongruenciaja ebben a konkret kapcsolatban, A Io-
galmat elmeletileg az ossz-tapasztalat es a tudatossag kztti megIelelesre alapozzuk, es ez a meghatarozoja vagy
Ieltetele a tudatossag es a kommunikacio kztti megIelelesnek.
Ez a Iogalom nem tartalmazza az egyen tudatos percepcioi nyilt kzlesenek Ielteteleit. Ezen a szinten a tudatossag
es kommunikacio kztt egyenetlenseg hianya a kongruencia elmeleti kriteriuma. Ha egy jelents percepciot az
egyen nem kzl, aki egyebkent kongruens modon viselkedik, ez azt jelenti, hogy nyilt kzlese egyszeren semle-
ges vagy nem inIormalo jelleg es nem tartalmaz valamely ellentetes percepciot. Mas szavakkal, a nagymertekben
kongruens egyen becsletes, kzvetlen, szinte mindabban, amit kzl, de semmiIele kenyszert nem erez arra,
hogy percepcioit kzlje, sem arra, hogy visszatartsa azokat valamely nvedelmi celzattal.
A kongruencia nyilvanvalo hianya all Ienn akkor, ha az egyen mast mond, mint amit kiIejez a mimika, gesztusok,
hangszin altal. Szorongas es Ieszltseg jeleit ugyancsak a kongruencia hiany kzvetett megnyilvanulasanak tarthat -
juk. Ez azt jelenti, hogy az egyen az adott pillanatban nem tud teljesen nyitott lenni bizonyos tapasztalati elemek tu-
datos elIogadasa irant, nem teljesen integralt es bizonyos Iokban inkongruens.
Rviden: az optimalis kongruencia az egyen organizmikus Iolyamainak (Iiologiaitol a tudatos-szimbolikus szintig)
maximalis egyseget es integraltsagat jelenti. Ez maga utan vonja, hogy az egyen nem erzi magat Ienyegetve, s telje -
sen nyitott azirant, amit a masik kzlni akar. Azt is jelenti, hogy az egyen maximalisan szet tudja valasztani sajat
erzeseit es attitdjeit a masiketol.
A kongruencia szintje kapcsolatban van a tbbi terapeutavaltozoval is. Feltetelezzk, hogy Iels hatart szab a masik
szemely empatias megertesenek, bar az egyen erdekldese es celjai is jelentsen beIolyasoljak az empatias meger -
tes Iokat. Hogy valaki mennyire kepes Ieltetel nelkl reagalni egy masikra, annak a merteke, hogy a kztk lev vi -
szony mennyire nyujt biztonsagot es egyntetseget a reszere. Ugyanakkor az is lehetseges, hogy egy kevesbe
kongruens szemely kelti azt a latszatot, hogy Ieltetelek nelkli elIogadasban tkeletesebb, mint a kongruens sze-
mely, vagyis e ket valtozo kztti kapcsolat bonyolult. Valoszin, hogy a Ieltetel nelkli elIogadas az egyen kong-
ruenciajatol is Igg, minthogy a kongruencia hianya Ienyegetettseget es vedekez magatartast jelent, ami cskkenti
a masik szemely ertekel elIogadasanak kepesseget."
Barrett-Lennart ertelmezeseben a dnt mozzanat tehat a tapasztalatok es a tudatossag kztti megIeleles. Ez egy-
ben azt is jelenti, hogy a tudatossag mezejenek tagitasa egyben a kongruens viselkedes Iejldeset is eredmenyezi.
Tehat pl. a pszichoterapias kepzes a szemely kongruenciajat is Iejleszti. Annal is inkabb, mert a kepzes nismereti
programja kiIejezetten ezt a celt szolgalja.
A KON masik lenyeges mozzanata a kzles teljes szabadsaga es kenyszermentessege. A terapias kapcsolatban ez
azt jelenti, hogy a kliens aktualis allapotanak Iggvenyeben a terapeuta szabadon dnt aIell, hogy valamit kzl-
jn-e, vagy sem. Minel nagyobb Ioku a tudatossag (minel tbb jelzest kepes a terapeuta "dekodolni"), annal tbb
valasztasi lehetsege van a szakembernek. Termeszetes, hogy ez egyben a Ielelsseget is nveli.
Ismet hasznos lesz, ha a KON Iogalmat a negativ oldalrol krljarva pontositjuk. A szelsseges inkongruencia pel -
dajakent hozhatjuk Iel a Bateson-Iele ketts ktes helyzetet, amelyet az anya inkongruens kzlesei jellemeznek.
(Verbalisan szeretet, nem verbalisan elutasitas kzlese.) Az inkongruencia enyhebb Iormait nem mindig ismerjk
Iel azonnal. Terapias szituacioban meg knnyebb lehet a KON latszatat kelteni: lelki betegeink jelents reszenel a
szocialis percepcio szintje cskkent. Ennek ellenere abbol kell kiindulnunk, hogy a nem hiteles viselkedes a masik
Ielre zavaro hatassal van. Kongruens viselkedessel nem egyeztethet ssze, ha a terapeuta valamilyen szerepet jat -
szik. Nagyon sok orvos, pszichologus munkaja kzben valamilyen sablonszer viselkedest produkal. Gondoljunk
csak a klnIele "doktor bacsi" tipusokra. A lelekgyogyaszoknal sem ritka az ilyen szemelyidegen, sablonos visel -
kedes. Az inkongruens viselkedes illusztralasara alljon itt egy rvid pelda.
Beteg (1). Megint ere:tem a nvakamon a csomot - elmentem, megvi:sgaltak -pers:e nem a:t, amit kellett volna - a:t
mondtak nincs semmi. . .
Orvos (1). Ugve mondtam nnek, hogv e: idegi eredet. A: orvosok mar csak fobban tudfak, mit kell csinalni.
Beteg (2). Megsem vagvok nvugodt. En er:em, hogv itt valami van. n bi:tos abban, hogv nincs itt daganat?
Orvos (2). Bar nem vagvok belgvogvas:. . . mar tbbs:r megmondtak nnek, nvugodfon meg vegre'
Ne::k, hogvan reagalna egv kongruens orvos. (A beteg-megnvilatko:asok lenvegeben a:onosak. Beteg (1). mint
fent.
44
Orvos (1). Annvira aggodom a nvaka miatt, hogv ismet orvosho: ment, de vegl is nem nvugodott meg. . .
Beteg (2). Igen, megsem vagvok. . . (mint fent).
Orvos (2). Igen, bi:tos vagvok. Bi:om abban is, hogv hamarosan n is megnvugs:ik.
Itt kell megemlekeznnk a segit hivatasok gyakorloi kreben eszlelt "betegsegrl", amely Schmidbauer (1985) ta-
nulmanyozott reszletesen, es segit-szerepnek (HelIer-Rolle) nevezett el.
A hosszu szakmai gyakorlat soran a terapeutak annyira "megszokjak", hogy segit kapcsolatokat letesitsenek, hogy
ezt mindennapi eletkben sem tudjak levetkzni, s barati, szerelmi stb. kapcsolataikban is terapeutakent visel -
kednek. Ezaltal a szemelyesseg kvetelmenyei alol kibujnak. Kapcsolataik elromlanak maganyosak maradnak.
"HilIlose HelIer", ahogy Schmidbauer (1985) a knyve cimeben megIogalmazza. A terapeuta szerep tehat a min-
dennapi eletben inkongruens viselkedest eredmenyez. A partner esetleg hosszu ideig nem veszi eszre, hogy tera-
peutank szerepet jatszik, hisz egy ideig mindenkinek jol esik, ha "terapizaljak". A gyogyito alarc mgtt azonban a
szemely rejtve marad. A segitszerep tehat hivatasunk egyik veszelye. A problema nem csupan a segit kapcsola-
tokban merl Iel. Egyes szocialis szerepek maguk utan vonjak, hogy a partnerk megszri kzleseit: a vezetvel, a
tanarral (a terapeutaval) kapcsolatban maskent viselkednk. Szelsseges esetben a szerep hordozoja teljesen hamis
visszajelzesek halojaba kerl (pl. a trtenelem nagy zsarnokai, akiket ezek utan nyilvanvaloan paranoiasnak min-
sithetnk). Azokat a szocialis szerepeket, amelyek ilyen veszellyel jarnak, elszr Dumling 0968) irta le (pl. veze-
t, tanar, orvos stb.).
A kongruens terapeuta tehat mentes a hivatasbeli sablonoktol. Nem viselkedik vedekez-elharito modon (ld. a Ienti
88. oldalon kzlt peldankat). A szemelykzpontu terapiaban nincsenek elre tervezett lepesek, strategiai es takti -
kai megIontolasok. Termeszetesen ez nem jelenti azt, hogy mas terapias megkzelitest ne alkalmazhatnank ugyan-
annal a szemelynel, amikor is konkret tervek es eljarasok megvalositasara kerlhet sor. Leggyakrabban a szemely-
kzpontu megkzelitesnek viselkedes vagy kognitiv terapias elemekkel valo tovabbvitelere kerlhet sor.
Minden terapias iranyzat egyetert abban, hogy a terapeuta nismerete a segit hivatas Iontos Ieltetele. Az egyes
iranyzatok az nismeret Iejlesztesenek mas es mas hangsulyt adnak. A melylelektani iskolak a terapeuta terapiajat"
helyezik elterbe. Ujabban a pszichoterapeutak "kepzeseben az nismereti elem kisse hatterbe szorul, a gyakorlati
keszsegek Iejlesztese nagyobb hangsulyt kap. Barrett-Lennard Ienti leirasabol is nyilvanvalo, hogy az nismeret
Iejlesztese, a tudatossag nvekedese egyben a KON Iokozodasat eredmenyezi.
Tapasztalatink szerint a leend pszichoterapeutak nagyobb aranyban szenvednek lelki zavarokban, mint az atlag la-
kossag. Nyilvanvalo, hogy a palyavalasztast szemelyes tenyezk is meghatarozzak. Enyhebb lelki zavarok Iennal-
lasa nem zarja ki, hogy valakibl jo terapeuta legyen. Az nismereti kepzes ezeknel a szemelyeknel egyuttal terapi -
as segitseget is jelent.
A KOA mrse
A masik ket valtozohoz hasonloan a kongruenciat is ugy Iogjuk Iel, mint a kommunikativ viselkedes egy aspektu-
sat, dimenziojat. Meresere Truax (1962) szerkesztett becslskalat, amelyet Tausch (1973) nemet nyelvterletre dol -
gozott at. A becslmodszer elssorban a pszichoterapias atiratok, illetve magnoIelvetelek ertekelesere alkalmas. Az
alabbiakban a Tausch-Iele modositott skala Iorditasat kzljk Helm rviditett valtozataban, amely egyben a kong-
ruencia Iogalom tovabbi krlirasara is alkalmas (Helm, 1978).
A KOA becslsklja 1ruax-1ausch Helm szerint
1. Nyilvanvalo ellentmondasok a terapeuta elmenyei es megnyilvanulasai kztt. Ellentmondasok a beszedben.
Vedekez, elharito magatartas, egyertelm bizonytalansag.
2. Ellentmondasok az elmenyek es megnyilvanulasok kztt. A terapeuta szemelytelen, proIesszionalis. Elre
"megragott" nyilatkoztatasok, szonoklatok.
3. A megnyilvanulasok latszolag Iedesben vannak az erzesekkel, azonban esetenkent arra utalo jelek (nem verbali -
sak is) vannak, hogy diszkrepancia all Ienn.
4) Teljes sszhang. A terapeuta valoban azt gondolja, amit mond. Termeszetesen viselkedik, visszaIogottsag es ta-
volsagtartas nelkl.
5. Mint a 4. Iokozat. Ezen kivl: A terapeuta belsleg szabad es teljesen nmaga, nem ter ki a problemak ell, ha-
nem Ielvallalja azokat. A terapeuta sajat erzeseit akar negativakat is), amelyek a paciensre vonatkoznak, konstruk-
tiv modon Ielhasznalja a terapia soran (peldaul sajat F utjan).
A Ienti skala egyes Iokozatainak leirasa meglehetsen elvont, globalis, metaIorikus. A gyakorlatban nem knny
egyes konkret terapeuta-megnyilvanulasok azonositasa.
Speierer (1986) rvidebb, egyszerbb valtozatot kzl, amely a gyakorlatban knnyebben hasznalhato.
1. Diszkrepancia (elmenyek, kijelentesek)
2. Nincs diszkrepancia, de proIesszionalis
3. Hiteles, de kisse proIesszionalis
4. Semmi inkongruencia
5. Nyilvanvalo kongruencia, a terapeuta "igazan nmaga".
A masik meresi lehetseg a kerdives modszer, amely esetenkent pontosabb eredmenyeket ad, mint a becslskalak.
A becslskalak es a terapeutak altal utolag kitlttt kongruencia kerdivek kztt nincs, vagy alig van korrelacio. A
becslskala es a betegek altal Ielvett kongruencia-kerdiv viszont altalaban pozitiv korrelaciot ad (Helm, 1978). Az
45
elIogadas meresenel is ezt tapasztaljuk: a betegek altal szolgaltatott adatok valoszinleg pontosabban tkrzik a va-
los helyzetet.
Ahnert (1973) kimutatta, hogy a sikeresen es sikertelenl kezelt betegek terapeutai szigniIikans modon klnbz-
nek egymastol: a sikeresek kongruencia erteke magasabb. Pinterrel egy kombinalt kerdivet dolgoztunk ki, amely a
kongruencat is jol tudja merni (Pinter, 1989,)
A konguencia es a masik ket alapvaltozo kapcsolata szoros. A Iogalom altal Iedett viselkedes-tartomany az empati -
val es az elIogadassal szeles atIedest mutat. A kongruencia 0,7-0,8-as korrelaciot ad a masik ket valtozoval. St,
Helm az empatia es kongruencia kztt 0,9-es korrelaciot mutatott ki (Helm, 1978). Ez tehat arra utal, hogy a tera-
pias alapvaltozok egytt varialnak. Ha valaki egyik parameterben alacsony erteket mutat, valoszin, hogy a masik
ket valtozo is alacsony szint lesz. Indokolt tehat, hogy a terapeuta-valtozokat egysegesen elemezzk. (Ld. a tera -
peutavaltozok egyseges szemlelete c. Iejezetet.)
EGYB TERAPEUTAVLTOZK
A terapias beszelgetes, a kommunikativ viselkedes bonyolult konglomeratumat klnbz Iogalmi rendszerekben
irhatjuk le. A Rogers altal deduktiv uton levezetett bazisvaltozokat - mint lattuk kiserletileg is megIogalmazhatjuk
(operacionalizalas). Ebben a Iejezetben rviden olyan kutatasokrol szamolunk be, amelyek tovabbi, a terapeuta vi -
selkedeset jellemz Iogalmak kidolgozasara vezettek. E Iogalmak a hatekony terapia egy-egy uj aspektusat irjak le,
igy az oktatasban is nagyon hasznosak, mert a gyakorlati keszsegek elsajatitasat megknnyitik (lasd pl. a "konkret-
sag" valtozot).
Megis, Shliennel kell egyetertennk, miszerint a szemelykzpontu megkzelites ma is a Rogers altal kidolgozott
Iogalmakon alapul (Meyer-Cording, 1988). Mint mar emlitettem, ezeket Bastine (1970) nevezte kesbb bazisvalto-
zoknak.
Az nbevons
A terapeuta szemelyes reszveteierl van szo. Sajat tapasztalatok velemenyek, ertek-allitasok stb. is megjelennek a
beszelgetesben (szinonimak: Selbst-Einbringung, selI-disclosure).
A pszichoterapias gyakorlatbol ket szelsseges peldat hozhatunk Iel. A klasszikus pszichoanalizis teljesen negativ
allaspontot Ioglal el. Az analitikus nem csupan szemelytelen, nmagabol semmit nem ad a terapias Iolyamathoz,
kiveve szaktudasat, illetve "viszont-indulatatteteleit". Rejtzkd magatartasat a "klasszikus pszichoanalitikus
helyzettel" is elsegiti, azaz a beteg latomezejen kivl helyezkedik el. Ha Freud IelIogasanak alakulasat kiserjk Ii -
gyelemmel, nyilvanvalo, hogy ez a szelssegesen tartozkodo magatartas Iokozatosan alakult ki. Mint kzismert,
hipnotizrkent kezdte pszichoterapias palyaIutasat. Valoszin hogy az igy kialakulo nagyon intim kapcsolatok
megoldasanak nehezsegei is szerepet jatszottak allaspontjanak kialakitasaban, s az indulatattetel Iogalmanak kidol -
gozasaban (Shlien, 1986). Munkatarsai, klnsen Ferenczi Sandor, nem Iogadta el Freudnak ezt a IelIogasat, s ez
kzttk szakitasra is vezetett.
Az enbevonas szempontjabol masik szelsseges magatartast "karizmatikus terapeuta" nevvel jellemezhetjk. A ka-
rizmatikus terapeuta hasonlo a vakbuzgo hitterithz, aki a masikat minden aron a sajat nezetei elIogadasara akarja
rabirni. A terapeuta sajat tapasztalatait latasmodjat, megoldasait tartja vezerIonalnak. A gyogyito beszelgetesben
sajat szemelye nyomul elterbe. Az enbevonas nem a paciens igenyei, elvarasai szerint trtenik, hanem a terapeuta
"dvzl" igenyei szerint. Nem kliens-kzpontu, hanem terapeuta-kzpontu beszelgetes Iolyik. Szelsseges esetek
is elIordulnak, amikor az les azzal telik el, hogy a terapeuta sajat problemait tarja Iel, mintegy "peldat mutatva" a
paciensnek. St, olyant is tapasztaltunk mar, hogy a sulyos lelki zavarokkal kszkd terapeuta a masikkal valo
Ioglalkozas rgyen rejtetten "nterapiat" Iolytatott.
A gyakorlatban a terapeuta karizmatikus vonasai tbbnyire rejtettebb modon jelennek meg. A FNE, valamint az
EMP targyalasa kapcsan soroltunk Iel olyan hibakat, amelyek lenyege az, hogy a terapeuta nem kepes Iigyelmet
teljes egeszeben a masikra iranyitani. Sajat gondolatai elkepzelesei el-el bukkannak, es egy kerdesben, megjegy-
zesben Ielszinre kerlnek.
A megIelelen vezetett gyogyito beszelgetesben az enbevonasnak tulzott jelentsege nincs. A gyakorlatban ketIele
helyzet adodhat, amikor enbevonasra van szkseg. Egyik esetben a kliens kzvetlenl Ielszolitja a kezeljet, hogy
nyilatkozzek. Tbbnyire elIogadhatjuk ezt a kerest, amennyiben partnernk egyebkent sajat problemaival Ioglalko-
zik, s a terapeuta sajat velemenye a kliens tovabbi munkajat mozditja el, es nem arrol van szo, hogy maga helyett
kivan a terapeutaval Ioglalkozni.
A masik esetben maga a terapeuta latja ugy, hogy elmozditja a Iolyamatot, ha szemelyesen is megnyilatkozik. Az
nIeltaras alapszabalya: a kliens aktualis igenye es szksegletei szabjak meg, milyen mertekig hozzon a terapeuta
szemelyes anyagot.
Kiserleti krlmenyek kztt is kimutattak, hogy tulzottan nIeltaro (karizmatikus) terapeuta csoportos helyzetben
zavarokat okozhat (Lieberman et al., 1973). Helm szerint az enbevonas bizonyos Ieltetelek mellett a terapiat el-
mozdithatja. Hangsulyozza, hogy nem "viszont-indulatatteteles" jelensegrl van szo. Csak akkor lehet eredmenyes
az enbevonas, ha a bazisvaltozok megIelel szintet ernek el. Csoportos sszehasonlitasban kimutathato volt, hogy
az enbevonast is alkalmazo terapeutak eredmenyesebbek (a bazis valtozok tekinteteben a ket csoport egyenl volt)
(Helm, 1985).
Az enbevonas megIelel merteket jol tkrzi az alabbi kivonat.
46
KI. Nem tudok dnteni, s:akitsak-e vele, vagv sem. Ke:detben Janos kedves volt ho::am, elhalmo:ott gvengedseg-
gel, s:inte naponta talalko:tunk. Most meg allando elfoglaltsagokra hivatko:ik. Naphoss:at otthon lk es varom a
telefonfat.
Thta. Nehe: helv:etben van. Ha valakit s:eretek, felek, hogv elves:item. Ugvanakkor bant es megala: e: a kis:ol -
galtatottsag. Jalami hasonlo er:ese van?
KI.. Igen, igv er:em magam. Jon:odom ho::a es ugvanakkor harags:om is ra.
Az enbevonas itt viszonylag altalanos, annyi, hogy a terapeuta els szemelyben beszel. Nem konkret tapasztalatat
mondja el, de jelzi, hogy hasonlo helyzet benne is hasonlo erzeseket valtana ki. Tbbre itt nincs szkseg, a terapeu-
ta szemelyes elmenyei nyilvan tavol esnenek a kliens aktualis helyzetetl. A karizmatikus terapeuta ilyen esetben
elmeselne egy-egy sajat, hasonlo, de nyilvan megis egeszen mas elmenyet.
A szemelykzpontu iranyzaton belli Iejldest es szemleletvaltozast nyomon kvetve megallapithatjuk, hogy az
enbevonas, a terapeuta szemelye az utobbi evekben nagyobb jelentsegre tett szert. Rogers eredeti IelIogasaban a
terapeuta az a szemely, aki a kliens bels monologjat igyekszik elmozditani, Iejleszteni, nmaga mintegy kivl-
marad. Ma a terapia dialogikus viszonykent valo ertelmezese kerlt elterbe. Ez reszben az un. dialogus-IilozoIiak
hatasakent ertelmezhet (Buber, 1970, vagy a pszichoterapeuta La-can, 1966). Masreszt ujra elterbe kerl a terapi -
as viszony elemzese, legalabbis a SZKM egyes kepviselinel (Schrdter, 1988). Ebbe az iranyba mutat a kognitiv
terapiak Iejldese is, amely a szemelykzpontu iranyzatokra is hatnak. A kognitiv eljarasok a terapeuta aktiv resz-
vetelet tetelezik Iel.
A mai szemelykzpontu terapeutak tbbsege ugy velekedik, hogy a kezeles Iolyaman keletkez, a klienssel kapcso-
latos erzeseik, benyomasaik az itt es most kontextusaban hasznosak lehetnek, es ezek kiIejezesetl nem tartozkod-
nak. Lehetseges tovabba, hogy a SZKM mellett mas modszereket is igenybevesznk (pl. viselkedesterapia, kogni -
tiv modszer stb. Ilyen modon a terapeuta magatartasa rugalmasan aszcillal a klasszikus, non-direktiv attitd es a ha -
tarozott direktivakkal dolgozo megkzelitesek kztt.
A konkrtsg
Korabban mar szo esett arrol, hogy konkret nyelvet hasznalo terapeuta tbb eredmenyre szamithat, mint az nma-
gat elvontan es bonyolult modon kiIejez kollegaja. Gyakran tapasztaljuk, hogy betegeink elvont, pontatlanul deIi -
nialt Iogalmakkal Iejezik ki magukat. A Iogalmak hatarai bizonytalanok, s nkenyesen valtoztathatlak. Sulyos bete-
gek nyelvezete nem egyszer teljes homalyos. Nyilvanvalo, hogy itt emocionalis hatasok is ervenyeslnek. A lelki
zavarokban a gondolkodast elssorban emocionalis erk vezerlik.
KI.. Mar a: elso pillanatban, amikor e:t a not meglattam, ere:tem, hogv valami nincs rendben. A: arckifefe:ese...
valamit sugar:ott, ami nem tis:ta. Meg a s:eme... Furcsa volt.
Th.. Amint e:t a not megpillantotta, klns er:es fogta el. A:tan es:revette, hogv a: arckifefe:ese klns, furcsa...
Probaba e:t res:letesebben leirni'
KI.. Jalamit sugar:ott e: a no. Kellemetlen volt. Legkr volt krltte, :avaro.
Latjuk, hogy meg direkt Ielszolitasra sem kepes a konkretabb leirasra. Termeszetesen ez nem is lehetseges, hiszen a
paciens sajat diIIuz erzeseit vetiti a tarsn arcara.
A konkretsag meresere is szerkeszthetnk pontozoskalat. Ilyen modszerrel egyertelmen kimutathato, hogy a konk-
ret terapeuta hatekonyabb, mint a kevesbe konkret (ilyen sszehasonlitasok eseten a bazisvaltozok azonosak).
A terapeuta kepzesben a konkretsag kvetelmenyeit viszonylag knny elsajatitani. A terapia vezetese soran arra
trekedjnk, hogy kliensnk nyelvezete is ebbe az iranyba valtozzek. Felkerhetjk arra pl., hogy altalanos megalla-
pitasaira hozzon gyakorlati peldakat. A peldak eladasa mar nmagaban is konkretabb nyelven trtenik. Arra ker -
jk, hogy mindennapi helyzetekben, konkret viselkedesekrl beszeljen. Terapias szituacioban a konkretsagnak a
homalyossag az ellentete. Ezt azert kell kiemelnnk, mert egyesek tulzottan is elvesznek a mindennapi reszletek-
ben. Konkret helyzeteket, esemenyeket adnak el. Ilyen esetben a terapeuta arra trekszik, hogy a kliens szemelyes
allasIoglalasait "hallja ki" a konkret trtenetekbl. Ilyenkor tehat a terapeuta altalanosit, " de nem homalyosit! A te-
rapeuta altal megIogalmazott trvenyek is konkretak, abban az ertelemben, hogy a szemely konkret valosaganak
egy mozzanatat kepviselik, nem pedig a klvilaget.
A pszichoterapia terleten klnsen is Iennall a veszelye annak, hogy homalyos, bonyolult nyelvet hasznaljunk. A
lelki jelensegeket termeszetknel Iogva nehezen tudjuk hatarozott kategoriakba kenyszeriteni. A pszichoterapia na-
gyon sok analogias Iogalmat, metaIorat hasznal. A pszichiaterek es pszichologusok sajnos gyakran homalyosan Ie-
jezik ki magukat. A szakember nem egyszer tudashianyat is kdsitessel palastolja. Ilyenkor az illet nyelvezete
tele van homalyosito szavakkal (vague modiIiers), mint pl. talan, valoszin, egyIajta, valahol, ugy erzem, lehetse-
ges. Klnsen gyakran tapasztaluk ezt a TV-ben, radioban nyilatkozo kollegaknal, akik termeszetesen minden Iel-
tett kerdesre "tudnak" valaszolni. Meg soha nem hallottam, hogy valaki a riporter kerdesere azt mondta volna "nem
tudom". Olyan valaszt viszont igen, ahol az illet egy mondaton bell caIolta meg egyik allitasat a masikkal. Mind-
ezt azonban egy olyan bonyolult szerkezetben "egyIell... masIell..." kiIejezesekkel alcazva, hogy teljesen tudo-
manyosnak tnt.
Amit egyszeren is el lehet mondani, azt tehat ne bonyolitsuk.
A nyelvi kiIejezes vilagossaganak javitasa, mint kesbb reszletesen latni Iojuk, terapias ertek. Hogy a terapeuta
ebben segiteni tudjon, sajat beszedenek is vilagosnak kell lennie.
47
A kzvetlen reagls (immediacy)
A szemelykzpontu terapiaban az "itt es most" Ieltarulo jelensegekkel Ioglalkozunk es azokra kzvetlenl vissza-
jelzest adunk. Vannak olyan iskolak, amelyek kereteben nem azonnal jelezzk vissza a hallottakat, hanem az el -
hangzott anyagot nagyobb egysegekbe Ioglaljuk, s ezekre reIlektalunk. Amikor a melylelektani terapiaban pl. az
"ellenallas" jelenseget, vagy az "indulatattetelt" elemezzk, e Iogalmakkal szamos elemi viselkedesmegnyilvanu-
last Ioglalunk egybe. Az "ertelmezes" eseten azert reagalasunk kzvetett.
A kzvetlenseg ismerve az iddimenziot erinti. A kzvetlen reagalas termeszetszerleg a jelenre vonatkozik. A
kzvetett reagalas inkabb a mult esemenyeivel Ioglalkozik. Az iddimenzio szempontjabol az egyes terapias isko-
lak jelentsen klnbznek. A pszichoanalizis erdekldese elssorban a mult Iele iranyul. A szemelykzpontu
iranyzat, az egzisztencialis es a Gestalt terapiak Iigyelme a jelenben lezajlo Iolyamatokat emeli ki. A viselkedesi es
kognitiv iranyu megkzelitesben a multbol a jv Iele iranyul a Iolyamat: a mult tapasztalatainak elemzese alapjan
alakithato a jv.
Jatekosan, es leegyszersitve az egyes iranyzatokat a kvetkez kepletes parbeszeddel jellemezhetjk.
Kliens. Ketsegbe vagvok esve.
Analitikus terapeuta. "Ass:ocialfon, mikor voltak gvermekkoraban hasonlo er:esei?"
Eg:is:tencialista terapeuta. "Mit felent e: nnek?"
Rogers-fele terapeuta. "Ertem, n most ketsegbe van esve."
Behavior terapeuta. "Mit fog most tenni?"
Kognitiv terapeuta. "Mit gondol, mikor e: a: er:es elfogfa?"
Valojaban minden modszernek egy celja lehet: a mult es a jelennek a jvre iranyulo integracioja. Az egyes irany-
zatok ezt klnIele megkzelitessel probaljak elerni.
Ugy tnik, hogy a kzvetlen reagalas eredmenyesebb, mint a kzvetett (Ivey-Simekt Downing, 1980). Ezert kepvi -
seljk knyvnkben ezt a megkzelitest, amely a terapias kommunikacio elemi egysegeinek analizisere epl. Un.
mikro-keszsegeket (micro-skills) oktatunk, s a lelki Iolyamatokat a maguk kzvetlensegeben szemleljk, ugy,
ahogy azok a beszedben Ieltarulkoznak. Ezaltal valik lehetve, hogy a terapeuta kommunikacioja mintegy sszeIo-
nodjek a kliensevel, ugy illeszkedjenek egymashoz a kzlesi egysegek, mint a Iogaskerekek Iogai.
Amikor a kzvetlenseget, az "itt es most" Iontossagat hangsulyozzuk, ne gondoljuk, hogy ez valami jelenidej
nyelv hasznalatat kell, hogy jelentse. A terapia jelene: az itt es most kommunikalo kliens. A kzles tartalma lehet a
mult is, jv is, megis a jelenben vagyunk.
KI.. A: eloadas elott is ugv voltam, mint annak idefen a: egvetemen, a vi:sgak elott. ugv ere:tem, nem tudok sem-
mit, meg fogok bukni... (mult idef k:les)
Thta. Kevesebbet tetele: fel magarol, mint amire kepes... (felen idef /idotlen/ attitd).
A: "itt es most" reagalas elve nem abs:olut parancs. Adodhatnak olvan helv:etek, amikor a k:vetettebb reagalas
helvenvalo. Pl. olvankor amikor a: "itt es most" elviselhetetlen er:elmi terhet felent.
KI. . (:okog) Par napfa ismet rettenetesen er:em magam, nem latok segitseget es kiutat, remenvtelen a helv:et.
Th.. Most, e:ekben a napokban nagvon ross: allapotban van. A mult heten mar fobban ere:te magat.
KI.. Igen, akkor ss:e tudtam s:edni magam, a:t his:em, de most a: eges: megint odavan.
Th.. Mi a:, amiben a mult heten fobban ere:te magat?
A terapeuta tehat egyreszt eltavolit, masreszt a kzelmult pozitiv tapasztalatainak verbalizaciojat keri, mert ugy iteli
meg, hogy az aktualis allapot erzelmi Ieszltsege meghaladja a paciens erejet.
Az iddimenzio integracioja a lelki zavarok gyogyitasanak Iontos eleme. Betegeink, klienseink jelents resze meg-
reked a multban, s jvkepe, perspektivaja alig van. A pszichoterapianak vegs soron a jvre kell iranyulnia. Har-
monikus lelki elet a jvnek a szemelyhez valo szerves illeszkedeset tetelezi Iel. A lelki beteg jvje remenytelen.
Ezert a pszichoterapia: az elveszett remeny ujraepitesenek gyakorlata.
A konfrontci
A terapiaban akkor beszelnk konIrontaciorol, ha a beteg megnyilatkozasaiban mutatkozo ellentmondasokra, in-
kongruenciakra mutatunk ra. Az inkongruencia lehet idbeli, egy korabbi kzles es a jelen kzles kztti ellent -
mondas. Inkongruencia lehet a verbalis es nem verbalis kzlesek kztt, a "valosag" es az elmeny kztt, az nkep
es az enideal egyes elemei kztt stb. Ezek az ellenmondasok a lelki betegek zavarainak lenyegebl Iakadnak, a za-
varok szerves velejaroi. Kerdes, hogy ezek kiemelese milyen terapias ertekkel bir. Ne Ieledjk hogy a lelki betegek
viselkedeseben jelentkez kvetkezetlensegeket a krnyezet tbbnyire visszajelzi, nem egyszer indulattal, ellense-
ges erzlettel. Betegeink tehat allandoan "konIrontalodnak" sajat Iogyatekossagaikkal.
Kezd, illetve kepzetlen terapeutak gyakran elnek ezzel a szakmai "Iogassal", s igazaban a laikus krnyezet reakci -
oit ismetlik meg a rendel keretei kztt, szakmai nyelvezettel atIestve. A konIrontacio olyan tenyeket hoz a kliens
tudtara, amelyektl maga is szenved (s amelyeket tbbnyire nmaga is tud, vagy homalyosan sejt). Ketel Iegyver-
rl van szo, amellyel knnyen artani is lehet. Kivaloan alkalmas arra, hogy a terapeuta negativ erzeseit, kudarcat
szakmai Iogasba ltztesse.
Egy munkatarsam betegevel valo nezeteltereset ecsetelte indulatosan. "De aztan vegl jol beertelmeztem neki" -
mondta a kollega, s mint kiderlt ezen valamilyen konIrontaciot ertett. A "beertelmeztem" ugy is erthet: "behuz-
tam neki egyet".
48
A konIrontacio ovatlan alkalmazasa a kliens nertekelesi zavarait csak sulyosbitja. Maskor moralis kisebbrendse-
gi erzeseket, aggalyokat aktivalhat. A bajokert valo Ielelsseget a konIrontacio a kliens vallara helyezi, anelkl,
hogy nmagaban segitseget jelentene. A konIrontacio gyakori alkalmazasa nyilvanvaloan art az elIogadas kvetel -
menyeinek: "vagy egyik - vagy a masik viselkedesedet Iogadom el, de a kett egytt nem megy" - valahogy ez er-
zdik a hatterben. A konIrontacio arthat a kzvetlen reagalas elvenek is, hiszen ha idbeli ellentmondasrol van szo,
a kliens olyan multbeli dologgal szembesl, amellyel mar nem tud mit kezdeni.
