Feldm�r Andr�s:

A sz�let�s �s hal�l st�ci�i (Nem teljes)

Tartalomjegyz�k

Az el�ad�s
K�rd�sek �s v�laszok

Az el�ad�s
H�t, ez mindig ijeszt�. K�t �vvel ezel�tt voltam itt utolj�ra, �s akkor is
megijedtem, amikor ennyien voltatok. Majd azt�n belej�v�k, de most �ppen meg
vagyok ijedve.

Kezdj�k el a legnehezebb�n. Csak ilyen nyilv�nval� dolgokat fogok mondani, hogy

mindennek �s mindenkinek el kell m�lnia. Mindannyian, akik itt �l�nk ilyen sokan,
sz�z �v m�lva m�r nem lesz�nk itt. K�sz�n�m, most m�r hazamehetek. (nevet�s) Volt
egy id�, amikor nem voltam itt, �s lesz egy id�, amikor m�r nem leszek itt. Most
itt vagyok. Tegnap �rkeztem, ma itt vagyok, holnap elmegyek. Ez az �let. Namost,
am�g itt vagyok, addig meg is bolondulhatok, vagy �gy csin�lhatok, mintha nem.
Sz�val van az �rkez�s, van a t�voz�s, �s van az ittl�t, �s az �rkez�st sz�let�snek
h�vjuk, a t�voz�st hal�lnak, az ittl�tet pedig egy �r�letnek.

�n m�r k�r�lbel�l 32 �ve vagyok egy pszichoterapeuta, �s azt hiszem, hogy nem
lenne ez a munk�m, �s nem keresne meg senki, ha az nem lenne �gy, hogy azt, amir�l
az ember �gy �rzi, hogy elb�rhatatlan, azt meg kell osztani. A trauma sz� eredeti
�rtelme tulajdonk�ppen csak az, hogy seb, teh�t az, aki traumatiz�lva volt, az meg
lett sebezve. A legrosszabb a traum�ban nem az, hogy megt�rt�nik. B�rmi t�rt�nik
az emberrel, az nem olyan rossz, mint az, hogy n�ha nem lehet r�la besz�lni. Nem
lehet r�la ny�ltan besz�lni, nem lehet megbesz�lni, egyed�l kell lenni vele. Ami
t�nyleg f�j, az az egyed�ll�t, semmi m�s. M�st mindent el tud az ember viselni. A
szubjekt�v �lm�nye a f�jdalomnak. A f�jdalom m�sk�pp �rz�dik, ha az ember nem
egyed�l van, mint amikor egyed�l van. A f�jdalmat m�sk�pp �lj�k �t, amikor annak
valami �rtelme van � vagy legal�bbis �gy gondoljuk �, mint hogyha nincs; vagy ha
egyed�l vagyunk, vagy nem.

Namost, ez igaz mind a h�rom r�sz�re az �letnek, amir�l eddig besz�ltem. Ez igaz
akkor, amikor bej�v�nk, ez igaz, amikor itt vagyunk, �s �ppen megbolondulunk, vagy
nem, �s igaz akkor, amikor meghalunk. Az is igaz � mindezeket a dolgokat a
filoz�fusok m�r mondt�k �, hogy senki nem fog meghalni helyetted. Megk�rhetsz
valakit arra, hogy valamilyen munk�t elv�gezzenek helyetted, de senki se fog
meghalni helyetted, �s ha �ppen �llapotos vagy, akkor senki nem fog sz�lni
helyetted, �s hogyha �ppen meg�r�lsz, akkor senki se fog meg�r�lni helyetted.
Sz�val bizonyos �rtelemben mindezt egyed�l kell megtenn�nk. De az�rt j�, hogyha
egy olyan pillanatban, amikor �ppen k�r�l akarunk n�zni, akkor nem egyed�l
vagyunk, akkor lehet err�l besz�lni valakivel, vagy legal�bbis meg lehet fogni a
kez�t. �s sokszor enn�l t�bb nem is kell. Csak ez kell.

Most egy kicsit arr�l akarok besz�lni, hogy a metafizik�ban a szeretet �s a hal�l
ugyanaz. Egy szem�ly, olyan, mint a Dr. Jekyll �s Mr. Hyde. Egy szem�ly a szeretet
�s a hal�l. Mi�rt? A beavat�s, a h�zass�g, a hal�l �s az em�szt�s ugyanaz. Ezt
most elmondom m�gegyszer, mert biztosan nem hiszitek el nekem. A beavat�s, a
h�zass�g, a hal�l �s az em�szt�s, van valami mindebben, ami ugyanaz. Na, mi az? A
szanszkrit nyelvben a sz�, ami azt jelenti, hogy meghalni, az �mer�. Angolul a
h�zass�g az �marriage�, �s a mer a �marriage�-ben pontosan ugyanaz. Meghalni.
Teh�t a h�zass�g m�g nyelvileg is utal erre az �rdekes egyenl�s�gre, hogy
megh�zasodni ugyanaz, mint meghalni.

Hogyha engem egy oroszl�n megeszik, akkor �n meghalok �s �jrasz�letek. Csak

egyf�lek�ppen lehet oroszl�nn� v�lni, azt �gy kell csin�lni, hogy az ember
megeteti mag�val az oroszl�nt. �rthet�, hogy az a teh�n, aminek a hull�j�b�l mi
�tkez�nk, abb�l mi lesz�nk. Teh�t �gy lesz teh�nb�l ember. A veget�ri�nusok nem
seg�tenek a teheneknek emberr� v�lni. (nevet�s) Kegyetlenek. (nevet�s)

Van egy g�r�g sz�, �teleo�, aminek h�rom jelent�se van. Az egyik a t�k�letess�
v�l�s � a c�l, a t�k�letess� v�l�s �, a m�sik a megh�zasod�s, �s a harmadik
jelent�se a meghal�s. Teh�t t�k�letess� v�lni, megh�zasodni �s meghalni, ugyanaz.
M�r a g�r�g�k tudt�k. A nagy differencia � ezt csak �gy z�r�jelben mondom � a
pszichi�tria �s a filoz�fia k�z�tt az, hogy a pszichi�terek �gy gondolj�k, hogy mi
egyre t�bbet tudunk, �s hogy most, a XXI. sz�zadban mi m�r sokkal okosabbak
vagyunk, mint r�gen, hogy a tudom�ny fejl�dik. Az �n tapasztalatom az, hogy a
g�r�g�k t�bbet tudtak arr�l, hogy mi egy emberi l�nynek lenni, mint mi tudunk ma.
Nagyon sokat m�r elfelejtett�nk. Teh�t �n azt mondan�m, hogy visszafel� megy�nk,
nem fejl�d�nk. Technikai dolgokban fejl�d�nk, de emberi dolgokban elfelejtj�k m�r
azt, amit tudtunk. Semmi �j nincs a nap alatt.

Teh�t az p�ld�ul, amir�l �n besz�lek: a g�r�g�k nagyon tudt�k, mi m�r

elfelejtett�k, hogy t�k�letess� v�lni, megh�zasodni �s meghalni ugyanaz. Na persze
meg em�szteni. Nagyon sok olyan emberrel tal�lkoztam, akik amikor k�zel ker�lnek
valakihez emocion�lisan, intim kapcsolatot teremtenek, akkor �gy �rzik, hogy
megsz�nnek, �s akkor eloltj�k azt, amit csin�ltak, hogy �lhessenek tov�bb, mert
�gy �rzik, hogy amikor nagyon k�zel ker�lnek valakihez, akkor megsz�nnek, akkor �k
nincsenek, mintha a m�sik bekebelezn� �t, mintha � megsz�nne. Nem k�nny� k�t
embernek k�zel lenni egym�shoz an�lk�l, hogy az egyik elt�nj�n.

