Tanári Kézikönyv A Matematika 7 Osztaly

Elsz
Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva
TANÁRI KÉZIKÖNYV
a MATEMATIKA
7. évfolyam
II. kötetéhez
TEX 2014. június 2. –20:43 (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

C M Y K
Elsz
Kovács Csongorné
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró”
kitüntető címet
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Szerkesztő
BALASSA ÉVA
Illusztrálta
KATONA KATA, SZALÓKI DEZSŐ
Fotó
FABÓ KATALIN
AP–070832
ISBN 978-963-464-694-5

c Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné,
Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva, 2009
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Tel.: 95/525-000; fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés: Könyv Művek Bt.
Terjedelem: 30,90 A/5 ív

Tömeg: 627 g

C M Y K
Kerettanterv
KERETTANTERV
2007.
BEVEZETŐ
A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti

alaptanterv (NAT) 2007 alapelvei szerint készült.
A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakasz
(1–6. évfolyam) keretén belül az 5–6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatás keretében a
felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. Továbbá a kerettanterv
lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így jobban biztosítható a
tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára ajánlott, amelyek az oktatás
minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják.
Az óraszámok az Oktatási Törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak.
Évfolyam 5. 6. 7. 8.
Heti óraszám 4 3 3 3
Éves óraszám 148 111 111 111
Célok és feladatok
Az általános iskola 5–8. évfolyamain a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket
körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra
képes matematikai műveltségüket, és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy
tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás
képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása.
Az általános iskola 5–8. évfolyamai egységes rendszert alkotnak, de – igazodva a gyermeki
gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra
tagolódnak. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az
érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A
7–8. évfolyamokon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.
Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kom-
petenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza, a fejlesztésközpontúságot szem
előtt tartva. A fejlesztőmunkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért
alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve,
így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai
transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában
megjelenő munkaformák: a páros, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen
az önálló feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk.
A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus
eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten.
Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szó-
ban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata.

C M Y K
Kerettanterv
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése,
a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése, a
döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól
az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a
tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések
önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos
módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes
módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.
Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő mate-
matikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő,
elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók
alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.
Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének
alkalmazását.
Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden
területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.
A fejlesztési célok és kompetenciák megjelenésének formái a matematika művelt-

ségterületen
1. Tájékozódás
• Tájékozódás a térben
• Tájékozódás az időben
• Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
2. Megismerés
• Tapasztalatszerzés
• Képzelet
• Emlékezés
• Gondolkodás
• Ismeretek rendszerezése
• Ismerethordozók használata
3. Ismeretek alkalmazása
4. Problémakezelés és -megoldás
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek
megfelelően; átstrukturálás
6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek
• Kommunikáció
• Együttműködés
• Motiváltság
• Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
7. A matematika épülésének elvei

C M Y K
Kerettanterv
Az általános iskola 5–8. évfolyamain a matematika műveltségterület feladata

• A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése:
– számlálás, számolás
– mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés
– becslés, mérés
– problémamegoldás, metakogníció
– rendszerezés, kombinativitás
– deduktív és induktív következtetés
• A tanulók értelmi képességeinek – logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő
képességek – folyamatos fejlesztése
• A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése
• A tanulók önellenőrzésének fejlesztése
• A gyors és helyes döntés képességének kialakítása
• A problémák egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása
• A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése
• A kreatív gondolkodás fejlesztése
• A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása
• A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben
A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

A tanulók
– a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek,
– a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék,
– a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek,
– a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek,
– a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ, valamint
az ellenőrzést szabatosan írják le!
A tanulók
– gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmon-
dani,
– a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet,
– szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat,
– tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében,
– ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!
A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és
diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre
irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés,
a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és
a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matema-
tikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek
például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka

C M Y K
Kerettanterv
során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és

a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének
tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban
könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés
és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást.
„A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a
mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során.
A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompeten-
cia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az
erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést
(képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok).
A matematikai kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és
szerkezetek, az alapműveletek, alapvető matematikai fogalmak, koncepciók és azon kérdések
megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.
Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matema-
tikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint, hogy
követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai
úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon,
valamint, hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon.
A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik,
hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.”
(Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz – Európai referenciakeret anyagából)

C M Y K
Kerettanterv
7. ÉVFOLYAM
Ez a tanmenet a kézikönyv első kötetéből kimaradt, és a 7. évfolyam teljes anyagára vonatkozik.
Éves óraszám: 111

Heti óraszám: 3
A szabadon hagyott órák száma: 12
Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám
Gondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendő
Számtan, algebra 34 = 12 + 8 + 14
Összefüggések, függvények, sorozatok 24 = 12 + 12
Geometria, mérés 41 = 14 + 17 + 10
Valószínűség, statisztika Folyamatosan fejlesztendő
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK
Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A továbbhaladás
tevékenységformák feltételei
Módszertani
javaslatok
Összességek alkotása Példák konkrét Tárgyak, elemek, Halmazokba rendez
adott feltétel szerint; halmazokra. Unió, számok halmazokba konkrét tárgyakat,
halmazalkotás; metszet, részhalmaz, rendezése. A kapott elemeket, számokat.
definiáló tulajdonság kiegészítő halmaz halmazok közötti
megalkotása; a megalkotása. Halma- kapcsolatok felfedezése
tulajdonság tagadá- zok ábrázolása Venn- csoportmunkában.
sának megalkotása a diagram segítségével. Unió, metszet,
komplementer halmaz Skatulyaelv. részhalmaz, kiegészítő
elemeinek közös, meg- halmaz megalkotása.
határozó ismérveként. Halmazok ábrázolása
A halmazszemlélet Venn-diagram segítsé-
fejlesztése. gével.
Rendszeralkotás: Tapasztalatszerzés az Az ismétléses és az Tud sorbarendezni
elemek elrendezése összes eset rendsze- ismétlés nélküli esetek legfeljebb négy elem
különféle szempontok rezett felsorolására. különbségének felfede- esetén.
szerint; rendszerezést Sorbarendezés, kivá- zése pármunkában.
segítő eszközök lasztás néhány elem
használata, készítése. esetén. Fadiagram,
A kombinatorikus gon- útdiagram, táblázatok
dolkodás fejlesztése. használata, készítése.
Sorbarendezés ismétlés
nélkül és ismétléssel.

C M Y K
Kerettanterv
Sejtések megfogal- Különféle szöveges Önálló feladatmeg- Az egyes témakörök-

mazása; divergens feladatok szövegének oldás feladatlapok ben konkretizálódnak.
gondolkodás. Megértett értelmezése a valóság- segítségével, párban
probléma „eredmé- ban és a matematikai vagy csoportban.
nyének” elképzelése, gondolkodásban, ábrák, Egymás munkájának
előrevetítése; a sejtés jelölések alkalmazása a ellenőrzése.
megfogalmazása, le- probléma lejegyzésére,
jegyzése, az ellenőrzés, megoldási terv
önellenőrzés igényének készítése.
alakítása.
A szaknyelv logikai Az „és”, „vagy”, Viták kezdeményezése. Gondolatait világosan,
elemeinek helyes „ha”, „akkor”, Érvek és ellenérvek érthetően közli szóban
használata. A ma- „nem”, „van olyan”, megfogalmazása. és írásban. El tudja
tematikai fogalmak „minden” kifejezések A lényeges és a dönteni egyszerű
egyértelmű körülírása jelentése. Egyszerű lényegtelen tulajdon- állítások igazságát.
korábban megismert állítások átfogalma- ságok megfogalmazása
fogalmak segítségével. zása, cáfolata konkrét szóban.
A kommunikációs példákkal. Fogalmak,
készség fejlesztése. állítások logikai
kapcsolata. Definíciók
megfogalmazása.
2. SZÁMTAN, ALGEBRA
Módszertani
javaslatok
A racionális szám- Műveletek a racionális Csoportmunkában Tudja a négy alap-
körben a számolási számok körében. számkártyákkal, fela- műveletet helyesen
készség kialakítása. datlapok kitöltésével a elvégezni törtek és
Zsebszámológép műveletek gyakorlása. tizedes törtek körében.
használata. Ellenőrzésként a A műveleti sorrendet
zsebszámológép biztosan alkalmazza.
használata.
Kétváltozós műveletek Egynemű algebrai Az egyszerű azonos-
értelmezése és alkal- kifejezések, és azok ságok felfedezése
mazása. Az algebrai helyettesítési értékének számolási feladatok
kifejezések fogal- kiszámítása. Több tag és geometriai ábrák
mának előkészítése. összevonása. Összeg segítségével. Ezekről
Gyakorlati problémák szorzása egytagú poszterek készítése.
összefüggéseinek kifejezéssel. Eszköz: memóriajáték,
leírása a matematika dominók.
nyelvén.

C M Y K
Kerettanterv
Pontos munkavégzésre Elsőfokú egyenletek, Önellenőrzésre Tud elsőfokú egyenle-

nevelés. Algoritmusok egyenlőtlenségek alkalmas feladatlapok teket megoldani a mér-
helyes alkalmazása. megoldása következ- kitöltése. Próbálgatás legelv alkalmazásával
Az egyenlő, nem tetéssel, mérlegelvvel, az alaphalmaz elemei-
egyenlő fogalmának grafikusan algebrai és vel az egyenlőtlenségek
elmélyítése. Számolási grafikus megoldással. megoldásánál.
készség fejlesztése. Alaphalmaz, megoldás-
halmaz, az egyenletek,
egyenlőtlenségek
megoldásainak az
alaphalmazhoz való
viszonya.
Kérdés tartalmának Szöveges egyenletek A mindennapi élet Tud egyszerűbb
megértése a megfogal- megoldása. Arány, problémáinak, össze- szöveges feladatokat
mazott problémában. aránypár, arányos függéseinek leírása a megoldani. Felismeri
Adatok felfogása, lé- osztás. Egyenes és matematika nyelvén. az egyenes és fordított
nyegtelenek elhagyása, fordított arányosság. Csoportmunkában arányosságot, és
lényegesek kiemelése, Arányossági össze- szöveges egyenletek alkalmazza konkrét
rögzítése, kapcsolatuk függések gyakorlati értelmezése, különböző feladatokban. Számol
feltárása, szerepük esetekben. Százalék- megoldási módszerek aránypárral. Egyszerű
értése; adatokra és számítási feladatok. keresése, a megoldás százalékszámítási
összefüggéseikre szövegszerű ellenőrzé- feladatokat megold
vonatkozó jelölések se. következtetéssel.
használata. A kö-
vetkeztetési készség
fejlesztése összetettebb
feladatokban.
Fogalmak alkotása, A hatványozás fogalma Egynemű kifejezések 10 pozitív egész
módosulása újabb pozitív egész kitevőre. szorzásának elvégzése kitevőjű hatványait
tapasztalatok, isme- A hatványozás közben a hatványozás ismeri.
retek szerint; egy- azonosságai konkrét fogalmának előkészí-
egy fogalom újabb példákban. Normálalak. tése. A hatványértékek
fogalommá bővítése. növekedési ütemének
Fogalmak alkotása bemutatása érdekes
specializálással, defi- példákon keresztül, ku-
níciók megfogalmazási tatás szakirodalmakban
igényének felkeltése. és az interneten.
Matematikatörténeti Prímtényezős fel- Prímtéglákkal oszt- Osztó, többszörös,
érdekességek meg- bontás. Két szám hatósági feladatok két szám közös
ismerése iránti igény legnagyobb közös kirakása. Természetes osztóinak és néhány
felkeltése. osztója, legkisebb számok csoporto- közös többszörösének
közös többszöröse. sítása, halmazokba megkeresése.
Oszthatósági szabályok sorolása oszthatósági
(3-mal, 9-cel, 8-cal, szempontok szerint.
125-tel, 6-tal). Matematikatörténeti
érdekességek feldolgo-
zása csoportmunkában.

C M Y K
Kerettanterv
3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Módszertani
javaslatok
Modell alkotása Egyértelmű hozzáren- Táblázatok, grafikonok Tud lineáris függ-
fogalmakhoz, szöveges delések ábrázolása a készítése konkrét vényeket ábrázolni
feladatokhoz, össze- derékszögű koordináta- összefüggések, képle- értéktáblázattal.
függésekhez: reláció, rendszerben. Lineáris tek esetén. Grafikonok
függvény. Együttválto- függvények. Példa gyakorlati alkalmazása
zó mennyiségek össze- néhány nemlineáris csoportmunkában.
tartozó adatpárjainak függvényre.
lejegyzése: tapasztalati
függvények készítése a
változások leírására.
Együttváltozó mennyi- Sorozatok vizsgálata, Pármunkában adatok, Egyszerű sorozatokat
ségek összetartozó számtani sorozat. elemek, számok folytat adott szabály
adatpárjainak le- sorbarendezése. szerint.
jegyzése, sorozatok A számtani sorozat
alkotása, értelmezése képzési szabályának
matematikai modell felfedezése, szöveges
keresése változások feladatok értelmezése
leírására. Számolási és megoldása.
készség fejlesztése a
racionális számkörben.
4. GEOMETRIA
Módszertani
javaslatok
A matematika kapcso- A középpontos Művészeti alkotások Tengelyesen és
lata a természettel és a szimmetria felismerése és a természetben elő- középpontosan szim-
művészeti alkotások- a természetben és a forduló szimmetrikus metrikus alakzatokat
kal. A térszemlélet művészetben. tárgyak vizsgálata megkülönböztet.
fejlesztése térbeli manipulációval. Szim-
analógiák keresésével. metrikus síkidomok
Esztétikai érzék és testek keresése.
fejlesztése. Poszterek készítése
szimmetrikus alakzatok
felhasználásával.
10

C M Y K
Kerettanterv
A hozzárendelés A középpontos Adott alakzat közép- Egyszerű alakzatok

fogalmának alkal- tükrözés. Középpon- pontos tükörképének középpontos tükörképét
mazása. Geometriai tosan szimmetrikus megszerkesztése. megszerkeszti.
transzformációkban alakzatok a síkban. Transzformációk
megfigyelt megmaradó A paralelogramma végrehajtása a
és változó tulajdon- és tulajdonságai. sík mozgatásával.
ságok tudatosítása. Speciális négyszögek Másolópapírral való
A transzformációs szerkesztése. Szögpá- rajzolás. Euklideszi
szemlélet továbbfej- rok (egyállású, váltó, szerkesztőprogram
lesztése. kiegészítő szögek). használata.
Szabályos sokszögek.
A vitakészség A háromszög magas- Szólánc a tulajdon- A tananyagban
fejlesztése, igaz ságvonala. Paralelog- ságok felsorolására. felsorolt négyszögeket
és hamis állítások ramma, trapéz deltoid, Kártyákra írt állítások felismeri. A háromszög
megfogalmazása. kerületük és területük. párjának megkeresése. területét kiszámítja.
A kör kerülete és Halmazábrák készítése
területe. a négyszögek tulajdon-
ságai alapján.
A bizonyítási igény A háromszög belső A szögösszegek Háromszögek és
felkeltése. és külső szögeinek felfedezése parkettá- konvex négyszögek
összege. A négyszögek zással, hajtogatással, belső szögeinek
belső szögeinek tépegetéssel. összegét kiszámítja.
összege.
A lényeges és a Háromszög szerkesz- A szerkesztés lé- Egyszerű háromszög
lényegtelen adatok tése alapesetekben. péseinek önálló szerkesztési feladatokat
megkülönböztetése. A háromszögek egy- végrehajtása (adatok elvégez.
Algoritmikus gon- bevágósági alapesetei. kikeresése a szövegből,
dolkodás fejlesztése. vázlatkészítés, a
Esztétikai nevelés. szerkesztés menetének
megtervezése és
végrehajtása).
Térszemlélet fejlesz- Egyenes hasábok, Makettek, modellek, Háromszög és négy-
tése. A valóság tár- forgáshenger hálója, testhálók készítése szög alapú egyenes
gyainak modellezése. felszíne, térfogata. csoportmunkában. hasábokat, valamint
Együttműködésre Projektmunkával a hengert felismeri,
nevelés. fotóalbum készítése, jellemzi.
amelyben olyan
épületek fényképei
vannak, amikről ebben
a témakörben tanultak.
Fejlesztés a gyakorlati Megoldási terv készí- Önellenőrzésre Az alapvető mérték-
mérések, és mér- tése kerület, terület, alkalmas feladatlapok egységek biztosan is-
tékegységváltások felszín és térfogat megoldása. Átváltások meri (szög, hosszúság,
helyes elvégzésében. számítási feladatoknál. gyakorlása dominóval. terület, térfogat).
Együttműködésre, Mértékegységek
önállóságra, önellen- átváltása konkrét
őrzésre nevelés. gyakorlati példák
kapcsán.
11

C M Y K
Kerettanterv
5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA
Módszertani
javaslatok
Valószínűségi és Ez a tananyag beépül a Gyakoriság, relatív
statisztikai szemlélet különböző témakörök- gyakoriság fogalmát
fejlesztése. be. alkalmazza egyszerű
kísérletekben.
Statisztikai adatok Adatok gyűjtése, Adatok gyűjtése, értel- Egyszerű grafikonokat
elemzése, értelmezése. rendszerezése, adat- mezése. Adatsokaság értelmez, készít.
sokaság szemléltetése, szemléltetése oszlop-
grafikonok készítése. és kördiagramon.
AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK

ÉRTÉKELÉSÉHEZ
A matematikában az értékelésnek különösen fontos szerepe van. A diagnosztizáló felmérők se-
gítségével felmérhető, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább
folytathatják. A mérés elvégzése után célszerű az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan
foglalkozni a tanulókkal.
Az ellenőrzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt anyagrész tartalmától és nagyságától. Kisebb
anyagrészek lezárásakor célszerű röpdolgozatot íratni, amelyet nem kell feltétlenül osztályozni.
Visszacsatolást adhat a tanárnak és a diákoknak egyaránt a hiányosságok meglétéről, azok pótlása
folyamatosan végezhető, esetleg később vissza lehet rá térni.
A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró felmérő íratása javasolt. Az egyes feladatok megoldását
pontozással kell értékelni, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. Az osztályzatot
egyértelműen, a gyerekek, a szülők számára is érthető százalékos eredmények határozzák meg.
A felmérő a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kérje számon!
Ennél a korosztálynál a szóbeli feleltetés nem jellemző matematikából. A tanulók kommunikációs
képességét folyamatosan kell fejleszteni, részben a csoportmunkák folyamán a társakkal való viták
kapcsán, részben a frontális óravezetésnél. A tanulók verbális megnyilvánulásait korrigáljuk, ha
szükséges; dicsérjük őket, ha megérdemlik; de ne feleltessünk!
Szóbeli megnyilvánulás a projektmunkák bemutatása, amely a tanári gyakorlatnak megfelelően
értékelhető: jó pont, képecske, kisötös vagy hagyományos osztályzat. Itt fontos, hogy a csoport
minden tagja ugyanazt az osztályzatot kapja.
12

C M Y K
Szmelmlet
SZÁMELMÉLET
1. óra: A maradékos osztás és az oszthatóság fogalmának ismétlése
2. óra: Oszthatósági szabályok a szám utolsó számjegyeiből
3. óra: Oszthatósági szabályok a szám számjegyeinek összegéből
4. óra: Összetett oszthatósági szabályok
5–6. óra: Prímszámok, összetett számok
7–8. óra: A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös,
az összetett számok prímtényezős felbontásának alkalma-
zása
9. óra: Számonkérés
Mire építünk?
Hatodik osztályban a gyerekek már megismerték az oszthatóság fogalmát, számoltak a számok
maradékaival. Konkrét számpéldák segítségével felfedeztek néhány oszthatósági szabályt:
a) a 10, 100 és az 1000 osztóira vonatkozóakat, bár az utóbbit nem fogalmazták meg
b) a 3-mal és a 9-cel való oszthatóság szabályát.
A számokat osztóik száma szerint csoportosították: az 1, a pontosan két osztóval rendelkező
prímszámok, a kettőnél több osztóval rendelkező összetett számok. Megismerkedtek a gyerekek a
prímtényezős felbontással, és ezt alkalmazták osztók, közös osztók, többszörösök, közös többszörö-
sök keresésekor. Tanulták a legnagyobb közös osztó fogalmát, és ezt alkalmazták törtek egyszerű-
sítésekor. A legkisebb közös többszörössel is megismerkedtek, melyet a törtek összehasonlításakor,
összeadásakor, illetve kivonásakor, a közös nevező megkeresésekor tudtak használni.
Meddig jutunk el?
Hatodik osztályban a Számelmélet c. fejezetre 12 órát lehetett fordítani. Ez lehetővé tette a fogalmak
alapos előkészítését, így hetedik osztályban ezeket a tanult fogalmakat fogjuk elmélyíteni, bizonyos
ismeretekkel kibővíteni.
Az oszthatóság fogalmának ismétlésekor felírjuk a számok általános alakját az osztói segítségével,
illetve a maradékos osztás algebrai írásmódját is megtanuljuk.
A matematika iránt fogékonyabb tanulók meg szokták próbálni kiterjeszteni az oszthatóság fogalmát
a pozitív egészek halmazánál tágabb halmazokra is. Ezt a kérdéskört számukra „kitekintőben”
leírtuk.
Az oszthatósági szabályoknál már összetett oszthatósági szabályokat is felfedezünk és azokkal
feladatokat oldunk meg (oszthatóság 6-tal, 12-vel, 45-tel. . . ).
A számok prímtényezős felbontásából következtetünk a számok osztóinak számára. Ugyancsak
a számok prímtényezős felbontását használva keressük meg azok legnagyobb közös osztóit és
legkisebb közös többszöröseit. Nagyobb nevezőjű törtekkel való műveletek elvégzésekor használjuk
az előbbi eljárást.
A fejezet során egyszerűbb számelméleti összefüggések felfedeztetésére és azok igazolására sarkall-
juk a tanulókat.
A matematikaversenyek egyik kedvelt feladattípusa a számelméleti feladatok, ezért a kollégák
munkáját szerettük volna megkönnyíteni azzal, hogy a fejezetbe nagyon sok ilyen feladatot írtunk
be, hogy ne kelljen versenyfeladatok után „vadászni”. Ezeket a tanév során folyamatosan célszerű
feldolgozni, felfrissülést fog nyújtani például a geometria példák megoldásakor egy-egy ilyen feladat
megbeszélése.
13

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 4. oldal
Hogyan tovább?
A nyolcadik osztályban már nem lesz külön Számelmélet fejezet. Az eddig tanultakat kell alkal-
mazniuk a gyerekeknek a törtekkel való műveletek elvégzésekor, az arányok egyszerűsítésekor, és
a matematika iránt fogékonyabb tanulóknak versenyfeladatok megoldásakor. A középiskolában a
nevezetes azonosságok és a teljes indukció kapcsán (emelt szintű matematikaóra esetén) újabb típusú
oszthatósági feladatok megoldásával is megismerkedhetnek a tanulók.
Minimumkövetelmény
Az osztó és a többszörös fogalmának ismerete. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal, valamint
a 3-mal és 9-cel való oszthatósági szabályok alkalmazása.
Számok prímtényezős alakjainak előállítása és ennek segítségével a szám osztóinak és többszörö-
seinek megkeresése. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös előállítása és azok
felhasználása törtes feladatokban.
1. óra
Oszthatóság
Tk.: 4–6. oldalon 1–24. feladatok
Fgy.: 260–281.
Az óra célja: Ebben a tanévben a Számelmélet fejezetre csak 9 óra jutott, ezért az első példában
három fontos fogalmat is átismételtetünk: oszthatóságot, maradékos osztást és a maradékkal való
műveleteket.
Az oszthatóság definícióját már pontosabban adjuk meg, mint az előző évben, így lehetőség van
a számok algebrai felírására az osztási maradékaik felhasználásával.
Ezzel elő akarjuk készíteni az Algebra fejezetben használatos képletek könnyebb megértését.
Kevésbé jó csoportban ne foglalkozzunk azzal, hogy a 0-nak minden természetes szám osztója,
nehogy összekeverjék a gyerekek a 0-val való osztással!
Feladatok
1. Julcsi néni a hétvégi házukban befőtteket készített a kertben
termett gyümölcsökből. Ősszel behozta azokat, és most el
szeretné helyezni a 25 meggy-, a 43 körte-, az 5 zölddió-
és a 4 birskompótot a három polcon a kamrában úgy, hogy
mindegyik polcot azonosan terhelje. Hány üveget kell tennie
az egyes polcokra?
25 + 43 + 5 + 4 77
= = 25 és marad 2, azaz Julcsi néni nem tudja egyen-
3 3
letesen elhelyezni a befőtteket. Célszerű a felső polcra 25-öt a két alsóra
pedig 26–26-ot tenni. Egyszerűbb megoldás: csak a maradékok vizsgálata,
1 + 1 + 2 + 1 = 5 nem osztható 3-mal.
Az első feladatnál nem valószínű, hogy bárki is maradékokkal számolt volna. A második feladat
viszont már szinte „megköveteli”, hogy azzal dolgozzunk, ezért célszerű egyszerre kiadni a két
feladatot.
14