Tausch (1973) szkeptikus a konIrontacio hatekonysagat illeten. Kiserleti vizsgalatban nem tudta kimutatni, hogy a
terapia eredmenyei javulnanak a konIrontacio hatasara. Mas vizsgalatok arra utalnak (Helm, 1978), hogy a konI -
rontacio hatekony lehet olyan esetben, ha a bazisIeltetelek magas szinten vannak. (Ez esetben a konIrontacio nega-
tiv hatasai sem ervenyeslhetnek.)
Ujabban egyesek a konIrontacio Iogalmat tagabban ertelmezik. Ide sorolnak olyan helyzeteket is, amikor a terapeu-
ta sajat erzeseit, latasmodjat kinalja Iel, hogy ezzel kliensenek munkajat elrelenditse. A konIrontacio nem jelent
Ieltetlenl valami Ieszltseget, negativ erzest, amelyet a terapeuta szakmai Iogasba burkoltan alkalmaz. Az alapelv
valtozatlan: a konIrontacio, mint mas terapeuta-"Iogas" is, csak akkor lehet eredmenyes, ha a kliens ezt elIogadni
kepes es konstruktiv modon tudja Ielhasznalni. Az empatias visszajelzes es a tag ertelemben vett konIrontacio k-
ztt ilyen modon nincs eles hatarvonal (Lietaer, 1988). Az EMP-VERB soran a kliens olyan latasmoddal "szembe-
sl", amely mint lehetseg, rejtetten eddig is megvolt, de elni nem tudott vele. Az uj" es a "regi" latasmod konIron-
talodik.
A fkuszls
Rogers tanitvanya es az iranyzat tovabbIejlesztje, Gendlin dolgozta ki a Iokuszalas (Iocusing) modszeret (Gend-
lin, 1977, 1978, 1986). A modszer segitsegevel a "tudatelttes" es "tudattalan" elmenytartalmakat probalja megk-
zeliteni. A Iokuszalas alapIogalma az aterzett jelentes (Ielt sense), amely valamilyen, nyelv strukturat meg nem l -
ttt tartalom. Ennek a megIejtese a kliens es terapeuta kztti bizalmi viszonyt es erzelmi "egyttrezgest" igenyel
(Mitsch-wingen). Klnsen Iontos hogy a kliens ebben a legkrben teljesen szabadon, a terapeuta minden beIo-
lyasatol mentesen asszocialjon. Ugyanakkor a terapeuta megis intervenial, a tovabbi kereseshez impulzusokat ad.
Gendlin elkepzeleseiben sok uj vonas nincs ahhoz kepest, amit a GYB elmeleterl eddig leirhatunk. Modszere vi -
szont atmenetet kepez a pszichoanalizis Iele, elssorban a rvid-dinamikus terapiakkal mutat rokonsagot (Maian,
1989).
1ematikus beszlgetsek
Rogers eredeti elkepzelese szerint a terapeuta kzvetlenl nem iranyit nem javasol temat. Az eddigiekbl nyilvan-
valo, hogy a kzvetlen iranyitasrol valo lemondas egyaltalan nem jelenti azt, hogy a terapeuta nem iranyit. Az em-
patias valaszok szelektiv megersites reven a kliens gondolkodasat a kivant (nexploracios) iranyba viszik. Elvileg
azt mondhatjuk, teljesen mindegy, mirl beszel kliensnk. A beszed kzvetlen tartalma, a szavak, mondatok csak
vivkzeg, amelynek mely strukturain keresztl szemely megnyilvanul. Ha a beszelgetes semmikepp nem akar be-
indulni, akar az MMPI teszt egyes mondataira adott valaszokat is meg lehet beszelni.
Megis elkerlhetetlen, hogy tematikus beszelgeteseket is Iolytassunk. Nem volna helyes, ha valami rosszul IelIo-
gott "ortodox" elkepzeles alapjan a terapeuta kiterne ilyen igenyek ell: "valamit szeretnek megbeszelni". Vizsgala-
tokat is vegeztek arra vonatkozoan, hogy melyek azok a temak, amelyek beszelgetesbe valo bevonasa javitja a tera-
pia hatekonysagat. Ilyen pl. a vedekezesi mechanizmusok verbalizacioja amelynek hatekonysagat mar igazoltak
(Helm, 1978).
Ugyancsak javitja a beszelgetes hatekonysagat, ha a kliens a szorongasainak Iorrasarol beszel. Peldaul, ha a Iobias
egyen azokrol a helyzetekrl, targyakrol, szemelyekrl tudosit, amelyek benne koros Ielelmet gerjesztenek. Ilyen
esetekben ugyanis deszenzitizalas jn letre (amit a viselkedesterapiakban celzottan alkalmazunk). A terapeuta altal
nyujtott biztonsagos, szorongasmentes legkrben a paciens a szorongasos helyzetekkel (szemelyekkel) szembesl.
Igaz, hogy csak szimbolikusan, szavakon keresztl. Megis, a Wolpe-Iele elvnek (ellenkondicionalas) megIelelen a
helyzetek szorongast kivalto hatasa cskken (Wolpe, 1958).
Mindezek ellenere nyugodtan vallhatjuk, hogy a gyogyito Iolyamatban a beszelgetes temaja - amennyiben nexplo-
raciorol van szo - masodlagos jelentseg.
A terapeuta aktiv fradozsa
A kiIejezes azt jelenti, hogy a terapeuta maga is aktivan reszt vesz a paciens szamara megIelel alternativak kidol -
gozasaban, ezaltal a dntesek "elkesziteseben". Igazaban a terapeuta dntesi Iolyamatokat mozdit el, a kvetkez
lepesekben: problema megIogalmazasa alternativak - dntes. Termeszetesen ezt nem a kliens helyett, hanem vele
egytt tesszk. A terapeuta aktiv Iaradozasa, mint modell, a kliens szamara az utanzasos tanulas mechanizmusa
szerinti minta lehet. Az aktiv Iaradozas pozitiv korrelacioban van az EMP-VER valtozoval (Sander etal, 1972). A
terapia hatekonysagaval valo pozitiv kapcsolatot is kimutattak (Minsel, et al., 1973).
Az aktiv Iaradozas klnsen Iontos olyan helyzetekben, amikor a kliens monologizalasra hajlamos (ld. a kvetke-
z, a beszedvaltas c. Iejezetet).
A beszdvlts
A lelki betegek gyakran monologizalnak. A terapias lesek, ha hagyjuk, veg nelkli szoaradatta silanyulnak. A Ia-
radt orvos akar el is bobiskolhat a szozuhatag kzepette, anelkl, hogy betege eszrevenne. Ez a "szenved mono-
49
log" csak atmenetileg knnyit a beteg helyzeten. St, neha inkabb Iokozza szenvedeset (kognitiv generalizacio re-
ven). A monologizalasra hajlamos beteg rendkivl megterheli a krnyezetet is. A hozzatartozok indulatos visszajel -
zesei csak tovabb Iokozzak a bajt.
A parbeszedre valo keptelensegnek, es a monologizalas elterbe kerlesenek alapja a Iigyelem sajatos zavara.
Mindaz, ami bels elmeny (testi, erzelmi gondolati) a Iigyelmet hatalmas ervel vonja magara, mig a kls elme-
nyek iranti erzekenyseg ugyanakkor hianyos. A Iigyelem beIele Iordulasa, introverzioja nem jelenti Ieltetlenl a
szemelyiseg introverziojat is. A Iigyelemnek ez a zavara tehat a dialoguskeszseg beszkleset eredmenyezi. A part -
ner azt tapasztalja, hogy hiaba probal kzbeszolni, a monologizalo szemely nem, vagy alig Iigyel a masikra. Nem-
egyszer Ielbe se lehet szakitani. Maskor ugy tesz, mintha Iigyelne megjegyzeseinkre, de hamar kiderl, hogy igaza-
ban Il sem Iogta azokat.
A monolog szerepe valoszinleg az, hogy atmeneti megknnyebblest eredmenyez ("jol kibeszeli magat"). Mivel
azonban visszajelzeseket nem Iogad, igy korrekciora sincs mod. Nem nIeltarasrol van szo! Az F ugyanis dialo-
gikus kzeget tetelez Iel. A monolog kialakulasanak Iokozatai vannak, amelyeket a kvetkez modon jellemezhe-
tnk.
1. Az A szemely csak nmagarol beszel, bar latszolag parbeszed Iolyik, de A nem erdekldik B irant. A B-t esetleg
lektheti A szemelye hosszabb tavon azonban erdektelenne valik es elhuzodik tle.
2. A-t nehez Ielbeszakitani, csak sajat magarol es dolgairol beszel. B megnyilatkozasait Iogadja ugyan, de csak r-
viden Ioglalkozik velk.
3. A-t nehez Ielbeszakitani, a masik Iel megnyilatkozasaira csak latszolag reagal, s ugyanott Iolytatja, ahol Ielbe -
szakitottak.
4. A lenyegeben hozzaIerhetetlen, B puszta hallgatova degradalodik.
5. Koros beszedkesztetes (Rededrang), hallgatora sincs Ieltetlenl szkseg.
Az 1. es 2. Iokozattal a mindennapi eletben is igen gyakran talalkozunk.
Lelki betegeknel is gyakori az 1. es 2. Iokozat. A 3. allapot mar tbbnyire klinikailag is deIinialhato zavart jelent,
nem beszelve a tovabbi Iokozatokrol.
A Iaradt terapeuta szamara nagy kisertes az ilyen beteg, mivel klnsebb erIeszites nelkl is "megy az les", a Ii -
gyelem elkalandozhat, pihenhet. Termeszetes, hogy az ilyen terapias ora hatekonysaga is kerdjeles, es a kezeles
evekig elhuzodhat, mig valami jarulekos tenyez miatt Ielbe nem szakad.
A monolog dialogussa Iormalasa a terapeuta aktiv erIesziteset teszi szksegesse. Nem csupan annyiban, hogy le
kell gyznie a monolog sodrasat. Ellenriznie kell azt is, hogy visszajelzeseit a kliens valoban IelIogta-e es ennek
megIelelen valtozik-e valami. Ennek erdekeben neha arra is szkseg van, hogy hatarozottabbak, direktivebbek le-
gynk. Ne Ieledjk, a kliens Iigyelmenek lekteseert Iolyik a kzdelem. A terapias valtozas utja ugyanis a kvetke-
z: monolog-dialogus-nIeltaras-nkepmodosulas-szenvedes cskkenese.
Kiserleti krlmenyek kztt a dialogus monolog viszonyt szamszerleg is kiIejezhetjk. A Speierer (1986) altal
kzlt tIokozatu becslskala ket vegpontjat a kvetkezkeppen deIinialjuk.
1 2 3 4 5
Valtas nincs,?
A kliens Iolyamatosan
beszel sznetekkel,
vagy anelkl, aThta
hallgat
Intenziv valtasok
1-2 kliens mondatra
1-2 Thta mondat
kvetkezik
Az 5. Iokozatu aktivitasra ritkan van szkseg, csak akkor, ha az F nem kell melyseg. A monolog-dialogus vi -
szony a terapias Iolyamatnak termeszetesen csak egy sajatos aspektusat ragadja meg. Raadasul a valtasok szama
nem Ieltetlenl jelzi azt, hogy valodi dialogusrol van szo. A lenyeg a parbeszed tartalmi vonatkozasaiban rejlik,
amit az F es az EMP. VER Iogalmai jobban megkzelitenek.
Az lom jelentsge
A szemelykzpontu iranyzat az almok kerdeset hosszu ideig elhanyagolta. A terapeuta altal kepviselt alapIeltetelek
mellett az almokat ugyanugy Iogadjuk, mint a kliens minden mas kzleset, azaz empatias valaszokat adunk. Ilyen
modon azonban nem tudjuk athidalni azt a szakadekot, amelyet az alomkepek mindennapi elmenyekrl elt "ert -
hetetlensege" jelent. Ugyanakkor a melylelektani iranyzatokban az alomnak kzponti jelentsege van. Freud es ta-
nitvanyai az almokat a "tudattalanhoz vezet kiralyi utnak" tartjak (Der Knigsweg zum Unbewussten). A pszicho-
analizis nem csupan az almok ertelmet kivanja megIejteni, hanem ezen tulmenve az alomertelmezesnek gyogyito
szerepet tulajdonit (Freud, 1985).
A pszichoterapias iranyzatok kzeledesenek egyik jele az is, hogy az utobbi evekben a szemelykzpontu iranyzat
kepviseli is tbbet Ioglalkoznak az almokkal. A pszichoanalitikus az almokat ugy ertelmezi ahogy - elmeleti is-
meretei alapjan - a jelensegeknek ertelmet ad. Ez tehat "idegen ertelmezes" (Fremddeutung). Klnbz analitiku-
sok ugyanazt az almot maskent ertelmezhetik. A szemelykzpontu kutatok az alomnak azt az ertelmet keresik,
amely a kliens sajat vilagabol kiindulva Iejthet meg. Az eddigi gyakorlatban az almokkal kapcsolatban negy elter
megkzelites ervenyesl (Graessner, 1989).
Az "ortodox" velemeny szerint az alom olyan, mint egy projekcios Iellet, az a Iontos, mit vetit bele a szemely, mi -
50
lyen reakciokat nyilvanit ezzel kapcsolatban. Maga a tartalom kevesbe Iontos. Az almokkal valo Ioglalkozas semmi
klnsebb "technikat" nem igenyel, az alapIelteteleket kell itt is ervenyesiteni.
Az ortodox allaspontot Finke Iinomitotta. Az alom Ieldolgozasaban a klasszikus Ielteteleken tulmenen tovabbi te-
rapeuta akciokat javasol. (Konkretizalasra valo Ielkerest, az alomtemak strukturalasat, vezet tema megkereseset,
az alomIigurakkal valo dialogus modszeret stb.) (Finke, 1988).
Vossen eljarasat Ienomenologiai modszernek is nevezhetjk. Az alomtartalmakat a klienssel valo dialogus kerete-
ben probalja megvilagitani. Kzben sajat reakcioit is bevonja a beszelgetesbe. Ezaltal ott, ahol a kliens jelentesado
tevekenysege elakad, a terapeutae jelenik meg (Vossen, 1985). A modszernek eppen ez a problemas oldala. Az
alom a lelki Iolyamatok olyan retegeit erinti, amelyek inkabb a kliens nmagaval valo intenziv, monologikus Iog-
lalkozasat teszik szksegesse es ahol nincs helye a masiknak (Graessner, 1989).
Az almokkal valo Ioglalkozasban a Gendlin-Iele Iokuszalas modszere latszik legigeretesebbnek. Az alomnak min-
dig megvan az "aterzett jelentese" (Ielt sense), amely nem csak erzelmi elmenyekkel, de testi erzesekkel is szv-
dik. A gyakorlatban a Iokuszalas egyik alapIeltetele a bizalmi viszony a partnerek kztt, a terapeuta erzelmi ra-
hangolodasanak olyan Ioka, amelyet "egyttrezgesnek" szoktak nevezni. Ehhez a "savingback" modszert is alkal -
mazhatja, azaz visszamondja a kliens alom-beszamoloit. A terapeuta, bar impulzusokat ad, de teljes szabadsagot
biztosit ahhoz, hogy az aterzett jelentessel kapcsolatos tartalmak megjelenjenek (lenyegen ugyanugy jar el, mint a
pszichoanalitikus, amikor a szabad asszociacio modszeret alkalmazza. A klnbseg inkabb az ertelmezesben van.)
A cel az, hogy az alom jelenteset maga a kliens talalja meg. Neha egy-egy ilyen Ielismeres az "aha" elmenyhez ha-
sonlo, amelyet erzelmi, vegetativ jelek is kiserhetnek, pl. sohaj, siras, ellazulas stb.) (Ielt shiIt).
Az alom nehezen megkzelithet elemeit (erzelmi elIojtas) Gendlin a "bias control" modszerevel probalja a Iokusz-
ba emelni (elitelet kontroll). Felszolitja pacienset, hogy olyan alomelmenyekrl beszeljen, amelyek ellentetesek
azzal, ahogy eber allapotban erez, gondolkodik es cselekszik. Ezaltal elharitott tudatelemek is integralodhatnak a
szemely elmenyvilagaba. Gendlin alomelemzese a szemelykzpontu es pszichoanalitikus gyakorlatot kzel hozza
egymashoz. Ugyancsak kzel all ez az eljaras a katatim kepelmeny Leuner-Iele modszerehez (Leuner, 1985).
A gygyit beszlgets alapfelttelei s a tovbbi kutatsok
Reszletesen leirtuk a szakirodalomban alapIeltetelnek nevezett (basic conditions) harom valtozot. Peldakat mutat -
tunk be arra vonatkozoan, hogy a gyogyito beszelgetes mas szempontrendszer alapjan is elemezhet. Utaltunk arra
is, hogy az alapIeltetelek altal leIedett viselkedes-tartomanyok szeles terleten atIedik egymast. Shlien arra az allas-
pontra helyezkedik egy 1988-ban keszlt interju kapcsan (Meyer Cording, 1988), hogy a Rogers alapIeltetelek kon-
cepcioja elegseges a terapeuta viselkedesenek kimerit leirasara. Ujabb Iogalmak bevezetesere igazaban nincs
szkseg. Ennek azonban Ieltetele, hogy a terapeuta kellen kepzett legyen a "klasszikus" eljarasokban.
Shlien velemenyet tiszteletben tartjuk, mivel a szemelykzpontu iranyzat tisztasagat Ielti az eklekticizmustol, a
"Iellazulastol". Nem szabad azonban Iigyelmen kivl hagynunk mas iranyzatokat, ezek Iejldesi tendenciait. A mo-
dern viselkedesterapia peldaul egyre inkabb a "bels viselkedes", a verbalis Iolyamatok Iele Iordul. A belle kisar-
jado kognitiv szemlelet lenyegeben ugyanabba az iranyba mutat, mint a szemelykzpontu megkzelites. Az utobbi
altal leirt jelensegeket (pl. a szemely torz beallitodasai, "semai") a kognitiv iranyzat egzaktabb Iogalomrendszerrel
irja le. A pszichoterapias iskolak kzelednek egymashoz, s egy integrativ szemlelet kidolgozasa valik lehetsegesse.
Ebben a Iejldesben a szemelykzpontu iskola elsegiti a modem kognitiv pszichoterapiak megalapozasat, azok
"ideologiai" bazisat kepezheti.
Mai szemleletnkben a Rogers-Iele szempontok a pszichoterapias tevekenyseg alapjat kepezik, amelyre azutan a
zavar termeszetenek megIelel beavatkozasi strategia epithet. Ezert is nevezzk az alapIelteteleket a pszichotera-
pia nem speciIikus tenyezinek. A gyogyito kommunikacio alapelveit meg a testi betegsegek orvoslasaban is erve-
nyesitennk kell, hiszen a betegsegekben testi es lelki Iolyamatok szetvalaszthatatlanul sszeIonodnak. Kln Ieje-
zetet erdemelne a pszichoszomatikus betegsegek kerdese, ahol a gyogyito beszelgetesnek "testi nyelvet" kell alkal-
maznia, hiszen a beteg is testi tneteivel Iejezi ki magat.
A TERAPEUTA-VLTOZK EGYSGES SZEMLLETE
Az eddigiekben tbbszr utaltam a bazisvaltozok kztti szoros korrelaciora. Ez a kapcsolat a merskalak megte-
kintese alapjan eleve varhato, hiszen az egyes pontertekek deIinicioi kztt szemantikailag is atIedes van. A FNE
es a masik ket valtozo kztt Tausch (1973) szerint 0,7, Helm klnIele vizsgalatai alapjan 0,65-0,93 kztti korre-
lacio mutatkozik (Helm, 1978). Ha a valtozokat a Barrett-Lennard-Iele kerdivvel merjk, az eredmenyek hasonlo-
ak (Tausch, 1973). Statisztikailag jogos tehat annak Ieltetelezese, hogy a Rogers altal Ienomenologiailag leirt tera-
peuta viselkedes harom aspektusa lenyegeben egyseget kepez. Ezt az allaspontot tovabbi statisztikai kutatasok
megersitik, amelyek Iaktoranalizis segitsegevel elemzik a terapeuta viselkedeset. Ket tipusu megkzelites klnit-
het el.
Ha a leirt alapvaltozokat adottnak tekintjk, a rendelkezesre allo modszerek (becslskalak vagy kerdivek) alapjan
vegezhetnk Iaktoranalizist. igy a meglev keves szamu valtozobol indulunk ki, elre rgzitett viselkedes jegyek
(skalak vagy kerdivek) alapjan. Egy ilyen vizsgalatsorozatban Ahnert es munkatarsai (1974) 600 terapeuta meg-
nyilatkozast elemeztek, tiz deIinialt valtozo alapjan. Ket Iaktort klnitettek el. Az els Iaktor a kvetkez Ibb vi -
selkedesjegyeket tartalmazza: verbalizacio, empatia, elIogadas, ertekel magatartas, melegseg, kongruencia (mind-
ezek a terapeuta magatartasara vonatkoznak).
51
A masodik Iaktort "interpretacios" Iaktornak is nevezhetjk, benne jelenik meg, hogy a terapeuta verbalis kzlesei
mennyire tamaszkodnak a paciens megnyilvanulasaira. A masodik Iaktor 0,4-es korrelaciot ad az empatia-valtozo-
val is, utobbi tehat mindket Iaktorban Iellelhet). Erthet, hiszen az empatias valasz a paciens kzleseire tamaszko-
dik, annak mgttes ertelmet keresi.
Az interpretacios Iaktor ket vegpontjat a kvetkezkepp kep:elfk el.
KI.. Doktor ur, allandoan ennem kell, mar s:a: kilo vagvok.
Thta. 1.. Ertem, s:oval allandoan ennie kell es mar s:a: kilo.
Thta. 2.. A: a: er:esem, hogv n iga:aban csecsemo akar lenni.
Az 1. reakcio igazaban paraIrazis, tehat azonos a paciens megnyilatkozassal. A 2. valasz az eredeti megnyilatkozas -
tol nagyon messze van, kzbe ekeldnek meg bizonyos elmeleti megIontolasok is, amelyek nyilvanvaloan csak a
terapeuta Iejeben leteznek. Egy kztes, szemelykzpontu reakcio lehet pl. a kvetkez:
Thta.3.. Jalami ero haftfa, hogv allandoan egvek, aminek nem tud ellenallni, pedig mar alaposan meghi:ott...
A vizsgalat tehat arra utal, hogy az els Iaktorban egy egyseges, komplex dimenzio jelenik meg, amelyet a bazis -
valtozokkal azonosithatunk. A masodik Iaktor a terapeutanak azt a trekveset takarja amikor a paciens megnyilat -
kozasaiban a rejtett, mgttes ertelmet keresi, rejtett vagy nem tudatos motivumokra utal. Egyeb, hasonlo termesze-
t vizsgalatok is ket Iaktort eredmenyeznek (McNair, Lorr, 1964).
Mas tipusu vizsgalatok nagyobb szamu elemi viselkedesjegybl indulnak ki. Ebben az esetben tehat az elre rgzi-
tett magatartasmintak az eredmenyeket kevesbe beIolyasoljak.
Helm munkacsoportjaban vegeztek ilyen vizsgalatokat (Wyrwich, 1971). Husz azonosithato terapeuta-intervencio-
bol indultak ki. A Ientiekhez hasonloan egy bazisvaltozora utalo es egy interpretacios Iaktor klnithet el. Ebben a
vizsgalatban ezen tulmenen meg ket Iaktor jelenik meg. Ezek leiro elnevezese:
- a nyelvi kiIejezes vilagossaga
- megersit viselkedes.
A kutatasok segitsegevel is alatamaszthatjuk tehat azokat az elveket amelyeket a nyelvi vilagossag kvetelmenye -
vel kapcsolatban elmondtunk. A megersites Iaktora arra utal, hogy a terapeuta verbalizacioja valoban alkalmas a
kliens egyes megnyilvanulasainak beIolyasolasara. (L. A gyogyito beszelgetes hatasmechanizmusa c. Iejezetet).
Az utobbi evekben a szemelykzpontu iranyzat kutatoi a terapeuta gyogyito celzatu akcioit "Ieldolgozasi ajanlat -
kent" (Bearbeitungsangebot) szemlelik (Sachse, Maus, 1987). Ide tartozik a harom klasszikus alapIeltetel, es azok a
tovabbi terapeuta-valtozok is, amelyeket a Ientiekben rviden ismertettem. Egyes helyzetekben (mint pl. az almok
Ieldolgozasa) a terapeuta tovabbi "ajanlatokkal" is elhet, amelyek hagyomanyostol elter modon nagyobb mertek
iranyitast vezetest tesznek szksegesse. A beteget Ielkerhetjk peldaul, hogy a temakat csoportositsa, a Iontosakat
emelje ki, strukturaljon, peldakat hozzon es ezaltal konkretizaljon stb. Mas esetben otthoni Ieladatot is adhatunk, pl.
problemahelyzetek irasos rgziteset kerhetjk. A SZKM ujabb tendenciai a kognitiv terapiak iranyaba mutatnak.
Reszletesen krljartuk a gyogyito beszelgetes egyes aspektusait, elemeztk a terapeuta viselkedese iranti kvetel -
menyeket. Megallapithatjuk, hogy a Rogers-Iele alapIeltetelek kiserletileg egy egyseges hatotenyezben Ioglalhato-
ak ssze. Ehhez tovabbi, ugyancsak altalanosan ervenyesl elklnithet Ieltetelek csatlakoznak, amelyek a gyo-
gyito beszelgetesben mindig szerepet jatszanak (mint pl. az "interpretacios" Iaktor, a megersit hatas). Ezek az al -
talanos hatotenyezk tehat Iggetlenek a valasztott pszichoterapias modszertl vagy a terapeuta altal kepviselt isko-
latol. Szemelykzpontu "modszerrl" tehat annyiban beszelhetnk, amennyiben a terapeuta dnten az altalanos
hatotenyezkre tamaszkodik, es mas kln "modszert" nem alkalmaz a terapia egy adott szakaszaban. A GYB mint
alkalmazott "modszer" a terapias kommunikacionak olyan Iormaja, amely az altalanos hatotenyezk ervenyesleset
igyekszik elmozditani. A SZKM tagabb ertelemben a segit kapcsolatoknak azt az elmeletet jelenti, amely a hu-
manisztikus pszichologiai aramlatok resze, s amelyet Carl Rogers munkassaga inditott el.
Az utobbi evekben Iokozodik az erdekldes a pszichoterapia altalanos hatotenyezi irant, ami reszben a kutatasok
eredmenyeire vezethet vissza. Masreszt azonban a gyakorlat kenyszeriti ki a lelekgyogyaszat kzs trvenyszer-
segei iranti erdekldest.
Az utobbi evtizedekben a lelki zavarok megjelenesi Iormainak atalakulasat Iigyelhetjk meg. Magam kzel harom
evtizede vagyok a palyan, igy ezt a valtozast sajat tapasztalataimmal is ala tudom tamasztani.?Miben all a lelki za-
varok alakvaltasa?
Korabban a lelki zavarok, neurozisok leggyakrabban valamilyen testi tnet Iormajaban jelentkeztek (mint pl. "szerv
neurozisok", hiszterias vagy hipochondrias tnetcsoportok). Ezeket az allapotokat tbbnyire orvosok kezeltek, s ha
pszichoterapiara sor kerlt is, az valamilyen speciIikus beavatkozas volt (pl. szuggesztiv eljarasok, relaxaciok, r-
vid, vagy hosszu dinamikus terapiak stb.). Maskor a lelki zavar valamilyen Ieltn viselkedesi anomaliaban lttt
testet (pl. Iobia, kenyszerneurozis stb.), amely ugyancsak speciIikus, tbbnyire viselkedesterapiai kezelest igenyelt.
Manapsag a lelki zavarok egyre gyakrabban bels, elmenyi zavar Iormajaban nyilvanulnak meg, anelkl, hogy Iel -
tn viselkedesi anomaliakkal talalkoznank. Az emberek "nmaguktol" szenvednek, elegedetlenek, szorongasok
kinozzak ket, nem tudnak rlni semminek, s eletk celtalan, ertelmetlen. A lelki szenvedesnek ez a Iormaja a
szemely melyrehato zavarara utal, amely, mint korabban ramutattam (Tringer, 1989) a lettel kapcsolatos ontologiai
viszony zavarakent is megIogalmazhato. Ezek a szemelyek a klinikumban tbbnyire a "depresszio", vagy "szoron-
gasos neurozis" diagnozisat kapjak. Mivel a lelki zavar bels termeszet, igy nyilvanvalo, hogy a nyelvi struktura-
52
ban is megjelenik. A szemelykzpontu "modszer", amely tehat az altalanos hatotenyezk tudatos Ielhasznalasabol
all, eppen azert alkalmas e "modern" zavarok kezelesere. Nagyon gyakran adodik olyan helyzet is amikor valami -
lyen jol deIinialt viselkedesi zavar (pl. Iobia) megoldasat kveten derl ki, hogy a hatterben szemelyen belli
problemak rejlenek. Ez esetben a "speciIikus" kezelest kveten kerlhet sor a szemelykzpontu terapiara.
A segit szolgalatok Iejldesevel, terjedesevel parhuzamosan varhato, hogy a lakossag egyre szelesebb retegei ige-
nyelnek segitseget. Watts (1966) irja, hogy az egeszseggyi szolgalatok altal Ielderitett depressziok csak a jeghegy
csucsat jelentik. Csak a legsulyosabb zavarok jutnak el a hivatalos szakszolgalatokhoz. Ha a szolgalatok elerhetse-
ge javul, a lelki zavarok korabbi stadiumban kaphatnak segitseget. Ez esetben megint csak a "nemspecikus terapia"
iranti igenyek Iognak nvekedni. Nyilvanvalo, hogy ilyen tmeges segitsegnyujtasra az egeszseggyi szolgalatok
nem kepesek. A GYB alapjait barki elsajatithatja, ha egy bizonyos alapmveltseggel (erettsegi) rendelkezik. Sza-
mos olyan hivatas van, ahol a tanultak alkalmazas szervezett, vagy spontan lehetseg nyilik (pedagogia, lelkipasz-
torkodas, szocialis szolgalatok). Nem arrol van szo, hogy az orszag egyik Iele terapizalja a masikat (bar majdnem
ilyenek az aranyok), hanem arrol, hogy akik hivatasuknal Iogva emberekkel Ioglalkoznak, rendelkezzenek azzal a
kepzettseggel, amellyel masokon hatekonyan tudnak segiteni.
Egy delnemet radio egyik ejszakai adasaban a msorvezet a hallgatokkal beszelgetett, akik problemakkal teleIo-
non Iordulhattak hozza (amolyan Szilagyi-Iele msor, de micsoda klnbseg!). A msort hallgatva azonnal erezhe-
t volt, hogy a vezet szemelykzpontu modszerben kepzett valaki (ezen kivl a beszelgetesbe neha egy-egy szu-
pervizor is bekapcsolodott). Nem Ielejtem el egyik beszelgetest egy gyermekeitl elhagyott anyaval, akit a msor -
vezet rvid 3 perc alatt megoldashoz, konstruktiv dnteshez tudott vezetni, s a teleIonalo asszony erezheten meg-
knnyebblt.
AZ NFELTRS
Az eddigiekben reszletesen elemeztk a terapeuta viselkedeset a pszichoterapias Iolyamaton bell. A beteg vagy
kliens viselkedese ugyanigy intenziv kutatasok targya. Bar kiserletek trtentek arra, hogy itt is tbb nallo kategori -
at klnitsenek el, vegl is a kliensnek a terapia eredmenyessege szempontjabol lenyeges viselkedesdimenziojat
egy Iogalommal, az nIeltarassal (a tovabbiakban F) Ioglaljuk egybe. Magyarul is hasznalhatjuk emellett az "n-
exploracio" kiIejezest. A nemet megIelel: Selbstexploration, SelbstentIaltung, angolul: selI disclosure. Az F Io-
galma szeles viselkedestartomanyt lel Iel. F-nak nevezzk a gyogyito beszelgetes keretein bell a kliensnek azo-
kat a megnyilvanulasait amikor szemelyes, bels elmenyeit Iejezi ki, a beszelgetesben ezekkel diIIerencialt modon
Ioglalkozik, s nmaga szamara uj kvetkezteteseket von le. Melyek ezek a "bels" elmenyek? Ide tartozhatnak er -
zesek, hangulatok, indulatok, amelyek nmagara, masokra, a vilag dolgaira vonatkozhatnak. Erzelemmel telitett al -
lasIoglalasok, beallitodasok, celok, vagyak, remenyek Iejezdhetnek ki. A kliens beszelhet konIliktusairol, ame-
lyekben a sajat szerepet elemzi. sszeIoglaloan azt mondhatjuk, hogy az F-ban a kliensnek nmagarol alkotott
kepe, az nkepe (1. Az nkep c. Iejezetet) jelenik meg.
Az F olyan anyagokat szolgaltat tehat, amelyeknek en-vonatkozasai vannak, nem pedig en-tavoli, puszta tenye-
ket. Lelki zavarokban szenvedk F-aban ezen kivl egy ertektetelez mozzanat is megjelenik.
Az utobbi evekben ismertk Iel, hogy a lelki betegek szenvedeseinek hattereben egy olyan logikai mkdesi zavar
rejtzkdik, amelynek eredmenyekepp a "van" tipusu allitasok knnyen "kell" tipusu allitasokka alakulnak at. Mint
ismeretes, a modern etika alap-problemaja eppen ez: levezethet-e a "kell" (tehat etikai trveny) a "van"-bol. Az
etikusok tbbsege ezt nem tartja lehetsegesnek, es Moore (1903) utan naturalista hibanak nevezi azt, amikor ezt a
levezetest megis megteszi valaki (Naturalistic Iallacy). A lelki zavarok tbbsegeben a "naturalista hiba" mindenna-
pos. A paciens ertektetelez magatartasa az egesz valosagot (benne nmagat is) atIesti, a kell allitasok veszik at a
vezer szerepet. Ebben az ertelemben neveztem a lelki szenvedest (a tag ertelemben vett "neurozisokat") "hypermo-
ralizalt" allapotnak (Tringer, 1989).
Termeszetesen a moralrol nem valamely normativ etika, hanem a IilozoIiai metaetika ertelmeben beszelnk.
A "kell", "nem szabad", "nekem jogom van", "elvarhatom" stb. tipusu allitasok tehat az F Iontos sszetevi.