A pszichoter�pi�ban, amikor valaki j�n hozz�m konzult�ci�ra, a legrosszabb, amit

tehetn�k, hogy ha �ppen az illet� nincs ott � testileg ott van, de az nem jelenti
azt, hogy t�nyleg van valaki otthon �, hogyha �n azt nem venn�m �szre. Teh�t a
legfontosabb, a legels� dolog, amire oda kell figyelnem, hogy az, aki bej�tt a
szob�ba, az t�nyleg ott van-e. Nem tudom, hogy h�nyan ebben a szob�ban �ppen most
itt vagytok, �s h�nyan nem vagytok itt.

Mi�rt ne lenne valaki ott, ahol van? Az�rt, mert megsz�k�tt. Mert elb�jt. Mi�rt
b�jna valaki el? Mert olyan rosszul �rezte mag�t, hogy valahova el akart menni.
Fel akart szabadulni. Akkor, amikor egy gyerek nem szabad, �s hogyha nagyon nem
szabad, akkor mit csin�lhat a gyerek? Elb�jik. Elszalad. Tulajdonk�ppen azt mondja
az ember, csin�lhatsz velem, amit akarsz, apuka �s anyuka, de �n nem leszek itt.
Sz�val m�r akkor, amikor valaki megtal�l engem, akkor nem vagyok benne biztos,
hogy � m�g ott van. S�t, sajnos m�r arra is nagyon sokan r�szoktunk, hogy senki
sem keres. Az igaz�n tragikus dolog, hogy elb�jok, amikor b�j�csk�t j�tszunk,
k�pzelj�tek el, hogy �n nagyon j�l elb�jok, �s akkor h�sz �v m�lva r�j�v�k, hogy
senki sem keres. H�t nem rettenetes? �szre se vette senki, hogy nem vagyok ott.

�n eg�szen mindennapi dolgokr�l besz�lek. Ez nem ezoterika. �n arr�l besz�lek,

hogy k�t ember, f�rfi-f�rfi, f�rfi-n�, n�-n�, nem �rdekes, szeretkeznek, �s az
egyik nincs ott, �s a m�sik nem veszi �szre. �n ezt nekrof�li�nak h�vom, az
tudj�tok mi? (nevet�s) A halott testekkel val� szeretkez�s. Jap�nban vannak olyan
h�zak, ahol ha fizetsz eleget, akkor bemehetsz, �s ami v�r r�d a szob�ban az egy
n�, akit elaltattak. Nark�zisban van, �s akkor azt csin�lhatsz vele, amit akarsz,
�s ez�rt nagy p�nzeket fizetnek az emberek. Hogyha dupl�n fizetsz, akkor meg is
�lheted.
Namost, hogyha valaki j�n ter�pi�ra, �s �n �gy csin�lok, mintha ott lenne, de
nincs ott, akkor ugyan�gy vagyok vele, mint a f�rje, vagy a feles�ge, vagy a
sz�lei. Ha �n se veszem �szre, hogy nincs ott, akkor m�r nincs rem�ny. De hogyha
�n azt mondom neki, hogy �mi van, hol vagy�, vagy �azt tudom, hogy nem vagy itt,
de ne siess, akkor j�ssz, amikor akarsz, �n majd v�rok�, akkor l�that�
megk�nnyebb�l�s van az illet� arc�n, hogy v�gre valaki �szrevette, hogy � nincs
ott. Nagyon j� sz�n�szek tudunk lenni, de a sz�n�szked�s az nem �l�s. Olyan r�vid
az �let�nk, megsz�letsz, �lsz egy kicsit, azt�n meghalsz, h�t akkor minek
sz�n�szkedni a k�zep�n. De t�nyleg. Rettenetesen f�l�nk. Mi�rt?

H�t most akkor egy kicsit besz�lek a f�gg�s�gr�l. Most, mi�ta itt vagyok
Magyarorsz�gon, ez olyan, mintha egy olyan piszkos sz� lenne. Hogyha valaki f�gg
valamit�l, akkor azt sz�gyellni kell. �n err�l �gy gondolkozom, hogy �n f�gg�
�llapotban j�ttem a vil�gra, nagyon f�ggtem a mam�mt�l meg a pap�mt�l, �s
val�sz�n�leg, hogyha nem halok meg � mondjuk nem �t el egy busz, vagy valami �,
akkor lehets�ges, hogyha �regember leszek, akkor valakinek seg�tenie kell nekem,
�s f�ggeni fogok t�le. Teh�t hogyha f�gg� �llapotban j�v�nk be a vil�gba, �s f�gg�
�llapotban megy�nk el ebb�l a vil�gb�l, akkor mi�rt olyan rossz f�gg� �llapotban
maradni v�gig? Mir�l sz�l ez a fel kell n�ni �s f�ggetlennek kell lenni? Szerintem
az egy baroms�g. Semmi k�ze nincs az emberi l�t�nkh�z, az emberi voltunkhoz. Ez
olyan, mint azt mondani egy farkasnak, hogy mi�rt f�gg a csoportt�l, hogy menjen,
�s legyen egyed�l.

Nem a f�gg�s�g a probl�ma. M�g a drogokt�l val� f�gg�s�g sem a probl�ma. A

probl�ma a szabads�g elvesz�t�se. Ha akkor, amikor �n gyerek voltam, a mam�m �s a
pap�m tisztelt volna engem �gy, hogy megengedt�k volna, hogy t�l�k f�ggjek, de nem
vett�k volna el a szabads�gomat, teh�t hogyha engem komolyan vettek volna � amikor
azt mondtam, hogy ezt szeretem csin�lni, ezt meg nem, akkor komolyan vettek volna,
�s nem �gy tettek volna, mintha �k jobban tudn�k, hogy nekem mi j�, mint �n saj�t
magam �, akkor nem kellett volna elsz�kn�m t�l�k abban a pillanatban, amikor
tudtam. Nem az�rt sz�ktem el, hogy f�ggetlen legyek, az�rt sz�ktem el, hogy szabad
legyek.

Sajnos azzal, amivel nek�nk fizetn�nk kell a f�gg�s�g�rt �ltal�ban, az a

szabads�gunk, �s az t�l dr�ga. De a v�laszt�s nem nagyon sz�p, nem nagyon j�,
nagyon kellemetlen. Mind a k�t dolog, ami k�z�tt v�lasztanunk kell, rossz. Mert
vagy az van, hogy f�gg�k, �s akkor elfogadom, hogy valaki engem ir�ny�t, hogy
valaki engem kontroll�l � teh�t f�ladom a szabads�gom a f�gg�s�g�rt �, vagy el
kell fogadnom, hogy egyed�l leszek, �s mindenki el fog hagyni. Ez a helyzetk�p.
�rtitek? Itt nem kell egyed�l lennem, f�gghetek valakit�l, lehet egy kapcsolatom
valakivel, de a szabads�gommal fizetek �rte. Itt szabad vagyok, de egyed�l leszek.
A harmadik, amit �n szeretn�k, �s amit �n aj�nlok melegen, hogy pr�b�ljunk meg
olyan kapcsolatokat teremteni, ahol egym�st�l er�sen f�gg�nk, p�ld�ul �gy, hogy
k�t emberi l�ny azt mondhatja egym�snak: n�lk�led nem is akarok, �s lehet, hogy
nem is tudn�k �lni. Ez nem egy gyenges�g, ez lehet egy igazs�g. F�leg akkor, ha a
kapcsolat olyan, hogy mind a kett� megtesz mindent a m�sik szabads�g�nak
megmarad�s��rt, s�t, n�vel�s��rt.

