Czagany Lajos

ok I. faipari mernok

A fa dfszftCS faragasa

2. kiadas

Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1985

Lektoralta:

Szabolcsik Ferenc okl, faipari mernok

A grafikak es a faragvanyok a szerzo sajat munkai

A fenykepeket keszltette: M6zer Istvan

© Czagany Lajos, Budapest. 1983

ETO: 745.511

ISBN: 9631048578(1. kiadas] 963 106184 1 (2. kiadas]

ISSN: 0324-5039

Felelos szerkeszto: Putank6 Anna okl. gepeszmernok

Tartalomjegyzek

Bevezeto .

A· fafaragasr61 altalaban A fafaragas kulonbozo fajtai

Pasztorfaragas .

Paraszti famfivesseg .

A fa felUleti dlszitesenek m6djai ..........•........................

A nepi faragas mint hazlipar .

A djszitoelernek [elentese .

A diszitotechnikak alkalmazasa .

7

9 12 12 22 28 36 38

41

Karcolas vagy rnetszes 42

Ketretegu tukros keszltese 45

Szuszek vagy szekreny 47

Padlada 50

Modern Iada .'.............. 52

Ekrovas 54

Harrnas vagas (kulcstarto) .

Rozettak .....................................•................

Kulonbozo agu csillagok szerkesztese .

Forg6 (orvenylo) rozettak .

rYracsok .

A feliilet diszitese korforrnakkal .

Keretezesek : .

ryelt vonalak faragasa .

Fonatos diszitmenyek .

56 64 65 66 70 70 74 77 87

5

Egyes nllgy tortenelmi stilusok ekrovassal keszitett diszitesei .

Fellratok, szarnok 1

Lapos es domboru fa rag as , .

Csimild magad! .

1

A diszitett fafelliletek vedelrne .

Feli.iletkezel6 anyagok .

Befejez6 miiveletek. Fenyezes .

Irodalomjegyzek .

Minden emberben el a tererntes, az alkotas vagya. Klilonosen az az ember, akinek meg nemi kezligyessegeis van, adottsagat arra hasznalhatja, hogy szabad ldejeben valami szepet. kedveset alkosson maganak vagy masik embertarsanak. Az igy elkeszttett targy esetleg keszen sokkal olcs6bban megvasarolhat6 valamelyik lizletben, de annak nagyobb a beese, amit magunk keszitlink, sajat rnunkank olt benne testet, keszitesekor ateltlik az alkotas orornet, buszkeseget,

Az emberiseg tortenelmebol tudjuk, hogy mar az osember is tudott rajzolni, kobe karcolni. Bizonyara a fat is rnegrnunkalta valarnlkeppen. A barlangok falan megtalalt rajzok, a terrneszetet utanzo kepek, em-

,ber- es allatflgurak, novenyi abrazolasok, hasznalati eszkozok abral mind-mind azt blzonyltjak, hogy az ember nyugalmas ide[eben osztoncsen engedelmeskedett a szepet megorokltenl akar6 belso inditeknak, az alkotas vagyanak. A clvlllzalodo ember kesobb dlszltokedvet lelte hasznalati targyainak, ruhazatanak, munkaeszkozeinek felekesiteseben is.

Ez a kornyezetszepitc, -diszito torekves sokfelekeppen magyarazhato. Egy bizonyos, hogy a fogekony ember a terrneszet gazdag tarhazaban boven talalt es talal utanozni val6 format dlszltornotlvurn celjara, IIyenek pI. az egyiptomi papirusznad kotegei, a mediterran akantuszlevel, a szolole-

Bevezeto

vel, vagy Magyarorszagon a tulipan, a szegf(j viraga stb.

A hasznalati targyak, a mu nkaeszkozok alkotasara a kenyszerfiseg kesztette az embert. Az evezredek soran igy kialakult targyak formal [oreszt valtozatlanok maradtak - gondoljunk a: tarole-, fozoedenyekre, a butorok kozill az asztalra, a szekre==, de megmaradtak es atoroklodtek azok a diszltoelernek is, amelyeket mar evezredekkel ezelott alakitottak ki.

A magyar nep is rnagaval hozta sajat diszitokulturajat, irasat az oshazab61. Ez a motivumkincs azonban a vandorlasok soran klegesztilt, tovabbfejlodott, es a Karpat-rnedenceben talalt nepekevel osszekeveredett. A magyar diszito muveszet kialakulasarol, tortenelrni fejlodeserol sok, gondosan megirt, szep konyvet olvashatunk. Ennek a konyvnek az egyik cel]a az, hogy bernutassa azoknak az egyszeru diszltoelemeknek a kesziteset, amelyekkel a magyar ember a sajat maga altal fabol keszitett targyait faragassal ekesitette.

Amikor a magyar ember egy hasznalati targyat meg diszltoelernekkel is megszepit, ugy mondja: megadja a m6djat annak a munkanak, Kulonosen akkor volt ennek a m6dnak [elentosege, amikor a targy, pI. sulykol6, tiikortarto, kapatisztit6 vagy egy kis butor stb. ajandekba kesziilt. A diszito ember gondolatait, erzelrnelt, vagyait a munkajan faragta ki.

7

Ama edc5 ember kornyezeteben a targyak; eszkozok rendszer int gyaritermekek. Ha van is rajtuk disz, azok nagy resze magan viseli a tornegterrneles szernelyteienseget. Az ipar sokfele kisebb, szernelyes igenyeket kielegitc5 targyat egyaltalan nem vagy nem megfelelo minosegben allit elo. A farargyak legtobbje egyeni izles szer int konnyen elkeszitheto nehany egyszeru eszkoz es eljaras segltsegevel.

E konyv masik cel]a, hogy elosegitse a szabad ido kulturalt kitolteset, egyuttal eletre keltve a fa osi faragasanak kisse feledesbe meruit gyakorlatat. Kiemelt szernpont, hogy az elrnult fel evszazad alatt a to megterrneles technikai tokeletesedese fele to- 16d6 tevekenyseget az egyeni alkot6 munkahoz igazitsa.

Sokan talaljak ma is ororniiket a kornyeze-

8

tuk harmonikus klalakitasaban, a zuleg alkot6 es diszitc5 teveken Sok embernek van olyan kezUl!:YlesseJ!ll,_ amely lehetove teszi, hogya ma mar

nyen beszerezheto szerszamokkal, a egyszerf rnegrnunkalasaval, diszito saval es feliiletkezelesevel szivesen fog kozzek,

Az c5 szamukra szeretnek ezzel a kOnv'''M.Isegitseget nyujtani, Vegezetill koszonettel tartozom dr. Pi Ferenc egyetemi docensnek, aki <>r<>n,,, .. '. darabokb61 all6 gyujtemenyet rencenceze •• semre bocsatotta es Nemeth Zoltan szobrasznak, aki segitsegemre volt n<>lh.,n ... '_ faragott targy (pI. a 67 .• 115. stb. ab elkeszrteseben.

Afaragasr61 altalaban

A rajzolas. a faragva forrnalas az embernek .~~ veleszliletett erzeke. de sok esetben igenye is. Felteheto. hogya fafaragas a kokorszak kezdetevel egybeesett, h iszen ez a ,Iehetoseg a faanyag konnyen kezelhetosegebol kinalkozott. A fa faragasa bizonyara megelc5zte a kc5faragast. a fernek formalssat.mert ha csontb61 ki tudott faragni az ember egyszeru motivurnokat, alakokat, akkor lehetetlen. hogy ilyeneket - a konnyebben faraghat6 - fab61 ne allitott volna elo.

A kOszilankb61. kesobb fernbol val6 kes lehetett a fafelillet diszltesenek legosibb szerszarna. A rnetszes, rovatkolas es yeses megelc5zte a forgacsolas magasabb technikajat,

Az oskori faragasnak nem vagy alig maradt amleke - a faanyag ellenallo kepessege-' nek hianya miatt. Rank maradt azonban a technlkaja, amely a nepl faragas forrnajaban az evezredek soran tovabb elt, es napjainkig sem veszett ki.

Terrneszetes, hogy a fafaragas elsosorban az erdovel boritott teruleteken elok. es azon belli I is inkabb a hegyvideken lak6k elfoglaltsaga, mellekfoglalkozasa volt. A sik videki, majd varosban lak6 ember. a szabad ido eltoltesenek sok mas m6dja kozott valogathatott, ennek kovetkezteben az elkeszlllt hazl eszkozok diszitesere kevesebb gondot forditott, vagy a faragastcl eltero m6dot valasztott. Ennek a jelensegnek va-

16szinuleg ket oka lehet. Egyreszt a hegyekben eloknek a tel folyarnan tobb a szabad ldejiik, amit arra hasznalnak fel, hogy fab61 kulonfele eszkozoket keszjtsenek es azokat faragassal diszltsek. Masreszt a hegyek kozott, a szfik volgyekben foly6 elet, amely terben - a magassagban kitarulkozva es a rnelysegben osszeszfikillve - na-

f gyon valtozatos, nem maradt hatastalan az ott elok szernleletere. Ez az allando, de megis sok valtozo format mutat6 - tobb hiedelemre okot ad6 - taj serkent61eg hat az ott elc5 emberek kepzeletvilagara, ami abban nyilvanul meg. hogy terlatasuk rnasokenal fejlettebb. Egy-egy nepesebb csaladban a ferflak az osi fofoglalkozason (a novenyterrnesztesen, allattenyesztesen) kivu I a haztartasban szukseges hasznalati targyaikat is maguk keszitettek el (lndustrie du foyer. Hausfleiss). tobb esetben folos rnennyisegben is. Ezt aztan eladtak, elcsereltek, fgy alakult ki a nepgazdasagilag jelentc5s hazlipar, amit a szazadfordulon Nyitratol Torda-Aranyos rnegyeig kozel 500 kozsegben (pI. Apatct, Zarandok, Bakonybel stb.) kb. 7500 csalad folyamatosan mar fc5foglalkozasban mfivelt [1].

A neprajzkutatok, az iparfejlesztok, koztiik olyanok, akik a fejlodest a hazllpar helyzeten keresztlil vizsgaltak, mint Gaul Karoly az elso vllaghaboru elott, tanusit[ak, hogya legszebb, a legmaradand6bb faragassal diszitett eszkozok, haziiparl ter-

9

a)

mekek Erdelybol, a Tatrabol, a Dunantul dombos vldekeirol szarmaztak [2].

A fafaragast kulonbozokeppen csoportositjak. Egyik rendszerezes szerint elso csoport a neprnfiveszetnek az a legeredetibb fajtaja. amelyik kiilonfele targyak disziteseben leli oro met. es amit meg a mai napig is muvelnek. A fafaragasnak ez a m6dja olyan regi, mint maga az emberi kultura. Ez a mfiveszet nyomon kovetheto a barlanglak6kt61 maig. Gondoljunk csak a sziklabar-

10

langokban lathato pornpas faldiszekre, falfestrnenyek es korajzok altai kozolt meretekre. A korai idoszakbol domborrnuvek, agyagedenyek, es allaeabrazolasok beszedes tanui ennek rmiveszetnek. Lyka Karoly a rnfiveszete

rol irt konyveben bernutatja azt, az Afri

es Ausztralia legkezdetlegesebb nepel meg ma is vegbemeno folyarnatot, osidok 6ta faragassal dlszitettek es,'kcizei-.'iII keto mint ahogyan rna is teszik a hasznal

1. libra. Fatlinyerok

0) neprntivesz kezebo! (egyedi kozep-

es szelrnotlvurnokkal) : b) sorozatban keszult disztanyer

targyaikkal, de kiilonosen fab61 faragott balvanyflguralkkal [3]. Ezek a primitiv muvek eredetlseguknel es erdekes mflveszi alakitasuknal fogva olyan ertekek, amelyek a modern rntiveszetben is peldakepiil allhatnak. A fanak ez a fajta forrnalasa abban a tekintetben megfelel korunk igenyenek, neprruiveszeti tevekenysegenek, amennyiben a munka az ororn ~rzesebol. belso indittatasbol fakad, es nem csupan anyagi haszon szerzese a cel]a.

11

E rendszerezes szerint a masodik csoportba tartozik a forrnalas es faragas mas fajta]a, amely a jovedelemszerzest tekinti celjanak. Ez ipari vagy iparmuveszeti tevekenyseg, Azok, akiknek fofoglalkozasa a pasztorkodas, a lisztorles stb. volt, csak akkor kenyszerUltek arra, hogy munkajukat aruba bocsassak, ha mas megelhetesUk nem volt. Az iparhoz alkalmazkod6 nepmuveszeti tevekenyseg felhigitotta mindazt, am it az orom es a belso inditas hozott letreo Ennek kovetkezteben nehez megvonni

. a hatarvonalat az ipari (gyartpari) es a nepmuveszi terrnek kozott (1. abra).

A harmadik csoportja a fafaragasnak az un, szabad forrnalas. Ez mindenkeppen muveszi alkotas, ami belso indittatasb61, tehat onmagaert kesziil, nem elsosorban anyagi elonyokert, meg akkor sern, ha elkeszUlte utan aruba is bocsatjak. Ez alakitasi es kifejezo rmiveszet - ugyanugy mint a tobbl kepzomuveszet-, es ily m6don a fafaragas

a kepzomuveszet egy specialis terti A fafarag6 vagy faszobrasz elnevezes a hasznalt nyersanyagb61 ad6dik. A faszob szat nem helyhei kotott, hanem az Folden elterjedt, minden idoben eszkoze volt a kepszerf abrazolasok A regi egyiptomiak is szivesen nyultak granit es bazalt mellett a fahoz, amit mar sajnos inkabb csak a koreliefek tan tanak. Szerencsere fab61 keszti It rrniveszi alkotasok nagyobb szarnban radtak fenn. A IX-X. szazadfordu mar a roman, a g6t, a roneszansz esa rmiveszeti korok fafaragasaban modur van gyonyorkodni. Ujabban a modern mfiveszek kozul sok gaszkodik a fahoz mint rmiveszete nyersanyagahoz. Mint erdekesseg allapithat6 az is, hogy eppen a I nebbeknek tekintett absztrakt

szok a fat.

A fa faragasanak kulonfele kivitelezesi lehetosegei kozott valogathatunk. Az, hogy a fafarag6 melyik m6dot valasztja munkajahoz, a targy vagy tervezett mu celja es jellege szabja meg. Az alkalmazott diszito .eljaras tanyeron, dobozon, boron, talcan, butoron stb. gyakran valaszthato a celtol elvonatkoztatva is. A rendelkezesre all6 szerszarnoktol es a fafarag6 kezugyessegetol fUggoen valaszthato a graviroz6 es grundiroz6, valamint a rovatkolo vesesi technika, a rnetszo es alapoz6, valamint a rov6technika. A butorfaragasban altalaban hasznalatos a sekely es rnely dornbor itas. Ezeken a fafaragasokon kivu I alkalmazhat6 meg az un. korplasztlka. Amig a rovas, rnetszes stb. valamint a kis melysegu dombormfifaragas egyalapfelUlethez van kotve, az erosen es rnelyen tagolt figuralls diszitest es korplasztikat mar haromdimen-

12

zi6san, vagyis koros-korul testszerflen megalkotni. A felUleti diszito faragas a ban hat. A korplasztika mar ezt szemben es mindket oldalnezetben, lamint hatulrol is egyforma gonddal kidolgozni. A terbell plasztikanak korcs-korul erdekesnek es hatasosnak lennie. Ez a konyv a fa faragassal alkotott d vel foglalkozik. Ternajanal es terjedel nel fogva nem terjed ki a szobrasz kenysegere. Csak annyiban erinti amennyiben egy melyebb domborrnu szitesenek - pontozasos rnasolassal kialakitasanak - az alapjait ismerteti.

Pasztorfaragas

A pasztor faragott targyait ket sorolhatjuk. Az egyik csoportba

a)

b)

2. libra. Onnepre kesziilt juhliszbot kamp6ja (di6fa)

3. libra. Juhaszbotok kosfejet librlizol6 kamp6i

a) egyenes szalu ; b) hajlitott fabol kesziilt kamp6

13

a munka kozben hasznalt, eszkozszamba vehet6 targyak. llyenek az ivoedeny vagy csanak, a bicskanyel, a kasakavaro, az edeny ala val6 koszoru, a kenocstarto, a kutyakolonc. a tilkros, a borotvatok, a furulya, a dudafej stb. A rnasik csoportba a rnasok szarnara keszitett targyakat soroljuk. Ilyenek pl.i a hazl munkahoz keszitett szerszamok, a fakanal, favllla, a mangorle, a sulykolo, a kepkeret, a kisebb butorfele stb.

A pasztorok eszkozei kozUI kiemelkednek a foglalkozasuk [elkepet - cimet, cimeret

mutat6 eszkozok. A [uhasz cimere a

b)

I

-----\r-~---------------

_-\1 . 1

_~ __ - __ ---.:L.. ~

c)

kampa, gulyase a bot. a cslkose az astor

kanasze a balta. Ezekb61 legalabb van. amelyikb61 az egyiket, a diszeseb

rnunkan kivUI is rnagava] hordja a (2. abra).

Az eszkozok anyagai tulajdonsagalk

megfelelnek celjuknak, Az ostornyel

vafabol kesziilhet, amely szep szinfl,

egyenletes szovetf fa. Botot somfabol 4.abra. Borotvatokok

szitenek, mert szivos, hajlekony. a) karcolt, rovatkolt es spanyolozott diszltesti

botot a termeszet segltsegevel nevel tokok a XIX. szazadbol: b) ekrovassal

A kiszemelt el6 szornorcefat I;'<:CII\JI..,_ keszitett, kettos nyitasu borotvatok harem

nezete ; c) mfiszakl rajza (a tolltartcszeru fedel ' tobb helyen megfurjak, es minden fUelmozditasa utan a bal oldali veg kiemelheto, felig sommagot nyomnak. amit azutan 'a·. es ezaltal a borotva kiveheto)

kortllno, A juhaszkamp6 hajlitasa ugyancsak a meg novesben lev6 fa hajlitasaval erheto el (3. abra). Az egyeb eszkozok szamara az egyenletes szovetf fak a legalkalmasabbak. Ezek kozul is a legtobbet juharfab61 keszitlk, mert nemcsak j61 faraghato, hanem konnyen szinezhet6 is (4. abra).

A diszitmenyek az ostornyelan Iegtobbszor rnertanl [elleguek. A kamp6n a plasztikusan faragott kosfej a leggyakoribb. r-. dekesek azok a motivumok, amelyek mas anyag, pI. hancs vagy borfonadek utanzasabel szarrnaznak, Gyakran nyomon kovethet6 ez a hatas, amely a bronzkori landzsa

1S

es az c5skori fegyverek kotesi peldajan alapul (5. abra).

ADunantul egy reszen gyakoriak voltak az ernberfej-faragasok (Szent Vendel a paszto- , rok vedoszent]e). Ez sajatsagosan somrnazo, csak lenyeges jegyeket hangsulycze plasztikus faragas volt (6. abra), amelyeket botfejeken kivUI meg atvittek doboztetc5- re, szaruvsotarto fafedelere stb. A legc5sibbnek tekinthetc5 szekelyseg teruleten az emberi alak abrazolasanak alig talalhato nyoma. A rnatrai, alfoldi hasonlo faragasok nem egyenitc5ek, kevesse naturalisztiku-

16

5. abra. Oskori es bronzkori land A sziiksegbol keletkezett minta anyagra val6 atszarmazasat mutatja

6. abra. Botfejek

a) pasztormunka (ilyen faragasrol kaphatta nevet a XV. szazadi Benedictus Botrafaragott); b) kiilonfele botfejek

a)

sak, mig a zalai-somogyi, ill. duntartast, a ruhat es a [elvenyeket, Ezt a fara-

pasztorfaragas flguraiban fellelhetc5k a gast novenyi festekekkel, majd kesobb szi-

zeli osztrak terUlet hatasai is. nes viasszal (spanyolozas) szineztek is.

A lapos felUletek pasztorfaragasanak A pasztorfaragas egyik jellemzc5je, hogy a

szebbjei az un. zsebbeli ttlkrosok. A sik pasztor a kezere bizott allat alakjat inkabb

razolas volt altalanosabb. Ezeket f dornboruan szereti faragni (7. abra), Ezekarcolt vonalakkal es hangsulyos tnITnl<Il~" ken a dornborubban faragott felUleteken a

alakitottak. Allando targya a terkitoltes aranyos.Bar gyakran hianyzik a

rnenynek a pasztor es cimbora]a, a szimmetria, rnegls egyensuly van az alakok

es a varrnegye pandur]a, meg aes novenyl diszek elrendezeseben,

A kezdetlegesnek nevezhetc5 rajzok, Az alakos es novenyldlszu tilkros, borot-

turok azonban jol hangsulyoztak az vatok es mas lapos felUletek faragasakor a

zolt rnozgasat, a jellegzetesnek ismert pasztor farage gyakran alkalmazza ugyan-

azokat a mertani [ellegu elvalasztcrnotivumokat, amiket boton, karnpon, baltan stb. mar elvalasztosavkent alkalmazott (8. abra).

A pasztorok faragvanyai kozul ki kell emelni az egy darab fabol keszitett lvoedenyeketo Ez a nyeles csanak, ivokanal, kapinya neven ismert edeny a hegyes videkeken mindenUtt rnegtalalhato. Az europai muvelodes legregtbb ernlekei kozott is elc5fordulnak. Egy reszuk pohar, mas reszuk kahal alaku (9. abra),

Az ezeken az eszkozokon fellelhetc5 diszit-

17

8. iibra. Keretezo szeldiszitmenyek. ill. elviilaszt6 diszitmenyek

0) karcolt, b) rovassal keszltett diszitmenyek

a)

b)

19

20

9. abra. Foldmives-

es pasztor-ivokeszsegek

10. abra, Ekrovassal keszitett sordiszek. AS., a 60. es a 61. abran lathatokkal egyiitt oeuropai emlekek

21

rnenyek 6eur6pai ernlekek. Egyesek mar oskori targyakon is megtalalhatok. E kezdetleges [ellegtl himek, diszitmenyek a legszlvosabbak es a legnagyobb terUleten terjedtek el. Elemeik: tortvonal, harornszog, kupasveso (vaj6) adta horony vagy koriv, azonos vagy szernbefordulo lranyba vesve (10. abra),

Paraszti fannuvesseg

A pasztortargyak ~s a hazieszkozok, valamint a paraszti farnuvesseg korebe sorolt hasznalati targyak kozott szoros osszefugges van. Ezert azegyes targyakra, hasznalati eszkozokre vonatkoztatva az ilyen besorolas onkenyesnek ttinhet, Megis a felhasznalas helye es m6dja lehetoseget ad a timben foglalt megkulonbczeeresre. ugyanis a foldmuvelo paraszt elete nem volt azonos a pasztoreval.