A Iogalom krljarasa vegett az F alacsony es magas szintjeit kln is jellemezzk. Magas szint F eseten a kli -
ens spontan, vedekez-elharito magatartas nelkl beszel nmagarol, bels elmenyeivel arnyaltan Ioglalkozik, s ez-
altal uj Ielismeresekre tesz szert, st, esetleg dntesre jut es cselekvesi szandekot Iogalmaz meg. Uj tapasztalatra
tesz szert azaltal, hogy valamit ujra Iogalmaz, ujra ertekel, uj vagy modosult beallitodas alakul ki nmagaval, ma -
sokkal es a vilag dolgaival, kztk a jvvel kapcsolatban. Az F Iolyamatanak nagy pillanatai azok, amikor a kli -
ens hirtelen radbben valamire. "Aha" elmenyrl beszelnk a pszichoterapiaban amikor egy uj Ielismeres nyiltan
vagy rejtetten megIogalmazodik. A nyiltan kimondott "aha" elmeny ajandeka viszonylag ritkan rvendezteti meg a
sikerekkel egyebkent sem nagyon kenyeztetett terapeutakat. Megis, ha ilyen tapasztalatunk van, nyugodtak lehe-
tnk, hogy eredmenyesen dolgozunk. Ne gondoljuk, hogy nyilt "aha" elmenyek nelkl a gyogyito beszelgetes ered-
menytelen. Az a tanulasi Iolyamat, amely a paciensben lezajlik, nem Ieltn lepeseken keresztl, hanem csendben,
eszrevetlenl halad elre, s igazi melysegei elttnk rejtve maradnak.
Az "aha" elmennyel mindannyian talalkoztunk mar. Idezznk Iel egy esetet, amikor valamilyen nehez problemat
(akar matematikai Ieladatot) megbeszeltnk egy baratunkkal. Elmondas kzben egyszercsak olyan elmenynk ta-
madt, hogy "je, most mar vilagos, hogy is van ez" "hoppa, most mar ertem" stb. Baratunk esetleg kzbe sem szolt,
csak vegighallgatta, ahogy a problemat eladjuk. A homalyos, kavargo erzelmekkel telitett bels tartalmak szavak-
53
ba Ioglalasa "rendet teremt". A dolgok atlathatova, kezelhetve valnak. Ha szorongas itatja at bensnket, ennek
szavakban valo kiIejezese cskkenti a Ielelmet, hiszen azaltal hogy kimondom, mar szembeslk a dologgal, "le -
gyzm". Azt a Iolyamatot, amely tehat az F resze, amikor bels tartalmakat szavakba, mondatokba ltztetnk,
kognitiv strukturalasnak nevezzk.
Az F alacsony Ioka azt jelenti, hogy a kliens szemelyen nem vesz reszt abban, amit elad, kls esemenyekrl,
szemelyekrl beszel, de envonatkozasok nelkl. Sajat viselkedeserl is beszelhet, de ugy, mint egy kivlallo megIi -
gyel.
Frohburg es Helm (1976) az F kognitiv mozzanatait, pl. a kognitiv strukturalast tartjak dntnek. Faktoranalizis
segitsegevel harom csoportot klnitettek el, s ez egyben az F harom klnbz szintjet is jelenti, kognitiv oldal -
rol megIogalmazva.
Legmagasabb szinten az nkeppel kapcsolatos kognitiv valtoztatasra valo trekves nyilvanul meg, a beallitodasok,
az nertekeles modosulasa Iogalmazodik meg. Egy alacsonyabb szinten a kliens passzivan varja a valtozasokat a
vilagban, masokban, bels valtozasra valo trekves nem kap hangot. A legalacsonyabb szinten az egyen a jelense-
geket, problemakat altalanositva, globalisan targyalja, valtozas iranti igeny egyaltalan nem jelenik meg, vagy csak
nagyon altalanos ohaj Iogalmazodik meg.
Az egyes Iokozatok megvilagitasara lassunk egy peldat, amikor a problema ugyanaz, de a paciens reakciok a Ienti
Iokozatokat tkrzik.
KI. 1.. Nem birom elviselni, ha kesobb fn ha:a a ferfem. Rgtn a:on far a: agvam, hogv most kivel van. Pedig tu-
dom, hogv munkafa nem mindig kis:amithato. Nekem kellene maskepp, knnvebben venni a dolgot. Feltekenv va-
gvok, pedig o hseges.
KI. 2.. Nem birom elviselni, ha ferfem kesobb fn ha:a. S:amtalans:or kertem, mondfa meg pontosan, vagv leg-
alabb telefonalfon. De nem kepes megtenni. Ennvit csak elvarhat a: ember. Allandoan munkafara hivatko:ik.
KI. 3.. Nem birom elviselni, ha ferfem kesobb fn ha:a. Tudfa, manapsag mennvi baf trtenik, ha:assagok bomla-
nak fel. Nem olvan a: elet, mint regen..
Az F bels strukturajanak egyik komponense tehat kognitiv jelleg. Ujabban kognitiv problema-megoldasrol be-
szelnk. Helm munkacsoportja (Helm, Frohburg, 1987) az F sszetevit vizsgalva arra az eredmenyre jutott,
hogy a kognitiv problemamegoldas tekinteteben egeszsegesek es betegek csoportjai kztt klnbsegek vannak.
Pszichoterapias kezeles Iolyaman a betegek tbbsegenel a kognitiv problemamegoldas keszsege nvekv jelleg.
Az F egy masik komponenset intraperszonalis kommunikacionak nevezzk (IPK, angol megIelelje: selI-talk).
Lenyegeben bels monologrol van szo, amelyben elssorban az nmagunkrol alkotott ertekel velemenyek szere-
pelnek, de ide tartoznak mas szemelyekkel, esemenyekkel kapcsolatos ertekelesek is, amennyiben bels monolog
targyat kepezik. Fentebb mar utaltam arra, milyen nagy szerepet jatszanak a "moralizalo" jelleg ertekelesek a lelki
egyensuly szempontjabol. Az IPK vizsgalatara szerkesztett kerdives modszerek alapjan is igazolhato, hogy neuro-
tikusok csoportja klnbzik az egeszsegesektl, megpedig a vart iranyban, neurotikusok monologja tbb negativ
ertekelest tartalmaz. (Tnnies, Tausch, Tausch, 1981). Szamos vizsgalat igazolja, hogy sikeres terapia soran a pozi -
tiv ertekelesek aranya nvekszik (hazankban pl. Fodorne Pogany J., 1987.
Az F ket komponense egymassal szoros kapcsolatban van. Az egyikben bekvetkez valtozasok maguk utan von-
jak a masik sszetev valtozasait is. Ez a szoros kapcsolat nem veletlen: tbb pozitiv ertekeles tbb uj problema -
megoldasi modot jelent es Iorditva.
Vannak mar olyan specialis modszerek, amelyek az F sszetevinek celzott Iejleszteset szolgaljak. Ilyen pl. a po-
zitiv nverbalizacio Iejlesztesenek modszere (Tringer, 1987), vagy olyan eljarasok, amelyek a problemahelyzetek
kognitiv megoldasanak keszseget javitjak. Mivel ezek a modszerek mar a kognitiv terapiak terletere tartoznak, eb-
ben a knyvben reszletesen nem Ioglalkozunk velk
Az nIeltaro Iolyamat egy olyan kzegben valosul meg, ahol kliens es terapeuta szoros kommunikacios egyseget
kepeznek. Egymasra vannak utalva, ahol is a kliens hozza a tartalmat, a terapeuta pedig a Iolyamatert Ielels
(amennyiben erre Ielkeszlt szakember). Vagyis a terapeutatol Igg, mi trtenik a kliens altal "szallitott" szemelyes
anyaggal.
Az F soran a kliens sajat nyelvi strukturai jelennek meg. Ezek modosulasa egyben az nismeret kibvleset, az
nkep gazdagodasat jelenti. Ezek a nyelvi strukturak azok a bels szabalyokat tkrzik, amelyek semaja szerint a
kliens az inIormaciokat Ieldolgozza. A terapeuta azaltal, hogy ezeket a "szabalyokat" "megszolitja", verbalizalja,
masIajta szabalyok lehetseget is Ielvillantja. Ezaltal a "maskepp is lehet" lehetseget kinalja Iel. Nezznk egy pel -
dat:
KI.. Eges: napom elromlott, mert reggel ss:etrtem a kavescses:emet. Ketbalke:es vagvok.
Thta. Leesett a cses:e, es mindfart gvefogvottnak ere:te magat, s e: eges: napfat meghataro:ta.
A kliens itt, mint latjuk, generalizaciot hajt vegre, egyedi tapasztalatbol altalanos trvenyt alkot. A nyelvi kiIejezes
alarendelt ok-hatarozo sszetett mondat (Elromlott, mert...) A terapeuta mellerendelt sszetett mondat Iormajaba
adja vissza a kzlest (leesett a csesze, es...).
A pszicholingvisztikai vizsgalatok kimutattak, hogy a lelki zavarokban szenved szemelyek beszedeben tbb az
alarendel sszetetel, szemben normal szemelyekkel, kik tbb mellerendelt sszetetelt hasznalnak .
A terapeuta ezen tulmenen az "sszetrtem" iget "leesett szoval tkrzi vissza. A kliens a trtenesbe ugyanis be-
54
vonja szemelyet, magara von egy veletlen esemenyt. A terapeuta visszajelzese az esemeny es a szemely klnva-
lasztasat teszi lehetve.
De nezzk tovabb a parbeszedet.
KI.. Igen, ha valamit hiba:ok, nagvon le tud trni. Meg ilven kicsiseg is.
Thta.. Apro baklveseket is s:emelves kudarcnak ere:.
KI.. Pers:e. Es ilven nap mint nap elofordul. Telfesen kifordulok magambol ilvenkor.
Thta.. Egv-egv kis hiba, mintha figvelme:tetne valamire. KI.. Igen..., alapfaban veve eges: eletem egv nagv kudarc.
Az F soran a kliens sajatos, egyeni inIormaciokezelesi modjat is Iigyelembe kell vennnk. Vizualis akusztikus ki-
nesztezias (latasi hallasi, mozgasos) kezelesi modot klnbztethetnk meg. A dnten vizualis szemely igenyei,
jelzi, hatarozoi vizualis jellegek a hallasi tulsulyu szemelye pedig akusztikusak. A terapeutanak ezt Iigyelembe
kell vennie, es visszatkrzeseiben az adott nyelvi "terkepet" kell hasznalnia, klnben nem biztos, hogy megertik
egymast.
Egy pelda Gerl (1981) munkajabol.
1. Pelda (a terapeuta nem tud a kliens nyelvere beallitodni).
KI.. Nem tudom, el tudfa-e kep:elni, ha este ha:amegvek, mar latom hogv megint ke:dodik. bemegvek, 6 (a feleseg)
a konvhaban, egv s:ot sem s:ol. gvet sem vet ram.
Thta.. Ugvancsak csalodottnak ere:heti magat.
KI.. No igen... mit felent a:, hogv csalodott... Nem tudom, hogv vilagitsam meg nnek. . . ( A peldabol lathato, hogv
a kliens ugv er:i, nem ertettek meg.
2. Pelda (Ez esetben sikerl a kapcsolat)
KI. . (mint fent)
Thta.. Igen, latom, e: ugv ne: ki, eleg nvomas:to nnek...
KI.. igen, e:t mondhatfuk (fefbolintas)
Thta. es ha ilvenkor belelatnek nbe, meghallgatnam, mi :aflik le bell (fefbolintas)
KI.. Legs:ivesebben s:o nelkl hatat forditanek es bevagnam a: aftot.
Thta. Igen, hatat forditani, bevagni a: aftot, egv s:o nelkl.
KI.. Igen, mit mondhatnek meg (kerdo vallemeles).
Thta.. (kerdo vallemeles) Igen, mit is mondhatna igv a felesegenek.
KI. . . .hogv egvs:eren ugv er:em magam, mint aki le van s:...va.
A kliens akkor tud az F Iolyamataban elrehaladni, ha mely megertest tapasztal. Ebben igen jelents segitseg, ha
a terapeuta ugyanazokat az erzekszervi reprezentaciokat hasznalja, mint paciens. (Peldankban vizualis es akuszti -
kus kiIejezesek Iordulnak el, melyeket kiemeltnk.)
Erthet, hogy az F irant nagy erdekldes nyilvanul meg a kutatok kreben, hiszen vegs soron a terapias valtoza -
sok ebben a Iolyamatban valosulnak meg. Bar tbb reszkomponensre bonthato, az F egyseges szemleletenek
Ienntartasa a gyakorlat szempontjabol tovabbra is indokolt. Annal is inkabb, mivel - mint lattuk - a terapia eredme -
nyessegenek egyik legjobb mutatoja.
Az F s a "tudattalan"
A melylelektani iranyzatoknak kzponti Iogalma a tudattalan. A lelki mkdeseknek ez a tartomanya az elkepzele-
sek szerint viszonylag nallo "bels eletet" el, s a tudatos lelki Iolyamatokra jelents hatast gyakorol. A tudat sza -
mara csak kiveteles helyzetekben hozzaIerhet (pl. almok), illetve a benne zajlo Iolyamatok szakszer Ieltaras utjan
valnak vilagossa (pszichoanalizis).
A szemelykzpontu iranyzat a tudattalan Iogalmat ebben az ertelemben nem hasznalja. A klasszikus szerzk nem
trekedtek arra, hogy a nem tudatos lelki Iolyamatokat megIelel Iogalmakkal irjak le. Az F soran olyan mgt -
tes kzlesek is Ielszinre kerlnek, amelyek a kzl szamara nem, vagy csak reszben tudatosak. Ez nem azonos a
Ireudi tudattalannal, legIeljebb a "tudatelttes" Iogalmaval azonosithato, hisz nem tudatos, de a tudat szamara hoz-
zaIerhet. Az empatias visszajelzes, a VERB eppen ezt a Iolyamatot mozditja el. A szemelykzpontu iranyzatot
gyakran azzal vadoljak, hogy elhanyagolja a "tudatalatti" Iolyamatok elemzeset. A Ielreertes abbol Iakad, hogy a
mai szerzk a tudattalan Ireudi ertelmezeset altalaban nem Iogadjak el. A nem tudatos lelki mkdesek kialakulasat
Iiziologiai modell segitsegevel ertelmezik. Bense (1989) szerint a nem tudatos lelki jelensegek olyan keszsegekbl
alakulnak ki, amelyek kezdetben a szemelyiseg teljes reszvetelet igenylik. Az idegrendszer mkdese azonban
olyan, hogy a gyakorlas, ismetles, es az id Iggvenyeben bizonyos tevekenysegi sorok automatizalodnak (sztereo-
tipiak) es alacsonyabb szint psziches Iolyamatok vezerlete ala kerlnek. Zavarok eseten e mozzanatok ujra a k-
zeppontba kerlhetnek (pl. ahogy az iras teljesen automatikus, de "irasgrcs" eseten - mogigraIia - ujra tudatossa
valik.
Az F mrse
Truax (1961) szerkesztett els kztt becsloskalat, amely az F meresere szolgalt. Tausch (1973), majd Helm
(1978) ezt a skalat nemet nyelvre atdolgozva, modositottak. Hasonlo eljarast Iejlesztett ki Eckert es Schwartz is
(1973).
A Helm ltal mdositott 1ruax 1ausch skla (nexplorci)
Fokozat Jellemzes
55
1. A beteg nem beszel nmagarol, sem a sajat viselkedeserl, sem bels elmenyeirl. Csupan eseme -
nyekrl szemelyekrl es targyakrol nyilatkozik anelkl, hogy bels elmenyekrl tenne emlitest vagy altalanos be-
szedIordulatokat hasznal.
2. A beteg sajat viselkedeserl beszel anelkl, hogy bels elmenyeket hozna Ielszinre.
3. A beteg sajat magatartasarol vagy panaszairol es ezek lehetseges okairol beszel, bels elmenyek
gyanithatok vagy Iutolag kerlnek Ielszinre.
4. A beteg sajat viselkedeserl es bels elmenyeirl beszel. Megnyilvanulasai a bels elmenyeket ille-
ten altalanosak es homalyosak.
5. A beteg tulnyomoan bels elmenyeirl beszel, es megnyilvanulasai e tekintetben konkretak.
6. A beteg kizarolag bels elmenyeirl beszel. MegIontolja, hogy nehezsegei milyen krlmenyek
kztt lepnek Iel es intenziven es erzelmileg is telitett modon Iaradozik azon, hogy arnyalt latasmodra tegyen szert.
7. A beteg arnyaltan es alaposan Ioglalkozik sajat nehezsegeivel. Bels elmenyeiben es viselkedeset
illeten uj sszeIggesekre bukkan es kepesse valik arra, hogy nmagat jobban megertse.
8. A beteg melyrehatoan es diIIerencialtan Ioglalkozik bels elmenyeivel, aktivan Iaradozik azon,
hogy ezen elmeny Ieltarasabol kvetkezteteseket vonjon le es uj viselkedesmodokat keres.
9. A beteg uj Ielismeresekre tesz szert a bels elmenyek elemzese alapjan, uj viselkedesmodokat talal,
megIontolja ezek kvetkezmenyeit
A 8. es 9. pont sszevonhato a kvetkez modon: a beteg melyrehatoan es diIIerencialtan Ioglalkozik bels elme-
nyeivel. Ekzben uj latasmodra tesz szert, lehetseget lat uj magatartasmodokra, es ezek kvetkezmenyeit a gya-
korlatban is megIontolas targyava teszi (kiegeszit pontot adunk, ha a beteg arrol beszel, hogy a gyakorlatban is
megprobalkozott mar uj magatartasmodokkal).
A Truax-Tausch-Helm skalaval kapcsolatos kezdeti tapasztalataink magyarra Iorditas (es nyelvi egyszersites) utan
nem voltak mindenben kedvezek. Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy a skala 0 Iokozatot nem tartalmaz. Ezert a
verbalizacio skalahoz hasonloan egy 8 pontos nexploracio skalat dolgoztunk ki (Tringer-Pinter, 1989), amelyben a
Truax-Tausch-Helm skalaval szerzett tapasztalatokat is hasznositottuk.
Az nexplorcis skla (1ringer-Pintr)
0 A p. nem nmagarol beszel, hanem esemenyekrl, szemelyekrl
1 A p. Ikepp panaszairol beszel, akar testi, akar lelki vonatkozasban
2 A p. sajat viselkedeserl beszel, ennek bels elmenyi vonatkozasai nelkl
3 A p. bels erzelmi elmenyei utalasok Iormajaban megjelennek vagy sejthetek.
4 A p. nagyreszt bels elmenyeivel Ioglalkozik
5 A p. nagyreszt bels elmenyeivel Ioglalkozik, nmagahoz valo viszonyarol beszel, nmagat ertekeli
6 A p. intenziven Ioglalkozik bels elmenyeivel es uj sszeIggesekre bukkan, ezaltal nmagarol alkotott
ismeretei nvekednek, realisabba valnak
7 A p. nmagarol szerzett uj ismeretei alapjan viselkedesvaltozasokra trekszik, illetve uj magatartasmo-
dokkal probalkozik.
A skala tetelei, mint latjuk, egyszerbbek, konkretabbak, mint a hasonlo nemet skala. A pontozas ezert knnyebb,
az egyes Iokozatok knnyebben es egyertelmbben azonosithatoak. Erre utal az az sszehasonlito vizsgalatunk is,
amely ugyanannak pszichoterapias atiratnak a ket skalaval valo kiertekeleset hasonlitja ssze. A magyar skala szo-
rasertekei alacsonyabbak mint a nemet (F probaval sszehasonlitva).
Az F meresenel Iigyelembe kell vennnk, hogy ez a valtozo nehezebben ertekelhet, mint peldaul a verbalizacio.
Az atlag meghatarozasahoz legalabb 8 megnyilatkozast kell Iigyelembe vennnk. Egy terapias les egeszet jol Iel -
merhetjk ugy, hogy az ora els, masodik es harmadik harmadabol keszitnk egy-egy 8 megnyilatkozasbol allo at -
lagot. Az F merteke valtozik a terapias orak alatt. Altalaban emelked tendenciat mutat, vagy kezdeti emelkedes
utan nagyjabol egyIorma marad. A pszichoterapia kezdeten az F nagy ingadozasokat mutathat, kesbb allandobba
valik (amennyiben a terapia megIelelen halad).
Szamos vizsgalat igyekszik Ieltarni az F dimenzio bels strukturajat. Jlisch (1974) abbol indult ki, hogy a "bels
tartalmak" megjelles tul altalanos. Arra keresett valaszt, hogy nincsenek-e specialis "bels tartalmak", amelyek az
F Iolyamataban lenyeges szerepet jatszanak.
Harom Iaktort klnitett el:
Fl: Erzesek es erzelmi allapotok megIogalmazasa.
F2: Az nkeppel valo Ioglalkozas
F3: Sajat celok es vagyak Ieltarasa.
Az Fl es F2 szigniIikans kapcsolatban van az F egeszevel. F3 azonban nem Az 1. es 2. alvaltozo interkorre -
lacioja alacsony, vagyis viszonylag Iggetlen reszskalakrol van szo.
Az F3 tehat nem lenyeges eleme a gyogyito beszelgetesnek. A terapeuta az Fl es F2 tipusu megnyilatkozasok-
ra koncentraljon, ezeket ersitse meg. Tematikus megIogalmazasban ez azt jelenti, hogy a kliens beszedenek lenye-
ges eleme: sajat viselkedese es tulajdonsagai (ahogy latja). Sokkal kevesbe Iontos, hogy a hivatasaval kapcsolatos
problemairol beszeljen. Eckert es Schwartz (1972) az F Iogalmat t bipolaris Iogalomra bontja Iel, s az adott sze-
mely ezekkel mint szemantikus diIIerenciallal (Osgood) jellemezhet.
56
1. Sajat elmenyek es attitdk megjelennek-nem jelennek meg.
2. Erzelmi kzelseg-tavolsag.
3. Sajat erzesek elIogadasa-elutasitasa.
4. A beszed bels-kls vonatkozasa.
5. A bels tartalmak megnyilvanulasa diIIerencialt- globalis.
Speierer (1986) az F Iogalman bell het Iaktort klnitett el, amelyek leiro megnevezese azok legIbb tartalmara
utal.
1. Erzesek es szemelyes tapasztalatok
2. Kzvetlen, jelenidej ateles es tapasztalatok
3. Tapasztalatok es az nkep inkongruenciaja a viselkedesen bell
4. Az nkeprl szolo kzlesek
5. Tapasztalat-konstruktumok:
Ertekeles
rigid
Felelsseg:
valtozekony
Szimbolizacio
6. Problemakhoz Izd viszonyok
7. Szemelyekkel kapcsolatos viszonyok.
Az F tehat tag koncepcio. Magaba Ioglalja mindazokat a tenyezket amelyek altal a gyogyito beszelgetes hatasa
ervenyesl. Ezert - mint mar utaltunk ra, az eredmenyesseg kriteriumanak is tekinthetjk. Eredmenyes terapia soran
az F merszamai mind egy lesen bell, mint a terapia egesz Iolyamatat illeten, emelked tendenciat mutatnak.
Egyb pciens-vltozk
Gendlin, Rogers egyik kzeli munkatarsa ugy veli, hogy a gyogyitasban a legIontosabb, hogy a paciens aktivan t-
rekedjek uj tapasztalatokra.
Elkepzeleseit a 60-as evektl kezdve, meg Rogers munkatarsakent dolgozta ki a Wiscosini Egyetemen. Az "Experi -
encing" Iogalma Iejezi ki ezt az aktiv, tapasztalatkeres, ujraertekel magatartast
(Gendlin, 1961). Az F elemzesenel lattuk, hogy az uj tapasztalatokra valo trekves lenyegeben az eredeti deIini -
cioban is megvan. Mindket ismertetett skala tartalmazza magasabb ponter tekekkel - az F-nak ezeket a mozzana-
tait.
Rogers is hasznalja az experiencing Iogalmat. Szamara ebben a Iolyamatban a nem tudatos erzesek, tapasztalat-ele-
mek tudatossa valnak. Rogers itt kimondatlanul a tudattalan klasszikus Iogalmahoz nyul vissza. A nem tudatos el-
menyek nkepbe valo integracioja, tudatossa valasa Rogers ertelmezeseben passziv Iolyamat, amely a terapeuta
empatias reIlexioi segitsegevel valosul meg.
Gendlin ertelmezese tulhaladja az emocioknak azt a IelIogasat (amelyet Rogers is kepvisel), hogy leteznek erzel -
mek kognitiv-inIormacioIeldolgozo Iolyamatok nelkl is. Gendlin implicit (rejtett, aterzett, prekonceptualis) jelen-
tesekrl beszel, amelyek aktiv inIormacioIeldolgozas utjan explicit szimbolumok Iormajaban jelennek meg. Az
implicit tartalmak is a tudat reszei, barmennyire homalyosak es strukturalatlanok legyenek is azok. Gendlin ezzel a
megIogalmazassal a tudattalan egy uj ertelmezeset adja. Nyelvi jelensegkent is leirhatjuk a Iolyamatot. Az implicit
jelentesek ertelmezese, strukturalasa, majd az uj ertelmezesek alkalmazasa lenyegeben hermeneutikai Iolyamat,
amelynek segitsegevel a viselkedesvaltozas letrejn.
A GYGYIT BESZLGETS EGYES VLTOZINAK KAPCSOLATA
A kiserleti pszichoterapia merszamai kztt Iolyamat- es allapotvaltozokat klnithetnk el. A Iolyamatvaltozok a
terapia idbeli leIolyasanak kvetesere alkalmasak, az id Iggvenyeben valtozo ertekeket vesznek Iel. Az eddig
targyalt terapeuta- es paciensvaltozok mind ebbe a csoportba tartoznak. Az allapotvaltozok az id Iggvenyeben
nem, vagy csak alig valtoznak, de a terapia alakulasat beIolyasoljak. Ezek a terapeuta es a paciens szemelyehez k-
ztt valtozok. Ide tartoznak azok a merszamok is, amelyek a terapia hatekonysagat, eredmenyeit mutatjak.
Az sszeIggeseket egy blokksemaval abrazoljuk, amelyet eredetileg Truax es CarkhuII dolgozott ki, es
Helm(1978) modositott. Helm abrajat nemi valtoztatassal vesszk at.
Attekintjk a blokksema egyes elemeinek kapcsolatat kln-kln, utalva a legIontosabb kiserleti adatokra.
57
1. sszefggs: Mar tbbszr emlitettk, milyen szoros a kapcsolat a VERB es az F kztt. Az sszes kutatasi
eredmeny kzl ez a legbiztosabb, stabil sszeIgges, statisztikailag egyertelmen igazolhato. Ha elemi szinten
vizsgaljuk a kapcsolatot, azaz egy terapeuta kzles es a rakvetkez kliens megnyilatkozas kztti korrelaciot ele-
mezzk, altalaban 0,6-0,7 krli ertek adodik. Az sszeIgges Iorditva is ervenyes: a kliens-kzles es a rakvetke -
z terapeuta kzles kzti kapcsolat is szigniIikans. Valoszin hogy itt nem csupan kzles kzles kapcsolatokrol van
szo. Az egesz Iolyamat VERB szintje van beIolyassal az F mertekere, illetve Iorditva. A ket valtozo kzti kapcso-
lat a terapias lesek egeszere vonatkoztatva is Iennall. Az F-sal kapcsolatos Iolyamattanulmanyok leggyakoribb
modszere az, amikor sikerrel es eredmenytelenl kezelt csoportokat hasonlitanak ssze. Sikeres csoportok eseten az
F szintje eleve magas vagy a kezeles elrehaladtaval emelked tendenciat mutat (PIeiIIer, 1975). Az eredmenyte -
len csoportokban ezzel szemben az F szintje inkabb cskken tendenciaju (Eckert, Schwarz, 1973, es mas tanul-
manyok). Az F erdekes modon sikeres csoportban is cskkenhet a terapia utolso lesein (Ahnert es mtsai, 1974).
3. abra A gvogvito bes:elgetes egves valto:oinak kapcsolatait bemutato sema
Truax es CarkhuII (1965) egy kiserletben a terapeutakat arra kerte, hogy egy adott jelre, meghatarozott ideig, tuda -
tosan rontsak le verbalizaciojukat. Kimutathato volt, hogy ezen idszakok alatt a kliensek F ertekei is cskkentek.
A kiserletet Iorditva is elvegeztek: klienseket arra oktattak ki hogy nIeltaro kzleseiket egy adott jelre szntessek
be es semleges dolgokrol beszeljenek. Kiderlt, hogy az alacsony szint F csak olyan terapeutaknal cskkenti a
VERB erteket, akiknel az eleve alacsony szint volt. Jol verbalizalo szakember teljesitmenyet tehat a "rosszul n-
Ieltaro" kliens nem tudja lerontani.
A VERB-F korrelacio nem terapias kapcsolatban is kimutathato. Fiatalkoru bnelkvetk es nevelik kztti be-
szelgetesekben is ervenyes az sszeIgges (Glck, 1975).
Kimutattak, hogy az explorativ magatartas az F merteket (Frank, 1964) cskkenti. Ugyanilyen sszeIgges all
Ienn a "tudattalan motivumok ertelmezese" megjelles terapeuta-akciokkal kapcsolatosan is (Matarazzo, 1965).
Ha a terapeuta nyelvezete homalyos, vagy ellenkezleg, szelssegesen egzakt, egyarant cskken az F szinvonala
(Lazarus, 1967). Ha a terapeutavaltozok - Iaktoranalitikai tanulmanyok alapjan - egysegesen szemleljk, ugy az el -
s Iaktor minden eleme szigniIikans kapcsolatban van az F-sal. A 2. Iaktorban csak a "paciens verbalis megnyi -
latkozasaira valo hagyatkozas" mutat sszeIggest az F valtozojaval. Az "interpretacio" vegponton ez a Iaktor
mar nem hatekony. Valoszin, hogy a paraIrazis nev reagalas es lelektani elmeleteket belevetit intervencio kzt
Ieluton van az optimalis terapeuta magatartas.
Egy olyan sszeIgges is kimutathato, hogy minel gyakoribb a VERB egy lesen bell, az F annal magasabb
szint. Ez bizonyos Iokig a terapeuta aktivitasa mellett szol.
A abran 1-gyel jelzett sszeIggesre vonatkozo kutatasokbol a 70-es evektl kezdden a kvetkez Ibb megalla-
pitasokat szrhetjk le (amelyek a gyogyito beszelgetes "alaptrvenyei" is lehetnenek) (Helm, 1978).
1. A harom alapIeltetel a kliens F-sanak nvekedeset eredmenyezi.
2. Az alapIeltetelek hatasara a kliensnel viselkedes- es elmenymod valtozas valamint tneti javulas kvetkezik be.
Ez kzvetett Iolyamat, az F-on keresztl valosul meg.
3. Az alapIeltetelek hianya, vagy alacsony szintje az F-t gatolja es negativ kihatassal van a kliens allapotara.
58
4. Hogy a kezeles eredmenyes legyen, a harom alapIeltetel kzl legalabb kettnek magas szinten kell jelen lennie.
5. Az alapIeltetelek hianya, vagy alacsony szintje mellett jobb, ha terapiara vagy segit beavatkozasa nem kerl
sor. Az utobbi tezist Truax es Mitchell (1971) tanulmanya is megersiti: vagyis vannak artalmas terapeutak! A gyo-
gyito beszelgetes ket partnere kztti szoros kapcsolatra utal Fanner (1969) vizsgalata, aki kimutatta, hogy a kliens
ertek-kijelentesei a terapia Iolyaman kzelitenek a terapeuta ertekbeallitodasaihoz.
2. sszefggs: A kliens F-a es a terapia eredmenyessege kzti kapcsolatra mar tbbszr utaltunk. Eredmenyes-
segi kriteriumkent az egyes tanulmanyok a legklnIelebb modszereket alkalmazzak.
Legmegbizhatobbak a katamnesztikus vizsgalatok. Gyakran alkalmaznak tesztmodszereket is a klinikai allapot ja-
vulasanak objektivalasa celjabol. Nem szabad lekicsinyelnnk azokat a vizsgalatokat sem, ahol a paciens veleme -
nyet egyszeren megkerdezzk. Klnsen megbizhato sa ilyen adat ha a kezeles lezarta utan bizonyos id mar el-
telt.
Az F es az eredmenyesseg kapcsolata olyan szoros, hogy elbbit az utobbi merszamakent is hasznalhatjuk a
gyogyito beszelgetesben. Az F kezdeti erteke egyben prognosztikai jel is, a varhato eredmeny mindmag legjobb
mutatoja.
Tehat, ha az F mar kezdetben is magas szint, eredmeny varhato (megIelel terapeutat Ieltetelezve). Eedmenyes
kezelesekre tbbnyire az jellemz, hogy az F ertek emelked tendenciaju, egy lesen bell es az egesz terapia Io-
lyaman is.
A Gendling-Iele "experiencing" tipusu magatartas gyakoribb olyan betegeknel, akiket sikeresen kezeltek.
Gyakran alkalmazott kiserleti elrendezes, amikor eredmenyesen s sikertelenl kezelt betegek csoportjait hasonlitjak
ssze. Ilyen vizsgalatokbol a kvetkez Ibb megallapitasokat szrhetjk le:
- (sikeres betegek) kzleseiben tbb a bels tartalom
- (sikeres betegek) mar kezdetben magas F-t mutamak
- (sikeres betegek) kevesebbet beszelnek tnetekrl, tbbet a jvjkrl.
3. sszefggs: A terapeuta kommunikacioja es a hatekonysag kztti kapcsolat szamos vizsgalat targya. Az ed-
dig ismertetett adatok melle csak egy par kiserleti adatot emlitnk.
Eckert es Schwartz (1973) kzvetlen kapcsolatot igazolt a terapeuta elIogado magatartasa es a hatekonysag kztt.
Barrett-Len-nard egy 1962-es kzlemenyeben nem talal sszeIggest a terapeuta nIeltaro keszsege es a hatekony-
sag kztt. Mint mar emlitettk, ez csak magas szint bazisvaltozok mellett jelent hatekonysagi tbbletet (Helm,
1985). Sikeresen es eredmenytelenl kezelt betegek terapeutait sszehasonlitva megallapithato, hogy az elbbiek
kevesbe autoriter modon viselkednek, kevesbe ragaszkodnak a paciens szobeli megnyilvanulasaihoz (az interpreta-
cio Iaktor ertelmeben 117. old.).
A kepes, szemleletes beszed kimutathatoan javitja az eredmenyeket.
4. sszefggs: A terapeuta "allapotvaltozoi" olyan szemelyi adottsagok, amelyek a gyogyito tevekenyseg soran a
hatekonysagot beIolyasolhatjak. Ezeket a tenyezket knny lenne a "szemelyiseg" globalis Iogalma ala rendelni.