Jean-Paul Sartre eg�sz �let�ben �gy v�lte, hogy olyan nincs, hogy szeretet. � azt
mondta, hogy amikor k�t ember egy�tt van � a nem megint nem sz�m�t, f�rfi-f�rfi,
f�rfi-n�, n�-n� �, ha k�t emberi l�ny egy�tt van, akkor azonnal az a k�rd�s, hogy
ki fog kit domin�lni, hogy ki fog domin�lni, �s ki fogja beadni a derek�t, ki lesz
al�rendelt. �s azt mondta, hogy az a legjobb tr�kk, hogy ha el tudom valakivel
hitetni, hogy engem szeret, akkor domin�lni tudom. Ilyen kem�ny fick� volt a
Sartre. (nevet�s) Azt�n k�r�lbel�l egy �vvel miel�tt meghalt, volt egy �lm�nye, �s
r�j�tt arra, hogy vak volt eg�sz �let�ben, mert nem tudta a szeretetet l�tni, mert
� a domin�ci�-szubmisszi� vonal�n l�tott mindent, �s �rt egy kis k�nyvet, amit
csak a hal�la ut�n mert publik�lni � mert sz�gyellte mag�t �, amiben azt �rta,
hogy ja, igen, van szeretet, csak h�t � �ppen nem l�tta. Olyan volt, mint,
tudj�tok, mutass�tok meg a Buddh�t egy zsebtolvajnak, �s csak zsebeket fog l�tni.
�s azt mondta, hogy igen, onnan lehet tudni, hogy valaki szeret engem, hogy ennek
az illet�nek a t�rsas�g�ban, �s ezzel az emberrel kapcsolatban szabadabb vagyok,
mint egyed�l lenn�k. Ez a szeretet m�s-m�s.

Most k�rdezhetitek, hogy ennek mi k�ze van a sz�let�s �s a hal�l st�ci�ihoz, de

van. Mert arr�l besz�lek, hogy semmi nem fontosabb ahhoz, hogy boldogok legy�nk,
mint a szabads�g, �s az, hogy ne kelljen fizetni egy�ttl�t�rt a szabads�gunkkal.
Teh�t ha ketten egy�tt vagyunk, �gy j� egy�tt lenni, hogy egyik�nknek sem kell
megv�ltoztatnia �nmagunkat, ahhoz, hogy a m�sikkal legy�nk. Ha �n magam tudok
maradni, �s te magad tudsz maradni, �s m�gis �lvezz�k egym�st � egym�s t�rsas�g�t
�, az nagyon j�.

A zsarnoks�g, �s a zsarnoks�g elleni forradalom tal�n a legfontosabb, amit el

tudunk v�gezni az �let�nkben azir�nt, hogy miel�tt meghalunk, �lvezz�k az
�let�nket. A zsarnoks�g nem csak makropolitikai dolog, az mikropolitikai dolog.
P�ld�ul ami �nk�ztem �s az any�m k�z�tt zajlott le tizenhat �ves korom el�tt, az
egy ilyen mikropolitikai probl�ma volt. � zsarnokoskodott felettem, �s �n
pr�b�ltam felkelni ellene.

Most �tv�ltok egy kicsit arra, hogy �gy kezdt�k az �let�nket, hogy nagyon szabadok
vagyunk. Amikor megfogamzunk, akkor minden k�r�l�tt�nk van, minden �rt�nk van, sok
hely�nk van, nem kell vigy�zni senkire, semmire, az eg�sz vil�g mik�r�l�tt�nk van,
mi vagyunk a vil�g kell�s k�zepe. Mindaz a billi� sejt, amit mam�nak h�vunk,
mindegyik sejtje tudja, hogy mi meg�rkezt�nk. Akkor voltunk a legh�resebbek. Att�l
a pontt�l fogva, amikor te megfogant�l, t�bb billi� egy�n tapsolt, hogy te
meg�rkezt�l. Sz�val att�l a pontt�l fogva mostan�ig ez csak mindent le, sz�val az
volt a cs�cspont az �letetekben. Azt�n ahogy n�v�nk, az any�nk m�h�ben, egyre
kevesebb lesz a hely, egyre kevesebb lesz a t�pl�l�k, egyre kevesebb lesz az
oxig�n, �s akkor egy olyan helyzetbe ker�l�nk, hogy alig tudunk mozogni.
Elvesztj�k a szabads�gunkat. Kir�lyok �s kir�lyn�k voltunk, �s most m�r rabszolg�k
vagyunk. �ssze vagyunk k�tve.

Nem tudom, hogy itt vannak-e pinc�k Magyarorsz�gon, ahol az ember egy kis p�nz�rt
bemehet, �s akkor �sszek�t�zik �s ilyen szado-mazochista dolgokat lehet csin�lni.
M�r van?

Hallgat�: Persze.

J�. (nevet�s) De hogyha �gy elgondolkoztatok arr�l, hogy mi�rt �lvezik n�h�nyan az
olyan dolgokat, h�t az�rt, mert mi mindannyian r�szt vett�nk ilyen szado-
mazochista dolgokban, �ppen sz�let�s el�tt. Hogyha megn�zitek � lehet filmen is
l�tni, hogyha a val�s�gban ezt elker�lt�tek eddig �, vannak olyan filmek, ahol
eg�szen tiszt�n lehet l�tni, hogy a poz�ci�, amiben emberek k�rik, hogy k�t�zz�k
�ket �ssze, �s l�gass�k a plafonr�l, az pontosan olyan, mint amikor ilyen magzati
helyzetbe k�t�ztetik emberek magukat �ssze. Teh�t semmi k�telyem nincs abban, hogy
akik el�gg� b�trak ahhoz, hogy bevallj�k �nmaguknak �s m�soknak, hogy ilyen
v�gyaik vannak � mert ehhez b�tors�g kell �, azok ilyen r�gi�ban ilyen
eml�kezeteket, ilyen mem�ri�kat pr�b�lnak visszaid�zni. Milyen volt, amikor m�g
bent voltam, p�r nappal azel�tt, hogy megsz�lettem.

Mert a sz�let�s a Rank Ott� szerint akkor t�rt�nik, amikor � � azt mondja, hogy
k�t f�lelem van. Mi f�l�nk az �lett�l, �s mi f�l�nk a hal�lt�l, �s azt mondja,
hogy akkor engedj�k meg, vagy akkor k�rj�k azt, hogy valami v�ltozz�k, amikor a
hal�lf�lelm�nk t�lsz�rnyalja az �letf�lelm�nket. Egy kicsit pesszimista volt, hogy
minden f�lelemb�l ered, de ezen nagyon j�l el lehet gondolkozni. Sz�val
k�pzelj�tek el, utols� napok a mam�toknak a m�h�ben, m�r alig tudtok mozogni, m�r
alig tudtok l�legezni, m�r alig j�n be t�pl�l�k, de az eg�sz �letetekben csak ezt
ismert�tek. Itt n�ttetek f�l. Ez az, amit ismer�nk. Az ismeretlen valahol m�shol
van. Hogy mi van kint, halv�ny g�z�nk nincs.

Teh�t itt van, ilyen szinten van az a f�lelem, ami az ismeretlennek a f�lelme, �s
k�l�nben az ismeretlen f�lelme az �letf�lelem. Az �let ismeretlen. Egyik�nk sem
tudja, mi t�rt�nik a k�vetkez� pillanatban. Teh�t ahogy megy�nk az �letben � az
�let, hogyha val�ban �l�nk, rettenetesen vesz�lyes, mert nem tudjuk, hogy mi fog
t�rt�nni. Sz�val az �letf�lelem annak f�lelme, amit nem ismer�nk, az ismeretlen
f�lelme.

A m�sik f�lelem mondjuk itt van. Akkor, amikor m�g el�g k�nyelmes vagyok, akkor a
hal�lf�lelem itt lent van, de ahogy kellemetlenebb �s kellemetlenebb lesz ott
bent, a hal�lf�lelmem egyre nagyobb lesz, n�ni fog. Abban a pillanatban, amikor a
hal�lf�lelmem nagyobb, mint az �letf�lelmem, akkor � n�h�ny ember szerint ez �gy
van, ezt m�g mindig vitatj�k, hogy ki adja a jelt a sz�let�sre, a mama vagy a
gyerek. Vannak azok, akik azt mondj�k, hogy ebben a pillanatban a gyerek egy
hormont termel, ami jelzi a mam�nak, hogy most m�r ki akarok menni ak�rmi van
kint, mert sz�m�ts�tok ki az es�lyeket. Ha bent maradok, akkor meghalok biztos, ha
kimegyek, akkor meghalok tal�n. �s akkor megint a tal�n j�n. A tal�n az jobb, mint
biztos.