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 5. oldal
2. Az osztály klubdélutánján a gyerekek zsetonokkal fizettek. Az árakat a képek alatt láthatod. Mit
vásárolhatott
a) Zsuzsi, ha két dolgot vett, és a fizetett összeg
osztható volt 3-mal,
A 3-as maradékok az egyes áruknál: pogácsa 1, csiga 2,
zsemle 2, süti 1, torta 0, kókusz 1, kis üdítő 0, nagy
üdítő 1.
A kéttagú összeg osztható hárommal, ha az összeadandó
maradékok: 0 + 0 vagy 1 + 2.
Maradékok összege 0+0 1+2
Vásárolt áruk torta + kis üdítő pogácsa + csiga vagy zsemle
süti + csiga vagy zsemle
kókusz + csiga vagy zsemle
nagy üdítő + csiga vagy zsemle
Lehetőség 1 8
b) Péter, ha három dolgot vett, és a fizetett összeg osztható volt 3-mal,
A háromtagú összeg osztható hárommal, ha az összeadandó maradékok: 0 + 0 + 0, 0 + 1 + 2, 1 + 1 + 1, 2 + 2 + 2.
Maradékok összege 0 + 0 + 0 0+1+2 1+1+1
2+2+2
Vásárolt áruk nincs az előző 8 esethez vagy a torta, pogácsa + süti + kókusz
vagy a kis üdítő csatlakozik pogácsa + süti + nagy üdítő
süti + kókusz + nagy üdítő
Lehetőségek 0 16 3
c) Luca, ha két dolgot vett, és a fizetett összeg osztható volt 6-tal?
A 6-os maradékok az egyes áruknál: pogácsa 4, csiga 5, zsemle 2, süti 1, torta 0, kókusz 4, kis üdítő 0, nagy
üdítő 4.
Maradékok összege 0+0 1+5 2+4 3+3
Vásárolt áruk torta + kis üdítő süti + csiga zsemle + pogácsa nincs
zsemle + kókusz
zsemle + nagy üdítő
Lehetőségek 1 1 3 0
3. Az előző feladat árukészletéből most csak egy dolgot vásároltak a gyerekek. Mi lehetett az, ha
mindnyájan száz zsetonnal fizettek, és
a) Zoli visszakapott zsetonjainak száma 3-mal osztható volt,
Ez egy gondolkodtató feladat. Mivel a 100 = 99 + 1, azaz 3-mal osztva 1-et ad maradékul, így visszafelé
okoskodva célszerű megoldani a feladatot. Természetesen próbálgatással is megoldható. A vásárolt áru ára
3-mal osztva 1-et ad maradékul: pogácsa, süti, kókusz, nagy üdítő.
b) Panni visszakapott zsetonjainak száma 3-mal osztva 1-et adott maradékul,
A vásárolt áru árának most 3-mal oszthatónak kell lenni: torta, kis üdítő.
c) Klári visszakapott zsetonjainak száma 3-mal osztva 2-t adott maradékul?
A vásárolt áru árának most 3-mal osztva 2-t kell maradékul adni: csiga, zsemle.
4. Egy papírt 4 részre tépünk, majd az egyik részt ismét 4 részre tépjük.
Ezt folytatva hány parírdarabka lesz az asztalon a 10. lépés után?
Elérhető-e ezzel az eljárással, hogy pontosan 1526, 1848, illetve 2002
papírdarabkánk legyen?
Ezt a feladatot a sorozat témakörnél is kitűzzük. Most az oszthatósági megoldást adjuk meg.
15

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 5. oldal
Minden lépéskor egy darab helyett 4 lesz, azaz a papírdarabkák száma 3-mal nő: 4, 7, 10, 13,. . . papírdarabkánk
lesz. Ezek a számok 3-mal osztva 1-et adnak maradékul, azaz 3k + 1 alakúak. A felsorolt számok közül csak a
2002 ilyen.
5. Három szám közül egyik sem osztható 4-gyel. Melyik igaz, és melyik nem az alábbi állítások-
ból?
a) Lehet, hogy a három szám összege osztható 4-gyel. Igaz, pl.: 5 + 6 + 9 = 20.
b) Lehet, hogy a három szám szorzata osztható 4-gyel. Igaz, pl.: 2 · 6 · 5 = 60.
c) Biztos, hogy a három szám összege nem osztható 4-gyel. Nem, pl.: 5 + 6 + 9 = 20.
d) Biztos, hogy a három szám szorzata nem osztható 4-gyel. Nem, pl.: 2 · 6 · 5 = 60.
6. Három szám összege osztható 4-gyel. Döntsd el, hogy melyik állítás biztosan igaz, melyik
lehetetlen, vagy melyik lehetséges, de nem biztos!
a) Mind a három szám osztható 4-gyel. Lehetséges (pl.: 4 + 8 + 12), de nem biztos (pl.: 4 + 6 + 10).
b) Pontosan két szám osztható 4-gyel. Lehetetlen.
c) Az egyik szám 4-gyel osztva 1 maradékot ad. Lehetséges (pl.: 1 + 4 + 7), de nem biztos (pl.: 4 +
+ 6 + 10).
d) Az egyik szám 4-gyel osztva 1 maradékot ad, a másik 2-t, a harmadik pedig 3-at. Lehetetlen,
hiszen így az összeg 4-es maradéka 2.
e) Az egyik osztható 4-gyel, a másik 1 maradékot, a harmadik pedig 3 maradékot ad. Lehetséges
(pl.: 4 + 5 + 7), de nem biztos (pl.: 4 + 6 + 10).
7. Mennyi maradékot ad a 2137 öttel osztva? Mi lesz az 5-ös maradéka a 2137

a) kétszeresének, b) háromszorosának, c) négyszeresének, d) ötszörösének?
A maradék 2. a) 4, b) 1, c) 3, d) 0. Vezessük rá a gyerekeket, hogy elég a szám maradékával dolgozni és nem kell
venni az eredeti szám többszörösét!
8. Egy szám 5-tel osztva 2-t ad maradékul. Mennyit ad maradékul 5-tel osztva a szám
a) kétszerese, 4 b) háromszorosa, 1 c) négyszerese, 3 d) ötszöröse? 0
Ez a hetedik feladat általánosítása.
9. Egy szám 5-ös maradéka 2.

Mennyi a szám 10-es maradéka? Mennyi a szám kétszeresének a 10-es maradéka?
A 10-es maradék 2 vagy 7. A szám kétszeresének 10-es maradéka 4.
10. Egy számot 10-zel osztva 2-t kapunk maradékul. Mennyi a szám 5-ös maradéka? Mennyi a
szám kétszeresének az 5-ös maradéka?
Az 5-ös maradék is 2. A szám kétszeresének 5-ös maradéka 4.
11. Két természetes szám közül az egyik 6-tal osztva 4-et, a másik 3-at ad maradékul. Mi a 6-os
maradéka a két szám
a) összegének, b) különbségének, c) szorzatának?
Célszerű felírni az összeadandó számokat: 6k + 4, illetve 6l + 3 alakban
a) 1 b) 1 vagy 5 (sorrendtől függ: pl.: 10 − 9 = 1 vagy 15 − 10 = 5) c) 0
12. Jelöljünk n-nel egy olyan természetes számot, amelynek 7-es maradéka 2, és m-mel egy olyat,
amelynek 7-es maradéka 1. Mekkora a 7-es maradéka
a) (n + m)-nek, 3 b) (n − m)-nek, 1 c) n · m-nek, 2
d) (m − n)-nek, 6 e) (2n + m)-nek? 5
16

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 6. oldal
13. 462 = ? Minden számnak sok neve van. Párosítsd össze a szám neveit annak tulajdonságai-
val!
a) 400 + 60 + 2 b) 2 · 3 · 7 · 11 c) 460 + 2 d) 21 · 22 e) 9 · 51 + 3
A) Osztható 7-tel B) Két szomszédos szám szorzata
C) 10-zel osztva 2-t ad maradékul D) A 9-es maradéka 3 E) A 3-as maradéka 0
Az egyes tulajdonságokat a szám többféle felírásából is kiolvashatjuk. Pl.: a − C, b − A, b − E, c − C, d − A,
d − B, d − E, e − D, e − E.
14. A 7 · 17 · 37 számban hányszor van meg a

a) 7, 17 · 37 b) 17, 7 · 37 c) 7 · 17, 37 d) 37, 7 · 17 e) 7 · 17 · 37? 1
15. Az 5 · 7 · 13 számnak keress minél több osztóját! Igaz-e, hogy ez a szám
a) nem osztható 2-vel, b) osztható 7-tel, c) osztható 35-tel, d) 3-as maradéka 2?
A három különböző prímszám szorzatából álló számnak 8 osztója van: 1; 5; 7; 13; 5 · 7; 5 · 13; 7 · 13; 5 · 7 · 13.
A prímtényezős alakból ragyogóan kiolvashatóak a szám oszthatósági tulajdonságai:
a) igaz, b) igaz, c) igaz, d) igaz, elég a tényezők maradékaival számolni: 2 · 1 · 1 = 2.
16. A 307 · 509 számban megvan-e maradék nélkül, és ha igen, akkor hányszor a(z)
a) 307, b) 509, c) 1, d) 15, e) 4, f) 12?
Az ilyen típusú példák meg szokták lepni a gyerekeket. Próbáljuk a számolás helyett gondolkodásra biztatni őket.
Az oszthatóság definícióját kell alkalmazni az első két kérdésnél.
a) Igen, és 509-szer. b) Igen, és 307-szer. c) Igen, és 307 · 509-szer.
d) Nem, mert egyik tényező sem osztható 5-tel. e) Nem, mert két páratlan szám szorzata. f) Nem, az e) miatt.
17. Írj egy-egy számot a hiányzó helyekre, hogy a kapott szám

a) a 6 többszöröse legyen, b) a 12 többszöröse legyen!
3·5· ·7 3· · ·7 4· ·5· 4· ·5·9
A feladatoknak végtelen sok megoldása van. Az általunk megadott számok minden többszöröse eleget tesz a feladat
követelményeinek.
3·5· ·7 3· · ·7 4· ·5· 4· ·5·9
a) =2 =2 =1 =3 =1 =1
=1 =2 =1 =3
b) =4 =4 =1 =3 =1 =1
=1 =4 =1 =3
18. Keresd a párját! (k, l, m, n, p és q pozitív egészek)

a) 7 · k b) 3l + 2 c) 5n + 4 d) 5m e) 3k + 6l
f) (5p + 1) + (5q + 4) g) 5n + 2n h) (3m + 1) + (3k + 2)
A) Osztható 7-tel B) Osztható 3-mal C) A 3-as maradéka 2
D) 5-tel osztható E) 5-tel osztva 4 maradékot ad
a–A, b–C, c–E, d–D, e–B, f –D, g–A, h–B
17

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 6. oldal
19. Írd le képlettel a következő számok általános alakját!

a) 4-gyel oszthatók 4a b) 4-gyel osztva 2-t adnak maradékul 4b + 2 c) 4-es maradéka 2 4c + 2
d) 11-gyel osztva 5-t kapunk maradékul 11d + 5 e) 11-es maradéka 5 11e + 5
20. Melyik az a szám?
a) Egy szám 7-szeresének és 5-szörösének összege 1092.
A szám legyen: a, 7a + 5a = 1092, innen 12a = 1092 a = 91.
b) Egy szám 7-szeresének és 5-szörösének különbsége 1406.
A szám legyen: b, 7b − 5b = 1406, innen 2b = 1406 b = 703.
c) Egy szám 7-szeresének és 5-szörösének szorzata 140.
A szám legyen: c, 7c · 5c = 140, innen 35c2 = 140, azaz c2 = 4; c = 2 vagy c = −2.
21. Egy 10-zel osztható szám utolsó számjegyét elhagyva egy újabb számot kapunk, melyet az
eredeti számhoz hozzáadva az összeg 5016 lesz. Mi az eredeti szám?
A kisebb számot x-szel jelölve a nagyobb szám 10x. Az összeg x + 10x = 5016, innen x = 456. Az eredeti szám
4560. Ellenőriztessük!
22. Egy számhoz hozzáadjuk annak 3-szorosát és a 9-szeresét is. Mutasd meg,
hogy így biztosan 13-mal osztható számot kapunk! Mi lehetett a kiindulási
szám, ha az összeg 1131?
Jelöljük x-szel a kiindulási számot.
Az összeg: x + 3x + 9x = 13x
13x = 1131 A kiindulási szám 87.
23. Írj le egymás után kétszer egy háromjegyű számot! Az így nyert hatjegyű számot osszad
el 7-tel, majd a hányadost 11-gyel, és az így kapott hányadost 13-mal. Mi lett a harmadik
hányados? Próbáld ki több számon is ezt a trükköt, és indokold a sejtésedet!
Néhány konkrét példát írjanak fel előszőr a gyerekek, és csak azután érdemes próbálkozni az általános
megoldással!
Az eredeti háromjegyű szám: abc. Ezt a számot kétszer egymás után leírva abcabc hatjegyű számot kapjuk.
Ennek a számnak az értéke:
c + 10b + 100a + 1000c + 10 000b + 100 000a = 1001(c + 10b + 100a) =
= 7 · 11 · 13 · (100a + 10b + c) = 7 · 11 · 13 · abc
A hányados minden esetben az eredeti háromjegyű szám.
Ha az eredeti háromjegyű számot k-val jelöljük, akkor a keletkezett hatjegyű szám
1000k + k = 1001k = 7 · 11 · 13 · k
lesz. Ez egy nehezebb gondolat, így ezt először konkrét számon mutassuk meg!
24. Egy hegyesszögű háromszög három szöge közül az egyik 8-cal, a másik 9-cel, a harmadik
12-vel osztható. Hány fokosak a háromszög szögei?
(Bergengóc példatár)
A háromszög szögei legyenek 8x, 9y és 12z, ahol x, y, z pozitív egészek.
5
Mivel a háromszög hegyesszögű, így x 11, y 9 és z 7. 5 5
A háromszög belső szögeinek összege 180◦ :
8x + 9y + 12z = 180
Innen 9y = 180 − 4 · (2x + 3z)
A jobb oldalon álló kifejezés 4-gyel osztható, ezért 9y is osztható 4-gyel.
18

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 6. és 9. oldal
Mivel a 4 és a 9 relatív prímek, ezért y osztható 4-gyel. Így y = 4 vagy y = 8.

I. eset y = 4
8x + 12z = 144. Innen 2x + 3z = 36.
2x = 3(12 − z), vagyis x is osztható hárommal, azaz x = 3, vagy x = 6, vagy x = 9.
Lehetőségek és azok ellenőrzése:
y x z
4 3 10 > 7 Nem jó
4 6 8>7 Nem jó
4 9 6 A háromszög szögei: 72◦ ; 36◦ ; 72◦ megfelel a feladatnak
II. eset y = 8
8x + 72 + 12z = 180. Innen 8x + 12z = 108. Egyszerűsítve: 2x + 3z = 27.
2x = 27 − 3z vagyis 2x is osztható hárommal. Mivel 2 és 3 relatív prímek, ezért x is osztható 3-mal, azaz
x = 3, vagy x = 6, vagy x = 9.
Lehetőségek és azok ellenőrzése:
y x z A háromszög szögei
8 3 7 24◦ ; 72◦ ; 84◦ jó
8 6 5 48◦ ; 72◦ ; 60◦ jó
8 9 3 72◦ ; 72◦ ; 36◦ jó
A kapott háromszög közül kettőnek azonosak a szögei, azaz három megoldása van a feladatnak.
2–3. óra
Oszthatósági szabályok
Tk.: 9–10. oldalon 1–15. feladatok, kivéve: 7.
Fgy.: 282–294.
Az órák célja: Feleleveníteni a hatodik osztályban tanult oszthatósági szabályokat és továbbfej-

leszteni azokat.
Az utolsó számjegyekből levonható oszthatósági szabályoknál már a konkrét számpéldákat egy
„formalizálás” is követi, amely a bizonyítási igény felkeltését hivatott elősegíteni. Kevésbé
fogékony csoportoknál megmaradhatunk a konkrét példáknál.
Két játékot javaslunk
1. Bumm 7-es: A gyerekek egyesével számolva mondják a számokat, és akinek 7-tel osztható
számot kellene mondania vagy olyan számot, amelyben a 7-es szerepel, „Bumm”-ot mond. Több
7-es számjegy esetén annyi bummot kell mondani, ahány 7-es van a számban. Aki tévesztett, az
kiesik a játékból. Bumm 4-essel kicsit nehezebb a játék.
19

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 9. oldal
2. Minden padsort egy-egy gyerek képvisel, akinek van egy sorszáma (első padsorból jött, a
másodikból jött. . . ) Mindenki gondol egy-egy számra, és a következőt kell tennie:
az első gondolt szám · 9 + sorszáma = A
a második gondolt szám · 18 + sorszáma = B
a harmadik gondolt szám · 27 + sorszáma = C
..
.
A tanár kimegy, és minden gyerek felírja a kapott eredményét a táblára (A, B, C).
A tanár visszajön és megmondja, hogy ki melyik számot írta fel a táblára. (A gyerekek száma
9-nél kevesebb kell, hogy legyen – ezért célszerű a padsori választás.)
Aki rájön a „trükkre” (a táblára felírt szám 9-es maradéka a gyerek sorszáma, és mi tudjuk, hogy
kinek mi a sorszáma), az lesz az új játékvezető.
4. óra
Összetett oszthatósági szabályok

Tk.: 11–12. oldalon 7. és 16–30. feladatok
Fgy.: 295–304.
Az óra célja: A gyerekek maguk fedezzék fel az egyszerűbb összetett számokkal való oszthatósági
szabályokat (6, 15, 12, 45, . . . ). Legyen számukra világos, hogy ha egy szám osztható két
számmal és azok nem relatív prímek, akkor nem biztos, hogy osztható a számok szorzatával.
Ezt természetesen nem kell megfogalmazni (a jobbak mindig megteszik), csak jól kell alkalmazni
a feladatok megoldásakor.
Feladatok
1. Egészítsétek ki a következő számokat a keretekbe írt egy-egy számjeggyel, hogy a kapott

számok oszthatók legyenek
a) 2-vel, b) 4-gyel, c) 5-tel, d) 10-zel, e) 25-tel, f) 8-cal!
427 , 3 12, 54 , 39
427 3 12 54 39
2-vel 0, 2, 4, 6, 8 0, 1, . . . , 8, 9 = 0, 1, . . . , 9 = 0, 1, . . . , 9
= 0, 2, 4, 6, 8 = 0, 2, 4, 6, 8
4-gyel 2, 6 0, 1, . . . , 8, 9 = 0, 1, . . . , 9
0, 2, 4, 6, 8 0, 4, 8 = 2, 6
1, 3, 5, 7, 9 2, 6
5-tel 0, 5 nincs = 0, 1, . . . , 9 = 0, 1, . . . , 9
= 0, 5 = 0, 5
20

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 9–10. oldal
427 3 12 54 39
10-zel 0 nincs = 0, 1, . . . , 9 = 0, 1, . . . , 9
=0 =0
25-tel 5 nincs nincs megoldás

0, 5 0
2, 7 5
8-cal 2 1, 3, 5, 7, 9 = 0, 1, . . . , 9
0 0, 8 =2
1 6
2 4
3 2
4 0, 8
5 6
6 4
7 2
8 0, 8
9 6
2. Mennyi a felsorolt számok 5-ös, 10-es, 25-ös maradéka?

125, 312, 473, 1948, 6355, 13 475
Maradék 125 312 473 1948 6355 13 475
5-ös 0 2 3 3 0 0
10-es 5 2 3 8 5 5
25-ös 0 12 23 23 5 0
3. Csoportosítsd a számokat 1-től 50-ig a 4-gyel való osztási maradékuk szerint! Hány csoportot
kaptál? A 4-gyel való oszthatóság szempontjából vizsgáld az egy csoportba tartozó számok
különbségét! Mindig a nagyobb számból vond ki a kisebbet!
0 maradék 1 maradék 2 maradék 3 maradék
0, 4, 12, 16, 20, 1, 5, 9, 13, 17, 21, 2, 6, 10, 14, 18, 22, 3, 7, 11, 15, 19, 23,
24, 28, 32, 36, 40, 25, 29, 33, 37, 41, 26, 30, 34, 38, 42, 27, 31, 35, 39, 43,
44, 48 45, 49 46, 50 47
Vegyük észre, hogy a 0-tól kezdve a maradékosztályokon sorban lépkedve kell beírni a számokat. Az egy csoportba
tartozó számok különbsége többszöröse a 4-nek. Jobb csoportban érdemes általánosítani is a feladatot, tetszőleges
n esetén is n maradékosztály van, és a különbségre megállapított állítás igaz marad.
4. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat indokold!
a) Egy szám osztható 2-vel, ha számjegyei oszthatók 2-vel. Igen, mert az utolsó számjegy páros.
b) Egy szám osztható 4-gyel, ha számjegyei oszthatók 4-gyel. Igen, mert az utolsó két számjegyéből
képzett szám a 0, 4, 8-ból áll össze.
c) Nincs olyan 4-gyel osztható szám, amelynek csak egy számjegye páros. Hamis, pl.: 72.
d) Ha egy szám utolsó 4 helyén álló négyjegyű szám osztható 8-cal, akkor a szám is. Igaz, mert
a számot felbonthatjuk egy kéttagú összegre. Az első tag 1000 többszöröse, ami osztható 8-cal és a második
tag a szám végén álló háromjegyű szám. Ez a feladat szerint két 8-cal osztható szám különbsége.
21

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 10. oldal
5. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 3 , 2, 5 számkártyákból? 6 szám rakható ki.

Mi a valószínűsége annak, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám
1 1 2 1 1
a) páros, b) 5-tel osztható, c) 4-gyel osztható, = d) 8-cal osztható lesz?
3 3 6 3 6
6. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 0, 3, 4, 7 számkártyákból?

18 szám rakható ki, mert a százasok helyére csak a 3 , 4 , 7 számkártyák közül választhatunk, a tízesek helyére
ismét 3 számkártya közül választhatunk: a 0 és a két ki nem választott. Az egyesekre már csak két lehetőségünk
maradt. 3 · 3 · 2 = 18
Mi a valószínűsége annak, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám
a) páros, b) 5-tel osztható, c) 4-gyel osztható, d) 8-cal osztható lesz?
6 4 10 5 6 1
a) Kedvező végződés: 0 és a 4, ezért + = = . b) A szám 5-re végződik: = .
18 18 18 9 18 3
2+2 4 2 2 1
c) A szám 40-re vagy 04-re végződik: = = . d) A 304 és a 704 osztható 8-cal: = .
18 18 9 18 9
7. Hány négyjegyű számot lehet kirakni a 0, 3, 4, 7 számkártyákból?

18 az előző feladatban leírt logikai megfontolás szerint.
Mi a valószínűsége annak, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám osztható lesz
a) 4-gyel, b) 20-szal, c) 25-tel?
2 1
a) lásd 6. c). b) 4-gyel és 5-tel osztható szám, ezért 40-re végződik: = . c) Ilyen szám nincs: 0.
18 9
8. Hány olyan csupa 2-es számjegyből álló szám van, amely osztható 8-cal?
0, mert a szám végén álló háromjegyű szám 222, ami nem többszöröse a 8-nak.
9. Mennyi a felsorolt számok 9-es és 3-as maradéka?