A hazieszkozok egyes reszei mindenkor alkalmasak voltak arra, hogy azokat diszitokedvvel forrnaljak meg. Ide sorolhatok az osi fono-szovf szerszarnok, a moscsulyok, a mangorlo, a kapatisztlto stb. Ezek azert is erdemelnek kiemelt figyelmet, mert rendszerint legeny vagy flatal hazas csinal-

ta, es bar osi, hagyornanyos mokkal kesztiltek, igencsak az Unnepi 10m formal fejezodnek ki rajtuk. A haz korilli, a rnezogazdasagi munka kozei az idok folyarnan szuntelenul tak. Terrneszetesen valtozott a diszito is. Azonban annak a mertani [ellegti, es vagoszerszarn keszitette dlszitrnen

ruleten elcszor a rozettak kulso korlvei szabadulnak fel, es valnak laza kiilso levelsorra, amelyhez aztan ket egyrnassal szernbeforditott S vonallal tovabbi, lazabb vagy szoros rriotivu m kapcsol6dhat.

A fafarago neprnuveszi ernlekeink kozott egesz sor olyan rnertani [ellegfien diszitett targy van, amelyeken mar tobb-kevesebb

11. iibra. Rozettiik

a) rnezokovesd i guzsalytal pak (a rnertan las [ellegf diszelemek kozott szervetleniil elhelyezked6 rovasos elemek is vannak a fels6 guzsalytalpon, mig az alsen a bokorszerf viragdlsz a jellemz6; b) faragott mango rio (erdekessege a gotikus es az orvenyl6 rozettak alkal rnazasa): c), d) a neprnfiveszetben es a gotikaban gyakori rozettak (a c) abra az ekrovas lehetseges valtozatat mutatja

d)

23

hely jut aviragszeruelemeknekis.Ezeknek egyresze nem egyeb, mint a virag szarara helyezett rozetta. Ezeket a rozettaelemeket fokozatosan tatvaltotta a viragelem, amely megtalalhato a legkisebb hasznalati targytol_ kezdve a szekely kapuig.

A XVIII. szazadbol megmaradt szekely kapuk meg mertani [ellegf diszltrnennyel kesziiltek. A mai szekely kapuk festett vlragdiszeikkel tiinnek ki. Ugyanigy minden ha- , zieszkozt e ket veglet kozotti szarntalan variacios elemmel diszitenek (12. abra),

A paraszti hazieszkozok dlszitesekor figyelemmel kellienni arra,hogy azok nagy resze onellatoparasztgazdasag kereten beliil keszillt. A paraszthaz [oforrnan mindenestiil, egesz berendezesevel a ferflnep keze alol.kertllt ki. ldotrablo, faradsagos munka volt ez, mert a faragcnak altalaban sokaig csak fejsze (szekerce, tipor, balta), szalu (kapacs), kes es furesz alit a rendelkezesereo iA fat fejszevel dontcttek ki, es ugyan-

csak fejszevel hasltottak, faragtak ahogy oszlopnak, gerendanak szii volt. Vajasra es hornyolasra a szalut, mabb faragasra a kest hasznaltak.

flura oroklodott gyakorlat es ug tolta azokat a mesteremberek altai nalt szerszarnokat es magasabb mereteket, amelyek kesobb kontar tanult kezrnfivesek, acsok, bognarok, darok, esztergalyosok, asztalosok Iyebol vandoroltak at a paraszti ba, szinekbe. A paraszti farnuvesseg teljes bernutatasara e konyv nem vauaucoznat.. nehany osszefugges, a haziipar szokasaira vale utalas ldeklvankozlk. nek mflvelesere a mai barkacs- es kisge vilagaban meg varosl embernek is leh sege van. Ezek a faragc- (tag erte vett bognarmunka), az esztergal kadar- (bodnar-, plnter-) munka korebe vagnak,

;J.. ... .,'''rto bognarfalukat mar az Arpad"llle~'eIE!K is emlegetnek. A bognarkoregi mesterseg. Kesobb a falu foleg gazdasagi es haztartasi eszkeszitenek faragassal. A szekerhez kozel allo eszkozokhoz leheto-

menyfat (bukkot, korist, szilt, tolakacct. gyertyant stb.), a haztartasi 'P§ZkC)ZeIKhez [nkabb puhafat (fenyot, nyar-

fUzfat, [uhart stb.) hasznalnak, A pabognarszerszamok a kovetkezok : balta, szalu, kalapacs, furesz, bicska, kes, veso es furo.

pa,aszt bognar altai keszitett gazdasagi

, ," kozul ernlitesre meltc az itatcva-

a kulonbozo gabonatartok, veka, kap.;_ [obbara egy darab fabol va]t, osi formaju holmik -, tovabba az aso, lapat, ketagu villa, gereblye, kasza, csep, ill. ezek nyele, azutan a [arorn, letra, borona, eke,

szanko, szeker, talicska, vegul a kendermorzsolo, kasatord kolyu, kezirna-

f2. libra. A balfi gy6gyfiirdo setlinya ele keszitett szekely kapu (Myulas Fefenc erdelyi fiirdoorvos emlek~re) .

a) tervrajz; b) a tetoszerkezet zslndelyezese c) kapuzabe

c)

25

10m es sajto. Egyes reszeket vasaroltak csak, pI. a kereket.

A valyu vizszintes, a bodon, veka, kaptar, a gocse]i Iiikii . fliggeSleges iranyban, nehez, sok ldot kivano munkaval kivajt fatorzs, Mindket tipus megtalalhato a haztartasl eszkozok kozott is. Valyufelek a tekno formaju edenyek : kisebb-nagyobb dagaszt6- tekneS, mosogat6medenee, tal, csesze es turonyornc edeny (bodolo}: a bodontipus rokona a mozsar es a kupa. Ezeknek a haztartasl eszkozoknek java resze puhabb faanyagb61 keszill, csupan a mozsarat vajjak es egetlk sulyos kernenyfabcljflatal tolgybol, kortebol, gyertyanbol stb).

A lapos tekno foleg nyarfabo] keszill. Ezt szaluval es kulonfele vesokkel vesik ki. Regi formakat ideznek a kanalak es mas evoeszkozok,

A konyhai eszkozok, kulonfele nyilt es zart tartalyok keszitese olyan eljarasokat igenyel, ami a kadarrnunkahoz hasonlithato. Az ilyen edenyre a legegyszerubb haztartasnak is sziiksege van. A vajkopiilo, szapu- 16 es ' mer itoedenyek mellett szukseges, hogy legyen mibe tejet, vizet, bort, gabonat, gyii rnolcsot hordani, eltartani.

A Iegreglbbedenyeket, tarolokat egy darabb61 faragtak ki, nagyon faradsagos munkaval, A kovetkezo, fejlettebb m6dszerben mar ketterepesztettek a fat, es azt - mint a valyufeleknel is - kivajtak, A belso felenek kupas kivajasa, utan a ket dongat abroneesal hezagrnentesen ossze lehetett fo-

. gatni. Ha a szaradas miatt a felUlet felfekvese nem volt megfelelo, akkor a zarando feliilet illeszkedesenek [avitasara - az abrones felrakasa elott - azelekre saslevelet

26

helyeztek, amint azt ma is teszik a mos6teknc5 keszitok. fgy sziiletett kadar-, mas neven bodnar- vagy pi mesterseg. A kadar munkaanyaga tolgy, de egyeb kernenyfabel is Az ezekb61 keszitett eszkoz, rinti nagysagu hord6, kad stb. kig is maradand6 eszkoz, A haziipar

ban ezen fafajok feldolgozasi nehezsege

att jobban szereti a konnyebben m

kalhato puhafat, Fenyofelekbc51 faabronesos roeska, bocska, sajtar,

stb. nagy reszet. A karma, dezsa, kopilld, puttony nevfi eszkozokhoz, nyekhez lagylombos fat, mig a vagy gyii rnolcskadakhoz kernenyfat is hasznal nak. A jobbara asszonykezbe illo faragott tartasi holmik leltara gazdagabb, mi ferfinep gazdasagi eszkozeie. Sokfele kozre van szukseg a haz korul. Csak a vo-fono tevekenyseghez tilo, guzsaly, tolla, sulyok, rnangorlo stb. kell, es mind a bcgnarkodo, a kadarrnunkahoz to ferflnep keszitette egyszerf "~""~'L~_ bol keriiltek ki. Ebbol a rnunkabol sziikseg szerint kial egy bizonyos fajta haziipar. A hazllpar nyege nepgazdasagi ertelernben a gazdas .• gi javaknak eladhat6 foloslegben val6 litasa, megpedig olyan javaknak, ame csalad es a lak6helyi kozosseg tobbebe rendszeres esegyuttrnukodo mun vekenysege reven jonnek letre, Ezek a mekek nerncsak arra alkalmasak, hogy terrnelo maga adja el oket helybeli loknek, hanem kozvetitok utjan tavol vevokorokhoz is eljussanak.

13. abra, Himes pflsztor- es 1 [arornszeg : 2 ostornyelek; 3 csullok ; 4 s6tart6k; 5 kilincskeszseg : 6 gyujt6tart6; 7 iskatulya ; 8 kisfi6k

7

27

A hazi faiparban rendszerint a kovetkezo agazatokat killonboztetlk meg:

_ rnezogazdasagi eszkozok eloallitasa (seprfinyel, szenavilla, gereblye, facipf stb.) ;

- kanalkeszites (fozo- es evokanalak stb.);

- hasitekaru-keszites(kadar-, bodnar-

rnunkak, dobozkeszites stb.);

- esztergalyozas (tartaly-, sotartokeszi-

tes, egyeb forgastest kialakitasa stb.); - jatektargyfaragas.

A XIX. szazadban mind a kezmfiipar kereteben, mind a tisztan hazta]] tevekenysegben az igenyek novekedesevel egeszen uj lehetosegek nyiltak meg a mfiveszibb kivitelezesre, meg a sajat sziiksegletre keszitett targyak eseteben is. Ebben a szazadban a legtavolabbl helyekre is eljutottak a kulonfele, szemet gyonyorkodteto dlszltomotivumok mlntapeldanyal, kulonos jelentosege volt ezen a teren az un. uri igenyek rnegisrneresenek, amit fokoz6d6 rnertekben hasznaltak fel a nepl faarukeszitok.

A hazltpart terrneles ilyen kerdeseivel messze kerultunk att61 a kiindul6pontt61, amit a kedvtelesbol farag6 pasztor es paraszt rnunkajaval [ellernezhetiink. De a hazllparnal is kittlnik a fa egyetemes jellege es az a felismeres, hogy az emberi tudas, akarat es azigazi tehetseg megnyilvanulasain keresztlil csak akkor keletkezhetnek igazi ertekek, ha az alkotas formavilaga . megorzi az .osi eredeti nepi rrulveszetet. A haziiparban az elobb emlitett szellemben keszulr targyakat figyelmesel1 meg kell vizsgalnunk, ha magunk is hasonl6t akarunk keszitenl. A kedvte/tik tobbnyire csak

a diszes, esztetikai hatasu eszkozoket lat[ak, es a muzeurnok is hosszu ideig csupan

a tarsadalorn vekony felso retegenek disztargyalt gyujtottek. Atfog6 kepet azonban

.28

csak akkor kapunk, ha nemcsak a

ges, diszes targyakat, hanem az hasznalati eszkozoket is meg Meg rnielott az ember tudatosan d volna eszkozeit, mar akkor is al olyan targyakat, amelyeknek disze szep forrnajukban, aranyossagu anyagsz~ru megmunkalasukban rej

a dlszltes nelkuf forrnalas eppen ugy nyitja alkotojanak lzleset es ~7~'n"r,"1 mint a dfszltornotivurnok tudatos nalasa.

A haziiparban altalaban alkalmazott tesi technikak a kovetkezok:

Karcolas (gravirozas, rnetszes, veses): nalas kimelyites az alapfellilet fo Szerszarnok : hegyes eszkozok (szog, lireges furo), kecskelab (V formaju Alkalmazasi tertilet : rovatkak, lak, vonalkazas (sraffirozas). A dlszltes fikai [ellegenek hangsulyozasa a fekete vagy mas szinure val6 (mint a pasztorrnunkak un. snanvotoza (13. abra). Ekrovcis: Egyenes vonalban vagy ivelten szitett bevagasok: a fliggolegesen

tett veseteken gyakran az un. kiernelo gast alkalrnazzak. Szerszamok : esetleg kiilonfele vesok, Alkalrnazasi let: szalagdiszek, csillagok, rozettak korzovel rajzolt kulonfele alakzatok, jegyek, betfik, feliratok (14. abra). Lapas [aragas: Ket sikban vegzett mu amikor is a rnelyebben fekvo reszt ki lik (kivesik), ami altai a megmarad6 de racio elodornborodlk. Szerszarnok : n veso, nyesolapat, kanalas furo, hornoru so (15. abra), Dambarmufaragcis: Klilonbozo faragas, amikor is a plasztikus reszek sak maradnak, vagy teljesen szabadon nak (16. abra).

14. libra. Ekrovas technikival kesziilt sulykol6k

0) juharfabol : b) di6fflb61

b)

29

b)

31

15. abra, Lapos faragas

a) a XV. szazadban keszitett lada (truhe) also kilviljilnak rajza gotikus diszitrnennyel ; b) un, parasztbarokk dlszitmenyf sarokpadhoz keszitett szek hattarnla]a

16. abra. Domborrnlivll alakos faragassal ekesitett doboz (di6fa)

30

Beegetes: Kiilonbozo rnintak beegetese izz6 vaspakaval, Alkalmazasl teriilet: tulajdonjcg-rnegjeloles, keretezo dlszites es flguralis dlszites, apr6 rajzolat kiegeszitese.

Berakas: Kontrasztos anyagok (fab61 kivagott darabkak, csont, rez, 6n stb.) berakasa: fafeliiletbe, amely darabkak egyiittesen egyseges felii letet kepeznek. Szerszarnok : kes, filresz. csiszol6papir. Alkalrnazasl teruler: taroloeszkczon, talon. tekan stb. A hasznalati targyakon rltkan fordul elo, hacsaknem szerelmi ajandekul szantak (17.

abra). •

Attortmunkak: A falap vagy lemez darabjainak reszben faragassal, reszben fUreszelessel val6 kiemelesevmikozben a falemez attortte valik, Alkalrnazasi teriilet: pad, hattarnla es minden olyan sikfaragas, ahol a

minta konturjai is eloterbe kerii abra).

Szfnezes es festes: Reszben a fa konzervalasa celjabol, reszben nezessel, ill. faragassal eloallitott hangsulyozasara (19., 20. abra).

17. abra. Intarzia csont- es U>r ... h .... , ... ~ a csonton esa femen karcolt es vonalakkal

19. abra, Szinezett es festett fafelUietek

0) yorosfeny6fara pacszlnezekkel keszitett pal6cminta; b) kalotaszegi diszttmenyek alapjan festett fi6kel6lap; c) festett oldalbetet.; d) festett kozepbetet ; e) festett asztallap

20. libra. Korislapra szines nitrolakkal felvitt pal6cminta

35

~haziiparr61 sz616 leiras~k~~~ [~] me~allaithat6, hogy a haziipar kifejlodese utan az

p , '" .

eredeti paraszti alkoto mU,v:szetet VISS~~-

szoritotta, mert a kczvetito kereskedok inkabb a sajat hasznukat neztek, mintsem a haztipar szlnvonalat. Az elozokben leirt diszltd eljarasok hatterbe szorultak.

Azok a paraszti retegek, amelyek ezt a foglalkozast azert uztek, hogya letmlnirnu, mot megkeressek, arra kenyszerultek, hogy tornegarut szallitsanak, ami az eloallitort cikkek szlnvonalar esokkentette, es igy neprnuveszet cimen olcs6 gieeset gyartottak. Az a jelenseg, hogy az igy eloallitott nepmuveszeti terrnekek hasonlitanak egyrnashoz, bar kulonbozo videkekan keszultek, a kereskedok kivansaganak tudhat6 be. A nyomtatott mintakonyvek megjelenese betetozte ezt a hasonlosagt folyamatot. A gepl uton eloflilitott gyari aru lepett mindinkabb a kezzel eloallitott val6di nepmflveszeri targyak helyebe,

A hazlipar- ot nagy csoportjaban kevesen veszik kulon szarnba a pipa- es csutorakeszltoker, valamint azokat a paraszt farag6- kat, akik butorokar is keszitenek. Mar esak ezert is erdernes a esutorakeszites erdekes munkajarol es a paraszti asztalossagr61 rovid leirast adni.

A csutoras rendszerint maganyosan dolgozik. Egy lakoszobany! helylseg elegendo az esztergajanak es elokeszitett anyagainak. Ma [uhar- es di6fat hasznal, regebban (a rna mar tilos es vedett) a szentgall erdokban rna is osho'nos kerneny, sziv6s tiszafat munkalta meg. Anyers tonkot (rna hengeres fanak nevezziik) elobb az edeny meretenek megfelelo, atlag 30 em szeles, 10 em vastag es 20 em hosszu darabokra vagja, azutan a nagyolt fat felfogja a esutoraesztergara. A csutorat kivulrol-belUlrol az esztergan dolgozza meg. A kulso resz esztergalasara

36

a tanyeresztergalasra is kupas vesot hasznalja, A legfontosabb szerszam a szedi ki a csutora belsejet az

gott kerek nyilason at. A iiregenek elkeszulte utan un.

es ezutan a kerek nyllast, arne

sejet esztergalta, pontosan ill ronggal elzarja, Erre a nyilasra rozsa kerul. A kieszte belsejet vegul tiszta viasszal vagy kell kionteni, amelynek oxidaei6s

ta utan a folyadek a faba mar nern be. Ezutan a ku pak es a labak vetkezik. A csutorakeszlro ezzel rendszerint befejezte, mert a a szijgyart6nal kapja meg vp.,I<>a",. Az vonja be borrel, cifrazza ki a

latja el cifrakkal, meg nyakbaval6 fgy keszul a esik6boros kulaes. Ritkabb ugyan, de van olyan rSIITr.,.". leg di6fab61, amelyre nem kertil Ezt aztan a csutoras diszltes vegett ' szerint esak faragassal foglalkoz6, jobb keszsegu haziiparoshoz kiildl, Az asztalosmunka [ellegf targyak hasonl6 a kadarmunkahoz. Neh<'tny szarnmal tobbet igenyel a farag6-es szeknel, a sziv6kesnel, a vesoknel, fur6knal. Szukseges a karnvas (rna fUresz, fejsze, balta, kalapacs es melle a gyalu es a ragasztashoz a szerszam is. Mivel ez a mesterseg a rnunkaval rokon, a mester nem egy tonkbol fur-farag, hanem vagy fureszelt pall6b61 es deszkabol epitl ossze targyait, a kulonfele butorokar,

A paraszti famuvesseg butortermeketr tenet] sorrendben szarnba venni nagy feladat. Konnyebb felsorolni butorfelesegeket, amelyek rna is eloall

3, 4 szernely szarnaa kamaraspad, amely a

,,,laSI)aOIU k ut6da; a rengo, laja ket esu kl6s karon , hogy a rajta halo (alv6) ne 'essek r6la;

mai agyak ose. Lenyegeb,en iilolapu, tarnlatlan padszek, agyat megvetettek. Ennek

az .

van, pI. a dik6, ami a mal

divany es kerti fekvohely alaptartal mazza ;

ylada. Ezen nem a mai s~ek-

k II erteni, mert azt a paraszti fae ke ek kereteben nem eszrtettex,

azt, amit ma szuszeknak neveSzerkezete nem ramas, hanem pos, ahazepito acs munkajara'~dm-

Ezekhez tartozik a a a,

Iy egys,zeru sze~kez~t~v:' alkal,~as a fa rag as, festes dlszltomunkalr~. a szuszek rendszerint kareolt di, addig a ladak festettek (tulipa-

lada): , .. "

szek,amely egy szemely uloalkal-

marossaga. Oly sokfele otletes, "eelj~inak valtozatossagaban megfelelo ~zek hogy [eirni nem, esak felsoroln~ leA kezdetleges uloalkalmatossagokon kivu I vannak gyalogszekek, kupas szek (uloresze teknc5szer~), ~att~mlas szek, amelyet rna deszkaszekkent ismedink, es sokfele karszek, pI. guzsalyos szek:

_._ evoszek asztalszek, alig magasabb a szek ul61apjanal, gyalogszekkel. ultek kortil. Ide sorolhat6 a tonkbol faragott asztal, amit rnunkaeszkozkent is hasz-

naltak, es vegul az evoszek, amely, I~pja kozepen lyukas volt a bogracs tartasara. Meretben mar a maiasztalnak felelnek meg akecskelabu, a karnaras es a pal6e asztalfelek ;

- faliteka. Ez olyan falra akasztott vagy fal rnelyedest takar6 szekre,nyfele, amelynek valtozatai a sar~kpadte~a, ha labon all, akkor tal pas teka. Tulajdonkeppen a faval belelt fa'uregb~' ~Iaku~t ki. A faluregbol kiemelten keszlt~e IS megorizte nehany alapveto formal tulajdonsagat, pI. a hosszukas :'ako~, az oldalak, a teto-fenekes az elolap sl!~asagat. Legjellemzobb az elola~o,n ke~zett teglalap alaku nyllas: takarasara (zarasara) val6 keskeny ajt6 kisebb-na-

gyobb reszenek racsossaga: , ,

- rud, kendoszeg, fogas es a szekreny mere'tfi, labra all ito tt talas sokfel,e, celra (te!l vagy nyari holmi felakasztasara, a szobadiszitesere, edeny tartasara stb.) es sokfele forrnaban (rud, pole allitott es akasztos resszel, labon £1116 talas stb.), amely rna is a legszebb disze lehet a haznak;

- gyermekbutorok: bolcsok, jarokak

vagy gyerekszoktat6 allokak. ,

A butorreszeket faszeggel, enyvvel es a fakotesek kozul a lapolasokkal kotik. A pa~ raszthaz butora, ha nem varosi vagy falusi kismester kesziti, akkor a fa kivagasatol a festesig un, parasztkontarok ~unkaja. ~~kan nem is nevezik ezeket a regente hazilag keszult butorokat rulajdonkeppeni asztalos-, hanem inkabb finom acsmunk~n~.k, mert elemei bardolassal, faragassal keszultek. Bar ez igaz, de a mu nka gondossaga, ,a szerszarnok helyes hasznalata ko;etkezteben vetekszik sok asztalos bard?'a~/an

k .. ' al Az osi acstechnika leglnkabb mun aJav .

a kernenyfa szuszekon latszik. R.~ge~te ez a butorfajta orszagszerte mindenutt ~sme~t

It ma mar rnuzeurnokban talalhato. ~Oyaiu, enyv nem kellett a keszitesehez,

37

eleg volt egy szal fejsze meg fUresz esnehany zsindelyezeshez is hasznalt szerszarn. A kapu keszitesen kivul a rna epuletasztalos-rnunkanak nevezett hazi asztalosmunkanak egyeb teruleten nines [elentosege. A korszerf epitkezes ajt6inak es ablakainak keszitesehez nem lehet a regi teehni-

Amikor a sok-sok rendelkezesre all6 anyagb61 - rnuzeurnokbol vagy konyvekbol - kivalasztjuk a nep felfogasa szerinti szepet, akkor klderiil, hogy csak az a j6, a szep, a cimeres, amelyiknek celja szerint j6 es szep az anyaga, j61 van felepitve (rna ugy rnondanank, meretezve), es a valasztott diszitmeny is hozza igazodik. Az anyag, a teehnika, a forma legtobbszor sokkal szorosabban kapesol6dik ossze a nepmfiveszeti targyakon, mint ugyanez a rnuveltseg magasabb szintjen.