Sz�val ebben a kr�zisben sz�let�nk. �s ebben benne van a szabads�gra v�gy�s, ebben
benne van az, hogy ha bent maradunk, ha �gy maradunk, hogy ha nem kel�nk f�l,
akkor elpusztulunk. Sz�val az els� f�zisa a sz�let�snek �nagyon j� bent�. Az akkor
elm�lik, de nagyon rossz lesz bent, �s akkor ki akarunk j�nni, de m�g semmi sem
mozdult, nem t�gul a ny�l�s, m�g csukva van, de m�r kontrakci�k vannak, m�r
nyom�st �rz�nk mindenhonnan. Ezt a f�zist �gy nevezz�k, hogy �nincs kij�rat�, �no
exit�.

�s megint Sartre-ra gondolok, ugyanis � �rt egy k�nyvet, amit No Exit-nek h�vnak.
Nagyon sok egzisztenci�lis irodalom ebb�l a f�zisb�l ered. Nincs ki�t. Az ember
�gy �rzi, hogy mindenhonnan valami rettenetes nyom�s van, �s sehova se lehet
menni. Nem lehet elsz�kni, az �sszes ajt� be van csukva. A sz�ndarabban, Sartre
sz�ndarabj�ban nincs ajt�. Egy szob�ban j�tsz�dik le az eg�sz sz�ndarab, �s sehol
sincs ajt�, nem lehet kimenni majdnem a sz�ndarab v�g�ig. Nagyon sok szimpt�ma
ered innen, amire eml�ksz�nk, eg�sz �let�nket k�s�rtik ezek a mem�ri�k. P�ld�ul
nagyon sok fejf�j�s, nagyon sok �ngyilkoss�gi k�s�rlet innen j�n. Ez a depresszi�,
ez a rem�nytelens�g mind innen j�n. Az eg�sz tudat�llapotunk olyann� tud sz�k�lni,
mintha ez volna a vil�gom. Nincs ki�t.

�s akkor, annyi id� ut�n � ami szubjekt�v v�gtelennek t�nhet � egyszerre csak
kiny�lik az ajt�, �s akkor j�n a k�vetkez� f�zis, amit �gy h�vunk, hogy �v�res
csata�. �s mi�rt v�res csata? Mert megint a fenomenol�gi�ja, az �lm�nye ennek a
f�zisnak az, hogy �ri�si s�rl�d�s van a saj�t test�nk, �s az any�nk teste k�z�tt.
Teh�t tudjuk, hogy egy m�sik l�nynek a test�vel birk�zunk, �s az �rz�s az � aki
erre vissza tud eml�kezni, �s vannak ilyenek hipn�zis alatt, vagy LSD hat�sa
alatt, hogy az ember vissza tud eml�kezni, hogy ez pontosan hogy volt �, az �rz�s
az, mint hogyha egy csatat�ren tal�ln�m magam, ahol az ellens�g j�n fel�m, �n
�letben akarok maradni, �s azt mondom, �engedjetek ki, �n j�v�k, �n kij�v�k, ha
meg kell titeket �ln�m, akkor meg�llek titeket, engem nem �rdekel, nem �rdekel kit
�l�k meg, �n �lni fogok�. Ez az energi�ja ennek a f�zisnak. Ha el�m l�psz,
meg�llek. Ha visszatartasz, meg�llek. Nem �rdekel, hogyha a v�red folyik, nem
�rdekel, mi t�rt�nik, �n j�v�k, ne �llj el�m. Ezt h�vjuk a v�res csat�nak.

�s akkor az utols�, a negyedik f�zis az �nagyon j� kint�. Sz�val �nagyon j� bent�,

�nincs kij�rat�, �v�res csata�, �nagyon j� kint�. Sajnos minden kint el�bb-ut�bb
bent lesz. Teh�t ha azt hitt�tek, hogy ezt egyszer meg lehet �szni, akkor addig,
ameddig �l�nk, addig ez a spir�l megy. Az eg�sz �let�nk�n. Mindig ami kint, v�gre,
lehet l�legezni, szabads�g, egy kis id� m�lt�n � mert n�, mert v�ltozik, mert
minden v�ltozik � az megint t�l sz�k lesz � lehet, hogy az egy kapcsolat, lehet,
hogy az egy �ll�s, ak�rmi �, az megint t�l kicsi lesz. Akkor j�n a �h�t innen nem
lehet kiker�lni�, nincs ki�t, akkor j�n a v�res csata, �jaj de j�, innen
kiker�ltem�, �s akkor megint a kint bent lesz, �s �gy megy tov�bb addig, am�g meg
nem halunk.

Namost �sszek�t�m egy kicsit a hal�llal, mert ha volt j�szerencs�tek valakivel

lenni, amikor meghalt � ami nem k�nny�, a mi kult�r�nkban �gy eltakarj�k, mint
hogyha nem szabadna l�tni, amikor a n�k sz�lnek, amikor az emberek meghalnak, �s
amikor az emberek bolondok. Ezeket nem nagyon ny�ltan csin�ljuk a nyugati
kult�r�ban. Hogyha valakit t�nyleg �rdekel, hogy j�v�nk be, hogy megy�nk ki, �s mi
is val�ban az �r�let, akkor a legjobb �t orvosnak lenni. Aki engem tan�tott, aki
az �n mesterem volt, tizenhat �ves kor�ban elhat�rozta, hogy orvos lesz, csak
az�rt, mert �t nagyon �rdekelte, hogy j�v�nk be, hogy megy�nk ki, �s mi van a
k�zep�n. Ha voltatok valakivel, fogt�tok valakinek a kez�t, aki �ppen a hal�l
el�tt �llt, �s meghalt am�g ott voltatok, akkor nagyon gyakran az az �lm�ny, mint
hogyha egy sz�let�sn�l lett�l volna. Csak az, ami megsz�letik, azt nem lehet �ppen
l�tni. Az, ami h�tramarad, az olyan, mint a m�hlep�ny, teh�t a test�nk az, ami
megmarad, amit itt hagy valami.

De a vaj�d�s, gyakran a hal�l vaj�d�sa nagyon olyan, mint a sz�l�s vaj�d�sa, �s

pontosan ugyanaz seg�t egy sz�l� any�nak, mint ami seg�t egy haldokl� embernek. �s
az mi? K�l�nben ugyanaz seg�t valakinek, aki �ppen az �r�let kell�s k�zep�n �ll.
Valaki, aki ott tud lenni an�lk�l, hogy �gy tenne, mint hogyha � jobban tudn�, mit
kell csin�lni, mint az illet�, aki �ppen ezeken a dolgokon �tmegy. Senki nem tudja
jobban, hogy kell sz�lni, mint egy �llapotos n�. Ha ez egy olyan technikai dolog
lenne, akkor nem lenn�nk itt, akkor nem �ln�nk. Ha valaki tudja, hogy kell sz�lni,
az a n�. Sok-sok ezer �vvel ezel�tt tudt�k, hogy kell csin�lni. Nem voltak
orvosok.

Azt hiszem, hogy err�l m�r egyszer besz�ltem, de �rdemes megeml�teni, hogy az
orvosok, az orvostudom�ny, olyan kapzsiak. Mert hogyha elolvass�tok a t�rt�nelmi
dolgokat, hogy hogyan ker�lt a sz�l�s az orvosok keze al�, hogyan ker�ltek az
�r�ltek az orvosok keze al� � nem mindig voltak. Az orvosok kapzsiak, azt mondt�k,
hogy h�t ez a mi�nk. Azt hiszem, hogy XIV. Lajos francia kir�ly volt az els�, aki
akarta a gyerek�t l�tni kij�nni a feles�g�b�l. Csak �gy, gondolta, �n szeretn�m
l�tni a gyerekemnek a � ott akarok lenni a rept�ren, amikor meg�rkezik. �s akkor �
amit a kir�ly mond, annak meg kell lennie. Ez volt az els� n�, akit lefektettek a
h�t�ra, az�rt � egy ilyen asztalra �, hogy egy f�gg�ny m�g�l � kukucsk�lhasson, �s
n�zzen a l�ba k�z�, hogy l�ssa, hogy j�n ki a gyereke. Addig a pillanatig soha n�
h�ton fekve nem sz�lt gyereket.

