Professional Documents
Culture Documents
A dallamszerkezet
105
i-4 r r r C j Ij > l JJ l rJHl
r
FELADATOK
A hangterjedelem (ambitus)
P;irlando, r u b a t o _
szív - bő!
s J
sze - ret,
^
106
V ^ 1 J> j
Én Is - te - nem védd ki a szí - vc - mct.
—fi
H
I
-í
T 11 •f — * II
107
A népdalban a finális egyszersmind a dallam legmélyebb hangja, tehát a teljes
kis decima ambitus a záróhang lelett van.
Valamely népdal hangterjedelméről hű képet csak akkor kapunk, ha a
legmélyebb és a legmagasabb hangot a finális magasságához viszonyítjuk.
A dallamok különböző hangmagasságát számokkal jelöljük. A finális 1, a nála
magasabb hangokat arab számjegyek, a mélyebbeket római számjegyek mu
tatják. A záróharifcíhoz mért különböző intervallumokat a mixolíd skála hang
jaihoz hasonlítjuk.
Nemzetközi megegyezés szerint ui. a néj>dalokat tudományos kiadvá
nyokban egyvonalas g záróhangra transzponáljuk. A g-m végződő törzshangos
skála pc<líg a mixolíd.
0 1 11 111 IV V VI VII I _ n ~ ° -
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Kromatikus hangközök
108
bő prímek
lefelé felfelé
i
A kromatikus fordulat haladhat felfelé is, lefelé is. A bő prím hangköz
megfordítása a szűk vagy szűkített oktáv (sz8).
b I + sz8 18
3^ X 1
A Dankó-nóta utolsó sorában dó —szi kvartugrás van. Ez kisebb, mint
a tiszta kvart, szűk vagy szűkített i-mr/nak (sz4) nevezzük.
gisz.
cisz
fisz
b.
esz
ász,
109
A szűk kvart hangközmegfordítása a bő vagy bővíteti kvint (b5).
£5
A bő^ szekund hangközmegfordítása a azui vagy szűkített szeptim (sz7).
b2 sz7 • , tS
1= i
A nótában a d felett kis szekundnyira is van hang (esz) s az oktávval
x
b6 nagy szexiek
b6 • sz3 t8
3^=
FELADATOK
110
3. Képezzünk a tőrzahangos tiszta kvartokból szűk kvartokat
a) mély hangjuk felemelésével;
b) magas hangjuk leszállításával!
4. írjuk fel az olŐzŐ feladat szűk kvartjainak hangközmegfordításait!
6. írjuk fel az eddig tanult háromféle kvart hangközt d közös hangról felfelé is p
lefelé is!
6. Alkossunk a törzshangos nagy szekundokból bő szekundokat úgy, hogy
a) magas hangjukat kereszttel;
b) mély hangjukat bével módosítsuk!
7. Alkossunk bő szekundokat a törzshangos kis szekundokból mindkét alkotó
részük megfelelő módosításával!
8. írjuk fel az előző feladatok bó szekundjainak hangközmegfordításait!
9. írjuk fel az eddig tanult háromféle szekundot </ közös hangtól felfelé is, le
felé is!
10. Alkossunk bó szexteket a törzshangos nagy szextekböl:
a) magas hangjuk felemelésével;
b) mély hangjuk leszállításával!
11- Alkossunk bó szexteket a törz&hangos kis szextekból mindkét alkotórészük
megfelelő módosításával!
12. írjuk fel az előző feladatok bő szoxtjoinek hangközmegfordításait!
//angterjedelem-t ipusok
Parlando
dó
111
^ J Ij J u J 1 J
J Ij J Ij J II
Ha az e - nyim vol - nál, Kü - lön - bet nyi - Ion - nál.
Az ambitus képlete 1 8.
A plagális hangterjedelem szinte körülöleli a záróhangot.
ir !
Szá raz
F ia Ji
föld,
\hármas je - J
JJ
ke
u J- i
nem áll - j a ,
Szép a
m
ba - bám, Be - ne - de - ken,
n i r
sej,
r
haj, nincs pár - ja.
Az ambitus képlete V - 5 .