Keves megbizhato adattal rendelkeznk arra vonatkozoan, hogy valamely ismert es merhet szemelyisegvonas a te-
rapiaban lenyeges szerepet jatszana. Nyilvanvalo, hogy a szemelyiseg koros variacioi mar jelents akadalyt jelente-
nek, hiszen meg enyhebb (neurotikus) zavarok is inkongruens viselkedest eredmenyezhetnek. Nem egy pszichote-
rapias iskola a "szemelyisegnek" tulajdonit dnt szerepet a hatekonysag szempontjabol anelkl, hogy pontosabban
meghatarozna, mirl van szo. Kachele (1988) meltan kritizalja ezt a szemleletet.
Nyilvanvalo, hogy azok a beallitodasok, amelyekrl az ElIogadas Iejezetben szo esett, ugyancsak a szemelyiseg
tartozekai, es szerepk rendkivl Iontos. Az attitdk Iormalasa a kepzes Ieladata. Az allapotvaltozok legIontosab-
bika: a kepzettseg, a gyogyito beszelgetesre vonatkozo rendszerezett lexikalis ismeretek, es a megIelel vezetes
mellett megszerzett gyakorlat
McNair es Lorr (1964) a terapeutak ket csoportjat klnitette el. "A" terapeutak elssorban tarsadalomtudomanyos
elkepzettseggel es szemlelettel rendelkeztek, a "B" terapeutak pedig termeszettudomanyos szemlelettel. Azt elta-
lalta, hogy a "B" terapeutak sikeresebbek. Velemenye szerint a "B" terapeuta eszlelesei pontosabbak, iteleteiben
Iggetlenebb.
Helm igazolta, hogy az nmagukat elIogado es ertekel terapeutak masokat is knnyebben elIogadnak. A sikeres
terapeutak nyitottabbak, nIeltarasra hajlamosabbak.
A blokkdiagramm a 4-es sszeIggest ket iranyunak jelzi. A szaggatott nyillal azt kivanom kiIejezni, hogy a gyo-
gyito tevekenyseg kzben a terapeuta maga is valtozhat. Erre vonatkozo vizsgalatot ugyan nem ismerek, de kzel 3
eves tapasztalataim megis emellett szolnak. Bar a terapeuta a kliens nkiIejtesere reagal, tehat szemelyeben bizo-
nyos Iokig kivl marad a Iolyamaton.
Ugyanakkor megis benne van. Tevekenysege soran szamos uj Ielismeresre, akar esetenkenti "aha" elmenyre tesz
szert, olyanokra, amelyek szamara is ujak. Ha valakin sikerl segiteni, hosszas, Iaradsagos munkaval, ez olyan el-
meny, mint mikor az epitesz rmmel es megknnyebblessel ratekint mvere. Mert ezutan mar az epitesz sem
egeszen ugyanaz, mint eltte volt. A terapeuta intenziven atel masok eletet. Masok tapasztalataban resztvesz, ezal -
tal ismeretei kibvlnek, a "massag" iranti toleranciaja nvekszik. Bar ketelyeim is vannak, de elkepzelhetnek tar -
tom, hogy egyes szemelyek, akik sajat lelki problemaik miatt valasztanak segit hivatast, vegl is megtalaljak sajat
egyensulyukat is a gyogyito tevekenyseg soran.
59
5. sszefggs: A gyogyito beszelgetes javallatainal meg reszletesebben is szo lesz arrol, milyen esetekben milyen
problemak megoldasaban szamithatunk sikerre. Szamos vizsgalat igazolja, hogy a szemelykzpontu modszer ered-
menyesebb olyan szemelyeknel, akiknel bels, elmenyi zavarok vannak elterben (szorongas, depresszio, nerteke-
lesi zavarok). ManiIeszt viselkedesi zavarok mas tipusu beavatkozast tesznek szksegesse (pl. kenyszeres betegseg,
vagy zavaro szokasok eseten viselkedes terapiat kell alkalmazni). Termeszetes, hogy csak iranyvonalakat lehet
megadni aszerint, hogy milyen tipusu zavar uralja a kepet.
Szamos vizsgalat igazolja, hogy az eletkor nem jatszik szerepet az eredmenyek szempontjabol (sajat tapasztalataim
megersitik ezt: egy 67 eves betegnel gyogyito beszelgetessel nagyon szep eredmenyeket ertem el). Kzkelet Iel -
Iogas, hogy Iiatalabbak pszichoterapiara jobban reagalnak. Valoszin, hogy az ilyen tapasztalatok hattereben in-
kabb motivacios problemak rejlenek. Az eletkor elrehaladasaval a valtozas iranti igeny talan cskken. Masreszt
viszont a terapeutak altalanossagban nagyobb erdekldessel Iordulnak a Iiatalabb betegek Iele. Nem arrol van tehat
szo, hogy a valtozashoz szkseges tanulasi kepesseg az eletkor elrehaladasaval parhuzamosan cskkenne (kiveve
termeszetesen az idskori agybetegsegekben szenvedket).
Azok a probalkozasok, amelyek pszichologiai tesztek segitsegevel probaljak a terapia eredmenyesseget megjosolni,
nem vezettek eredmenyre. Sem a projektiv, sem metrikus tesztek alapjan nem sikerlt kzvetlen hatekonysagi mu-
tatot kidolgozni.
A szemely pszichoIiziologiai allapota es a terapia eredmenyessege kztt ujabban bizonyos sszeIggeseket mutat -
hattunk ki. Sajat vizsgalataim arra utalnak, hogy azok, akik egy bizonyos Iigyelemtesztben a Iigyelemkszb szint -
jet nvelik, jobb kilatasokkal rendelkeznek, mint azok, akik cskkentik (Tringer, 1980). Kopp es munkacsoportja
(Kopp, 1990) kimutatta, hogy pszichoIiziologiailag "stabil" betegcsoport terapiara jobban reagal, mint a labilis"
csoport".
. sszefggs. Olyan tipusu vizsgalatok, amelyek az F keszseget vetik ssze valamely kliens allapotvaltozoval,
az elbbiektl reszben elter eredmenyre vezettek. Pszichometriai tesztek (MMPI, Szorongas skalak stb.) k -
ztt talaltak olyan mutatokat, amelyek alacsony szint F-t jeleznek. Ilyenek: alacsony F skalaertek (MMPI) ala -
csony Taylor skalaertek magasIoku rigiditas es agresszivitas mutatok. Az F szempontjabol kedveztlen jelek to-
vabb, ha a paciensben nincs kitartas, ugyanakkor neleglt. Az nelIogadas igen alacsony szintje ugyancsak kedve-
ztlen. Rontja a kilatasokat, ha a betegnek szomatikus-orvosi kezelesek iranti igenye van elterben.
A hatekonysagert Ielels tenyezket kzvetett modon vilagitjak meg az olyan tipusu vizsgalatok, amelyek negativ
kimenetel pszichoterapiak elemzesebl indulnak ki. Bizonyos esetekben meg magas szint F mellett is ered-
menytelen kezeles. A kudarcok okait Mathies es mtsai (1985) a kvetkez csoportokba soroljak:
A) Paciens-allapotvalto:oira viss:ave:etheto okok.
- a kezelessel kapcsolatos irrealis elvarasok, a pszichoterapias helyzet el nem Iogadasa
- motivacios problemak
- a korallapot jellege (pl. sulyos depresszio, igen merev negativ nkep stb.)
B) A paciens folvamatvalto:oira viss:ave:etheto okok.
- alacsony szint F
- a terapias segitseg elIogadasara valo keptelenseg
- ersen krlhatarolt problemakr
C) Terapeutavalto:ok, melvek a kudarcert felelosek lehetnek.
- inkongruencia
- hibas indikacio
- merev hipotezisek
- a terapias kapcsolat zavarai
- a Iarmakoterapia hianyos integracioja, amikor is az utobbi valamiIele "idegen test" a terapiaban.
A negativ kimenetel kezeleseknel tehat nem kizarolag az alapIeltetelek hianyaival kell szamolnunk.
Az 5. es 6. csoportba sorolt vizsgalatok reszben atIedik egymast, hiszen a terapia eredmenyesseget kzvetve, az F
segitsegevel is jelezni lehet. Az ilyen tipusu vizsgalatokat - nemi szarkazmussal -ugy Ioglalhatjuk ssze, hogy an-
nal jobban gyogyul a beteg, minel kisebb a baja (vagy: a terapia szempontjabol legoptimalisabb beteg a legegeszse-
gesebb). Azt hiszem, altalanos trvenyrl van szo: egy rendszer zavaranak helyreallitasa annal kisebb energiat ige-
nyel, minel kisebb a zavar.
A gyogyito beszelgetes azonban nem egy homeosztatikus egyensulyban lev "emberrendszerrel" Ioglalkozik, ha-
nem egy allando mozgasban, Iejldesben lev szemellyel. A szemely mozgasa valamilyen nmagan kivl lev n-
magat meghalado pont Iele iranyul (Ezt a "pontot", eletcelt, az elet "ertelmet", mindenki egyeni modon valaszolja
meg. Az is "valasz", ha elharitja a valaszt.)
A szemelykzpontu terapiaban arra treksznk, hogy az embernek ezt az nmagat meghalado, transzcendalo moz-
gasat tamogassuk. Rogers maga nvekedesi potencialrol beszelt, amely a lelki zavarokban mintegy "megreked", s a
terapeuta Ieladata ennek 'beinditasa".
Velemenyem szerint a "nvekedes" lenyege az "nmagat meghaladas". A terapia ezert nem csupan egy rendszer
egyensulyanak helyreallitasa, hanem neveles, educatio, azaz vezetes, egytthaladas.
60
AZ NKP
A szemelykzpontu pszichoterapia kulcsIogalmarol van szo, mivel a terapiat ugy is leirhatjuk, mint az nkep beIo-
lyasolasara valo trekvest. A Iogalom szamos meghatarozasa Iorog kzkezen. A magyar szakirodalomban gyakran
en-keprl beszelnek (Pataki 1982). Zld (1982) hasznalja az nkep kiIejezest, amely magyarul szerencsesebben Ie-
jezi ki a Iogalmat (a tovabbiakban K). Angol nyelvterleten a selI Iogalom terjedt el. Nemetl Selbstbild, vagy
Selbstkonzept elnevezes hasznalatos, utobbi mar utal az nkep kognitiv jellegere: nkoncepcio-nIelIogas.
A Iogalmat tbb oldalrol is krljarjuk. Leiro deIiniciokent egyelre Iogadjuk el, hogy az K: nmagunkrol alko-
tott ismereteink sszessege. Bar ezek az ismeretek valtozekonyak, az K valami allandosagot is jelent. "Az enIo-
galmat ugy kell ertelmeznnk, mint egy tartos es viszonylag szilard kognitiv strukturat, amely ama helyzetek abszt-
rakciojan nyugszik amelyekben az egyen kepet alkot nnn szemelyisegerl" (Wiechardt, 1977).
A Freudi szemelyisegelmelet kzponti Iogalma, az Ego (das Ich) meg elesen nem valasztja kln az ennek a szub-
jektumban atelt aspektusat. Lundholm (1940) mar klnbseget tesz szubjektiv es objektiv selI kztt. Kelly (1955)
enpszichologiajaban az ego-Iogalom mar csak az objektiv selIre vonatkozik. A nemet szocialpszichologia a Selbst -
bild-Freidbild megklnbztetest hasznalja. Selbstbild (nkep): ahogy en latom magam, Fremdbild: ahogy masok
latnak engem (Hiebsch-Vorwerg, 1980). Az en-pszichologia harmadik kulcsIogalma az idealkep (Ideaibiid), vagy
en-ideal.
Az en strukturajanak szocialpszichologiai elemzese soran az alabbi valtozokkal kell szamolnunk:
A, illetve B A es B szemelyek konkret kommunikacios helyzetben megIigyelhet viselkedese.
A' A szemely nkepe
B' B szemely nkepe
A" A szemely "idegen-kepe", vagyis ahogy B latja A-t
B" B szemely "idegen-kepe", vagyis ahogy A latja B-t
A kvetkez sszeIggeseket allithatjuk Iel:
A' ICA, B", SAB)
B ' m, A", SAB)
A" I(B, B', A, A', SAB)
B" KA, A', B, B', SAB)
SAB jelzi a partnerek kzti viszonyt.
A tovabbiakban az egyszerseg kedveert az "idegen-kepet", (A", B") a szemely realis enjevel (A ili. B) azonositjuk,
azaz Ieltetelezzk, hogy a krnyezet a szemelyt realisan erzekeli.
Az K attitdk rendszerekent is meghatarozhato (SheriI, 1956). Ez annyit jelent, hogy nmagunkkal kapcsolatban
beallitodasokat alakitunk ki, amelyek menten a krnyezeti jelzesek irant erzekenyebbek vagyunk. Ezert az OK in-
Iormacio-elvaraskent is megIogalmazhato.
Lassunk egy szepirodalmi peldat arra, mikent torzitjak a negativ elvarasok a szemelypercepciot.
"Kzvetlenl a szerkesztsegi szoba eltt alltam, egyszer csak kinyilott az ajto, s varatlanul egy Iekete ruhas, szem-
veges, paposkep emberrel talaltam magam szemben. Osvat Ern volt. Kisse meghajolt, es majdnem alazatosan
kerdezte: - Mit tetszik parancsolni?
Bemutatkoztam, eldadogtam valami gyatrasagot, s atnyujtottam a verseimet.
- n az? - kerdezte Osvat egesz teste kiegyenesedett, pillanatok alatt valosaggal oriassa ntt, s a magassagokbol
nezett le ram elegedetlenl es ktekedn. Ugy ereztem, atlat a ruhamon, a brmn, a husomon, mint valami b-
ns, kivizsgalt steten eg, bevegezett szemeivel. Utananyult az irasaimnak es azt mondta:
- Azt hittem, n egy megtermett kovacslegeny, Iekete bajusszal es hatalmas izmokkal.
- Nem, kerem, o, nem - dadogtam, es ereztem, el vagyok veszve. Hatarozottan ereztem, hogy a verseim sorsa mar
el is van intezve, akarha csak a hatam mge dobtam volna azokat. Elzleg ugy gondoltam, hogy megkerem, mind-
jart olvassa el verseimet, most azonban szo sem lehet ilyesmirl. Nem mondhattam es nem kerdezhettem semmit.
Nyujtotta a kezet, s mar ereztem hogy ki vagyok teve az ajto ele."
A negativ K elvarasainak tkreben szemnk eltt torzul a percepcio. Elszr megjelenik a szrke, papos, szereny
Osvat Ern, majd ahogy Kassak egyre kisebb lesz, ugy lesz Osvatbol orias.
A trtenet igazsagahoz tartozik, hogy Osvat nem kzlte le Kassak verseit (Kassak, 1983).
A Ienti Iggvenyekbl is kvetkezik, hogy az K a realis en resze (A' resze A-nak). Az K valtozas, vagy az nis -
meret Iejldese azt jelenti, hogy A' kzelit A-hoz. Az nkep sajat viselkedesnk ertelmezesi rendszere, nmagunk-
rol alkotott hipotezis.
A terapias gyakorlatban nem ritkan adodik olyan helyzet, amikor az "nkep nhipotezis" gondolatot Ielhasznal -
juk. A betegnek nmagara vonatkozo (tbbnyire negativ) ertelmezeseit mint hipotezist kezeljk. Amennyiben az il -
let ezt el tudja Iogadni, megnyilik az ut mas ertelmezesek szamara is. Az K abszolutisztikus merevsege egy
adott ponton valamelyest oldodik. Vegynk egy hetkznapi peldat
KI.. Pers:e, e:t is elrontottam. Altalaban
akarmihe: fogok, balul sl el... Tis:ta kudarc - abszolutisztikus (K)
a: eges:...
Thta. A: eset alapfan a: a velemenve,
61
hogv n egv kudarcos ember. - hipotezis
KI.. Igen... bar vannak, akik irigvkednek
ram, s:ep csaladom van, fo allasom... - korrekcio
Az K stabil, az entudat Iolytonossaganak, azonossaganak legIbb biztositeka. Eppen ezert ellenall a valtoztatasi
trekveseknek. A valtozassal szembeni ellenallas a klasszikus vedekezesi mechanizmusokon keresztl valosul meg
(Anna Freud, 1971). Ezeket ma kognitiv Iolyamatokkent irjuk le.
Az K stabilitasanak Ienntartasat a krnyezettel valo interakcios krk biztositjak, amelyek ugy mkdnek, mint
egy negativ visszacsatolasos rendszer, amely tehat az egyensuly kilengese eseten annak helyreallitasat biztositja,
vagyis az nkep megersdik. Az Eric Berne (1984) altal leirt emberi "jatszmak" is ilyen interakcios krk. Pl. ha
az K a "gyermekes vagyok" (A') elemet tartalmazza, a kvetkez trtenik.
4. abra A: nkep stabilitasat fenntarto interakcios sema.
Esetnkben a krnyezetbl erkez "Ielntt" interakcio kognitiv disszonanciat jelent, a rendszer egyensulyat vesze-
lyezteti.
Egy betegem, aki nmagat valoban inIantilisnak tartja, nyari elmenyekkel telve erkezik az orara. Par mondatot val-
tunk utjaval kapcsolatban, amely engem is nagyon erdekelt.
Majd igy Iolytatja:
KI.. De meg valami erdekes trtent am' (s:net, var, hamiskasan mosolvog) . . Elmondhatom?
Thta. Mintha engedelvt kellene kernie, vagv bi:tatast.
Amennyiben belesetalok az interakcios "csapdaba", a kvetkezt valaszoltam volna:
- Igen, mondfa csak, fontos, hogv elmondfa (stb.). Ebben az esetben a kvetkez kr valosult volna meg.:
5. abra A fenti pelda interakcios peldafa
Ugyanez a beteg (aki evek ota idlt szorongasos allapotban szenved) a tovabbiakban beszamolt arrol, hogy a nyar
Iolyaman klIldn ismerseinel tlttt par hetet, ahol ragyogoan erezte magat, bar, a nyelvet nem ismerven, velk
alig tudott kommunikalni. De ez egyaltalan nem zavarta t. Sot, amikor egy rokon megjelent es tolmacsolni kez-
dett, ez kiIejezetten bosszantotta.
A Ientiek ertelmeben erthet betegnk Ielszabadultsaga az idegen krnyezetben. Nyelvi megertes hijan a negativ
nkepet Ienntarto kommunikacios krk nem mkdhettek. Altalanossagban az K stabilizacios rendszer mkde-
set a 6. abra tnteti Iel.
62
6. abra A: nkep stabili:acios rends:ere
Az nkepet Ienntarto krk stabilitasa tehat nyilvanvalo. Valtoztatas terapias beavatkozas a szelektiv percepcio il -
letve az ertelmezes szintjen lehetseges.
Az eszlelt es az ertelmezett viselkedes verbalis es nem verbalis semak egyttesekent irhato le. Ezek a semak az
egyenre jellemz erzelmi-tudati allapotokat hataroznak meg (States oI mind, Horowitz, 1986). Az eszlelestl az er-
telmezesig terjed kognitiv Iolyamat egyeni cimkek, nevek alkotasaval is jar, mint pl. a Ienti peldaban a "gyerek
vagyok" megjelles. Meghatarozott tudati allapot meghatarozott egyeni cimkevel jar egytt (pl. gyerek vagyok -
szegyen).
Az K ertekel, minsit jelleg. Az ennel kapcsolatos eszlelesek a pozitiv-negativ ertektengelyen helyezkednek
el. A szemely moralis dimenziojat az enideal hordozza, s az enrelevans eszleles az enideallal valo egybevetes alap-
jan ertekeldik. Az K ertekel aspektusat a kvetkez Iogalmak irjak krl: nbecsles, nelIogadas, nertekeles,
nelegedettseg, nbizalom, illetve ezek negativ parjai.
Elettani vonatkozasban az K Iigyelmi preIerenciak egyttese. Vagyis az K vonalaba es inIormaciok irant (en-
relevans inIormaciok) a Iigyelem kszbe alacsonyabb. Carver (1979) szerint az K enre iranyulo Iigyelem.
Ennek megertese vegett idezznk Iel egy mindennapos tapasztalatot. Kepzeljk magunkat egy zsuIolt, beszedtl
zajos klIldi vasuti varocsarnokba. Nem ritkan Iordul el, hogy az ismeretlen nyelv beszedaramlasbol ismers
magyar szavakat hallunk ki, mivel a hasonlo hangkepek iranti kszb alacsony. Hasonlo modon szelektaljuk azokat
a jelzeseket, amelyek az nkepbe illenek.
Hilgard (1962) a "selI"-Iogalom ket aspektusat klniti el. Az "objektiv" selI megIelel a hagyomanyos ego-Ioga-
lomnak A selI masreszt szubjektiv elmeny (Ienomenalis selI). A "selI szkebb ertelemben csak a szubjektiv oldalt
jelenti, amelynek az egyen tudataban van. (A tudattalant Hilgard a klsleg deIinialt selI reszenek tekinti). Az ntu-
datnak (K) negy aspektusat klniti el.
- Az nelmeny cselekv jelleg,
- biztositja a szemely Iolytonossagat
- a masokkal valo kapcsolat lenyeges meghatarozoja (k es ego Iedese),
- vegl ertekek es celok hordozoja (enideal, vagy idealis selI).
Az K a viselkedest alapveten meghatarozza. Az nelmeny szamos eleme sorolhato az K atIogo, Ielettes Iogal -
maba, ilyenek pl. a testeszleles, szksegletek, erzesek, hangulatok, dntes-elmeny, gondolati es emlekezettartal -
mak. Mindezek a targyi tudattal szemben a szubjektum reszei (Helm, 1978).
Az K motivacios jelleg. nmaga Ienntartasara, stabilizalasara iranyulo cselekvesre indit, s az nkeppel ellente-
tes inIomaciok elharitasara kesztet. Az egyen az K elvarasainak megIelel akciok megersitesere trekszik. Ez az
Aronson-Iele centralis motivum (Aronson, 11978). Egyeseknel ez a trekves annyira ers, hogy a krnyezeti meg-
ersit visszajelzeseket szinte kiprovokaljak.
Az nkp kialakulsa
Az en Iejldese az adott szocialis kzeggel interaktiv kapcsolatban valosul meg. A krnyezetnek az enre iranyulo
ertekel jelzeseibl azok, amelyek allando jellegek, az enbe beeplve az K reszeive valnak. igy az egyennek n-
magaval kapcsolatos beallitodasait elssorban azok az attitdk Iormaljak, amelyeket krnyezete iranta tanusit.
Az enre iranyulo, ertekel visszajelzesek kzvetitesre minden kommunikacios csatorna alkalmas. A beszed kiala-
kulasaval a gyermeknel a verbalis visszajelzesek is Iontos szerepet jatszanak. Az europai kulturaban a Ielntt sze-
melyre iranyulo verbalis minsites tbbnyire "tilos", illetve intenzitasa a kor elrehaladtaval egyre cskken. A Iel-
nttkori K ezert nagymertekben elterhet a krnyezet velemenyetl (K - idegenkep klnbsege).
Egyes szocialis szerepek hordozoi Iele az emberek meg inkabb megszrik visszajelzeseiket es ugy reagalnak,
ahogy az illet elvarja. E szerepek hordozoi abba a veszelyes helyzetbe kerlnek, hogy hiteles visszajelzeshez nem
63
jutnak, s egyre nagyobb szakadek jn letre vilaguk es a valosag kztt szemelyisegk eltorzul.
Sarbin (1952) az K Iejldesenek harom szakaszat klniti el.
1. A testi K kialakulasa (szomatikus selI) soran a csecsemnel elklnl a sajat test es a krnyezet elmenye. Ez
nyilvan a mozgas Iejldesevel Igg ssze.
2. A mozgasos K kialakulasa (receptoreIIektoros selI) soran a gyermek megtanul banni a krnyezeteben lev tar-
gyakkal. A mozgasos akciok sikeres vagy sikertelen kimenetele minsit es megersit jelleg. Pl. amikor a kis -
gyermek kanallal tanul enni, a siker vagy kudarc visszajelzese ritkan marad el.
3. A szocialis K (szemely) kialakulasa soran olyan visszajelzesek erkeznek a krnyezetbl, amelyek nem csupan
egy-egy akciora, hanem a szemelyre magara vonatkoznak. Pl. amikor az anya a kanallal valo etkezes kapcsan
"gyes vagy", "gyes Iiu a Pistike" stb. tipusu, vagy ezzel ellenkez visszajelzeseket ad.
Ebbl a peldabol erthet hogy a szl negativ beallitasa eseten "Pistike" altalaban negativ minsitest kap. Ez annal
is knnyebb, mert a kisgyermek kanallal valo etkezeset ritkan lehet egyertelm sikernek, vagy kudarcnak elkny-
velni. A rendszeres negativ visszajelzes soran a gyermek megtanulja, hogy ninditotta akcioi altalaban nem sikerl-
nek, s szemelyeben is elmarasztaljak.
A Ielnttkori negativ K es ezzel jaro kudarc-orientacio kialakulasanak ez az egyik lehetseges mechanizmusa.
A krnyezeti minsit akcionak a konkret cselekedetrl a szemelyre valo altalanositasa rendkivl gyakori jelenseg
Ielnttkorban is. Altalaban zavarok Iorrasa akar az emberkzi kapcsolatokban, akar a szemelyen bell. Globalis,
nem diIIerencialt szemelypercepcio, illetve K-zavar jelen lehet. A kognitiv pszichologiaban logikai hibak kze
soroljuk ezeket a korai kvetkeztetesrl, vagy indokolatlan altalanositasrol beszelnk (Tringer 1987, 1989) (pl. le-
ejtettem egy poharat - lam milyen szerencsetlen vagyok. Vagy: x megcaIolt engem - igazaban egy utalatos alak).
Amennyiben tehat a krnyezet a gyermekkel szemben negativ attitdt alakit ki, ugy ez a majdani Ielntt nkepe-
nek reszeve valik. Maskor a csaladi struktura olyan egyensulyi allapotot hoz letre, amelyben a gyermek mintegy Ie-
szltseglevezet, vagy stabilitast Ienntarto szerepbe kenyszerl nem ritkan klinikai tnetet "Iejleszt ki" a csa-
lad-rendszer Iennmaradasa erdekeben (pl. anorexia nervosa).
Az ilyen modon kialakulo szemelyisegzavarok mintegy allatki-sereltes modellje a Seligman altal leirt "tanult kiut -
talansag" Ilear-ned helplessness Seligman 1972). Ha az allatot hosszabb idn at kiszamithatatlan, veletlen eloszlasu
bntetes er, egy id utan teljesen passzivva valik, elvesziti azt a kepesseget, hogy aktivan vedekezek a veszelyekkel
szemben. Sulyos depresszios szemelyisegzavarok eseten vilagosan lathato egy ilyen mechanizmusnak a mkdese.
Az K s a relis n viszonya. A kognitiv disszonancia. A vdekezsi mechanizmusok
Az K tehat beallitodasok, maskent megIogalmazva, Iigyelmi preIerenciak rendszere. Ha a krnyezet inIormacio
kinalata ettl elter, Ieszltsegi allapot lep Iel, amely az idegrendszeri aktivacio nvekedeset eredmenyezi (a szerve-
zetet "akciora" kesziti Iel). Az aktivacio nvekedes aranyos a vart es kapott inIormacio kztti elteressel, mint ezt
Simonov (1969) leirta, s az alabbi Iormulaval Iejezte ki.
Emocio ersseg N(I
n
-Ia)
N igeny, I
n
szkseges, I
a
rendelkezesre allo inIormacio.
A vart es kapott jelzes kztti elteres embernel tbbnyire interaktiv kapcsolatokban valosul meg. Festinger (1957)
ezert kognitiv disszonncianak nevezi ezt a jelenseget, s az erre epl elmeletet. A disszonancia olyan viselkedese-
ket indit be, amelyek az eredeti egyensuly helyreallitasat celozzak.
A kognitiv disszonancia tehat annak a Iggvenye, mennyire ter el az K es az "idegenkep", vagyis mennyire latnak
engem maskepp, mint en magamat.
A szemely viselkedesenek egeszerl a krnyezet meglehetsen hiteles kepet alkot, hisz az ember resze nagyobb
rendszereknek, mint csalad, barati tarsasag, munkahely stb. Az K a szemely egeszenek csak egy szkebb szekto-
rat Iogja at. (Ugyanakkor nyilvanvalo, hogy vannak az nkepnek olyan elemei, amelyek masok eltt rejtve marad-
nak.) Megis, egeszeben valoszin, hogy az K a realis en egy szektora. Minel kisebb szektora, annal tbb kommu-
nikacios zavarra lehet szamitani. Az nismeret Iejlesztese - a terapia is - azaltal javitja a helyzetet, hogy az K a re-
alis en egyre szelesebb terleteit Iogja at. Kognitiv disszonancia csak olyan visszajelzesbl adodik, amely az n-
keppel nem esik egybe.
A pszichoanalizis joval korabban Ielismerte a szemely en-ved mechanizmusait, amelyeket Anna Freud irt le el-
szr (1971) atIogo modon. Rendszere klasszikussa valt s a pszichologiai gondolkodas szerves reszet kepezi. Elne-
vezeseit reszben mas iskolak is atvettek.
Festinger a kognitiv disszonancia helyreallitasara szolgalo mechanizmusokat ket csoportra osztja.
1. Adaptaciot elmozdito, inIormaciot Ielvev Iolyamatok:
- a beallitodasok
- a reakciomod
- a standardok
- a szocialis krnyezet valtoztatasa.
2. Inadaptiv, inIormaciot elharito Iolyamatok:
- a gondolkodas leallitasa
- elIojtas
64
- tagadas
- torzitas
- bagatellizalas stb.
Az nkeppel nem egyez jelzesekre adott valasz tipusokat Hiebsch es Vorwerga kvetket csoportba sorolja:
1. Azonosulas. Az egyen elIogadja a jelzest es nkepet korrigalja.
2. Latszat-azonosulas: a jelzest elIogadja, de K-igazodas nem kvetkezik be.
3. Racionalizalas: az inIormacioIorras "megindoklasa"
4. Az inIormacioIorras elutasitasa, leertekelese
5. Kontraszt-hatas, un. "bumerang"-eIIektus, az l-es tipus ellentettje, az nkep meg szilardabba valik.
A pszichoterapias gyakorlatban olyan szemelyekkel dolgozunk, akik nkepzavarokban szenvednek, s a disszonan-
cia megoldasara inadaptiv, inIormaciot elharito mechanizmusokat vesznek igenybe.
Az nkeppel ssze nem egyeztethet jelzes tehat a kognitiv disszonancia amely szorongast valt ki. A szorongas
dezorganizalt viselkedesre vezet, amely nem csupan az aktualis helyzet megoldasat gatolhatja. A tartosan szorongo
egyen hosszu tavon is "dezorganizalt", dnteskeptelen, tervei nincsenek, vagy valtozekonyak, nincs hatarozott celja
az eletben, nem tudja, mit akar stb. Nem veletlen, hogy a neurotikus betegek egyik leggyakoribb verbalis Iordulata
a "nem tudom" kzben Iel sem vetdik, hogy "megtudhatna").
KI. 1.. Doktor ur, mitol s:orit itt a torkom, ugv er:em, megfulladok, nem tudom, mi lehet, talan a paf:smirigv, nem
tudom...
Th.. Mint tudfuk, meg nincs telfesen rendben. A s:orongas neha fulladaser:essel far, a paf:smirigve rendben van...
KI. 2.. Bor:as:to ross:, s:oval nem tudom... mi lehet e:... vi:sgalat kellene...
A kezeles celja ebben az ertelemben tehat az K korrekcioja, amely az inIormaciot Ielvev mechanizmusok el-
mozditasan alapul. Rogers ugy Iogalmazza meg, kevesbe operacionalizalt nyelven, hogy az egyen kepes legyen ed-
dig elharitott tapasztalatait is enjebe integralni.
A kvetkez idezetben irodalmi peldajat latjuk annak, milyen ers a negativ nkep Ienntartasara iranyulo kesztetes,
amely az elter visszajelzesek ellenere is ugy szelektalja a tenyeket, hogy az nkep stabilitasa ne valtozzek.
"Fordult a vilag kereke. Elbb meg Iuldokoltam az iszapban, s most erzem a Iriss legaramlatokat, mintha valahol
kint a szabadban, egy zld domb tetejen allnek. Alig akarok hinni a szemeimnek. Finom papirosra nyomtatott, szep
lap, olyan, mint a Nyugat, vagy talan meg szebb. S mind komoly, jelents nevek, akik irnak bele. De most valami
kellemetlent veszek eszre. A szerkesztseg nehany sort irt a verseim ele, es ez szinten rosszul esik. Az olvasok Ii -
gyelmet Ilhivjak a versekre, s megirjak, hogy a kltjk huszonharom eves, Iiatal vasmunkas.
Jolan kzben Ilebred, s most halkan kerdezi:
- Mi az, Kasi, mit kaptal?
- Megjelentek a verseim a Renaissance-ban, es egy levelet kaptam a szerkeszttl. Kivancsi volt ra, odavittem es
megmutattam neki. - 0, milyen boldog vagyok! - mondta. Latod, egyszer megis maskeppen lesz.
- Nem tudom, miert irtak oda, hogy huszonharom eves vasmunkas vagyok.
- Azert, mert ilyen szep verseket irsz. Elkeseredetten Ieleltem:
- Ha olyan szepek lennenek a verseim, akkor nem kellett volna odairni, hogy huszonharom eves vasmunkas irta
ket. Ezzel valoszinleg azt akartak mondani: tessek elnezni neki a dolgot, hiszen csak egy huszonharom eves vas -
munkas. Pedig vagy jok ezek a versek, vagy nem jok? Kinek mi kze van ahhoz, hogy en mi vagyok. Ha nem jok,
akkor ne kzltek volna le, s ha jok, akkor ne mentegetzzenek miattuk.
- Nem mentegetznek, hanem dicsernek teged.
Anyam is egy nezeten volt Jolannal, de az en szamomra ez nem jelentett semmit. Megbantottnak, lenezettnek erez-
tem magam. Ilyen volt az en szocialistasagom. Se kegyelmet, se elnezest nem kerek senkitl. Ne gyamolitsanak,
hanem becsljenek meg. Sohasem kepzeltem el magamrol, hogy zseni vagyok. Mas Iiatal kltk ezzel hencegnek,
es ezzel mentegetik a hibaikat, en Itylk az ilyesmire. Es maskepp latom a dolgokat, amit csinalok, azt becslete-
sen megcsinalom, s vagy megerdemlem a megbecslest, vagy dobjanak a Ienebe." (Kassak, 1983).
Az inIormacio-elharito mechanizmusok tbbnyire nem tudatosak. St a Iigyelem szelektiv preIerenciaja mar elemi
erzekszervi szinten is megvalosul.