Valamilyen okn�l fogva, �s ez nagyon furcsa, hogy ilyen h�ly�k vagyunk, hogy att�l
fogva, mintegy a divat, ez lett a divat. �s a n�k �tadt�k a felel�ss�get, �k
tudt�k jobban hogy a gravit�ci� seg�t. Hogyha az ember fekszik a h�t�n, akkor a
gravit�ci� nem seg�t, de hogyha kuporog, vagy hogyha �ll, akkor sokkal k�nnyebb a
gyereknek kij�nni, mint hogyha a h�t�n fekszik. De valahogy az orvosoknak olyan
tekint�ly�k van, hogy h�t mit tud a n�, aki �pp egy gyereket sz�l. Az orvos
egyetemre j�rt, ugye, h�t akkor � biztos jobban tudja, hogy ezt hogy kell
csin�lni, �s ha beled�glik az ember is, akkor is �gy kell csin�lni, ahogy az orvos
mondja. Mert f�l�nk, mert att�l f�l�nk, hogyha azt mondjuk, �n nem �gy akarom
csin�lni, teh�t hogyha szabadon akarom csin�lni, akkor otthagy. �s ink�bb f�gg�nk
valakit�l, aki rosszat csin�l nek�nk, mint hogy �gy csin�ljuk, ahogy akarjuk, mert
rettenetesen f�l�nk, hogy akkor egyed�l lesz�nk. Megint itt van, ugyanaz a t�ma.

A legjobb b�b�k majdnem semmit sem csin�lnak, csak ott vannak, �s �gy sug�rozz�k
azt, hogy �k nem f�lnek. �s mi�rt nem f�lnek? Mert �k m�r mindent l�ttak. Mert �k
tudj�k, hogy majdnem mindig minden j�l megy. A legjobb pszichoterapeut�k ugyancsak
ott �llnak. Nem tudj�k, hogy mit kell csin�lni. Az, aki �r�lt, nagyon j�l tudja,
hogy mit kell csin�lnia. Ugyan�gy, mint egy any�t, aki �ppen sz�l, meg kell
v�deni, hogy senki ne zavarja. Teh�t amikor Michael Odent, egy francia sz�l�sz,
azt se mondta a f�rfiaknak, az ap�knak, hogy nem szabad bent lenni, ahol a gyerek
sz�letik, �s azt se mondta, hogy nah�t nektek ott kell lennetek, hogyha f�rfiak
vagytok, hanem azt mondta, azt csin�ltok, amit akartok, akkor �rdekesen a pap�k
�gy bent voltak addig, ameddig a gyerek majdnem megsz�letett, �s pont k�zel ahhoz
a ponthoz, ahol �ppen a gyerek ki akart j�nni, akkor �k kimentek, �s �gy �lltak az
ajt� el�tt, mintha �rt �lltak volna. Teh�t lehet, hogy archaikusan, ahogy nek�nk
lenni k�ne az �gy, hogy a f�rfinak vigy�zni kell arra, hogy semmi ne zavarja meg
azt a n�t, aki �ppen sz�l.

H�t a pszichoterapeut�nak �ppen azt kell csin�lnia, hogy senki ne zavarja meg azt
az embert, aki �ppen megsz�li �nmag�t, aki �ppen sz�lni akarja �nmag�t � mert
azzal kezdtem, hogy nagyon sokan nem vagyunk itt. Ha nem vagyunk itt, hol vagyunk?
Valahol. Hol van a gyerek, aki m�g nem sz�letett meg. Valahol elb�jt. Nagyon sokan
elb�junk, �s akkor a nagy probl�ma az, hogy meg kell sz�letn�nk. Akkor is, hogyha
harminc �ves vagyok kronol�giailag, az nem jelenti azt, hogy �lek. �s gyakran,
amit �r�lts�gnek mondanak, �s amit a pszichi�terek kezelnek, az valakinek a v�gya
arra, �s olyan � tal�n �gyetlen � pr�b�lkoz�sa, hogy tal�n meg akar sz�letni,
tal�n �lni akar, miel�tt meghal. Ha nem orvoss�g kell, akkor az kell, hogy valaki
vigy�zzon erre az illet�re, hogy nyugodtan megsz�less�k annak, aki �. An�lk�l,
hogy valaki �gy tenne, hogy jobban tudja, hogy ezt hogy kell csin�lni, mint �
maga.

Pontosan ugyanez t�rt�nik a hal�ln�l. Meghalni �ppen olyan term�szetes, mint �lni,
vagy megsz�letni. Nincsen patol�gia, nem orvos kez�be tartozik, hacsak azt nem
gondoljuk, hogy az �let egy szexu�lisan terjesztett betegs�g sz�z sz�zal�kos
hal�llal. (nevet�s) De akkor sincs r� orvoss�g. Sz�val �n rem�lem, hogy engem
senki sem fog k�nozni, amikor meghalok, �s rem�lem, senki sem fog k�nozni, hogyha
esetleg meg�r�l�k, �s sajnos m�r arr�l semmit nem tudok tenni, hogy hogy k�noztak,
amikor megsz�lettem.

H�t, most m�r besz�ltem eleget, most ha van valami v�lem�nyetek, vagy k�rd�setek,
akkor �n b�rmir�l sz�vesen elbesz�lgetek veletek.

K�rd�sek �s v�laszok
Hallgat�: Seg�t-e vajon visszat�rni a hal�l el�l val� menek�l�semb�l, hogyha
k�stolgatom a hal�lt �letemben, �s k�l�n�sen �rdekelne a hal�l k�stolgat�sa
pszichedelikus szerek seg�ts�g�vel.

Gondoltam, hogy e n�lk�l nem fogom meg�szni az est�t. (nevet�s) H�t a g�r�g�k azt
mondt�k, hogy az�rt j�tt�nk erre a vil�gra, vagy az�rt vagyunk itt, hogy
gyakoroljuk a meghal�st. Nagyon sokf�lek�ppen lehet gyakorolni meghalni. P�ld�ul
amikor huszonegy �ves voltam, akkor megn�s�ltem, �s huszonh�rom �ves koromban
elv�ltam. Azt�n huszonn�gy �ves koromban megn�s�ltem, huszonh�t �ves koromban
elv�ltam. H�t �gy gyakoroltam a meghal�st. (nevet�s) Tizenhat �ves koromban
elmentem Budapestr�l egyed�l, a sz�leim n�lk�l, egy kis t�sk�val, mindent
itthagytam. Pontosan olyan volt, mintha meghaltam volna. Mert tulajdonk�ppen mi
az? Hogyha elk�pzelitek a hal�lotokat, akkor az mi?

Az azt jelenti, hogy mindent otthagytok, �s soha t�bb� nem kell arr�l gondolkozni,
hogy mit csin�ltok holnap. Ez a hal�l. Teh�t soha t�bb� nem kell tervezni semmit.
A tervek v�ge, ez a hal�l. �s minden, amire azt mondtad, hogy ez az eny�m, olyan
nincs. Akkor r�j�ssz, hogy semmi sem a ti�d. Minden k�lcs�n van. Ez az eny�m, ez
az �n kab�tom, de van egy olyan kis vekker benne, ami b�rmelyik pillanatban
elkezdhet csengetni, �s az azt mondja, hogy na, elmentem. Volt egy s�lam. Tegnap
elvesztettem, meghalt, elment.