A másfél oktávot vagy annál többet is bejáró dallamok nagy hangter
jedelmünk.
I i J J J J-J iJ . j J J .
Kint a fa - hi szé - lén kék né - fe - lejcs nyi - lik.
? r r l t l í lg * r
Lé - sze - dSm, lő-szé - dém, a - kár - meny - nyi
J
u
nyí - lik;
112
Téves plagálisnak nevezni azokat a szó- és mi-végű dallamokat, amelyek
ben a zárófordulat leugró kvart, még akkor is, ha a népdalban a dó, illetve a
lá hang igen jelentős. A hangterjedelmet ui. a szó, illetve mi záróhanghoz
viszonyítjuk, nem pedig a dallamban levő dó-hoz, illetve lá-hoz.
A dallamok ambitusa a legtöbb esetben nem mutatja mereven az auten
tikus, illetve plagális határt. Bár a magyar népdalokra az autentikus dallam
járás jellemző, sok népdalunk a záróhang alá is hajlik. Egy FiMr-gyűjtötte
erdélyi regösének IV-ig is alászáll:
n \)i n
1.
h m j-j
Por-ka ha - vak e - se - dez-nek, de hó re - me, ró - ma.
4 n n
i 1 1
.i j uJ J i'j P
Nyu - lak, ró - kák ját-sza- doz-nak, de hó re-me, ró - ma.
0 42 194 — Zeneelmélet I.
113
FELADATOK
A sorvégzők (kádenciát)
Poco rubato
114
Nemcsak tc vagy el - ha - gyott vi - Iá gon!
4 rrm
A jó Is - fen még
r
is gon - dot vi - sel rám!
\ r r p
fúj - ja a szél,
J M
Lá - tod ba-bám,
i-
J
hogy menyasszony
i^P^
let - tél!
Az idézett népdal A A 3
A\ A szerkezetű.
Ez a típus valószínűleg a szlovák népdalok hatására alakult ki a magyar
népzenében. A háromsoros népdalok többségében az első sor végén találjuk
a fő cezúrát, de lehet fő cezúra a második sor után is.
8*
115
Pi-ros al-ma l e - c - sett a sár- ba, Ki fel - ve-szi.
V J
Hj J «II
nemve-szi hi - á - ba; Ki fel - ve-szi, nem ve - szi hi - á - ba.
Rubato
116
i 1
1
—*— H .h J h i i ;—?—TI
I 1 ,
J
rész - tét • tél.
e
Jaj
— " ^—~j—ú—
de még is fá/
—1 4
iám.
Poco parlando
m n
Jöj-jön ha-za,
1 J J J
é - des-a - nyám, mertbe-teg az é-des-a - pám!
Tempó giusto
Vár' lá - nyom
m megy ki - csit, hadd tán - col - jak
, J J J J m J m J 1 ij==pgi
egy-gyei- ket- tőt for- du - lok, miny-nyár ott- hon lesz - szék!
I. kétsoros: Qj
II. ötsoros: |>3 |>3[5]||3
11
FELADATOK
Hangkészlei, hangnem
118
A magyar népdalok legrégibb rétegének pentatóniájáról először Kodály
írt tanulmányt 1917-ben. „Hogy az ötfokú hangsor, annyi régi nép, talán minden
népek zenéjének kezdete: nálunk is él és virágzik, 1907 óta tudjuk, mikor Bartók
Béla először talált nagyobb tömegben efféle dalokai a Székelyföldön." Megállapítja:
„ha ma keresünk oly sajátságot, amely a magyar nép zenéjét megkülönbözteti
minden más környüllakó népétől, a ritmus mellett elsősorban az ötfokú hangsor
bizonyul ilyennek". Bartók is ezek szerint határozta meg az ősi stílus ismertető
jegyeit az izometriában és a pentatóniában. ősi stílusú népdalainkban a
pentatónia háromféle módon él:
n u j u j j b | t
Sze - re - tem a fi - át, nem té - he -ték ró - la.
119
P .1
Szé - pen
rn j u ú-szík a
J u
vad - ka - csa a
uj i i
ví - zen.