A perceptualis elharitas egyik ismert kiserleti igazolasa a kvetkez: tachisztoszkoppal a latomezbe vetitenek k-
lnIele szavakat, amelyek reszben semlegesek, reszben obszcen, szocialisan tilalmas kiIejezesek. Ahogy a megvila-
gitasi idt a kszbalattitol kezdve Iokozatosan nvelik, kimutathato, hogy az obszcen kiIejezesek Ielismerese csak
hosszabb megvilagitasi idre kvetkezik be. A kiserletet szamtalan variacioban elvegeztek. A Ireudi "elIojtas" me-
chanizmusanak kiserleti bizonyitekat latjak benne.
A disszonancia elmelet valamint a kognitiv iranyu pszichoterapiak az en vedekez mechanizmusainak klasszikus
Iormait egy mas, kevesbe metaIorikus Iogalmi rendszerben irjak le. (Lasd a vegetativ nkep c. Iejezetet)
A szemelykzpontu megkzelites is "kognitiv terapia", abban az ertelemben, hogy az K zavarait hiteles, az elhari -
to mechanizmusokat "megkerl" visszajelzesekkel probalja korrigalni.
Az nidel
Freud a "Ielettes en" Iogalmaval irta le az ennek azt az sszetevjet, amely a tarsadalmi elvarasokat hordozza. Az
en-ideal tehat olyan elvarasok rendszere, amelyek a krnyezetbl szarmaznak ugyan, de a szemely reszeve valnak.
65
Az elvarasok ertekel, erklcsi termeszetek, tag ertelemben veve. A viselkedes ezek utan igazodik, s az njutal -
mazas a cselekvesnek az enideallal valo sszemeresbl Iakad.
A moralis Iejldes Iolyamatat elssorban Piaget tarta Iel (Piaget, 1932). Kohlberg (1974) a Iejldes harom Iokoza-
tat klnitette el. A prekonvencionalis szinten a moralis tett valamilyen tekintelynek valo engedelmesseg. (Azert te-
szem igy, mert a szlk stb. igy kivanjak.) A konvencionalis szinten a cselekves a tarsadalmi elvarasok, szokasok
szerint igazodik. (Azert teszem, mert igy szokas, mert masok is igy tesznek.) A posztkonvencionalis szinten az
egyen moralis tette belsve valt trvenybl Iakad. (Azert teszem ezt, mert igy latom jonak.) A szocializacio soran
az en-ideal kialakulasa gyakran szenved zavart. A tarsadalom ertekkzvetit intezmenyeinek diszIunkcioja a mora -
lis sikon jelentkez tarsadalmi beilleszkedesi zavarok elszaporodasaval jar, mint ahogy azt napjainkban tapasztal -
juk.
A moralis ertekekkel valo azonosulas Ioka tehat klnbz. Szentmartoni (1981) mutatta ki, hogy depressziosok
moralis Iejlettsegi szintje (Kohlberg ertelmeben) alacsonyabb, mint normal kontroll csoporte. (Pedig az ellenkez-
jet varnank.) Sajat megIigyeleseim amellett szolnak, hogy a szenvedelybetegek egy reszenel az enideal teljes vagy
reszleges hianyaval kell szamolnunk. Vagyis e szemelyeknek egyszeren nincs viszonyitasi pontjuk, amihez mer -
jek magukat. Ezert is olyan esekenyek a szubkulturak altal Ielkinalt ertekek, vagy alertekek irant. Valamely moralis
elvarasrendszerrel valo hianyos azonosulas tehat a konvencionalis, vagy akar prekonvencionalis cselekvesIormak
elterbe kerleset eredmenyezi. Ez a nyelvi strukturakban is megjelenik. A lelki betegeknel a "kell" tipusu allitasok
eluralkodasaval kell szamolnunk. A modern IilozoIiai etika alapproblemaja az, hogy mikent lesz a "van" tipusu al-
litasbol "kell" allitas. Lelektanilag nyilvanvalo, hogy a "van"-bol a "kell" csak ugy vezethet le, ha valamely sze -
melyen kivli mozzanatot is Ielteteleznk, amelyet nevezznk itt szocializacionak. A lelki betegek "kell" allitasai
arra utalnak, hogy a szemely tovabbra is kls "elvaraskent", nem pedig bels trvenykent eli meg a moralis paran-
csot.
Nezznk egy peldat!
KI. . Fel vagvok haborodva. A ionok mar megint atvert.
Thta.. A fonk tudatosan, vagv akar s:andekosan atverte, ugv er:i. Ertheto, hogv haborog.
KI.. Igen. Pedig en tis:tesseggel elveg:em a munkat, meg csak igerget.
Thta.. Ugv er:i, ha n tis:tesseggel dolgo:ik, elvarhatfa, hogv mas is ugv tegven.
KI.. Igen, e:t el is varom. Meg is mondom neki. Masoknak is mindig megmondom, ha atvernek. Jagv ha lognak, en
meg hu:om a: igat. A munkahelv a:ert van, mert ott mindenkinek dolgo:nia kell, nem pedig masra tolni a feladato-
kat.
Thta.. Masokkal is ss:et:esbe kerl, ha ha:ugsagot tapas:tal. S:eretne a:t a: elvet kepviselni, hogv menfenek a
dolgok, mindenki tegve a magaet.
KI.. Igen, mert ennek igv kell lennie
Az nkp s idelkp tvolsga
Az K es enideal pszichologiai modszerekkel vizsgalhato es bizonyos Iokig merhet is. Tbbek kztt Zld dolgo-
zott ki ilyen modszert az elmult evekben (Zld, 1982). Az K-enideal tavolsaga kzponti szerepet jatszik a szocia-
lis beilleszkedesben. Szoros kapcsolatban van az egyen kzerzetevel bels harmoniajaval. Altalaban megallapithat -
juk, hogy minel nagyobb az elteres az en ket sszetevje kztt, annal nagyobb bels Ieszltseggel szamolhatunk,
annal nagyobb a valoszinsege valamilyen pszichologiai zavarnak.
Block es Thomas (1955) elterese optimalis az egyen szocialis beilleszkedese szempontjabol. A kisIoku elteres ke-
pezi azt a "huzoert", azt a tbbletet, amelyre az egyen trekszik. A ket en-sszetev egybeesese, vagy tul nagy el -
teres egyarant kedveztlen, nem ritkan patologias allapot.
1. Amennyiben az enideal es az K egybeesik, ez rigid, tulkontrollalt, zarkozott magatartassal szokott egyttjarni.
Az nkeppel ssze nem ill jelzeseket az egyen ez esetben tbbnyire elIojtja.
2. Az idealtol valo tul nagy tavolsagot mas neven negativ nkepnek nevezzk. Ez az allapot a neurozisok pszicho-
patologiajanak kzponti kerdese.
Az en ket mozzanata kzti tavolsag es a szocialis beilleszkedes kapcsolata kztti sszeIggest egy Iorditott U ala-
ku grbe jellemzi.
66
7. abra A: nkep-enideal tavolsaga es a s:ocialis beilles:kedes kapcsolata.
Mindket szelsseges helyzet azzal jar, hogy az egyen tapasztalatok iranti nyitottsaga, jatektere beszkl. Mindket
esetben nagy ervel ervenyesl elvarasok uralkodnak: az 1. helyzetben az egyen csak pozitiv visszajelzeseket ke-
pes beIogadni, a masikban csak a negativakat. Elbbi esetben csak siker, utobbiban csak kudarc ertelmezhet. Vila-
gos, hogy az egyen jatektere ezaltal nagyIokban beszkl. Viselkedesenek variabilitasa lecskken, vagyis nagymer -
tekben determinaltta valik. Az optimalis, vagy ahhoz kzelallo helyzetben az ninditotta akciok kimenetele eleve
nem rgzitett, siker, kudarc, vagy azok kombinacioi egyarant elIordulhatnak.
Ne Ieledjk, hogy itt nertelmezesrl van szo. A kudarc-orientalt szemely objektiv siker eseten is kudarcot el at.
Egy Iiskolai hallgato jelesre vizsgazott, megis sirva ment ki a helyisegbl. Kerdeseimre, miert sir, hiszen jelest ka -
pott, a kvetkezt valaszolta: "Igen, de az n egyik kerdesere nem tudtam pontosan valaszolni."
A ket szels helyzetben tehat az expectantia motivum ers, vagyis az a trekves, hogy a trteneseket elre "megirt"
semak szerint ertelmezzk. Minel ersebb ez a motivum, annal kisebb a szemelyiseg plaszticitasa. A plaszticitas a
szemelyisegeknek az a kognitiv adottsaga, hogy mennyire kepes a valosag arnyalt, sokret ertelmezesere.
Az K-enideal tavolsag szoros kapcsolatban van a Gordon-Iele represszor-szenzitizator dimenzioval (Gordon,
1957). Az l-es helyzetben a szemely az nkeppel idegen inIormaciokat elIojtja. 2. helyzetben viszont inkabb a jel -
zes es a bekvetkez reakcio Ielersitese a jellemz. Az egyik azt mondja: nincs problema, a masik azt, hogy a
problema rendkivl sulyos.
Anya kisgyermekevel az utcan setal, ahol Iorgalom alig van. Egy elhalado auto varatlanul dudal, a gyermek meg-
ijed es sirni kezd.
Represszor anya: "Ne felf, kisfiam, latod, fogom a ke:ed, csak dudalt a: auto, fol van, mar nem is sirs:" stb.
Szenzitizator anya: Latod, de fo, hogv fogod a ke:em, vigva:ni kell, ha fn a: auto, multkor is elga:olt valakit stb. A
represszor a Ielelem lekdeset jutalmazza inkabb, a szenzitizator magat a Ielelmi reakciot. A szorongas szocializa-
ciojanak kutatoi is "jobb, illetve baloldali" (right-wing, leIt-wing) szorongas-szocializaciorol beszelnek.
A pozitiv nkep szelsseges megnyilvanulasaival talalkozunk manias, hypomanias allapotokban. Kevesbe kiIeje-
zett Iormaban pszichopatias egyeneknel, egyes paranoid allapotokban eszlelhetjk. A pozitiv K, nem szelsseges
Ionnaban, tbbnyire jo szocialis beilleszkedessel jar egytt. Ez esetben varhato ugyanis a legnagyobb valoszinseg-
gel, hogy az K es a realkep (ego, Fremdbild) egybeesnek. Vagyis a krnyezet is olyannak latja az egyent, mint
sajat maga, ezaltal kognitiv disszo, anciara kevesebb az esely. Aket szels helyzeten viszont az idegenkep az n-
keptl nagymertekben elterhet, s ez az egyent allando kognitiv torzitasra keszteti, konIliktusokba sodorja. (A konI -
liktus magva ez esetben az enre vonatkozo ket elter ertelmezes.)
Az K es enideal primer egybeesese vagy csekely tavolsaga az esetek tbbsegeben nem kepez klinikai problemat.
Ettl el kell valasztanunk azt a helyzetet, amelyet az nkepnek az enideallal valo masodlagos azonosulasa jellemez,
amit ezert masodlagos enidealizacionak nevezek. Elsdlegesen itt itt is negativ nkeprl van szo, azonban az egyen
nmaga negativnak velt tulajdonsagait kivetiti masokra. Tehat a projekcio mechanizmusa dnt szerepet jatszik.
Vagyis a vilag rossz, az emberek gonoszak, mindenki nz stb. Az K helyett az enideal lep el mindennek az en a
merceje. "En" kepviselem a jot, az erklcsset a gonoszsag tengereben. Alapjaban azonban neurotikus strukturarol
van szo. Ezek az egyenek nem boldogok, szenvednek, s krnyezetkkel viszonyuk Ieszlt. Erthet, hiszen minden-
ki lelkiismeretekent lepnek Iel. Klinikailag gyakran depressziosnak minslnek (hosztilis, kritizalo, sertdekeny vi -
selkedeskkel a terapeutakat is nehez Ieladat ele allitjak). A "narcisztikus szemelyiseg" es a masodlagos enidealiza-
cio Iogalma reszben Iedi egymast.
Az K es enideal az ennek egymassal dinamikus kapcsolatban lev ket polusa. Minel realisabb az K (azaz A' es
A kzelit egymashoz), annal realisabb az enideal is. Utobbi azt jelenti, hogy az egyen nem var el nmagatol eleve
megvalosithatatlan dolgokat. Minel nagyobb az elteres A' es A kztt (ez gyakorlatilag negativ iranyu K-torzulast
jelent), annal "pozitivabb" az enideal, vagyis annal irrealisabb elvarasokat Iogalmaz meg az egyen nmagaval
szemben. Az enideal, mint az K ertelmezesi kerete jelenik meg. Ebben az irrealis elvarasrendszerben ami van,
messze esik a "kell"-tl, tehat elmarasztaltatik, negativ minsitest nyer. Az egyen nem nkepevel, hanem enidealja-
val hozakodik el. nmagat "kell", "nem volna szabad" tipusu allitasokkal jellemzi. Erre az allapotra hasznalom a
"hipermoralizacio" kiIejezest.
67
Az nkp fiziolgiai szempontbl
Az eddigiekbl is nyilvanvalo, hogy az K nagyon sszetett, atIogo kategoria. Mivel az agy inIormacio Ieldolgozo
Iolyamataival kapcsolatos nyilvanvalo, hogy az nkepnek Iiziologiai vetlete is van. A Iogalmat ugy hatarozhatjuk
meg, mint az en-relevans inIormaciok iranti szelektiv Iigyelmet. A Iigyelmi keszenlet tehat az inIormaciok bizo-
nyos kategoriaira vonatkozik, amelyeket kognitiv semaknak neveznk (Neisser, 1984). Az k olyan semak rend-
szere, amelyek az egyen enjevel kapcsolatos inIormaciokat "Iognak be".
Olyan enre vonatkozo jelek, amelyek az K semaiba nem illenek, kognitiv disszonanciat eredmenyeznek. Ez Iizio-
logiai aktivacioval jar, ami a szorongas alapja. Az egyen vedekezni kenyszerl, kognitiv "energiat" Iejt ki, pl. az in-
Iormaciot torzitja.
Pl. egy kisebbsegi erzesekkel kszkd hlgy egy semaja: "csunya vagyok". Ezek utan, ha valaki kllemet dicseri,
vagy bokol, gyakran zavarba jn (akrivacio), majd "na, mit akarsz tlem?" megjegyzessel visszaveri a "tamadast".
Tehat "valoban csunya vagyok, csak ez kerni akar tlem valamit." (Kognitiv torzitas.)
A kognitiv disszonancia tehat Ienyegetettseg, amely az agy limbikus lebenyenek bizonyos strukturait aktivalja,
hogy az organizmust "veszely" elharitasara Ielkeszitse. A meneklest vagy tamadast igenyl helyzetben a centralis
szrke allomany aktivalodik. Olds kiserleteibl ismert (Olds es Milner), hogy ezek az un. bntet strukturak, ame-
lyek aktivalodasa embernel negativ erzelmi allapotot eredmenyez. Ha aktivalodnak, gatoljak az un. rmkzpontok
mkdeset, s az egyen pozitiv erzelmi igenyei leblokkolodnak. Az "rmkzpontok" ugyancsak a limbikus lebeny
reszei aktivalodasuk pozitiv erzelmi allapottal jar (Septurn videk, medialis elagyi kteg). A bntet kzpontok tar-
tos aktivalodasa, vagy relativ tulsulya a depressziok patomechanizmusaban is szerepet jatszik. Ha az K nagymer -
tekben elter az idegen-keptl, az egyen gyakran kerl a kognitiv disszonancia allapotaba. Ez esetben a bntet kz-
pontok aktivalodasa reven megn a valoszinsege annak, hogy a valosagot negativ erzelmi szinezettel elje at. A k-
vetkezmeny lehangoltsag, a negativ elmenymod eluralkodasa.
A negativ nkp. A depressziv kognitiv rendszer
A gyakorlo pszichoterapeuta, mint emlitettem, tbbnyire olyan lelki zavarokkal Ioglalkozik, amelyekben az K ne-
gativ iranyu eltolodasa kepezi a tnetek hatteret. Klinikailag ide sorolhatjuk a szorongasos allapotokat (szorongasos
zavar, panik szindroma, Iobias, kenyszeres tnetcsoportok), valamint a hangulatzavarral jaro korkepeket. Bar az
enidealizacio nem ritka, de ide tartoznak egyes "hiszterias" korIormak is. Ezen tulmenen szamos olyan kritikus al -
lapota lehet az embernek, amikor lelki betegseg nelkl is megrendl nertekelese, nem talalja helyet az eletben stb.
Lelki tanacsadas elsegitheti az egyensuly visszaszerzeset, st sikeres esetben az egyen egy-egy krizisallapotbol
valami nismereti tbblettel kerl ki.
Szamos vonatkozasat erintettem a negativ nkepnek. Mivel lenyegenel Iogva kognitiv jelensegrl van szo, celsze-
r, ha a negativ nkepet kognitiv terminologia alapjan irjuk le. Az elmult evekben reszletesen tanulmanyoztam
azoknak a kognitiv-nyelvi semaknak a rendszeret, amelyek a legklnIelebb lelki zavarok hattereben megtalalhato-
ak (Tringer, 1986. 1989).
Mivel diagnozisoktol Ig-
getlen egyseges inIorma-
cioIeldolgozasi zavarrol
van szo, a Depressziv
Cognitiv Struktura (DCS)
elnevezest hasznalom. Az
egyen sajatos valosaglata-
sat es ertelmezeset vizs-
galjuk, ezert a DCS tanul-
manyozasa ismeretelmele-
ti es hermeneutikai kerde-
seket is Ilvet.
68
8. abra A depress:ios kognitiv struktura
A DCS piramis alaku, hierarchikus kategoriarenszerben irhato le (8. abra). A piramis csucsan az altalanos, minden-
re kiterjed negativ elmenymod helyezkedik el. Mas megIogalmazasban ez az rmkepesseg megIogyatkozasat je-
lenti. NeuroIiziologiai terminusokban az un. "rmkzpontok" (pleasure center) mkdesenek alulvezereltsege, il-
letve a negativ erzelmi strukturak tulerzekenysege jellemzi ezt az allapotot. Snaith (1987) es masok ezert a depresz-
szio lenyeget az anhedoniaban latjak. A negativ torzulas a nyelvi strukturakban is megjelenik. Leggyakrabban az
"igen, de..." nyelvi Iordulat arulja el az anhedonia jelenletet. (A gyakorlatban ugy jarunk el, hogy a betegnek vala-
milyen, allapotara utalo pozitiv visszajelzest adunk, amelyre altalaban az "igen, de..." semaval valaszol. Vagyis
pozitiv inIormacio Ieldolgozasara nem kepes, a "de" szocskaval negativ csatornakra valt at.)
A negativ elmenymod eluralkodasa az egyennek a lethez valo viszonyat altalaban is meghatarozza, ezert a piramis-
nak ezt a csucsat ontologiai szintnek is nevezzk.
A DCS eggyel alacsonyabb szintjen helyezzk el azokat az altalanos kategoriakat, amelyekben a depresszios inIor-
macio-preIerenciak sszegyjthetk. Beck (1976) harom ilyen kategoriat allitott Iel, es ezt kognitiv triadnak nevez-
te el. Ezek: a vilag, az nmaga, a jv. A pszichoterapias gyakorlat azt mutatja, hogy e kategoriak kztt a nyelvi
strukturakban az "en es a masik" tipusu valaszok a leggyakoribbak. E kategoria klnvalasztasa (az ennel kapcsola-
tos, illetve a vilaggal kapcsolatos kategoria terhere) ezert indokoltnak latszik. Javasoltam ezert, hogy kognitiv "tet -
rad" alapjan osztalyozzuk a legaltalanosabb kategoriakat. Ez a szint a letezes, a letben valo reszesedes konkret
modjara utal, s ugyancsak az ontologiai sikhoz tartozik (Heidegger: "In-der-Welt-Sein").
A kognitiv tetrad kategoria-rendszere alatt azok az alapvet beallitodasok helyezkednek el, amelyeket Beck es
munkatarsai basic assumptionnak, alapIelteveseknek nevezett el. Ezek altalanos attitdk, amelyek a tetrad vala-
mely elemevel kapcsolatos depresszios semakat Ioglaljak egybe, s jellegzetes inIormacio torzito mechanizmusokat
hordoznak.
Az alapIeltevesek masodlagos Ieltevesekre bonthatoak (secondary assumptions). A masodlagos Ieltevesek mar
nyelvi strukturat ltenek es jellegzetes mondat-tipusok Iormajaban Iogalmazhatjuk meg ket. E mondatokban az in-
Iormacio torzitas meg nyilvanvalobb. A piramisnak a primer es szekunder Ieltevesek terletere es reszet ismeret -
elmeleti (epistemiologiai) siknak nevezzk, mivel a valosag megismeresenek egyeni depresszios mechanizmusat
hordozza.
A masodlagos Ieltevesek konkret szituacio-viselkedes elemekre, illetve ezeknek megIelel konkret nyelvi allitasok-
ra bonthatoak. Az elemzesnek ez a Ienomenologiai sikja, s ezen a terleten Iolyik a terapeuta es paciens kztti
kommunikacio.
A depresszios "tetrad" elemei tehat a kvetkezk:
A. Ennel kapcsolatos
B. "En es a masik"
C. A valosag
D. A jv
A. Az ennel kapcsolatban depresszios betegeknel a kvetkez primer Ielteveseket klnithetjk el:
A/l. Ertektelenseg. A depresszios en-elmeny legalapvetbb semaja. Minden az ennel kapcsolatos inIormaciohoz ne-
gativ ertekmozzanat, azaz ertekhiany csatlakozik. Erthet, miert kepes a depresszios olyan knnyen eldobni azt,
ami szamara alapveten ertektelen: az eletet. Egyes gyakoribb masodlagos Ieltevesek, melyek e kategoriaba tartoz-
nak:
- Allandoan bizonyitanom kell, hogy nem vagyok rossz. . .
- Masokkal sszehasonlitva magam, alulmaradok
69
- Ha tanacsot adnak, azt jelenti, kioktatnak
- Ha egyeni hajlamaimat kvetem, ktelessegek alol bujok ki...
- Elnytelen a klsm...
A/2. Betegseg. A klinikai gyakorlatban Iontos alap-elmeny A testi trtenesek, propriocepciok ertelmezese a beteg-
seg dimenzio menten trtenik. Ennek jelentseget ujabban a panik-rohamok kialakulasanal is hangsulyozzak. A
mindennapi elettel egyttjaro elvetesek, hibak is betegseg-ertelmezest nyernek. Egyes gyakoribb masodlagos Ielte-
vesek:
- Ha valamit elIelejtek, leeples jele...
- Allapotom egyre rosszabb
- Ugysem Iogok soka elni
- Rajtam nem lehet segiteni
- Mi lesz, ha rosszul leszek?
A/3. Klnleges s:emelv (special person). Ezt a semat Raimy (1985) irta le. A beteg masnak, klnbznek eli
meg magat, vagy Iorditva, az embereket tartja klnbznek. A "massag" mindennapos eszlelete klnleges hang-
sulyt kap, negativ ertelemben. Ez az eszleleti mod ugyanakkor diIIerencialatlan, globalis szemelypercepciot ered-
menyez: a massag tkreben mindenki "egyIorman" klnbzik az egyentl. Fbb masodlagos Ieltevesek:
- En erre keptelen vagyok
- Nekem nem olyan a termeszetem
- Krlmenyeim nem teszik lehetve, hogy...
B. Az "En es a masik" temakrhz tartozo alapIeltevesek az egyen kzvetlen szocialis krnyezetevel kapcsolato-
sak, igy depressziokban rendkivli jelentsegk van. Ezek a semak hatarozzak meg az egyen szocialis terben valo
mozgasat, boldogulasat (helyesebben boldogtalansagat).
B/l. "Engem nem lehet s:eretni." Az egyik legtbb szenvedest okozo sema, amely minden lehetseges szeretetkap-
csolat szetromboloja. Nem veletlen hogy a depresszios egyenek igen nagy hanyada egyedl eli le az eletet. Masod-
lagos Ieltevesek:
- Csak akkor vagyok szeretetremelto, ha mindenki szeret
- Hogy szeressenek, elbb tennem kell erte valamit
- Csak addig szeretnek, mig ramszorulnak...
- Ha valaki azt allitja, hogy szeret,
- elbb be kell bizonyitania
- azt probara kell tenni
- annak nem lehet hinni
- Ha valaki mint IerIi (mint n) kzeledik hozzam, az nem tiszta dolog
- A szeretet sohasem szinte.
B/2. Aki nincs velem, ellenem van. Ez a sema klnsen a hosztilis beallitottsagu, bizalmatlan, mindenkiben gono-
szat lato depressziosokra jellemz:
- Ha valaki nem ert velem egyet, sertve erzem magam
- Az emberek sohasem szintek
- Elvarhatom, hogy krnyezetemben szeressenek
- Ha szivesseget teszek, elvarhatom, hogy halaval viszonozzak.
B/3. "Meg nem ertes". Ez a sema magaval vonja, hogy a depresszios egyen Ielreertestl valo Ielelmen - minden tul -
beszel, tulmagyaraz, kzlesei tulzottan redundansak. Gyakran ingerlten vadolja krnyezetet a megertes hianya mi -
att.
- Pedig en mindig jot akarok
- Gyakran Ielreertenek
- Az emberekbl hianyzik a masok iranti megertes
- X (Iontos szemely) nem ert meg engem
C. Valosaggal kapcsolatos attitdk a targyi vilaghoz, a tarsadalomhoz, altalaban az emberekhez valo viszonyokat
hataroznak meg. Celszer a targyi vilagot es az "embereket altalaban" kln
valasztani.
C/l. A targvi vilag. A depresszios szamara minden alapjaban veve rossz, ez alol csak ritkan es elvetve van kivetel:
- A vilag csupa rossz, undorito dologgal van tele
- Nem erdekel, mi trtenik a vilagban
- Mi jo van abban, ha uj dolgokat ismerek meg?
- Ritkan kellemes az idjaras
- Az elet csupa hajsza, grcles
- Az eletnek nincs ertelme.
C/2. A depressziosnak az emberekrl alkotott altalanos IelIogasa gyakran a mizantrop tipikus kepet jeleniti meg:
- Az emberek csak erdekbl ragaszkodnak egymashoz
- A IerIiak a nkben csak eszkzt latnak
70
D/ A jv. A depresszios egyen jv kepe remenytelen. Mivel negativ esemenyeket var a jvben is, az emberi le -
hetsegek gazdag tarhaza nem letezik szamara. Ezert a jv elre rgzitett, bejosolhato rossz. Hiaba minden erIe -
szites ennek elkerlesere. A depresszios nem megvalositja a jvt, hanem az trtenik vele. Igazaban az idvel valo
viszony ontologiai zavararol van itt szo.
D/l. A jo a rossz eljele.
- Nem rlk, ha valami jo er, mert utana rossz kvetkezik.
- Bele sem kezdek egy kapcsolatba, ugyis elromlik.
- Barmibe Iogok, balul sl el
- Nem erdemes tervezni
D/2. Minden egyre rosszabb
- Regebben minden jobb volt
- Egyre regebb vagyok (mondja akar a 20, 30 eves is)
- Nem sok idt josolok magamnak
- Az elet egyre nehezebb
D/3.100 -os biztonsag igenye. A depresszios nem tudja elviselni a jv bizonytalansagat, a kockazatot. Inkabb
vallalja a biztos rosszat:
- Minden rosszra elre Iel kell keszlni
- Mondjak meg azt is, ha rakom van, csak ne hagyjanak bizonytalansagban
- Az ember sajat magaban bizhat csupan.
Az inIormaciokat a Ienti kognitiv semaba torzito gondolkodasi mechanizmusokat logikai hibaknak nevezzk. A de-
presszios egyen vizsgalata soran e logikai sajatossagokkal gyakran talalkozunk. Reszletes leirasukra e helytt nem
ternk ki, Burns (1980) munkajara utalunk. Az ilyen logikai hibak, pl. tulzo altalanositas (egyszer nem sikerl
soha nem sikerl), "minden vagy semmi" gondolkodas (ha nem teljes a siker kudarc).
A depresszios karaktert a Ientiek szerint deIinialjuk. Ugyanakkor az is nyilvanvalo, hogy a DCS nem speciIikus a
depresszio allapotokra vonatkozoan. Sokkal tagabb kr jelenseggel van dolgunk. Minden, a neurozisok kategoriai -
ba sorolt allapot hattereben Ieltarhatjuk a DCS tbbe-kevesbe kialakult valtozatait. Frank 1974-ben irta le az altala
demoralizacios szindromanak nevezett allapotot, amely a lelki zavarok hattereben Illelhet, a szemely egeszet
erint zavar, elssorban szubjektiv oldalrol megIogalmazva (szubjektiv inkompetencia, elidegenedes, remenytelen-
seg, gyamoltalansag). A Ientiekben lenyegeben a demoralizacios szindroma kognitiv leirasat vazoltuk. Vegl is
megallapithatjuk, hogy a karakterologiai zavar egy altalanos "neurotikus keszenlettel" azonos, amelyet korabban
neurotikus szemelyisegstrukturakent irtak le. A DCS Iogalma tagabb dimenzioban, egysegesebben irja le ezt a "ne-
urotikus" keszenletet. E rendszer vegs soron egy vegs, elkerlhetetlen " katasztroIa, a halal anticipacioja, s az
elet ennek a vegs nagy Ielelemnek apro, mindennapi Ielelmekre valo lebontasa.
A GYGYIT BESZLGETS HATSMECHANIZMUSA
A pszichoterapia hatekonysaganak kerdese az utobbi evekben az erdekldes elterebe kerlt. Nagyreszt biztositasi
igenyek hatasara nagyszabasu kutato programokat kezdemenyeztek, amelyek nagy altalanossagban igazoltak a
pszichoterapiak hatekonysagat. Ezzel egyes szkeptikus kutatok allaspontja megdlt (pl. Eysencke, aki azt allitotta,
hogy az analitikus terapiak gyogyeredmenyei a spontan gyogyulasok aranyat nem muljak Iell.) A biztositotarsasa-
gok egyes Iejlettebb orszagokban a pszichoterapias kezeles kltsegeit is megteritik. Erthet, ha tudni akarjak, hogy
az a pszichoterapia, amelyert nagy sszegeket Iizetnek, valoban hatekony eljaras-e. Nyilvanvalo, hogy az ilyen ti -
pusu vizsgalatok soran szamtalan modszertani nehezseggel kell szamolnunk. Ezert a vizsgalatok eredmenyeit kell
kritikaval kell ertekelnnk. Az egyes pszichoterapias iskolak kepviseli termeszetesen igazolni tudjak sajat mod-
szerk hatekonysagat. Nem Ieltetlenl a tudomanyos egzaktsagon mulik, hogy a biztositok milyen modszereket, es
milyen kepzettseg pszichoterapeutakat vesznek Iel listajukra.
A pszichoterapia hatekonysagara vonatkozo tanulmanyok kzl klnsen erdekesek azok, amelyek nagyszamu
vizsgalati beszamolo utolagos ertekelesen alapulnak, un. meta-analizisek. Smith es Glass 520 tanulmany elemzese
alapjan az egyes modszerek hatekonysagi mutatoit is kiszamitjak (a szorast, mint egyseget veve alapul). igy pl. a
kognitiv-viselkedesterapia mutatoja 1,13, a pszichodinamikus terapiake 0,69, a nem deIinialhato tanacsadase 0,28
(Smith es Glass, 1980). Lnnquist hasonlo munkajaban egyertelmen allast Ioglal a pszichoterapia hatekonysaga
mellett (Lnnquist, 1985).
A gyogyito beszelgetesnek az a szemlelete, amelyet itt kepviselnk, nmagat nem szigoruan vett "modszerkent"
deIinialja. Inkabb a gyogyito celzatu kommunikacio altalanos alapjairol van szo. Ezek az elvek mindenIajta megk-
zelitesre ervenyesek. A hatasmechanizmus leirasanal is olyan trvenyszersegekre mutatunk ra, amelyek modsze-
rektl Iggetlenl minden pszichoterapiara ervenyesek.
A gygyit beszlgets sorn bekvetkez' vltozsok leirsa
Mieltt a hatasmechanizmus reszleteibe belemennenk, meg kell Iogalmaznunk, mi is valtozik a kliens allapotaban
akkor, amikor eredmenyekrl szamolunk be.
Nyilvanvalo, a legegyszerbb valasz az, hogy a beteg tnetei enyhlnek, vagy cskkennek. Klinikai vizsgalatok so-
ran a tnetek merese utjan a javulasrol viszonylag egzakt kepet kapunk. Szamos esetben nem kiIejezett betegekkel
Ioglalkozunk, illetve a "tnetek" nehezen objektivalhato, bels elmenyzavarok. Ilyenkor kls kriteriumot nehezeb-
71
ben talalunk. Tudomanyos vizsgalatok soran klnIele tesztmodszerekre tamaszkodhatunk.
Mivel gyogyito beszelgetesrl van szo, a valtozasokat a nyelvi megnyilvanulasokon is lemerhetjk. Globalisan
megIogalmazva eredmenyes terapia soran a valtozas Ibb tendenciai a kvetkezk:
- A szorongasos keszseg cskken. Egyuttal - ha vannak - a vegetativ tnetek enyhleset is jelenti. Tehat kliensnk
elvisel olyan helyzeteket is amelyekben korabban szorongani szokott.
- A kliens nmagaval kapcsolatban uj tapasztalatokra tesz szert. nkepe tehat realisabb lesz, cskken az n-
kep-realis en tavolsaga. Ennek eredmenyekepp az nkep es enideal is kzelebb kerl egymashoz.
- Az erzelmi beallitodasok megvaltoznak. Az egyen Ielismeri, hogy a dolgoknak, szemelyeknek tulajdonitott sajat -
sagok, ertekek (pl. jo-rossz) inkabb nmagaban rejlenek, sajat ertekelesei, amelyeket belevetit a dolgokba. (Itt nem
valami erklcsi "relativizmust" kepviselnk. "Tulajdonitott" ertekelesekrl van szo.)
- Sikeres terapia soran az egyen uj viselkedesmodokra tesz szert. Klnsen megvaltozik a konIliktusok kezelese-
nek modja.
- A terapia soran nem egyszer uj dntesek szletnek, vagy hosszabb ideje vajudo kerdesekre valasz szletik.
- A kezeles soran a kliens Iigyelme, amelyet dnten a mult kttt le, Iokozatosan a jelen es jv kerdesei Iele Ior-
dul.
- A beszelgetes, amely kezdetben a tnetek es panaszok Ielsorolasara korlatozodik, a terapia soran Iokozatosan a
szemelyek nmagaval valo Ioglalkozasaba megy at. A jol vezetett terapia soran a tnetekrl a Iolyamat elrehalad-
taval egyre kevesebb szo esik. A kliens Ielismeri, hogy ezeknek csupan jelzes-erteke van, s a lenyegi kerdeseket az
nmagaval valo viszonyban Iogalmazhatjuk meg.