�s vannak olyan � ti sajnos olyan rosszul haszn�lj�tok a nyelvet, hogy a hajam az

�gnek �ll, ti biztos k�b�t�szernek h�vj�tok � orvoss�gok, m�rgek, szerek, amiket
hogyha az ember megeszik, akkor nagyon �rdekes �lm�nyei lesznek. Nekem a sz�,
k�b�t�, az olyan, hogy rosszul vagyok, hogy elk�bulok, nekem nem azt jelenti, hogy
f�l�bredek. A k�bulat, az egy olyan negat�v sz� sz�momra. Kell a kuty�nak. Az
olyan szerek, mint p�ld�ul az LSD-25, vagy pedig az ayahuasca � amit j�g�nak is
mondtak �, vagy mostan�ban m�r besz�ltem itt Magyarorsz�gon valamir�l, amit �gy
h�vnak, hogy 5-MeO-DMT, amit a varangyos b�ka m�rg�b�l csin�lnak.

De vegy�k a l�gy�l� gal�c�t, azt a gomb�t, ami piros, feh�r p�tty�kkel. Szerintem
az egyetlen oka annak, hogy az �gy n�tt, val�sz�n�leg az, hogy �gy �szrevegye az
ember. (nevet�s) �gy h�vja az embert, nem? Tavaly volt el�sz�r, amikor l�gy�l�
gal�c�t ettem. R�ntott�t csin�ltam, olyan gomb�s r�ntott�t l�gy�l� gal�c�val. Most
azt nem tudom, hogy mondjuk mi�rt j�nne a rend�rs�g, �s mi�rt mondan�, hogy ezt
nem szabad! Nem az �n dolgom?

Megint a g�r�g�k ezt m�r nagyon j�l tudt�k. �k egy sz�t haszn�ltak, ami �gy
hangzik most, hogy pharmacon, aminek kett�s jelent�se van. A pharmacon lehet
orvoss�g, vagy lehet m�reg. Ugyanaz a sz�. Hogy valami, amit az ember eszik,
orvoss�g-e vagy m�reg, az sok mindent�l f�gg � f�leg az embert�l, aki megeszi.
Vannak olyan s�m�nok, akik arra b�szk�k, hogy �k azt mondj�k, hogy a m�reg engem
�ltet, �s azt mondj�k, na adjatok m�rget, �s megmutatom, hogy nekem az j�. Att�l
f�gg. Ilyesmit senki nem tud senkinek sem aj�nlani. Teh�t nagyon fontos: nagyon
sokan f�lre�rtik azt, hogy �n ilyenekr�l besz�lek, az azt jelenti, hogy �n
aj�nlom. �n abszol�t nem aj�nlom. De mi�rt ne besz�lgess�nk arr�l, ami az �n
�lm�nyem, ami van?

Sz�val mindezek a dolgok, amiket eml�tettem, az LSD p�ld�ul, az ayahuasca �s a 5-

MeO-DMT, a varangyos b�ka m�rge el�bb-ut�bb oda vezet, hogy az embernek h�rom
�lm�nye van, �s a k�z�ps�t nem eg�szen lehet �lm�nynek nevezni. Az els� az, hogy
�gy �rzem, hogy most meghalok � �s k�l�nb�z�k�ppen lehet meghalni az ilyen szerek
hat�sa alatt. �gy halhatok meg, hogy f�lrobbanok, egymilli� pici darabra. Vagy �gy
lehet meghalni, hogy valami �sszenyom, �sszemorzsol nagyon kem�nyre, �s nagyon
neh�z leszek, �s nagyon �ssze leszek gy�rva addig, am�g l�legezni nem tudok.
Teljesen �ssze leszek nyomva, addig am�g nincs leveg�, vagy r�s, s�t m�g a
molekul�im k�z�tt is minden t�vols�g elt�nik, �gyhogy egy eg�szen szolid massza
leszek. �s akkor m�r olyan leszek, mint egy darab �lom, �s �lni nem �lek, teh�t
meghaltam.

Sz�val vagy f�lrobbanok, vagy �ssze leszek nyomva. Az a k�t szok�sos hal�l.
K�l�nben, hogyha gondoltok olyan emberekre, akiket ismertetek �s meghaltak, hogyha
van nagyapa, nagyanya, vagy apa, anya, aki meghalt, akkor m�r �gy beoszthatj�tok,
hogy melyik�k hogy halt meg. Az �n ap�m p�ld�ul �gy lassan, a szusz ki lett bel�le
nyomva. Az (nem �rthet�), aki a tan�t�m volt, � f�lrobbant.

Sz�val van a haldokl�s, mondjuk �gy, azt�n van valami a k�zep�n, amir�l nem lehet
besz�lni, ami a titok. Az�rt titok, mert amikor m�r meghaltam, akkor �n nem vagyok
ott, ha nem vagyok ott, akkor nem tudok besz�lni r�la. Teh�t nem az�rt, mert �n
titkon akarom tartani, hanem mert hogy lehet arr�l besz�lni, ami semmi �s senki �s
nincs. Teh�t val�ban, ott semmi sincs, �s �n se vagyok ott, teh�t azt csak meg�lni
lehet, arr�l nem lehet besz�lni, mert nincs aki besz�ljen r�la.

Nagyon sokat tudunk besz�lni a haldokl�sr�l, �s azt�n a nagy meglepet�s az, hogy a
semmib�l az ember �jrasz�letik � ha szerencs�je van, vagy ha szerencs�tlen, ahogy
gondolj�tok. �s az �jrasz�let�s olyan, mintha �gy visszacs�p�gn�k �nmagamba.
Mintha a semmib�l, �gy pici ereken kereszt�l megtal�ln�m �nmagamat, �s
visszaj�nn�k haza a testembe. Teh�t a meghal�sr�l �s az �jj�sz�let�sr�l
besz�lhetek, mert ott voltam, de ami k�zt�k van, az a nagy semmi. Hogyha az ember
elkezd besz�lni r�la, akkor soha nem tud igazat mondani, mert ha azt mondom, hogy
feh�r, akkor fekete is, ha azt mondom, hogy pici, akkor nagy is. Teh�t ez a
nyelven t�l van, amit lehet mondani r�la, az nem.

Ez nem egy olyan j�t�k, serd�l�kori fi�k �s l�nyok ilyet nem fognak csin�lni.
Amir�l itt mondjuk azt hiszitek, hogy gyerekek LSD-vel j�tszanak, h�t az semmi. Az
sem biztos, hogy amit bevesznek az LSD, az sem biztos, hogy nagyon sokat vesznek
be, �s nem olyan k�rnyezetben csin�lj�k, �s nem olyan gondolatokkal, ami az ilyen
�lm�nyt el�id�zi. Teh�t amir�l �n besz�lek, azt nagyon sok el�gondolattal kell
kezelni, �s nagyon oda kell figyelni, hogy ez j�l siker�lj�n, �s nagyon kell
vigy�zni, �s csak olyannak a t�rsas�g�ban lehet megpr�b�lni, aki ezt az utat m�r
ismeri, aki tudja, hogy milyen erd�ben j�r az ember.

Namost, ezt nem csin�ln� senki, hogyha ennek semmi haszna nem lenne. A haszna az,
hogy amikor az ember r�j�n arra, hogy csak �gy meg lehet halni, �s csak �gy az
ember �jra tud sz�letni, an�lk�l, hogy egy izmomat is mozgatn�m, akkor m�r �gy
gondolhatj�tok, hogy ez miben seg�t. Ez abban seg�t, hogy az ember megtanul
relax�lni egy olyan m�lys�gre, ahova m�g nem mert menni. Az �n. ego � h�t kik
vagyunk mi?

Szerintem van a test�nk, �s az, amit mi eg�nak h�vunk, az izmainkkal kapcsolatos.