246, 9351, 412, 5379, 4020, 13 579
Maradék 246 9351 412 5379 4020 13 579
9-es 3 0 7 6 6 7
3-as 0 0 1 0 0 1
10. Add meg a hiányzó számjegyeket úgy, hogy a) 3-mal, b) 9-cel osztható számot kapj!
32 , 7 2, 5 24, 3 4
Osztható 32 7 2 5 24 3 4
3-mal 1, 4, 7 0, 3, 6, 9 1, 4, 7 + = 2, 5, 8, 11, 14, 17 Ez 33 szám.
9-cel 4 0, 9 7 + = 2, 11 Ez 11 szám.
11. A pozitív egész számok sorozatában melyik

a) a századik 3-mal osztható szám, 300
b) a századik 9-cel osztható szám, 900
c) az ötvenedik 3-mal osztva 2 maradékot adó szám, Ezek a 3(k − 1) + 2 alakú számok: 149.
d) az ötvenedik 9-cel osztva 5 maradékot adó szám? Ezek a 9(k − 1) + 5 alakú számok: 446.
22

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 10–11. oldal
12. A műveletek eredményének csak a 9-cel való osztási maradékát hatá-

rozd meg! Arra a kártyára lépj, amelynek az elején a kapott maradékot
látod! Ha jól oldottad meg a feladatot, egy világhírű magyar matema-
tikus nevét kapod meg. Ki volt ő? Búvárkodj! START 612 + 708 B
3 845 − 31 A 0 1+2+3+4+5+6 LY 6 912 · 36 O
1 (43 + 813) · 5 J 5 4 · 103 + 3 · 102 + 10 Á 4 105 I
8 3415 + 101 N 6 (3453 − 92) · 14 O 2 7 · 104 − 5 · 102 S

Bolyai János: 1802–1860 magyar matematikus, aki Kolozsvárott született, és első matematikatanára édesapja,
Bolyai Farkas volt.
Legjelentősebb eredményeit a geometria terén érte el, fő művének címe: Appendix (1832). Az ő nevét viseli a
magyar matematikusok 1947-ben alapított szervezete, valamint az egyik kolozsvári tudományegyetem is.
13. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 3 , 4, 5 számkártyákból? 6

A számok közül hány lesz osztható
a) 3-mal, Mivel a számkártyákon álló számok összege 12, osztható 3-mal: mind a 6.
b) 9-cel, Mivel a számkártyákon álló számok összege nem osztható 9-cel: 0.
c) 4-gyel? Egy sem.
14. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 4 , 0, 6, 8 számkártyákból? 18
A számok közül hány lesz osztható a) 3-mal, b) 9-cel, c) 4-gyel?
Mi a valószínűsége annak, hogy véletlenszerűen kirakva
d) 3-mal, e) 9-cel, f) 4-gyel osztható számot kapunk?
a) és d): Jó számkártyák 0, 4, 8, ezekből 4 háromjegyű szám képezhető, és jó a 4, 6, 8 is, amelyekből 6 háromjegyű
10 5
számot készíthetünk. Összesen 10 szám van, a valószínűség = .
18 9
6 1
b) és e): Csak a 4, 6, 8 számhármas jó. Így 6 szám lesz, a valószínűség: = .
18 3
c) és f): Jó végződések 40 48 04 08 64 68 84 80
Számok száma 2 1 2 2 1 1 1 2 Összesen 12 szám.
12 2
A valószínűség = .
18 3
15. A 7053 szám végére írj még egy számjegyet úgy, hogy ne változzon a szám
a) 3-as, b) 4-es, c) 5-ös, d) 9-es maradéka!
Célszerű megállapítani az eredeti szám megfelelő maradékát, és azután lehet megoldani a feladatot.
3-as 4-es 5-ös 9-es

7053 maradéka 0 1 3 6
Hozzáírt számjegy 0, 3, 6, 9 3, 7 3, 8 0, 9
16. Hány négyjegyű számot lehet kirakni a 0 , 1, 3, 5 számkártyákból? 18

A számok közül hány lesz osztható a) 3-mal, b) 4-gyel, c) 6-tal, d) 9-cel?
a) és d): A számkártyákon álló számjegyek összege 9, ezért az összes szám osztható 3-mal és 9-cel.
b) Nincs ilyen szám.
c) 6, mert ennyi páros végződésű szám van, és a 3-mal való oszthatóság biztosított.
23

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 11. oldal
17. Milyen számjegyet írhatsz a 274 végére, hogy az osztható legyen 45-tel?
A keresett számot az 5 és a 9 is osztja. Így a szám 0-ra vagy 5-re végződhetne, de a számjegyek összege csak az
5 esetén lesz 9 többszöröse.
18. Pótold a hiányzó számjegyeket, hogy a 34 , 92 5, 4 2 számok oszthatók legyenek

a) 6-tal, b) 12-vel, c) 15-tel, d) 18-cal!
Az oszthatóság érdekében a következő oszthatósági szabályokra kell figyelni: a) 6 = 2 · 3, b) 12 = 3 · 4 (nem jó a
2 · 6), c) 15 = 3 · 5, d) 18 = 2 · 9 (nem jó a 3 · 6)
34 92 5 4 2
6-tal 2, 8 nincs + = 0, 3
megoldás 6, 9, 12, 15, 18
Ez 34 szám.
12-vel 8 nincs
megoldás 2, 5, 8 1
0, 3, 6, 9 3
1, 4, 7 5
2, 5, 8 7
0, 3, 6, 9 9
15-tel 5 2, 5, 8 nincs megoldás
18-cal 2 nincs + = 3, 12
megoldás Ez 11 szám.
19. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!

a) Ha egy szám 6-nak többszöröse, akkor 3-nak is többszöröse. Igaz.
b) Ha egy szám 3-nak többszöröse, akkor 6-nak is többszöröse. Hamis, pl.: 3.
c) Ha egy szám 9-es maradéka 6, akkor a szám osztható 3-mal. Igaz.
d) Ha egy szám 3-as maradéka 2, akkor a 9-es maradéka is 2. Hamis, pl.: 5.
e) Ha egy szám 4-gyel és 8-cal is osztható, akkor osztható 16-tal is. Hamis, pl.: 8.
f) Minden 3-mal osztható páros szám osztható 6-tal is. Igaz.
20. Töltsd ki a totót, azaz x-eld be a helyes választ!
Biztos Lehetséges Lehetetlen
1. Ha egy szám osztható 3-mal, akkor a szám osztható 9-cel x
2. Egy 125-tel osztható szám osztható 50-nel x
3. A 47 287 szám 9-cel osztva 2-t ad maradékul x
4. Az 512 után csak egyféle számjegyet írhatunk, hogy a x
szám 9-cel osztható legyen
5. 4 · 103 + 3 · 102 + 5 · 10 + 2 számnak azonos a 3-as és a x
9-es maradéka
24

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 11–12. oldal
Biztos Lehetséges Lehetetlen

6. A 2 , 4 , 6 számkártyákból véletlenszerűen háromjegyű x
1
számot kirakva valószínűséggel kapunk 4-gyel osztha-
3
tó számot
7. Az X, 4 , 6 számkártyákból háromjegyű számot vélet- x
1
lenszerűen kirakva -nél kisebb valószínűséggel kapunk
2
4-gyel osztható számot
8. A 2 , 3 , 6 számkártyákból kirakott háromjegyű számok x
5-tel való osztási maradékait növekvő sorrendbe rendez-
ve egymást követő természetes számokat kapunk
168 252
9. A és a törtek egyszerűsített alakja megegyezik x
198 294
17
10. A törtnek van 7222 nevezőjű bővített párja x
23
17
11. A törtnek van 7222 számlálójú bővített párja x
23
12. A pozitív egész számok sorozatában az ötvenedik 3-mal x
osztható szám kisebb 145-nél
13. Ha egy négyjegyű szám számjegyeit felcserélem, akkor x
az eredeti és az új szám 9-cel osztva ugyanazt adja
maradékul
13+1 Ha egy négyjegyű szám számjegyeit felcserélem, akkor x
az eredeti és az új szám 4-gyel osztva ugyanazt adja
maradékul
Megjegyzés a totóhoz:
6. Összesen 6 számot lehet kirakni, amelyekből a 264, 624 osztható 4-gyel.
1
7. A hatodik kérdés miatt lehetséges, de x = 8 esetén 648, 684 és 864, a valószínűség lesz.
2
168 28 252 6 17 314 · 17 5338
9. = = 10. = = .
198 33 294 7 23 7222 7222
21. Egyszerűsítsd a következő törteket!
124 31 333 1 725 29 3648 19 1485 33 14 260 731
= = = = = =
348 87 999 3 850 34 2496 13 2790 62 10 860 543
22. Képezd a sorozatok első hat elemét! Milyenfajta sorozatot alkotnak ezek a számok, és miért?
an = 5n, bn = 5n + 2, cn = 5n + 4, ahol n = 1 pozitív egész szám.
a = {5; 10; 15; 20; 25; 30} b = {7; 12; 17; 22; 27; 32} c = {9; 14; 19; 24; 29; 34} Számtani sorozatok, a
differencia mindhárom sorozatnál 5.
Tagja lesz-e a harmadik sorozatnak a 104, illetve a 111? Ha igen, akkor hányadik?
A harmadik sorozatba azok a számok tartoznak, amelyek 5-tel osztva 4-et adnak maradékul. Ezért a 104 tagja a
sorozatnak (a huszadik), de a 111 nem.
23. Ha egy kétjegyű szám számjegyeit felcseréled, egy újabb kétjegyű számot kapsz. A nagyobb
számból vond ki a kisebbet! Vizsgáld meg a különbséget a 9-cel való oszthatóság szempontjá-
ból!
Először konkrét példákkal próbálkozzanak a gyerekek: pl.: 27 → 72.
25

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 12. oldal
A különbségük 45, ami osztható 9-cel. A különbségük mindig osztható 9-cel, hiszen az eredeti szám és a felcserélt
szám számjegyeinek összege azonos, így különbségüknél a számjegyek összege 9-cel osztható lesz.
Algebrai leírásuk: legyen (a > b) ekkor (10a + b) − (10b + a) = 9a − 9b = 9(a − b), ez osztható 9-cel. Ha a = b,
akkor az eredeti és a felcserélt szám azonos, így a különbség 0, ami minden pozitív egész számnak, így a 9-nek is
többszöröse.
24. Rakj ki számkártyákból egy 9-cel nem osztható négyjegyű számot, majd írd le a szám 9-es
maradékát! Keverd meg a számkártyákat, és ismét írd le az új szám 9-es maradékát! Mit veszel
észre? Ha a nagyobb számból kivonod a kisebbet, mi lesz a különbség 9-es maradéka?
Konkrét számmal érdemes eljunti a sejtéshez: a két szám kilences maradéka azonos, hiszen az csak a számjegyek
összegétől függ, és független a számjegyek sorrendjétől. A különbség 9-es maradéka: 0.
25. Melyik az a csupa 0-ból és 1-ből álló legkisebb szám, amely osztható 36-tal?
Melyik a legnagyobb ilyen szám?
(Varga Tamás-verseny, 1997)
Egy szám osztható 36-tal, ha osztható 4-gyel és 9-cel. Mivel a szám csak 0-t és 1-t
tartalmazhat, ezért a 4-gyel való oszthatóság miatt az utolsó két számjegy 0. A 9-cel való
oszthatóság miatt a számjegyek összege osztható 9-cel, ezért az egyesek száma 9-nek többszöröse.
00.
A legkisebb szám: 111111111
(9 darab)
Legnagyobb ilyen szám nincs. A feladatnak végtelen sok szám tesz eleget. A szám elején 9, 18, 27, . . . 1-es
és a szám végén legalább 2 db 0 áll.
26. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amely osztható mindegyik egyjegyű számmal?
A számnak oszthatónak kell lenni: 9-cel, 8-cal, 7-tel, 5-tel. Ezekkel való oszthatóság már biztosítja a többi
egyjegyű számmal való oszthatóságot is. A megoldás: 9 · 8 · 7 · 5 = 2520.
27. Egy virágos bokrot akartam lefotózni, de köze-

ledtemre szétszaladtak alóla a pókok, és felröp-
pentek a rajta levő lepkék. A fotón nagyítóval
110 lábat lehetett megszámlálni. Hány pókot,
illetve lepkét lehet látni a fotón, ha egy póknak
8, egy lepkének pedig 6 lába van?
Ha a pókok számát p-vel, a lepkékét l-lel jelöljük, akkor
8p + 6l = 110. Innen 4p + 3l = 55 egyenlethez jutunk,
melyet próbálgatással oldhatunk meg.
p 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
4p 0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52
3l 55 51 47 43 39 35 31 27 23 19 15 11 7 3
l Nem jó 17 Nem jó Nem jó 13 Nem jó Nem jó 9 Nem jó Nem jó 5 Nem jó Nem jó 1
28. Szét lehet-e osztani a száznál kisebb pozitív egész számokat két csoportba úgy, hogy a
csoportokban ugyanannyi legyen a számok szorzata?
Nem, mert az egyik csoportba bekerül pl. a 97, mint prím, így ebben a csoportban lévő számok szorzata osztható
97-tel, míg a másik csoportba kerülő számok egyike sem osztható 97-tel, így a szorzat sem.
26

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 12. oldal
29. Mutasd meg, hogy az 1 + 11 + 112 + 113 + 114 + 115 + 116 + 117 + 118 + 119 összeg osztható
10-zel!
Az összeg minden tagja 10-zel osztva 1-et ad maradékul. Mivel 10 db egyes összege éppen 10, ezért az összeg
valóban a 10 többszöröse.
30. Hét rabló a zsákmányolt aranyat úgy osztja el, hogy

névsor szerint vesznek belőle annyit, amennyi az
ott levő aranyak számának számjegyösszege (pl. ha
154 db arany van, akkor 1 + 5 + 4 = 10 aranyat
vesz el). Miután mind a heten pontosan kétszer vettek
az aranyból, az el is fogyott. Hatuknak egyformán
jutott az aranyból, míg a rablók vezére többet kapott.
Hányadik volt a vezér a névsorban, és hány aranyat
kapott?
Miután az első rabló kivette az aranyak számának számjegy-
összegét, a maradék aranyak száma a 9 többszöröse, hiszen a szám és számjegyeinek összege azonos maradékot
ad 9-cel osztva. (Pl.: 154 esetén 154 − (1 + 5 + 4) = 144, ami 9-cel osztható). Ettől kezdve már az aranyak
száma a 9 többszöröse. Visszafelé lejátszva a történetet:
Húzás sorszáma 14. 13. 12. 11. 10. 9. 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1.
Maradék arany 0 18 27 36 45 54 63 72 81 99 108 117 126 135
Kivett arany 9 9 9 9 9 9 9 9 9 18 9 9 9 9
Az ötödik rabló a vezér, mert neki 18 aranyat kell kivenni, hisz 81 arany marad utána. 90-ből nem vehetett
el 9-et, mert 90 nem maradhatott, mert 108 előtt 99 van, ahol a számjegyek összege 18, és neki ezt kellett
elvennie. Így minden rabló 2 · 9 = 18, a vezér pedig 18 + 9 aranyat kapott. A zsákmány 135 arany volt.
5–6. óra
Törzsszámok (prímszámok), összetett számok

Fgy.: 305–321.
Az órák célja: Felelevenítjük a prím- és az összetett számoknak a hatodik osztályban tanult meg-
határozását. A prímszámokra egy rendezett elrendezést adunk az eddig használatos prímtáblázatok
helyett. Számokat építünk fel különböző, előre megadott tulajdonságoknak megfelelően a prím-
számokból, és az összetett számokat lebontjuk prímtényezőik szorzatára bizonyos tulajdonságok
megállapítása érdekében. Fontos, hogy mindkét irány hasznosságát érezzék a gyerekek. Élvezni
szokták a „páros országba” kitekintésben a számok szokatlan tulajdonságait. Ők is kereshetnek
érdekes számokat ebben a számkörben.
27

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 17. oldal
Feladatok
1. Keresd ki a prímtáblázatból
a) a 23-adik, 83 b) a 40-edik, 173 c) a 162-edik, 953 d) a 195-ödik prímszámot! 1187
2. Hányadik prímszám? a) 53 16 b) 293 62 c) 757 134 d) 1051 177
3. Melyek prímek a következő számhalmaz tagjai közül? {1; 11 ; 111; 1111}
4. Hány olyan prímszám van, amely
a) kisebb 200-nál, 46 b) kisebb 500-nál, 95 c) 300 és 600 közé esik? 47
5. A szomszédos páratlan prímszámokat, mint például a 11-et és a 13-at; vagy a 29-et és a 31-et
ikerprímeknek nevezzük.
a) Hány ikerprímszám van 1000 és 1100 között? Ikerprímek: 1019–1021; 1031–1033; 1049–1051; 1061–
1063; 1091–1093, azaz 5 pár.
b) Mutasd meg, hogy az 1217-nek nincs ikerprím párja! A 1217 kisebb páratlan szomszédja az 1215,
ami 5-tel osztható, így nem prím. A nagyobb szomszéd az 1219 = 23 · 53 miatt szintén nem prím. (Ennél a
számnál az egyre nagyobb prímekkel való osztást sugalljuk és ne a vad próbálkozást!)
6. Építsd fel szorzással az adott prímtéglákból a lehető legnagyobb számot! Keresd meg a szám
valódi osztóit!
a) 2 3 5 b) 2 3 3 c) 2 2 5 5
a) 2 · 3 · 5 = 30 valódi osztók: 2; 3; 5; 2 · 3; 2 · 5; 3 · 5; b) 2 · 3 · 3 = 18 valódi osztók: 2; 3; 2 · 3; 3 · 3;
c) 2 · 2 · 5 · 5 = 100 valódi osztók: 2; 5; 2 · 2; 2 · 5; 5 · 5; 2 · 2 · 5; 2 · 5 · 5
7. Építsd fel szorzással az adott prímtéglákból a lehető legnagyobb számot! Ezután ugyanezekből
a prímtéglákból építs csak 2 téglát tartalmazó számokat! Az így kapott számok osztói-e az
eredetinek? Ha igen, akkor hányszor vannak meg benne?
a) 5 7 19 b) 71 73 79 c) 41 41 43
A legnagyobb felépíthető szám: minden prímet összeszorzunk. A két prímet tartalmazó számok mindig osztói az
eredeti számnak, és éppen annyiszor vannak meg benne, mint a kihagyott prím.
8. Egy szám prímtényezős felbontása 2 · 32 · 17 · 19. A szorzás elvégzése nélkül döntsd el, hogy
igazak-e a következő állítások! A szám
a) páros, b) osztható 9-cel, c) a 18-nak (17 · 19)-szerese, d) négyzetszám.
a)–c) Mindhárom állítás igaz. d) Hamis.
9. Egy szám prímtényezős felbontása 22 · 52 · 13 · 23. A szorzás elvégzése nélkül döntsd el, hogy
igazak-e a következő állítások!
a) A szám páratlan. Hamis, hiszen osztható 2-vel.
b) A szám nullára végződik. Igaz, sőt két nullára végződik.
c) A szám osztható 26-tal. Igaz, mert osztható 2-vel és 13-mal. E két szám relatív prím egymáshoz, ezért
osztható 2 · 13 = 26-tal.
d) A számot 23-mal osztva a hányados páratlan szám. Hamis, mert a hányados 22 · 52 · 13.
10. Egy számból egy másik számot úgy kapunk, hogy megszorozzuk 2 · 3 · 3-mal.
a) Írj két ilyen számot! Végtelen sok ilyen szám van. Éppen 2 · 3 · 3-szorosa a nagyobb szám a kisebbiknek.
b) Írj két ilyen 5-tel osztható számpárt! 5 és 2 · 3 · 3 · 5. Végtelen sok megoldás van.
28

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 17–18. oldal
c) Lehetséges-e, hogy csak a kisebb szám osztható 7-tel? Nem

d) Lehetséges-e, hogy a nagyobb szám többszöröse a 12-nek? Lehet, de nem biztos.
e) Melyik az a legkisebb szám, amelyre a nagyobb szám négyzetszám lesz? 2
11. Csak 2 3 5 11 prímtégláink vannak, viszont mindegyikből több is. Egy
leesett a 11 · 5 · 5 · szorzat végéről. Tedd vissza a helyére úgy, hogy a szám

a) páros, 2 b) 15-tel osztható, 3 c) 11-nek többszöröse, bármelyik prímtégla odahelyezhető
d) 6-tal osztható, nem megoldható e) négyzetszám legyen! 11
12. Pótold a hiányzó prímtéglát úgy, hogy a 2 · 3 · 3 · szám

a) páros legyen, tetszőleges prímszám b) négyzetszám legyen, 2
c) a 11 éppen 18-szor legyen meg benne, 11 d) 12-vel osztható legyen, 2
e) többszöröse legyen a 10-nek, 5 f) osztható legyen 283-mal! 283
13. Bontsd prímszámok szorzatára a számokat!
a) 56 56 = 23 · 7 b) 64 64 = 26 c) 84 84 = 22 · 3 · 7 d) 269 269 (prím)
e) 1125 1125 = 32 · 53 f) 17 595 17 595 = 32 · 5 · 17 · 23
14. Hány osztójuk van a számoknak? Célszerű a számok prímtényezős alakjával dolgozni.
a) 18 = 2 · 32 → 6 b) 30 = 2 · 3 · 5 → 8 c) 151 → 2 d) 2 · 32 · 5 → 12
e) 23 → 4 f) 103 = 23 · 53 → 16
15. Hány valódi osztójuk van a következő számoknak? A valódi osztók száma 2-vel kevesebb az összes
osztók számánál, ezért most is célszerű a prímtényezős felbontással dolgozni.
a) 72 = 23 · 32 → 10 b) 225 = 32 · 52 → 7 c) 1452 = 22 · 3 · 112 → 16
d) 1031 → 0 e) 34 → 3 f) 103 = 23 · 53 → 14
16. Melyik az a szám, amelynek csak ezek a számok a valódi osztói?
a) 3, 7 3 · 7 = 21 b) 2, 3, 6 nincs ilyen szám c) 2, 4, 8, 16 32
d) 2, 17, 34 nincs ilyen szám e) 2, 3, 6, 7, 14, 21 42
17. Ebben a feladatban csak négyzetszámok szerepelnek. Add meg, hogy hány osztójuk van! Milyen
érdekességet figyelhetsz meg az osztók számában?
a) 4 = 22 → 3 b) 25 = 52 → 3 c) 100 = 22 · 52 → 9
d) 22 · 32 → 9 e) 34 · 52 → 5 · 3 = 15 f) 104 = 24 · 54 → 5 · 5 = 25
A négyzetszámoknak (és csak azoknak) páratlan sok osztójuk van. Ez következik abból, hogy prímtényezős
felbontásukban minden prímszám hatványkitevője páros, ezért páratlan sok osztója van. A páratlan számok szorzata
pedig páratlan.
Indokolhatjuk az osztópárokkal is. n2 esetén minden osztónak megvan a párja, kivéve az n-et. Így a párosan levő
osztópárokhoz 1 adódik hozzá.
18. Hány 100-nál kisebb pozitív egész számnak van páratlan számú osztója? A négyzetszámoknak van
páratlan számú osztója. A száznál kisebb négyzetszámok: 1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81, azaz 9 szám.
29

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 18. oldal
19. Melyik állítás igaz, és melyik hamis?

a) A 33 · 5 szám osztható 27-tel. Igaz.
b) Ha egy szám osztható 3-mal és 12-vel, akkor osztható 36-tal is. Hamis, pl.: 24.
c) Ha egy szám osztható 5-tel, 6-tal és 7-tel, akkor osztható 5 · 6 · 7-tel is. Igaz.
d) Ha egy szám osztható 5-tel, 10-zel és 7-tel, akkor osztható 5 · 10 · 7-tel is. Hamis, pl.: 70.
e) A 22 · 32 · 72 szám négyzetszám. Igaz.
f) A 23 · 32 · 72 szám nem lehet sem négyzetszám, sem köbszám. Igaz.
g) A 23 · 32 · 72 számot egy prímszámmal megszorozva kaphatunk négyzetszámot. Igen, p = 2.
A 20. feladat fontos feladat arra, hogy rádöbbentse a gyerekeket, hogy néhány (10) eset kipró-
bálása még nem elég egy végső következtetés levonására: sikerült képletet találni a prímszámok
előállítására.
20. Legyen n természetes szám! Töltsd ki a füzetedben a táblázatot! Milyen

érdekes tulajdonsága van az első 10 számnak?
n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
n · (n − 1) + 11 11 13 17 23 31 41 53 67 83 101 121 143
Az első tíz számra a képlettel prímszámokat kapunk, de a 11-dik tagja a sorozatnak már összetett szám.
21. Válassz egy olyan tetszőleges prímszámot, amelynek van kisebb és nagyobb szomszédja!
Mivel osztható biztosan ennek a három szomszédos számnak a) az összege, b) a szorzata?
A kiválasztott prím bármelyik prím lehet, hisz a legkisebb prím a 2, amelynek szintén van kisebb szomszédja
(1) a pozitív egészek körében.
Jelölje p a kiválasztott prímet.
a) (p − 1) + p + (p + 1) = 3p osztható 3-mal és a kiválasztott prímmel (amely lehet a 3 is.)
b) (p − 1) · p · (p + 1) Három egymást követő szám valamelyike osztható 3-mal, ezért a szorzat is.
Ha p = 2, akkor a szorzat 6-tal osztható.
Ha p > 2, akkor (p − 1) és (p + 1) két egymást követő páros szám, így az egyikük 4-nek is többszöröse, ezért
a szorzat osztható 2 · 3 · 4 = 24-gyel.
22. Van-e a 7, 13, 19, 25. . . számtani sorozat tagjai között olyan szám, amely előállítható két
prímszám különbségeként?
A számtani sorozatnál a1 = 7, d = 6, így az általános tagja: an = 7 + (n − 1) · 6 = 6n + 1.
Ezt kell két prímszám p és q különbségeként előállítani, azaz 6n + 1 = p − q.
Mivel (6n + 1) páratlan szám, ezért a (p−q) különbség is páratlan szám lesz. Ez prímek esetében csak q = 2-nél
teljesülhet, hiszen a többi prímszám páratlan és így különbségük páros szám lenne.
6n + 1 = p − 2, innen p = 6n + 3.
Tehát p osztható 3-mal, ez csak p = 3 esetén lehetséges.
=
3 = 6n + 3 egyenlet megoldása n = 0, ami sorozatoknál nem lehet, hiszen n 1. Tehát a sorozat egyetlen tagja
sem lesz két prímszám különbsége.
23. Vizsgáld meg, hogy milyen számmal osztható

a) két, b) három, c) négy, d) öt egymást követő természetes szám szorzata!
a) 2-vel b) 6-tal c) 12-vel d) 60-nal
30

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 22. oldal
7–8. óra
A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös
Fgy.: 322–339.
Az órák célja: Hatodik osztályban már két vagy több szám legnagyobb közös osztójának és leg-
kisebb közös többszörösének fogalmát megismerték a gyerekek, valamint alkalmazták tudásukat a
törtek egyszerűsítésekor, illetve a törtek közös nevezőinek megkeresésekor. Ekkor csak felírták a
számok osztóit, illetve többszöröseit és boldogan bekarikázták közülük a legnagyobb közös osztót,
illetve a legkisebb közös többszöröst. Idén nagy előrelépést teszünk, mert a számok prímtényezős
felbontásának segítségével igen könnyen előállítható mindkét szám, sőt a kitekintőben utalunk arra
is, hogy a · b = (a; b) · [a; b]. Természetesen lesznek olyan tanulók az osztályban, akik a törteket
„lépésenként” fogják egyszerűsíteni és nem keresik meg prímtényezős felbontással a számláló és
a nevező legnagyobb közös osztóját.
Feladatok
1. Keresd meg a következő számpárok közös osztóit! Van-e relatív prím számpár a felsoroltak
között?
a) 18 = 2 · 32 és 48 = 24 · 3, o = {1, 2, 3, 2·3} b) 120 = 23 · 3 · 5 és 77 = 7 · 11, o = 1, azaz relatív prímek
c) 35 = 5 · 7 és 49 = 72 , o = {1, 7} d) 315 = 32 · 5 · 7 és 150 = 2 · 3 · 52 , o = {1, 3, 5, 3 · 5}
2. Keresd meg a következő számpárok legnagyobb közös osztóját!
a) (12; 24) 12 b) (60; 45) 15 c) (25; 200) 25
4 2 3 2 3
d) (64; 27) 1 e) (784; 504) (2 · 7 ; 2 · 3 · 7) = 2 · 7 = 56
3. Határozd meg a következő számhármasok legnagyobb közös osztóját!
a) (12; 24; 36) 12 b) (60; 72; 81) (22 · 3 · 5; 23 · 32 ; 34 ) = 3
c) (60; 100; 540) (22 · 3 · 5; 22 · 52 ; 22 · 33 · 5) = 22 · 5 = 20 d) (21; 45; 105) (3 · 7; 32 · 5; 3 · 5 · 7) = 3
4. Egyszerűsítsd a törteket vagy a számláló és a nevező prímtényezős felbontásával, vagy a
számláló és a nevező legnagyobb közös osztójának megkeresésével!
45 1 323 17 · 19 19 252 22 · 32 · 7
a) = b) = = c) = =4
90 2 391 17 · 23 23 63 32 · 7
340 22 · 5 · 17 17 17 504 23 · 32 · 7 32 9 339 3 · 113 113
d) = 4 2 = 2 2 = e) = = = f) = =
720 2 · 3 · 5 2 · 3 36 784 2 ·7
4 2 2 · 7 14 669 3 · 223 223
5. Keresd meg a legnagyobb közös osztójukat a prímtényezős felbontásban megadott számoknak!

a) 23 ; 32 1 b) 2 · 32 · 7; 3 · 72 3 · 7 = 21 c) 17 · 23; 232 23

d) 22 · 3 · 5 · 73 ; 2 · 3 · 5 · 7 2 · 3 · 5 · 7 = 210
6. Egy téglalap oldalai 60 cm, illetve 18 cm hosszúak.
18 cm
Milyen egész oldalhosszúságú négyzetlapokkal lehet pon-

tosan lefedni a téglalapot? Melyik négyzetlapból hány
kell?
60 cm
31

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 22. oldal
A feladat megoldását a 18 és a 60 közös osztói adják.