1
J r -H j
Ti - éd lé-széle én, ba - bám, nem - so - ká - ra.
4m ff0
- J
= •~h—i i—*—
Jsár-
. ga,
J *
p
I J | 1
1
j
Fél-szán - tom a csá - szár ud- va - rát, Be - lé - ve - tém
120
föl - sé - ge. Mi te - rém a ma - gyar szi - vé - be!
' í p r
Fe - lül - ről fúj
ir r~p i
szi
J
^\
szél,
az o
U - gyan, ba - bám, ho -
J.
vá
s> let
u tél?
r-J (rTs)
121
Bartók a magyar népdalok bővített szekund fordulatait részben román
népzenei hatásnak, részben a cigányos előadásmód hatásának tulajdonítja.
A hétfokú Jiangsorok
Lokriszi
a:
122
Természetes moll (eol)
FELADATOK
Népdalaink hangnemtípusai
123
Hess pá - va, hess pá - va, Csá-szár- né pá - - ja:
124
Ha a népdal legfontosabb hangja a kvint s kis terce van: lá-régü; nagy
terccel: dó-végű. Ha a népdal legfontosabb hangja a kvart, s a szextje kicsi:
mi-végű; ha szextje nagy: szó-végű.
Ld-végű néjKialidézetünk pontosabb hangnemi meghatározása: lá-
pentachord, a dó-végűé tfó-pentachord.
A mi-végű és a szo"-végű népdalok csak záróhangjukban különböznek
pentachord variánsaiktól, pontosabb hangnemi meghatározásuk tehát / « -
pentachord alsó wii-záróhanggal, illetve dó-pentachord alsó ^-záróhanggal.
/. Lá-végá népdalaink
4
J 5
mi re J
do la. szo y w.
tÁ
1-2 sor
r% 1 n
a -r% fl
í -0-
u
0 H
0
mi ré dó Iá, szó. Iá, 3-4. sor
125
8 kétféle alaphangú W-pen taton hangsort alkot. A z ilyen hangnemi
szerkezetet kétrendszerűségnek nevezzük. A teljes hangkészlet hatfokúságot
a d , melyben a csűcshang, a záróhang nonája, a pentatóniában idegen hang.
A kvintváltás nem mindig jelent két rendszerűséget.
LT n ICJ» p * ICJ «n
Há - la Is - len, makk is van, Majdmég-hí - zik a kb kan;
Sző - lö- he-gyen ke - resz- tül Megy a kis - lány öcs-csös - tűi,
_ t *
126
3X "Cl"
(döf) Iá szi
mi re Iá szó.! tó.
tehát a záróhang alatt levő szeptim (VII), valamint az oktáv felett levő
terc ([,10) nem változik. Jó néhány népdalban a kis és nagy terc (kis és nagy
szeptim) vegyesen is előfordul.
Új stílusú népdalaink között is akad tiszta pentaton dallam.
Moderato
h ÜT C.J I • ri a J.
Réz-csen - gő - jét szo-mo - rú - an zör - ge ti.
127
Meg - i - ze - nem a sze - re - tőm any - já - nak.
J J pr ir u nr iJ J \
Más sze - re - tőt vá - lasz-szon a lá nyá - nak,
sr-r
Mert már
±
en-gém
• ir u
ok - tó-bér-ben
f r
el -
i J
visz - nek.
J » i
' w w u zJ
b r
fr J J rx-^
1,
iJ> J. j
Gond-ját Vi - se - lém az é - dés - a - nyám - nak.
j j J J J J c_j ir J J ^
E>e már lá - tom, ka - to - ná - nak kéli len - ni,
Fe - renc Jós - ka
^
csá - kó - ját kell
ti
1viJ>- selJ . - J
ni.
128
Hull aszil-va a fá - ról. Most jö - vök a ta-nyá - ról.
fi
i
Ej - haj. ru - ca - ru - ca; Ku - ko - rí - ca dcr - ce.
fa
9 U ÍM — Zeneelmélet I. 129
Hol jár-tál a/ éj - iel, ci - nc- ge-ma-dár? Ab-la- ktd-nál jár - tani.