Ha magunk keszlrunk valamilyen neprmiveszeti targyat, akkor ugyelnunk kell arra, hogy a negy alkot6elem (anyag, teehnika, forma es diszitrneny] teljes osszhangja meglegyen. Nem erdemes ertektelen anyagot, rossz szerkezetet cifra diszitrnennyel eltakarni. A fa kivalasztasaban igen 6vatosnak kell ienni. Nyarfa nem alkalmas arra, hogy aprelekos, sok rnunkaval jar6 dlszitmennyel ekesitsilk. Egy eros rajzolatu di6fa targy forrnajat viszont a fa rajzolatat figyelembe nem vevo diszitrneny leronthatja.

Vannak az emberlseg oskorab61 szarrnazo olyan dlszitoelernek, amelyeknek mitikus (szimbolikus) [elentesuk van, es meg a materiaiis vilag szarnara is zavar6 ezeknek az osszekeverese. lIyen szi mb61u moknak az ertelmezesekor elovigyazattal kell eljarnl, nemesak azert, mert a flgurak, a jelek szarrnazasat nehez bizonyitani (pI. a het-, a hates az otagu csillaget], hanem azert is, mert

38

katalkalmazni. A kapu h~.'vr,~·'n.._

tesi m6dja azonban meg rna is peldat rnutat. Erdekes, hogy nepiln vessegeben vallasos jellegf munkat - az osregi ternetdi emberfejes, kigy6s stb. kapufelfakaj mitva - nem talalunk.

amelyeket szog es zsin6r kesobb pedig korzovel rajzoles ~zek mindenfajta valtozata: a szerepevel kapesolatosak. ..~ •. t.,.,o;ieleK. amelyeknek lehet megjelentoseguk. A korbe rajzolp6s- es horogkereszt-jeleket. az ••• .<,I~n7'aS [eleit, sokszor pol itikai eel ra fel. A vilagit6 napot mint a koznd szimb61umat alkalrnaztak, es

rot tulajdonitottak neki.

moge rajzolt kopja vagy fegyver. de emberi alak moge rajzolva is a magia megnyilvanulasa; a blrtoklas az elpusztitas gondolataval.

alakok: emberek. allatok, gyuruk.

az idok folyaman rnegvaltoztak a kapesol6d6 jelentesek,

Az, aki a nep rnuveszetet gyakorolja. gyornanyok altai tovabbadott d rnak es motivumok alkalmazasakor hagyhatja figyelmen klvill, hogy kent szarnot kell vetnie azok ;",I,,,n1'''.' is. Egykor nernely motivumot es pusztan azer t alkalmaztak elosze mert j61 illett az anyaghoz, es konnyu elkeszltenl. Sokszor azert valasztottak . ragot, mert azt egyszerf volt stllizal tulipant, a szegftlt stb.), es ugyanesak szeru volt belolilk ornarnentikat k tani.

A kiilonfele elrnenykategortakat is elott kell tartani, amikor a legfo diszltomotivurnokar kivalasztjuk a diszitesere.

Vannak altalanosan elfogadott motivu lentesek, amelyeket esak tajekoztato leggel ismertetiink. Etek a Novenyag es level. fa: a csiraze elet, az . kiivo es a terrnekenyseg [elkepe. Ami neprmiveszet a viragot vazaban azt a reneszansz es a barokk muveszett vette at. s mint ilyen, nines ugyanolyan talmi [elentese,

Csomo, hurok, kigy6: a nepl elke szerint az egyrnast keresztezo, egy fon6d6 flgurakban titokzatos ero van .... kigy6 felelrnetes, ijesztd, de egyszersm szerenesehoz6 leny, es bajelharito e van.

korok, stb. Az ossziilopar. a szerelern, a hazassag [elkepei, tulnyomoreszt szerelmi ajandekokon.

Oroszlan, sas, ketfeju sas es mas cimerallatok : altalaban a hatalom [elkepel, es mint ilyenek, a nepi vallasos elkepzelesekben is megtalalhatok.

Az elozokon klviil a sajatkezfileg vegzett munkak soran tobbet nem szukseges figyelembe venni, hiszen mai eletforrnank, kulturank es az esetleg megmaradt hiedelmek ezt mar nem igenylik. lnkabb esak azert vegyuk fontol6ra az elrnondottakat, hogy ne alkalmazzuk olyan esetekben, amikor nem tartozik munkank targyahoz, es ezaltal zavar61ag hat.

39

A diszitbtechnikak al kal mazasa

szamos olyan targy amelynek disztelensege hianyerzetet 'Sok kisebb hasznalati eszkoz tenne li"lllpmles~:ube mindennapi eletunket, de legtobbjet nem vasarolhatjuk meg, mert mar nem keszillnek, reszben

ha kaphat6k. nem nyeri meg tetszeEz ut6bbiak kozott nem egy lehet, ""I'"'''' magunk is elkeszlthetiink es dink.

ikor a tovabbiakban bemutatjuk a difafaragast (rovatkolo faragast) ugy, azt egykor gyakoroltak. es ahogy rna is vegezhetjtik, nem azzal a szandektesszUk, hogy egy regl foglalkozast vagy az un. hagyornanyos neprntiveszetet elesszUk ujja.

Az elmult generaciok szellernet ami korulmenyeink kozott mestersegesen ujjaeleszteni nem szukseges. Akinek azonban csak csekely emberismerete is van, az tudja, hogy az az alkotni vagyas. amely mindenkor uzte, hajtotta az embert, a mai fiatalokban es az idc5sebbekben is megvan. Terrneszetesen nem minden varoslako es nem minden videki ember hajlik a rnuveszl tevekenysegre, De sokan talaljak rna is oromiiket a barkacsolasban es az otthonukat diszitc5 tevekenysegben,

Azzal, hogy a kovetkezo reszben nehany regi es ujkeletf hasznalatl targyat, ho/mit kivanunk bemutatni ugy, ahogyan azok rna keszithetck.azt a rnestersegbell tudast ki-

vanjuk p6tolni - reszben az elfelejtett, reszben az uj technika alkalrnazasaval -, amely a regi csaladi hagyornanyok alapjan aparol flura szallt, A hagyornanyok atoroklesenek - az urban lzaclo es mas korti I menyek miatt - megszakadt folyarnatat nem hidaljak at az ebben a targykorben megjelent es a neprnfiveszetet kiviilrc51 szernlelo, leir6 kiadvanyok.

Az elsc5 fejezetben leirtak is esak akkor valnak igazan hasznalhatova, amikor az abban foglaltak gyakorlati hasznosltasara keriil sor. A rnuzeurnokban osszegyfijtott, a konyvekben ismertetett targyakat, mindenfajta ernleket, amihez egy ember hozzajuthat, tanulmanyozni kell. EIc5ve, uj elmenyt adeva azonban esak a munka, az ujratererntes utjan valik.

Az, hogy a hazieszkozoket diszito fafaragas, amit korabban hazankban is szeles korben gyakoroltak, ujb61 altalanosan milvelt foglalkozassa valjek, illuzi6. Fontos eel azonban az, hogy a lehetosegek bernutatasaval elc5segitsiik, eredrnenyesebbe tegyiik a sajatkeztileg vegzett rnunkat. Ha az emberek oromiiket lelik az alakitas-formalas es dlszites rnunkajaban, akkor ezzel hozzajarulharunk a lelklvilaguk egeszsegesebbe tetelehez is.

A fa diszitc5 faragasa valamely targy teljes vagy egy kisebb feluletenek rnegrnunkalasat jelenti. A lehetosegek felsorolasaval mar az elc5zc5 fejezetben rneghatarozotta

41

valt, hogy mely eljarasok ismertetese [ohet sz6ba. E konyv, celjanak megfeleloen, a karcolas es rnetszes, az ekrovas es a dom-

borrnuvf faragas egyszerubb, a tot csak eppen hogy erinto techn gyalja.

-,

A dlszitesnek azt a modjat, amikor a rajzot a felUlet karcolasaval, sertegeteseve/, bevagasaval [4] hozzak Ietre, rnegktilonboztetlk a fafelUlet rnetszesetol. A karcolas es a fakesobbiekben drgyalt - rovatkolt faragasa kozott abban van a fo ktilonbseg, hogya karcolas az eszkoz kialakitasarol fUggoen, allando kis melysegu es szelessegf vajolatot ad, mig a rovatkolr faragas metszoszerszarna rnelysegben es szelessegben egyarant m6dot ad a dlszites kialakitasara, es majdnem szabad teret enged a fantazianak. A karcoleszerszarnnak is metszenie kell a fat. A mar emlitett pasztorszerszarnokon kivul igen j61 hasznalhatok az elesre koszorult szegvegek, arak (amik nyelbe fogott szegnek tekinthetok] es parhuzamosok, parhuzarnos hullarn- es korkoros vonalak

szarnara 27 csucsbol all6 szerszarnok (21. abra).

A beszurokorzo vagy merokorzo nem alkalmas erre a celra, Hlba]a, hogy a 6 ... 1 0°-os hegyes kupfeltllet mely (1,5 ... 2 mm), de csak kis szelessegu (0,25 ... 0,3 mm) karcolatot ad, emiatt kUlonbozo meretil, egyenetlen bevagas ad6dik a fa hosszlranyu, ill. keresztfranyu szalainak elrnetszesenel, Az utobbinal meg un. szakallasodas is keletkezik, ami a rajzolat bizonytalansagat eredmenyezi.

A karcolas celjara keszitett szerszam hegye legtobb esetben szeg vegehez hasonlit. A gula lapjait kovon csiszolva kepezlk ki. Az onall6 vonalakhoz gula alakura klkepzett, a parhuzarnos vonalak szarnara pedig ketszantuan reszelt es koszortllt szerszamot

keszitsilnk (I. a 21. abrat), Ezeknek a kar-

coleszerszamoknak az ele metszi a fat, ku- 21. abra. Metszo-. karcoloszerszamok

b)

22. abra. Karcolt diszitomotivumok kii'onfe'e anyagu targyakon

a) sulyok; b) s6tart6k; c) kanaszkurt kiteritett diszitmeriyenek reszlete ; d) kanaszkth-tok

[b), c), d) szarub61]

42

43

esuesszoge 25 ... 350 ko-

mar j61 tomlthetjirk (pl. spanyolozas). A rajzoviaszkreta, temperafestek, . old6d6 - eeruza vagy ,injezc;eSl~kc'z hasznalhato. HaszfUgg a felUletbevonatokkal kesobb targyaltold6szereka szinezek esetleges szalirade a besziv6das melysegere kell forditani. Tomitoviasz ese-

reteg elkenc5dese okozhat nede ez tiirelmes rnunkaval elkeA feliilethezhozzanyulni csak a hoz hasznalt viasz teljes szaraszabad (22. abra).

zsebben hordhat6 targy, Disze szobanakis, ahol egyebkent

r.

a megfelelc5 anyag kivalasztasaval Az elsc5 ilyen munkahoz lehetc5- letes szovetf es egyenes szalu kell valasztanl. Vasarolhato is, de a merethez a tuzifab61 is valogathate . A tuzifaban eser, tolgy, gyertyan, akac stb. fafajtak talalhatek, rendrneteres es felvagctt, 25 ... 30 em-es . Az ilyen hengeres fa atmerc5je

8 ... 25 em kozotti, A tiikros anyaganak merete - 6 x 10 crn-es lapos tii krot vev« alapul - nem tobb, mint 7 em szeles, 11 em hosszu es 0,6, .. 0,8 em vastag. Ez meg a megrnunkalas elc5tti meret .

Sajat felhasznalasra osztalyon feliili minc5- segu, karcolasra es faragasra alkalmas anyagot ugy allithatunk elc5, mint ahogy azt regen a parasztudvarban is tettek, Ennek mfiveletei :

- Az anyag kivalasztasa a tuzifabol (23. abra). Egyenes szalu, fahlbatcl mentes darab feldolgozasara keriilhet esak sor. A 23. b) abran lathato ket kivalasztott darab 25 em atmerc5ju, 30 em hosszusagu tolgy. A viszonylag fiatal fatorzs szelein 2 ... 5 crn-es szijacsreteg van, tehat a gesztes erett faresz atmerc5je 17 ... 21 em.

- A hengeres darab hasitasaval eloallithat6 a kivant vasragsagl rneret (24. abra). A hasitashoz szeles elu baltat kell hasznalni. Az elsc5 vagas lehetc5leg sugarastehat belen keresztul vagott - legyen. A balta kezeleseben gyakorlattal nem rendelkezc5k ket fejszet vagy hasitceket hasznalhatnak, A felhasitott anyag szeleirc51 eltavolitjuk a szijacsos reszt. Ugyanesak hasitassal eltavolithatok a belsc5 h ibak, es az igy elokeszitett anyagot szaradni hagyjuk.

- A szaritas gyorsitasa repedessel jar. Kimeletes szaritas, ha szabadban (erke-

b) a rakatb61 kivalasztott, feldolgozasra alkalmas darabok

45

24. abra, A tuzifa feldolgozasanak menete a) hasitas belen keresztiil (a sugaras rnetszes szep feliiletet ad. de emellett a fa novesebol ered6 hiba is azonnal eszreveheto}: b) tovabbi erint6s metszetf - vastagsagot ado - hasitas: c) el6hasitott darabok, kereggel es kereg nelkul: d) hengeres fabol szarmazo darabok a szijacs lehasitasa utan

46

[arta helyen letakarva pihenfat. A h~gszaraz· anyag tovabb eg levegoben szarithate. Barhaztartasban talalhat6 olyan hely, a vegleges szarttas vegbemehet, se szaritsuk a fat sugarz6 ho hatakiteve!)

anyagot meretre kell mun-

Ehhez felhasznalhat6 az eles balszekercetol kezdve minden, a leg~rnebb kezi kisgepig.

diszitomunka csak akkor kezdodhet, a tiikros mtikodeset az alapveto nkalassal mar kialakitottuk (25.

kros szerkezete a 26. abran lathatc. szerint a tukrot tart6 lap belso iirealakithat6 ki. A 6, 7 mm vastag ,.,.i>lvilt .. se t a megmarad6 anyagreszen kezdeni, 6vatos, tiirelmes rnunkaval, a veso feszito (toI6-nyir,6) hatasa a anyagot megrepessze.

25. abra, Tiikros. Ekrovassal keretezett, karcolt es spanyolozott technikaval diszitett lapja es oldalele, viszonylag rejtett nyitasu fedele kihuzhato

Az iireg klrnelyitese utan a tukor elhelyezese kovetkezik. Majd az efole kertilo tete a regi tolltart6 fedelnek rnegfeleleen kesziil. A teljes megrnunkalas utan a diszlto karcmunka kovetkezik,

Szuszek vagy szekreny

Annak a szuszeknak az ose, amelyet a kovetkezokben leirunk, meg honfoglalas elotti, A kozepkorban, a XIII. . .xVI. szazad idejen mar ketfele, un. nyeregtetos es sima vagy lapos tetos szuszek volt hasznalatos, A szerkezetiik oszloplabas. A darabjait acsmu nkanak megfelel6en faragofejszevel, barddal vagy szekercevel allltottak e16. A tisztan fabol keszitett eszkozhoz nem hasznaltak asztalosszerszamokat, azonban az egyrnasba eresztesnek megvoltak az 6si szerszarnai. Ilyenek a zslndelyarok-forrna- 16, vonokesszerf szerszarn, maga a von6- kes, szukseg volt furora a Iyuk es kesrea faszeg (ma koldokcsap) elkeszitesehez.

Az 6sibb szuszek fedele tehat ketsiku,

47

t:-........
~< I ,!t '-7
..... "
I
TOKOR q 0
I
" I a)

b)

c)

mint a hazteto, nyerges. A hosszabb alakuakat az egyiptomiak koporsonak is hasznaltak.

Ma. hasznalau targykent ket kulonbozo meretfit erdemas keszltenl. A 27. abran lathato 110 em szeles, 95 em magas es 70 em mely szuszak alkalmas diszitett butordarabkenr agynemu taro lasara. A masik pedig fo meretetban egyharmadara. anyagvastagsagat tekintve felere esokkentett meretben keszulhor. Tehat a kb.

26. abra. P;isztorok altai keszitett furfangos tukros szerkezetek

a) ket lap koze fogott tukorkeret (a a zar6dast ket rugal mas. ujjal benvomhate " teszi lehetove, amennyiben helyes mozdltjak meg azokat) ; b) a ket lap alaveserr, ill. faragott biityok szii (a nyltaskor a ket tenyer koze lapjait egymashoz kepest el kell c) lakatos gyujt6tart6 (a Iokat: sajat faragva keszii It; a nyitast, ill. zarast a tetc5t zar6 lemezek tettek lehetc5ve) (Malonyai Dezsc5: A magyar nep rnflveszete. IV.)

48

49

36 x 31 x 23 em meretu szuszekocsko alkalmas iratok, toalettszerek es egyeb apr6 targyak tarolasara.

Alkatreszelt elkeszlthetjiik mflhasabbol hasitva, esetleg egy reszet j6 minc5segu tuzlfabol, Ebben az esetben is jobb az elc5hasitott fa, mert annak feliilete szallefutasat tekintve alkalmasabb a kareolt diszek keszitesere.

Szerkezete a rajz szerint egyszeru. A zsindelyeknel alkalmazott illesztes mellett rovid esap es arok keszitesevel kell az elc5lapot, az oldalakat, a hatfalat es a tetc5t kialakitani. Zarni is kell, de hogy elkeriilhetc5 legyen a vasalatfelszereles, ezert a pasztor vagy paraszti furfang alakitotta egyszerti rnegoldasokat lehet valasztani, A rajz szerinti fa tolozar egyszeruen esak rogzit. Ennel erdekesebb, furfangosabb titkos zar is kialakithat6.

Padlada

Cs. Sebestyen Karoly [5] szerint az c5si ladank valami alaesony, hosszukas butorfele volt. Ez c5se volt egyuttal annak a hattamlas padladanak, vagy ahogy kesobb neveztek, hatas padnak, amelynek iilese folnylthato. A 28. 0) abran lathato - kiesinyitett masakent keszitett - lada minden ben megfelel (rneretet klveve) egy XVI. szazadban keszitett padladanak. Anyaga most is tolgy, de szalagparketta-gyartas hulladekabo] ke-. sziilt, tehat ezert a feluleten a szalak sokhelyiitt atvagottak.

Eredeti rnerete kb. 180 x 90 x 51 em. A felsc5 lapja fekvesre is alkalmas volt. A magassaga megfelelt a hideg kc5- vagy sarpadlo felett szukseges rnagassagnak. Oleskor labtart6 zsamoly nelkuli hasznalata kenyelmetlen. Az itt kozolt valtozat diszdoboz jellegtl, mivel fc5 rnereteit egyhatodara, anyagvastagsagat egynegyedere csokkentettek.

A lada deszkaszerkezetti. A ket vegdeszkahoz hevederarokkal esatlakozik a ladafe-

50

nek, az elc5lap es a hatfal az 01 dokcsappal, ill. faszeggel kotott diszlappal egyiitt -, minden kiili. A tetc5 kozonseges ae:SZl<ala.p,I nek ket vegenfejelolec van. A esap korlll fordithat6 el, ErteKe~;ebb, tartasa eseten bellil elhelyezett

es szekrenyzarvasalattal kesziil.

28. abra. Padladak

0) lada a XVI. szazad veger61 (a lada 178,5 x 90 x 51 em rneretu, szerkezete deszkaszerkezet, hegyezett faszeggel egyrnashoz er6sitett darabokkal); b) az el6z6hoz hasonlo rneretf padlada iiles es fekves celjara, a hattarnla fekveskor atfordlthato a leeses rnegakadalyozasa

29. abra. Retegekbol osszerakott A 75 mm szeles darabokb61 keszitett kavak egymasra helyezesev~1 kiil magassagu lada kepezheto. Az oS!izetar,1I heveder cserelheto.