Négyzetlap oldalhossza cm-ben 1 2 3 6
Darabszám 1080 270 120 30
7. Egy fából készült téglatest élei 72 cm, 64 cm és 48 cm hosszúak.

Mekkora egész cm oldalhosszúságú kis fakockákra lehet szétfűrészel-
ni? Hány kis kocka keletkezik?
A feladat megoldását a 72, a 64 és a 48 közös osztói adják.
Kis kockák élhossza cm-ben 1 2 4 8

Darabszám 221 184 27 648 3456 432
Érdemes becsültetni az eredményeket, mert a döbbenetesen nagy szám így jobban meglepi a gyerekeket (mindenki
500–1000 közöttire becsüli az első eredményt). Szintén érdemes észrevenni, hogy az élhossz duplázódik a
darabszám pedig nyolcad akkora lesz.
8. Hány alsó tagozatos gyereknek készítettek Mikulásra ajándék-

csomagokat a hetedikesek, ha minden csomag teljesen egy-
forma volt, és összesen 135 szaloncukrot, 81 csokiszeletet és
216 tejkaramellát osztottak szét?
A feladat megoldását a 135, 81 és 216 közös osztói adják.
Gyerekek száma 1 3 9 27
Csomagban: szaloncukor 135 45 15 5
csoki 81 27 9 3
karamella 216 72 24 8
A feladat szövegének leginkább a 27 alsó tagozatos gyerek felel meg, hisz ez egy osztály létszáma, de a másik 3
megoldás is elképzelhető.
9. Számítsd ki a következő számpárok legkisebb közös többszörösét!

a) 13 és 26 26 b) 24 és 60 [23 ·3; 22 ·3·5] = 23 ·3·5 = 120 c) 128 és 96 [27 ; 25 ·3] = 27 ·3 = 384
d) 135 és 225 [33 · 5; 32 · 52 ] = 33 · 52 = 675 e) 175 és 1250 [52 · 7; 2 · 54 ] = 2 · 54 · 7 = 8750
10. Határozd meg a következő számhármasok legkisebb közös többszörösét!
a) [2; 7; 8] 7 · 8 = 56 b) [6; 7; 8] 3 · 7 · 8 = 168
3 2 2 3 2
c) [8; 45; 90] [2 ; 3 · 5; 2 · 3 · 5] = 2 · 3 · 5 = 360 d) [15; 16; 17] 15 · 16 · 17 = 4080
11. Végezd el a kijelölt műveleteket!
9 43 9 43 9 · 3 + 43 70 35
a) + = + = = =
34 102 2 · 17 2 · 3 · 17 2 · 3 · 17 2 · 3 · 17 51
29 16 29 16 29 − 16 · 2 3 1
b) − = − = =− =−
186 93 2 · 3 · 31 3 · 31 2 · 3 · 31 2 · 3 · 31 62
131 57 131 3 · 19 131 + 3 · 19 · 7 530 2 · 5 · 53 265
c) + = + = = = =
462 66 2 · 3 · 7 · 11 2 · 3 · 11 2 · 3 · 7 · 11 2 · 3 · 7 · 11 2 · 3 · 7 · 11 231
17 23 17 23 17 · 3 · 13 − 23 · 53 556 22 · 139 139
d) − = 3 − 3 = =− 3 =− 3 =−
424 312 2 · 53 2 · 3 · 13 2 · 3 · 13 · 53
3 2 · 3 · 13 · 53 2 · 3 · 13 · 53 4134
12. Keresd meg a legkisebb közös többszörösüket a prímtényezős felbontásban megadott szá-
moknak!

a) 22 · 3; 2 · 32 = 22 · 32 = 36 b) 33 · 5 · 7; 52 · 13 = 33 · 52 · 7 · 13 = 61 425

c) 22 · 32 · 52 ; 32 · 52 · 72 = 22 · 32 · 52 · 72 = 44 100
32

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 23. oldal

d) 13 · 172 ; 17 · 192 = 13 · 172 · 192 = 1 356 277
13. Keresd meg a két szám legnagyobb közös osztóját és a legkisebb közös többszörösét! Hasonlítsd
össze a szorzatukat a két eredeti szám szorzatával!
a) 12 és 36 b) 72 és 300 c) 23 · 3 és 22 · 32 d) 2 · 5 · 72 és 22 · 3 · 7
A számok (a; b) [a; b] (a; b) · [a; b] a·b
12 és 36 12 36 12 · 36 = 432 12 · 36 = 432
3 2 2 2 2
72 = 2 ·3 és 300 = 2 ·3·5 2 · 3 = 12 23 · 32 · 52 = 1800 12 · 1800 = 21 600 72 · 300 = 21 600
23 · 3 és 22 · 32 22 · 3 = 12 23 · 32 = 72 12 · 72 = 864 (23 · 3) · (22 · 32 ) = 864
2 · 5 · 72 és 22 · 3 · 7 2 · 7 = 14 22 ·3·5·72 = 2940 14 · 2 940 = 41 160 (2 · 5 · 72 ) · (22 · 3 · 7) =
= 23 · 3 · 5 · 73 = 41 160
(a; b) · [a; b] = a · b minden esetben.
14. Két űrhajó kering a Föld körül azonos irányban. Az egyik

90, a másik 120 perc alatt tesz meg egy teljes kört.
Ha most mindketten a rajzon látható helyzetben vannak,
akkor mennyi idő múlva lesznek ugyanebben a helyzetben
ismét?
[90; 120] = [2 · 32 · 5; 23 · 3 · 5] = 23 · 32 · 5 = 360
Tehát 360 perc, azaz 6 óra múlva lesznek ugyanebben a helyzetben.
15. Két relatív prím legkisebb közös többszöröse 24. Melyik

lehet ez a két szám? [p; q] = 24 = 23 · 3
Két megoldás van: [1; 24] = 24, illetve [3; 8]. Általában az elsőről el
szoktak feledkezni a gyerekek.
16. Két páros szám legkisebb közös többszöröse 2 · 33 · 5 · 7. Mi lehet ez a két szám? [a; b] = 2 · 33 · 5 · 7
Mivel mindkét szám páros, ezért a 2 szerepel mindkét szám prímtényezői között. A többi prímtényező legalább az
egyik számban kell, hogy szerepeljen. A feladatnak sok megoldása van, csak néhányat írunk fel.
a 2 · 33 · 5 · 7 2 · 33 · 5 · 7 2 · 33 · 5 · 7 2·5·7 2·5 2·5
2 3 3
b 2 2·3 2·3 2·3 2·3 ·7 2 · 33 · 5 · 7
17. Milyen oldalhosszúságú négyzeteket lehet parkettázni 9 cm, illetve 12 cm oldalhosszúságú

négyzetekkel is? Melyik a legrövidebb oldalhosszúságú ilyen négyzet? Van-e a négyzetek között
olyan, amelynek oldalhossza 100 és 200 cm közé esik? [9; 12] = 36 cm a legrövidebb oldalhosszúságú
négyzet és ennek minden többszöröse jó a parkettázáshoz.
100 < 36 · k < 200 egyenlőtlenség egész megoldásai: k = {3, 4, 5}. A keresett oldalhosszak: 108 cm, 144 cm és
180 cm.
18. Keresd meg a számok legnagyobb közös osztóját!

a) 33 · 17; 32 · 17 · 19; 3 · 19 3 b) 37 · 412 ; 41 · 432 ; 412 · 47 41
19. Ezek a számkártyáid vannak: 2 , 3 és 7

Írd fel a belőlük készíthető összes háromjegyű számot (egy számhoz mind a három kártyát
fel kell használnod)! Mennyi az így kapott számok legnagyobb közös osztója?
33

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 23. oldal
A számok: 237, 273, 327, 372, 723, 732.

Mivel a számjegyek összege a 3 többszöröse, ezért mindegyik szám osztható 3-mal. Ez a legnagyobb közös
osztója a számoknak, mert pl.: 237 = 3 · 79 és 79 már a 273-nak sem osztója.
20. Melyik az a két szám, amelyek legkisebb közös többszöröse 120, a számok szorzatának
ötszöröse pedig négyzetszám?
Egy szám csak akkor lehet négyzetszám, ha prímtényezői páros hatványkitevővel szerepelnek benne. Így az
egyik szám tartalmazhat csak 5-ös prímtényezőt. A többi prímtényező valamelyike legalább az egyik számban
kell, hogy szerepeljen a legkisebb közös többszörösből, a másik számhoz pedig úgy kell beírni az adott prímet,
hogy szorzatuknál a kitevő páros legyen.
a 23 · 3 · 5 2·3·5 23 · 3 · 5
b 2·3 23 · 3 23 · 3
21. Aladár és Benedek már évtizedek óta nem látták

egymást. Mindketten nagyon okosak, és ezt tudják
is egymásról. Most, hogy újra összefutottak, Aladár
megkérdezte, hány gyereke van Benedeknek, és hány
évesek. Benedek csak annyit árult el, hogy három gye-
reke van, mindegyikük életkora egész szám, és éveik
számának szorzata 36. Aladár rövid gondolkodás után
azt mondta, hogy ebből még nem tudja megállapítani,
hány évesek a gyerekek. Ekkor Benedek még azt
is elárulta, hogy a gyerekek évei számának összege
annyi, mint a szemközti házon az ablakok száma.
Aladár összeszámolta az ablakokat, gondolkodott még
egy kicsit, majd azt felelte, hogy még mindig nem
tudhatja, hány évesek a gyerekek. Ekkor Benedek
hozzátette, hogy gyermekei közül a legidősebb vörös
hajú, és szemüveget visel.
– Most már tudom! – kiáltott fel Aladár, és megmondta a három gyerek életkorát.
Hány évesek a gyerekek, és hány ablak van a szemközti házon?
A 36-ot többféleképpen lehet felbontani 3 tényezős szorzatra, ezért kevés az első információ. A szemközti
házon lévő ablakok számát Aladár leszámolta, és így legalább két olyan számhármasa volt, ahol az összeg
azonos, ezért nem tud dönteni. Az ablakok száma 13. Mivel van legidősebb gyerek, ezért az azonos összegek
között van olyan, ahol az egyik összeadandó több a másik kettőnél. Lehetőségek:
Szorzat 1 · 1 · 36 1 · 2 · 18 1 · 3 · 12 1·4·9 1·6·6 2·2·9 2·3·6 3·3·4
Összeg 38 21 16 14 13 13 11 10
A gyerekek életkora: 2, 2 és 9 év.
34

C M Y K
Szmelmlet
Tk.: 24. oldal
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ – megoldás

1. Írd le a 180 összes osztóját! 1, 2, 3, 4, 5, 6, 9, 10, 12, 15, 18, 20, 30, 36, 45, 60, 90, 180
a) Pirossal karikázd be a valódi osztóit! 2, 3, 4, 5, 6, 9, 10, 12, 15, 18, 20, 30, 36, 45, 60, 90
b) Kékkel karikázd be a prímosztóit! 2, 3, 5
2. Pótold a hiányzó számkártyákat, hogy a kapott számok oszthatók legyenek a táblázatban
szereplő értékekkel!
4-gyel 8-cal 9-cel 12-vel 125-tel
715 2, 6 2 5 2 nincs
63 5 nincs nincs 4 nincs 7
3. Töltsd ki a táblázatot!
(A harmadik sorban a törtek tovább nem egyszerűsíthető alakját írd le!)
(84; 96) = 22 · 3 = 12 (116; 261) = 29 (22 · 3 · 5; 32 · 5) = 3 · 5 = 15
[84; 96] = 25 · 3 · 7 = 672 [116; 261] = 22 · 32 · 29 = 1044 [22 · 3 · 5; 32 · 5] = 22 · 32 · 5 = 180
84 7 261 9 32 · 5 3
= = =
96 8 116 4 2 ·3·5 4
2
13 23 265 61 29 433 7 11 13
+ = − = + 2 =
84 96 672 116 261 1044 22 · 3 · 5 3 · 5 36
84 = 22 · 3 · 7 96 = 25 · 3 116 = 22 · 29 261 = 32 · 29
4. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!

a) Ha egy szám nem osztható 6-tal, akkor 3-mal sem osztható. Hamis, pl.: 9.
b) Ha egy szám nem osztható 3-mal, akkor 6-tal sem osztható. Igaz, mert 6 = 3 · 2.
c) A 7-tel nem osztható számok 7-tel osztva hatféle maradékot adhatnak.
Igaz: 1, 2, 3, 4, 5, 6 lehet a maradék.
d) Két relatív prím legkisebb közös többszöröse a számok szorzata.
Igaz, mert nincs közös prímtényezőjük.
e) A négyzetszámok prímtényezős felbontásában a 2 hatványkitevője páros szám. Igaz.
f) A 310 szám páros. Hamis, mert csak a 3 a prímtényezője.
5. Mi a valószínűsége, hogy a 2, 3, 4 számkártyákból kirakott háromjegyű szám osztható
a) 2-vel, b) 4-gyel, c) 3-mal, d) 5-tel, e) 6-tal?
Összesen 6-féle háromjegyű szám van.
4 2
a) 4 szám végződése lehet páros, ezért a valószínűség = .
6 3
2 1
b) A 324 és a 432 osztható 4-gyel, ezért a valószínűség = .
6 3
c) A számjegyek összege osztható 3-mal a sorrendtől függetlenül, így mind a hat szám osztható 3-mal, ezért a
valószínűség 1.
d) Nincs 0, illetve 5 a számkártyák között, egyetlen szám sem osztható 5-tel, ezért a valószínűség 0.
2
e) Az a) és c) miatt .
3
35

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 28. oldal
A SOKSZÖGEK ÉS A KÖR
1–2. óra: A háromszögszerkesztések egyértelműsége
3. óra: A háromszögek szögei és oldalai
4. óra: A háromszögek nevezetes vonalai
5. óra: A háromszögek nevezetes körei
6–7. óra: Trapéz szerkesztése háromszögszerkesztések alkalmazásával
8. óra: A sokszögek szögei. A sokszögek nevezetes vonalai
9. óra: A paralelogramma területe
10. óra: A trapéz területe
11. óra: A háromszög területe
12. óra: A sokszögek területének kiszámítása
13. óra: A kör kerülete. A kör területe
14. óra: Gyakorlás
15–16. óra: III. felmérő és értékelése
1–2. óra
A háromszögszerkesztések egyértelműsége
Fgy.: 340–352.
Az órák célja:
Az ismétlés, rendszerezés során felelevenítjük
– az eukleidészi szerkesztés alaplépéseit (6. oszt. II. kötet 25. old.),
– az alapszerkesztéseket (5. oszt. II. kötet 5. oldal, 6. oszt. I. kötet 60. oldal, II. kötet).
Az alapszerkesztések közül az első két órán a szakaszmásolást és a szögmásolást alkalmazzuk,
a harmadik órán a párhuzamos szerkesztésére kerül sor, aminek előzménye a merőleges állítása.
A negyedik-ötödik órán lesz szükség szakaszfelező merőleges és szögfelező szerkesztésére. Ezért
az ismétlést részekre bontjuk.
A háromszögek egybevágóságát vizsgálva feltehetjük azt a kérdést is, hogy ha két háromszög
öt alapadata páronként megegyezik, egybevágó-e a két háromszög. Ha két oldaluk és három
szögük páronként egyenlő, nem biztos, hogy egybevágók. Például a 4; 6; 9 és 6; 9; 13,5 oldalú
háromszögek két oldala és három szöge megfelel a feltételnek, de a két háromszög csak hasonló,
nem egybevágó.
Ha három oldaluk és két szögük páronként egyenlő, akkor a két háromszög minden esetben
egybevágó.
Eszközök: szerkesztőeszközök, szögmérő, háromszögsablon az egybevágóság megfigyeléséhez.
Feladatok
α
A következő négy feladatban szerkessz háromszöget a megadott c b
oldalak és szögek ismeretében! Hányféle háromszög szerkeszthető?
A szerkesztéseket a vázlaton használt jelöléseknek megfelelő ada-
β γ
tokkal végezd!
a
36

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 28. oldal
1. a) a = 6 cm b) a = 6 cm c)
b = 5 cm b = 2 cm
c = 3 cm c = 3 cm
A háromszögek oldalai adottak – egyértelmű a szerkesztés. A megadott három szakaszra a) és c) esetben teljesül
a háromszög-egyenlőtlenség, b) esetben nem. Ezért az a) és a c) esetben egy megoldás van, a b) esetben nincs
megoldás.
2. a) a = 3 cm b) b = 2 cm c) d)
b = 5 cm c = 3 cm
γ = 60◦ α = 135◦
A háromszögek két oldala és azok közre-
zárt szöge adott – egyértelmű a szerkesztés.
Az a), b), c) esetben egy megoldás van, a
d) esetben nincs megoldás, mert γ > 180◦ .
3. a) a = 3,5 cm b) a = 4 cm c) d)
b = 5 cm c = 6 cm
β = 105◦ α = 120◦
A háromszögek két oldala és a hosszabbik-
kal szemközti szög adott – egyértelmű a
szerkesztés az a) és a d) esetben.
A b) esetben a háromszög két oldala és a rövidebbikkel szemközti szög adott – nincs megoldás.
A c) esetben nem egyértelmű a szerkesztés.
4. a) a = 4 cm b) b = 3,5 cm c) d)
α = 30◦ α = 67,5◦
β = 90◦ γ = 45◦
A háromszögek egy oldala és két
szöge adott – egyértelmű a szer-
kesztés.
37

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 28–29. oldal
5. Egybevágó-e két derékszögű háromszög, ha páronként egyenlő

a) a két befogójuk, Igen. A két háromszög két oldala és azok közrezárt szöge egyenlő.
b) az egyik hegyesszögük, Nem. Az oldalaik nem feltétlenül egyenlők, végtelen sokféle lehet a háromszög.
c) az átfogójuk és az egyik hegyesszögük, Igen. A két háromszög egy oldala és két szöge egyenlő.
d) az átfogójuk és az egyik befogójuk? Igen. A két háromszög két oldala és a hosszabbikkal szemközti
szög egyenlő.
6. Egybevágó-e két tükrös háromszög, ha páronként egyenlő

a) az alapjuk és a száruk, Igen. A két háromszög három oldala páronként egyenlő.
b) a száruk és az alapon fekvő szögük, Igen. A háromszögek két oldala és a nem rövidebbikkel szemközti
szög egyenlő.
c) a száruk és az egyik szögük, Nem feltétlenül. Ha az adott szög derékszög vagy tompaszög, akkor egyféle
háromszög szerkeszthető. Ha az adott szög hegyesszög, akkor kétféle háromszög lehet.
d) az alapjuk és a szárszögük? Igen. A két háromszög egy oldala és megfelelő szögeik egyenlők.
7. Hány adat szükséges az egyenlő szárú derékszögű háromszög szerkesztéséhez?
Egy hosszúságadat kell.
8. Két háromszögben a megjelölt szögek és vonalak egyenlők. Egybevágó-e a

két háromszög?
a) b)
Nem. Végtelen sokféle lehet a háromszög. Igen. Egyféle háromszög lehet.
9. Lehetséges-e, hogy két háromszögben a három oldal hossza és a három szög nagysága közül
öt adat páronként egyenlő, de a hatodik különböző? Igen. Például:
A1 B1 C1 és A2 B2 C2 háromszögek 2 oldala és három szöge egyenlő, de nem egybevágó a két háromszög.
38

C M Y K
A sokszgek s a kr
10. Keress egyenlő szögeket, egyenlő szakaszokat és egybevágó háromszögeket az ábrán!

A háromszögek egybevágóságát igazold is!
a) b) c) d)
ADC ∼
= ADE ∼
= BDE AB CD
CDE ∼
= CBE
∼
BCD = BED
AC = BC
AED ∼= EF D ∼
AEF ∼
= BDF
=
AC = BC = CF D ∼
∼ = CFB ∼
∼
ABD = ABE =
AF = BF ∼
ACD ∼
= BCE
= F EB
AF E ∼
= BF D
AF C ∼
= BF C
EF C ∼
= DF C
3. óra
A háromszögek szögei és oldalai

Fgy.: 353–365.
Az óra célja: A korábbi tapasztalatokat összefoglaljuk, megfogalmazzuk a háromszög belső,

illetve külső szögeire vonatkozó állításokat, a belső és külső szögek közötti összefüggéseket,
bemutatjuk azok bizonyítását.
Eszközök: szerkesztőeszközök, szögmérő, emlékeztető ábrák a hajtogatásról, parkettázásról.
Feladatok
1. Rajzolj egy 2 cm-es szakaszt, végpontjait jelöld B-

vel, C-vel! Szerkessz négy különböző háromszöget,
amelyeknek egyik oldaluk a BC szakasz, az AB
oldaluk pedig 3,5 cm hosszú!
a) Hol helyezkedhet el a háromszög A csúcsa?
A B középpontú 3,5 cm sugarú kör bármely pontja lehet az
A csúcs, kivéve a BC egyenes és a kör két közös pontját
(P -t, Q-t).
b) Jelöld meg azokat az A pontokat, amikor az AC
oldal 3 cm! C középpontú 3 cm sugarú kör metszi ki az
Ab -vel jelölt pontokat.
39

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 31–32. oldal
c) Jelöld meg azokat az A pontokat, amikor az AC oldal 5 cm! C középpontú 5 cm sugarú kör
metszi ki az Ac -vel jelölt pontokat.
2. Egy háromszög két oldalának hossza 6 cm és 8 cm. Lehet-e a harmadik oldal

a) 1 cm, Nem, mert 1 + 6 < 8. b) 2 cm, Nem, mert 2 + 6 = 8.
c) 4 cm, Igen, mert 4 + 6 > 8. d) 16 cm? Nem, mert 6 + 8 < 16.
3. Egy háromszög két oldalának hossza 4 cm és 6 cm.
Mekkora lehet a harmadik oldal? Ábrázold szám-
egyenesen a lehetséges oldalhosszakat!
2 cm < c < 10 cm
4. Egy sorozat első két tagja 1. A további tagokat úgy számíthatod ki, hogy az előző két tag
összegét veszed: 1, 1, 2, 3, 5. . .
a) Írd fel a sorozat első 15 tagját! 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610.
b) Van-e a sorozat tagjai között három olyan szám, amely egy háromszög három oldalának
mérőszáma lehet, ha azonos egységekben mérjük az oldalakat?
Nincs, mert bármely két kisebb szám összege kisebb vagy egyenlő, mint egy nagyobb szám.
5. Mekkorák az oldalai egy 18 cm kerületű háromszögnek, ha az oldalak aránya

a) 2 : 3 : 4, 4 cm, 6 cm, 8 cm. b) 2 : 2 : 5, (4 cm, 4 cm, 10 cm) nincs ilyen háromszög.
c) 4 : 7 : 7, 4 cm, 7 cm, 7 cm. d) 1 : 1 : 2? (4,5 cm, 4,5 cm, 9 cm) nincs ilyen háromszög.
6. a) Keress az ábrán egyállású szögeket, fordított állású szögeket, egymást 180◦ -ra kiegészítő
szögeket!
egyállású szögek: α és és ν, β és ω, γ és μ
fordított állású szögek: α és ε, β és ϕ, ω és ϕ, μ
és α, γ és δ, δ és μ, és ε
kiegészítő szögek: β és δ + ν, és ϕ + γ
b) Szögpárokat keresve írd fel a CEB ^-
et a CBE ^-et és a BCE ^-et α, β, γ
szöggel kifejezve!
CEB ^ = α CBE ^ = γ BCE ^ = β
7. Számítsd ki a tükrös háromszög belső szögeinek nagyságát! A háromszögek alapja az AB

szakasz.
a) b) c) d) e)
α = 52◦ α = 44◦ γ = 40◦ γ = 55◦ β = 20◦

γ = 76◦ β = 44◦ α = 70◦ α = 62,5◦ α = 20◦
γ = 92◦ β = 70◦ β = 62,5◦ γ = 140◦
40

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 32–33. oldal
8. Számítsd ki a háromszög belső szögeinek nagyságát!

a) 37◦ , 70◦, 73◦ b) 50◦ , 60◦ , 70◦ c) 45◦ , 60◦ , 75◦
d) 75◦ , 35◦, 70◦ e) 30◦ , 70◦ , 80◦
9. Az ABC háromszög AB oldalának meghosz-

szabbítására mérd fel A-ból az AC szakaszt,
illetve B-ből a BC szakaszt!
Mekkorák a CDE háromszög belső szögei?
20◦ , 31◦ , 129◦ , mert BEC ^ = 40 : 2, CDA^ = 62 : 2,
DCE ^ = 180◦ − (20◦ + 31◦ )
10. Mekkorák a háromszög szögei, ha belső szögeinek aránya

a) 1 : 1 : 2, 45◦ , 45◦ , 90◦ b) 2 : 3 : 4, 40◦ , 60◦ , 80◦
c) 2 : 3 : 5, 36◦ , 54◦ , 90◦ d) 4 : 7 : 7? 40◦ , 70◦ , 70◦
11. Bizonyítsd be, hogy derékszögű háromszögben az átfogó a leghosszabb oldal!