Szemelykzpontu terapiak szvegeinek elemzese alatamasztja a Ienti megallapitasokat, es tovabbi reszletekkel ege-
sziti ki azokat. Ilyen vizsgalatot Seeman (1949) vegzett elszr. A terapias Iolyamat els es utolso szakaszaibol vett
tbb ezer kliens megnyilatkozasbol allo mintan a kvetkez szazalekos valtozasokat allapitotta meg (az ssz-meg-
nyilatkozasok szazalekaban).
1artalmi kategrik vltozsa
problemaIeltaras, megbeszeles 52 28
belatas-elmeny 4 19
tervezes, uj viselkedesmod kialakitas, uj orientacio 1 5
elIogadas (beletrdes) 34 31
sszes tbbi kategoria 9 16
Bellitdsok vltozsa
egeszeben pozitiv 32 47
egeszeben negativ 62 45
egeszeben ambivalens 5 8
kizarolag pozitiv 31 62
kizarolag negativ 69 38
sszes negativ beallitodas 66 33
sszes pozitiv beallitodas 33 66
A pozitiv-negativ beallitodasok aranyanak valtozasa klnsen jol szemlelteti a bels elmenymod valtozasat. Az
egyen gyakrabban eli at nmagat es vilagat pozitiv ertekkent. A pozitiv negativ elmenyek aranyanak meghataroza-
saval F. Pogany J. knnyen hasznalhato, egyszer modszert Iejlesztett ki a pszichoterapias Iolyamat kvetese celja-
bol (F. Pogany, 1988).
A szemelykzpontu megkzelites terminologiaja szerint a valtozasok tendenciait a kvetkezkepp Ioglalhatjuk sz-
sze.
1. A terapia soran az egyen nmagat egyre inkabb kepes elIogadni olyannak, aki ertekek es lehetsegek hordozoja.
2. A kliens egyre inkabb kepes lesz arra, hogy nmagaval, es a vilaggal kapcsolatos tapasztalatait tudataba integ-
ralja, korabban elharitott tapasztalatait beIogadja. Ennek eredmenyekepp reali sabb latasmodra tesz szert.
3. Egyre inkabb sajat nezpontja szerint viszonyul a dogokhoz. Felismeri hogy a dolgok tbbnyire azaltal lesznek
"jok", vagy "rosszak", hogy az egyen annak tartja ket.
4. Eredmenyes terapia soran az egyen ertekrendje szilardabba valik, ugyanakkor elIogadobb, nyitottabb lesz mas
ertekek iranyaban is. ElIordulhat, hogy az egyen a terapia soran ebred ra arra, hogy valamilyen szemelyen tuli er -
tekrend elIogadasa a "Iully Iunctioning person" egyik alapIeltetele. Rogers es kvetinek szemleleteben a terapias
valtozas tehat nem mas, mint nkepvaltozasa (Rogers, 1951, Helm, 1978).
A szemely zavarainak lenyege ugyanis az, hogy bizonyos torz ertekelesek, amelyeket a szemely krnyezetebl vesz
72
at, valosagos tapasztalatok tagadasahoz es torzulasahoz vezetnek. Ezaltal a szemely nmagat ellentmondasosan eli
at (Festinger-Iele kognitiv disszonancia!) Ez a szorongas Iorrasa, vagyis, hogy a tapasztalat es az nkep nem Iedik
egymast. A terapias hatas nem ugy valosul meg, hogy az egyen "belatja", tudatosan megerti ezeket az sszeIgge-
seket. A valtozasi Iolyamat lassu, kis lepesekben valosul meg, a tapasztalatok mintegy "kszbalatti", eszrevetlen
valtozasok soran modosulnak. Ezt a "kszbalatti" tapasztalatot nevezte Rogers subceptionnak. Tehat a kezeles
nem hangos "aha" elmenyek sorozata. A subception Iogalma nem azt jelenti, hogy itt a melylelektan ertelmeben
vett "tudattalanrol" lenne szo, hanem olyan uj, nmagaval kapcsolatos tapasztalatokrol, amelyek a terapias munka
soran az nkephez illeszkednek es ezaltal annak valtozasat eredmenyezik. A valtozas azonban nem olyan nagyIoku,
hogy szorongast es deIenziv viselkedest kellene mobilizalnia.
Az alapfelttelek szerepe a hatsmechanizmus szempontjbl.
Altalanossagban leszgezhetjk, hogy az alapIeltetelek mindegyike kzvetlenl is Ielels terapias valtozasokert.
Nezzk, mit jelent a FNE a kliens szemszgebl.
A terapia soran Iolytatott nIeltaras (F) a szemely valosaganak ujabb es ujabb terleteire kalandozik el. Ennek so-
ran a szemely nmaganak olyan tulajdonsagait is Ieltarja, amelyekhez negativ ertekelest kapcsol, amelyeket nem
tud elIogadni. (Sulyos esetben az egyen nmagat teljesen elIogadhatatlannak eli meg.) Az nIeltaras ovatos, Ielenk,
hiszen a kliens, erthet modon, negativ. A terapeuta viszont egeszen maskent reagal. Elutasitas helyett elIogadas -
sal, ellentmondas helyett megertessel, lebecsles helyett pozitiv ertekelessel. igy, apro lepesenkent a szemely n-
magat, mint elIogadhatot, mint ertekeset latja visszatkrzdni. nkepe ezaltal Iokozatosan modosul, realis, elIo-
gadhato lesz, korabban negativnak megelt tulajdonsagait is kepes lesz elIogadni. Szakszerben megIogalmazva: az
enrelevans inIormaciok nagyobb valoszinseggel valtanak ki pozitiv ertekelest, illetve valnak realissa, szabadulnak
meg negativ ertekjegyeiktl.
Termeszetesen nem arrol van szo, hogy a "rossz" tulajdonsagokrol megmagyarazzuk; nem is olyan rosszak. A su-
lyos Iokban negativ nkep megbenitja a szemely jobbra trekveset: "Ugy is hiaba".
Az nmagunk elIogadasa szoros kapcsolatban van masok elIogadasanak kepessegevel. A Ieltetel nelkli elIogadas
c. Iejezetben utaltam arra, hogy ez a Rogers-i Iogalom a keresztenyseg szeretetIogalmaval azonosithato. Ugyanaz
vonatkozik az nelIogadas es masok elIogadasa kztti kapcsolatra. A (helyes) nszeretet valik a masok iranti sze -
retet mertekeve, "Szeresd Ielebaratodat, mint nmagadat", hangzik a krisztusi parancs. (Mt 22, 39). A szemelykz-
pontu terapias iranyzat tehat melyen gykerezik az europai zsido-kereszteny kulturalis rksegben. nszeretetnk
viszont annak Iggvenye, mikent szerettek bennnket szleink, csaladtagjaink, tanaraink stb. Vagyis az nszeretet
a szocializacio soran alakul ki. Ilyen modon az nszeretet, illetve masok szeretetere valo kepesseg elvalaszthatatla-
nul sszeIonodik.
A verbalizacio - mint a terapeuta specialis kommunikacioja -ugyancsak kzvetlenl kepes a partner beIolyasolasa-
ra. A terapeuta a kliens altal kzltek rejtett mgttes tartalmat jelzi vissza. Megvilagitja azt, ami az illet szarr ara
homalyban maradt, jollehet belle szarmazik. A terapeuta ugy viselkedik, mint partnerenek "alteregoja". Hozzase-
giti a masikat ahhoz, hogy az nmagat arnyaltabban lassa, hogy nmaga ismeretlen regioiba is behatolhasson. A
verbalizacio soran a terapeuta teljesen atveszi a kliens bels vonatkozasi rendszeret, latasmodjat, de nem azonosul
vele. (A pszichoanalizistl ez utobbi lenyegesen klnbzik.) Nem arrol van tehat szo, hogy amikor a paciens szo-
rong, akkor a terapeuta is szorongast erez, hanem arrol, hogy olyan pontosan erzekeli beteget, mintha maga is szo-
rongana. Az "olyan pontosan ertem, mintha en is ereznem" meghatarozas nehezen ertelmezhet. Nyilvan nem arrol
van szo, hogy a terapeuta "kognitive" maximalisan reagal kliensere, emociok viszont nem keletkeznek benne. An-
nal is inkabb keptelenseg lenne ezt allitani, mivel az emociok es ezek kognitiv oldala nem valaszthato el egymastol.
Inkabb arrol lehet szo, hogy a terapeuta reakcioi tulnyomoan "kognitivak" es kevesbe emocionalisak") A kliens
eseteben a helyzet Iorditott, st ez kepezi a zavarok lenyeget, intenziv erzelmeiben nem tud "kognitiv strukturat" te-
remteni. Velemenyemet azok a kiserletek tamasztjak ala, ahol szineszpacienseket arra instrualtak, hogy a tera-
pia soran meghatarozott erzelmeket mutassanak. Igazolhato volt, hogy a terapeutaban is hasonlo erzelmek leptek
Iel. A terapeuta helyzete a teljes azonosulas es a kivlallo megIigyel objektivitas kztt helyezhet el valahol.
Mar Schultz (1963) is megIogalmazta a terapias kapcsolatnak ezt az "skonIliktusat" (UrkonIlikt): objektiv, ugyan-
akkor a baratsagnal is szorosabb. A ket vegpont kztti helyes magatartas kialakitasa nem knny. St, rugal -
massagot igenyel a terapeuta reszerl, mivel partnere igenyei szerint valtozhat a helyzet. A pszichoterapianak va -
loban ez az egyik sarkalatos pontja.
A verbalizacio kzvetlen hatasairol meg lesz szo. Peldakent alljon itt egy megjegyzes, amelyet egy Iiatalember tett,
az els terapias les elmenyeirl beszamolva.
Az els beszelgetesnk utan klnsen jol ereztem magam. Gondolkodtam, mi is trtent. Valami olyasmit ereztem,
mintha egy verset olvastam volna, amelyben a klt pontosan azt Iejezi ki, amit en is erzek, csak nem tudok megIo-
galmazni."
Nyilvanvalo, hogy hatekony, hiteles verbalizaciora csak az nmagaval kongruens terapeuta kepes. Ilyen modon a
hitelesseg is kzvetlenl terapias hatekonysaggal bir. A gyogyito beszelgetes soran a terapeutat szamos kihivas eri.
Szorongato helyzetbe is kerlhet. Ha kepes nem deIenziv modon viselkedni, hitelessege -modellertekve valik.
A gygyit beszlgets hatsmechanizmusa a viselkedsllektan szemszgbl
Tbbszr is leszgeztk, hogy a pszichoterapia: intenziv tanulasi Iolyamat. Ezert a melyen rejl mechanizmusok
73
leirasara a tanulaselmelet trvenyei is alkalmasak. Cautela (1975) es masok munkassaga ota kzismert, hogy a ver -
balis viselkedes is ugyanazoknak a trvenyeknek engedelmeskedik, mint a viselkedes egesze (pl. a verbalis kondi -
cionalas trvenyszersegei). A pszichoterapianak nincsenek olyan klnleges trvenyei, amelyek alapveten k-
lnbznenek a viselkedesre vonatkozo altalanos elvektl. Ez egyuttal magaval vonja, hogy a klnIele pszichotera-
pias modszerek hatotenyezi is kzsek, st, amennyiben valoban hatasosak, annyiban kzsek. Ezeket pillanatnyi -
lag a tanulaselmelet terminusaival tudjuk leghatekonyabban leirni. Elbb altalanos hatotenyezkrl, majd specialis
kognitiv Iolyamatokrol beszelnk.
1. A verbalis, operans kondicionalas elve a pszichoterapia egeszeben ervenyesl.
Szamtalan kiserlet igazolja, hogy a verbalis viselkedes operans modon beIolyasolhato anelkl, hogy az illet maga
eszevenne. Pl. ha egyetemi hallgatokat arra kernk, hogy az elado bizonyos nyelvi Iordulatai eseten (pl. ha azt
mondja: "ugyebar") egyertelm pozitiv jelzeseket adjanak (helyesl bolintas, Ieltn jegyzeteles, Iokozott Iigyelem
stb.), kimutathato, hogy az ora vegen az elado gyakrabban hasznaba ezt a Iordulatot.
A gyogyito kapcsolatban szelektiv kondicionalas ervenyesl. A terapeuta specialis Iigyelmi beallitodasa reven - az
olyan verbalis megnyilvanulasokat ersiti meg, amelyek a kivant cel iranyaba mutatnak. A terapeuta megersit
hatasa elssorban az empatias visszajelzesen keresztl ervenyesl (vagyis a verbalizacio utjan), az emocionalis hat-
teret ezenkivl az elIogado FNE magatartas biztositja. Az a szubjektiv elmeny, hogy megertenek, Iigyelnek ram,
elIogadnak, a legelemibb mozzanata a pozitiv emberkzi kapcsolatoknak, amely hatalmas erIorras. Ennek az er-
nek a vonzasaban a kliens gyorsan Ielhagy a klsdleges, szemelytelen dolgokkal, s valodi nIeltarasba kezd.
A kepzett terapeuta tehat elssorban az nIeltaras iranyaba kondicionalja klienset.
A szelektiv kondicionalasnak ez a Iormaja a terapeuta nagy Iigyelmi erIesziteset igenyli. A Iigyelem ellankadasa,
az F szintjenek cskkeneset eredmenyezi. Az sszeIgges, mint tudjuk, Iorditva is Iennall. A kliens F-a a tera -
peuta szamara megersit hatasu.
A FNE is megersit hatasu. Alacsony szint mellett a verbalizacio kondicionalo hatasa sem ervenyesl. Egy vizs -
galat (Reece 1964) kimutatta, a megIelel legkrben Iolytatott verbalizacio negyszeresen hatekonyabb, mint a nem
elIogado legkrben Iolytatott terapia.
A verbalis kondicionalast nem korlatozzuk csupan a VERB-F kapcsolatra. A kliens beszedenek egyes elemei te-
rapias szempontbol klnsen Iontosak. Ezert egyes tartalmi mozzanatokra kln is Iigyeljnk, s ezeket megIelel
modon emeljk ki.
Ilyen az nmegersites, vagy pozitiv nertekeles. Jelentseget nem kell hangsulyozni. Kztudott, hogy a negativ
nkep tbbek kztt az nmegersit viselkedes hianyaval jar egytt. Jo, ha a terapeuta eszreveszi paciensenel azo-
kat a trekveseket, amelyek a szocialis kapcsolatok Ielvetelere iranyulnak, s ezeket is "jutalmazza" azaltal, hogy
reIlektal rajuk.
Az ortodox rogersi koncepcio, miszerint a terapeuta egyaltalan nem beIolyasolja klienset, hanem csak hitelesen
visszatkrzi, a mai szemleletnkben bizonyos Ienntartasokkal ervenyesithet. Ketsegtelen, hogy a jo terapeuta a
partnerere hagyatkozik, nem sajat magat vetiti a Iolyamatba. Ugyanakkor az is nyilvanvalo, hogy a kliens altal Iel -
kinalt anyagot tbbIelekepp is szelektalhatjuk, mast es mast emelhetnk ki belle, es nmagaban mindegyik megIe-
lelhet a visszatkrzes kvetelmenyeinek. Vegl is nagyon sok mulik a terapeutan. Nem meglepek tehat azok a
kiserletes adatok, melyek szerint a pszichoterapia soran meg a partnerek nyelvhasznalata, stilusa is kzeledik egy-
mashoz. Kimutathato az ertekorientacio hasonulasa is.)
2.) A pszichoterapia soran a reciprok aIIektusok elve ervenyesl (mas neven ellenkondicionalas). Wolpe irta le
(Wolpe, 1985, Tringer, Morotz, 1985) a deszenzitizalo kezelesnek ezt az alapelvet. Szorongas, mint komplex pszi-
cho-Iiziologiai reakcio nem jhet letre akkor, ha a beteg olyan allapotban van, amely a szorongassal sszeegyeztet -
hetetlen (incompatibilis). Az ilyen, "ellentett reakciok" kivaltasa a szorongas letrejttet megakadalyozhatja. Szo-
rongas mindig izomtonus nvekedessel jar egytt. Ha izomellazitast ideznk el (pl. relaxacios modszerekkel), a
szorongas nem alakul ki, esetleg meg akkor sem, ha a beteg a szorongaskelt ingerrel talalkozik (pl. Iobias egyen a
kzlekedesi eszkz kepevel). Ezen alapszik a Iobiak deszenzitizalo kezelese.
Helm (1978) szerint a pozitiv elIogadas legkre (azaz maximalis biztonsag elmenye) a legersebb szorongas-elle-
nes allapot, sokkal inkabb, mint az izomrelaxacio. (Erthet, hiszen a szorongas lenyege: a biztonsag hianya.) Ha
ebben az allapotban a kliens F-t Iolytat, nmagat (verbalisan) szorongast es Ielelmet kelt helyzeteknek teszik ki.
Pl. azaltal, hogy Ielelmeinek targyairol beszel, vagy sajat szemelyenek olyan retegeit erinti, amelyek torz, negativ
nertekeles miatt ers elharito viselkedes vedburka alatt rejtznek. A biztonsagos, elIogado legkrben ezek Ielta-
rasa szorongasmentesen trtenik, ezaltal kognitiv szinten deszenzibilizalas jn letre.
Hogy kognitiv ingerek szorongast kepesek kivaltani, az ma mar tudomanyos teny. A panikreakcio kialakulasaban
dnt szerepet jatszanak azok a kognitiv ertekelesek, amelyeket a beteg a testi szenzaciokhoz Iz (pl. "szivdobogas
inIarktusom lesz") (Kopp, 1985). Ki ne hallott volna ilyen kijelenteseket: "jaj, hacsak ragondolok, maris rosszul
leszek".
3.) A diszkriminans (megklnbztet) tanulas a pszichoterapiaban klnsen Iontos szerepet jatszik. Ennek lenye-
get akkor erthetjk meg igazan, ha az ellenkez Iolyamatbol, az altalanositasbol indulunk ki (generalizacio). Elemi
szinten a generalizacio azt jelenti, hogy az inger reakcio kapcsolat kialakulasat kveten az eredetihez hasonlo in-
gerek is kepesek kivaltani a reakciot. Pl. a kutya nem csak a megszokott cseng hangjara kezd nyalat termelni, ha-
74
nem valamivel elter hangu csengre is. A meg reakciot kivalto elteres merteke a generalizacio nagysagat jelzi.
Lelki betegsegek letrejtten a generalizacio alapvet szerepet jatszik. Leglatvanyosabb peldai ennek Iobias bete-
geknel lathatoak. Idbeli, terbeli, szemantikai generalizaciot klnithetnk el. Mas Ielosztasban inger- es reakcio
genaralizaciorol beszelnk.
Egy orvos-beteg beszamolt arrol, hogy munkahelyen egyszer ellatott egy Iiatalembert, akinek valamilyen tachikar -
dias rosszullete volt. Orvosunk megijedt ugyan, de szakszeren ellatta a beteget. Attol kezdve nyugtalansag Iogta
el, ha talalkozik ezzel a Iiatalemberrel, st, mar akkor is, ha tudja, hogy bent tartozkodik az intezetben, st eleg, ha
csak ragondol, vagy nevet emlitik (itt mar kognitiv-szemantikus generalizaciorol is szo van).
A lelki zavarok tbbsegeben a szemantikai generalizacio jatszik szerepet. A negativ nkephez tarsulo depressziv
kognitiv struktura szerves reszet kepezi a "tulzott altalanositasnak" (Burns, 1985) nevezett logikai zavar (pl. X. nem
ert velem egyet, tehat X. nem szeret, vagy leejtettem a poharat ketbalkezes vagyok sth.). Kognitiv sikon leggyak-
rabban a generalizacionak az a Iormaja ervenyesl, amikor a beteg egyszeri tapasztalatokbol altalanos trvenyre
kvetkeztet. (A kzertben becsaptak az emberek gonoszak). Mas megIogalmazasban a generalizacio azt jelenti,
hogy speciIikus ingerek kognitiv semakat aktivalnak (pl. sema: "engem nem szeretnek". Ennek aktivalodasa: a I-
nk reggel baratsagtalanul ksznt - tehat valami baj van velem.).
A terapia soran a generalizacioval ellentetes Iolyamatokat ersitjk. Diszkriminans tanulas azt jelenti, hogy a reak-
cio csak az eredeti ingerre kvetkezik be, s a hasonlo ingerekre nem (vagy kevesbe). Elemi allatkiserletes Iormaja
az, amikor a kutyanak meg kell klnbztetnie az ellipszist es a krt (Pavlov, 1972).
A verbalis pszichoterapia soran szamtalan lehetseg nyilik arra, hogy a diszkriminans tanulas ervenyre jusson. A
kliens a szenvedeseivel kapcsolatos elmenyeket tbbnyire diIIuzan, kaotikus modon adja el. A terapeuta a szitua-
cio egyes elemeit arnyaltan, elklnitve, strukturaltan jelzi vissza.
4.) Tbbszrsen igazolt teny, hogy a pszichoterapiaban modell-tanulas is ervenyesl. Ennek soran a kliens maga-
tartas-mintakat vehet at a partneretl, meg kln megersites nelkl is. Ez reszben automatikusan, eszrevetlenl
zajlik le. Maskor a terapeuta nbevonasa ersiti a modellhatast. A terapeuta "aktiv Iaradozasa" (Gendlin, 1961)
megoldasi modjai jelentenek mintat a kliens szamara.
Valoszinnek tartom, hogy a pszichoterapia soran motivum-tanulas is megvalosul. Ebben is az utanzas jatszik sze-
repet. A kliens a pszichoterapia soran nemritkan erdekldesi kret megvaltoztatja, uj eletstilust alakit ki maganak.
Fiatal betegek, akiknek jvje, eletceljaik meg kialakulatlanok, ugyanugy "elleshetnek" valamit a terapia soran,
mint ahogy a jo pedagogus is mintakent szolgalhat akar hivatas-valasztashoz is.
Hosszu tavu csoportokban szerzett tapasztalataim is alatamasztjak ezt a velemenyt. Nem egy esetben lattam, hogy a
csoportpszichoterapia a resztvevk valamelyikeben eletreszolo elhatarozasokat inditott el. (Pl. tbben a segit hiva-
tasok valamilyen Iormajat valasztottak. Munkatarsaim kztt szalloigeve valt a kvetkez megegyezes: "a beteg al -
lapota ugyan meg nem javul, de mar pszichologus akar lenni".)
A modell-tanulas szerepe a pszichoterapiaban tudomanyosan meg Ieltaratlan terlet. A teny maga nem ketseges. Is-
metelten Ielhivja Iigyelmnket arra a hatalmas Ielelssegre, amelyet a pszichologiai beIolyasolas gyakorlata ro a
szakemberekre.
5.)A kognitiv strukturalas azt jelenti, hogy diIIuz, emocionalisan telitett tartalmak nyelvi megIogalmazas utjan ren-
dezette, strukturaltta valnak, s a szemely szamara ezaltal hozzaIerhetbbek lesznek. A Iolyamat megertesehez idez-
znk Iel egy kzismert tapasztalatot. Valamilyen problema Ioglalkoztat bennnket, amely bizonytalansagban tart a
megoldast meg nem tudjuk. A problemat elmondjuk pl. egy baratunknak. Az elbeszeles kzben dbbennk ra,
hogy kivilagosodik az, ami eddig homalyban volt, vagy esetleg rajvnk valami megoldasra. Amit szavakba ltz-
tetek, azt mar valamelyest birtokolom is. Erzesek kimondasa nmagunkkal Iolytatott ertelmes parbeszed (selI-talk),
amelynek a modern kognitiv terapiakban klnsen nagy jelentsege van.
A vallasok szakralis szvegei rgzitett kognitiv strukturak, amelyeknek pszichologiai hatasa nem ketseges. Az ima
egy transzcendens lennyel Iolytatott parbeszed, amely az nmagunkkal Iolytatott dialoguson keresztl valosul meg,
annak szakralis Iormaja. igy nem ketseges, hogy erteljes lelektani hatasa is van. Az ima modernebb, ktetlen Ior-
maira ez klnsen is vonatkozik.
Az ember tkeletesitesere iranyulo vallasi trekvesek tbbek kztt az aszkezis gyakorlataban ltenek testet. A t-
keletesedes utja es a lelki terapia celjai kztt sok parhuzam Iedezhet Iel. Az aszketikus irodalom nagy alakjai (pl.
Szt. Benedek, vagy Johannes Cassianus) szamos olyan modszert ajanlanak, amelyek a mai kognitiv terapiak szem-
leleteben is Iellelhetk (Tringer, Zapotoczky, 1989).
Az nverbalizacio jelentseget mar Lurija (1961) is Ielismerte, es gyermekeknel alkalmazta. Egyes viselkedes- es
kognitiv terapias eljarasokban (pl. nersit trening) a kliensnek bizonyos Iormulakat kell ismetelgetnie, vagy han-
gos ninstrukciokat alkalmaznia. (Fontos, ezeket a Iormulakat szoban, oralisan is kimondjuk. Ha csak gondolatban
Iogalmazzuk meg, nem ugyanolyan hatasos. A motoros elem, az akusztikus visszajelzes is Iontos az nverbalizacio
soran. A gondolkodas, a Iantazia elnagyolt szimbolumokkal dolgozik, ha verbalisan is megIogalmazzuk, akkor
reszletgazdag es arnyalt lesz minden.)
Egy orvos betegem, ha egyedl van otthon, szorongasain ugy segit, hogy irni kezd. Nem akusztikusan, hanem mo-
torikusan Iejezi ki magat, az irott nyelv meg a beszednel is pontosabb, arnyaltabb.
Helm (1978) a kognitiv strukturalasban ket mozzanatot klnit el. Az egyik a nyelvi szimbolizacio javitasa. Bete-
75
geinknel gyakran tapasztaljuk, milyen nehezen Iejezik ki magukat. Maskor teljesen elnagyolt Iogalmakkal dolgoz-
nak, tele van beszedk altalanossagokkal, lenyeges keveredik a lenyegtelennel. Beszedknek sokszor nincs melyse-
gi dimenzioja: minden reszlet egyIorman Iontos. Az empatias visszajelzes a lenyeget, a rejtett, mgttes tartalmat
egyszer, attekinthet, arnyalt megIogalmazasban adja vissza. Ezzel mintegy peldat adunk betegnknek arra, hogy
lehet nyelvileg pontosan, egyszeren megIogalmazni azt, amit esetleg csak egy tperces szoaradattal tudott
kiIejezni. Nyilvanvalo, hogy itt valamelyes inIormacioveszteseggel kell szamolnunk, de ez az ara az attekinthet
strukturanak.
A kognitiv strukturalas masik mozzanata az inIormacio Ieldolgozas javitasa. Az empatias terapeuta a nyelvi kzles
jelentesenek megIejtesen dolgozik. A lelki zavarokban a kzleseknek csak egy-egy, elre rgzitett ertelmezesi le-
hetsege van. A terapeuta Ielmutatja a kzlesek egyeb jelenteseit is, ezaltal a kliens szamara tovabbi nertelmezesi
lehetseget kinal Iel. Igazi hermeneutikai Iolyamatrol van tehat szo. A terapeuta un "aterzett jelenteseket" . kzl
vissza, vagyis olyanokat, amelyeket a kliens kepes beIogadni, mivel az adott ertelmezes erzelmi vetletere ra tud
hangolodni. Tehat nem kls ertelmezesi keretet alkalmaz.
1. pelda. A Thta bels ertelmezesi keretet alkalmaz.
KI. 1. Kapcsolatunk mar egv idefe halodik. Megmondta, hogv nem tud elviselni. Csak akkor talalko:unk, ha en me-
gvek. Ma is felmentem valami rggvel. E: megala:o egv lanvnak, megis csinalom.
1. Thta.. Annvira ragas:kodik baratsagaho:, hogv kudarcok es elutasitas ellenere is ufra meg ufra probalko:ik. E:t
a helv:etet tbbnvire megala:onak tartfak.
1. KI. 2. Nagvon s:eretem es nem tudok beletrodni. Amig egv kis remenv van, probalko:om.
2. pelda. Kl.l. ugyanaz. A Thta kls ertelmezesi keretet alkalmaz.
2. Th.l. Maga is tudfa, hogv e: megala:o, a lanv ne fusson a ferfi utan. Tudomasul kell venni a tenveket.
2. KI. 2. Igen tudom, nem helves, de mit tegvek, nem tudom megallni.
"Aterzett jelentesek" pl.: kudarc, elutasitas, ragaszkodas, probalkozas. Kls ertelmezesi keret: megalazkodas, te-
nyek, IerIi utan Iut.
Az aterzett jelentesek az nkep reszeve valnak, azt bvitik, gazdagitjak, s a torzulasok korrekciojat segitik el. A
terapiaban valo elrehaladas soran a kliens is elsajatitja azt a keszseget, hogy egy-egy esemeny, elmeny nyujtotta
visszajelzes ertelmet arnyaltabban dolgozza Iel. Megismeri sajat semait es megtanulja ezeket tullepni.
6.) A trans:fer tanulas regota vitatott kerdes a pszichoterapiaban. A transzIer azt jelenti, hogy egy adott terleten
elsajatitott keszseg egy mas terletre is atvihet. A regi, IilozoIiai Iogantatasu pszichologia a transzIert igen szele-
sen ertelmezte. Az "akarat" Iogalmaban egy olyan lelektani ert teteleztek Iel, amely az elet minden helyzeteben er -
venyesl. Ezert barmely akaratersit gyakorlat (pl. nmegtagadas) azzal jar, hogy mas terleten is nagyobb aka-
rat-tal dolgozunk (pl. tanulas). Mai ismereteink birtokaban ugy latjuk, hogy az emberi viselkedes sokkal inkabb szi -
tuacohoz kttt, es kevesbe Igg (hipotetikus) szemelyisegtenyezktl. A transzIer lehetsegei tehat szkebbek. Ha
valakinek pl. jarmveken is Ielelmei vannak, de tmegiszonya is van, a kezeles valoszinleg nem lesz eredmenyes,
ha csak egyik szituaciora korlatozodunk. Megtanithatjuk ujra kzlekedni, de moziba tovabbra sem Iog elmenni.
Bizonyos mertek atvihetseggel megis kell szamolnunk, hiszen az elet minden konkret helyzetet nem lehet "atte-
rapizalni". Pl. kimutattak, hogy az inIormacio-keres magatartas (erdekldes, kivancsisag), amennyiben megersi -
test nyer, a szituaciok egesz soran at ervenyesl. Ez annal inkabb jelents, mivel neurotikus betegeink tbbsege in-
Iormacio-kerl magatartast mutat.
TranszIer ervenyesl akkor is, amikor a terapia soran szerepjatekszer helyzetgyakorlatokat vegznk. Ezeket a
keszsegeket a beteg azutan a valos eletben is gyakorolja. A klasszikus szemelykzpontu terapia ilyen modszereket
nem alkalmaz. Knyvnkben ezert itt csak utalunk rajuk (kognitiv viselkedesterapiak, nkontrollmodszerek).
A GYGYIT BESZLGETS FOLYAMATA
A megelz tjkozds
Mieltt barmilyen segit munkaba kezdenenk, elengedhetetlen, hogy a problema termeszetet tisztazzuk. Orvosi-kli -
nikai terleten a diagnozis Ielallitasarol beszelnk. Csak ezt kveten dnthetnk aIell, hogy milyen megkzeli -
test alkalmazzunk.
Ez a klinikai gondolkodasi sema nem lehet ncel. Ezert minden aron valo alkalmazasanak korlatai vannak. A "di -
agnosztikai", problemaIeltaro munka maga is hosszabb Iolyamat, amely egybeIolyhat a segit beavatkozassal. A
diagnozis a terapia soran modosulhat, ez esetben a tennivalok ujraIogalmazasara is sor kerlhet.
A klinikum terleten a beteg hosszu palyat Iuthat be addig, amig eljut a betegseg lelki termeszetenek Ielismeresere.
Sajnos, az esetek jelents reszeben el sem jut idaig. Ezen a helyen nem reszletezem az ebbl Iakado problemakat.
Csupan arra utalok, hogy ne kezdjnk pszichoterapiakent deIinialt beszelgetesbe addig, amig a beteg nem tudja el -
Iogadni, hogy neki ez hasznara valhat. A kliens allaspontjanak modosulasa maga is a terapia resze. FNE elveivel el-
lenkeznek, ha a beszelgetesek "deIiniciojat" erltetnenk a betegre, aki ezt "meg" nem tudja terapiakent elIogadni.
A segit kapcsolatok mas terletein a kliens eleve lelki problemaival Iordul a szakemberhez. "Diagnosztikai" taje-
kozodasra ez esetben is szkseg van. A SZKM alapelvei a tajekozodo beszelgetesre is ervenyesek. A Ibb szem-
pontok a kvetkezk:
1. Hagyjuk partnernket szabadon beszelni es ritkan avatkozzunk kzbe. Erre csak olyan esetben lehet szkseg, ha
76
a kliens tulsagosan is szetszort, apro reszletekben vesz el. Vagy tulzottan gatolt, nem tud Iolyamatosan beszelni, se-
gitseget, biztatast var. Sok esetben latszolag idt veszitnk, ha kliensnket nem "tartjuk kezben". Latszolagos vesz-
tesegrl van szo. Nem annyira tenyekre van szksegnk, mint inkabb a tenyek mgtt megbuvo beallitodasokrol,
velekedesekrl, vilaglatasrol, nertekelesekrl stb. szeretnenk tajekozodni. Ezek a mi "tenyeink", es ezek megjelen-
hetnek barmilyen "vivkzegen" is. Nemi tulzassal tehat azt mondhatjuk, mindegy, mirl beszel a partnernk.
2. A tajekozodo beszelgetes ne kikerdezes legyen. A kerdez magatartas szereperl mar volt szo. A partnernket
inkabb kommentalo megjegyzesekkel "iranyitsuk", kzvetett uton beIolyasoljuk, hogy lenyegesebb dolgokrol (pl.
nmagarol) beszeljen. Termeszetesen nem arrol van szo, hogy c `y-egy kerdest ne tehetnenk Iel. Inkabb egy maga-
tartasrol: a kliens altal szabadon kzlt anyagnak igyekezznk a melyere hatolni inkabb, mint ujabb es ujabb anya -
gokat gyjteni.
3. Tartsuk tiszteletben kliensnk rejtzkdeset. Ha ugy latjuk, hogy valamilyen temat kerl, ne erltessk. Kesbb
ugyis sort kerit ra. Eppen az a teny, hogy kerli, mutatja, hogy szamara problemas dologrol van szo.