1/ rm
" . a
i >
drá-ga vi - o - lám. Mertbe ncmjot-tél hát ci - ne ge ma-dár,
J 11
Fél - tem az
J
u -
J
rad -
j ij j .i
tói, hogy-ha
J
rám-ta - Iái.
j »
A ti és ti súlytalan átmenőhangként felfelé ós lefelé menő dallamokban
b
j. ij j ii
Le - vit - le /a kert - be Kő - zsás kesz - ke - nö - be."
azonban nem lesz „ t i s z t á b b " külön rendszerek esetén sem, tehát maradhatunk
az egyrendszerű értelmezés mellett.
130
S?a - had a ma - dár - nak Ág-ról á g - ra száll - ni,
• J
De
r r
én - né -
i
kem
|J r r >
nem s/.a - had. Hej, de ha né - kem
J J . J i u m
nem sza - nad A ba - bám - ho/ jár ni.
, r r r Ji r r ^ r r
Csil - la - gok-nak
r
te - rem-tő - je,
J
Vi- gyázzmin-den
J
em-be-rek-re.
j J J J> JI V
131
fr l
C-T • ~ ip T' IP r
Szá - raz a
r 3
bo - kor a le - lön.
ILJ^Ü^
El - ha - gyón az
Ki a fe - ne
i J . 'J
saj
u m
ja még. *aj -- nál
nál - ja még.
után dó-Tfi végződik a sor. A felső rendszer 1. ütemében a nagy szext ti súly 5
Rubato
132
Parlando
jj ij
Csi - nál - junk egy
m .11 u
ron-g>os le - vet,
j j -3
ni n-csen e - cet ben-ne.
szó - fd - mi - ré - dó
II. rendszer
5 5 5 $
i
\ - Já ré dó
3X
SZÚ mi I. rendszer
133
nincs felső dó, csak alsó ti, esetleg alsó lá és alsó szó is. A dúr hangnemű nép
dalukban alteriit hangokat is találunk, ezek azonban a dúr jelleget nem vál
toztatják meg. A í/o-végű mixolíd dallamaink állandó módosított hangja a ta,
a népdalok főhangja a kvint, a szó.
j u J i
I>e sze - ret-nék pá - va len - ni. Kő - is-pánnak lá - nya len - ni.
a sző - ke a bar - ná
134
Bár-csak in-gém va - la - ki meg-kér-ne. Hogyne - kém is
J J J
Szé - pen szól
j uJ
a
J
kis pa-csir - ta
j ír r
Fbnn
ir J
ma -gas- ba;
iPpia
sí - rat - nak.
Ei köll men-nem ka - to - ná - nak. La - nyok
A Bár csak engem valaki megkérne kezdetű né|>dal 1 —2. sorának kezdő
fordulatai a ti-t, a 3 — 4. sor dallama a/ó-hangot kerülgeti, s így válik pentaton
jellegűvé. A Szépen szól a kis pacsirta kezdetű népdal 2. és 4. sora jellemző a
drí-pentatonra.
Tempó giusto
1
1 n ij"7j j
Ne hagyj e(, an - gya - lom, meg - ö - reg - szem;
Lá - ba - im nem bír - nak, meg - be - teg - szem.
135
Tá - ma - dé - kom te le - gyél, ná - lam né! - kül
ne le - gyél,
m
pa - na -
u
szim - nak
ni '
higy -
i ji i
gyél.
•Pl H—r—i— K 1 1 r ), •
Ij. J'J>J. Ijg=j===l
i 1 = 4 =-
T j)J. J J J
'J- J J ré - gen le - e sett a hó,
A esi - tá - ri hegyek a - latt
Í —; h—t—i c *B
lb J'J
- m * — ' * f *•—1
M aJ = 1
Ki-tör - ted
Jt
J>J. P m r
M . - u i^-^^
J J
4rH 1 > M
ke-ze - dei, n ii-vel ö-lelsz en-ge-met,
T j J -
L
J
136
A magyar m i - v é g ű népdalokban tehát nem a fríg hangsorra jellemző
fá—mi kisszekund-fordulat uralkodik, hanem a kvarthang. Fríges kisszekund-
fordulattal találkoztunk már a tó-végű ta-pien-hangos dallamtípusban. O t t a
kis szekund zárófordulatot ta—/'/-nak szolmizáltuk. V a n azonban fá—mi kis-
szekund-fordulatos fríg népdalunk is.
nem i - gen szé - pecs - ke; Ha még-hal is, még ne hal - jon
, J J IJ—j j J iJ 3 J J Ij j II
ér - te; Mást hoz né - ki a ta - va - szi fccs - ke.