Derékszögű háromszögben a derékszög a legnagyobb szög, ami az átfogóval szemközt van.
Tehát az átfogó a leghosszabb oldal.
12. Rajzolj egy 4 cm-es szakaszt, végpontjait jelöld A-val és

B-vel! Szerkessz négy különböző derékszögű háromszöget,
amelyeknek az átfogója az AB szakasz!
a) Hol helyezkedhet el a háromszögek C csúcsa?
AB szakasz Thalész-köre a megoldás.
b) Jelöld meg azokat a C pontokat, amikor az AC oldal
hossza 3 cm! Cb pontok.
c) Jelöld meg azokat a C pontokat, amikor az ABC ^ = 60◦ !
Cc pontok.
41

C M Y K
A sokszgek s a kr
13. Rajzolj egy 4 cm-es szakaszt, végpontjait jelöld A-val és B-vel!

a) Jelöld zöld színnel a síknak azokat a pontjait, amelyeket C csúcsnak
választva az ABC háromszög derékszögű lesz!
A Thalész-kör és a1 , b1 , a2 , b2 félegyenes pontjai zöldek.
b) Jelöld kék színnel a síknak azokat a pontjait, amelyeket C csúcsnak
választva az ABC háromszög hegyesszögű lesz!
A kékkel jelölt pontok.
c) Igaz-e, hogy a sík be nem színezett pontjait C csúcsnak választva az
ABC háromszög tompaszögű lesz? Nem, mert az AB egyenes pontjai nem
lehetnek tompaszögű háromszög csúcsai.
4. óra
A háromszögek nevezetes vonalai

Fgy.: 366–379.
Az óra célja: Megismerjük a háromszög magasságvonalait, súlyvonalait, középvonalait. A

magasságpont és a súlypont létezését nem bizonyítjuk.
A középvonal és a súlyvonal tulajdonságait a későbbi területszámítási feladatokban alkalmazzuk.
A magasság szerkesztését, mérését sokat kell gyakorolni, mert a terület meghatározásához szükség
lesz azok biztos ismeretére.
Több szakkönyv szóhasználatát követve a súlyvonal elnevezést a megfelelő szakaszra és annak
egyenesére egyaránt alkalmazzuk. Szükség esetén hangsúlyozzuk a különbséget!
Eszközök: szerkesztőeszközök, kartonból (deszkából) készült háromszögek, zsinór és nehezék a
Fgy. 374. feladatához.
Feladatok
1. Szerkeszd meg a háromszöget, ha oldalainak hossza

a) 4,5 cm, 6 cm, 7 cm
Hegyesszögű háromszög, magasságai: 5,9 cm, 4,5 cm, 3,8 cm, a magasságpont belső pont.
b) 4,5 cm, 6 cm, 7,5 cm
Derékszögű háromszög, magasságai: 6 cm; 4,5 cm, 3,6 cm, a magasságpont a derékszögű csúcs.
c) 3 cm, 5 cm, 7 cm!
Tompaszögű háromszög, magasságai: 4,3 cm, 2,6 cm, 1,9 cm, a magasságpont külső pont.
Szerkeszd meg a háromszög magasságait!
Mérd meg a csúcsok és a szemközti oldalegyenesek távolságát!
42

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 35. oldal
2. Szerkeszd meg a háromszöget és a magasságpontját! Hány megoldás van?

a) a = 4,5 cm b) a = 3 cm c) d)
β = 60◦ b = 5 cm
ma = 3 cm ma = 4 cm
a) b) c) d)
1 megoldás 2 megoldás nincs megoldás 1 megoldás
3. Mekkora szöget zár be a két magasságvonal?
ϕ = 48◦ ϕ = 75◦ ϕ = 45◦

Alkalmazzuk a háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket!
4. Rajzolj egy hegyesszögű, egy derékszögű és egy tompaszögű háromszöget!

a) Tükrözd mindhárom háromszöget a leghosszabb oldalhoz tartozó magasságára! Milyen sok-
szöget határoznak meg az eredeti és a tükörképháromszög csúcsai? Mindhárom esetben olyan
nem egyszerű ötszöget határoznak meg a csúcsok, amelynek 4 csúcsa egy egyenesen van, és az erre nem
illeszkedő oldalai egyenlők.
b) Tükrözd mindhárom háromszöget a legrövidebb oldalához tartozó magasságára! Igaz-e, hogy
mindig háromszöget alkotnak az eredeti és a tükörképháromszög csúcsai? Nem háromszög
adódik tompaszögű háromszög tükrözésekor, bár az eredeti és a tükörképcsúcsok közül négy egy egyenesen
van mindhárom esetben.
5. Rajzolj egy hegyesszögű, egy derékszögű és egy tompaszögű háromszöget! Szerkeszd meg
mindhárom háromszög súlyvonalait! A súlyvonalak egy pontban metszik egymást.
Tükrözd mindhárom háromszöget egyik súlyvonalára! Milyen sokszöget határoznak meg az
eredeti és a tükörképháromszög csúcsai?
43

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 35. oldal
A csúcsok tengelyesen szimmetrikus ötszöget határoznak meg, ha a súlyvonal nem

egyezik meg a magasságvonallal, vagyis nem egyenlő szárú a háromszög.
Egyenlő szárú háromszög esetén, ha az alapot felező súlyvonalra tükrözünk, a
tükörkép csúcsai az eredeti háromszög csúcsai lesznek.
7.
I. Keress egyenlő szögeket, illetve egyenlő szakaszokat az ábrán, ahol D, E, F oldalfelező

pont!
a), b), c) Pl.: DE = AF = FB, EF = DB = DC, DF = AE = CE.
II. Milyenfajta négyszögek láthatók az ábrán?
a) Ha ABC egyenlő szárú: rombusz; paralelogramma, trapéz, húrtrapéz.
b), c) Ha ABC derékszögű: téglalap; paralelogramma; trapéz; derékszögű trapéz.
III. Hányszorosa az ABC háromszög kerülete a DEF háromszög kerületének?
a), b), c) Kétszerese.

a) Tükrözd mindhárom háromszöget az egyik oldalfelező pontra! Milyen négyszöget alkot
az eredeti és a tükörképháromszög? Rajzold meg az eredeti és a tükörképháromszögnek
azt a súlyvonalát, amelyet ez a felezőpont határoz meg!
Az eredeti és a tükörképháromszög paralelogrammát alkot, a két súlyvonal egy egyenesre illeszkedik.
Derékszögű háromszöget az átfogó felezőpontjára tükrözve derékszögű paralelogramma, vagyis téglalap adódik.
b) Tükrözd mindhárom háromszöget az egyik oldalfelező pontra! Rajzold meg az eredeti és a
tükörképháromszög középvonalait!
44

C M Y K
A sokszgek s a kr

Tükrözd mindhárom háromszöget egyik középvonalára! Alkothatnak-e ötszöget az eredeti és a
tükörképháromszög csúcsai?
Nem alkot ötszöget a hat, illetve
négy eredeti és tükörképcsúcs.
10. Tükrözz egy háromszöget a magasságpontjára!

11. Tükrözz egy háromszöget a súlypontjára!
12. Tükrözz egy háromszöget mindhárom oldalfelező pontjára! Mit alkot az
eredeti és a három tükörképháromszög együtt?
A három tükörkép együtt olyan háromszöget alkot, amelynek oldalai az eredeti háromszög oldalainak
kétszeresei. A kapott háromszög hasonló az eredetihez ( = 2).
5. óra
A háromszögek nevezetes körei

Fgy.: 380–388.
Az óra célja: Ismételjük az oldalfelező merőleges és a szögfelező szerkesztését.

Definiáljuk a háromszög köré írt körét, beírt körét, és indokoljuk azok létezését. (Nem követel-
mény a bizonyítás ismerete.)
Eszközök: szerkesztőeszközök.
Feladatok
1. Szerkeszd meg a háromszög oldalfelező merőlegeseit, ha oldalainak hossza

a) 4 cm, 6 cm, 7 cm
Hegyesszögű háromszög, oldalfelező merőlegeseinek metszéspontja a háromszög belső pontja.
b) 2,5 cm, 6 cm, 6,5 cm
Derékszögű háromszög, oldalfelező merőlegesei a háromszögön kívül, egy pontban metszik egymást.
c) 4 cm, 6 cm, 9 cm!
Tompaszögű háromszög, oldalfelező merőlegesei a háromszögön kívül, egy pontban metszik egymást.
45

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 38. oldal
2. Szerkeszd meg a háromszög csúcsain átmenő kört, ha a háromszög két oldala és az azok által
közrezárt szög adott!
A kör középpontja az oldalfelező merőlegesek metszéspontja, ami a) esetben belső pont, b) esetben az átfogó
felezőpontja, c) esetben külső pont.

a) Tükrözd mindhárom háromszöget a leghosszabb oldal felező
merőlegesére! Milyen sokszöget határoznak meg az eredeti
és a tükörképháromszög csúcsai? Mindhárom esetben húrtrapézt
alkot a háromszög és a tükörképe, ha nem egyenlő szárú a háromszög.
Egyenlő szárú háromszög tükrözésekor a tükörképháromszög megegyezik
az eredetivel, ha az alap felező merőlegesére tükröztük.
b) Milyen sokszöget alkotnak az eredeti és a tükörképháromszög
csúcsai, ha a legrövidebb oldal felező merőlegesére tükrözöd
a háromszöget? A megoldás húrtrapéz, derékszögű háromszög esetén
a húrtrapéz derékszögű, vagyis téglalap.
4. Szerkeszd meg a háromszög belső szögfelezőit, ha oldalainak hossza

a) 5 cm, 6 cm, 7 cm, b) 6 cm, 8 cm, 10 cm, c) 5 cm, 7 cm, 10 cm!
A szögfelezők metszéspontja belső pont a) hegyesszögű, b) derékszögű, c) tompaszögű háromszög esetén egyaránt.
5. Szerkeszd meg a háromszög oldalait érintő kört, ha a háromszög egy oldala és az azon lévő két
szög adott!
A háromszög mindhárom oldalát érintő kör sugara a) ≈ 7 mm b) ≈ 8 mm c) ≈ 6,5 mm.

(Lehet a = 6 cm-es oldallal szerkeszteni, akkor kétszer ekkorák a sugarak.)
6. Mekkora szöget zár be a két megadott belső szögfelező?

A háromszög külső szöge egyenlő a nem hozzá tartozó belső szögek összegével.
ϕ = 49◦ ϕ = 45◦ ϕ = 71,5◦
46

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 38–39. oldal
α+β 180◦ − β
ϕ= ϕ = 50◦ ϕ=
2 2
a) Tükrözd mindhárom háromszöget a legnagyobb szög belső szögfelezőjére! Milyen sokszöget
alkotnak az eredeti és a tükörképháromszög csúcsai?
b) Tükrözz egy háromszöget a legkisebb szög belső szögfelezőjére! Milyen sokszöget határoz-
nak meg az eredeti és a tükörképháromszög csúcsai?
a) b)
8. Tükrözz egy derékszögű háromszöget az átfogó felezőpontjára! Szerkeszd meg az eredeti és a

tükörképháromszög köré írt kört! Az eredeti és a tükörképháromszög köré írt köre azonos.
9. Szerkeszd meg egy háromszög köré írt körének középpontját, majd tükrözd
erre a pontra a háromszöget! Szerkeszd meg a tükörképháromszög köré írt
körét! Az eredeti és a tükörképháromszög köré írt köre azonos.
10. Szerkeszd meg egy háromszög beírt körének középpontját, majd tükrözd erre
a pontra a háromszöget! Szerkeszd meg a tükörképháromszög beírt körét!
Az eredeti és a tükörképháromszög beírt köre azonos.
11. Bizonyítsd be, hogy a derékszögű háromszög köré írt körének az átfogó az átmérője!
Tükrözzük a derékszögű háromszöget az átfogó felezőpontjára! Téglalapot kapunk, amelynek átlói egyenlő
hosszúak és felezik egymást. Az átfogó felezőpontja egyenlő távolságra van a négy csúcstól, ezért az a
háromszög köré írható kör középpontja.
12. Az ABC háromszög csúcsain át párhuzamosokat

húztunk az ABC háromszög oldalaival, így kaptuk
a DEF háromszöget.
a) A DEF háromszög mely nevezetes pontjai és
nevezetes vonalai láthatók az ábrán? Indokold a
megállapításaidat! Az ABC háromszög oldalai a DEF
háromszög középvonalai.
Az ABC háromszög magasságvonalai a DEF háromszög-
nek oldalfelező merőlegesei.
47

C M Y K
A sokszgek s a kr
b) Az ábra segítségével bizonyítsd be, hogy az ABC háromszög magasságvonalai egy

pontban metszik egymást! Az ismert bizonyításban kihasználjuk, hogy DEF háromszög oldalfelező
merőlegesei egy pontban metszik egymást, így az ABC háromszög magasságvonalai is.
c) Bizonyítsd be, hogy az EDF háromszög súlyvonalai az ABC háromszögnek is nevezetes
vonalai! A DEF háromszög súlyvonalai az ABC háromszögnek is súlyvonalai.
6–7. óra
Trapéz szerkesztése háromszögszerkesztés alkalmazásával

Fgy.: 389–396.
Az órák célja: A kidolgozott példákban hangsúlyoztuk a szerkesztési feladatok diszkusszióját.

Az 1. példában bizonyított állítást alkamazzuk később a trapéz területének meghatározásakor.
Feladatok
1. A nyolc trapéz közül melyikre érvé-

nyesek a következő tulajdonságok?
a) Minden oldala egyenlő. E, F
b) Van párhuzamos oldalpárja.
A, B, C, D, E, F , G, H
c) Van csúcsain átmenő tükörtenge-
lye. E, F
d) Pontosan két tükörtengelye van.
D, E
e) Középpontosan szimmetrikus.
B, D, E, F
f) Tengelyesen szimmetrikus. D, E, F
g) Szemközti szögei egyenlők. B, D, E, F
h) Van két egyenlő szöge. A, B, D, E, F
i) Van két egyenlő oldala. A, B, D, E, F , H (Szárai nem egyenlők, de az egyik szára egyenlő a rövidebb
alappal.)
j) Átlói egyenlők. D, F
2. a) Szerkeszd meg a trapézt!
b) Tükrözd a hosszabb alap felezőpontjára!
c) Milyen sokszöget alkotnak az eredeti és a tükörképcsúcsok?
Olyan hatszöget alkotnak, amelynek szemközti oldalai párhuzamosak.
d) Tükrözd a trapézt a rövidebb szár felezőpontjára!
e) Milyen sokszöget alkotnak az eredeti és a tükörképcsúcsok?
Paralelogrammát alkotnak.
48

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 43. oldal
3. Szerkessz paralelogrammát a következő adatokból!

a) a = 5 cm ma = 3 cm e = 7 cm
b) a = 4 cm ma = 2,5 cm ε = 15◦
c) e = 8 cm f = 6 cm a = 5 cm
d) a = 4 cm e = 6 cm ε = 30◦
e) a = 5 cm e = 7 cm ϕ = 60◦
Ha ϕ az átlók szöge, akkor lehet a könyv ábrájában jelölt szög külső szöge is ⇒ 2 megoldás.
4. Szerkessz rombuszt a következő adatokból!
49

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 43. oldal
5. Egy téglalap átlója 7 cm, az átlók által bezárt szög 45◦ . Szerkeszd
meg a téglalapot!
6. Szerkessz olyan húrtrapézt, amelynek az egyik
alapja 6 cm, magassága 2 cm, egyik szöge
45◦ ! Hány megoldás van? Számítsd ki a másik
alap hosszát! Két megoldás van. Az alapok hossza
6 cm és 2 cm, vagy 6 cm és 10 cm.
7. Szerkessz olyan húrtrapézt, amelynek alapjai 7 cm és 4 cm, egyik
szöge pedig 120◦ ! A trapéz szárai 3 cm hosszúak.
8. Szerkessz trapézt a következő adatokból!
a) Az alapja 5 cm, az ezen levő két szöge 45◦ és 75◦ , a magassága 1,5 cm.
b) Az alapjai 6 cm és 4 cm, a rövidebb alapon levő egyik szöge 60◦ , a magassága 2 cm.
c) Az alapjai 52 mm és 70 mm, az alapon levő két szöge 67,5◦ és 105◦ .
d) Az alapja 8 cm, az átlói 6 cm és 8 cm, a magassága 3,5 cm.
e) Az alapja 4 cm, az átlói 3,5 cm és 6 cm, a magassága 3,5 cm.
50

C M Y K
A sokszgek s a kr
9. Szerkessz trapézt, ha
a) az alapjai 7 cm és 5 cm, az átlói 6 cm és 8 cm hosszúak,
b) az alapjai 6 cm és 2 cm, az egyik átlója 5 cm hosszú, az átlók szöge 60◦ !
10. Szerkessz olyan paralelogrammát, amelyiknek az

egyik oldala és az egyik átlója 4 cm hosszú, az
egyik belső szöge pedig 75◦ !
a) Hány fokos szögekre bontja a 4 cm-es átló a
belső szöget?
b) Mekkora a paralelogramma 4 cm-es oldalhoz
tartozó magassága? A 4 cm hosszú oldalhoz tartozó
magasság 2 cm.
8. óra
A sokszögek szögei
Fgy.: 397–416.
Az óra célja: A négyszögek belső szögeinek és a konvex négyszögek külső szögeinek összegét
korábban meghatároztuk (6. oszt. II. kötet). Ebben a részben az ismétlés után sokszögekre érvényes
állításokat bizonyítunk.
Eszközök: szerkesztőeszközök, szögmérő, papír, olló (szögek átrendezéséhez).
Feladatok
1. Számítsd ki a trapéz belső szögeit!
48◦ , 48◦ , 132◦ , 132◦ 65◦ , 115◦ , 115◦ , 65◦ 30◦ , 130◦ , 50◦ , 150◦ 25◦ , 155◦ , 115◦ , 65◦
51

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 46–47. oldal
90◦ , 90◦ , 116◦ , 64◦ 130◦ , 50◦ , 130◦ , 50◦ 108◦ , 72◦ , 95◦ , 85◦ 82◦ , 98◦ , 120◦ , 60◦
Megjegyzés: g) esetben a 28◦ felesleges adat.
2. Határozd meg a négyszögek belső szögeit!
a) b) c)
83◦ , 78◦ , 73◦ , 126◦ 72◦ , 55◦ , 81◦ , 152◦ 30◦ , 270◦ , 20◦ , 40◦
3. Egy négyszög belső szögeinek aránya 2 : 7 : 2 : 7.

Számítsd ki a szögeit! Milyen fajta négyszög lehet?
40◦ , 140◦ , 40◦ , 140◦ A négyszög paralelogramma, hiszen szemközti szögei egyenlők.
4. Egy trapéz belső szögeinek aránya 4 : 5 : 6 : 3.

Számítsd ki a szögeit! Ellenőrizd, hogy trapéz-e a négyszög!
80◦ , 100◦ , 120◦ , 60◦ A négyszög trapéz, mert 2-2 szomszédos szög összege 180◦ .
5. a) Számítsd ki a rajzon látható ötszög belső szögeinek nagyságát

és azok összegét! 120◦ + 88◦ + 86◦ + 118◦ + 128◦ = 540◦
b) Számítsd ki a külső szögek nagyságát és azok összegét!
60◦ + 92◦ + 94◦ + 62◦ + 52◦ = 360◦
6. Hány fok a belső szögek összege
a) hatszög, 720◦ b) hétszög, 900◦ c) nyolcszög esetén? 1080◦
7. Hány oldalú az a sokszög, amelyben a belső szögek összege
a) 540◦ , 5 b) 900◦ , 7 c) 1980◦ , 13 d) 3780◦ ? 23
8. Hány oldalú az a sokszög, amelyben a belső szögek összege az oldalak számának
a) 60-szorosa, 3 b) 144-szerese, 10 c) 162-szerese? 20
9. Rajzold meg egy szabályos négyszög, hatszög és nyolcszög oldalfelező merőlegeseit! Milyen
négyszögekre bontják a sokszöget? A négyzetet 4 négyzetre, a szabályos hatszöget 6 deltoidra, a szabályos
nyolcszöget 8 deltoidra bontják az oldalfelező merőlegesei. (Általában a 2k oldalú szabályos sokszöget 2k darab
180◦ 180◦
deltoidra bontják az oldalfelező merőlegesei. A deltoid szögei 90◦ , , 90◦ , 180◦ − .)
k k
10. Rajzold meg egy szabályos négyszög, hatszög és nyolcszög szögfelezőit! Milyen sokszögekre
bontják a szabályos sokszöget? A négyzetet 4 egyenlő szárú derékszögű háromszögre, a szabályos hatszöget
6 szabályos háromszögre, a szabályos nyolcszöget 8 egyenlő szárú, 45◦ -os szárszögű háromszögre bontják a
180◦
szögfelezői. (Általában a 2k oldalú szabályos sokszöget 2k darab szárszögű tükrös háromszögre bontják
k
a szögfelezői.)
52

C M Y K
A sokszgek s a kr
11. Igazold, hogy a szabályos sokszög középponti szöge egyenlő a külső szögével!
360◦
Az n oldalú szabályos sokszög középponti szöge és külső szöge .
n
12. Vágj szét egy szabályos hat-

szöget hat deltoidra úgy, hogy
azokból két szabályos három-
szöget lehessen kirakni!
Rajzold le a hatszöget és az
egyik összerakott háromszöget!
13. A kocka betűvel jelölt pontjai határozzák meg az öt sokszöget. Nevezd meg a sokszögek
csúcsait!
A sokszögek nevezetes vonalai

Fgy.: 417–435.
Az óra célja: Vizsgáljuk a trapéz alapokkal párhuzamos középvonalát és annak tulajdonságait.

(Szükséges a terület meghatározásakor.)
Foglalkozunk a konvex sokszög átlóival, bebizonyítjuk az átlók számára vonatkozó képletet.
Kiegészítő anyagban megemlítjük a húrnégyszögek és az érintőnégyszögek egy-egy tulajdonságát.
Eszközök: szerkesztőeszközök, sokszöglapok (táblai méret), síkgeometriai modellezőkészlet lapjai.
Feladatok
1. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik 2. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik átlója
átlója a trapéz magassága is egyben! tompaszöget zár be az alapokkal!
Pl.: Pl.:
53

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 50–51. oldal
3. Rajzolj olyan trapézt, amelynek átlói 4. Rajzolj olyan trapézt, amelynek átlói felezik
merőlegesek egymásra! egymást!
Pl.: A négyszög paralelogramma.
5. Ábrázold koordináta-rendszerben a következő négy pontot, és rajzold meg a trapézt!

Rajzold meg a szárak felezőpontját és a trapéz középvonalát!
Hogyan függ az alapok hosszától a középvonal hossza?
a) A(1; 3) b) A(4; 3) c) A(1; 1) d) A(3; −2) e) A(−5; −4)
B(13; 3) B(−6; 3) B(−3; 1) B(3; 4) B(−6; −7)
C(13; 7) C(−2; −3) C(−5; −3) C(−1; 6) C(1; −7)
D(5; 7) D(0; −3) D(−1; −3) D(−1; −2) D(3; −4)
A középvonal végpontjai Az alapok hossza A középvonal hossza
12 + 8
a) (3; 5) (13; 5) 12 és 8 egység = 10 egység Az a) derékszögű trapéz.
2
10 + 2
b) (−4; 0) (2; 0) 10 és 2 egység = 6 egység A b) húrtrapéz.
2
4+4
c) (−4; −1) (0; −1) 4 és 4 egység = 4 egység A c) paralelogramma.
2
8+6
d) (1; 5) (1; −2) 8 és 6 egység = 7 egység A d) derékszögű trapéz.
2
8+7
e) (−5,5; −5,5) (2; −5,5) 8 és 7 egység = 7,5 egység
2
6. Rajzold meg egy húrtrapéz, egy paralelogramma és egy nem szimmetrikus trapéz egyik átlóját!
Van-e a keletkezett 2-2 háromszög között egybevágó?
A derékszögű húrtrapéz (azaz téglalap) esetén egybevágó a két háromszög, más húrtrapéz esetén nem.
A paralelogrammát két egybevágó háromszögre bontja egy átlója.
A nem szimmetrikus trapéz (azaz nem húrtrapéz és nem paralelogramma) esetén nem egybevágó a két háromszög.
7. Rajzold meg egy húrtrapéz, egy paralelogramma és egy nem szimmetrikus trapéz mindkét
átlóját! A keletkezett 4-4 háromszög között vannak-e egybevágóak?
A húrtrapéz száraira illeszkedő két háromszög egybevágó, az alapjaira illeszkedő két háromszög csak téglalap
esetén egybevágó. A paralelogrammát két-két egybevágó háromszögre bontja a két átlója, mind a négy háromszög
egybevágó rombusz esetén. A nem szimmetrikus trapézt egybevágó háromszögekre bontja a két átlója.
8. Melyik fajta négyszögre igaz, hogy az egyik átlója két egybevágó háromszögre bontja? Indokolj!
A deltoidot és a paralelogrammát bontja két egybevágó háromszögre egy átlója a tengelyes, illetve a középpontos
szimmetria miatt.
9. Melyik fajta négyszögre igaz, hogy a két átlója két-két egybevágó háromszögre bontja? Indokolj!
A paralelogrammát bontja két-két egybevágó háromszögre a két átlója a középpontos szimmetria miatt.
54

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 51. oldal
10. Hány átlója van egy konvex

a) hatszögnek, 9 b) hétszögnek, 14 c) nyolcszögnek, 20
d) kilencszögnek, 27 e) tízszögnek, 35 f) tizenkétszögnek? 54
11. Hány oldalú az a konvex sokszög, amelyben az átlók és az oldalak számának aránya 2 : 1?
n(n − 3) n−3
A sokszög hét oldalú, mert : n = 2 : 1, azaz : 1 = 2 : 1.
2 2
Táblázatból is leolvasható a megoldás:
Oldalak száma 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Átlók száma 0 2 5 9 14 20 27 35 44 54 65
(Átlók száma) : (oldalak száma) 0 : 3 1:2 1:1 3:2 2:1 5:2 3:1 7:2 4:1 9:2 5:1
12. Hány oldalú az a konvex sokszög, amelynek ötször annyi átlója van, mint ahány oldala?
n(n − 3) n−3
A sokszög tizenhárom oldalú, mert = 5n, azaz = 5.
2 2
A fenti táblázatból is leolvasható a megoldás.
13. Hány oldalú sokszögnek van százszor annyi átlója, mint ahány oldala?
n(n − 3) n−3
A sokszög tizenhárom oldalú, mert = 5n, azaz = 5.
2 2
A fenti táblázatból is leolvasható a megoldás.
14. Bizonyítsd be, hogy páros oldalszámú konvex sokszögben az átlók és az

oldalak számának aránya nem egész szám!
n(n − 3) n−3 n−3
(átlók száma) : (oldalak száma) = :n= : 1 egész, ha egész.
2 2 2
n−3
csak akkor egész szám, ha n − 3 páros, vagyis n páratlan szám.
2
15. a) Húrsokszög-e a szabályos sokszög? Válaszodat indokold!
A szabályos sokszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást a tengelyes szimmetria miatt.
Ettől a ponttól egyenlő távolságra vannak a csúcsai, vagyis egy körre illeszkednek. Tehát húrsokszög a
szabályos sokszög.
b) Érintőnégyszög-e a szabályos sokszög? Válaszodat indokold!
A tengelyes szimmetria miatt a szögfelezők is egy pontban metszik egymást. Ettől a ponttól egyenlő
távolságra van a sokszög minden oldala, vagyis az oldalak ugyanannak a körnek érintői. Tehát a szabályos
sokszög érintősokszög.
16. Milyen négyszögekre igaz, hogy érintőnégyszögek és paralelogrammák is?