1200

150
[
D D Ln
c-
."r
- 51

Modern lada

zas es a lapszerkezet kidolgozasa. ran lathato barkacs-kezlgepekae mok segitsegevel Ugyes kezfi e szitheti. A diszitesitt is karcolas, egyedUI tart6 kUlso heveder keszulhet sal.

famegmunkal6 gepek ,rolzell,pel hajtott k6rfu resz ; b) kezi ~.,v .. naeto gyalulashoz allitva:

; d) kezl szalagcsiszol6 munkaasztalra szerelve; elmarasra beallitva: f) ~si!;zoI6gE~p finom feliiletek

fur6geppel hajtott targy asztal ra szerel het6

A 29. abran lathato lada 20 ... 25. mm vastag anyagb61 keszulhet, amelynek szelessege 75 mm. Lehet kernenylornbos, de nagyon j61 hasznalhato a suru szalu erdelfenyo es vorosfenyo is. Nehezseget okozhat a foga-

g) 53

Emiatt azekrovas keszitcjenek ket dolgot kell szem elott tartania:

1. Az ekrovas rnetszotechnikat kovetel, es erre legalkalrnasabb szerszarn a kes. A faragokesre vonatkoz61ag szabalyt felallitani nem lehet. Egy bizonyos, hogy metszo elszoge min. 7°, max 20°. Ez fUgg a farag6 erejetdl, vonalvezetesi keszsegetol, es nem utols6sorban a fafajt61. A motivumok is megkcvetelik neha, hogy a fa-

eles. tiszta rovasok helyett csak

forma alakult ki. I

yomott vag~ bemets~~s~ersza~mal technikatlag prectzrtasra torek(pl. a szlmrnerrlara kinosan visib.) nem teklntheto alkot6munA munka eredrnenye a keszito szamar nem ugyanazt jelentette, mint sajat maga vagy tarsal szarnara dol-

A karcolasos es az ekrovasos dlsxlto eljaras valamikor kozkincs volt. A sik videkeken, a Karpatok, Alpok hegyei kozt eppugy, mint a tengerpartokon. A szazadfordulon azonban tevutra keriilt ez a diszitotevekenyseg, amikor is egy ideig gyaripari terrnekeket diszitettek vele. A kiilonfele bar-

kacsolok, hazliparr uzok plr\n"nnnn". tak szeri nt d lszitettek ' a sot butorokat es teljes berendezs •• Ezek az un, ujg6tikus stilusnak \aragassal keszultek. A nagy rnenny att nem a faragokest hasznaltak, lonfele vesoket. Ennek kovetkezrn

,

,

c)

b)

Q)

,

31. 6bra. Faragoszerszarnok

a), b) kUlonboz6 keresztrnetszetf faragokesek (bizsokok); c) vaj6kes kanal, lvcpohar stb. keszltesere ; d) lapos faragashoz hajlitott kes az alap kiernelesehez :

e), f) sva]cl faragoszerszamok

32. abra. Gyalogszek tetolapja.

A motivumok aszimmetriaja ellen ere a diszitmeny egyensulyban van

f)

55

54

ragokes hegye alkalmas legyen a bemetszett fa klernelesere (31. abra).

2. A motivumok helyes elrendezesen nem elsosorban a szimmetriat, hanem az egyensulyt kell erteni.

A regi nepmuveszeti rnunkak blzonyitlak. hogy rajtuk a motivumok helyes elrendezese fontosabb volt, mint azokkinos ponrossaga, Az is erzekelheto, hogy a fa tula]donsagainak figyelembevetelevel az egyeni Ugyesseg alapjan vezetett kes; kis hangsuIyos klarnelesekkel a nem szimmetrikusakat is nyugodtta, elfogadhat6va teszi (32. abra).

A kezdo farag6nak esak egy kes hasznalata ajanlatos. Az alapmuveletek elsajatidsa utan egy-egy rniiveletet rnegkonnyltc ivelt, hegyes stb. kes, egy par veso kiege-

szitheti az ekrovast kesztto sze letet. A felszereleshez tartozik a vesszo, a korzo, a ceruza, egy-ket

es kisebb derekszog.

A kezdo farag6 j61 teszi, ha kezUgyesseget, de ha mar egyeb' faeszkozt eloallitott, akkor eel hasznos, diszes targy elkesziteset is pr6balhatja.

Harmas vagas (kul A 33. abran lathat6 kulestart6 lap a abra szerint elomunkalt szUlt. A faragasra szeles, 0.8 em vastag es 25 em A lapjara - az elevel parhuzarnos kat huzva - a rnlntak magassagat

Kisebb targyak faragasa kezben

a farag6kes helyes tartasa: ,,,val!!askor a hlivelykujj tamaszt es szorit

33. abra. Kulcstarto a) tuzifab61 kigyalult darabok; b) a ku mintazata: harrnas vagassal keszitett haroms:z;ogsor. hasonl6an kesz.ite tt az als6 el kivagasanak rajza; c) a faragas cslszoltes viasszal beeresztett kulcstart6

b)

lesunk vagy lzlesiink szerint rajzoljuk be. A felso sor haromszog-motlvumat, a kozep ivelt rnelyiteset es az als6 el kikepzeset kessel vegezzti k.

A munkavegzes sorrendje:

Mindket deszkaoldallal parhuzamosan em tavolsagban ceruzaval vonalat huzunk. Ez a faragasi hatart jelenti. A ket vonal koze segedvonalakat huzunkIa felso sor 6. a kozepso 4 es az als6 minta 4 mm-es). A parhuzamos vonalakra derekszoggel rajzolhatjuk be egy-egy diszitmeny szelessegi osztasat.

A rnunkat a felso sor un, harrnas vagasaval tanacsos kezdeni. A kest ugy kell kezbe venni, hogy hUvelykujjunk szabadon maradjon. Az elso faragasi gyakorlat alkalrnaval a deszkalapot magunk ele tesszUk az asztalra. A fa rag as konnyebb, ha a deszka- ' lapot labunkra tarnasztjuk, a faragast olben vegezzuk (34. abra), Ez az osi klasszikus farag6m6dszer.

Egyebkent mindenki maga dontse el, hogy faragas kozben mikeppen rogziti a munkadarabot. Akinek nines kelld gyakorlata, annak ajanlatos a munkadarabot az asztalhoz rogziteni, vagy ha nern, a barkacspadba befogni.. Ebben az esetben faragas kozben rnlndket.kezetszabadon hasznalhatja,

A harrnas vagas ket fUggoleges es egy ki-

57

36. abra, A harmasvagas muveletei

0) mindket'szel egyenletes. tiszta bevagasa: b) a harornszog kialakltasahoz szukseges rnelyseg kiernelese utan megmaradt tiszta vagaskep

37. abra. Kiemelo vagas. Helyes keztartas eseten a hiivelykujj erokifejtese egyenletes, aminek kovetkezteben a kes felfekvese es a vagas is egyenletes

38. abra, A 37. abran lathat6 keztartas

~as eseten a mozzanatok

1 a kes hegye a vonal metszopontjan indul; 2 a vagas a vonalon halad es egyuttal a csucs fele tart; 3 befejezeskor a masik elen utkozlk

58

a)

emelc5 vagasb61 all (35. abra), junkat a deszkahoz tarnasztva, megfelelc5 nyornast gyakorolunk a gyere, Ezzel a keztartassal az vagasi sort keszitjiik el. Ogyelni

hogy a fUggc5leges vagasok a pontjuknal eleg rnelyek legyenek. ugy forditjuk a deszkat, hogy tartassal a rnasodik ferde vagasi vegezhessuk. A harmadik vagas

csak hosszabb gyakorlat uta" si gitc5en es faradtsag nelkiil (36. abra], abran lathato, hogy rnikent tartsuk vagas kozben. A kiemelc5 vagas ke veletenel ujjunk ket elsc5 ize a szik; hUvelykujjunk mint tarnasz, a feliiletere helyezett.Japosan fekvc5

ge pedig mint szorit6 rnukodnek

A kes hegyenek pontosan a gast kell erintenle (38. abra, 1). A ceruza vonalat koveti (2) oly m6don, vegUI a rnasodik ferde vagasba tala!.' A rnetszes a melysegtol fUggc5en egy ra elvegezheto. A 38. abra ellenkezc5 iranyba felnagyitva mutatja az egyes leteket.

A harrnas vagassal szamtalan varikiO hat6 elc5. A 39. abra rajza ilyen hetosegeket abrazol, PI. ha egy melle egy masodikat is vesiink ugy, csucsaik ellenkezc5 iranyba neznek, harornszcgleru bevagasok olyan du rokat kepeznek, amelyek sarkukra al negyzeteknek vagy negyszogeknek nek meg. Vlzszlntesatloval eltolva a gasokat, a csucsok egyrnassal szembe nek, es a meghagyott terkozok d lagkent hatnak. Ha a haromszogletf gasokat egyrnassal szemben, de nalukat eltolva kepezzuk, akkor tort szalag keletkezik. A harorn kiilo sor valtozatcs szalagdiszekke allithato sze.

A kozepso sor vagasa elc5tt sziikseges un. barazdavagas megisrnerese. Ennel a

b)

m - a fa szaliranya miatt elc5- dologra kell vigyazni:

kozel parhuzamos vagas eseten paszta meghullamosltnyomat;

ranyra keresztvagasnala kulonbomiatt keletkezhet mees kevesbe mely vagas:

vagasnal a fa rajzolata elviszi vagy a kest.

igen alkalmas, hasfirfl szalu vagy lagylombos Iara (esetleg

fara) kb, 10 x 14 em alapterillettire rajzolunk. Az 1 em-rei beljebb venal 8 x 12 crn-es teglalapot elt negy reszre osztva atlokat abra).

1.~,.'~1rn~K megfelel, hogy a keretezc5 2 mrn szeles es 1 ... 1.5 mm rnely ro'keszitjUk, mig az atlok finomabbak (1 mm szeles es 1 mm rnely), rovasnak ilyenkor ket vonalat hu-

vonal kozotti faanyagot rovasszerueljUk. Ehhez a kest ferden a kiilsc5 illesztjUk. A kes elet majdnem a fektetjUk. ami azt jelenti, hogy a kes a lehetc5 legkozelebb vissziik a fa-

fgya penge rninel nagyobb darabja haa faba, es az egyenes vonalt61 val6 elveszelye csokken. Ha a kUlsc5 vonal elkeszlllt a vagas, akkor az ellenva-

a belsc5 vonal rnenten vegezzuk, Utana rint meg el kell tavolltanu nk kimaradvanyokat a sarkokb61, ezt azonos kestartassal metszve kell vegezni. Nem vezet j6 ered menyre, ha a kes hegyevel akarjuk a folosleges reszeketkikaparnl. Az atl6kat finomabb vagasokkal keszltjiik, mint a keret barazdajat. Ezert a vagast pontosan a ceruzavonal rnenten kell vegezni a kest meredeken tartva, A vagasokat sorozatban vegezzilk. Az osszes egyenlc5 iranyu vonalat egyszerre kell vagni, a deszka elforditasa nelkul.

39. abra, Harrnas vagassal sokfele minta allithat6 elo. Elemeik: a tortvonal, a gerinces es a sima negyszog stb. Hatasuk a megvilagitott es arnyekolt reszek ritmusab61 ad6dik

59

es barazdakkal es nasvil~iI,s.I(Ombinaci6val keszitett "£1."."_" mar az egyiptomi. asszir es muveszet diszei kozott is

40. ilbra. Egyenes barazdak es harrnas vagassal keszitett mlntak kornblnacioja

p) a rombusz szeleit vekony barazdak kepezlk, ezek is kozepvagassal keszlthetok : a 'rombuszok kozepen gerinccel keszitett minta van. a szeleket lezitr6 ket barazda

melyitettebb; b) rnely barazdakkal kepzett rombuszok, amelyeknek kozepen mindket atlc .i~anyaban gerinces minta van; a mely barazdak miatt a szellezaras egy rnely barazdaval es az elek sarkalasaval oldhat6 meg

Ha a vagasok nem eleg egyenletesek es nem eleg tisztak, annak nem a fa rninosege az oka. Eles kessel es nyugodtan. erolcetes nelkiil kell pontosan az elorajzolt venal rnenten vagni (41. abra). A ceruzavonal 0.3 ... 0.6 mm vastag. tehat kulso szelein vagva, megkozelitoleg 1 mm szeles barazdat r6hatunk. Ha megnezzuk a 37. abran lathato kulcstart6 lapot, a kozepso parhuzamos vonalak koziil a harrnas vagas fele esot kell kb. 2 mm rnelyen, barazdaszerfien kiemelni.

Ezutan ives vagas, ill. rnetszes kovetkezlk, Az ives vagy ivelt vagasnal a kest job ban a hegyere allitva kell hasznalni (42. abra). Hlivelykujjunkat ilyenkor meredeken a deszkalapra tarnasztjuk. A deszkalap ezuttal nem az asztalon, hanem bal kezlinkkel tartva, labunkon nyugszik. es igy bal kezlinkkel is konnyen tudjuk forditani.

Az ivek hurhossza a 42. b) es c) abran tobbszorose atalp hosszanak, ezert egyiranyu vagassal az iv kialakithat6. Kisebb hurhosz-

61

Evoeszkoztarto. Diszitmenye az banizda felhaszmilasaval kesziilt

ivnel tobb mint ket kesvagas sziiklIyen esetben eloszor a barazda kobemetszve. ahhoz ket oldalr61 hozelobb nagyolo, majd tisztit6, veg-

vonalat ad6 vagasok sziiksegesek.

az atl6s ekrovasnal, hogy egy kepontt61 egy rnasik keresztezesi ivelt barazdat kell vagni (43. abra), farag6nak ezt el6 kell rajzolni. Az

vonalon, mint a kiemelo vagasnal, az kevesbe melyen, kozepen a legrne-

en. a vegen isrnet sekelyebben, de hakell kimetszeni. Vagas kozben b keziinkkel ivet irunk le, bal keziinkpedig a deszkalapot konnyeden ellen-

iranyba forditjuk.

ivelt vagas utan a kulcstart6 als6 elenek megrnunkalasa is rnaskepp keszitheto.

a kessel ugy vegezhetjilk el, hogy a lathato ivet kapjuk meg. Az a level. az inda stb. diszit6elem nek alapja (44. abra),

63

Rozettak

A kor alapu, ekrovassal keszitett diszitrnenyeket rozettanak nevezik, sokszor meg akkor is, ha az valamelyik virag stjlizalt valtozata.

A legregibb rozettak tulajdonkeppen csillagdiszitmenyek. A legtobb a hatszogbol indul ki. A Szekelyfold csillagai, rozettai sokhelyUtt hetszogfiek, a hetes szambuvosnek hitt volta miatt. A rozettas diszito faragas, ill ekrovas elsajatitasahoz a legkezenfekvobb a hatagu csillag.

A munkamenet a 45. abran lathato. Aszerint, hogy a format vagy a terkozt vessuk ki, mas-mas kepzodrneny keletkezik. Puhafaban a csillag minden aga ket eroteljes ivvagassal alakitand6 ki, amelyek elejtikon es vegUkon egybefutnak. Kemenyfaban ez nem lehetseges ilyen konnyen. Ott ajanlatos a kessel gondosan, vagyis azonos keztartassal, azonos szoggel tobbszor is vegigmenni ugyanazon a vagason, Ha ennekellenere marad meg a vagasban valami, akkor illesszUka kest pontosan ujb61 a helyes dolesbe, mielott a vagashoz fognank.

A hatagu csillag terkozelt egyszerf harrnas vagy ivelt vagasokkal tolthetjilk ki. A 45. abra mintain az egyik csillag agal gerinccel keszultek, azt eloszor egyenes vagassal vegezzuk, espedig mindig kettot egy-egy menetben. A deszkat ugy kell tartani, hogya vagast mindig azonos keztartassal vegez-

hessUk el, A gerlncvagasok sekel kUlso ives vagasok rnelyebbek, kell a 42. abran lathato m6dsze szerint a csucsokon enyhebb meredekebben, kozepen azivnek loen laposabban, de nagyobb e vagast vegezn i. A kor alaku, egyenletes melysegu kat rnaskepp kell metszeni, mint az levelszerf - barazdakat, Ennel a nagy a [elentosege a hUvelyku feladata ebben a munkamenetben a belso szaraehoz hasonl6, mikor ko lunk. A csukl6 rnozgatasa on yes, a rnasik kezUnkkel segitve, fokozatosan a deszkat is megfelel forditani. Azok, akik befogott (pad gott) vagy mozdithatatlan testre ivet, kenytelenek egesz testtel u dulni, hogy a vagas konnyebb Ezeket a dlszitomotivutnokat negativ dombormukent lehet ki -altal erdekes valtozatok [onnek bernetszeseket sorozatonkent hogya keztartast ne kelljen toztatni (46. abra).

foglalkoz6 szakirodalom tulnyo,~~,bsle2E~De n megtalal hat6 a sokszogm6dja is. Ennek ellenere elenk fel nehany, a diszitessel osszeproblemat. .

is vlzsgaljuk meg a tizenket agu ami tulajdonkeppen a hatagunak (47. abra), EI6szor megrajzoljuk csillagot, aztan kijeloljiik az egyes koztl felez6pontot, majd ezek sebelerajzoljuk a masodlk hatagu

A rnetszespontokat korvonallal ossze, A motivu m rnerete es a ke[uharfan bemutatott faragas sokfele ra utal, Erdekes megfigyelni, hogy agu csillagnak az atrnetszesei mierdekes belso kor kontur erzetet kel-

45. abra. Hatagu rozettak

a) egyszerf ivelt barazda (kozepmetszes oldalr61 vagas): b) kettos ivelt barazda (a kozepresz bernetszeset es kivagasat a szelso barazda bevagasa kovetj}: metszest osszehasonlltc faragas, szirmok kozotti rnintaval (juharfa)

46. abra. A 45. abra alapjan keszitett rozettak

zo rozettaformak minden korszak targyaln egyarant elevenen elnek. Ezekrol szep sorozatot koziil Malonyai Dezso [1]. Konyveben a harorn-, hat-, tizenket osztasuak mel lett nem rltkak anegy- es nyolc-, az otes tizagu, tovabba a het-, tizennegy es huszonegy osztasu valtozatok sem.

Az egyes tipusok a kovetkezok szerint szerkeszthetok :

- a negyosztasu rozetta szerkesztese azzal kezdodik, hogy a kor kozeppontjan keresztiil egyenest huzunk, es rnasodik lepeskent erre merolegest allitunk, amely ugyancsak a kor kozeppontjan halad keresztUI. Ha meghuzzuk a 45°-os atlokat is, letrejon a nyolcszog. A negyszog atloinak felhasznalasaval szep viragrnintak jonnek letre (48. abra):

- a hatszogletu valtozatos, de keyes kivetellel kozepkorrel, belso rozettaval alakitand6 rnintat ad (49. abra). A hatszoget ugy szerkesztjUk meg, hogy a kor

47. abra, Tlzenket agu rozertak, Rajzban vorialaik azonosak.

Az egyes reszek kiemelesebol

ad6d6 kiilonbsegek es az arnyekhatas kovetkezteben

ez az azonossag latsz61ag megvaltozik

6S

48. abra. Negyszirmu, un. negyszog szerkesztestl rozettak

0), b), c) tiszafara elorajzolva, az elorajzolas fazisai ; d) a klilso es a belso koron szembeforditott harornszogek feloldjak a nagy feluletf szirmok egyhangusagat, ugyanakkor megmarad a fa feluletenek rajzolata ; e) a klilso kart, a konturt ado tizenket ivelt barazda a kozbulso negy gerinccel erdekes ellenpontja a sziromleveleknek; f) a negy sztrornlevel kozottl mintitzat olyan hatteret ad. amely a diszttmenyt plasztikussa teszi

50. abra. Ct- es tizagu rozettak szerkesztese

~

sugarat hatszor rarnerjilk a keruletere. Az igy kijelolt pontok a hatszog csucsai:

- az otos es tizes rozetta is pontosan szerkeszthetc5 (50. abra), Az atmerc5 negyedebe allitott merc5leges a rnetszespontot rogziti. E pontb61 huzott koriv hurja felel meg az otszog csucstavolsaganak. (Szogmerovel rajzolva a kozponti szog 72°.) Az otszoges rozetta nagyobb feliiletek, kisebb rnintak lazabb szerkezetevel ad erdekes diszitest. A tizes rozettacsillag legegyszerubb valtozata is mozgalmasan aprolekos rnintat ad.

Forgo (orvenylo) rozettcik Barrnelyik korben irt sokszog, amelyiknek hat vagy tobb csucsa van, alkalrnas forg6 (orvenylc5) rozetta keszltesere (51. abra). A rajz a sokszog jelolesevel kezdc5dik. Az ivelt levelek gerlnce a kiilsc5 korig, a barazdaiv csak egy tetszes szerint rneghataro-

zott belsc5 korivig halad. '

A ket gerinc kozott kiilonbozc5 szirmos, ivelt, stb. minta lehet. Minel tobb gerincu (12, 14 stb. sokszogu) az orvenylc5 rozetta,

annal inkabb egyszertisodlk a zotti metszett minta (52. abra],

A forg6 rozetta mintaja I sulykol6n, a kapatisztit6n, an helyen talalhato diszitc5elem. lathate sulykol6 tipikus ~L"U'lUI"'7", sziilt diofabol, A harem fc5 d

fogjak az indak, es ezeket 1£",r"TO~; disz, amely ketszeresen eltolt gassal keszult, A sulykol6 als6 diszitc5jelleg miatt, hanem a okaert korcikkelynek megfelelc5 metszettel rovatkoltak. Az igy kb. ujjnyi vastag hurkcik a szennyes volitasat gyorsttottak. Az abran s6 el ivei ebbc51 a szuksegbol "L'lrml~70 igen szep diszitoelemme valtak. A sulyok kozepsc5 rozettaja rinccel keszult.