137
Lá-nyok ül-nek a to- rony-ba' a - ran ko-szo - rú - ba'
n i J—J n
Ar - ra mén-nek a le - gé-nyé'k sá - rí s a r - K a n - tyű - ba*.
> u n \n n \ u n \j =£=ii=
Lá-nyok vat - tok, szé - pek vat -tok r pi - ros az or - cá - tok.
J-J
men-tek
\n ró-zsát széd-nL
1
szí - vem sza - kad
J u
rá -
J>?
tok.
A cit - rus-fa le-ve - lestől á - gas - tói. Kis-an - gyalom, hogy váljunk el
138
Kecs-kc-mét is ki - ál - iíl - ja nyal-ka ver-bunk - ját.
ig r
Vf—r—1
i ^ — v f1 —
!—J — j —* l— —
. —* —
^ J
i• rj |J
Ab - ban tol - lász - ko-dik
i- iii j in' Egy fe - ke - te
uhol - ló.
j »
^ 3
On - nand a - lul jön egy ván - dor föcs - ke.
•mm
Kör - mc között van egy le - ve
139
Nin-csen, a-ki cl - ol - vas - sa, no de nem is magya -
II.rendszer
I .rendszer
mi dó * 1
lá* mi
II.rendszer
Lrendszer
mi lá dó" lá mi
140
Parlando
4r ff rj I-TJ Jj.
Ha úgy va-gyon cé-du-láz-va, Hogy el-ve-szek acsa-tá-ba.
j ' i r r J'J.
ház - Dál, A sze - re - tőm rá - csos ka - pu
141
Tempó giusto
UJ Jjj. J
íj
az o-laszha-tá-ron fo-lyik ki a pi-ros vé rem.
mi 5
ré 5
dó 5 tó. 5
—ff'"" "
/k b °
€%
«—
o
n
o
mJt
—o
o
O
— ö 1 rendszer
rendszer
szó mi ré dó tó,
142
Jaj de be - teg va gyok. Ta - Ián meg is
< J J
En - gem meg - át
J ,
kö zött.
mi
Csu-ha-ha,
r - ~rá-haj-iott a
lg r
vi - zi - tá - ló szo-bá ra
•j-nJ J J J J U J
* J Uj. ^
I-haj-la, hogy a fi - a há - rom é - vig ka-to na.
143
Átmeneti hangnemtípusok
$ J J Jj[j u J MrrrjcJ Ü JT i
AVid-róc-ki hi-res nyá - ja Csörög-morog a Mát - rá - ba'.
•
4 J
Jó
nu
es-tét, jó
J~J
es- tét
ir
Bi -
P ir
ró-né
r
asz - szo -
U ^ F ^
nyom !
$i=r rr irr u
Hol van az
J
a le-ány. Ki
J J
cn-gem
ij j íji^l
hí - va - tott ?
144
2. Lá'Véffü + mi-véffü típusok keveredése
\ jJ- J J ij j * iJ r |i r ^
Ge-ren - csé - ri ut ca Vé - gig pi - ros
b5
ro zsa. Szállj le, ko-csis. az ü lés - ről,
Sza-kajts e - gyet
^ J. j'jj, ir r F J- u J
r gr u J J j i
ír - jad, ba-bám, irdmcgbússo-ra - i-dat, Hadd tud - jam meg ,
(Hadd tud-jam meg, hogymcgvársz-e enge-met , Ö - rÖm-mel tölt -
10 U ÍM — Zeneelmélet X.
145
niától mindössze a soronként egyszer megjelenő fá tér el, mely viszont mindig
súlytalan átmenő hang. A mt-végű szolmizálás a népdal pentaton jellegét
homályosítja el.