Rombusz.
17. Melyik az a paralelogramma, amelynek mind a négy csúcsa egyenlő távol van a szimmetria-
középponttól?
Az ilyen paralelogramma húrnégyszög is, vagyis téglalap.
18. Milyen négyszögekre igaz, hogy húrnégyszögek és paralelogrammák is?

Az ilyen négyszögek téglalapok.
55

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 53. oldal
9. óra
A paralelogramma területe
Fgy.: 436–450.
A tankönyv 14. feladatában megszerkesztett paralelogrammák területét a magasság megszerkesz-

tése, majd mérése után számíthatjuk ki.
Időigényes, de érdemes mindkét magasságot meghatározni ellenőrzésképpen.
Eszközök: szerkesztőeszközök, papír, olló az átdaraboláshoz.
Feladatok
1. a) Darabold át téglalappá a paralelogrammát! Rajzolj négyzethálós lapra a megadott paralelog-

rammával egyenlő területű téglalapot!
b) Számítsd ki a paralelogramma területét, 1 rácsnégyzet területe legyen a területegység!

A: 16 B: 16 C: 8 D: 8 E: 20 F : 12 G: 12
2. Rajzolj négyzethálós lapra olyan paralelogrammákat, amelyeknek területe 18 egység! Rajzolj

ennek megfelelő téglalapot, rombuszt, négyzetet is!
Például 6 és 3 egység oldalú téglalap, 9 és 4 egység átlójú rombusz, 6 egység átlójú négyzet lehet a megoldás.
3. Rajzolj négyzethálós lapra olyan paralelogrammákat, amelyeknek egyik oldala rácsvonalra

illeszkedik, és a hossza 4 egység, a paralelogramma területe pedig 12 területegység!
A paralelogrammák 4 egységnyi oldalához tartozó magassága 3 egység.
a) Lehet-e a paralelogrammák között 14 egység kerületű?
Lehet-e a paralelogrammák között 18 egység kerületű? És 28 egység kerületű? Például:
56

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 53–54. oldal
b) Van-e a paralelogrammák között legkisebb kerületű?

Tudsz-e legnagyobb kerületűt rajzolni?
A 4 egység oldalú, 12 négyzetegység területű paralelogrammák között legkisebb kerületű a 3 és 4 egység
oldalú téglalap, legnagyobb kerületű nincs.
4. Melyik négyszög rajzolható le egy elég hosszú 3 cm széles papírcsíkra?

a) 10 cm kerületű négyzet b) 9 cm2 területű négyzet
c) 10 cm2 területű négyzet d) 20 cm kerületű rombusz
2
e) 12 cm területű rombusz f) 60 cm kerületű paralelogramma
2
g) 60 cm területű paralelogramma h) 16 cm kerületű és 16 cm2 területű rombusz
2
i) 3 cm területű és 30 cm kerületű paralelogramma
Készíts vázlatrajzokat!
c) Nincs ilyen négyzet, mert a 3 cm széles csíkra rajzolható négyzet területe legfeljebb 9 cm2 .
h) Nincs ilyen rombusz, mert a feltételek szerint 4 cm oldalú rombusz lenne jó, aminek a papírcsíkon 12 cm2 -nél
kisebb a területe.
5. Számítsd ki a paralelogrammák területét!

Az oldalakat a, b jelöli, a megfelelő magasságokat ma , mb .
2
a) a = 8 cm b) a = 2,5 cm c) a = m d) b = 29 cm e) b = 2 dm 3 mm
3 5
ma = 2 cm ma = 32 mm ma = 6 m mb = 0,7 cm mb = cm
2
T = 16 cm2 T = 8 cm2 T = 4 m2 T = 20,3 cm2 T = 50,75 cm2
6. Számítsd ki a paralelogrammák területét!
ma = 3 cm T = 9 cm2 T = 8 cm2 T = 3 cm2
7. Számítsd ki a paralelogramma 6 cm-es oldalainak távolságát, ha a paralelogramma területe

ma = T : 6
a) 24 cm2 , ma = 4 cm b) 12 cm2 , ma = 2 cm c) 3 cm2 , ma = 0,5 cm
2
d) 4 cm2 , ma = cm e) 30,6 cm2 ! ma = 5,1 cm
3
57

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 54–55. oldal
8. Egy paralelogramma magasságai 7 mm és 14 mm, területe 35 mm2 . Mekkorák az oldalai?

A paralelogramma oldalai 5 mm és 2,5 mm.
9. Különböző paralelogrammák oldalai egyaránt 5 cm és 8 cm hosszúak. Lehet-e köztük két
egyenlő területű? Lehet-e köztük két egyenlő kerületű?
A paralelogrammák kerülete 26 cm minden esetben, területük legalább 40 cm2 , de minden esetben különböző a
terület.
10. Mekkora a középvonallal levágott négyszögek területe?
T = 6 cm2 T = 6 cm2 T = 1,5 cm2
11. Mekkora az átlók által levágott háromszögek területe? A háromszögek területe negyede a paralelogram-
ma területének.
1
T = 7 cm2 T = 2,5 cm2 T = cm2 T = 2 cm2
4
12. Egy paralelogramma szomszédos oldalai 4 cm és 6 cm, területe 20 cm2 . Szerkeszd meg a
paralelogrammát! A paralelogramma 4 cm-es oldalához tartozó magassága 5 cm.
13. Egy paralelogramma szomszédos oldalainak aránya 3 : 2, kerülete 20 cm, területe 18 cm2 .
Szerkeszd meg a paralelogrammát!
A paralelogramma oldalai 6 cm és 4 cm, a 6 cm-es oldalához 3 cm-es magasság tartozik.
14. Szerkeszd meg a paralelogrammát! A szükséges adatokat szerkesztés után mérd meg, majd
számítsd ki a paralelogramma területét!
a) Az oldalai 4 cm és 5 cm, az egyik szöge 22,5◦ . a = 4 cm, ma ≈ 1,9 cm, T ≈ 7,6 cm2
b) Az oldalai 2 cm és 7 cm, átlója 6 cm. a = 7 cm, ma ≈ 1,6 cm, T ≈ 11,2 cm2
c) A 4,5 cm-es oldalainak távolsága 3 cm, az egyik szöge 45◦ . a = 4,5 cm, ma = 3 cm, T = 13,5 cm2
d) Az átlói 6 cm és 9 cm, az átlói által bezárt szög 60◦ . a ≈ 6,5 cm, ma ≈ 3,6 cm, T ≈ 23,4 cm2
15. Mely paralelogrammák területét számíthatjuk ki így?

a) A terület a két szomszédos oldal szorzata. Téglalap területe T = a · b.
e·f
b) A terület a két átló szorzatának a fele. Rombusz területe T = .
2
c) A terület az egyik oldal és a hozzá tartozó magasság szorzata.
Paralelogramma területe T = a · ma .
58

C M Y K
A sokszgek s a kr
16. Milyen négyszöget határoznak meg a paralelogramma oldalfelező pontjai? Megállapításodat

indokold!
A középpontos tükrözés tulajdonságai miatt két-két szemközti szakasz párhuzamos és egyenlő, hiszen egymás
tükörképei. A négy oldalfelező pont paralelogrammát határoz meg. A megadott esetekben a megoldás:
a) rombusz, b) és c) paralelogramma, d) téglalap.
Általánosítható a megállapítás tetszőleges négyszögre, mivel az oldalfelező pontok által meghatározott négyszög
szemközti oldalai ugyanazzal az átlóval meghatározott két háromszög középvonalai, tehát párhuzamosak és
egyenlők.
17. Bizonyítsd be, hogy az ABCD négyszög területe egyenlő az

ADF E és az EF CB négyszögek területének összegével, ha
az AD, BC és EF szakaszok párhuzamosak és egyenlők!
TADF E = TADGH és TBCF E = TBCGH
TADF E + TBCF E = TADGH + TBCGH = TABCD
10. óra
A trapéz területe
Fgy.: 451–459.
A bemutatott módszerek között nem szerepel a téglalappá átdarabolás, mivel az sok esetben
nem alkalmazható, de a tankönyv 1. és a feladatgyűjtemény 446. feladatának megoldásakor
kipróbálhatjuk.
Eszközök: szerkesztőeszközök, papír, olló az átdaraboláshoz.
Feladatok
1. Rajzolj négyzethálós lapra a megadott trapézzal egyenlő területű paralelogrammát!

a) Darabold át paralelogrammává a trapézt! A paralelogramma egyik oldala lehet a trapéz középvonalával
egyenlő, magassága pedig a trapéz magasságával egyenlő.
b) Rajzolj a megadott trapézzal egyenlő területű téglalapot!
A téglalap oldalai például: A : 4; 6 B: 6; 2 C: 5; 6 D: 6; 6.
c) Számítsd ki a trapéz területét! (A területegység egy rácsnégyzet területe.)
A : 24 B : 12 C : 30 D : 38. √
d) Hány egység a trapéz középvonala? A: 4 B: 6 C: 5 D: 45 ≈ 6,7.
59

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 57. oldal
2. Rajzolj négyzethálós lapra 20 egység területű trapézokat!

a) Lehet-e köztük téglalap?
b) Lehet-e köztük derékszögű trapéz?
c) Lehet-e köztük olyan húrtrapéz, amely nem téglalap?
d) Lehet-e köztük paralelogramma?
3. Rajzolj négyzethálós lapra 12 egység területű, 4 egység magasságú trapézt!

Végtelen sokféle trapéz a megoldás.
4. Számítsd ki a trapézok területét!
m = 2 cm m = 3 cm T = 4 cm2
T = 10 cm2 c = 3 cm
T = 13,5 mm2
5. Számítsd ki a trapéz területét, ha az alapjait a, c, a magasságát m jelöli!

a) a = 1 cm b) a = 4 dm c) a = 3 dm d) a = 2,5 m e) a = 2 dm 7 cm
c = 7 cm c = 3 dm c = 17 cm c = 0,8 m c = 8 cm
m = 3 cm m = 2 dm m = 2,5 dm 3 12
m= m m= dm
2 5
T = 12 cm2 T = 7 dm2 T = 587,5 cm2 T = 247,5 dm2 T = 420 cm2
60

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 57–58. oldal
6. Egy trapéz alapjai 3,5 cm és 5,5 cm. Számítsd ki az alapok távolságát, ha a trapéz területe
m = 2T : (a + c)
a) 18 cm2 , m = 4 cm b) 54 cm2 , m = 12 cm c) 13,5 cm2 , m = 3 cm
4
d) 6 cm2 , m = cm e) 10,8 cm2 ! m = 2,4 cm
3
7. Mekkora a 20 cm2 területű trapéz magassága, ha az alapjainak hossza
a) 3 cm és 7 cm, m = 4 cm b) 1,2 dm és 8 cm, m = 2 cm c) 2 cm és 3 cm? m = 8 cm
8. Különböző trapézok alapjai egyaránt 5 cm és 8 cm hosszúak. Lehet-e köztük két egyenlő
területű? Lehet-e köztük két egyenlő kerületű?
Lehet a trapézok között 2 egyenlő területű és 2 egyenlő kerületű is. Például:
9. Szerkeszd meg azt a trapézt, amelynek az alapjai 5 cm

és 3 cm, az egyik szára 5 cm hosszú, a területe 16 cm2 !
Hány megoldás van?
Két megoldás van.
10. Szerkeszd meg azt a trapézt, amelynek az egyik

alapja 8 cm, az egyik szára 7 cm, a magassága
6 cm és a területe 36 cm2 !
Két megoldás van.
11. Számítsd ki a trapéz középvonalának hosszát és

a trapéz területét! A vázlatrajzon nem arányosak
a szakaszhosszak.
k = 6 cm k = 5 cm k k = 3,5 cm
T = 24 cm2 T = 15 cm2 T =k·m T = 7 cm2
61

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 58. oldal
12. Egy erdőterületet két párhuzamos út határol 180 m, illetve 540 m hosszan. Az utak távolsága
600 m. Hány hektár az erdő területe, ha a párhuzamos útszakaszok között is egyenes a
(a + c) · m
határvonal? Az erdő trapéz alakú, alapjainak hossza 500 m és 180 m, magassága 600 m. T = =
2
= 204 000 m2 = 20,4 ha
13. Melyik trapéz területét számíthatjuk ki így?

a) A terület két szomszédos oldal szorzata. Téglalap T = a · b
b) A terület az alap és a hozzá tartozó magasság szorzata. Paralelogramma T = a · ma
a+c
c) A terület az alapok átlagának és a magasságnak a szorzata. Trapéz T = ·m
2
d) A terület az alapok összegének és a szár felének a szorzata.
b d a+c·m
Két speciális trapéz van: téglalap T = 2a ·= ab, derékszögű trapéz, ha m = d, T = (a + c) · =
2 2 2
e) A terület a középvonal és a magasság szorzata. Trapéz T = k · m
14. Melyik trapézra teljesül az állítás?
a) Az átlói egyenlő területű háromszögekre bontják. Paralelogramma
b) Az átlói egybevágó háromszögekre bontják. Rombusz
c) Két szomszédos oldalból egyértelműen megszerkeszthető. Téglalap
d) Az egyik szárának felezőpontjára tükrözve az eredeti és a tükörkép trapéz téglalapot alkot.
Derékszögű trapéz
15. Bizonyítsd be, hogy a trapéz oldalfe-

lező pontjai paralelogrammát határoz-
nak meg!
Visszavezethető paralelogramma vizsgálatára a
feladat.
16. Melyik trapézt lehet egy vágással átdarabolni

a) téglalappá, A paralelogrammát és a derékszögű trapézt lehet egy vágással téglalappá darabolni, a többi
trapézt nem lehet.
b) háromszöggé? Minden trapéz 1 vágással háromszöggé darabolható.
62

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 60–61. oldal
11. óra
A háromszög területe
Fgy.: 460–479.
A téglalapba foglalás módszerét választva vizsgáljuk meg azt az esetet

is, amikor egy tompaszögű háromszög valamelyik rövidebb oldalára
illesztjük a téglalapot!
Ekkor a téglalap területe nem kétszerese a háromszög területének,
hanem két derékszögű háromszög területével több, mint a keresett
terület.
e·f
Érdemes ismét felidézni a deltoid területének kiszámítását: T = ,
2
amit most már a háromszög területének kiszámításától vezethetünk le.
Feladatok
1. Számítsd ki a háromszögek területét! Egy rácsnégyzet területe legyen a területegység!
A: 6 B: 8 C: 12 D: 10 E: 10 F: 4 G: 7
2. Rajzolj négyzethálós lapra 12 egység területű háromszögeket!

a) Lehet-e a háromszögek között derékszögű háromszög?
A 6 és 4 egység oldalú derékszögű háromszög területe 12 négyzetegység.
b) Lehet-e a háromszögek között egyenlő szárú háromszög?
A 12 egység alapú, 2 cm magasságú egyenlő szárú háromszög területe 12 négyzetegység.
3. Rajzolj négyzethálós lapra olyan háromszögeket, amelyeknek 6 egység hosszúságú oldaluk

rácsvonalra illeszkedik, területük 12 területegység!
A háromszögek magassága 4 egység.
a) Lehet-e a háromszögek között 16 egység kerületű?
16 egység kerületű például a 6 egység alapú, 5 egység szárú tükrös háromszög.
b) Lehet-e a háromszögek között 20 egység kerületű?
20 egység kerületű például az a háromszög, amelynek oldalai 6, ≈ 4,7, ≈ 9,3 egység.
c) Lehet-e a háromszögek között legkisebb kerületű?
Legkisebb kerületű háromszög a 6, 5, 5 egység oldalú.
63

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 61. oldal
4. Rajzold meg derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszöget, ha A(−2; −3),

B(7; −3), C(0; 4) a háromszög csúcsai! Változtasd meg a C csúcs helyét úgy, hogy ABC
háromszöggel egyenlő területű
A C csúcs az x tengellyel párhuzamos, attól 4 egységre levő két párhuzamos egyenes tetszőleges pontja.
a) derékszögű háromszöget, Pl.: C(−2; 4)
b) tükrös háromszöget, Pl.: C(4,5; 4)
c) egyenlő szárú tompaszögű háromszöget rajzolj! Pl.: C(≈ 11,1; 4)
5. a) Rajzold le, hol lehetnek a háromszögek C csúcsai, ha az adott AB oldaluk 5 cm, az ehhez
tartozó magasságuk 4 cm!
Az AB-vel párhuzamos, attól 4 cm-re levő két párhuzamos egyenes pontjai a C csúcsok.
b) Rajzolj az előzőeknek megfelelő egyenlő szárú háromszögeket! Hat megoldás van.
6. Számítsd ki a háromszög területét!
2
a) a = 7 cm b) b = 8 dm c) c = dm d) a = 5,3 cm e) b = 1,06 m
3
3
ma = 2 cm mb = 6 cm mc = dm ma = 0,7 cm mb = 3,9 m
4
1
T = 7 cm2 T = 240 cm2 T = dm2 T = 1,855 cm2 T = 2,067 m2
4
2T
7. Számítsd ki a háromszög 8 cm-es oldalához tartozó magasságát, ha területe ma =
a
a) 24 cm2 , ma = 6 cm b) 12 cm2 , ma = 3 cm c) 8 cm2 , ma = 2 cm
1
d) 1 cm2 , ma = cm e) 9,2 cm2 ! ma = 2,3 cm
4
8. 33 dm2 területű ABC háromszögek BC oldala
a) 3 dm, ma = 22 dm b) 6 dm, ma = 11 dm c) 11 dm, ma = 6 dm
66
d) 4 dm, ma = 16,5 dm e) q dm. ma = dm
q
Mekkora az A csúcs távolsága a BC egyenestől? Milyen arányosság van az oldalhosszak és a
távolságok között?
Fordított arányosság van az oldalhosszak és a távolságok között.
9. a) Számítsd ki a háromszög területét, ha az egyik magassága 10 cm, az erre merőleges

középvonala 3 cm! T = 30 cm2
b) Keress összefüggést a háromszög egyik magassága, az erre merőleges középvonala és a
területe között! T = ka · ma
10. a) Szerkeszd meg azt a háromszöget, amelynek 8 cm-es oldalához 7 cm hosszú súlyvonal
tartozik, és egy másik oldala 5 cm hosszú!
Először 4 cm, 7 cm, 5 cm oldalakkal háromszöget szerkesztünk.
b) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a háromszög területét!
a = 8 cm ma ≈ 4,9 cm T ≈ 19,6 cm2
11. Melyik háromszögre igaz?

a) Magasságvonala két egyenlő területű háromszögre bontja. Tükrös háromszög.
b) Szögfelezője két egyenlő magasságú háromszögre bontja. Bármely háromszög.
c) Súlyvonala két egyenlő magasságú háromszögre bontja. Bármely háromszög.
64

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 61–62. oldal
d) Szögfelezője két egyenlő területű háromszögre bontja. Tükrös háromszög.

e) Súlyvonala két egybevágó háromszögre bontja. Tükrös háromszög.
f) Oldalfelező merőlegese két egybevágó sokszögre bontja. Tükrös háromszög.
12. A háromszög oldalegyeneseire a csúcstól kezdve azonos irányban rámértük

a megfelelő oldal hosszát. Hányszorosa az így kapott háromszög területe az
eredeti háromszög területének? a), b), c) Hétszeres a terület.
13. Bizonyítsd be, hogy a különböző színnel jelölt háromszögek területe egyenlő!
A trapéz szárán megjelölt F pont felezőpont.
a) b)
a) TABC = TABD , mert az AB és az AB-hez tartozó magasság egyenlő a két háromszögben.

b) Egybevágó a két háromszög.
14. Bizonyítsd be, hogy a különböző színnel jelölt háromszögek területe egyenlő! Az oldalakon
megjelölt F és G pont felezőpont.
a) b) c)
a) TABC − TABE = TABD − TABE és TBCE = TADE

b) TABG = TABF és TABG − TABE = TABF − TABE ⇒ TBGE = TAF E
c) BF a BED háromszög súlyvonala, tehát felezi BED háromszög területét. TBDF = TBEF
65

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 62. oldal
15. Az AC és a CB szakasz két telek közös határát

jelöli, ami azért törik meg C-nél, mert régen kút
állt ott. Egyenesítsd ki a határt úgy, hogy a telkek
területe ne változzon!
Legyen CD AB! Ekkor TABC = TABD , ezért a telkek
területe nem változik.
12. óra
A sokszögek területének kiszámítása

Fgy.: 480–489.
Az óra célja: A sokszögek területét háromszögek, négyszögek területének összegeként számít-

juk ki.
Eszközök: szerkesztőeszközök, sablonok a szabályos sokszögekhez, zsebszámológép.
A szabályos sokszögek területének vizsgálata vezet majd el a kör területének meghatározásához.
Bebizonyíthatjuk a következő állítást:
Állítás: Egy a sugarú körbe írt szabályos tizenkétszög területe 3 · a 2 .
Bizonyítás:
Az OABCDE hatszög átdarabolható egy a
oldalú négyzetté.
AOB, BOC,. . . középponti szögek 30◦ -osak.
AOB, BOC,. . . háromszögek szögei 30◦ ;
75◦ ; 75◦ .
Az OABCDE hatszög területe egyenlő az
ABCF OG konkáv hatszög területével, mert
négy-négy 30◦ ; 75◦ ; 75◦ -os szögű a szárú
háromszögből állnak.
TABCF OG = TACF G , mert ABC háromszög
és OF G háromszög egybevágó.
TOABCDE = TACF G = a 2
A tizenkétszög területe 3 · TOABCDE = 3 · a 2 .
66

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 63–64. oldal
Feladatok
1. Számítsd ki a sokszögek területét! Kicsinyített ábrát szerkesztve határozd meg a sokszögek

kerületét!
a) b) c) szabályos nyolcszög
(10 + 4) · 3 (6 + 3) · 4 3 · 3,6
a) T = 10 · 2 + = 41 cm2 b) T = 2 · = 36 dm2 c) T = 8 · = 43,2 m2
2 2 2
2. I. Számítsd ki az ABD és a BCD háromszög területét! Írd fel a két terület arányát!
II. Számítsd ki az ABCD trapéz területét!
6 · 2,5 2 · 2,5 (6 + 2) · 2,5

I. a) TABD : TBCD = : =6:2=3:1 II. a) T = = 10 cm2
2 2 2
4,5 · 2 1,5 · 2 (4,5 + 1,5) · 2
b) TABD : TBCD = : = 4,5 : 1,5 = 3 : 1 b) T = = 6 cm2
2 2 2
2·3 3·3 (2 + 3) · 3
c) TABC : TBCD = : =2:3 c) T = = 7,5 cm2
2 2 2
a·m c·m
d) TABD : TBCD = : =a:c (a + c) · m
2 2 d) T =
A két terület aránya egyenlő a trapéz alapjainak arányával. 2
3. Valamelyik csúcson átmenő egyenessel oszd két egyenlő területű részre a sokszöget!
67

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 64–65. oldal
4. Hányadrésze a színessel jelölt részek együttes területe a sokszög területének? A megadott

pontok oldalfelező pontok az a–f) esetben, szimmetria-középpont a g) esetben.
a) b) c) d)
paralelogramma szabályos ötszög szabályos hatszög szabályos hatszög
e) f) g)
négyzet trapéz paralelogramma

A színessel jelölt rész területe a sokszög területének
a), b), f), g) esetben fele, c) esetben hatoda, d), e) esetben harmada.
5. Számítsd ki a sokszög területét!

a) b) Az AD átló hossza 8 m. F
A
12
2m
m
3m
4m
10 m 7m
5m
8
E
7m
m
9m B 2,5 m m
3
24 m m
6
12 · 3 (3 + 4) · 5 9 · 4 24 · 10 D
a) T = + + + = 173,5 cm2 . C
2 2 2 2
7 · 2,5 8 · 6 8 · 3 7 · 2
b) T = + + + = 51,75 m2 . (A 8 m az AD átló hossza!)
2 2 2 2
6. Szerkessz 5 cm sugarú körbe szabályos hatszöget! Csúcsai sorban A, B, C, D, E és F . Mekkora
része az ACDE négyszög területe az ABCDEF hatszög területének?
2
ACDE négyszög deltoid. TACDE = TABCDEF
3
7. Szerkessz 4 cm sugarú körbe szabályos nyolcszöget, csúcsai sorban A, B, C, D, E, F , G, H !
Számítsd ki az ACF G négyszög területét! A szükséges adatokat mérd meg!
8 · 4 8 · 2,8
Az ACF G négyszöget a CG átmérő két derékszögű háromszögre bontja. T ≈ + = 27,6 cm2
2 2
8. Készíts méretarányos rajzot az ABCD húrtrapézról! CF ||AD és DE||BC,
EF = AD = 3 cm, DC = 6 cm
a) Milyen négyszög az AF CD, a BEDC és az EF CD négyszög?
AF CD paralelogramma, BEDC paralelogramma, EF CD húrtrapéz
b) Mekkorák az EF CD négyszög szögei? 120◦ , 120◦ , 60◦ , 60◦
c) Mekkora az ABCD és az EF CD négyszög területé-

nek, illetve kerületének aránya?
TABCD : TEF CD = 5 : 3, KABCD : KEF CD = 7 : 5
68

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 65. oldal
9. Mindegyik oldal meghosszabbítására a rajz szerint rámértük a sokszög oldalát.