4. A tajekozodashoz szervesen hozzatartozik a segitsegkeres inditekainak Ieltarasa. Az inditekok egy resze bels
eredet, szenvedes, Iajdalom, dnteskeptelenseg stb. Mas esetben a kliens krlmenyeinek alakulasa esetleg varat -
lan, sulyos eletesemenyek kesztetik arra, hogy segitsegert Iolyamodjek. Klnsen klinikai krlmenyek kztt
gyakori, hogy a segitsegkeres hattereben a hozzatartozok, vagy a tagabb krnyezet kenyszerit ereje all, s maga az
illet nem jelentkezett volna. Ilyen helyzetben klnsen ovatosan kell eljarnunk, mivel bels motivumok valoszi-
nleg hianyoznak. (Pl. alkoholizalo szemelyt a Inke kenyszerit arra, hogy segitseget keressen, mert klnben...).
Vagy a serdlt, akinek magatartasi problemai vannak, a szlei "viszik" pszichologushoz).
Kln Iigyelemmel kell lennnk arra, hogy miert eppen "most" jelentkeznek a problemaval. Neha evek ota huzodo
bajokrol van szo. Mi vezette tehat az illett arra, hogy most Iolyamodjek segitsegert? (Pl. kontaktuszavarokkal kz-
d iIju krnyezeteben most bukkant Iel egy neki tetsz lany stb.)
A tajekozodas 1-3 les alatt megtrtenhet. Ezt kveten Iogalmazhatjuk meg magunknak a tennivalokat. Ameny-
nyiben ugy dntnk, hogy a GYB modszeret alkalmazzuk, ugy a tajekozodo beszelgetes szinte eszrevetlenl terapi-
as lesekkel Iolytatodik. Az altalunk valasztott modszert, vagy megkzelitest kliensnkkel is el kell Iogadtatnunk.
Ez is hosszabb beszelgeteseket vehet igenybe, es ez mar szorosabban veve is a segit kapcsolat terapias szakasza-
hoz tartozik.
A gygyit beszlgets kezdeti szakasza
Orvosi-klinikai vonatkozasban a betegek leggyakoribb kerdese: ezt a bajt hogyan lehet pusztan "beszelgetessel"
gyogykezelni? Ez a nyilt ketely meg olyan lelki zavarok eseten is megIogalmazodik, ahol a problema termeszete
nem kerdeses. Sok beteg "latvanyos" lelki gyogymodot kepzel el, valami "varazslatot" (pl. hipnozist). Maskor igy
nyilatkoznak: "azt varom, hogy kibeszelje a Iejembl" pl. az elvesztett szerelmes emleket). Arra kell trekednnk,
hogy kliensnk pontosan Iogalmazza meg, melyek az elvarasai a pszichoterapiaval kapcsolatban. Tiszteletben kell
tartanunk igenyeit. Sajat "kinalatunk" es a kliens elvarasai kztt neha jelents szakadek huzodik meg. Ennek athi -
dalasa csak ugy lehetseges, ha partnernk elvarasaibol indulunk ki, s csak lassan-Iokozatosan mutatjuk meg, hogy
masra is van lehetseg.
Orvos betegem korabban analitikus jelleg pszichoterapiaban vett reszt, ahol, mint mondta, "kibeszelgette magat".
Mas igenye nem volt akkor sem, amikor nalam jelentkezett. St, nem is nagyon Iigyelt oda arra, amikor egy-egy
kzbevetest tettem, csak mondta a magaet. Igazi, nem egyszer latszolag termeketlen monologot Iolytatott. Csak
hosszu id utan sikerlt a terapiat a parbeszed Iele kzeliteni, ezaltal Iigyelmet nyitottabba tenni kls jelzesek
irant is.
A GYB alapelveit a kliens szamara is megIogalmazhatjuk akkor, amikor a helyzet erre megerett. Mondanivalonk-
nak termeszetesen az nyelvi adottsagaihoz kell igazodnia. Tampontul szolgalhat az a szveg, amelyet Helm es
munkatarsai hasznalnak a pszichoterapiaban resztvevk tajekoztatasara.
1jkoztats pszichoterpiban rsztvev betegek szmra (I. Helm, 1978)
Szeretnenk az alabbiakban nehany gyakran Ielvetd kerdest megvalaszolni, amelyet pszichoterapiaban (lelki uton
trten kezeles) resztvev betegek Iogalmaznak meg. Celunk az, hogy kzs beszelgeteseink a kezeles Iolyaman
minel sikeresebbek legyenek.
1. kerdes. Milyen gyakran kell kezelesre jarnom?
Jalas:. Egy beszelgetes krlbell haromnegyed orat tart, es hetente (elzetes megbeszeles szerint 1-4 alkalommal
trtenik.
2. kerdes. Amirl beszelnk, valoban kztnk marad?
Jalas:. Minden munkatarsunk szigoru titoktartasi ktelezettseg
alatt all. Viszont mi is arra kerjk nt, hogy hallgasson mindarrol, amit esetleg a kezeles Iolyaman mas betegekrl
megtud, azaltal, hogy esetleg velk is ismeretseget kt.
3. kerdes. Segithet egyaltalan a beszelgetes? Mar sokszor panaszkodtam masoknak, megsem valtozott semmi.
Jalas:. Baratok vagy kollegak kreben, esetleg a partnereve! gyakran alakul ki olyan beszelgetes, amikor valaki a
sajat szemszgebl kiindulva ad tanacsokat, es kiIejti, mit tenne az n helyeben. Ilyen beszelgetesek alkalmaval bi -
zonyara volt mar olyan erzeke, hogy minden Iontos dolgot nem mondott el a masiknak (tapintasbol). Talan azt is
eszrevette, hogy a masiknak eliteletei vannak, vagy rossz tapasztalatai, amelyek beIolyasoljak akkor, amikor tana-
77
csokat ad. Lehetseges azonban, hogy n talalkozott mar olyan emberrel is, aki nemcsak arra volt kepes, hogy meg-
hallgassa nt, hanem azt is megprobalta, hogy egeszen az n szemszgebl es az n allaspontjarol nezze a dolgo-
kat. Lehet, hogy egy tanacsot sem kapott tle es n megis megknnyebblt es oldottabbnak erezte magat, egysze-
ren azert, mert megertesre talalt.
4. kerdes. Ez a pszichoterapias beszelgetes klnbzik-e egyaltalan mas beszelgetesektl?
Jalas:. Olyan legkrt szeretnenk az n szamara biztositani, amelyet az iment abrazoltunk. Az orvos vagy pszicho-
logus igyekszik teljes mertekben az n problemaira rahangolodni, amelyeket n Il kivan tarni. Nem akarjuk
azonban nt valamely meghatarozott iranyba terelni. A mi beszelgeteseink ebben a vonatkozasban is klnbznek
attol, amirl az iment beszeltnk, amikor tanacsokat es utmutatasokat kap valakitl. Ezen kivl meg egy Iontos
mozzanat tekinteteben is klnbseg adodik a pszichoterapias es mas beszelgetesek kztt: pszichoterapia eseten
nem az orvostol vagy a pszichologustol Igg beszelgetesrl van szo. Amit n elmond, abbol nre nezve sohasem
szarmazhat kellemetlenseg. SemmiIele kockazatot nem vallal akkor, ha olyan dolgokrol beszel nalunk, amelyek
nt nagyon nyomasztjak, amelyeket azonban eddig elhallgatott, mert attol Ielt, hogy kedveztlen szinben tnik Iel.
5. kerdes. Mit csinal az orvos es pszichologus, ha nem azt Iejti ki, mit kell tennem, csak hallgat es Iigyel?
Jalas:. A: orvos (pszichologus) nem Iog hallgatni, hanem megkiserlik, hogy mindazt, amit n neki mond, erthet-
ve, vilagossa tegye az n szamara, jelentseget pontosan visszatkrzze. Iyen modon nagymertekben segitsegere
lehet abban, hogy nmagat, erzeseinek, vagyainak, szandekainak ellentmondasaival jobban megertse.
6. kerdes. Azt mondjak, semmilyen iranyban nem akarnak terelni, de valamilyen celja megiscsak van az egesznek?
Jalas:. Celunk abban all, hogy nt hozzasegitsk, hogy nmagaval tisztaba jjjn. Szeretnenk, ha nmagaval is-
met egyetertesben tudna elni. Ugy veljk, hogy a megertes legkreben bels Ieszltsegeit kevesebb szorongas mel -
lett is Ielismeri es talan meg is tudja oldani, knnyebben tud majd dnteni es uj Ielismeresekre eljutni. Ezaltal valo-
szinleg maskepp is Iog viselkedni valamelyest a megszokott krnyezeteben. Panaszai, nehezsegei is cskkenni
Iognak ezaltal.
7. kerdes. Meglehetsen sokat beszelnek arrol, hogy mit csinal majd az orvos (pszichologus)? Mit varnak tlem?
Jalas:. Azt varjuk ntl, hogy lehetleg nyiltan beszeljen az nt nyomaszto erzesekrl, konIliktusokrol. ElIor-
dulhat, hogy csak egy id utan mond valoban Iontosat nmagarol. Ez attol Igg, hogy milyen Ioku megertest ta-
pasztal. Nyugodtan megmondhatja pl. az 5. vagy 6. oran is hogy valamely esemeny, amelyrl az elejen beszamolt,
valojaban maskepp trtent meg. Csakhogy eddig nem volt eleg ereje ahhoz, hogy ezt nmaganak bevallja. Azt is el-
varjuk ntl, hogy masutt trten (pl. gyogyszeres) kezelesekrl beszamoljon.
8. kerdes. Nem minden illik ram, ami itt elhangzott. Nincsenek gondjaim. Egyetlen bajom, hogy nem tudok aludni
(sziv- vagy gyomorpanaszaim vannak stb.). Ezen beszelgetessel hogy lehet segiteni?
Jalas:. A pszichoterapias kezeles elIeltetele, hogy az n panaszait belgyogyaszatilag is kivizsgaljuk. Az idegor-
vosi vizsgalat soran olyan adatokat nyertnk, amelyek panaszainak lelki eredetere utalnak, olyan nehezsegekre,
amelyek az n egyeni elete Iolyaman leptek Iel. Panaszai, mint pl. izzadekonysag, elpirulas, IejIajas, rosszulletek,
szexualis zavarok, a vegetativ idegrendszer hibas mkdesere vezethetk vissza. Ezt a hibas mkdest viszont a
legklnIelebb krnyezeti hatasok konIliktusok elidezhetik.
A beszelgetesek abban is segithetnek, hogy a Ieszltseget es szorongast cskkentsek. A tartos Ieszltseg, szorongas
a vegetativ idegrendszer hibas mkdeset eredmenyezheti. Hozzajarulasat kerjk ahhoz is, hogy a beszelgeteseket
magnetoIonra Ilvehessk. Ez a kezeles ellenrzeset szolgalja. Az n neve termeszetesen nem szerepel a hangsza-
lagon. Remeljk, hogy valamivel vilagosabb kepet kapott arrol, milyen beszelgeteseket Iogunk Iolytatni. Eredme-
nyes munkat kivanunk.
(Forditotta: Tringer Laszlo)
A GYB kezdeten meg kell beszelnnk azokat a kereteket is, amelyek kztt a Iolyamat lezajlik. Lehetseg szerint
ugyanazon a helyen trtenjenek a beszelgetesek, amely e celbol specialisan berendezett helyiseg legyen. Bar nem
alapvet Iontossagu, megis, ezaltal mindket Iel szamara - klssegek altal is hangsulyozzuk, hogy nem hetkznapi
tarsalgasrol van szo.
Elre meg kell hataroznunk az idkereteket is. Mai viszonyaink kztt (az emberek elIoglaltsagat is Iigyelembe ve-
ve) heti ket les kezdetben elegend, kesbb hetente egy, vagy kethetente egy talalkozas Iormajaban Iolytathatjuk a
kezelest. Sulyos helyzetekben termeszetesen gyakoribb talalkozasokra is sor kerlhet.
Egy-egy ora 30-50 percig tartson. Hosszabb id a Iigyelem ohatatlanul bekvetkez Iaradasa miatt mar kevesbe ha-
tekony (mindket Iel szempontjabol).
A GYB egeszenek idtartamat is meg kell hataroznunk legalabbis hozzavetleg).
Szamos vizsgalat bizonyitja, hogy a hosszu tavu (tbb eves) tbbnyire analitikus jelleg terapiak nem hatekonyab-
bak, mint a 20-30 lesbl allo kezelesek. (GarIield,1980). Shlien es mtsai 1962-ben szamoltak be hosszu tavu kve-
teses vizsgalatok alapjan arrol, hogy az idhataros terapiak eredmenyei jobbak, mint az olyan kezeleseke, amelyek
idhatar nelkliek (az idhataros kezelesek 15-20 lesbl allottak). A terapia lezarasat kveten ugyanis a paciens
allapot mutatoi tovabb javulnak.
78
9. abra Idohataros es idohatar nelkli ke:elesek ss:ehasonlitasa
Celszer tehat, ha elre meghatarozzuk a talalkozasok szamat. Termeszetesen vannak helyzetek, amikor ilyen becs-
lest elre nehez megadni. A kliensnek azt is mondhatjuk hogy az lesek varhato szamat csak 3-7 talalkozas utan
tudjuk pontosan behatarolni.
Szot kell ejtennk a GYB celkitzeseirl is, Iigyelembe veve kliensnk elvarasait. A celokat mindig pozitiv termi -
nusokban Iogalmazzuk meg. Ne azt mondjuk, hogy celunk tneteinek megsznese, hanem az, hogy tneteit megta-
lalni "kezelni", megszntetni, Ieloldani stb. A celokat a "valtozas" terminusaiban Iogalmazzuk meg, espedig nem
a krlmenyek, hanem a nezetek, velekedesek, nertekeles stb. valtozasaira utaljunk. A valtozas a szemelyben rejl
erknek a kibontasa, mint ahogy a babbol a pillango kibontakozik. Szokratesz is babaskodasnak nevezte azt a t-
rekvest, amely a dialogus soran kibontja a masikban szunnyado ismeretet (Maineutike techne).
Fizet pszichoterapia soran az anyagiakban is meg kell allapodnunk. Ebben nem a terapeuta anyagi erdekei, hanem
az a szempont jatszik szerepet, hogy a kliens szamara mindenben vilagos helyzetet teremtsnk. Szamos terapeuta
"szerzdest" kt a beteggel, ezzel mintegy kls, jogi kontroll ala helyezi a gyogyito Iolyamatot. Amennyiben a
kliens a szerzdest nem tartja be, ugy a Ielelsseg is ra harul.
A GYB-ben ilyen "jogi" Iormulakat nem alkalmazunk, meg akkor sem, ha ezt pszichologiai ervek is indokolhatjak.
A SZKM a Ielek kztti alapvet bizalomra epit. Ebbe az is beleIer, ha a kliens nem tartja be a szoban kinyilvani -
tott igeretet, vagy elktelezettseget. A "szerzdesszeges" a SZKM-ben nem jogi "bntett", vagy erklcsi kisiklas,
hanem a szemely megnyilvanulasa, amely tbbnyire alapvet problemainak resze. A "terapias szerzdeshez" valo
merev ragaszkodas epp azokat zarja ki a GYB aldasaibol, akik talan leginkabb raszorulnanak (pl. az un. hatareseti,
"borderline" szemelyisegzavarokat.)
Sokat beszelnk arrol, hogy, a ThtIr rizze meg objektivitasat. Latszolag ez ellentmond a FNE kvetelmenyeinek.
Ismetelten hangsulyozom, hogy a kliens latasmodjanak elIogadasa, tiszteletben tartasa nem azt jelenti hogy en is az
latasmodjat teszem magameva. Ez a klnbsegtetel knny, ha sulyos betegekrl van szo (pl. nyilvanvalo teves
eszmei vannak). Sokkal nehezebb objektivitasunk megrzese akkor, ha pl. hazastarsi konIliktusokrol van szo. Haj-
lamosak vagyunk az egyik Iel altal eladottakat, mint puszta tenyeket elIogadni, nem pedig olyan modon, hogy
azok a kliens latasmodja szerinti tenyek. Ezek a kerdesek mar a terapia kezdeten is lenyeges szerepet jatszanak.
Kutatasi adatokbol tudjuk, hogy a pszichoterapia els lesein tbbnyire eldl, sikeres lesz-e a Iolyamat. A siker
egyik Iontos tenyezje, ha a Thta pozitiv benyomasokat kelt a kliensben. Ehhez nem kell semmiIele klnleges Io-
gashoz Iolyamodnunk. Csak az alapIeltetelek kvetkezetes ervenyesitesere trekedjnk, es Iontoljuk meg azokat,
amelyeket a tajekozodo beszelgetesrl Ientebb megIogalmaztam. A nem szinte szimpatia-keltest a masik egyeb-
kent is eszreveszi es inkabb negativ hatast valt ki benne.
Mar az els lesek utan tajekozodjunk aIell, hogy a terapias kapcsolat mikent alakul. Figyeljnk azokra a rejtett
kzlesekre, amelyek a kliens elegedetlenseget tkrzik. Ilyen jel, ha lemond terminusokat, kesik, pontatlan. Mas
iranyu elvarasait jelzi, ha gyogyszeres kezelest ker, vagy Ielveti, hogy mas modszer nem lenne-e gyorsabb, vagy
hatasosabb. Elegedetlenseget gyakran azzal jelzi, hogy a terapias lesek utani rosszabb allapotrol panaszkodik
(mint ahogy gyogyszeres kezelesnel a beteg "rosszabbul van" a gyogyszertl). Ilyenkor igyekezznk a problemakat
79
nyilt megbeszeles targyava tenni.
Ha vegkepp ugy tnik, hogy az elvarasok es a lehetsegek nem talalkoznak, magunk javasoljuk a kezeles abbaha-
gyasat, azzal, hogy a kliens egy kesbbi idpontban visszajhet. Ha nem mi mondjuk ki hanem megvarjuk, mig be-
tegnk elmarad, akkor tbbnyire a visszautakat is elvagjuk.
A terapia kezdeten eszlelt haladas, javulas az egesz Iolyamat sikerenek jele. Ezert a GYB kezdeti szakaszara kl-
ns gondot kell Iorditanunk.
A CYB kzps szakasza
A pszichoterapias Iolyamat altalaban ugy kezddik, hogy az alapIelteteleket szabadon hagyjuk ervenyeslni. Az
id elrehaladtaval a kezeles speciIikusabb jelleget lthet, vagy mas megkzelites modszerbe megy at. Kliensnk-
nek lehetnek specialis problemai, amelyekkel kln is kell Ioglalkozni. Ilyenek pl. a konkret viselkedesi zavarok,
vagy viselkedes-hiany allapotok. A nehezsegek tbbnyire a terapias szituacioban is megjelennek, meg akkor is, ha
szoban nem Iogalmazzak meg azokat. A viselkedes megIigyelhet jegyeit is kzles erteknek Iogjuk Iel es a kom-
munikacioba bevonjuk.
A GYB az itt es mostbol epitkezik. Az lesek egymasutanjanak nincs semmi strategiaja, vagy taktikaja. Elvileg
mindegy, mirl beszel a beteg, vagy a kliens. Meg az en-tavoli kommunikacio is megjeleniti a szemelyt magat, s
amennyiben a Thta megIelelen verbalizal, a beszelgetes temaja hamarosan kzvetlenl is a szemelyre tevdik at.
Klnsen kezdetben, de neha a kesbbi lesek utan is nemi segitsegre van szkseg ahhoz, hogy a kliens F-a be-
induljon. Ne engedjk, hogy a beszelgetesben nagyon hosszu, szorongast kelt, termeketlen sznetek alakuljanak
ki. Ha a kliens nagyon nehezen beszel nmagarol, klnsen eleinte, sematikus beszelgeteseket javasolhatunk. Pl.
rvid eletrajzot kernk (ez a tajekozodashoz egyebkent is Iontos lehet), vagy aktualis elethelyzeterl beszelgetnk.
Ne Ielejtsk el, hogy idrl idre tajekozodnunk kell a kezeles eredmenyeirl. Az esetek tbbsegeben nem varha-
tunk latvanyos dolgokat. A pszichoterapiak kb. 2/3-aban tudunk eredmenyeket Ielmutatni (Bergin, 1971). Az ered-
meny neha csak szubjektiv javulas, amely azonban ugyanolyan ertekes, mint az objektiv viselkedesvaltozas. Sok
esetben az eredmenyesseg egyetlen kriteriuma, hogy kliensnk kitart a terapia vegeig. Nyilvanvalo, hogy valami
pszichologiai "nyeresege" ebbl is szarmazik.
A valtozasokat ne valami egyenletes Iolyamatkent kepzeljk el. A Iizikai id es a tanulasi Iolyamat nem esik egy-
be. Klnsen jol tkrzdik ez az "aha" elmenyekben (shiIt), amikor a szubjektiv id rohamleptekkel halad elre,
majd ujra lassubb temre valt.
A GYB szkebb alkalmazasi kren bell, amikor csak ezt a modszert alkalmazzuk, valami eredmenyt azert Iel kell
mutatnunk.
Ha nincs eredmeny, sajat magunkat is vizsgalat targyava kell tennnk. A kudarcert elssorban magunkat tegyk Ie-
lelsse. Sajat kommunikacionk is szamos torzulasnak eshet aldozatul. BeIolyasolhatnak bennnket olyan tenyezk,
amelyeket a kliensben nem tudunk elIogadni, s szandekunk ellenere ez a szemely elIogadasat is megneheziti. Fa -
radtak terheltek lehetnk, amikor egyeni nehezsegeink megnehezitik, hogy teljesen nyitottak legynk a masik ira-
nyaban.
Ilyen esetekben celszer, ha szupervizorunkhoz Iordulunk, vagy, ha ilyen nincs, valamelyik kollegatol kernk se-
gitseget.
A GYB elrehaladtaval, mint mar emlitettem, speciIikusabb modszer iranti igeny is Ielmerlhet. A modszereket ru-
galmasan vezessk at egymasba (1. a modszerkombinaciok kerdeset. Jo tapasztalataim vannak pl. a kvetkez val -
tasokkal? GYB - direktebb, kognitiv modszerek, majd ismet non-direktiv GYB, a kezeles lezarasakent.
A GYB vezeteseben ket alapelvet tartunk szem eltt: a kvetkezetesseget es a rugalmassagot. Elbbi annyit jelent,
hogy a kzsen kialakitott tervet igyeksznk megvalositani, a nagyjabol elre behatarolt lesek szamat betartjuk
stb. Ugyanakkor rugalmasak is vagyunk. Menet kzben uj szempontok vetdhetnek Iel, amelyek hipoteziseink mo-
dositasat teszik szksegesse.
A CYB befejezse
Vannak terapeutak, akik addig Iolytatjak a kezeleseket, amig a paciens egyszer csak elmarad. Emgtt anyagi moti -
vaciok is allhatnak. Tbbnyire azonban a kezeles tervezesenek es vezetesenek problemairol van szo. Hosszu tavon
a lelki kezeles hatranyai kerlnek elterbe. A kliens Iggve valik a segittl, s egyre nehezebb az elvalas. A beIe-
jezessel kapcsolatos dntest nem harithatjuk kizarolag a kliensre. Kzs megbeszelesen hatarozzunk aIell, mikor
Iejezzk be a kezelest. A kapcsolatot ezzel nem szakitjuk meg veglegesen. Egyreszt nyitva hagyjuk a szkseg sze-
rinti kesbbi visszateres lehetseget. Masreszt megallapodhatunk egy - egy kontroll-talalkozasban.
A kezeles beIejezeset nem valami irrealis "gyogyulastol" tegyk Iggve. Ilyen ritkan adodik. Abbol induljunk ki,
hogy bizonyos javulas, vagy valtozas kvetkezett be, s most mar az illet magatol is boldogulhat. Legalabbis hosz-
szabb ideig probalkoznia kell azzal, mikent kamatoztatja azokat a valtozasokat, amelyeket a terapia soran elert. A
kezeles beIejezeset ne varatlanul kzljk. Par lessel korabban mar meg lehet beszelni a lezaras idpontjat es a
kapcsolat tovabbi lehetsegeit.
A GYB soran bekvetkez valtozasokat az F Iolyamatanak valtozasan is lemerhetjk. Sikeres kezeles Iolyaman -
mint mar emlitettk - az F merteke nvekv tendenciat mutat. Mivel koherens valtozasrol van szo, jogos Rogers
elkepzelese, hogy itt egyseges Iolyamatrol beszelhetnk. Az un. processus-skalak (Rogers, 1958, Tbmlinson es
Hart, 1962) lenyegeben az F szinvonalat pontozzak.
80
Az alabbi tablazat attekintest nyujt az nIeltaro Iolyamat valtozasairol. A tablazatot - jelents egyszersites utan -
Speierer (1986) munkaja alapjan allitottam ssze. Termeszetes, hogy a tablazat egy idealis terapia Iolyamatat rgzi-
ti, leiro Iogalmak segitsegevel.
Lelki Iunkciokrk A terapia kezdete A terapia vege
Erzesek es erzelmi tapaszta-
latok
Elharitas, en-vonatkozasok hianya, alta-
lanositasok
Erzelmek szabad kiIejezese, en-vonatko-
zasok, diIIerenciait eletmod
Az elmenyek id-vonatkoza-
sa
Tavolsagtartas, multidej tapasztalatok Jelenidej tapasztalatok, itt es most, jv-
re iranyultsag
nkep es a tapasztalatok in-
kongruenciaja
A kliens szamara eszrevetlen Ezek Iolyamatos eszlelese, majd Ielolda-
sa, konIliktus-mentesseg
nkzles Hianyzik. Negativ nkep, onkont-
roll-hiany.
nbizalom, nbecsles, nallosag, az n-
kep kibvlese
Az elmenyek Ieldolgozasa-
nak modja
Rigid semak, externalo-altalanosito meg-
oldasok, envonatkozas nelkl
Rugalmas konstruktumok, az en reszvete-
level
A problemakhoz valo vi-
szony
Hianyos belatas es szemelyen kivli val-
toztatasi igeny
Felelsseg Ielvallalasa
Masokhoz valo viszony Intim kapcsolatok altali Ienyegetettseg,
kapcsolatkerles, inadekvat eszleles
Nyitott es szabad kapcsolatok, realis esz-
leles
A segit kapcsolatok terlete ritkan kenyeztet latvanyos sikerekkel. Szamos esetben kudarcot vallunk, nemcsak a
szereny eredmenyeket, de a nem ritka csalodasokat is el kell viselnnk. Talan karpotol az a tudat hogy Iaradozasa -
ink nyoman valamivel kevesebb a szenvedes, tbb a szeretet es az rm a Fldn.
A SZEMLYKZPONTU MEGKZELITS S A GYGYIT BESZLGETS
ALKALMAZSI TERLETEI. MDSZERKOMBINCIK.
Klnbseget kell tennnk a SZKM es a GYB kztt az elmelet es az ebbl Iakado modszer kztt.
Az elbbi, mint mar tbbszr utaltunk ra, szemleletmodot jelent elssorban, a segit kapcsolatok atIogo elmeletet.
Szorosan sszeIgg a humanisztikus pszichologia aramlataival, es annak I vonulatat kepezi. Ilyen ertelemben er -
venyessegi kre meg a segit kapcsolatokon is tulterjed, s az emberi kzssegek, st a tarsadalmak kzti problemak
megoldasanal is hasznalhato alapallasnak bizonyul. Rogers eletenek utolso szakaszaban ezzel is megprobalkozott.
A SZKM alkalmas arra hogy a segit hivatasok kepviselinek gyakorlati "IilozoIiajava" valjek, amelyre a
szakember Ielepitheti sajat elkepzeleseit, s amely mindennapi munkaja soran vezerIonalul szolgalhat. Ennek Ion-
tossagat nem lehet elegge hangsulyozni. A SZKM, mint terapias "ideologia", kivaloan alkalmas arra, hogy modern
kzssegi pszichiatriai szolgalatok elmeleti alapja legyen. Az ilyen szolgalatokban dolgozo munkacsoport egyseges
elvi alapon valo Iellepese megknnyiti a betegek mozgasat a rendszeren bell (pl. korhaz, jarobetegellatas, beteg-
klub stb.). A modern egeszseggyi rendszerekben a beteg "eldologiasodik", human vonatkozasai hatterbe szorul -
nak. A SZKM a maga egeszleges antropologiai igeny szemleletmodjaval a psziches problemak es betegsegek hu-
man vonatkozasait allitja elterbe.
Az SZKM lenyeges szerepet jatszik a pszichoterapias iskolak kztt az utobbi evtizedben kibontakozo integrativ
mozgalomban is. A tbb szazra tehet pszichoterapias modszer kepviseli - nyilvanvalo piaci erdekektl vezetve -
az egyes iskolak klnbsegeit hangsulyozzak (ParloII, 1976). Az integracio hivei viszont a kzsen elIogadhato
alapelveket keresik, es megprobalnak egy kzs technologiat kialakitani (Beitman etal., 1989). ASZKM az integra-
ciohoz elssorban azzal jarul hozza, hogy a terapias kzeg alapIelteteleit konceptualizalja, megIogalmazza a keze-
ltl elvarhato magatartas elveit, valamint ravilagit az nkepnek es az nIeltarasnak a viselkedesregulacioban jat -
szott szerepere. A SZKM hozadeka a humanisztikus, antropologiai szemleletmod is.
A SZKM masodsorban a pszichoterapia nem-speciIikus hatotenyezinek legatIogobb elmelete. Azok a trvenysze-
rsegek, amelyeket leirtunk, modszerektl, eljarasmodoktol Iggetlenl is ervenyeslnek. Termeszetes, hogy az
adott modszer a nem speciIikus hatasokat jelentsen modosithatja, nvelheti, vagy cskkenheti. E tekintetben tuda-
sunk nagyon hianyos. Nem tudjuk pl., hogy a megvaltozott tudatallapotokban vegzett terapiak soran (hipnozis, ima-
ginaciok) a nem speciIikus tenyezk milyen modon ervenyeslnek.
Minden segit kapcsolatban arra kell trekednnk, hogy a nem speciIikus hatasok maximalisan ervenyesljenek.
Erre epithetjk azutan az adott modszert. (Pl. a viselkedesterapia soran is ervenyeslnie kell az EMP, VERB, vagy
a FNE kvetelmenyeinek. A SZKM ezert minden pszichoterapias kepzes bevezetje, alapja lehet. A Pszichiatriai
Klinikan (Bp.) erre alapozzuk a harom eves kepzesi programot. A nem pszichoterapias segit hivatasok szamara a
SZKM alkothatja a kikepzes trzsanyagat. Ezt a knyvet tbbek kztt azzal a cellal irtam, hogy a segedanyagot
adjak a tanulashoz, es sszeIoglaljam a SZKM-el kapcsolatos ismereteket. A SZKM altal megIogalmazott alapIel-
tetelek a pszichoterapianak szkseges es elegseges Ieltetelei. Rogers utobbi megjegyzeset kevesse szoktak hangsu-
81
lyozni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nincs szkseg mas magyarazo elvre. A SZKM konzervativabb hivei ezen az
alapon elvileg utasitanak el mindenIele modszerkombinaciot, s csak a GYB modszeret alkalmazzak (Gutberlet,
1984).
A SZKM valoban atIogo, univerzalis elmelet, amely a segit kapcsolatok minden terleten alkalmazhato. Ugyanak-
kor hangsulyoznunk kell, hogy a lehetseges magyarazo elvek egyikerl van szo, amely - eppen univerzalis igenye
miatt - a jelensegek tag kret csak globalisan tudja megragadni. Peldaul olyan allapotokban, ahol biologiai tenye-
zk szerepet is Iel kell vennnk, a kognitiv szemleletmod alkalmasabb a valosag leirasara.
A GYB mint modszer a SZKM "gyermeke", a nemspeciIikus hatotenyezk terapias, vagy segit kontextusban valo
tudatos alkalmazasa (ugy is mondhatnank: a nem speciIikus tenyezk speciIikus Ielhasznalasa). Mint modszernek,
megvannak a maga javallatai, relativ vagy abszolut ellenjavallatai. Alkalmazhatjuk nmagaban, vagy kombinaltan.
Mindenekeltt le kell szgeznnk, hogy a GYB alkalmazasi terlete nagyon tag. Rogers meg ugy gondolta, hogy
barmilyen problema eseten hasznalhato eljaras, legalabbis bizonyos, hogy nem art (Rogers, 1951). Mint tudjuk, a
60-as evekben meg szkizoIren betegek kezelesevel is probalkozott, eredmenytelenl.
A GYB alapelveit a klinikumon kivl barmilyen segit hivatas terleten sikerrel alkalmazhatjuk. Jelents irodalma
van a lelki gondozas terleten valo Ielhasznalasnak. A teleIonsegelyszolgalatok, vagy tanacsado radiomsorok te-
rleten klnsen hasznos a GYB-en valo jartassag hiszen itt a kommunikacio minden csatornaja nem ervenyesl -
het. A pedagogiai Ielhasznalas irant egyre nagyobb az erdekldes. Az Orszagos Pedagogiai Intezet mar 1985-ben
kert tlem egy kepzesi programot (bar Ielhasznalasarol azota sem tudok).
Korlatozottak a GYB lehetsegei sulyos Iokban devians szemelyeknel bnzknel, kabitoszeres vagy alkoholista
egyeneknel. Nincs kizarva, hogy mas modszerrel egytt megis sikerrel alkalmazhatjuk, pl. narkoman Iiatalok
kezelesenek rehabilitacios szakaszaban. Kedvez tapasztalatokrol szamol be Weise munkacsoportja (Rank es mt -
sai, 1986). Lipcse egy 110 ezer lakosu krzetet ellato szolgalat kereteben pszichotikus es neurotikus betegekbl al -
lo vegyes csoportokat kezeltek a GYB elvei szerint. A pszichotikus betegek javulasi mutatoi nem ternek el a neuro-
tikusoketol. Alkoholbetegek csoportjait is ilyen modszerrel kezelik, s eredmenyeik kielegitek.
Pszichozisok, szenvedelybetegsegek eseteben az enIejldes sulyosIoku zavaraval kell szamolnunk. Az eriksoni er -
telemben vett identitaskrizis narcisztikus szemelyisegzavar (Kernber 1975, Ratkcz 1988 az "enideal hianya", er -
tektudat Iogyatekossagai tartoznak ide. Minden olyan allapot, amely sulyos Ioku kognitiv deIicittel jar, a GYB al -
kalmazasat korlatozza, vagy teljesen kizarja.
OligoIreniak, sulyos szocializacios hianyok, vagy idskori mentalis hanyatlas allapotai eseten GYB alkalmazasa
nem jn szoba.
Iskolazottsag, mveltseg hianya nem akadaly. Maga Rogers ezt tbbszr is hangsulyozta, sajat tapasztalataival ta-
masztotta ala, hogy egyszer embereken is tudott segiteni. Nagyon iskolazatlan szemelyeknel megis adodnak ne-
hezsegek, tbbnyire abbol, hogy a terapeuta nem kepes kliensenek nyelvi szinvonalara "leszallni".