Teh�t amit �n kontroll�lni tudok, azt az izmaimmal csin�lom. Teh�t ha kiiktatom az
izmaimat, akkor lassan megsz�nik az ego. �s akkor, amikor nem h�sieskedem, akkor,
amikor nem verekszem az�rt, amit akarok, hanem relax�lok � ami azt jelenti, nem
haszn�lom az izmaimat �, akkor j�n r� az ember, hogy tulajdonk�ppen az �let
nagyobb, mint �n vagyok. Mint a Georg Gradek mondta m�r Freud idej�ben, valami �l
minket. Nem mi �l�nk, hanem valami �l minket. �n nem vagyok olyan okos, hogy �n
�lni tudjak. Valami �l engem.

Abban a pillanatban, amikor az ember ezt tudja, nem csak �gy szavakban, hanem ezt
�t�li, ut�na m�r nem kell annyira fesz�ltnek lenni. Teh�t az ember megtanulja,
hogy hogy ne h�sieskedj�k, hogy �lni az m�s, mint valamit t�l�lni, hogy a val�di
�let az a j�t�kkal kezd�dik; hogy lehet j�tszani, hogy nem kell mindig k�szk�dni.
A k�szk�d�s j�, �s n�ha kell k�szk�dni, de annyival kellemesebb j�tszani, �s
megengedni, b�zni, bizalommal lenni a vil�gmindens�g fel�, hogy az ember ne
�lland�an kelljen hogy h�sieskedjen. �s nem mindig, n�ha kell, de legal�bb este,
mondjuk a szeret�j�vel.

Nagyon sokan �gy mennek �gyba, �gy szeretkeznek, hogy le se vetik a p�nc�ljukat.
P�nc�lon kereszt�l szeretkezni nem a legjobb dolog. Teh�t hogyha az ember r�j�n
arra, hogy lehet elengedni mag�t, �s nem hal meg, hogy �n nem az�rt �lek, mert �n
egy olyan okos fi� vagyok, hanem annak ellen�re �lek, hogy milyen okos fi� vagyok
(nevet�s), akkor nem kell annyira harcolni. Akkor tal�n egy n� tudna sz�lni minden
komplik�ci� n�lk�l, mert tudn�, hogy neki �ppen semmit sem kell csin�lni, az �let
csin�lja, �s nem kell mindenf�le orvos a hal�lhoz, mert az �let csin�lja a hal�lt
is, �s �gy tov�bb.

Tess�k, valamit k�rdezni akart.

Hallgat�: Igen, a k�vetkez�. �n eg�szen furcs�n �rzem magam, mert kezdek lassan
kedvet kapni valamif�le ilyen szer haszn�lat�hoz, mert annyira j�l hangzik ez az
eg�sz. Nekem az eg�szben csak az furcsa, hogy ezt a fajta relax�ci�s �rz�st, �s
ezt az �rz�st, amit ezekkel a szerekkel el lehet �rni, �n azt gondolom, azt
tapasztaltam, hogy ezt ugyan�gy el lehet �rni ezek n�lk�l a szerek n�lk�l is, �s
ez esetben nem �rtem, hogy mi�rt j�, mi�rt t�mogatjuk b�rmily m�don is azt a
gondolatot is, hogy ezek a szerek kellhetnek ehhez. �n azt gondolom, hogy pont azt
kellene t�mogatni, hogy k�pesek vagyunk mi emberek el�rni ugyanezt, ugyanezeket az
�rz�seket e n�lk�l.

Teljesen egyet�rtek, de mi�rt kell ebb�l egy olyan kellene dolgot csin�lni? Aki
akarja �gy, csin�lja �gy, aki akarja �gy, csin�lja �gy. Az�rt, mert innen
Miskolcra gyalog is mehetek, az nem jelenti azt, hogy h�lye vagyok, hogyha aut�val
megyek. (nevet�s)

Hallgat�: Bocs�nat, de vesz�lye van a r�szok�snak.

Nem lehet r�szokni.

Hallgat�: Ebben nem vagyok biztos.

De �n biztos vagyok benne. Hogy lehet arra r�szokni, hogy az ember meghaljon? R�
lehet szokni a kokainra, r� lehet szokni a heroinra, nem lehet r�szokni az LSD-re.
Senkit az eg�sz �letemben nem tal�ltam, aki r�szokott az LSD-re, ahogy �n besz�lek
r�la. Amire te gondolod, hogy valaki r�szokott, az nem LSD volt.

Hallgat�: Kicsit vissza is kanyarodn�k, Andr�s, ahhoz, amir�l besz�lt�l, �s hogy

milyen a nyelv�nk, amin m�g nem gondolkoztam kor�bban, hogy mit jelent a
k�b�t�szer. De hogy val�ban, amit ez a szer el�r, vagy amir�l itt besz�lt�nk, vagy
besz�lt�l, �s tal�n t�bben gondolkoztunk ebben az ir�nyban, a sz�let�s �s a hal�l
kapcs�n, az az ext�zis maga, az ext�zis a testb�l val� kil�p�snek egy valamilyen
form�ja, vagy mindenk�ppen egy megv�ltozott �llapot.

Sz�l�sek �s haldokl�s k�zben bevett gyakorlat szerint val�ban k�b�t�szereket

haszn�lnak, amivel ezeket a folyamatokat kiz�kkentik abb�l, hogy ez az ext�zis
megt�rt�nhessen, �s elk�b�tj�k azokat az �rz�keket, �gyhogy igaz�b�l t�nyleg fura,
hogy a k�b�t�szert, azokra az anyagokra haszn�ljuk, amik lehet�v� tesznek egyfajta
ext�zist.

Azt�n ami m�g eszembe jutott k�zben itt a (nem �rthet�) te�ri�ja kapcs�n, �s amit
elmes�lt�l a sz�let�snek err�l a n�gy f�zis�r�l, hogy a sz�let�st ezekkel a
mesters�ges szerekkel vagy b�rmilyen m�s m�don a mi kult�r�nkban siettetni
pr�b�lj�k, hogy min�l gyorsabban legyen v�ge. A haldokl�st meg, ugyanilyen
meggondol�sb�l � illetve az egyikben r�vid�teni pr�b�lj�k az id�t �, a haldokl�
ember �llapot�t �s ezt a n�gy st�ci�j�t is megny�jtani pr�b�lj�k, min�l tov�bb
f�nntartani a fiziol�gi�nak valamilyen folyamatoss�g�t. �s mintha mind a k�t
esetben ugyanaz t�rt�nne, �s ha ez �gy van, �s ebbe belesz�lnak, akkor a v�res
csat�n t�l nem lehet �rni. Vannak sz�l�sek �s vannak haldokl�sok, amik nem jutnak
t�l azon, hogy nincs kij�rat, vagy nem jutnak t�l a v�res csat�n, �s nincs ideje
meghalni az embernek, �s eljutni a j� ott lenni szakasz�ba.

�n is voltam egy�tt haldokl� emberrel, �s azt l�ttam, hogy ez a v�res csata a test
szintj�n is v�gigmegy, �s olyan speci�lis anyagok jelennek meg a testben ebben a
k�zdelemben, olyan nedvek, amik soha m�skor az �letben nincsenek, ahogy a sz�let�s
idej�n is vannak �gy. �s ahogy elm�lik ez az id�szak, �s a haldokl�val m�lt�n
vannak egy�tt, �s megtisztulhat ezekt�l is, akkor ut�na m�g ott marad az �let
n�h�ny �r�n kereszt�l, de m�r nincs haldokl�s, m�r nincs v�res csata, hanem m�r
j�l van. �s amikor elengedte az �let�t, akkor �gy marad, ugyanabban az �llapotban
a test, �s nem a v�res csat�ban. �s a sz�let�s, vagy a sz�l�s k�zben ugyan�gy
gyakran nem veszi �szre a n�, hogy ez m�r nem a v�res csata, �s esetleg h�napokig
marad abban a bels� �llapotban, ami ez a k�zdelem volt, a mesters�gesen
megakasztott k�zdelem.