Mekkora a belső és a külső sokszög területének aránya?
a) B
b) D
C
c) B
E

D
C F D B
C
C
A
E

B
A
A A A
B C
B
A C
D
C
B
F
A
1:5 1:3 1 : 19
10. Az A csúcson átmenő egyenessel oszd két egyenlő területű részre a

négyszöget!
Legyen DD
AC! Ekkor TACD = TACD
, vagyis TABCD = TABD
.
A háromszög területét felezi a súlyvonala, ezért F legyen BD
felezőpontja. Az
AF súlyvonal felezi ABD
háromszög területét. TABF = TAF D
= TAF CD
11. A trapéz területének hányadrésze a színessel

jelölt háromszög területe? A szárakon felező-
pontokat jelöltünk.
Negyede.
12. Szerkessz egy 3 cm sugarú kört érintő szabályos hatszöget! Számítsd ki a csúcsai által
meghatározott különböző négyszögek területét!
Háromféle négyszög adódik: TABCD ≈ 15,6 cm2 , húrtrapéz,
TABCE ≈ 20,8 cm2 , deltoid,
TACOF ≈ 20,8 cm2 , téglalap.
13. Szerkessz egy 4 cm sugarú kört érintő szabályos hatszöget! Számítsd ki a csúcsai által
meghatározott különböző négyszögek területét!
Háromféle négyszög adódik: TABCD ≈ 20,8 cm2 , húrtrapéz,
TABCE ≈ 27,7 cm2 , deltoid,
TACDF ≈ 20,8 cm2 , téglalap.
13. óra
A kör kerülete
Fgy.: 490–498.
Fonallal minél több kör kerületét mérjük meg!

A kör kerületét beírt és körülírt szabályos sokszögek kerületével közelítjük. Dolgozhatunk
csoportokban, minden csoportnak csak egyféle sokszöggel kell foglalkoznia.
Fontos annak a megfigyelése, hogy minél több oldalú a sokszög, annál kevésbé tér el a kerülete a
kör kerületétől.
69

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 67–68. oldal
Fizikaórákról már ismerhetik a tanulók a kör kerületének (és területének) képletét.

Eszközök: szerkesztőeszközök, fonal, deszka, szögek, zsebszámológép, azonos sugarú körbe írható
szabályos sokszöglapok.
Feladatok
1. Rajzolj 5 cm, 10 cm és 15 cm sugarú kört egy-egy lapra! Fonalat rájuk illesztve mérd meg a
körök kerületét! A kerületek ≈ 31 cm; 63 cm; 94 cm.
2. Szögmérővel, körzővel, vonalzóval szerkeszd Szár hossza Kerület (K) Terület (T )
meg az alábbi szabályos sokszöget! Mérés után a) Hatszög 3 cm 18 cm ≈ 23 cm2
számítsd ki a kerületét, területét! b) Hatszög 4 cm 24 cm ≈ 41 cm2
a) A szabályos hatszöget felépítő tükrös három- c) Ötszög 3 cm ≈ 17,6 cm ≈ 21 cm2
szögek szára 3 cm.
d) Tízszög 3 cm ≈ 35 cm ≈ 42 cm2
b) A szabályos hatszöget felépítő tükrös három-
szögek szára 4 cm.
c) A szabályos ötszöget felépítő tükrös háromszögek szára 3 cm.
d) A szabályos tízszöget felépítő tükrös háromszögek szára 3 cm.
3. Számítsd ki a kör kerületét, ha sugara
a) 4 cm, K ≈ 25,12 cm b) 6 mm, K ≈ 37,68 mm c) 2,8 cm, K ≈ 17,584 cm
2
d) dm, K ≈ 4,19 dm e) 0,17 m! K ≈ 1,0676 m
3
4. Számítsd ki a kör sugarát, ha kerülete
a) 25,12 cm, a ≈ 4 cm b) 30 cm, a ≈ 4,7 cm c) 100 mm, a ≈ 15,9 mm
1 1
d) 8π cm, a ≈ 4 cm e) π dm! a ≈ dm
3 6
5. 20 m átmérőjű kör alakú medence fala mentén egy körben hány métert úszhat egy aranyhal?
K = 62,8 m
6. Egy gépkocsi kerekének sugara 28,25 cm. Hány km utat tesz meg a jármű 500 fordulat alatt?
1 fordulat alatt 177,4 cm út. 500 fordulat után 88 705 cm út ≈ 887 m ≈ 0,9 km utat tesz meg a gépkocsi.
7. Egy kerékpár kerekének átmérője 68,6 cm (27
-os).
Mekkora utat tesz meg 1 fordulattal? út ≈ 215,404 cm ≈ 2,15 m
8. Egy csörlő átmérője 50 cm. Hússzor körbetekerve milyen magasra emelhető fel
vele a teher?
1 tekeréssel 50 · π = 157 cm, 20 tekeréssel 3140 cm ≈ 31 m (tízszintes épület magassága).
9. a) Számítsd ki egy 3 cm sugarú félkör kerületét!

K = 3 + 3 + 3 · π = 6 + 3 · π ≈ 15,42 cm
b) Számítsd ki egy 3 cm sugarú negyedkör kerületét!
3 3
K = 3 + 3 + π = 6 + π ≈ 10,71 cm
2 2
70

C M Y K
A sokszgek s a kr
10. A Föld átmérője körülbelül 12 756 km. Hány km az Egyenlítő hossza? 40 053,84 km ≈ 40 054 km
11. Két kör kerülete között 1 dm a különbség. Mekkora a sugaraik különbsége, ha

2 · (R − r) · π = 1 dm
a) a kisebb kör sugara 2 dm, ≈ 2,16 cm
b) a kisebb kör sugara 1 m, ≈ 10,16 dm
c) a nagyobb kör sugara 2 dm, ≈ 1,84 dm
d) a nagyobb kör sugara 1 m? ≈ 9,84 dm
A kör területe
Tk.: 70. oldalon 1–8. feladatok
Fgy.: 499–510.
A kör területének meghatározásakor sokszögek területével közelítünk, milliméterpapíron mérünk.

Eszközök: körző, vonalzó, zsebszámológép, milliméterpapír.
Feladatok
1. Rajzolj 1 cm, 2 cm, 3 cm sugarú kört milliméterpapírra! Körülbelül hány cm2 , illetve hány mm2
a körök területe?
≈ 3 cm2 ≈ 300 mm2 , ≈ 12,6 cm2 ≈ 1260 cm2 , ≈ 28,26 cm2 ≈ 2826 mm2
2. Számítsd ki a kör területét, ha sugara

a) 4 cm, T ≈ 50,24 cm2 b) 6 mm, T ≈ 113,04 mm2 c) 2,8 cm, T ≈ 24,7 cm2
2
d) dm, T ≈ 1,4 dm2 e) 0,17 m! T ≈ 0,091 m2
3
3. Számítsd ki a kör sugarát, ha területe
a) 3,14 cm2 , r ≈ 1 cm b) 78,5 dm2 , r ≈ 5 dm c) 0,785 m2 , r ≈ 0,5 dm
d) 16π cm2 , r = 4 cm e) 0,01π dm2 ! r ≈ 0,1 dm
4. Mekkora egy 3 cm sugarú félkör, negyedkör, hatodkör területe?
≈ 14,13 cm2 , ≈ 7,07 cm2 , ≈ 4,71 cm2
5. Hányszorosa a nagyobb kör kerülete a kisebbének? K T

Hányszorosa a nagyobb kör területe a kisebbének? a) háromszoros kilencszeres
b) 2,5-szeres 6,25-szoros
9 81
c) -szoros -szeres
8 64
K:k=R:r T : t = R2 : r 2
71

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 70–71. oldal
6. Számítsd ki a körgyűrűt határoló körök kerületét

és a körgyűrű területét!
a) k ≈ 12,56 cm K ≈ 37,68 cm T = 100,48 cm2
b) K ≈ 62,8 cm k ≈ 37,68 m T = 200,96 cm2
7. Számítsd ki a színessel jelölt részek területét!

a) b) c) d)
T ≈ 28,5 cm2 T ≈ 21,5 cm2 T ≈ 19,63 cm2 T ≈ 14,72 cm2
8. Számítsd ki a 4 cm oldalú négyzetbe rajzolt, színessel jelölt alakzatok

területét!
4π 4π − 8 8π − 16 16π − 4 4−π
8 2π − 4 8π − 16 16 − 3π kék: 2π − 4
sárga: 2π − 4
zöld: 4
14. óra

1. Számítsd ki a következő sokszögek belső szögeinek nagyságát!
a) A tükrös háromszög egyik magassága 34◦ -os szöget zár be az alappal. 56◦ , 56◦, 68◦
b) A háromszög egyik belső szöge 28◦ , a másik belső szöge fele akkora, mint a mellette levő
külső szög. 28◦ , 60◦ , 92◦
c) A paralelogramma egyik belső szöge 130◦ . 50◦, 130◦, 50◦ , 130◦
d) A trapéz két belső szöge 63◦ és 100◦ . 63◦ , 80◦ , 117◦ , 100◦
72

C M Y K
A sokszgek s a kr
Tk.: 71. oldal
2. a) Szerkessz olyan trapézt, amelynek az egyik alapja 9 cm, a másik alapja 4 cm, az egyik átlója
8 cm, a magassága 5 cm hosszú!
Két megoldás van.
Oldalaik hossza: 9 cm; 5,7 cm; 4 cm; 5,5 cm; vagy 9 cm; 16 cm; 4 cm; 11,4 cm
b) Számítsd ki az előbbi adatokból a trapéz területét!
T = 32,5 cm2 K1 = 24,2 cm K2 = 40,4 cm
3. Egy szabályos sokszög egyik csúcsából 12 átló húzható.

a) Mekkora a sokszög egy-egy belső szöge?
Tizenöt oldalú szabályos sokszög, amelynek egy belső szöge 156◦ .
b) Hány fok a belső szögeinek összege? 2340◦
c) Hány átlója van összesen a sokszögnek? 90 átló
4. Számold ki, melyik nagyobb!
a) Egy 5 cm sugarú háromnegyed kör területe vagy egy 6 cm sugarú félkör területe?
3 2 1
T1 = · 5 · π ≈ 58,875 cm2 > T2 = · 62 · π ≈ 56,52 cm2
4 2
b) Egy 5 cm sugarú háromnegyed kör kerülete vagy egy 6 cm sugarú félkör kerülete?
3 1
K1 = 5 + 5 + · 2 · 5 · π ≈ 33,55 cm > K2 = 6 + 6 + · 2 · 6 · π ≈ 30,84 cm
4 2
5. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! Válaszodat indokold!
A: Van olyan téglalap, amely húrtrapéz.
Igaz, mert minden téglalap húrtrapéz.
B: Ha egy paralelogramma átlói egyenlők, akkor az négyzet.
Hamis, mert a négyszög biztosan téglalap, de nem mindig négyzet.
73

C M Y K
A sokszgek s a kr
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ
A csoport
1. Pótold a hiányzó számkártyákat úgy, hogy a kapott számok oszthatók legyenek a táblázatban
4-gyel 9-cel 45-tel
346
27 0
2. Egy szám prímtényezős felbontása: 34 · 5 · 172 . Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, melyik
hamis!
a) A szám osztható 9-cel.
b) A szám páros.
c) Van olyan prímszám, amellyel az adott számot megszorozva négyzetszámot kapunk.
d) 289-cel osztva 0 maradékot ad a szám.
3. Határozd meg a, b, c számértékét, a d-t egyszerűsítsd!
161
a = (92; 161) b = [92; 161] (92; c) d=
92
4. Egy háromszög két oldala 6 cm és 8 cm, a 6 cm-es oldalához tartozó magassága 4 cm.
a) Szerkeszd meg a háromszöget! Hány megoldás van?
b) Számítsd ki a háromszög kerületét! A számításhoz szükséges adatokat mérd meg!
c) Számítsd ki a háromszög területét! A számításhoz szükséges adatokat mérd meg!
5. Számítsd ki a négyszögek belső szögeinek nagyságát!
a) A trapéz két szöge 58◦ és 107◦ .
b) A paralelogramma egyik belső szöge ötször akkora, mint a hozzá tartozó külső szög.
6. Egy trapéz alapjai 8 cm és 5 cm hosszúak, és 7 cm-es átlója 45◦ -os szöget zár be az alappal.
a) Szerkeszd meg a trapézt!
b) Számítsd ki a trapéz területét!
7. Egy szabályos sokszög egy csúcsból induló összes átlóját meghúztuk. Ezek az átlók hat
háromszögre bontják a sokszöget.
a) Hány oldalú a sokszög?
b) Hány átlója van összesen ennek a sokszögnek?
c) Hány fokos ennek a szabályos sokszögnek egy-egy belső szöge?
8. Számítsd ki külön-külön a három félkör és a vonalkázott
rész területét!
74

C M Y K
A sokszgek s a kr
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ – megoldás

A csoport
4-gyel 9-cel 45-tel
346 0, 4, 8 5 5
27 0 0, 2, 4, 6, 8 0, 9 0, 9
6 × 2 = 12 pont
hamis!
a) A szám osztható 9-cel. Igaz.
b) A szám páros. Hamis.
Igaz, p = 5.
d) 289-cel osztva 0 maradékot ad a szám. Igaz.
4 × 2 = 8 pont

a = (92; 161) a = 23 b = [92; 161] b = 644
161 7
(92; c) c = 23 · n, ahol n páratlan egész szám d= d=
92 4
4 × 3 = 12 pont
a) Szerkeszd meg a háromszöget! Hány megoldás van? Két megoldás van.
K1 ≈ 18,1 cm, K2 ≈ 27,5 cm
T1 = T2 = 12 cm2
8 + 7 (mérés 4, számítás 3) + 3 = 18 pont

a) A trapéz két szöge 58◦ és 107◦ .
58◦ , 73◦ , 107◦ , 122◦ , illetve 58◦ , 107◦ , 73◦ , 122◦ .
b) A paralelogramma egyik belső szöge ötször akkora, mint a hozzá tartozó külső szög.
150◦ , 30◦ , 150◦ , 30◦ .
6 + 4 = 10 pont
6. Egy trapéz alapjai 8 cm és 5 cm hosszúak, és 7 cm-es átlója 45◦ -os szöget zár be az alappal.
a) Szerkeszd meg a trapézt!
b) Számítsd ki a trapéz területét! m ≈ 4,9 cm; T ≈ 31,85 cm2
10 + 7 = 17 pont
75

C M Y K
A sokszgek s a kr
7. Egy szabályos sokszög egy csúcsból induló összes átlóját meghúztuk. Ezek az átlók hat
Nyolcszög a sokszög.
20 átlója van.
135◦ a belső szöge.
2 + 3 + 5 = 10 pont
8. Számítsd ki külön-külön a három félkör és a vonalkázott

rész területét!
2π, 8π, 18π, 8π
3 × 3 + 4 = 13 pont
Összesen: 100 pont
76

C M Y K
A sokszgek s a kr
B csoport
4-gyel 3-mal 6-tal
574
19 4
hamis!
a) A szám osztható 8-cal.
b) A szám páratlan.
d) 361-gyel osztva 0 maradékot ad a szám.
273
a = (78; 273) b = [78; 273] (78; c) d=
78
a) Szerkeszd meg a háromszöget! Hány megoldás van?
a) A trapéz két külső szöge 39◦ és 114◦ .
b) A paralelogramma egyik belső szöge 40◦ -kal kisebb a hozzá tartozó külső szögnél.
6. Egy paralelogramma átlói 10 cm és 14 cm hosszúak, és egyik oldala 8 cm.
a) Szerkeszd meg a paralelogrammát!
b) Számítsd ki a paralelogramma területét!
7. Egy szabályos sokszög egy csúcsból induló összes átlóját meghúztuk. Ezek az átlók hét
8. Számítsd ki külön-külön a negyedkör, a két félkör és a vonal-
kázott rész területét!
77

C M Y K
A sokszgek s a kr

B csoport
4-gyel 3-mal 6-tal
574 0, 4, 8 2, 5, 8 2, 8
19 4 0, 2, 4, 6, 8 1, 4, 7 1, 4, 7
6 × 2 = 12 pont
hamis!
a) A szám osztható 8-cal. Igaz.
b) A szám páratlan. Hamis.
Igaz, p = 7.
c) 361-gyel osztva 0 maradékot ad a szám. Igaz.
4 × 2 = 8 pont

a = (78; 273) a = 39 b = [78; 273] b = 546
273 7
(78; c) c = 13 · n, ahol n páratlan 3-mal nem osztható egész szám. d= d=
78 2
4 × 3 = 12 pont
a) Szerkeszd meg a háromszöget! Hány megoldás van? Két megoldás van.
K1 ≈ 22,5 cm, K2 ≈ 30,8 cm
T1 = T2 = 22,5 cm2
8 + 7 (mérés 4, számítás 3) + 3 = 18 pont

a) A trapéz két külső szöge 39◦ és 114◦ .
66◦ , 114◦ , 141◦ , 39◦ , illetve 66◦ , 114◦ , 39◦ , 141◦
b) A paralelogramma egyik belső szöge 40◦ -kal kisebb a hozzá tartozó külső szögnél.
◦ ◦ ◦ ◦
70 , 110 , 70 , 110
6 + 4 = 10 pont
6. Egy paralelogramma átlói 10 cm és 14 cm hosszúak, és egyik oldala 8 cm.

a) Szerkeszd meg a paralelogrammát!
b) Számítsd ki a paralelogramma területét! m ≈ 8,7 cm, T ≈ 69,6 cm2
10 + 7 = 17 pont
78

C M Y K
A sokszgek s a kr
7. Egy szabályos sokszög egy csúcsból induló összes átlóját meghúztuk. Ezek az átlók hét
a) Hány oldalú a sokszög? Kilencszög a sokszög.
b) Hány átlója van összesen ennek a sokszögnek? 27 átlója van.
c) Hány fokos ennek a szabályos sokszögnek egy-egy belső szöge? 140◦ a belső szöge.
2 + 3 + 5 = 10 pont
8. Számítsd ki külön-külön a negyedkör, a két félkör és a vonal-

kázott rész területét! 2π, 8π, 16π, 6π
3 × 3 + 4 = 13 pont
Összesen: 100 pont
79

C M Y K
Algebra
ALGEBRA
Mottó: „A konkrét és az absztrakt ne legyen elválasztva!”
(Varga Tamás)
1. óra: A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek

2. óra: A műveletek kapcsolatai, azonosságok
3–4. óra: Algebrai kifejezések sokféle alakban, összevonás, helyet-
tesítési érték kiszámítása
5–14. óra: Egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megol-
dása
15. óra: Tájékozódó felmérő
Mire építünk?
6. osztály
Nyitott mondatokról tanultak: alaphalmaz, igazsághalmaz, azonosság, azonos egyenlőtlenség, lebon-
togatás, mérlegelv, szöveges feladatok megoldása egyenlettel vagy anélkül.
7. osztály
– Racionális számokkal végzett műveletekben való gyakorlottság, műveleti tulajdonságok, azonos-
ságok tudatosítása; algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása; műveleti tulajdon-
ságok megfogalmazása az algebra nyelvén, egyszerű nyitott mondatok megoldása a műveletek
tulajdonságai alapján, a hatványozás azonosságainak megfogalmazása az algebra nyelvén.
– Transzformációk szabályainak megfogalmazása az algebra nyelvén; szabályos sokszögekkel
kapcsolatos összefüggések megfogalmazása az algebra nyelvén, képletek alkotása.
– A függvények tárgyalása során előkerülnek az algebrai kifejezések és azok helyettesítési ér-
tékének kiszámítása. A lineáris függvényeket leíró algebrai kifejezések jellemzői: együttható,
állandó. Hétköznapi példák lineáris és nem lineáris változásokra, számolás képletekkel. Algebrai
kifejezések használata a számtani sorozat tárgyalása során.
Meddig jutunk el?

– Az algebrai egész kifejezés fogalma.
– Egynemű kifejezések fogalma.
– Az algebrai egész kifejezések átalakítása, összevonása, helyettesítési értékének kiszámítása.
– Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel.
– Szöveges feladatok megoldása.
Célok, feladatok
– A fizikában tanult képletek alkalmazása.
– A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén.
– Mérlegelv alkalmazása.
Hogyan tovább?
Képletek alkotása és használata a sokszögek és testek összefüggéseinek megragadása során.
80

C M Y K
Algebra
Tk.: 74. oldal
Minimumkövetelmény
– Elsőfokú egyenletek megoldása.
– Egyszerű szöveges feladatok megoldása.
Mi lesz a folytatás 8. osztályban?

Műveleti tulajdonságok rendszerező áttekintése. Algebrai kifejezések, képletek átalakításai. Szorzattá
alakítás kiemeléssel. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása. Oszthatóság fogalma az algebrai
egész kifejezések körében. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, szöveges feladatok,
grafikus megoldás. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer. (Az algebrai törtkifejezés tárgyalása
a kerettanterv szerint nem szerepel az általános iskolai tananyagban.)
1. óra
A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek

Fgy.: 511–516.
Az óra célja:
– Sokféle területről vett képletekkel megmutatni, hogy az életünk szinte minden területén
felbukkannak az algebrai kifejezések (bank, bányászat, autózás, kerítés készítése, természet-
tudományok . . . ).
– Rámutatni, hogy a matematika alkalmazott tudomány is: egyrészt használjuk a mások által
kitalált képleteket, összefüggéseket, másrészt mi is kitalálhatunk ilyeneket.
– A már tanult képletek átismétlése a ráismerés szintjén. Ennek kapcsán is érdemes rávilágítani
arra, hogy a betűk használata az összefüggés leírásának tömörségét segíti.
Feladatok
1. Melyik rajzhoz melyik képlet tartozik?
K =4·a T = a2 A = 6 · a2 T = 2 · a2 V = 2 · a3 A = 10 · a 2
négyzet négyzet kocka — négyzetes négyzetes
rombusz hasáb hasáb
81

C M Y K
Algebra
Tk.: 74. oldal
2. a) Írd fel képlettel az oszlopok és a lécek közötti

összefüggést! l = (o − 1) · 3
b) Hány léc kell egy kerítéshez, ha 15 oszlop van?
42 léc kell a kerítéshez.
c) Hány oszlop van, ha 60 lécet használtak fel egy
60
kerítés elkészítéséhez? o = + 1 = 21, 21 oszlop van.
3
3. Egy tornaverseny megnyitóján a résztvevők ilyen szabályos alakzatokat alkotva vonultak fel.
Az egyes csoportok más-más színű zászlót tartottak a kezükben.
2 6 12 20
A 4. tömböt 20 sportoló alkotja. A tömböket alkotó sportolók száma a továbbiakban is két
egymást követő természetes szám szorzata. Hány sportoló lesz az 5., 6., 7.,. . . , n. tömbben?
Tömbök száma 5 6 7 ... n
Sportolók száma 30 42 56 n · (n + 1)
Lesz-e olyan tömb, amelyben 120 sportoló lesz?

Nem lesz, mert két egymást követő természetes szám szorzata nem lehet 120.
4. A 72. oldali kocsihoz tartozó képlettel dolgozz!

d = 35 − m : 10 a) Mekkora a d távolság, ha a tetőcsomagtartón még egy
100 kg-os elemes bútort is szállítanak?
d = 35 − 18,3 = 16,7 (cm)
b) Hány kg-os a vezető fia, ha a csomag levétele után ő
ült egyedül a kocsiban, és a kocsi alja 29 cm-re volt
az úttest fölött? m = (35 − 29) · 10 = 60, 60 kg-os a vezető.
5. A Föld középpontja felé haladva egyre ma-
d
gasabb lesz a hőmérséklet. A T = 15 +
100
képlettel azt tudjuk kiszámítani, hogy egy
adott mélységben mekkora a hőmérséklet.
A képletben T jelöli a hőmérsékletet ◦ C-ban
mérve; d jelöli a felszíntől mért távolságot
méterben mérve.
a) Milyen magas a hőmérséklet egy 150 m
150
mély szénbányában? T = 15 + = 16,5 [◦ C]
100
b) Milyen magas a hőmérséklet Kaliforniában, a 600 m mélyen a föld alatt lévő kristálybar-
600
langban? T = 15 + = 21 [◦ C]
100
c) Milyen mélyen van az a bánya, ahol a hőmérséklet 20,5 ◦ C? d = (20,5 − 15) · 100 = 550 [m]
d) Tudod-e, hogy a Föld középpontja felé haladva miért lesz egyre magasabb a hőmérséklet?
Egyre közelebb kerülünk a kéreg alatti izzó lávához.
82

C M Y K
Algebra
Tk.: 75. oldal
6. Papírcsíkot hajtogatunk félbe a rajzon látható módon. Azt vizsgáljuk, ha

kihajtjuk a lapot, a hajtásélek homorúak vagy domborúak lesznek-e.
Írd le képlettel!
a) Milyen összefüggés van a hajtások száma és a hajtásélek száma között? e = 2h − 1
b) Milyen összefüggés van a homorú és domború hajtásélek száma között? A homorú élek
száma mindig 1-gyel több.
h = hajtások száma e = hajtásélek száma
h 1 2 3 4 ... h
e 1 3 7 15 2h − 1
Homorú élek száma 1 2 4 8 2h−1
Domború élek száma 0 1 3 7 2h−1 − 1
2. óra
A műveletek kapcsolatai, azonosságok

Fgy.: 517–526.
Az óra célja:
– A műveletekről szerzett tapasztalatokat rendszerezzük algebrai kifejezések használatával. Meg-
beszéljük, hogy milyen alaphalmazon értelmezhetőek az egyes műveletek.
– Felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy szorzásjelek mikor hagyhatók el, és mikor nem.
A törtvonalnak mint „láthatatlan zárójelnek” a szerepére is újra felhívjuk a gyerekek figyelmét.
– Itt megbeszélhetjük azt is, hogy az azonosság olyan egyenlet, amely a változók minden értékére
igaz.
83

C M Y K
Algebra
Tk.: 79. oldal
Feladatok
1. Az üresen hagyott helyre írj egy konkrét példát, fogalmazd meg szavakkal az összefüggést,
illetve írd le algebrai kifejezésekkel a megfogalmazottakat!
A konkrét példa Szavakkal megfogalmazva Algebrai kifejezésekkel leírva
Az 1-gyel való szorzás nem
1·5=5 1·a =a
változtatja meg az eredményt

9 9 Összeget tagonként is szorozhatunk
4· +3 = 4· +4·3 a · (b + c) = a · b + a · c
4 4
5 5 Törtet úgy is oszthatunk, hogy a a
Például: :8= :c=
3 3·8 a nevezőjét megszorozzuk az b b·c
osztóval b, c 0
5 · 4 : 2 · 3 = 5 · (4 : 2 · 3) = Ha egy csupa szorzást és osztást a · b : c · d = a · (b : c · d) =
= 5 · (4 : 2) · 3 tartalmazó műveletsorba zárójelet = a · (b : c) · d
teszünk a „·” jel mögé, akkor bár-
hol bezárva a zárójelet, a kifeje-
zés értéke nem változik
2. Írd fel a téglalapok területét szorzat, majd összeg alakban!