A forg6 rozetta kirnetszese es gyakorlatot igenyel (54. abra). zeppontbel kiindulva tul melyen kessel, akkor a bordak csucsait szilk, es azok letornek. Tehat dolgozzunk. l.egkonnyebb a munka

51. abra. Tizenket ligLi orvenylo

~

52. libra. c>rvenylo rozertak kiilso korenek mintlii

a} altalaban minel tobb agu a rozetta, a lnkabb egyszerusodtk a kiilso kor (ezt a fa rajza es a szornszedos feliilet diszttrnenye is befolyasolhatja}: b) faragott rozettak

ha eloszor a kozeppontbol kiindulva, a sugar egyharrnadalg kezdjUk el a kirnetszest, es esak ezutan emeljUk ki a teljes ivet.

ivracsok

Ha egy rozetta koru], azt mintegy kiter[esztendo, ives diszitrnenyt kivanunk kialakitani, ami a diszltoszabalyoknak nem mond ellent, akkor az 55. abra szerinti ivraccsal faragott rozettakat vesszUk alapul. Az ivracs szerkesztese (56. abra) rendszerint a hatszogletfi rczettabol indul ki. Azonos korlvvel huzott kUlso korok kepezik az ivracs helyet, Az ivracsok fo vonalai, a kUlso korok megketszerezik a mezok szamat. Az ivracs surusegere nines szabaly, Rendszerint 3 ... 6 egyenlo reszre osztjak fel az ivet, aminek kovetkezteben 2 ... 5 iv vagasaval alakul ki a dlszltoelem. A fo ivek

70

53. abra. Suru (23) agu orvenylo rozettaval diszitett sulyok. A rozetta kozotti karcolt disz, az hengerpalast faragvanya az oldalel diszitmenyet gazdagitja

54. abra. Az orvenylo rozetta Az egyes gerincek faragasat a kozeppontban kell kezdeni, mivel kenyesek a kitoredezesre. Altai eles gerincvonalat akarunk, akkor feliilet letisztitasa uean, ueana kell a barazdakat

barazda]a melyebb es szelesebb, mint cse. A roman es g6t faragasokon a ivtol ivig egyenletesen rnetszettek nepi farag6k az ivracsokat nem vagtak den esetben a kor kertileteig, a ~ sokszor pontoztak, es a kUlso ivtalal hoz egyes-harrnas leveldiszt fa belso harem ivvel hatarolt felUlet, a ta (r6zsa) es az ivracs kozott, si rendszerint a fa szep rajzolatat venyesulni,

abra. lvracs

0) kepe: b) szerkesztese, Az alap rendszerint hat vagy tizenket szogf

E rozettat egy korbarazda fogja kortll, ivenek sugarat c-vel jeloltii k. Az

Iso koret a c sugarral huzzuk, Az surusegenek megfelelcen c+1, c+2,

.. mereni sugarral kell meghuzni. Az ket Ivracsrnegoldas lathato. (I., 11.) e ketto kozii] az I-gyel jelzett plasztikusabb hatasu

A feli.ilet diszttese korformakkal

Az eddigiekben a kormotivu m rendszerint kozponti disz volt. FeW sziteskor gyakran sziikseges ezek kapcsolasa. Ha kormcttvurnokkal felU

keszitunk, akkor azok kUlonall6 mintak, racsos diszitmennyel vagy kazettarnintaval

, kapesolva. A felUletnek azonban olyannak keJl lennie, hogy a negyszoget negyzetes rnezokre 'lehessen felosztani (57. abra).

A munkamenetet annak, aki sorrnintat, barazdavagast, rozettat es azzal kapcsola\ban sokfele ivelt vonalat munkalt meg, eloirnl mar nem keJl es nem is szabad. Ennel a rnunkanal a fo korok es keretezo vonalak megrajzolasa utan mar ktilonbozo diszitrnenyek alakulhatnak ki ugyanazon az alaprajzon (58. abra).

Ertekesebb noi-ferf apr6 holmik szarnara egyszeru doboz keszitheto. A doboz olda-

b)

71

56. abra. Hatagu rozetnakac kiteljesito Ivracsok szllfaba faragva

57. abra. Kormotivumokkal diszitendo felfilet elorajzolasa

58. abra, Diszdobozteto kii,rbeh,el,.", .. rozertakkal

Munkamenet: a 3 x 4 kor elhelyezese, a es a rozettak berajzolasa, a rozettak a szeldiszek metszese (sarokdisz is), rnetszese, a felu let letisztltasa utan a utanfaragasa

300

59. abra, Apro holmik szamara doboz

a) muszakl rajza, amelynek er dekessege, fcgantyuja egyben zaroszer-kezata is;

b) tetodiszitrnenya reneszansz minta ekfaragassal keszitve (kortefa)

------------,---l

'I I I

I I I I

I I ~~

I I I I

I I I

L_L L J

lai 'tomor fab61, lehetoleg szep, elenk rajzolatubol keszuljenek a sarkokon ot, flnoman megrnunkalt 4 mm-es csappal. A tetqlap 5 ... 8 mm vastagsagu legyena valasztott rninta barazdarnelysege szerint. A tetolapnak egyenletes 'szalu, szep fenyu anyag kell (juhar, eger stb). A doboz belso kikepzese az 59. abra szerinti.

A dlszites ktilonbozo, az eddig leirtaknak megfelelo.

Keretezesek

Vannak eszkozok, amelyeken az egyes reszek csatlakozasaterrneszetes keretet kepez az oldalak (kavak) lathat6 ele altal. Az oszlopok mertani jellegu diszei ritkan kivannak szelpiszitmenyt (60. abra), A XV .. XVII. szazad szekely kapuinak nem voltak szeldiszel. Mihelyt azonban virag es mas mlntak leptek eloterbe, a kozepso rnertanl diszek a szelre szorultak, az elekre klvankoztak. A ladak felso lapjal az esetek tobbsegeben takarokent rmikodnek. Ha a nagyobb vagy kisebb teto (dobozfedet), faIiteka vagy mas szekreny ajtaja faragott, akkor ez a felillet eppugy megkivan]a a keretet, mint egy kep, Ezeket a keretezese-

ket az ekrovas legkulonfelebb

lehet osszeallitanl (61. rok allhatnak vilagos vagy

iv-, cikcakk-, fiiggoleges,

vumokb61, nehez es konnyu, vnln~".~~ tos alapelernekbol. Az egyrnast koveto kell szorosan zarkozniok egyrnas sok olyan dlszltoelern van, amely nos. Nernelylknel megis szukseges szet meg killon barazdavonallal foglalni. Ennek a keretezo nak a tavolsaga a keretezo minta getol fiigg. Aki biztos akar lenni rajzolja legalabb harem forrnaban a zo mintat: 1. a vonalat vigye egeszen

a motivumhoz; 2. a vonalat 2 ... 3 mm sagban huzza meg; 3. a keretezo koriilbehll t mm tavolsagban rajzolja A belso fellilet dlszltesekor iigyelni ra, hogy a motivu m es a keret, vala emlitett terkozok is kello aranyban nak egyrnassal (62. abra), A kereten beliil a barazdakat racsozar is felhasznalhatjuk, amelyeknek

62. abra. A keretezo minta lTIegvalasztasa. tavolsaga a (0 diszitmeriytol az egesz rnunkat befolyasolja

a) neprnuvesz altai faragott tanyer es szeldisz:

b) fonatos szeldisz ivelt barazdas kerettel;

c) kozepmotlvurnhoz alkalrnazhato kulonfele szeldlszek

A mertani jelJegu diszek a ,:oD~'zal)ek (oszlopok) kozeperol

es 5zeldiszekkevaltak a 12. b) abrat]

60. abra. Mertani jelJegu faragott di szekely kapuzabekrol

75

b)

62 c)

sagat kozbeiktatott rnintakkal oldhatjuk fel (63. abra),

A racsozatos diszltes ket iranyanak az ellentete kapcsol6dik ossze es egyenlitodik ki. Ha a racsos rnintak egyenletesek, akkor ez a diszites mar legegyszerubb forrnajaban is megnyugtatja a szemet. Az aprebb, kozb iilso mintak rnetszesenela kest merolegesen kell a lapra szoritani.

63. libra. Piperedoboz, beliil tiikorrel es . csusztathat6 kazettaval

0) a milszakt rajza; b) keleti mintaju dobozteto (teakfa), a rombuszsarkok talalkozasainal a kUlonbozo rnintak (negycsucsu, gerinces vagy

.~-H~ft:::'~~~~~~~~~~o!.=~~::::::S;zE;=.::siiE~ot!.::.~.!:::~::..::j.++.L-4. anelkull] karcmotlvurn latasara kesztetlk a szemet (pacolva, vlaszolas utan dorzsolve)

ivelt vonalak faragasa

A 64. abran lathato, tolgyfab61 keszult deszkaszek szakmai szempontb61 j61 felepitett, feladatat j61 teljesito (kenyelmes West ad6) iilobutor. A fo aranyok klalakitasa is helyes.' Megis hianyerzetet kelt a szemleloben. A hattarnla tolgy, szep erezete ellenereis megkivan nerni diszitest, hogya merevseg, amely a ket egyenes elbol szarrnazik, feloldodjek,

A 65. a) abra a hattarnlat valtozatlanul, a b) abra mar a valtoztatas elso lepeselt mutatja. Ket m6don lehet a* feladathoz, marrnint a diszltornunkahoz hozzafogni. Az egyik ut, amikor pontos rajzot keszitilnk hozza es azt val6sitjuk meg lepesrol lepesre, A

76

77

maslk lehetoseg, hogy az ornamentika teriileteiriekfelvazolasav,al kezdjiik a diszitest, es egy-egy ornamentu m kifaragasa utan kedviink, Izlesunk szerint alakitjuka diszitoelemeket. Az el vonalanak lveltre munkalasa ket, cslgaban vegzodo elemet igenyelt .. A szelein levo 8 mm-es szalag utan a33. ibra (kulcstarte) rnasodik soranak motlvurna keriilt. Tobb mint 20 mm-rel beljebb olyan barazda lathato, amelynek egylk fala- dornborura metszett. A 66. abran a' szek hattamlaja keszen, ill. annak \lJs6 diszitoeleme nagyitva lathat6. A szivkoriilil $zelminta forditottja lathat6, amihezvaj6kes(kanalvaj6) es 4 mrn-es horonyve~o kell, A kozepso rozetta is kessel es horonyvesovel keszult.

A hattamlaiveltsege, hatarozott korvonala nem igenyli tobb diszitmeny felrovasat. Ha azonbanvillamely felillet klalakltasakor (diszttesekor) lendii letes, ivelt vonalakat alkalmazunk, akkor a kevetkezekre legyiink figyelemmel:

1. A kiilollbozo feliilet .. eszek fesziiltsegei egymassalklegyenlitettek legyenek.

2. A hajlitQtt vagy Iveltvonal, mint a rea eso teklntetet iranyit6 elem, figyelmiinket nevezesse a fel~leten tulra.

A 67. abran levo dlszltmenyek mlndket kovetelmenynek megfelelnek.

A sik lapon vesett ivelt barazdak a feliiletet tagoljak,egyes ivek hoi vekonycdnak (iranyvaltasnal), hoi szelesebbek, de laposabban .teriilore valnak, feszultseget te~ remtenek. Ez az ernelkedes-stillyedes liikteto rltmusaval teszi errdekesse az ivelt vo-

nalak alkotta dlszitest (68. abra). .

A vonalasornarnentjkat ne rajzoljuk kozvetlenill afara. Ennel a diszltesnel sziikseg van j61 atgondolt: es j61 megszerkesztett mlntara. Gondoljunk ra, hogy a felillet reszei a hullainvonalakkal ugy hatarolodnak el, hog)': ugyanakkor egymassal fesziiltsegi viszonyba keriilnek (69; 'abra).

78

b)

64. abra. Tolgyfa szek. Szerkezetet tekintve ivelt hattamlas deszkaszek

66. abra .. A 64. abran lathato tolgyfa szek faragott hattamlaja

a) az eredeti diszitest jelolc5 tervhez kepest negy egyszeril minta tolti ki a teret (mindegyik motivumban megtalalhato a vaj6 vagy kupasvesc5 adtakoriv}: b) a fog6iv folottl minta kinagyitott kepen j61 lathat6 a belsc5 haromszogsor finom hornyolftsa

65. abra, A 64. abran lathato tolgyfa hattamlaja

a) diszltesre elokeszitve: b) az ivelt vonalu oldalel klrnunkalasa es az elsc5 diszltrneny elkeszitese utan

79

szogben tartott ecset vagy szelesre acsceruzanak rnegfelelo hultamvonal: fUggoleges tartasaval rajzolt

c) parhuzamos hullarnvonal

uzamos terkozok altalaban egyhanunalmasan hatnak. A belsc5 es kiilso diszltes szimmetriatengelybc51 lemozgalmas format ad (70. abra).

ket lendiiletes vonalb61 all. Az egyikezzel rajzoljuk korbe vagy mas , a rnasik oldalat a papir osszehajtan, karbonpapir seglrsegevel masolA szivforma rnegkettozesevel tobb-

lendiiletes vonalu dlszitrneny keletkeilyen zart vagy nyitott, lendiiletes legyen az sziv vagy viragkontur, a fej61 felosztja egyenletes reszekre, es ylag keyes vonalelem ellenere gazintazat keletkezik (71. abra),

lamvonalas d isz itmenyben leggyaka ketoldali szlmmetrlaju ivelt voun, karnisvonal (szlnuszhullarn) forela. Ez ket ellentetes iranyu felkorbol

all, es negyedivekkel, egyenes vonalakkal kornbinalva kellemes hatasu szelzaro es valaszt6 rajzolatot ad. Az ivelt barazdak az ekrovas disz.itrnenyei kozott az inda szere- . pet is betoltik. A karnisvonal vegelt spiralisan meghosszabbithatjuk. A diszitrneny vezervonala szerniinket a kozeppontbol a tabla szelere, majd onnan vissza a kozeppontba iranyitja (I. a 69. abrat), Az abra diszitrnenyvonala tekintetiinket a lap feliileterc51 azon tulra lranyitja, mig a kozepre futo vonalak tekintetiinket korulvezetlkvde onnan - a feliiletrc51 - ki nem viszik.

Az egymast keresztezc5 ives vonalak szemet nyugtat6k. Ezeknel fontos a szimmetria es lehetoseg szerint az egymassal parhuzamos vezetes. fgy a parhuzarnosan futo ivelt vonalak kellemes hatasu racsos rnintazatot ad nak.

A novenyi motivumok j61 osszeegyeztethetc5k az ives lendiiletti, vonalas ornamentikaval. Az ellentetes mozgasi irany es ennek megragadasa (egybefoglalasa) spiralis vonalakkal a motivu m zartsagat adja. M inden vonalnak ertelrne van, akar folfele, akarIefele lendiilnek, mindenkor a helyiikon vannak, vagyis iires feliilet veszi c5ket koriil (72, 73, 74, 75. abra).

81

a)

70. abra, Korbe rajzolt sxivforrnak a) egyszerf vastagiras: b) szivvonalb61 spiral, karornotivurn es csavar- vagy cslgavonal-kornbinaclc ; c) elforditott kore es belu Irel kepzett diszitmeny

b)

b)

71. libra. Szivforma alkalrnazasa parasztbarokk szek hattamlajanak

c)

oj kettos vonalu szivforma a kozbulso rnezon viragdisszel ; b) szivformabol fejlesztett csigavonal es vlragdisz

82

83

72. abra. A vonal irallyanak szerepe a diszitmeny hatasa szernponrlabot

a) osszefogott a diszitmeny azaltal, hogy a vonalvegek befele haladnak; b) szethullo mintacsoport, mert a vonalvegek iranya kifele rnutat

73. abra, Tulipandlszlcmenyek. Sti tullpan egyszeru kiilso-belso sztrornvaltozactal, culipanok harrnas vagassal, ivraccsal es ivelt barazdakkal diszitve

84

5 diszitmenyek

diszitmenyek az egyenes es ivelt kombinaciojabol allnak (76. 77.

fonatos diszitrnenyek szep peldai isztitok. sulykolok, rnangorlck stb. nagy szarnban talalhatok [1). Az

fonatos diszitrnenyek egyik legtobdo peldajat a 78. a) abran lathatAz egymasba vlsszatero vonalak faraatvagas nelkill keszlllt, Ez a legtipiku-

megoldasa·a kiilonbozo, ill. egyrnas kovetkezo nagy stilusok szalagdiszelA 78. b) abra osszetett fonatos diszltatvagasaival a kulonbozo surusegu mokat kapcsolja ossze, E technikai asnal csak a vonalvastagsag es eseta melyseg arnyeka teremt valtozatossa-

fonatos diszitmeny olyan dfszttomctlm, amely csak idonkent kertil eloterbe. annyira altalanos, mint a rozsa vagy

74. abra, Tulipanmotivumokkal diszitett dobozteto

76. abra, Egyenes, egymast ke.-es:z:teziF barazdak

0) rajza; b) kifaragva (gabunfa)

75. abra. ivelt barazdakkal kesziilt madarakat abrazol6 motivumok ' (juharfa)

rozetta, terelosztasra rltkabban hasznaljak (79. abra), Mindenesetre ez is a regi motivu mkincs koze tartozlk, eredete a bor- es vaszonanyagok osszevarrasanal keletkezett mlntakra vezetheto vissza [3).

A kozepkor ajtcszerkezeteinek a borltasain. a beleseken es a beteteken gyakori volt az ekrovasos diszites. Ezek fonatdlszitmenyekkel egybekapcsolva igen egyszeruen kesziiltek. Alapjuk lenyegeben veve a keretfeliilet, amelyen termeszetesenhat az egyrnast rendszerint derekszogben metsz6 barazda, Ezeket ivekkel es mas diszit6motivumokkal kombinaltak. A faragott diszitrneny nagyrnertekben gazdagitotta az arnugy is jo format ado keretszerkezetet. A magyar neprnuveszet a fonatos diszitest az el6bbiekben leirt medon ritkabban alkalmazza. Az egymasba szov6dd fo vonalak kozeit levelek, rozettak mint viragok, rnadarformak stb. toltik ki. J6 osszehasonlitast rnutat a 80. abra a) es b) reszlete.

77. ab .. a .. A 76. lib ran bemutatott barazdadisaitrnennyel Idalakitott dobozcetti

78. abra, Fonatos, ivelt es egyenes barazdaval kepzect diszitrnenyek

a) epuleteken es butorokon egyarant alkalmazott fonatos disz; b) ajtobetetdisz a XIX. szazad rnasodik felebol

88

Kapatisztit6k fonatos disziressel

A neprnuveszek altai megteremtett rnotivumkincset minden korszak es stilus felhasznalta a sajat diszitornunkajaban. A hivatasos mesterek, farag6k es dlszitok atvettek a neprnfiveszek forrnait, es igy ezzel el is toroltek a hatarvonalat a nepi muveszek altai alkal mazott ekrovas es a fejlettebb technikaval keszult dlszitomunka. ill. diszites kozott,

Amikor sajat kedvtelesilnkre alkotunk valam it, akkor kulonosen fontos lehet egyegy eredeti motivum rnegflgyelese es alkalrnazasa a fa diszito faragasa soran.

A kovetkezokben kiemelUnk nehany jelIernzo diszltoelemet a nagy tortenelrnl stilusokb61, azokat, amelyek elsosorban ekrovasos technikaval - reszben karcolassal, reszben lapos faragassal - keszultek, Ezek egy resze festett falrnintak, festett kofaragasok stb. alakjaban maradt rank. A festessel is kiemelt motivumok, diszltoelemek altalaban magukon hordjak - feltehetoen eredetileg - a fa faragasakor hasznalt jelIernzo jegyeket. Ezek egyuttal arra a korszakra is utalnak, amelyben keszultek. A szep es ertekes ernlekek sokasaga gazdag, ezert a 81 ... 92. abrakon lathato diszitrnenyek, faragasok egy-egy stilusnak csak nehany [ellernzo darabjat mutatjak.

a)

81. abra. II. Ramses szarkofagjan talalt 6egyiptomi disz. A bevesect mlntat, alakzatokat sarga, voros, kek, zold es fekete sztnure festettek. Az abra ekrovassal keszult, a kozepresz melyitetten avodlre-faba faragva

82.abra. Asszir dornborrnti Nemrutb61 (Nimrudb61)

a), b) a szalagdiszeket eredetileg ekrovassal faragtak es festettek. c) viragot es gyiirnolcsot abrazolo sorfaragas

b)

92

93

83. libra. Reszlet perzsa eYOeszlcn. dobozrol

84. libra; A gorog di!izitmlenlvek •• o~ rnotlvuma a palmalevel

0) pal maleveldisz kazettabetetro (juharfa); b) gorog-rcrnai rozetta

~ 85. libra. Kora kozepkori, kis m.>lviit ... szalagdisz. Kozeprozettlijlin a keresztenyseg egyik rnoeivuma

86. libra. Bizanci diszitmenyek

a), b), lapdiszek amelyeknek jellemzc5je a feliiletu kordlszek es negyzetek kozott a harmas vagassal keszitett apromlnta:

2c)f) asszir es perzsa hatas alapjan szalagdiszek; g) butorkava szalagdisz

d)

f)

g)

9S

87. abra. !szlam (arab, mor, torok) diszitmenyek

0), b) lapos faragassal kesztllt oszlopfejek;

c) laplabu asztal betet]e, orna mentalis disszel (Iapos faragassal}: d) a XIII. szazadban keszult lapos faragasu beret (AI harnbrabol) ekfaragasnak rnegfeleloen keszitve

88. abra. Keziratdiszen megorzott

es onnan atvett jellegzetes XVI. orosz diszitomotivumok

0) feliiletre faragort es festett lapdisz; b) az 0) diszltrneny felse bal sarkanak reszlete (a vonalas - egyenes es ivelt barazdak - faragottak, a rnlntakon beluli sik feliiletek festettek); c) vasalatot lmltalo disz;

d) motivum ekrovassal faragva

89. abra, Jellegzetes reneszansz lapdisz, amelyet lapos faragassa], ekrovassal

es intarziaval keszitettek

98

99

90. abra. Sajatos indiai fafaragvanyok

a) tanyer, rajta az eletfanak a szokasos stllizallasl:bl eltero motivu ma; 0) cittart, ' kiizepreszen esztergcilyozott es csontberokcissal diszitett fafaragcis, megfelel a Magyarorszcigon is alkalmazott asztalvedonek; c) Sesan-Naga, a Badami sziklatemplom homlokzatan leva egyik eredetijehez hasonl6an faragva,

kerekdiszitessel .

a)

b)

91 .. abra. Japan far-agasok

a), b) ajtolapbetetek ; c) cfmerdisz

101

92. abra, A XIX. szazad vegen es a XX. szazad elejen megjelent neoujstilusok diszitoelemei korott megtalalhat6k az ekrovassal 1."< •• _' •• '- •• ,," diszitmenyek 0) szekhattamla felso disze (neo-parasztbarokk); b) neog6tikus ""O'V,;''''C' szekreny

a konyvtarnyi anyagb61, amely az azon belul a betfik es szarnok tipufoglalkozik, csak azokkal hasznos kozni, amelyek valamilyen kerneny es d6 anyagba eles szerszarnrnal vesletre.

ertelemben a fafarag6t elsosorban a vagy ekiras, a r6mai kapitalls iras antikva es egyes esetekben az un. g6- iras erdekli.Ujabban gyakran elofor-

, hogy aranylag j6 diszitmenyeket rosz,nem odailloen keszitett felirattal ronel. Regen az irast is diszkent hasznal-

fel. Az iras nem volt annyira szethullo rna, az altalanos Irastudas es az lrogep n. Regen a kezrmivesek tudtak a hogyan kell a bettiket esszarnokat enyekkel osszhangba hozni, sot a es szamokat mint onall6 diszitoket felhasznalnl. Meg az "Odor Gorg

799" fellratu szekhattarnlan is osszhangvannak a szarnok a diszitrnennyel (93.

ekiras kepjelei az i. e. III. evezredig szaabrazolva jelentek meg, es abb61 alakult ki az i. e. II., I. evezredben az alfabetikU5 ekiras. A magyar rovasiras sajatos, a yfoldon kb. a XYII.szazad vegeig hasznalt, rovokessel r6tt, [obbrol balra halado iras (94. abra). Ernlekek alapjan megallapitottak, hogy a turk irassal rokon. Legszebb ernlekeink koze tartozik a csikszentmikl6si felirat 1501-bol, az enlaki unitarlus templom felirata 1668-b61. A Telegdi Janos Rudimenta c. kezlrataban (1598) lathat6 m6don rna mar senki nem hasznal[a, Azonban Szervatiusz Jeno szobraszrnuvesz altai a latin bettis irashoz alakitott rovott betiik szepek es alkalmazhat6k a diszito fa rag as soran. A 95. abran a tolgyfara faragva lathato betuk j61 olvashatok. Torvenyszerunek mondhat6, hogy a betuk

forrnait ad6 ekes barazdak mindig a sarok, ill. egyrnas fele mutatnak. Az onrnagaban all6 ekes barazda - J betf eseteben - harornfelekeppen keszithetd. A leggyakoribb a hosszu ekbarazda vegere helyezett harmas vagas, amelyet a H betf egyik szaranal is alkalmaz. Az a rnegoldas, amikor a fUggoleges ekbarazda ket reszbol all, I. H, N betfiknel adhat j6 format, kulonosen akkor, ha a szovegben melle kerulo betfi keskenysege - tertilettolto hianyossaga - ezt rnegkivan]a. PI. a JARHAT szo eseteben az A betf bal felso terUleti uressege miatt a H betu felso - legalabb - ketotoddel nagyobb teruletu ekbarazdat klvan (95. b) abra, 6. sor).