—Nyisd k i , b a - b á m , az aj - tót!
Parlando
A Most jövök én Gyulárul kezdetű népdal 1., 2., de főleg 3. sora szó-végű
hangnemtípust ígér. A zárósorban a kvint- és a terchang azonban jelentősebb,
mint a kvart, a 4. sor dó-végű. A 3. sor záróhangjának váltása mi = lá.
A Csak azt szánom-bánom kezdetű népdalban épp ellenkezőleg, az 1. sor
a dó—mi—szó hármashangzatot énekli, míg a 2., 3. és 4. sorban a kvart jelen
tősebb, tehát a szó-végű típushoz tartozik. A szolmizálás váltása a 2. sor elején
szó — ré.
A hangnemtípusok sokféle kereszteződési esetei és lehetőségei közül csak
a jellemzőbbeket mutattuk be.
146
Ritkább hangnemek
=Frí f\ J-—f)-14=
S] J
1 K-, f-h—, -l—l
U í - J — — J—J—
r^-, r>—i
i J.
A pün - kösd no k je - les nap-ját Szent-lé - lék Is -
, i M =
^ b é
j-
tcn kül -
j j
döt - te
i j J
E - ró - sí - te
J
-
-
1 -^-J.—
ni szí - ve-ket
$fr r r r
A szép le - ány
J <r'r r J
147
NÉPDALAINK
I. Lá-vógŰ:
1. Egyrendszerű íd-pen taton
iá-pentachord
tó-hexachord
eol
rl-hexachord
dór
mollok
írig v
2. Kétrendszerű tá-hexaton
rV-hexachord
dór
n . öé-végű dé-pentaehord
<fó-hexaehord
dúr
mixolíd
FELADATOK
148
Népdalaink formája
Kötetlen fonnák
1
Er - dő mel - lett nem jó lak - ni. Mert sok fát kell
149
a fi - a ? Ta - Ián mind ösz - sze kap-tak! Csűr i-de.
2.
<- _—
1 O
i
—— rn— o T%
® CL o—
I.
150
b3.
—ci— O w— _ö M J> H
í n O - o 0
Osztják medveének
{•'J.IJ.IJJ Í.iJ,IJjj U j j i
Egyes vidékeken a siratóének rögtönzésének hagyománya már nem ól,
állandósult verses szövegeket énekelnek „megkövesült" sirató dallamra.
n. j
Gyűl-nek a ven-dé - gek , de nem hí-vo-gat - tak.
j >
Ki tisz- te-le - té - re ? Eggyé-la-dó lány - nak.
151
Zárt formák
^ rj j i/j J i r ej- U
r ^
Kő-szik-Ián föl-fu-tó Csuk-ros li - li - om - szál
\n \n n
(
4* j J J j i j ^ ^
An-nak te - tc- jé - be Két széproz-ma - ring - szál.
4 rj j i/j j u J J l i ^ s
Ud - va - rom , ud - va - rom , Szép ke - rek ud - va - rom ,
4 /j J ir r r iJ J J J ij ^
Nem sö-pör már töb-bet Az én gyön-ge ka - rom.
152
Régies formatípitsok
Én
• gr r Ir J J I
Is - te - nem, add meg - ér - nem, Kit
ísze-re - tek.
J J J lr |?J J U J J J
av - val él - nem, Mer ha az - tat meg nem a - dod ,
j j J j 11
a-kasz - tom én ma - ga-mot.
153
, m in h
Parlandü
±
~ w
h r
1
— 1
l
i
* * J
i i
- j — i
¥
Es -
rr te
r r
ké - són fa - lu - vé - gé'n jár - tam ,
• |,J
J uj.
Mind a há - rom csak azt lent - ge - ti ,
tehát AABCABBCésABCC.
r r r Jrrr
154
fi J
J J J
Hogy-nc sír - nék ,hogy-nc ri - nék , drá - ga kincs ,
Tempó giusto
A kvint váltás
sor van.
A dallamsorok pontos kvintváltását reális válasznak nevezzük.