�gy van. (nevet�s)

Hallgat�: Az eg�sz �let-, hal�l- �s drogk�rd�ssel kapcsolatban: nem a mi
szocializ�ci�nk, amivel neveltek, �s amit tan�tottak j�tszik szerepet? �rdemes
lenne ebb�l az aspektusb�l �tgondolni. Nekem ugyan�gy halt meg a gyerekem a
kezemben, h�rom perc m�lva visszahoztam, nem (nem �rhet�) senki. Ugyan�gy
kipr�b�ltam a drogot, �gy hogy nem hatott, azt�n hatott, �s ugyanazt az eredm�nyt
el�rtem holotr�p l�gz�ssel is, s�t sokkal nagyobbat. A k�rd�s az, �s ez a
k�z�ss�g, amit elmes�ltem, amit �n hallok, �s �rzek, hogy lehet haszn�lni szereket
m�g (nem �rthet�) is, egy-egy betegs�g eset�ben � ak�r az �r�let eset�ben � addig,
�s olyan keretek k�z�tt, am�g az val�ban gy�gyszer �s nem m�reg. �s akkor �ssze-
vissza vagyunk erre szocializ�lva, mint ahogy a sz�let�sre �s a hal�lra is.

H�t, teljesen �gy van. Hogyha mondjuk csak vissza akarok egy pillanatra menni
arra, hogy ez kell-e: h�t persze, hogy nem kell! Mindenki tudja m�r, rem�lem, hogy
aki arra sz�nja r� mag�t, hogy fontoss� teszi az �let�ben a medit�ci�t, az tudjuk,
hogy � minden olyan tudat�llapot, amibe az ember ker�lhet, az LSD �ltal, vagy 5-
MeO-DMT �ltal, vagy b�rmilyen m�s szer �ltal � az ember ugyan�gy odaker�lhet, �s
nem csak egy napra, hanem majdnem �lland�an, a medit�ci� �ltal is. Azt mondan�m,
most nem r�gen olvastam valamit, amit R. D. Laing �rt, �s most ker�lt el�, � azt
mondta, hogy a legfontosabb elhat�roz�s, a legfontosabb d�nt�s egy ember �let�ben
az, hogy komolyan medit�lni fog-e vagy nem.

Ez nem jelenti azt, �n p�ld�ul soha nem medit�ltam volna, ha valahogy nem tudtam
volna bepislantani oda, ahova a medit�ci� el tud vinni. Teh�t az LSD �ltal mintha
a hegy tetej�re ker�ltem volna, �s tudtam volna, hogy ennek a hegynek a teteje
�ri�si �lm�ny. Namost, hogyha a hegy tetej�n szeretn�k �lni, akkor tudom, hogy nem
LSD beszed�s�vel fogok ott �lni, hanem meg kell tanulnom medit�lni, �s akkor ott
lakhatok. De ha soha nem is tudtam volna, akkor el kellett volna valakinek hinnem,
hogy ez �gy van, �s nem a saj�t �lm�nyemb�l, nem a saj�t tapasztalatomb�l indultam
volna ki.

Amire �n szeretn�lek k�sztetni titeket az az, hogy senkinek ne higgyetek el

semmit. Amikor a Buddha haldoklott, �s azt mondt�k a tan�tv�nyai, hogy �jaj, ne
menj el, mit fogunk n�lk�led csin�lni�, akkor r�h�g�tt. Mert azt mondta, hogy �h�t
nem �rtitek meg, �n semmit nem mondtam nektek, amit ti ne tudhatn�tok meg a saj�t
tapasztalatotokb�l�. Legyetek egy l�mpa saj�t magatoknak, vil�g�ts�tok meg a saj�t
elm�teket! Minden bel�l van. A rabs�g ott kezd�dik, hogy el akarjuk dobni a
szabads�gunkat. A szakra azt is mondta, hogy el vagyunk �t�lve, mint emberek,
mindegyik�nk, el vagyunk �t�lve a szabads�gra. Teh�t mi nem lehet�nk nem szabadok.
Szabadoknak musz�j lenn�nk, ak�rhogy is k�zd�nk ez ellen.

Most ez azt jelenti, hogy b�rmit b�rki mond nekem, nagyon j�, �n odafigyelek, �s
mindenre odafigyelek, �s azt mondom, h�t lehet. Ha nekem egy trad�ci�ba kellene
sorolnom magam, akkor azt mondan�m, hogy �n szkeptikus vagyok. Itt megint a
g�r�g�k, volt egy olyan iskola, a szkepticizmus. Ez azt jelenti, hogy mindig azt
k�rdezem, hogyha valaki nekem olyan biztos hangon azt mondja, �h�t ez �gy van�,
akkor �n azt mondom, �biztos?�. �s ugyanazt v�rom el att�l, amit �n mondok. Mert
Wittgenstein p�ld�ul azt mondta, hogy a biztoss�g csak az ember hangj�ban van, m�s
nincs.

Teh�t m�g a saj�t �lm�nyeimet sem tudom, hogy hogyan interpret�ljam. Abban vagyok
biztos, hogy ez volt az �lm�nyem, de hogy az mit jelent, abban m�r nem vagyok
biztos. De mi�rt ne �p�tsem f�l a gondolataimat, a vil�gn�zeteimet a saj�t
tapasztalatomra? Mi�rt, hogyha egy orvos azt mondja, hogy ez �gy van, higgyem el
neki? �n nem azt mondom, hogy � hazudik, de azt mondom, majd �n megpr�b�lom.

Ha egy olyan orvossal, vagy egy olyan pszichi�terrel dolgozom, aki azt mondja �
mondjuk �n nagyon szomor� vagyok, nagyon depresszion�lt vagyok, �s a pszichi�ter
azt mondja � �vegy�l be ebb�l az orvoss�gb�l, ez majd seg�t, ez egy
antidepressz�ns�. �n elfogadn�m, �n megpr�b�ln�m, de �n jegyzeteket �rn�k arr�l,
hogy hogyan v�ltozik meg az �letem, hogy mik a mell�khat�sok. �s akkor �n akarom
eld�nteni, hogy az meg�ri-e. �s hogyha �n azt mondom neki, hogy ink�bb nem,
k�sz�n�m sz�pen, akkor nekem olyan pszichi�ter kell, aki azt mondja, hogy rendben
van, akkor hagyja abba, �s ne vegye el a szabads�gomat.

Olyan �r�lt nincs, akit�l �n elvenn�m a szabads�g�t. M�g akkor is, ha valaki
�ngyilkoss�gi k�s�rleteket pr�b�l tenni, akkor is azt mondan�m azoknak, akik �t
szeretik, akikhez � tartozik, azokat h�vn�m �ssze, �s azt tan�csoln�m nekik, hogy
ha �k nem akarj�k, hogy ez az illet� meg�lje mag�t, akkor tartsanak egy vig�li�t.
Akkor legyenek vele huszonn�gy �r�n �t, �s �k tarts�k vissza a kez�t att�l, hogy
meg�lje mag�t. Ha valaki t�nyleg meg akarja �lni mag�t, akkor az ember meg tudja
csin�lni. Teh�t �n m�g olyan �r�lttel nem tal�lkoztam � �s mondom, m�r 32 �ve
dolgozom �, akir�l �gy v�ltem, hogy annyira nincs �szn�l, hogy � tudn� legjobban,
hogy mi j� neki, �s mi rossz neki.

Hogyha �n megpr�b�ln�m az LSD-t, �s nekem nem tetszene, akkor soha t�bb� nem
venn�m be. Hogyha �n megpr�b�lok egy f�jdalomcsillap�t�t, �s val�ban seg�t, akkor
n�ha seg�ten�k magamon vele. Teh�t a legfontosabb nem az, hogy ki mit mond, hanem
hogy mi az �n �lm�nyem. �n a saj�t tapasztalatomb�l akarok tanulni, �s nagyon
szeretn�lek titeket b�tor�tani, hogy ti is a saj�t tapasztalatotokb�l tanuljatok,
mert m�s v�geredm�nyben nincs.

[...]