Hasonl6 rneggondolasok szinte onrnagukt61 lgenylik az athuzasoknak, pI. A, H stb. betflknel az irany rnegfordltasat (96. abra). A XIX. szazad vegeig, sot sok helyen meg rna is, az antikva bettitlpust hasznaljak a feliratokhoz. Az antikva bettiket a klasszikus Rornaban, mint kobe vesett betuket alakitottak ki. Tehat vesett betfik voltak a maguk legtokeletesebb forrnajaban. Mint a gorog bettik, a r6mai iras is megkozelitoen egyontetf vonalvastagsaggal keszii It. Kesobb a kofaragok kovettek a szoveget elorajzol6 ecset vonalvastagsagat. Elorajzolasnal rna is alkalmazhat6 m6dszer, ha 45°-os szogben tartott acsceruzaval vagy lapos ecsettel irjuk meg a szoveget, Ebben az esetben az alkot6 egyenesek es ivek val toz6 vonalvastagsaguakka valnak, A farag6- kessel vegzett munka a vonaliranyokbol ad6d6 kiilonbsegeket meg kiemeli es szebbe teheti (97. abra),

YegUI is a faragott betiik leggyakoribb tipusa jelenleg az antikva. E betutlpus rajzolatat a merolegesen tartott lapos ceruza vagy ecset eredmenyezi. A fUggoleges vonalak egeszen vekonyak, mig a vizszintesek

103

93. abra. Parasztbarokk szekhattamla felirata (Keszthely, Balaton Muzeum)

94. abra. A szekely rovasiras abeceje. Rovasbotra rovokessel rott, jobbrol halado iras. Az abra irasjelei az abece sorrendjeben vannak faragva

104

a)

95. abra. Ekbarazdas (rovasirasnak megfelelo) betuk A Szarvasokka volt (i6k c. szinezett dornborrmihoz faragott szoveg kepe. Szervatlusz Jeno szobraszmuvesz rnunkaja

a), b) a balladaszoveg elso es utols6 versszaka (a Soproni Erdeszeti es Faipari Egyetem foepu leteben)

96. abra. A 95. abr-a ala.pjan keszitett abece

106

f--

....... ___., I--

0)

c)

b)

a lehet6 legszelesebbek, A kerek bet alules felUI a legvastagabb (98. abra), A g6tnak nevezett lras ferde tartasu, tollal irott keziras, keskenyed6 betf szorosan irottakkal. A g6t betfi jel hogya kerekdedseg es a hajszalvonal sen eltfinik, es helyettUk rombusz alak jek es labak jelennek meg a fUl!"l!"c5Iel!"es tfitorzson, amelyekkel a betfik het6k (99. abra). Ez az irasrncd a XVI. szazad elejen kult ki Augsburgban, NUrnbergben, l.uther-fele bibliaforditasokban, vala szarntalan mas nyomtatott rnuben te el. A faragas celjara alkalmas a rotunda vezesu un. kerekg6t, mivel szeles es

formaju. AIs6 es fels6 klnyulasa roJ61 illeszthet6 szeldiszitrnenyekhez abra),

A 98 ... 100. abrak betuit szovegge alakitva,

egyes betuk tornottsege az elhelyezest eziti. Azokat a betuket, amelyek befognegyzete Ures sarkokat tartalmaz, kob kell helyezni a rnaslkhoz (101. abra), problernat okoznak a vastagitasok. Ogyelni kell arra, hogy a vastagitasok ertelemszerflek legyenek. l.egtobbszor az A, N, S, Z, Y betuk vastagitasa okoz gondot, A blzonytalansag elkerulese vegett a nyolcszog atl6it kell alapul venni (102. abraj ugy, hogy az als6 harorn sugar a vastag. A bettik vonalainak iranyat vev« alapul, a kozeppontbol kiindulva kapjuk a vastagi-

97. abra. Antikva betiik rajza es a helyes aranyok klalakitasa

[a)c)-ig]

f08

d)

tast, PI. az N betf bal oldali szariranya felfele rnutat, a szar vekony, a kozepso lefele indul, az osszekoto vastag, az ujabb folfele men6 szar vekony,

A betfilrasnal is nagyobb nehezseget okoz a szamjegyek faragasa. A szarnjegyeket a r6maiak a betflkbcl erneltek ki. Az arab szarnok faragasa mlndenkeppen sok problemat jelent. Osszehasonlithatatlanul nehezebb megalkotni a rovas-, ill. ekiras szamaihoz kepest a g6t vagy antikva betukhoz a megfelel6 stilusu szamokat (103. abra). A j61 olvashat6 szarnjegyek irasa, akarcsak a betfike, mindig gond volt, s6t folyamatosan romlott. Ideje, hogy ezen a teren j6 peldakepet keressUnk. Ilyeneket talalunk a XV. es XVI. szazadbeli nyorntatvanyokon,

f09

f-

~~ ABCDEFG KLMNOPQRSTUVWXYZ

a h c d e f g h i j k l rn r stu v wx y z ch ck If fi fl. ~ 12 3 4 5 67 8 9 0

,---,:;;;;---~ A B CD E F G K L M N 0 P Q R STU V W X y Z

ab cdefghij klm qrs tuvwxyzchckfffiflfl1234567890

e)

~&t.~~ ~§te~

-

98. abra. Giambattista Bodoni abc b e f a Ii t· J.

1740-1813 altai keszitett un. r6mai ~ ~

kvadrat iras

99. abra. G6tikus antikva. Eroteljes ff fi fl all ft· ft ' tt h

tollirasb61 keletkezett , .. "'P

J i5 jt ~ rot ~ 0 SV 0 ~ e .~ Q3~X~3

mnovqr6ftuuw~t)h4>cf 12345678901234567890

110

111

71 BCD e F 6 Ii J 3"K tm no p abc 0 e f 9 b i j It l m no p q r G ft u u w r lIBCDEFGHIJKLMNOP

1 l 345 678'9

eeu 0 111 3l ~i! cb cit ff Ii fl ft ft «ft ~ t3 STUVWXYZ

libra. Rotunda vagy kerekgot bet uk. betuk felso kinyulasa rovid, ezert mintasorok, szalagdiszek

feliratok kepzesere

n szoveg-osszeallltas: b) kitoltottseg ,,·_ •• ~I"'~I,"v ... ,.,,1 eve I keszutt szoveg

ABCDEFGHIJKLM VWXYZlE<EGAOD abcdefghijklmno.p ch ck re ce ~ fi fl B & a 0 ii a fi 6

~ AB CDEFGHIJKLM VWXYZ/ECE cA'B C'D eq abc d e f g h i j kim n 0 p chckCEceffffiflftj1&dii 0 @

PQRSTU EEAN00

stuvwxyz 234567890 OPQRSTU

CAf~P1{TV

stuvwxyz

34567890

104. abra, Antikva betiisorok, felsa es also meghosszabbitassal kesziilt szamjegyek .

a) all6 es dolt betu- es szarnjegykeszlet ; b) a szarnjegyek tervezese

]

115

faragjak is, rontja a diszltrneny erteket. Ad6dnak azonban esetek, amikor a szabaIyokat nem lehet betartani. Ha pI. egy evszarnot felirat szovegebe, szovegszalagba kell beiktatni, akkor a szarnok rnagassaga azonos a szovegevel, es az alapszovegbol csak kisbetfis iras eseten allhatnak ki. Az egyes szarnok szelesseget a rnagassaghoz kell viszonyitani. Ha a rnagassagot 10 egysegnek vesszlik, akkor a kovetkezo aranyokat ajanlatos figyelembe venni.

lilonosen a francia betumetszok szarnjeiben (104. abra). Ajanlatos, hogyaz egy Jl,,};a~"~6,~ szarnjegyforrnakat kerliljlik, es es also szarmeghosszabbitasok megnbozteto funkclojat hasznaljuk ki. Ha teszlink,. hamarosan rajovtlnk a regi rasm6d jobb olvashatosagara.

3, 4, 5, 7 es 9 szamjegy tehat als6 hoszszabbitast kivan, mig a 6 es a 8 szarnjegy hosszabbitast. Ily m6don harem szamjegyiras-Iepcsot kapunk: egy kozep(2 resz), egy felsot (1 resz) es egy als6t resz). A kovetkezo mlntakban a kozepso lepcsot 2 cm nagynak vettuk. Ehhez [arul alul es fellil 1-1 cm meghosszabbitas. A szamjegyek szelessege magassagukkal valtozik (105. abra),

A szamjegyek j6 olvashatosagara peldakat lehet csak felhozni. A bettiket es szarnokat ugy kell tervezni, mint az ivelt vonalakat : terkitolto hatasuk szerint. A legrosszabb beosztas az, amikor a bettik , szarnok szelessege azonos. Az ilyen beosztas rontja a szoveg r itmusat, es barrnllyen szepen

Szelessege legfeljebb 1,5 egyseg legfeljebb 6,0 egyseg legfeljebb 7,0 egyseg legfeljebb 8,0 egyseg legfeljebb 10,0 egyseg

Szarn

1 2,3,5 8

4,7 6,9,0

A szarnjegyek metszeset gyakoroljuk mind harsfaban, mind pedig kerneny-, pI. kor isfaban. Kello ideig val6 gyakorlas utan minden rnetszesi m6d sikerlilni fog, es nem okoz majd nehezseget,

Lapos es domboru faragas

kell emelni. A kierneleshez alkalmas szerszarn lehet egy 80 ... 1 OOo-ban haj litott kes, A legbiztosabb, kenyelrnes rnegoldast, tiszta felliletet azonban Z alakban meghajlitott lapos vesovel erhetjukel. Ezek a vesok hasznalatukat es forrnajukat tekintve hasonlitanak a kanalas szobraszvesohoz. A killonbseg az, hogy az ivelt hajlitas helyett a ketszer szogben tort lapos veso elszoge fellil van, tehat hasznalat alkalrnaval a lap fekszik a feliileten.

A 15. abran lathato lapos faragasu felliletek klalakltasakor ketfelekepp [arhatunk el. Egyik rnegoldas, amikor a rajzolat konturjait ekrovasos technikaval keszltjiik el. Az igy elkeszltett barazdak kozott az anyagot hajlitott vesovel emelhetjlik ki. A rnasik el-

A karcolas vagy rnetszes es az ekrovas technikaja mellett, a fa dlszlto faragasa sorim szilksegesse valik a tervezett targy eelja szerint, hogy sekely es rnely domboritast is alkalmazzunk. Amint azt az ekrovas technikajab61 lathattuk, a lapos melyites egeszen altalanosan hat - szinte beleillik -, bar mas megmu nkalasi m6dot kovetel, mint az ekrovas.

A 106. abran lathato kalasz nyolcfele faragasi rnegoldasaval szinte harornfele faragasi eljarast mutat be. Az 1., 5., 6., 7., 8. lapos, melyitett felliletbe a dornboru es ekrovas technikajaval osszefoglalja az eddig ismertetett eljarasokat, Termeszetesen ez a lapos melyites killen szerszamot kivan, A kessel, bevagassal hatarolt felliletet ki

105. abra. A szamjegyek szelessegi megoldasanak nehany peldaja

117

116

ives es lapos vesoket kef! alkal. A kUlonbozo lveltsegu vesovel - a iiletre 90°-os szogben tartva - vesheto

inta kontur]a, A lapos vesovel surun utan elvagva a fa szalaitverneljiik ki a vagasok kozul, Ezt. az ut6bbi arast csavarodottan nott vagy aggocsos

faragasakor kef! alkalmazni.

ket eljaras soran a rnelyitett alap kiItasa utan gondot okoz annak vegleges leti sirnasaga. Egyenes szalu anyagok faa vesok helyes hasznalata elfohate, s6t nagyon szep, sima felUlet keAbban az esetben, ha a szallranyak meg a vesest is megnehezitik,

a rnelyitett felUleten a vagokes vagy kanalas horonyveso nyomainak meghalehet a felUletet szeppe tenni. nd«~ze,Ken kivUI a felUleti hlbak eltilnte-

106. abra, Faragott kalaszmotlvumok (IS.ig)

107. abra. Faragassal hatarolt feliilet, a melyitett alap mintazasa sueolassal (scarnolassal)

118

tesere hasznaljakaz un, sutolat vagy koIyut.

Ez negyszogu vagy kerek kovacsoltvas szerszarn (Iehet vastagabb szog is), amelynek vegebe a minta negativja van bereszelve. Az e szerszammal vegzett rnunkat sutolasnak (stammolasnak) nevezik (107. abra). A nepi farag6 rnunkajahoz keyes rajzeszkozt hasznal, Mondhat6, hogy a fafaragasok nagy szarna korzo es rnerolec nelkul keszul. Ezek olyan rnunkak, amelyek forrnait es aranyait a klffireszelt korvonalak mar rneghatarozzak (108. abra), vagy pedig szabadkezzel, gyakorlott szemmel allapitjak meg a rnereteket, Ez tehat gyakorlat dolga. Az ilyen, erzes szerinti fa rag as soran nagyon erdekes es eleven alkotasok szulethetnek (109. abra),

Egeszen maskepp alakul a munka kiemel-

kedoen dornboru vagy szobraszati munkaknal, amelyek j6 viasz vagy gipszmodell utan keszulnek. Ezeket at kell rnasolnl. Az ehhez szukseges eszkozt pontozogepnek nevezik, bar nem gep, csak egyszeru rnasoloeszkoz.

Aki 'pontozassal kivan foglalkozni, forduljon j61 kepzett szobraszhoz.rakitol a pontozo hasznalata a gyakorlatban megtanulhat6.

A pontoz6gep(tovabbiakban keszillek) ket f6reszb61 all. Az egyik az un. alap, amely a mintan es a faragand6 targyon azonosan elhelyezett pontokhoz kapcsol6dik, a rnasik a rulajdonkeppeni pontozokeszlilek, amely az alapon valtoztathatoan rogzitheto. Az alap fab61 keszult forditott T, amelynek harom, szilard helyzetf csuccsal ellatott karja van. Ebb61 a szaron elhelyezked6nek hossza allithat6,es csucsa 90°-ban lefele hajlik. A pontozokeszulek tobb csukl6val allithat6 karb61 esegy pontozotubcl all, amely szukseg szerint allithat6.

'A pontozokeszillek a legegyszerubb es leg-

120

tt jar azzal, hogya feluletet addlg lefauk. A pontra egy keveset ra k;ell hagyni .,.1 mm-t) a kesobbi tisztnra faragas

pontot kis kereszttel vagy korrel jelolA pontozcgepnek a modeltrol a tombval6 oda-vissza vitelevel a ponto kat kent rnegjeloljtikmindaddig. mig a fo rrnak es aranyok rogzitve nincsenek. Ezt el6munkalatot nagyon gondosan kell eli, mert ha csak egyetlen pontot is Iyteleniil rakunk fel, az ,egesz munka siret veszelyeztethetjuk.

biztosabb segedeszkoz ahhoz, hogy szobrot pontosan a modell szerint a lasztott anyagba faragjunk. A modellt lapra er6sitjiik, amelyen harorn csava litunk be (kettot a talapzaton es fenn, a rnasolando minta leg

. szen). Ez kepezi az azonos pontokat, A varfejek kozepebe eleszcr vasfuroval lyedest kell furni, A pontoz6 alapjat ennek a harem csavarnak a lesztjiik be. Csavar helyett szeg is m leI. A tervezett szoborhoz val6 el6 tornbot szinten falapra erosltjiik, a modellel azonosan, a harorn csavart vagy szeget ugyancsak el Iyezni. Ha a gipsz- vagy egyeb an len egy fontos pontot kivalasztottun el6nyos mindig a legklallobbpontot lasztani -, a tut arra rogzitjiik,es loljiik a pont helyet. Azutan elvesszuk nan a keszilleket es a faragand6 szobor vanyara helyezziik, hogy azon a megfelelo pontot megjelolhessilk.

08. abra. Attort fOlrmak felUletenek "'''I;C'7'tA,,",, elorajzola.s nelkiil

109.abra. Doboz riCiilonbozo nezerekbdl fenlvkleDI~zve. A tf~to diszleese lopatkolast alkoxas elorajzolas vagy mlll£aza" nelkul kesziilt

121

o~

~. 00000

19

3 20

I $- I
I I U')
I I N
I I diszitc5 faragasa minden korban haszeszkozok keszitesevel parosult. Az i peldak mar bizonyitjak, hogy disziellathatjuk a mar meglevc5 faeszkozees butorainkat, ha azok tornor fab61 Itek. De magunk keszlthetunk sokfe-

amit aztan diszithetUnk. A toiakban nehany egyszeruen elkeszithelei rasa kovetkezik.

kiinyvtart6. Merete 100 x 25 x 19

Szerkezete esapos es koldckcsapos. em hosszu 6 db lee 1,6 x 2,5 em keztnne1:sz4~tU. A 19 em szeles es 25 em rnaem vastag) oldallap el?nyosen farag-

rnivel az als6 elen terrneszetes rninta~d az attort esapok vege (3 .. .7 mm-es (110. abra):

piirgetty(Js jatek egy darab

x 5 em rneretf fab61 faraghat6 (111.

, de keszulhet esztergalyozottan is. oldalelek, a koriv altai kepzettrnezd a idealis felUletet kinalnak kareolt faragott csucs kesziteserevA porgetyszinte kivanja a guzsalyszegnek vagy megfelelc5 ekes dlszitmenyt. negy labbal poharak, kavescseszek ~"'vilro""<:,,hr'7 (112. abra). Ez az egysze-

30 x 52 em rneretf talca akkor ad tetkUlsc5 format, ha olyan faanyagot va~

nk hozza, amelynek rajzolata a lapon I. Az eleket erdernes a 8. 10. 61. abranak megfelelc5en disziteni. csapjai kiemelkednek a talca feli.ile-

122

110. libra. Asztali konyvtart6

Cslnald magad!

tebo]. Ezt fel lehet hasznalni a vegek faragasara ugy, hogy 2 ... 3 crn-es elc5allast hagyunk.

TUkiirkeret szarntalan valtozatban keszli 1- het. A 113. abran lathatc keret 45 x 45 em killmeretfi. Legjobb egyenletes szovetfi (hars, avodir stb.) fab61 keszitenl. Mintazata egyszeru, lapos kiernelessel kirnunkalt kor- es negyzetmotlvu mok. A jelenlegi rnlritazat is tovabbfejlesztheto azaltal, hogy rozettakat faragunka kor- es a negyzetfeIUletbe. A keretkotes konnyen elc5allithat6 koldckcsappal. Az egyszeru szerkezet meg szebbe, a keretminta folyarnatosabba tehetc5 azzal, hogy a sarok-osszeepitest 45°-os sarkalassal (Iapoltan vagy esappal stb.) oldjuk meg.

GyUmii/cstcllca. A 114. abran lathato talca farag6-, vaj6- es asztalos-lapolornunkat klvan. A szeldarabok 4 x 4 cm-es, 40 em hosszu fab61 keszulnek. A keresztezc5 (Iapolassal kesztilt) betet 0,7 em vastag es 1,7; ;2; 2,5 es 2,8 em szeles darabokb61 all. Kozepere 5,4 x 5,4 em meretf lapoeska kerii I, a metszeten lathato veglgfuto lemez esapdarabbal beerc5sitve. A lapolas akkor mu-

~

111. libra. Asztali porgettyus jlitt~k

a) lapja es metszete; b) a porgetty(j oldol- es feliilnezete

112. libra. Tlilal6tlilca

123

U')
- - .....
;/f/X/yX//,-/7 '/ '/ '// '/ '7777777 '// 'l'A'//%A
~
4 32 300 /--.

( \

I

I

I

I

I

I

I

125

o [DOD]

o '

o

o o o

o

~ [~.O 1 ~~~_____,

450

oibra. Tiikorkeret

114. oibra. Gyiimolcstoilca

127

szepen, ha az atfutasok valtjak egyrnast, kUlso keret 45°-os sarkalasat koldokkell rneger-Ssitenl. A rajzolt szerszogszaru rmianyag koldokcsap (a), nek tul nagy problernat okoz, ezert ~1",,"pnlt1n sarkonkent ket egyenes koldok-

(b) vagy lemezcsap (c).

Kiizet>kori ruMs/Mao A 115. abran lathato ada g6tikus lapos fa rag assai van di-

abra. Kis lada, A ket nezetben

lada egy kozepkori ruhasladanak mereteben aranyosan kicsinyitett m'f~"f,eleloie. Szerkezete es mintazata a alkalmazott eljarasokkal

Esztetikai erteke mellett azt m~ltajtja. hogy mai haszrralat] targyak is Ke~LI~II""U'" ennek alapjan, hasonlc

Meretei: teljes magassaga

tetovel egyUtt ebbol a labazat

ebbol a tetovastagsag hosszu oldal: labazat hosszu oldal: korpusz hosszu oldal: teto rovid oldal: labazat rovid oldal: korpusz rovid oldal: teto

180 mrn, 70 mrn, 10 mm, 285 rnrn, 265 mm, 277 rnrn, 118 rnrn, 100 rnrn, 115 mm.