155
Bé-rcs lc - gény , jól meg-rakd a sze - ke - ret,
t' 1
J J J J J J J J ij j. j ' i
Volt sze - re - tőm már tlz - é - ves ko - rom - ba'.
156
Rubato
en - gem az é - des - a
3
- nyám ?
157
mi lá, lá mi
Poco rubato
4
A ra bok szá - má - ra !
r r u IF r
Csíp-ke - bok-rot,de ki kell vág - ni, a ha-di-ha-jó - nak
158
Az Áll a hajó a Balaton vizében kezdetű népdalunk 1. és 2. daliamsora
között másfajta tonális összefüggést találunk. Az eltérő első ütemek a tonális
alaphangra, a <fó-ra épülő hármashangzat hangjaiból állnak. A kérdő és vála
szoló sorok első ütemének kezdő- és záróhangjai itt is a tonális fő hangokat
éneklik:
= ° 1
° "11
dó szó szó dó*
r
Tempa i giusto
c [ r 31
• J
j u i I J J J—J u
Jól tud - já - tok. Ki - nek el - ső nap - ján
k J~J n u o \s J j ij ^
Jé - zus fel - tá - mad • ván Di - cső - ség - be .
A visszatérő formatípus
A A* A 6
A A A 6
B A ABBA A AB A
159
járású, mint az A sorok. Az A A A A és A B B A képletek 2. és 3. sora
h b
J j J J J
Ka - to - ná - nak visz- szik a fi - a - mat!
\í 1=
Kék i - bo - lya bú - ra hajt - ja
2
r r
Mert az
r i'
ég-bői
IP r " i
nem ön - tö-zik
J l
ipa tö-i-- vét.
100
r r nr
Szállj lé, har-mat. kék i - bo - lya szá-raz tö - vé - re.
? r r r r i J J
J J u J )> y
. r r r r i
In - dul - nak már a
J l
*-m
tü - zé - rek mesz-sze a ha - tár - ra.
11 43 ÍM — Zeneelmélet I.
161
I J J í
ká - sa. Szép csár-dás - né gon-dot vi - sel rá - ja.
i
ne - ve - li a be - tyárt. Sü-rű er-dő a be - lyár la -
i p=n
J J ' '
i 1—t—H
162
né-kem az é - le - tem. Egy kis - le - dny ha-rag-szik én-
"j. - in n
re - ám. A csiz-mám-ba kap - cá - nak sem húz - nám.
F r ir F n- J
I J:I
-
J
J *
Kocsma - ros-né, né - kém ha - lat süs - sék kend,
Poco rubato
V J ' nij i
Sze - gény va - gyok, sze - gény-nek
n j u i n i
szü - let - lem, A ró - zsá - mat
163
A z új stílus A A B A képletéhez hasonlóan az 1. és 2. sor kadenciaja 1,
a 3. sorban találjuk a dallam csúcshangját.
A nem új stílusú ABCDésABBC formaképletű népdalok közt akad
néhány, melyben az első sor kadenciaja 1, s a középső sorai magas járásúak,
tehát kupouvonalűak.
Tempó giusto
. ir r r r I P B
Jász-kún-sá - gi gye-rék vagyok, Jász kun-sá - gon szü-let - tem.
— 1 ?r i* —
1
d H d•
r r
*—W 1
Ji
jK~
Tempó giusto
be van pakoi-va.
P ^
Kisan-gya - lom, ér-ted let-tem ka-to - na.
1
164
J J
A nyitó mondat nyitó motívumának
ÍA J J II nyitó üteme. Fő hangja 5., mi.
M J j I
A nyitó mondat nyitó motívumának
záró üteme. Sorvégzője W, lá.
j \ i- F r r i
A záró mondat nyitó motívumának
nyitó üteme. A dallamvonal felfelé tör.
5-tól (,10-esen át 8-ig, mi-dó'-lá.
^ r r J- Ji
a záró mondat záró motívumának nyitó
üteméhez. Fő hangjai 8—5, Iá—mi.
105
Tempó giusto
Poro rubato
V" LJ
Ha
u
még - un - tad.
ii-
ró -
i
zsám.
i-n
Ve • km
J J
vi - lá -
im
go-dat.
FELADATOK
166