A GYB klinikai alkalmazasat illeten is csak atIogo iranyvonalakat lehet megszabni. A klinikai diagnosztikai kate-
goriak keves tampontot adnak mert az alkalmazhatosag nem annyira a diagnozisok, mint inkabb szemelyiseg tenye-
zk es egyeb jarulekos adottsagok Iggvenye.
A DSM-III. kategoriait alapul veve a GYB elssorban a szorongasos es disztimias zavarok eseten alkalmazhato. A
depressziok eseten nem a patomechanizmus, inkabb a tnetek sulyossaga a dnt. Az enyhe, de dnten biologiai
eredet depressziok eseten is sikerrel Iolytathatunk pszichoterapiat (tbbnyire gyogyszeres kezelessel
kombinaltan), mivel a kognitiv Iunkciok Iejldese, a depresszios semak Iellazulasa megknnyiti a depresszio elvi-
seleset, s vedelmet jelent a kesbbi Iazisok eseten is. Fontos, hogy a terapeuta a kognitiv-pszichologiai es biologiai
tenyezket egyarant Iigyelembe vegye, s az agyi strukturak biokemiai diszIunkciojabol ered zavarokat ne szeme-
lyisegi deIicitkent jelezze vissza.
Rogers es mtsai (1967) probalkozasa ota altalaban az a velemeny uralkodik, hogy a szemelykzpontu beszelgetes
modszere nem alkalmazhato szkizoIren betegeknel. Ujabb kutatasok amellett szolnak hogy a valos helyzet sokkal
arnyaltabb. SzkizoIrenek egyes csoportjainal a GYB sikerrel alkalmazhato, elssorban olyan betegeknel, akik vi -
szonylag kevesbe sulyos allapotban vannak. Rogers kudarca valoszinleg arra vezethet vissza, hogy a GYB mod-
szeret olyan modon alkalmazta, ahogy azt a tanacsado szolgalat kereteben kidolgozta: a betegek nIeltarasa allott a
kezeles eltereben. Tusch es mtsai (1984) kontrollalt vizsgalatok segitsegevel kimutattak, hogy 2-4 honapos prog-
ram, heti ket egyeni es naponkenti csoportos Ioglalkozas soran jelents javulast lehet elerni, kzepes Ioku es enyhe
szkizoIren zavarok eseten. A kezeles sulypontja azonban nem az F, hanem a terapias atmoszIera megteremtese,
bizalmi legkr kialakitasa volt.
Kln kell szolnunk a szomatizacios zavarokrol es a pszichoszomatikus tnetcsoportokrol. Ezekben az allapotok-
ban a beteg gyakran elutasitja a pszichologiai kezelest, leven, hogy testi betegsegtudata van. Klnsen elutasito
olyan "kezelessel" szemben, amely "csak beszelgetesbl" all. Elvileg le kell szgeznnk, hogy a testi tnet is kz -
les, "szervbeszed". Ebben az ertelemben a terapeuta Ieladata nem klnbzik attol, amit a GYB gyakorlata elir: A
kzlesre reIlektalni kell, megpedig azon a nyelven, amelyet a kliens hasznal. Ha ez szervbeszed, akkor azon.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Orvos-pszichoterapeuta szamara az ilyen betegnel Iel kell vallalni a megIelel szoma -
tikus kezeleseket. A terapia lenyege eppen abban rejlik, hogy a szomatikus kommunikaciot Iokozatosan verbalis
kommunikacioba vezesse at. Klnsen nehez ez a pszichoszomatikus betegeknel, akikre egyebkent is jellemz az
82
emocionalis elmenyek kognitiv kiIejezesenek nehezsege (un. alexithymia, Nemiah es SiIheos 1970).
Pszichologus terapeutanak nincs jogositvanya a testi "nyelvhez". Ezert ne vallaljon olyan beteget, aki a verba-
lis-psziches megkzelitest nem Iogadja el, vagy erre meg nem erett.
Ez az elIogadtatas, amely tehat a terapianak szerves resze, az orvos Ieladata. Tbbnyire csak lenne, mert az orvosok
hianyos pszichoterapias kepzettsege, es torzult, egyoldalu szomatikus szemlelete miatt erre nem kerl sor (Iigyeljk
meg: az orvosi szemleletben ugyanaz a hiba, mint a szomatizalo betegnel: "alexithymias", az orvosok tbbsege
csak "testi nyelven" ert). Ilyen modon a beteg ket szek kztt a pad ala esik: az orvos mar nem kompetens (kepzett -
seg hijan), a pszichologus meg nem. A beteg azonban az orvossal akar kommunikalni, aki kinjaban pszichologus-
hoz kldi, de ezt a betegek tbbsege nem Iogadja el. A GYB, mint modszer, kivaloan alkalmas arra, hogy a beteget
pszichoterapiara neveljk. Az orvosi (akar diagnosztikai) beszelgetes eszrevetlenl atvezethet F-elemeket is tar-
talmazo, szemelykzeli beszelgetesbe, s a betegseg-kep igy lassan megvaltozhat.
A GYB alkalmazasa - legalabbis nalloan - nem jn szoba olyan esetben, amikor viszonylag izolalt viselkedesi za -
varok allanak Ienn (pl. szexualis aberraciok, rgzlt Iobiak stb.).
Ha az indikacio kerdeset a szemelyiseg oldalarol kzelitjk meg, az elmenyzavar - viselkedeszavar tengely szerint
gondolkozzunk. Minel inkabb elmenyzavarokrol van szo, annal valoszinbb, hogy a GYB sikerrel alkalmazhato.
A bels es "kls" zavarok aranya tehat a dnt. Mar 1948-ban kimutatta Haimowitz, hogy az "intrapunitiv" bete-
geknel jobb eredmenyeket lehet elerni. Olyan szemelyek, akik bels reIlexiora keptelenek, akik minden problema-
jukat kivetitik, externalizaljak, GYB-be nehezebben vonhatok be. Klnsen rigid kognitiv strukturaval rendelkez
szemelyek (pl. paranoid vonasok eseten) ugyancsak probara tehetik a terapeutat. Ids kor, amennyiben komolyabb
mentalis deIicit nem all Ienn, nem akadalya a GYB-nek. Jelenleg is van 73 eves betegem akik a terapiabol komo-
lyan proIital (enyhe depresszioban szenved).
A Iiatal korra vonatkozoan a GYB-nek a korlatja lenyegeben a gyermek kognitiv Iejlettsege, illetve a terapeuta
azon keszsege, hogy a kliens adott szinvonalan legyen kepes kommunikalni.
A GYB egyes valtozoinak kapcsolata c. Iejezetben a kliens szemelyisegi adottsagai es a terapia kimenetele kztti
sszeIggeseket reszletesebben erintettem, itt ezekre nem terek ki.
A GYB-nek abszolut ellenjavallata nincs, abban az ertelemben, hogy artana valakinek is. Ellenjavallt abban az erte-
lemben lehet, hogy nem hasznal, vagy ha mas, hatekony terapia helyett alkalmazzak. Ha pszichoterapia nem indo-
kolt, vagy meg nem erett ra mint Ientebb a szomatizalo betegekkel kapcsolatban kiIejtettem), termeszetesen tbb-
nyire GYB sem jn szoba, hacsak nem arrol van szo, hogy a beteget meg kell nyerni a pszichoterapianak, szinte
eszrevetlenl.
GYB nem alkalmazhato kognitiv mkdesek sulyos szetesese eseten (pszichozisok, organikus pszichoszindromak).
Enyhe agykarosodassal tarsult psziches zavarok eseten megkiserelhet. Magam nem sok eredmenyt tapasztaltam
ilyen betegeknel. Nem lattam eredmenyt homoszexualitas, exhibicionizmus eseten sem.
A GYB - termeszetenel Iogva - barmilyen mas modszerrel kombinalhato. Mivel a terapia nem mas, mint intenziv
kommunikacios kzegben lezajlo tanulasi Iolyamat, ezert minel tbbret ez a kzeg, annal tbb lehetsege van az
egyennek a valtozasra. A GYB nem zarja ki azt sem, hogy a kliens egyuttal mas terapias programban is resztve-
gyen vagy parhuzamosan jarjon egyeni es csoportos Ioglalkozasokra. Annak sincs semmi akadalya, hogy mas tera-
peutak is Ioglalkozzanak a klienssel. A SZKM nem sajatitja ki a beteget. Szamos vizsgalat igazolja, hogy a GYB
hatasa nem cskken ha a kezeles valtott terapeutak vegzik. (Helm, 1978). (A gyakorlatban persze ez alig Iordul
el.) A GYB-nek az analitikus hosszu terapiakkal valo kombinacioja Ielesleges, hiszen mindegyik ugyanazt celoz-
za, de elter elmeleti megkzelitesbl. Ujabban a Iokuszalas reven, illetve az alomtartalmak bevonasaval a GYB es
a rvid dinamikus terapiak is kzeledtek egymashoz. A mas modszerekkel valo kombinacionak ezt a liberalis IelIo-
gasat a SZKM hagyomanyos kepviseli nem osztjak. Abbol indulnak ki, hogy a szemelykzpontu elmelet a terapi-
anak elegseges Ielteteleit Iogalmazza meg, mas elmelet bevonasa a SZKM alapelveinek Ieladasat jelentene (Gut -
berlet, 1984).
Masok (s magam is erre az allaspontra helyezkedem) ugy velik, hogy a SZKM csak gazdagodik azaltal, hogy alap-
ertekeit megrizve mas megkzelitesek es uj Ielismeresek irant is nyitott marad (Howe, 1982).
sszeIoglaloan a GYB es mas modszerek kombinaciojanak ket tipusa van, aszerint, hogy a GYB a tbbi eljarast
megelzi-e, avagy inkabb kveti.
Elbbi eset akkor Iordul el, ha a szemelyisegzavar barmilyen Iormaja a GYB-en tulmenen speciIikusabb, struk-
turaltabb kezelest igenyel. Leggyakrabban kognitiv terapiat alkalmazunk ilyen modon, amelyet a GYB mintegy
elkeszit. Maskor a szemelyisegben rejl konkret lokalis problema teszi szksegesse, hogy a kezelest rvid dinami -
kus modszerrel Iolytassuk. Szkseg lehet arra is, hogy az egyeni Ioglalkozasokat csalad vagy parterapia kvesse.
Olyan esetekben, amikor az nkepzavarokhoz a szocialis viselkedes hianyossagai tarsulnak, a GYB-t szocialis
keszsegIejleszt modszerekkel kombinalhatjuk, akar parhuzamosan, akar egymast kveten. Utobbi modszerek al -
talaban csoportban trtennek.
A Iorditott helyzet is gyakori. Nem ritkan valamilyen konkret viselkedes-problema miatt kell pszichoterapiat Ioly-
tatnunk (pl. Iobia), vagy a tanacsadot valamilyen izolalt kerdescsoport miatt kesik Iel (pl. rendre rossz vizsga-telje-
sitmenye). Maskor a tesi tnetek vannak elterben, amikor is tneti jelleg kezelest Iolytatunk (pl. relaxaciok, hip-
nozis, test-terapiak). A kezeles kzben azutan alkalom nyilik a szemelyiseg problemainak Ieltarasara is. Pl. a rela-
83
xacio megoldja a beteg nyelvet, s kiderl, hogy a tnetek mgtt komoly nertekelesi zavarok vannak. Vagy a Iobi-
as tnetek enyhlese soran alakul hasonlo modon a kezeles. A celzott terapiak soran letrejn az a bizalom (a nem-
speciIikus tenyezk itt is hatnak!), amely alapjan a kliens most mar egesz valojat viszi a terapias kapcsolatba, nem
csupan egy-egy tnetet.
Szerencses az a paciens, aki olyan kezelre akadt, aki tbbIele modszerben is jaratos. Ne habozzunk azonban mas -
hoz iranyitani a raszorulot akkor, ha a problema, vagy annak egy resze meghaladja kompetenciankat.
A gyakorlatban ezek a modszerkombinaciok Iordulnak el leggyakrabban, es ezekre valoban szkseg is lehet. Ugy
is mondhatjuk, hogy ezek a "kliens kzpontu" modszerkombinaciokkal, mert az erdekeit szolgaljak. (Szemben a
"terapeutakzpontu" modszerkombinaciokkal, amelyek azert trtennek, mert a terapeuta ert az adott modszerhez,
vagy eppen azzal Ioglalkozik.)
A pszichoterapias modszereknek se szeri, se szama. Harper 1959-ben meg "csak" 36 Iele elklnithet pszichotera-
pias rendszert tudott sszegyjteni. ParloII (1976) mar 130 Iele modszert talalt a "piacon". 1986-ban Karasu tbb,
mint 400 Iele pszichoterapias iskolarol tudosit. A terapeutak kepzettsegktl Iggen a legklnbzbb modszere-
ket alkalmazzak, klnIele kombinaciokban. Sok kezd terapeuta elszrnylkdik, ha latja azt a hatalmas oktatasi
kinalatot, amit az egyes modszerek hivei Ielmutatnak. Ezekrl a kerdesekrl kln Iejezetben szolunk.
A GYGYIT BESZLGETS CLKITZSEI
A SZEMLYKZPONTU MEGKZELITS EMBERKPE
A GYB hatasmechanizmusaval kapcsolatban szamos utalast tettnk a terapia kvetend iranyaira vonatkozoan is.
SokIele modja lehet annak, ahogy a lelki egeszseget meghatarozzuk, amely minden segit kapcsolat kzvetlen cel -
ja. Knny helyzetk van akkor is, ha a terapia celjat negativ oldalrol kzelitjk meg, s azt mondjuk, hogy tnet -
mentessegre, vagy a tnetek enyhitesere treksznk. Ha a GYB-t tagabban ertelmezzk, nem csak a tnetek, hanem
problemak megoldasarol is beszelhetnk.
Valamivel atIogobb megIogalmazasat adhatjuk celkitzesnknek, ha a terapiat a szenvedes oldalarol kzelitjk
meg. A szenvedes legaltalanosabb ertelmeben annak a jele, hogy a szemely "mkdeseben" valami nincs rendben.
Vegs soron a lelki szenvedes az ember szemelyi mivoltanak zavara, helyesebben szemelyi mivoltanak hianyossa-
ga (minel sulyosabb a szenvedes, annal szemelytelenebb, sablonosabb "sematikusabb"). A szenvedes, mint lattuk,
sajatos n- es vilagkeppel jar egytt. A szenvedes logikus: ha olyan az illet, illetve vilaga, amilyennek latja, ettl
csak szenvedni lehet. Ezert irhatja Kelly (1955). "man can enslave himselI with his own ideas and then win his Ire-
edom again by reconstruing his liIe" (Az ember rabszolgava teheti magat sajat nezetei altal, de visszanyerheti sza-
badsagat, ha ujraalkotja eletet.) A szenvedes tehat vilag- es nertelmezesi problemakent is megIogalmazhato, s
a terapia ennyiben ismeretelmeleti es hermeneutikai kerdes. Velemenyem szerint a lelki szenvedes ezen tulmenen
a szemelynek a lettel kapcsolatos viszonyaban ragadhato meg, s a letben valo reszesedes szubjektiv hianyakent jel -
lemezhet. Eleg, ha csak arra utalok, hogy a szenvedk negativ n-deIiniciokat alkotnak, azaz nem letmozzanatok-
bol, hanem lethianyokbol "rakjak ssze magukat". Ennyiben a lelki szenvedes es terapiaja tehat ontologiai kerdes is
(Tringer, 1989). Ebben a nezpontban az ember transzcendens dimenziojahoz jutunk kzel.
Probaljuk most pozitiv oldalrol megkzeliteni a terapia celkitzeseit. LegkezenIekvbb, ha azt mondjuk, a terapia
celja a teljes testi es lelki egeszseg helyreallitasa, Ienntartasa, megrzese. Az egeszseg Iogalmat ma a WHO (az
ENSZ egeszseggyi vilagszervezete) iranymutatasai szerint is tagan ertelmezzk, s az egyen testi, lelki es szocialis
jolletet ertjk alatta. Termeszetesen mindezek a Iogalmak sokIelekeppen ertelmezhetek sokszor ideologikus tartal -
makat hordoznak (az NDK hivatalos szakmai krei egeszen napjainkig azt hangoztattak, hogy a pszichoterapia cel -
ja az adott konkret tarsadalmi kzegbe valo beilleszkedes elmozditasa es az egyen produktivitasanak helyreallita-
sa).
Ha most az egeszseg-betegseg Iogalompartol eltekintnk, s a szenvedes ellentetes, pozitiv polusat keressk, szamos
Iogalom vetdik Iel, mint harmonia, szabadsag (lasd a Ienti Kelly idezetet), bels beke, rm, st, idrl idre a
"boldogsag" kerdese is. 1989-ben a Deutsche GesellschaIt Ir WissenschaItliche Gesprachspsy-chotherapie evi
kongresszusanak a cime igy hangzott: Boldogga tesz-e a terapia?
Az egyes iskolak sajat rendszerknek megIelelen Iogalmazzak meg idealis elkepzeleseiket az emberrl, amelyhez
azutan a terapia celjat hozzamerhetik. Nyilvanvalo, hogy mindegyikben van reszigazsag. Egyes iskolak szabalyos
"dvtanokat" dolgoznak ki, amelyek a hagyomanyos vallasok helyet probaljak elIoglalni. Messze vezetne mind-
ezek reszletes taglalasa.
A SZKM idealis emberkepe a "Iully Iunctioning person" (FFP) (Rogers, 1951) "teljesen mkd szemely". Ez az
idealis allapot az ember nmegvalosito trekvesenek eredmenye. Az F, mint ennek a trekvesnek egy gyakorlati
megnyilvanulasa, a FFP eleresenek eszkze lehet. Rogers (1959) az FFP Iogalmat a kvetkezkeppen irja krl.
1. Nyitottsag minden tapasztalat irant.
2. Tapasztalatok elharitasatol valo mentesseg.
3. MindenIajta tapasztalat tudatosithato.
4. A szimbolizacio (megnevezes, ertelmezes) olyan pontos, amennyire csak lehet.
5. Az nkep minden ntapasztalatot kepes integralni.
6. Az nkep Iolyamatosan valtozo struktura, amely uj tapasztalatokkal gazdagodik.
7. Az En az ertekelesek es kontroll vegs Iorrasa, amely szabadsagot jelent es meghatarozza a szimbolikus es a
84
tenyleges viselkedest.
8. A szemelyes es az organizmikus ertekelesek egybeesnek.
9. Kls, idegen ertekel mozzanatok (introjektumok) nincsenek.
10. Feltetelek nelkli nbecsles.
11. Az organizmikus ertekelesek kepezik az rmk vezerIonalat.
12. Masokkal a lehet legnagyobb harmonia, amelynek a Iorrasa a klcsns tisztelet es megbecsles.
A Ienti, neha kisse bonyolultan Iogalmazott kriteriumok egy olyan idealis allapotot tkrznek, amely a rogersi em-
berkep teljes megvalosulasa. Melyek az ember legIbb tulajdonsagai? (Rogers, 1959).
1. nmegvalosito trekves, amely szervesen egyesiti a biologiai, pszichologiai Iejldest, nvekedest es Iennmara-
dast es ez az ertekelesek alapja.
2. Az egyen kepes arra, hogy a tapasztalatokat pontosan tkrzze tudataban.
3. Az nkep es a tapasztalatok sszhangban vannak.
4. Igenye van kapcsolatokra, pozitiv ertekelesre, masokkal valo klcsns tiszteletre.
5. Igeny pozitiv nbecslesre.
6. Ertekrend birtoklasa.
Ezekbl az alapelvekbl a terapia, a GYB konkret celjait megIogalmazhatjuk (Speierer, 1986).
1. Az organizmikus szksegletek es erteke iranti erzekenyseg nvelese.
2. Az elharito magatartas helyett a pontos szimbolizacio Iejlesztese.
3. Az nkeppel kongruens tapasztalatok kzvetitese.
4. Pozitiv ertekel kapcsolat kialakitasa, az elIogadottsag elmenyenek megteremtese.
5. Pozitiv nbecsles Iejlesztese.
6. Enidegen, megbetegit ertekmozzanatok leepitese.
Rogers emberkepe, barmennyire integraljuk is a magasabbrend human vonatkozasokat, ersen biologisztikus. A
nvekedes, mint az ember alapvet mozgatorugoja, nem klnbzik mas organizmusok nvekedesi potencialjatol,
legyen megannyira sszetett is. Ebben a biologiai szemleletben az ember "emberi mivolta" is a biologiai adottsa-
gokra redukalodik. Helyesen allapitja meg Rokita (1978), hogy Rogers emberkepe ilyen ertelemben a behavioriz-
mus ortodox emberIelIogasahoz all kzel, amely megIosztja azt trteneti es tarsadalmi dimenzioitol. Rogers Iigyel -
me teljes mertekben az egyenre iranyul, allaspontja individualista humanizmus. Meg akkor is igy van ez, ha a 60-as
evektl kezdden erdekldese a csoportok Iele Iordult. A csoportban is az egyen erdekli elssorban, a csoport nem
ncel, hanem eszkz arra, hogy az egyen nvekedeset szolgalja. A csoport szerkezete, Iunkcioja, az amennyivel
tbb, mint tagjainak sszege, nem erdekli klnsebben.
Rogers IelIogasanak meg egy sajatossagara kell ramutatnunk. Az objektiv valosag es az eszlel szubjektum viszo-
nyaban szamara az utobbi a dnt. Az un. "objektiv valosag" csak az eszlel alany szemszgebl erdekes, az eszle-
l alany a vilag kzeppontja. "Minden egyen egy allandoan valtozo tapasztalat-vilagban letezik, amelynek a k-
zeppontja" (Rogers, 1973). Erthet, ha marxista biraloi szubjektiv idealizmussal vadoljak (Rokita, 1978). Ez a kriti-
ka megis igazsagtalan, hisz az objektiv valosag tagadasarol egyaltalan nincsen szo, csupan arrol, hogy Rogers em-
berkepeben a szubjektiv elmenymod valik a vizsgalodas "objektumava". A valosag atelesenek egyeni modja, struk-
turaja, az egyen beallitodasai kepezik a SZKM Iokuszat. Ezert Rogers a modern kognitiv pszichoterapia elIutara-
nak is tekinthet.
Rogers emberIelIogasanak hianyossagai nagyreszt a szocialis dimenzio jelentsegenek alabecslesebl Iakadnak.
Az ember szocialis vonatkozasai sokkal nagyobb szerepet jatszanak a lelki egeszsegIenntartasaban, minthogy azt
Rogers elgondolja. Az egyen krnyezetevel dinamikus rendszert alkot, amelynek sajat, az egyent meghalado
trvenyszersegei vannak. Napjainkban a pszichoterapia rendszer-szemlelete elssorban a csaladterapiak terleten
bontakozik ki. A csoportok trvenyszersegeit leiro csoportdinamika sem vezethet le maradek nelkl az
egyenekbl. A GYB mai kepviselje Rogers emberkepet meg egy vonatkozasban is hianyosnak tartja. A nvekede-
si potencial elterbe allitasa ohatatlanul Ielveti az emberben a kerdest: nvekedni, de hova, meddig, miert? Ezekre
a kerdesekre Rogerstl valaszt nem kapunk. A nvekedes - ncel -, az ember nmagaba reked, a masik iranti igeny
is csupan a klcsns ertekeles es megbecsles kinyilvanitasat szolgalja. A masik: eszkz arra hogy az egyen n-
magara reIlektalhasson. Barmennyire humanista ez a nezpont (sok biraloja szeretetpredikatornak gunyolta), meg-
is, hangsulyozom, individualista, a szonak olyan ertelmeben, amely nem negativ, de valami hianyt jelent. Rogers az
ertekkategoriak Iontossagat is hangsulyozza, de ez nem latszik tbbnek, mint a diszlet az individuum oltaran. Ugy
velem, ezt a hianyt a szemely transzcendens dimenziojanak ujraIelIedezese tltheti be. Erdekes kipillantanunk a
modern blcselet egy-egy parhuzamos vonulatara. A nvekedes Teilhard de Chardin (1980) IilozoIiajaban is alap-
vet szerepet jatszik. Az ember nvekedese resze a mindenseg mozgasanak, amelynek - szembe Rogersszel - hata-
rozott, transzcendens iranya van (omega pont). A dialogust kzeppontba allito IilozoIusok, vagy pszichoterapeutak
ma mar a "masikat" az egyen szerves reszenek tekintik (Buber, 1970). Lacan (1966) szerint az En deIinicioja elva-
laszthatatlan a Masiktol, az En csak a Masik altal letezik ("L'Autrui").
Az ember lenyegehez tartozik, hogy meghaladja (transzcendalja) nmagat. A nvekedesnek nmagaban nincs ertel -
me. A szemely nmagat meghalado mozgasanak iranyat megszabni: nem lehet a GYB Ieladata. Megis, segit hiva-
tasok kepviselitl elvarhato, hogy sajat maguk szamara valaszt tudjanak adni az ember transzcendenciajat erint
85
kerdesekre. Vegl is az elet ertelmere adott egyeni valaszrol van szo amely nelkl hitelet veszti minden trekve-
snk, amely olyan egyenek megsegitesere iranyul, akik minduntalan ezeket a kerdeseket vetik Iel. Az elet ertelme -
nek kerdese all Frank (1982) pszichoterapias iskolajanak kzeppontjaban.
Rogers szellemi teljesitmenye a XX. szazad lelekgyogyaszataban kiemelked jelentseg. Szellemehez lennenk
htlenek, ha nem trekednenk arra, hogy nezeteit meghaladjuk.
A SZKM mai kepviseli az iranyzat alapertekeit (a "nvekedesi potencial", vagy a szemely aktualizalodasi tenden-
ciaja stb.) megrizve, keresik a kapcsolatokat a mai blcseleti aramlatokkal. Az eredetileg elterben allo individua-
lizmus egy kologiai gondoldodasmodban oldodik Iel, amely a szemely szocialis es egzisztencialis dimenzioja mel-
lett a metaIizikai vonatkozasokat is Iigyelembe veszi. A modern szemelykzpontu pszichoterapeuta altal kepviselt
Ibb ertekeket Speierer (1985) ket csoportra osztja: posztmaterialista ertekek (Oldemeyer, 1979) es kologiai erte-
kek (Capra, 1983). Elbbiek pl.: a termeszetnek rendszerkent valo IelIogasa, a vallasok, metaIizikak szerepenek el -
ismerese, a szolidaritas-elv stb. Az kologiai ertekek kze sorolhatjuk az egeszseg ujszer IelIogasat, amelyben a
szabadsag jelents szerepet jatszik. A gyogyito Iolyamatban a beteg szerepe es aktiv reszvetele Ielertekeldik.
A pszichoterapiakban a kzs vonasok kerlnek elterbe. A terapeuta szerepe olyan, mint a katalizatore, Ieladata
elssorban a valtozas Ielteteleinek megteremtese, a kliens Iigyelmenek megIelel iranyitasa bels es interperszona-
lis kommunikacios Iolyamatok iranyaba.
A SZKM a gondolkodasnak rugalmas rendszere, amely el kapcsolatban van a kor szellemi aramlataival. A pszi-
choterapiak a 2. evezred vegen egymas Iele kzelednek, es egy kzs elmeleti alap krvonalai bontakoznak ki. A
SZKM a kzs alap kimunkalasaban valoszinleg jelents szerepet Iog jatszani. Tartos, jvbemutato hozadeka,
hogy a terapeuta-attitdket rendszerbe Ioglalta, az empatias kommunikacio es az nkep szerepet a terapia kzep-
pontjaba allitotta.
NHNY TOVBBI 1 TANCS
Az eddigi Iejezetek soran tbbszr utaltam a klnbz pszichoterapias elmeletekre. Bar ez a knyv a SZKM je-
gyeben irodott, az olvaso erezheti, hogy a szerz bizonyos tavolsagtartassal kezeli az elmelet egyes megallapitasait.
Klnsen vonatkozik ez az SZKM emberkepere, amely a 3. evezred kszben mar elegtelennek tnik. A XX. sza-
zad nagy kollektivista kiserlete szemnk eltt omlik ssze. Bebizonyosodott, hogy a szemelynek elsbbseget kell
tulajdonitanunk "a Iejldeset biztosito anyagi szksegszersegekkel es a kollektiv berendezesekkel szemben"
(Mounier, (1949). Az uj emberkep nem a klasszikus kapitalizmus individualizmusa, hanem a szemelynek egy olyan
ertelmezese, amelyet szazadunk perszonalista IilozoIusai Iogalmaztak meg (Stern, Mounier, Buber). Ebben a IelIo-
gasban a szemely alapvet sajatossaga a vocation, elhivatottsag, valami irant, ami a szemely teri es idi hatarait
meghaladja, transzcendalja. A szemely elhivatottsagra ebredese a "conversio", a sajat erk atIorditasa szemelyen
tuli vonasok iranyaba (Mounier). Ez a: atalakulas, metanoia, kepezheti a segit kapcsolatok vegs celjat.
Az alabbiakban olyan teziseket Iogalmazok meg, amelyek ennek a vegs celnak az elmozditasat szolgaljak.
A SZKM klasszikus kereteit ezuttal atlepjk, nem megtagadva annak ertekeit, hanem tovabb epitve azokat.
1. Minden segit kapcsolatban arra treksznk, hogy a segitendt meggyzzk: vilag- es nkepe az ertelmezesi
modoknak csupan egyik lehetseges valtozata. Ebbl kvetkezik, hogy a segitseg vegl is uj ertelmezesi keretek ki -
munkalasat jelenti. Ennek kapcsan a szemely idi dimenzioi is kitagulnak, hosszu tavu celok Iogalmazodnak meg
(jv). Az egyen szorosabb egyseget alkot sajat egyeni trtenetevel, es kulturajanak ertekeivel (mult).
2. A segit kapcsolatban kzs kreativ tevekenyseg Iolyik, amely a problemadeIinicio - alternativak - dntes akcio-
lancok sorozatan at valosul meg. Ennek Iolyaman uj nezeteket, jelenteseket, ertekeket Iogalmazunk meg, Iigyelem-
be veve a szemely elettrtenetet es kulturalis adottsagait.
3. A GYB - nyelvi jelenseg. Arra treksznk, hogy a segitend szemely nmagarol minel tbb allitast Iogalmazzon
meg. A terapia Iolyaman ezek az allitasok modosulnak, s az egyen nmagarol uj kijelenteseket alkot. A szakember
azaltal segit, hogy a kijelentesek melyebb retegeire, a nem verbalis kzlesekre tudatosan kepes reagalni (empatia), s
ezaltal a szemely nkepe es realis enje kzelebb kerl egymashoz. Ebbl a szempontbol masodlagos, hogy az
egyen kijelenteseinek mi a konkret tartalma.
5. Az egyes iskolak elter nyelvezetet hasznalnak, s a terapia soran sajat Iogalmi rendszerket hivjak el a kliens -
bl is. Az elter terminologia mgtt azonos Iolyamatok zajlanak le. A szakember legyen tisztaban azzal, hogy sa-
jat nezetrendszere atIordithato mas "nyelvre" is.
6. Ne ktelezzk el magunkat szorosan egy iranyzathoz. Legynk nyitottak mas megkzelitesek irant, sot, alkal -
masint eljnk klnbz nezetek es szemleletek modszereivel. A kezd terapeuta ugyanakkor elszr alaposan sa-
jatitsa el egy iskola Iogalomrendszeret, s csak azutan tegyen kirandulasokat mas terletekre. Az iranyzatok Ieletti
nemes eklekticizmus nem azonos azzal, amikor innen-onnan Ielcsipegetett Ielszines ismeretek alapjan (inkabb is-
meretek hijan) nyilvanitjuk ki, hogy "eklektikusok" vagyunk.
7. A pszichoterapias iskolak nezetrendszere nem dvtan, vallas vagy vilagnezet-potlek. A segit hivatas kvetelme-
nye, hogy sajat kialakult vilagnezetnkre, ertekrendnkre tamaszkodhassunk, amely a terapias elmeleteken kivlrl
taplalkozik. A bajba jutott szemely vegs kerdesei, mint lattuk, nmagan kivlre mutatnak. Nehez elkepzelni, hogy
ebben olyan valaki nyujtson segitseget, aki ilyen kerdesekkel meg soha nem kerlt kapcsolatba (ertekrend, vilagne-
zet, az elet ertelmerl vallott IelIogas stb.).
8. Minden terapia tanulasi Iolyamat - a terapeuta szamara is. Kzhely, hogy minden szemely egyedi, minden prob-
86
lema mas, egyik terapia sem hasonlit a masikhoz. A GYB soran nem csak a kliens, de a terapeuta is szamos "aha"
elmenyen megy keresztl. Sikeres terapia egy masik ember elIogadasat, egyuttal a terapeuta nyitottsaganak nve-
kedeset is jelentheti. A terapia ezzel szemben nem lehet a terapeuta rejtett ngyogyito trekveseinek megvalosulasa
(ilyen esetben a terapia eredmenytelen, akar artalmas is lehet). 9. A segit hivatasok gyakorloit az a veszely Ienye -
geti, hogy mindennapi eletkben is segit tipusu kommunikaciot Iolytatnak. (Nem egyszer ezzel haritjak el az intim
kapcsolatok "Ienyegeteset"). Ez elmaganyosodashoz, kvetkezeskepp lelki zavarok kialakulasahoz vezethet (Sch-
midbauer, 1985). Barati kapcsolatok apolasa legalabb olyan Iontos, mint a rendszeres szakmai tovabbkepzes. 10. A
segit hivatasok gyakorloi alakitsak ki sajat egyeni nezetrendszerket, stilusukat, a szakma ismeretei adta lehetse-
geken bell. A segit hivatas nem rgzlt mesterIogasok rendszere, hanem inkabb allando mozgas, kereses, utonle-
ves. Az els "terapeutak" a II. szazadban Alexandria krnyeken alkottak kzsseget (a szo maga istenkerest je-
lent). E kzssegek ugy jttek letre, hogy az adott tarsadalomban uj kerdesek merltek Iel, es valaszok iranti Ioko-
zott erdekldes nyilvanult meg. A "terapeutak" utkeresese masok szamara is vonzova valt, s egyre tbben Iordultak
tanacsert a sivatagban lako atyakhoz. Az ember termeszetenel Iogva uton lev, homo viator. A terapeuta az, akit az
utelagazasnal neha, eligazitast kerve, megszolitanak.
RVIDITSEK
EMP empatia
FFP Iully Iunctioning person
FNE Ieltetel nelkli elIogadas
GYB gyogyito beszelgetes
KI kliens
KON kongruencia
F nIeltaras (nexploracio)
SZKM szemelykzpontu megkzelites
Thta terapeuta
VERB verbalizacio
87