A lada elkeszitesehez hars-, javor- vagy diofat valaszthatunk, de keszulhet valamiIyen egzotikus fabol (gabun, avodir stb.) is. Szep sugarrnetszesf tolgyet is feldolgozhatunk. A lada falvastagsaga kb. 10 mm. Szerkezeti osszeepitese fecskefarku fogazassal keszul, A teto zarodhat kis csuklospanttal vagy anelkiil. A rovid oldalt a hosszuoldalhoz kepest kb. 4 mm-rel magasabbra kepezzUk ki, es a ladatetoben kialakitott vajatba a kiallc oldal beleilleszkedik. Ennel a rnegoldasnal nem sziiksegescsuklospantot felszerelni. A dlszites japos faragas, a meIyitett alap sutolassal kikepzett, Tetszes szerint mind a negy oldal megfaraghat6. Fenyezeset sellakpol itu rral vagy matt lakkal ajanlatos elkeszitenl.

129

A diszitett fafeluletek vedelme

A feliiletek kezelese annyiban ter el a butorok sik feliileteinek bevonatait61. hogy a kiernelesere torekszik. E torekvessel nem fer.ossze az un. magas vagy tiikorfenyu feli.iN~t. A matt es a selyemfeny faragasokaf szepen kierneli, kuloncsen akkor, ha a faragott feliilet szinben es fenyben egy arnyalattal elter a rnelyebbcn fekvo reszektol,

Ha hig paccal atvont feliiletet ut61ag megcsiszolunk, akkor ez a hatas mar szinte eros kontrasztot ad. Finom kulonbseg jon letre pI. a viasszal bevont felUletek eseteha a sikreszt selyemfenyessegig dor-

zsoljuk, es a mely reszek mattak maradnak.

A kezlkonyvak boven targyaljak az un. ko rszer ii feluletkezelo anyagokat, ugyrnlne a pacokat, lakkokat es a festekeket [6]. A tovabblakban e konyv celjanak megfeleloen az elrnult fel evszazad fo feliiletkezel'esi anyagait es eljarasait irjuk Ie [7]. Ezek az eljarasok kitunoen megfelelnek a diszitve faragott rnunkak szepitesera, es hazilag is j61 alkalmazhat6k.

E terna targyalasa az anyagra. az anyag elkeszltesere, a felhordas es fenyezes egyrnas utan! sorrendjere, valamint az alkalrnazas ajanlott terilletere terjed ki.

Feluletkezelo anyagok

Lakkok. A XX. szazad elso feleben meg. kiilonboztettek olajlakkokat, gyanta- es politurokat, es nitrocellulozlakkokat. A lakk nem ilI6anyag (gyanta, celluloz-nttrar, szaradoolajok) oldata ilI6 szerves old6anyagokban. A lakkok megszaradva osszefiiggo. fen yes bevonatot (hartyat) ad nak.

olajlakkok reszben flzlkai, reszben kemiai uton szaradnak. A gyanta- es szeszlakkok (rnugyanta-szeszlakkok, politur, nitrolakk) klzarolag fizikai uton szaradnak az 01- doanyag el parolgasa kovetkezteben,

A gyanta- es szeszlakkok gyantatartalma

lenyegesen kisebb, mint az olajlakkoks, igy az olajlakkok 50 ... 80%. a sellakoldatok 2 ... 10% gyantat, a nitrolakkok 10 ... 35% celluloz-nltrator tartalmaznak.

Olajlakkok. Az olajlakkok sok szaradoolajat tartalmaznak. Az olajok mellett fo alkot6- reszeik a gyantak, a szarade anyagok es az old6szerek. Az olajok koziil legfontosabb a lenolaj es a faolaj.

Az olajlakk ugy keszithetd, hogy elobb rnegornlesztlk a gyantakat, majd hozzaadjak a felmelegitett olajat, es a kevereket meg egyszer 280 ... 300 °C-ra hevitik. Ezutan hozzaadjak a szarit6anyagot (szikkati-

131

votjes lehfiles utan az old6szert (ilyen pI. a terpentinolaj, a lakkbenzin).

Az olaj es a gyanta vlszonyahoz kepest megktilonboztetilnk zsiros es sovany lakkokat. A zsiros lakkok gyantaJolaj aranya kb.1:2 vagy ennel tobb, pI. 2:3. A sovany lakkok gyantaJolaj aranya kb. 2: 1.

Mas lakk kell a belsfi es mas a kiilso terben vegzett rnunkara, ill. elhelyezett targyra, Belso mu nkara gyorsan szarado, nagy gyantatartalmu, sovany lakkokat hasznalunk.

A kiilso rnunkara val6 lakkok nagy olajtartalrnu, nehezen szarado, zsiros lakkok. lIyenek pI. a viharlakk, a kocsilakk es a cs6- naklakk. A cs6naklakkok szodaallc lakkok, es sok faolajat tartalmaznak.

Az olajlakkok ugy szaradnak, hogy az oldo es higit6 anyaguk elparolog, es a visszamarad6 gyanta, valamint szaradoolaj-oldat oxidalodik, Az olajlakkokat aszerint, hogy hany 6ra alatt lesznek porszarazak, 4, 4, 8 stb. 6ras lakkoknak nevezik. A sovany lakkok teljes szaradasa is tobb napot vesz igenybe.

Az olajlakkok nagy hatranya, hogy feltetlenii I pormentes helyisegben kell veliik dolgozni. A legtart6sabb feliiletet a lassan szarad6 lakkok adjak, Ha tul sok a lakkban a szar itoanyag, a lakk rnlnesege rossz lesz. Szeszlakkok. A szeszlakkok old6anyaga alkohol, a lakkanyag pedig alkoholban 01d6- d6 termeszetes vagy rnugyanta (pI. sellak, kopalgyanta, kolof6niu m stb.). A szeszlakkok gyantatartal rna 40 ... 50%.

A szeszlakkok elcnye, hogy gyorsan szaradnak, hatranyuk, hogy tul ridegek, es nem adnak tartos feliiletet. Vannak bagyadt spirituszlakkok, amelyeket ugy keszitenek, hogy viaszokat, paraffint es kiilonfele old6szert adnak hozza,

Politurok.A pollturok keyes gyantat tartalmaznak. A fara sok vekony retegben viszsziik fel oketo Polltur keszitesere azok a gyantak alkalmasak, amelyek a fenyezolab-

132

dahoz nem tapadnak. A labdaval nyezes lehetove teszi fenylo felii allitasat; akkor is, ha a politur fel dott anyagot, pI. viaszt tartalrnaz, politurt hornalyossa teszi. A leggyakrabban hasznalt politur a politur, amely spirituszban (denatu szeszben) oldott sellak. A sellak old hasznalt szesznek nem szabad vizet maznia, legalabb 96%-os tomenysegu keillennie. Ha aszesznek nagy a v rna, a lakk hornalyos, esetleg feheres lesz. Az un, gyorspoliturok denaturalt mellett gyorsan ill6 old6- es higltosZE!rpli, tartal maznak (pI. benzint, butanolt). A liturhoz kevert butanol a politur noveli, Matt pollturt ugy allitunk elo, hogy benzol-elegyben oldott. szandara denatu ralt szeszben oldott sellakkal riink. Gyors politurt a kovetkezokeppen £11 tunk elo: 15 resz sellak (2% vrasztarrs mu), 20 resz benzin, 5 resz butanol, 60 denatu ralt szesz. Gyorsan szarado es magas fenyu allithatunk elc, ha denaturalt szeszben dott, kis vlasztartalrnu sellakot n keveriink. Erre csak az alkoholban celluloz-nltrat alkalmas. A sellak es a 16z-n itrat aranya kb. 2: 1.

. Nitrolakkok. A nitrolakkok 12 ... 14% terben oldodo celluloz-nitratot tarta nak, tovabba gyantat, amely novell-a lardanyag-tartal mat, tapadokepesseget, nyezhetoseget. Ezek a gyantak : a sella darnrnargyanta, foleg eszteroldhato tak, mugyantak, lagyitck,

A gyantak hosszabbitjak a szaradasi csokkentlk a lakkreteg szilardsagat, szont olcsobba teszik a lakkot. Ha tul gyanta, akkor a lakk rideg lesz. J61akk tartalmazhat tobb gyantat, mint a eel nitrat 50%-a.

fara kerulo lakkoknak rugalmasiknak lenniok, es ezt a rugalrnassagukat meg kell tartaniok. Ezert adnak hozzajuk lazi-

(puhit6) anyagokat (pI. tr'ikrezil-foszfaricinusolajat stb.).

lvel a j6 old6anyagok dragak, ezert a nitlakkokat higit6anyagokkal annyira higithogy konnyen elporlaszthat6k legye. lIyen higit6anyag a benzol, a toluol, az I-alkohol es foleg a butil-alkohol, celluloz-nitrat old6anyagai az amil-acea butil-acetat, a metll-acetat es az ace-

legjobb, ha azonos parolgasi idejU 01d6- anyagot valasztunk ki. Ha az old6anyag parolog, mint a higit6anyag, a lakkhartyabol klcsapodasok kelet-

keznekes az tonkremegy, Ha a higit6anyag gyorsabban parolog, mint az oldcanyag, akkor j611ehet a hartya attetszo, de nagyon poruses,

Fontos, 'hogy a legnehezebben parolg6 01- de-, ill. higit6anyag oldja mind a cellul6znitratot, mind a gyantat. Ellenkezo esetben a lakk homalyos lesz, es kicsapodasok keletkeznek.

A celluloz-nitrat-lakkok sok gyantat tartalmaznak, azonkiviil olcso higit6- es oldoszereket.

A szines fedolakk (pigmentalt lakkok) szines pigmenteket (festekszemcseket) tartal maznak. A transzparens lakkokat katranyszlnezekekkel (foleg szudanfestekekkel) szinezik.

Befejezo muveletek, Fenyezes

befejezo muveletek soran a feliiletet benatokkal latjuk el. E bevonatok nelkiil a rajza kevesbe jut ervenyre, a feliiletek konnyen piszkol6dnak, es erosen ki vannak teve a feny, a levegc hatasanak, tovabbit erzekenyek kiilso hatasokra, karcolasokra, allati es novenyi kartevokre. Tiizesites. A ttlzesites celja, hogy a feny a fa porusainak rnelyere behatoljon. Foleg a dio-, a mahag6ni- es a paliszanderfat tilzesitik. Tuzesitesre alkalmasak a szaradoolajok es az olajlakkok.

Az asvanyola] (pI. a csiszoloolaj) a felhordas idopontjaban nagyon tuzesit, kesobb azonban az ola] elvandorol, a feliilet sziirke es foltos lesz. Eppen ezert nem is szabad sok csiszoloolajat hasznalnl, olajcsiszolas utan pedig a feliiletet fUreszporral Ie kell dorzsolni. Soklakk es politur felveszi a faban leva asvanyolajat, arnitol a felulet fatyolos lesz, kiiit rajta az olaj. Mivel az oldoanyag utolso reszecskejenek parolgasa lassan mE!gy vegbe, az olaj kiiitese esetleg csak h6napok mulva kovetkezlk be.

Az alap kemenyitese es tomitese. A fa feliiletet fenyezes elctt kernenyitenl es torniteni kell, ez megkonnyfrt a tovabbi feliiletkezelest. A finom porusu fakat be lehet ereszteni vizes oldatokkal (glutinnal, kozeinnel, kernenyltovel), szeszlakkokkal, olajlakkokkal, nitrolakkokkal. Legkevesbe j6 a glutin, mert erosen nedvsziv6, es veszelyezteti a rakeriHo pollturt.. '

A politur sem a legjobb alapozo, mert po Iiturral val6 alapozaskor a fa feliilete erosen megdagad, es a rakovetkezo-tomltes nem lesz j6 minosegu. Legjobbak az eszterekben oldcdo nitrolakkok.

J61 tornitenek a szaradoolajok. A nyers lenola] nem j6, mert nagyon lassan szarad. Legjobb a fozCitt lenola]. Ha a lenolajat terpentinolajjal higitjuk (felolaj], akkor konynyebben behato] a faba, A lenolaj felkenese utan a feliiletet egy napig szaradni hagyjuk. P6rustomites.Durva rostu fak p6rusait nem lehet egyedul folyadekkal kitolteni, mert mind a vizes alapoz6anyagok, mind az ill6 lakkok aranylag. keyes szilard ,anyagot tar-

133

talmaznak. Ennek kovetkezteben a velUk 'hogya bevonat felrakasa elott a felUlet kitoltott p6rusok szaradaskor erosen be- '"jql ki legyen szaradva.

esnek. A'viaszlapra altalaban sellakbevonatot

A szaradoolajok es olajlakkok eleg j61 ki- szUnk tel. Ennek nem szabad vastagnak

toltik a pcrusokat, de ha az igy kezelt felU- nie. A sellakoldatot labdaval szal

letet pollturral, kiilonosen pedig nitrolak- visszUk fel a faragott felUletre finom

kokkal kezeljiik, akkor a porustornites fel- tel.

duzzad. Az ilyen felUlet fenye nem lesz tar- Se/lak- es nitrolakkbevonatok. Az egyik

t6s. regibb bevon6 eljaras a sellakpollturral

Ha a tornites allandosagara es gyorsasagara 16 kezeles. A sellakpoliturok szarad

helyezzUk a sulyt, akkor porustornlto fUgg a viasztartalmukt61. A vraszmero

anyagkent sulypatot, habkoport, tegla- politurok gyorsan szarado, fenylo,

port, agyagot,gipszet, tovabba kernenyi- bevonatot adnak. Egeszen keyes

tot es gyantaport hasznaljunk. Ezek koto- talorn is meglassitja a szaradast,

anyaga tobbnyire szaradoola], spiritusz A sellakok viasztartalma atlag 5 ... 6%.

vagy nitrolakk, ritkabban vizes kotoanya- viasztartalmu sellakok illepedo, szu

gok. politurokat adnak, amelyek kevesbe ha]

A porustomito porb61 (pI. sulypat es hab- mosak ragadasra, de lassan szaradnak,

kopor 1:1 aranyu kevereke) es a koto- ilyen bevonat sokaig puha marad, de

anyagb61 suru olajfestekszerf torneget ke- mas.

verunk, amelyhez meg valamilyen foldfes- Bagyaszt6 (matt) pollturozashoz ki

teket adunk. Nem szabad a pcrustornitot a sellakviasz, de voroses es sarga fakra

tulsagosan vastagra keszlteni. es sotetebb- ros, mert zoldes fatyolt okoz. Vilagos

re kell festeni, mint amilyen a fa. feheritett sellakoldattal kezeljUnk.

Viaszolos. A viaszolast foleg nagy csoede- A szurt, tisztitott viaszmentes vagy

nyu fak, mint pI. a tolgy es a szil bevonasa- keyes viaszt tartalmaz6 politurok t

ra hasznaljuk. Ez a legegyszerubb es legol- es koncentraltan is higan foly6k. Haj

cs6bb bevonat. Vlaszolasra legjobb a ter- sak a ragadasra, de gyorsan szaradnak.

pentinben oldott mehviasz, amelyhez hogy nyes, tiszta, kerneny, rugalmas felU

a felUlet kernenyebb legyen, karnaubavi- adnak,

aszt adunk. A nitrolakk elcnyei: vizallo, ellenall a

Aviaszt be Ie lehet dorzsolni a faba vaszon- zinnek, olajnak, zsirnak, savnak, hig

darabbal, utana borrel kell eldorzsolni, Et- lugoknak, magasabb hornersekletnek,

tol a nagyon faraszto mtivelettol szep lesz a lesz ragad6s, gyorsan szarad, nem

felUlet. Altalaban a viaszoldatot rovidszoru tat]a meg a fa szinenek tonusat. H

ecsettel visszUk tel. Vigyazni kell, hogy a dragabb, nagyobb figyelmet igenyel a

viasz sehol se halmozcdjek fel. val6 munka, .gyulekony, gozei robbane

Ha a felUlet rnegszaradt, ronggyal vagy 16- nyak.

szerrel atdorzsoljiik, ami altai gyonge Az old6anyagok eros parolgasa

fenyt kap. Ha plUssel dorzsoljiik, a bevonat teben a kornyezet lehtil, a levego

selyernfenyf lesz. nedvessege no, esetleg a harrnatpont

A viasszal bevont felUletek vizfoltokra, ujj- jut, esa levegobol kivalo viz a lakkba

lenyomatokra erzekenyek, ezerr at szok- rUI. A nitrolakkok a vizre nagyon e

tuk huzni vekony bevonattal, ami egyuttal nyek, att61 fatyolosak lesznek.

a por ellen is j6 vedelrnet nyujt. Fontos, Amig a sellakpolltur rugalrnassagat

kig is megtartja, addig a celluI6z-nitbevonat ldovel (ha teljesen kiszarad) ries torekeny lesz.

'Rn'1Va!~zt(JS (a felWeti feny tompitosa). Legbagyaszt6 eljaras az un, dora tornltetlen felUletnek sellakpolirral val6 bedorzsolese. Erre a celra viasz-

rnu sellak alkalmas. Az asztalos 1 :10 oldatot all it elo, gyakran leontott . politurmaradekot hasznal, amelynek a vi.."LdfLd,ma nagyobb. Egyenletesebb a bal!Yil:SLLU~,ulitur, ha a folyadekot vizfUrdo- 60 °C-ra felmelegitjUk, mert igy old6- a sellakviasz.

bagyasztoanyagor nyerUnk, ha a politurhoz mehviasztvszaradoolajokat es kis mennyisegben asvanyolajat keverUnk. inthogya politurban levo alkohol a viaszt

oldja.igcndoskodnunk kell a viasz elo-

zetes feloldasarol, Az oldas melegen, terinben vagy benzol ban vegezheto, sellak rnllyensege szerint megkulonboztetUnk szoke es feher bagyasztot. A feher bagyaszt6t nagy viasztartalrnu (10%), hal,.' vanyitott sellakb61 keszitlk.

J6 bagyaszto a kovetkezo keverek : 2 resz in, 3 resz paraffin, 5 resz nagy viasz-

tartalrnu sellak, 10 resz alkohol, 5 resz sza- 1 resz amil-acetat vagy eter, Ezeket vlzflirdoben osszefozzuk, utana ron-

gyon atszurjUk. "

Legjobbak a kornblnalt sellak-celluI6znitrat kornbinacioju bagyasztok. EZE;k eldnye, hogygyorsan szaradnak, nem durvitjak a feluletet, kernenyek, vizallok.

A bagyaszt6kat ajanlatos eloszor ecsettel szaliranyban folkenni, majd a felUlet szaradasa es finom (400-500-as) uvegpapirral val6 megcsiszolasa utan tovabbi retegeket folvlnnl, J6, ha a bagyasztot

3035 °C-os, vlzftirdobetesszuk, mert ig)l a benne levo viaszok oldott allapotban rnaradnak.

Fenyezes. A fenyezes (politurozas) celja a fat olyan kerneny, egyenletes, iivegszerti

134

bevonattal ellatni, amely a fa szinet es strukturajat nem fedi el.

Valamely felUlet fenye annal nagyobb, rninel job ban visszaveri a raeso fenyt, J6 fenyt akkor nyerilnk, ha a felUlet maga is sima, es a felUlet osszes p6rusa tomitve van.

Ha csak csiszoljuk a fat, akkor az tobbe-kevesbe tompa fenyu lesz. A fa fenye fokoz6- dik, ha a p6rusokat kitoltjiik.

A fenyezes sikere att61 fUgg, hogy az alap valtozatlan marad-e. Mivel a fa es az enyv dolgozik, es minthogy a mozgas a butor kUlonbozo helyein kulonbozo rnerteku, azert ugysz61van lehetetlen olyan felUletet eloallitanl, amelynek bevonata tart6san fenyes marad.

Praktikus szempontb61 a bagyadt es viaszos felUletek megfeleldbbek, mint a fenyesek. A bagyasztas melegebb, es job ban megtartja, sot kiemeli a fa strukturajat, mint a fenyezes. Egeszen kis karcolasok, amelyek a gyakorlatban nem kertilhetok el, fenyezett felUleten csunyan hatnak es nehezen tavollthatok el.

J61 fenyezett butort valogatott anyagb61, nagy gonddal es hosszu kozbenso szaritasokkal lehet csak eloallttani. A fenyezohelyisegnek tisztanak, pormentesnek es legalabb 18 ... 20 °C homersekletfinek kell lenni. l.abdaval valofenyezeskor tobb darabot kell egyszerre fenyezni azert, hogy a labdaval val6 vegigjaras utan az egyes darabok rninel hosszabb ideig szaradhassanak, Fenyezett felUleteket eloalllthatunk:

- ill6 lakkokkal, labdaval (sellakkal, nitrolakkal) ;

- olajos lakkok ecsettel valofelkenese-

vel;

- lakkpolirozassal, ecsettel es labdaval:

- fuv6 lakkozassal (nitrolakkokkal).

Fenyezes sellakpoliturral. A sellakpolitu rral val6 fenyezes menete:

a) elozetes kezeles es cslszolas:

b) pcrustomites:

135

c) alapozas:

d) fedes:

e) keszre fenyezes:

f) felfenyezes,

c): ElOzetes kezeles es csrszolds. Miutan a feliiletet letisztitottuk, csiszoltuk, es a fat pacolni akarjuk, akkor elopacolunk, Ha a pac teljesen rnegszaradt, finom csiszol6papirral szaliranyban konnyeden csiszoljuk, utana kikefeljilk a port a p6rusokb61. Ezutan suru politurral vagy hig cellul6zlakkal bevonjuk az alapot. Ennek cel]a az, hogy a fa olajozaskor ne vegyen fel tul sok olajat, ami kesobb kiiithet. A politurral va- 16 behuzassal a fat isrnet feldurvitjuk, azert azt ujra csiszolni kell.

E celbol afeliiletet asvanyolajjal vagy csiszol6olajjal beolajozzuk, majd finom iivegpapirral esparafatornbbel j61 atcsiszoljuk. A felesleges olajat a feliiletre sz6rt finom ffireszporral ledorzsoljilk, vegill ronggyal minden piszkot eltavolitunk.

Regi es j61 bevalt m6dszer a feliiletet finom habkoporral es tiszta lenolajjal csiszolni. fgy nemcsak egyenletes, sima feliiletet nyeriink, hanem egyuttal megtoltjiik a fa meg nyilt p6rusait a poltturbol, olajb61 es falisztbol keletkezo rnasszaval. Utana szaraz ronggyal letoroljiik, majd spiritusszal es habkoporral itatott ronggyal j61 bedorzsoljilk, hogy a feluletrol a csiszolatpiszkot eltavol itsu k.

b) P6rustomites. A legegyszertlbb a habkoporral es spiritusszal val6 pcrustornltes. Ennek hatranya, hogy a habkopor ldovel kifeheredik. Sokkal jobbak az olajos vagy a celluloz-nitrat-lakkot tartalmaz6 porustornito anyagok.

A kesz porustornitot faspatulyaval vagy durva vaszondarabbal a szallranyra merelegesen dorzsoljilk bele a faba. A bedorzsoles utari egy darabig hagyjuk behuzodnl, majd a fadarabot durva zsakvaszonnal koriilveve, a folosleget letoroljiik.

136

Fontos a letorles kello idopontja. Ha koran toroljiik Ie, akkor a p6rusok behuzcdnak, ha tul sokaig varunk, a

to a feliiletre szarad, es nehezen tavol

t6 el. Kulonosen a gyorsan szarado lcz-nltrar porustornitokkel kell A p6rustomites utan a fat szaradn juk, s ha azutan azt vessziik eszre, p6rusok behuzcdtak, a tornitest meg ismetelni. c) Alapozas. A legjobb ala pot cellul6z-n rat-lakkal vagy celluloz-nitrat-sella turral val6 beeresztessel es utana I£nv<>,'''~. zo labdaval val6 alapozassal nyerjiik. Ha sellakpoliturral alapozunk, akkor toleg viaszmentes, higitott sellakpol hasznaljunk, Eros politur tisztatalan, szil

ke feliiletet ad. Alapozashoz durva b61 keszult pollturozolabdat hasznal]u

A labda belseje gyapju vagy gyapot. A da nagysaga a feliilet nagysagahoz igazod

A labda a politurt a ra gyakorolt nyc nagysaga szerint adja Ie. Az old6anyag parolog, es a feliileten nagyon lakkhartya keletkezik. A labdaval ujra ujra vegigrnenve ugyanazon a felUleten, ujonnan felvitt politur az alatta levot es vele egyseges reteget alkot, A politu reteg tehat lassan epiil fel. A labda ala finom habkoport sz6run amely a feluletre csiszol6an hat. A .... ,,'''C".,,-, zett faliszt, habko es sellak kevereket bedolgozzu k a p6rusokba. A habkooorrvaszonzacskeban tartju k. Eloszor majdnem tiszta spiritusszal (m den.olaj nelkiil, nagyon keyes hab hozzaadasaval) elobb gyenge, rnajd m erosebb nyomassal, ives rnozgassal al zunk mindaddig, amig teljesen sima felii nem keletkezik, es vekony sellakreteset: visziink fel. A finom lakkretegre csak

kor szabad ujbel rarnenni, ha az mar kernenyedett. Habkovet azert adunk hozza, hogy egyreszt az esetleges szabalytalan politu

Ihalmoz6dasokat kiegyenlltsiik, rnasreszt

, keletkezett csiszolattal a fa meg nyilt haes p6rusait kitoltsuk,

int az alapozas elorehaladt, a kor alaku irnC)zgasolK mindig nehezebbek lesznek, eknehany csopp olajat adhatunk a labda fgy a feliileten felhOk keletkeznek, es a t;"wE''ZQlabda konnyebben csuszik.

meg nehany, politurral es splritusztoltott labdaval atdorzsoljuk a feliile- i mindaddig, arnig sima, fenylo nem lesz.

Ennel a felvitelnel nagy elovlgyazatra van

kseg, mert ha a labda nagyon nedves, nyen felszakad a vekony sellakhar tya. tul szaraz a labda, akkor nem keriil mi lakk a feliiletre, es azt ossze is karmolhatjuk.

Nem szabad tul sok habkoport sz6rni a feliiletre. Ez lerak6dik, elfedi a fa rajzat es az Ie kell mosni. A bajok gyakran csak kesobben mutatkoznak feheres vagy sziirke foltok alakjaban.

Ha mar a feliileten korrnyeden osszefuto felhOk keletkeznek, azt spiritusszal itatott ronggyal, keyes habkopor hozzaadasaval letoroljUk, hogy vele az olajat lehuzzuk. Ezutan a feliiletet legalabb 12 oralg szaradni hagyjuk.

d) Fedes. Amint a feliilet az alapozas utan j61 rnegszaradt, port61, piszokt61 megtisztitjuk, es olajjal, habkoporral megcsiszoljuk.Most flnorn habkopcrt es nehany csepp csiszol6olajat sz6runk a feliiletre, es kor alaku rnozgassal minden, az utanszaradas utan keletkezett egyenetlenseget lecsiszolunk r6la. Ezutan a felUletet ronggyal letoroljuk.

Az elso labdat csak spiritusszal toltjilk meg, hogy a legfelso reteget kisse megpuhitsuk, es az osszeragadjon az als6 politurreteggel,

Fedeskor sellakot kell a mar zart feliiletre felvinni. Evegett fokozatosan kevesbe higltott politurral dolgozunk, kozben adhatu nk keyes olajat is hozza. A fedeshez hasz-

nalt labda kozepes flnornsagu anyagb61 keszuljon.

A politurozast ugy kell vegeznl, hogy ugyanazt a helyet mindig csak egy bizonyos ido elteltevel dorzsoljuk isrnet at. Minden helyre egyenletesen, egyenlo mennyiseget kell felvinni. Kulonosen a szelekre es a sarkokra kell vlgyazni.

Fenyezoolajat hasznaljunk, hogy a politur felszakadasat elkeriiljiik. Ezt celszeru a labdara adni. Az olaj elterjed a feliileten, es azt elszigeteli a labdatol, a labda ezaltal konnyebben fut.

Ha tul finomra valasztjuk a labda vasznat, az hamar eltornodik, kifenyesedlk. Kiilonosen akkor tornodik el, ha tul eros pollturral dolgoztunk. Ekkor kulonosen fennall a felszakadas veszelye. A felszakadt feliiletet szaritani kell, majd at kell csiszolni. Az utolso labdat szarazra kell kidolgozni. Legjobb a feliilet, ha hosszu szaradasi sziinetekkel tobbszor, de mindig csak rovid ideig fediink. Fedes utan a felUletet legalabb 12 6raig szaradni hagyjuk, csak utana fenyezziik tovabb,

e) Keszre fenyezes. Kello szaradas utan a feliiletet letisztitjuk. A puha, mosott vaszonb61 vagy kotott pamutanyagb61 keszitett labdat megtoltjiik spiritusszal vagy egeszen hig politurral, es ezzel vegigmegyUnk a feluleten. Ezutan hig politurral es csak keyes olajjal politurozunk. Addig politurozunk, amig a labda szaraz nem lesz;a nyomast mindig jobban csokkentjuk, vegul csak spiritusszal dolgozunk, amig lathato olajnyom nelkiili, tiszta feliiletet nyeriink. A keszre politurozassal a fenyezes tulajdonkeppen mar befejezodott, csak el kell vonni a politurozashoz hasznalt olajat.

f) Felfenyezes. Szaradas utan a felUletet portcl, piszokt61 megtisztftjuk. Ezutan egy friss labdat rnegtoltunk spiritusszal es benzoeoldattal, es ezzel konnyen tovabb fenyezUnk. A benzoeoldat felhuzza az olajat a felUletre.

137

Kezdetben meg nehany esepp fenyezoolajat lehet hasznalni, mig a labdat j61 bedolgozzuk. Fokozatos szarazon val6 dorzsoles utan a labda felhuzza a felUletre az olajat, amely azon kekesen fenylik.

Ezutan a labda huzatat ujra csereljuk, es erre polirvizet ontunk, amellyel az olajat a felUletrc51 lepolirozzuk. A polirviz: finom trlpclffcld, viz, timsooldat es keyes zsirold6 szer kevereke, Hasznalat elc5tt j61 fel kell razni. Osszetetele : 800 g viz + 50 g kensav + 20 g finom tr'ipolifold + 80 g karnforola] + 25 g terpentinolaj.

F~' lehet fenyeznl kensavval es becsi rneszszel is. E celbel t 0 ... 15%-os kensavval a fee IUletet ledorzsoljilk, amitc51 szlirkes kenee kepzcdlk rajta. Erre becsi meszet sz6runk, es a meg nedves felUletet labdaval ledorzsoljiik.

Bagyadt fenyezest [zar't p6rusokkal) a kovetkezokeppen allitunkelo: a porustornitett, alapozott es egyszer vagy ketszer fedett felUletrc51 az olajat lehuzzuk. Szaradas utan terpentinolajjal itatott ronggyal behuzzuk, es utana habkc5porral besz6rjuk. Ezutan a fat puha kefevel es habkc5porral szaliranyban kefeljilk, majd gyapjuronggyal bedorzsoljuk. Kefeleskor az eles habkoszerncsek a politurreteget felmetszik, ezaltal a felUlet bagyadt lesz.

Regi fafeluletek felfenyezese. EIc5szor is minden benyomott reszt fel kell gc5zolni. E celbol a benyomott reszre nedves rongyot teszUnk, erre pedig felmelegitett vasat szoritunk. Ezutan a hianyz6 es laza furnerdarabokat p6toljuk es felenyvezzUk, a fenyezest akadalyozo reszeket eltavolitju k. Ha a felUlet fenye meg eleg j6 allapotban van, akkor most esiszolunk, espedig ugy, hogy a felUletet olajjal bedorzsoljuk, habk6port sz6runk ra, es parafaval vagy fllcdarabbal csiszoljuk. Le kell esiszolni a sok even at rarak6dott port, mindaddig, mig a tiszta felUlet ismet elc5tunik.

Az alapreteget lehetc5leg meg kell tartani.

138

A esiszolatot ronggyal es fUreszporral volitjuk, ha a ferulet esetleg nedves, Szarit,'<i~llili [uk, utana polirozzuk. EIc5szor a felUletet tiszta spirltusszal . habkc5porral j61 atdolgozzuk, Ezutan g ge pollturral tovabb fenyezzuk. A fenyezeskor ajanlatos a pollturhoz anyagot adni (pI. sarkanyvert, fukszint), hogy tUzesebb es elenkebb legyen. Ha a felUlet erc5sen serult, az egesz bevona_ tot Ie kell huzni, es a butort ujra kell fenyezni. Ha a szin tonusat fenyezes kozben akarjuk valtoztatni, akkor a politurt meg kell festeni alkoholban oldodo katranyfestekkel; A vegsc5 lefedest okvetlenUI festetlen poli~ tu rral kell vegezn i. Jobb halvanyan festeni a politurt, es tobb, szor athuzni vele a felilletet, igynem lesz

.. csikos. A politur festeseriek hatranya, h napfeny hatasara hamar kifakul. Feketere fenyezett felUI'etet ugy keszl, tUnk, hogyazt feketere pacoljuk, majd feketere festett pollturral alapozzuk es fed .. jUk. Lakkfenyezo eljaras. Ez tulajdonkeppan

,.. a lakkozas es pollturozas kornblnalasa. Ket reszbol all, a lakkal val6 alapozasbol esa politurral val6 klfenyezesbol. A lakkalap lehet olajlakk, tobbnyire azonban celluloz-nltrat-lakk, amelyet ecsettet vagy sz6rva viszUnk fel. A politur sellak vagy kornblnalt sellak-e-celluloz-nttrat litur, es ezt labdaval visszUk fel. Olajlakk esak akkor lehet rafenyezni, ha az ~n'If:H'V' A lakkfenyezo eljaras menete a kovetkezo:

1. porustcmites:

2. cslszolas ; 3.lakkozas; 4. csiszolas ; 5.fenyezes labdaval: 6. kifenyezes.

A p6rusokat olajos vagy eellul6z-nitrat rustomitc5kkel tomitjUk, utana

Ijuk. A nitrolakkot a szokasos medon k. Altalaban 2...3 reteget visziink fel, ',!lI'02~Oen mindig szaritunk.

csettel is fel lehet vinni a nitrolakkot, ha az alaesony hornersekleten oldoanyagon kivUI nagyobb rnennylsegf magasabb mersekleten parolg6 oldoanyagot (pI. etil-alkoholt) is tartalmaz.

A n itrolakkot szeles, hosszu hajeesettel egyenletesen, gyorsan visszUk tel. Eloszlatasra (mint az olajlakkoknal) nagyobb felUleteken mar nemigen jut idc5. Ha a felUleten ecsetvonasok mutatkoznak, akkor azt it6val gyorsan athuzzuk, Az ecsettel va- 16 nitrolakkozas elc5nye, hogy nem igenyel berendezest, eslenyegesen kevesebb lakk kell hozza, mint a fuvashoz.

A lakkreteget csiszolhatjuk szarazon es nedvesen. A szaraz csiszolas elc5nye, hogy a felUlet utana rogton tovabb rnunkalhato ; hatranya, hogy a esiszol6papir hamar teleragad, es a felUletet ekkor konnyen megsertl. Eppen ezert tobbnyire nedvesen csiunk, vizall6 papirral.

Csiszolhatunk vizzel, olajjal, lakkbenzinnel, petr61eu mmal. A viz a legkevesbe j6, mert a lakkretegen keresztiil behatol a faba,

A labdaval val6 fenyezesre hasznalhatunk gyorspcllturt, amely sellakon kivUI alkoholban oldcdo celluloz-nitrat-lakkct is tartalmaz. Klfenyezesre legjobb a benzoepolinrr.

Politurlakk. Az olyan felUleteket, amelyeket labdaval nem tudunk fenyeznl, politu rlakkal fenyezzuk. Ezt hasznaljuk akkor, ha valamilyen okb61 vastagabb bevonatot akarunk felvinni a fara,

A pollturlakk viaszmentes lakk, amelynek osszetetele pI.: kb. 21 r esz vilagos manillakopal + 12 resz halvanyitott sellak + 0,3 resz lenolajfirnisz + 66 resz denaturalt szesz.

A politurlakkot puha eesettel visszUk fel. A lakkozott felUletet szaradas utan olajban

elkevercirrlpollfolddel esiszoljuk, vegUI polirvizzel felfenyezzuk, Jobb, ha egyrnas utan ket lakkreteget viszUnk fel, es kozben habkc5porral csiszol u n k.

Fuv6lakkozcls. A nitrolakkokat altalaban elporlasztva visszUk fel a felUletre. A porlasztoberendezes kompresszorb61, levegc5- tisztit6b61, pisztolyb61 es a hozzatartczo gu micsc5bc51 all. A fuv6 lakkoz6 berendezeshez tartozik meg a fuvokabln, amelyben a lakkozand6 targyat felallitjuk, es ahonnan a keletkezett oldoszer- es higit6gc5zoket elszivjuk.

A kompresszor a levegc5t szurc5n keresztUI szivja, es osszenyomja a 4, .. 5 MPa-ra. Legjobban a dugattyus kompresszorok valtak be. A kivant nyornast nyomasszabalyozo szeleppel allithatjuk be, ugyhogy a kompresszor semmi felUgyeletet sem igenyel,

A kompresszorok olajozasa automatikus. A kompresszor felallitasakor arra kell vigyazn}, hogy ne szivjon hideg levegc5t.

A levegc5 a kompresszorb61 a legtlsztttoba jut, ebben a viz, olaj es mas tisztatlansagok leUlepednek. Ezeket ldonkent a legtisztit6 feneken levc5 esapon ker esztul Ie kell engedni. A legtisztitcban levc5 gyapotbetetet hosszabb. hasznalat utan ki kell cserelnl, A levegc5 nyornasat az elporlasztand6 lakk higfolyossaga szerint allitjuk be, rninel vastagabb a lakk, annal nagyobb nyornas sztikseges, Altalaban 2 ... 3 MPa-lal dolgozunk. Sz6r6gitt es suru zornanclakk elporlasztasahoz 3 ... 4 MPa szukseges.

A kompresszor altai termelt sur ltett levegc5t gumicsovon keresztiil vezetjUk a plsztolyba. A pisztoly reszei: a porlasztcfuvoka, a szelep es a lakktartaly. Minden pisztollyal kerek es lapos sugarban isfujhatunk. A ketfajta sugar fuvokacsere nelkiil beallithatc. Kisebb targyakat kerek, nagyobb felUleteket lapos sugarral fujunk.

A fuv6ka nagysaga a felUlet nagysagahoz es a lakk surusegehez igazodik; 0,8 ... 6 mm atmerc5ju (tobbnyire 1,5 ... 2,5 mm atmerc5-

139

jG). Nagy feliiletek befujasahoz es suru lakk eseten szeles fuvokat hasznaljunk,

- Hasznalat utan a pisztolyt erre a celra alkalmas tlsztitcfolyadekkal, ennek hifmyaban, higit6val tobbszor at kell oblitenl. Fontos a fuvohelylseg helyes homersekleteo Lehetoleg melegnek es szaraznak kell lennie (18 ... 20 0q. Ha a levego nedves, akkor a lakkhoz nehany szazalek magasforraspontu old6anyagot kell adni.

Mivel a lakk gyorsan forr6 old6anyagai hamar el parolognak, eros leh ules kovetkezik, amelyet meg novel a sGritett levego kiterjedese kovetkezteben val6 lehiiles is. A helyiseg homerseklete ezaltal csokken, A hornersekletet csokkenti az elszlvas is, mert kiviszi a meleg levego egy reszet es helyette friss levego ararnlik be.

Elszivasra feltetlenul szukseg van, mert egyreszr az old6szerek es a hlgltogozei nagyon egeszsegtelenek, rnasreszt a levegevel robban6 kevereket alkotnak. Fuv6 lakkoz6 helyisegben nem lehet nyilt lang, el kell kerUlni tovabba minden szikrazast is, ezert a kapcsol6t es a villamosmotort - amennyiben az egyenararnu - a lakkozohelylsegen kiviil kell felallitani,

A fuv6 lakkoz6 helyiseg fUtesere kalyhafutes nem alkalmas, mert egyreszt veszelyes, masr'eszt az elsziv6 lehetetlenne teszi a kalyha rnukodeset.

Vastagabb lakkreteget nem tudunk egy fuvasra felvinni, hanem Iegalabb 2 ... 3 retegben vigyUk azt tel. Celszerf alapnak mas lakkot hasznalnl, mint fedolakknak.

Az alaplakknak olyannak kell lennie, hogy j61 tapadjon es tornitsen, a fedolakk pedig j61 ellenallo fed est adjon. A fedolakk ezert kevesebb gyantat es tobb celluloz-nitratot tartalmaz. Altalaban csak egyfele lakkot hasznalnak alapnak es fedonek, de a jobb tapadas erdekeben alapozaskor higitjak. Mindig az elszlvclevego iranyaban kelldolgozni, killonben a lakk-kod a mar befuvott feluletr eszre leUlepedik, arnitol az durva,

140

bagyadt fenyG vagy CSiKOS lesz. A p a'munkadarabt6115 ... 25 cm-re tartsuk, fUgg a fuvokatol, levegonyomast61 es lakksGrusegtol. Ha a lakk durvan fel, akkor a pisztoly tavolsaga tul nagy vo

ha elfutasra es hullarnkepzesre ha] akkor a tavolsag tul kicsi volt. Ha a felUlet narancshejszerIi, ennek a vetkezo okai lehetnek: tul nagy a nv,,,,,,:',, , tul suru a lakk, a pisztolyt tul hosszu tartottu k egy helyre. A felUlet sagat hig lakk rafujasaval tUntethetjUk

A legjobb bevonatot ugy nyerjUk, ha a gitott lakkot ti::ibbszi::ir visszUk fel, es

ben elegendo szaritasi szUnetet ta Kisebb igenyek eseten csak egyszer

vu nk, de akkor legalabb keresztben is.

Az elso lakkreteg szaritasa utan a du egyenetlensegeket szinelopengevel zuk, utana csiszolunk. Ha javitas szil azt most vegezzilk kis ecsettel, eros h tassal, Fuv6 zomdncozcs. Ha a fafelUletet at tetszo zornanclakkal akarjuk befujni, azt eloszor j61 tapad6 festekkel kell al ni. Ezt rendesen ecsettel visszUk fel. munka tovabbi menete a kovetkezo ;

fujasara vonatkoznak. Faragott, diszitett felUleteket is kezelhetUnk fuv6 lakkozasde itt ertelernszeruen a felUlethez alkalmazkod6 eljarast kell keresni. A kereskedelemben mar kaphat6k olyan kis meretG lakksz6r6 (festekszere) berendezesek,

1. gltteles spatulyaval:

2. csiszolas ;

3. sz6r6 gltteles ;

4. csiszolas ;

5. zornanclakkozas:

6. kifenyezes,

Fuv6 zornancozaskor egy lakkreteg al ban nem elegendo, mert nem fed kello pen. 2 ... 3 zornancreteget kell felvinni,

az egyes reteg ek kozott, csiszolni kell 16 papirral.

Ha az utols6 zornancreteg is rnegszarad, azt megcsiszoltuk, akkor eloszor pol pasztaval, majd polirvizzel klfenyezzu Szokas a klfenyezes helyett szintelen lak reteggel atfujni a felUletet. -

Az elmondottak foleg nagy sik felUletek

amely~k hasznalata megkonnylti az anyagfelhordas rnuveletet. Felhivjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szellozesrol, elszivasrol, a friss levego potlasaro! es foleg a tuzvedelernrdl es az elektromos erintesvedelemrol nem szabad megfeledkezni!

141

rodalornjegyzek

[1] Malonyai Dezs»: A magyar nep rntiveszete Budapest. 1907-1922. I. .. V.

[2] Gaul Karoly: Hazank hazl faipara Budapest. Orszagos Erdeszeti Egyesiilet. 1902.

'[3] Lyka Karoly: A kepzormlveszetek torteneti es technikai fejlodese Budapest. Athenae-

um Irodalmi es Nyomdai 'Rt .• 1909.

[4] Magyar Neprajzl Lexikon Budapest. Corvina, 1980. III. kotet

Cs. Sebestyen Karoly: A magyar paraszthaz padja Nepiink es nyelviink IX. 1937. [6] Czagany Lajos: Butorasztalos es diszito munkak Budapest. Muszaki Konyvkiado, 1979. Kirchmayer Odon: Fatechnol6gia I. kotet Budapest. Felsc5ipar iskolai jegyzet. 1941.