1
a) 1 b) c) d)
x
x x x
x
y y 1 3 y
y
(1 + x) · y = y + xy x(y + 1) = xy + x x(3 + y) = 3x + xy (1 + 2x) · y = y + 2xy
e) f) g)
x 1
x
x
x x
x
y 1 y y
y y y
2x(y + 1) = 2xy + 2x 2y · 2x = 4xy (1 + 2x) · 3y = 3y + 6xy
3. Végezd el a kijelölt szorzásokat!

a) 3(x + 4) = 3x + 12 b) 2(x − 4) = 2x − 8 c) 5(4 − x) = 20 − 5x d) (−4 + x) · 2 = −8 + 2x
e) 3(2x + 1) = 6x + 3 f) 2(2x − 1) = 4x − 2 g) 3(1 − 2x) = 3 − 6x h) (−3 + 4x) · 3 = −9 + 12x
4. Melyik egyenlet melyik halmazba tartozik?
A = {A betű minden értékére igaz a nyitott mondat.} a, d
B = {Van olyan szám, amely igazzá teszi, van olyan, amely nem teszi igazzá a nyitott mondatot.}
b, f
C = {Nincs olyan szám, amely igazzá teszi a nyitott mondatot.} c, e
a) 8x − 3x = −3x + 8x b) 4(5 + x) = 20 − 4x c) (5 − x) · 4 = 5 − 4x
d) 8 + (3x − 2) = 8 + 3x − 2 e) 8 − (3x − 2) = 8 − 3x − 2 f) 2x · 3x = 5x 2
84

C M Y K
Algebra
Tk.: 79–80. oldal
5. Válaszd ki az azonosságokat! a), b), c), e), g)

a 1 3 3x
a) = a b) x = c) b + b + b = b · 3 d) y · y · y = 3 · y e) c · c = c2
5 5 4 4
x x x2 x 3 4x
f) · = g) : = h) (x · 3)2 = x 2 · 6 i) 380 000 = 3,8 · 105
3 3 3 5 4 15
6. Pótold az egyenletek hiányzó jobb oldalát úgy, hogy azonosságot kapj, de zárójelet ne használj!
a) a + (b + c) = a + b + c b) a + (b − c) = a + b − c c) a − (b + c) = a − b − c
d) a − (b − c) = a − b + c e) a · (b + c) = ab + ac f) a · (b − c) = ab − ac
g) a · (b · c · d) = a · b · c · d h) a : (b · c · d) = a : b : c : d i) a · (b : c : d) = a · b : c : d
7. a) Keresd a párját! Melyik képlettel mit lehet kiszámítani? I.–B, II.–D, III.–A, IV.–D, V.–E
b) A képletekben milyen műveletet kell utoljára elvégezni? Melyik képlet nem szorzat? E
c) Helyettesítsd be a képletekbe az a = 10 értéket! A) 60 B) 600 C) 35 D) 36 E) 7
8. Döntsd el, hogy az alábbi kifejezések közül melyik összeg, melyik szorzat, melyik hatvány!
a) 5 · 4 + 3 · 2 b) (5 − 4) · (3 + 1) c) (2 · 8 − 16)2 d) 2 · 3 · (6 − 2) e) 18 − 2 · 3
f) (5 + 2) · 3 · 8 g) 7 : 2 − 5 · 4 h) a · b · (c − d) i) a − cd j) (a + b) · c · d
2
x5
k) a · b − c · d l) (x · 8 − 32) 2
m) 5 · x + 25 : x 3
n) x · x
2 3
o)
x
összeg: a), e), g), i), k), m) szorzat: b), d), f), h), j), n) hatvány: c), l), o)
9. Válaszolj algebrai kifejezésekkel a kérdésekre!

a) Másfél órát utaztunk kisvasúttal, a órát utaztunk hajóval. Hány órát voltunk úton? 1,5 + a
b) Egyik zsebemben b Ft van, a másikban 600 Ft-tal több. Hány Ft van a két zsebemben
összesen? 2b + 600
c) Egy apa 28 évvel idősebb a fiánál. Az apa c éves. Hány évesek együtt? 2c − 28
d) Melyik az a szám, amelyik 500-zal nagyobb, mint d 3-szorosa? 3d + 500
e) Két szám különbsége 7,2. A kisebbik szám e. Melyik a másik szám? 7,2 + e
f) Két testvér együtt 83 kg. Az egyik tömege f kg-mal több a másikénál. Hány kg a másik
f
testvér? 41,5 −
2
g) A természetes számok sorában három egymást követő szám közül a legkisebb g. Mennyi
a három szám összege? 3g + 3
85

C M Y K
Algebra
Tk.: 81. oldal
h) A természetes számok sorában három egymást követő szám közül a legnagyobb h. Mennyi
a három szám összege? Milyen értékeket vehet fel h? 3h − 3, h = 2
i) Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 17. A tízesek helyén i áll. Mi áll az egyesek
helyén? Milyen értékeket vehet fel i? 17 − i, i = 8, 9
10. Írd le algebrai kifejezéssel a mondatokat!
a) Egy tojás t gramm. Mekkora a tömege d doboz tojásnak, ha egy dobozban 10 tojás van, és
egy doboz tömege s gramm? 10d · t + d · s
b) Egy moziban 45 db x Ft-os és 114 db y Ft-os jegy kelt el. Hány Ft volt a mozi bevétele?
45x + 114y
c) Egy téglalap alakú szoba alapterülete 58 m2 . Az egyik oldala c méter. Hány méter a másik?
58 : c
d) Egy könyv 600 lapos. Minden könyvlapon e sor van, minden sorban f darab betű. Hány
betű van az egész könyvben? 600 · e · f
e) Egy téglalap alapú úszómedence egyik oldala d méter. A másik ennek 4-szeresénél 8 m-
rel több. Mekkora a másik oldala? Mekkora a kerülete és a területe? d · 4 + 8, k = 10d + 16,
t = 4d 2 + 8d
11. A pozitív számok körében értelmezzük a ∗ műveletet úgy, hogy
a·b
a∗b =
a+b
4
Ekkor mennyi lesz a 4 ∗ (4 ∗ 4) értéke?
3
4·4
4∗4 = =2
4+4
4·2 8 4
4∗2 = = =
4+2 6 3
3–4. óra
Algebrai kifejezések sokféle alakban, egynemű algebrai kifejezések,

helyettesítési értékek kiszámítása
Fgy.: 527–541.
Az órák célja:
– Megmutatjuk a számkifejezések és a betűkifejezések közötti kapcsolatokat, felhívjuk a figyel-
met arra, hogy a változók értékeit szabadon lehet változtatni, arra azonban ügyelni kell, hogy
a kijelölt műveletek elvégezhetőek legyenek. A betűkifejezés értelmezési tartománya az összes
olyan szám, amelyeket a változók helyére beírva, az abban szereplő műveletek elvégezhetők.
A betűkifejezés értékkészlete, a kifejezés összes lehetséges értékéből álló számhalmaz.
86

C M Y K
Algebra
Tk.: 83. oldal
– Ugyanazt az algebrai kifejezést sokféle alakban írjuk fel (szorzat, összeg, hatvány)! Bevezetjük
az egytagú algebrai kifejezés, az együttható és az egynemű algebrai kifejezések fogalmát. Meg-
állapítjuk, hogy az ilyen kifejezések legfeljebb az együtthatójukban különböznek egymástól.
Az összevonhatóságot úgy értelmezzük, hogy azok az algebrai kifejezések összevonhatóak,
amelyek egytagú kifejezésként írhatók fel.
– Példákon keresztül megmutatjuk, hogy az összevonás általában egyszerűbbé teszi a helyettesí-
tési érték kiszámítását.
Feladatok
1. a) Tegyél ki műveleti jeleket és zárójeleket úgy, hogy igaz legyen az egyenlőség!

0 = 5·5−5·5 = 5−5+5−5 1 = (5 + 5) : (5 + 5 ) = 5 : 5 · 5 : 5 2 = 5:5+5:5
3 = (5 + 5 + 5) : 5 10 = (5 + 5) · 5 : 5 5 = (5 − 5) : 5 + 5
b) 4 · a = a + a + a + a 0 = a −a +a −a a4 = a · a · a · a
a2 + 2 · a = a · a + a + a a2 = a : a · a · a a 0 1 = a:a·a:a , a 0
a2 = a · a + a − a
2. A gyerekek Kürschák József híres magyar matematikus születési

évszámának jegyeivel játszottak. Melyik felírás hibás? c), f)
a) −15 = 1 − 8 · (6 − 4) b) 0,5 = 1 − (8 − 6) : 4
16
c) 3 = 1 · 8 : 6 · 4 d) =1·8:6·4
3
1
e) =1:8·6·4 f) 3 = 1 : (8 · 6 · 4)
3
3. a) A kifejezéseket leírtuk számok nélkül, csak betűkkel. Ha a
második oszlopból jól választod ki a párokat, és azok betűjelét
egymás mellé írod, egy III. századi görög matematikus nevét Kürschák József
kapod meg. (1864–1933)
6·x D P x ·x +x ·x +x ·x +x·x +x ·x
x4 I N (x − y) · (x − y)
x2 · y O O x·x·y
5 · x2 P H x·y·x·y
(x · y)2 H S x+y+x+y+x+y
3·x ·y A I x·x·x·x
(x − y)2 N A x ·y +x ·y +x ·y
−4 · x T T (−x) + (−x) + (−x) + (−x)
(2 · x)3 O Z −x · y · y − x · y · y − x · y · y
3 · (x + y) S O (x + x) · (x + x) · (x + x)
−3 · x · y 2 Z D x+x+x+x+x+x
b) Az első oszlop kifejezései közül melyik nem szorzat? x 4 , (xy)2, (x − y)2 , (2x)3
c) Add meg a szorzatok együtthatóit! 6, 1, 5, 3, −4, 3, −3
87

C M Y K
Algebra
Tk.: 83–84. oldal
4. A lányok ilyen gyöngyökből fűznek karkötőt és nyakláncot.
(A hosszúságok mértékegysége cm.)
a b 2·c c
a) Milyen hosszúak az ékszerek? Írd fel algebrai kifejezéssel!
h = 8(a + c) h = 11b + 17c

h = 18,4 cm h = 16,1 cm
h < 12a + 3b + 19c

b) Milyen hosszúak az ékszerek, ha a = 2 cm, b = 1 cm, c = 0,3 cm? h < 32,7 cm
5. Keresd meg mindegyik kifejezésben az ismeretlenek együtthatóját!

1 1 5a 5 −2a 2 0,2a 2 1
3a 2 3 ab − a3 1 −a 2 −1 vagy
2 2 3 3 7 7 7 70 35
6. Gyűjts a megadott algebrai kifejezésekkel egynemű algebrai kifejezéseket!
1 2
5y, 2b, xy, x 2, y , ab2 , x3, 3x 2 , y2
2
7. Válaszd ki az egyneműeket!
3
a) 2x, 5x, xy, 3xy, , 8x 2 y , −4 , x 2y , 8xy, 2
4
a ab
b) 5a, 2ab, b, −8ab, ab2 , a 2 b; 4ab2 , 7b , ,
5 5
c) 41, −7x, 2x 2 y , x, xy 2 , 3xyz; −x 2 y , 5x 2 y , 6xy 2 , 8
x x2
d) , 8x, −6x 2 , 0,4x 2 , −3x, , x, 2x 3
5 2
8. Az egynemű tagok összevonásával írd fel egyszerűbb alakban a kifejezéseket!
a) 8a + 4a − 7a + 5a = 10a b) 9b − 4b − 3b + 6b − 8b = 0
c) 9c + 3c − 4c − 6c − 8c = −6c d) −5d + d − 3d + 9d − d = d
9. Az egynemű tagok összevonásával írd át egyszerűbb alakba!
a) 2x + 5x − 8 + 9 − 3x + 8 − 7x = 9 − 3x b) 8 − 2y − 3y − 5 + 8y = 3y + 3
c) 16z + 8 − 2z − 4 + 4z − 2 + 6z = 24z + 2 d) −3 − 5k + 6 − k + 3 = −6k + 6
88

C M Y K
Algebra
Tk.: 84–85. oldal
10. Végezd el az összevonásokat! Az összevonás helyességét vizsgáld meg egy konkrét esetben az
eredeti és az új kifejezés helyettesítési értékének kiszámításával!
a) 8x − (3 + 2x + 12) − 4x + 6 = 2x − 9, x = 0 −9
b) (5x − 2) + (7 + 11x) − (3x + 2) = 13x + 3, x = −1 −10
c) (4x − 12) + (6x + 3y) − (9 + 10y) = 10x − 7y − 21, x = 2, y = −2 13
2
d) (2x + 5y) − (3xy + 2y) + (2xy − 5x) = −3x + 3y − xy, x = 0,1, y = − −0,88
10
5 1 5
e) (3x 2 y − xy 2 ) + (x 2 y 2 + xy 2 ) − (2x 2 y + x 2 y 2 ) = x 2 y, x= , y=
6 5 36
11. Végezd el a kijelölt műveleteket! Írd az így kapott kifejezést egyszerűbb alakba!
a) 3(a − 2) + 2 = 3a − 4 b) 8 + 2(b + 5) = 18 + 2b c) 5(3 − c) + 6 = 21 − 5c
d) 4(d − 3) − 2 = 4d − 14 e) 2(e − 1) − (1 − e) = 3e − 3
f) 5(f − 2) + 3(f − 2) = 8f − 16 g) 4(g + 3) − 2(g − 1) = 2g + 14
12. Válaszd ki az azonosságokat! b)
a) 7a + 5a − 10a = 9a b) 17x − 10x − 8x = −x
c) 17x − 10x − 8x = x d) 10a + 11a − 8a − 5a = 9a
13. Jelöld a számokat a és b betűkkel! Írd le képlettel!
a) Két szám összegének 4-szerese. (a + b) · 4
b) Két szám 4-szeresének az összege. 4a + 4b
c) Két szám 5-szörösének a különbsége. 5a − 5b
d) Két szám különbségének az 5-szöröse. (a − b) · 5
e) Két szám összegének a négyzete. (a + b)2
f) Két szám négyzetének az összege. a 2 + b2
14. Írd le szavakkal az algebrai kifejezések jelentését!
a) x 2 − y 2 Két szám négyzetének különbsége.
b) (x − y)2 Két szám különbségének négyzete.
c) (x − y)(x + y) Két szám különbségének és összegének a szorzata.
x−y
d) Két szám különbségének a fele.
2
x y
e) − Két szám harmadának a különbsége.
3 3
f) (x · y)2 Két szám szorzatának a négyzete.
2 2
g) x y Két szám négyzetének a szorzata.
h) |x − y| Két szám különbségének az abszolút értéke.
i) |x| − |y| Két szám abszolút értékének a különbsége.
j) (2 · x) · (3 · y) Egy szám kétszeresének és egy másik szám háromszorosának a szorzata.
k) |x − y |
2 2
Két szám négyzete különbségének az abszolút értéke.
x−y
l) (x, y 0) Két szám különbségének és összegének a hányadosa.
x+y
89

C M Y K
Algebra
Tk.: 85–86. oldal
15. A bűvös csillag minden egyenese mentén egyenlő a számok, illetve az algebrai kifejezések
összege. Mi a bűvös szám az a) esetben? Mi a bűvös algebrai kifejezés a b) esetben?
a) A bűvös szám: 26 b) A bűvös kifejezés: 10a + 6b
c) Mennyi a bűvös szám, ha a = −2, b = 7? 22

d) Milyen számok, illetve algebrai kifejezések kerülnek az üres helyekre? A = 2a + b, B = 2a,
C = 3a + 2b, D = 3a + 3b
16. Írd fel a síkidomok területét többféleképpen algebrai kifejezésekkel! Számítsd ki a területüket
a megadott méretekkel!
4x · 2x 3 9x 2
4x 2 − x 2 = 3x 2 = 75 = 4x 2 = 1 (3x)2 − x 2 = 8x 2 = 4,5 (3x)2 · = · 3 = 52,92
2 4 4
17. Írd fel a síkidomok területét többféleképpen! Számítsd ki a területüket a megadott méretekkel!
3y
(3 + x) · y = 3y + xy = 35 x(4 + y) = 4x + xy = 40,5 xy + = xy + 1,5y = 43
2
90

C M Y K
Algebra
Tk.: 86. oldal
18. Írd fel a színezett síkidomok területét algebrai kifejezésekkel! Számítsd ki a színezett területeket
a megadott méretekkel!
x2
x 2 − 5y 2 = 9500 = 45,125 x 2 = 51,84
2
19. Az a oldalú négyzet csúcsainál levág-
tunk 4 db 1×1-es négyzetet. A lapból
a szaggatott vonalak mentén felhajtva,
felül nyitott dobozt készítettünk. Fe-
jezd ki a doboz űrtartalmát az a segít-
ségével! V = (a − 2)2
Mekkora a doboz űrtartalma, ha
a = 8 cm, és ha a = 16 cm?
V1 = 36 cm3 , V2 = 196 cm3 .
20. Ezeket az egyenlő élű testeket kockákból kaptuk.

A B C
a) Számold össze a csúcsaikat, a lapjaikat és az éleiket!

A B C
Élek száma 84 36 36
Csúcsok száma 56 24 24
Lapok száma 30 14 14
b) Írd fel képlettel, milyen összefüggés írható fel az élek, a csúcsok és a lapok száma között!
é+2=l+c
91

C M Y K
Algebra
Tk.: 90–91. oldal
5–14. óra
Egyenletek megoldása
Fgy.: 542–563.
Az órák célja:
– A tavalyihoz képest közelítünk az egyenlet pontosabb definíciójához. Egyenletet kapunk, ha
két algebrai kifejezés közé egyenlőségjelet írunk. (Erre szolgál például a „Fogócska” játék.)
Ha a betűk helyére megengedett számokat írunk, vagy azonos számokat kapunk a két oldalra,
vagy nem. Az egyenlet megoldása azt jelenti, hogy össze kell szednünk az összes olyan számot,
amelyre a két oldal egyenlő lesz. Ezen számok halmaza a megoldáshalmaz vagy igazsághalmaz.
– Újra felelevenítjük, hogy az olyan egyenlet, amely a változó minden behelyettesíthető számra
igaz, azonosság.
– Az eddig tanult egyenletek megoldásában juttatjuk biztonságérzethez a gyerekeket.
– Tudatosítjuk, hogy az egyenlet megoldása során alkalmazott ekvivalens átalakítások között
vannak olyanok, amelyek azonos átalakítások (ugyanaz az algebrai kifejezés, csak más
alakban), és vannak olyanok, amelyek nem (ez utóbbi esetben is egyenlő marad a két oldal
értéke, de más ez a szám, mint az előző lépésben volt).
A hiba keresésében is fontos, hogy megértsék ezt a gyerekek.
Feladatok
1. A mérlegekre mérőtömegeket (amelyeket a köznyelv helytelenül súlynak nevez) és csomagokat

helyeztünk. A mérőtömegek mértékegysége kg. Az egy-egy mérlegen lévő csomagok tömege
megegyező. Írj a mérlegekről egyenleteket, és oldd is meg azokat!
6x = 15, x = 2,5 5x = 2x + 18, x = 6
1
5x + 3 = 3x + 5, x = 1 8x + 5 = 6x + 6, x =
2
92

C M Y K
Algebra
Tk.: 91. oldal
2. Lehetőleg fejben oldd meg az egyenleteket, majd ellenőrizz!

a) a + 7 = 45 a = 38 b) 621 + b = 314 b = −307 c) c − 15,2 = 36 c = 51,2
2 2
d) 45 − d = −12 d = 57 e) e − 1,1 = 0 e = 1,1 f) + f = 0 f = −
3 3
g) −411 − g = −111 g = −300 h) −40h = 0 h = 0 i) −1 + i = −42 i = −41
3 5 11 1 1 3
j) + j = − j = − k) k + = k = − l) −5,52 + l = 4,05 l = 9,57
2 4 4 2 8 8
3. Oldd meg az egyenleteket, majd ellenőrizz!
x 1
a) −6x = 12,18 x = −2,03 b) = 1,2 x = 7,2 c) −4x = 7 x = −1.875
6 2
x 17 1
d) = −0,4 x = −3,2 e) 583x = 187 x = f) 8,65x = 69 x = 8
8 53 5
7 9 −x
g) 0,001x = 10 x = 10 000 h) 6 x = 1 x = i) = 12,1 x = −133,1
9 61 11
2 5 3 9
j) x = 18 x = 27 k) − x = − x = l) 8,4 = 0,21x x = 40
3 6 2 5
4. Írd fel egyenlettel, oldd meg, majd ellenőrizz!

a) Mihez kell 5-öt adni, hogy −12-t kapjunk? x + 5 = −12; x = −17
b) Két szám összege 1, az egyik szám 6, mi a másik? x + 6 = 1; x = −5
c) Mennyit kell hozzáadni (−6)-hoz, hogy 11 legyen az összeg? −6 + x = 11; x = 17
d) Mennyit kell hozzáadni (−3)-hoz, hogy (−9)-et kapjunk? −3 + x = −9; x = −6
e) Melyik szám 9,5-szerese −19? x · 9,5 = −19; x = −2
2 2 2
f) Melyik szám 3-szorosa ? x · 3 = ; x =
5 5 15
2 2 6
g) Melyik szám harmada ? x : 3 = ; x =
5 5 5
2 2 15
h) Melyik szám -e a 3? x · = 3; x =
5 5 2
5. Mi a szabály? Milyen számok kerülnek az üres helyekre?
8 − 3 · 100 = −292 4x − 2 = −14
x = −3
8 − 3x = 11
−1 9 −292 3 −10 −3
x = −1
242 20 −7 −1 1 0
9x − 1 8 − 3x 4x − 2
3
179 27 11 −5 −2
4
9x − 1 = 242 8 − 3x = −7
80 0 −1 100 −14 −2 4x − 2 = 1
x = 27 x = −5
3
9 · 20 − 1 = 179 x=
4
A kör jobb felén álló számot a kör közepén lévő algebrai kifejezésbe behelyettesítve kapjuk meg a bal oldali,
ugyanolyan színű mezőn álló számot.
93

C M Y K
Algebra
Tk.: 92. oldal

2,5x 1
a) 3x + 1,5 = 2,4 x = 0,3 b) = 3,75 x = 150 c) 8 − 4x = 22,5 x = −3,5
100 2
x − 1 14 1
d) = 2 x = 31,25 e) 0,3x + 1,2 = 11,7 x = 35 f) −10x − 5,5 = 5,5 x = −1,1
12 2
7. Gondoltam egy számot, hozzáadtam 10,5-et, majd az összeg 7-szeresét vettem, így 108,5-et
kaptam. Melyik számra gondoltam? (x + 10,5) · 7 = 108,5, x = 5
8. Egy szám és az 1,28 különbségének ötöde 2,25. Melyik ez a szám? (x − 1,28) : 5 = 2,25, x = 12,53
9. Gondoltam egy számot, elvettem belőle 60-at, az eredményt megkétszereztem, újra elvettem
belőle 60-at, az eredményt újra megkétszereztem, újból elvettem belőle 60-at. Az eredmény 0
lett. Milyen számot gondoltam? [(x − 60) · 2 − 60] · 2 − 60 = 0, x = 105
2x 7x 6x + 3
a) − 5 = 8 x = 71,5 b) − 4,9 = 4,9 x = 7 c) =9 x=7
11 5 5
4x − 18 41x − 51,95 62x − 52,9
d) = 10 x = 17 e) = 2,25 x = 2,2 f) − 2 = 3,9 x = 1,9
5 17 11
x 5 2 x x x
g) + x = 148 x = 111 h) x + − 2 = 119 x = 165 i) − + 3 = 141 x = 1656
2 6 5 3 3 4
5 4x x
j) x + x = 22 x = 12 k) 0,4x + 1,3x − 2 = 18,4 x = 12 l) − = 28 x = 40
6 5 10
x x x x 3x x 3x x 2x
m) + − = 14 x = 24 n) + − = 42 x = 70 o) + − = 26 x = 18
2 3 4 5 7 35 2 6 9
a) 5x − 4x + 9 − 14 + 9x = 0 x = 0,5 b) 5x − 5 + 4x + 2x − 6x = 11 x = 3,2
c) 30 + 4x − 60 + 10x + 60 − 14x + 2x = 30 x = 0 d) 6x + (4x + 8) = 6 x = −0,2
e) 6x − (4x + 8) = 6 x = 7 f) 6x − (4x − 8) = 6 x = −1
g) 4x + 4(x + 1) = 40 x = 4,5 h) 5x + 6(x − 5) = 14 x = 4
i) 4x − 4(x + 1) = 40 nincs ilyen x j) 5x − 6(x − 5) = 14 x = 16
5
k) 3x − 5(x − 1) = −5 x = 5 l) 7x − 2(2x − 1) = 7 x =
3
a) x + 16 = 9x x = 2 b) 2 · x + 6 = x x = −6 c) 10 + x = 3x x = 5
d) 2x − 5 = 4x x = −2,5 e) −x − 8 = 3x x = −2 f) −3x − 11 = −x x = −5,5
13. Oldd meg a természetes számok halmazán az egyenleteket!
a) 4x + 12 = x + 15 x = 1 b) 6x − 4 = 4x + 14 x = 9
c) 5x + 8 = 8x + 5 x = 1 d) −14 + 14x = 16 − 16x x = 1
12
e) 2 − 10x = 14 − 7x x = −4 f) 7x − 9 = 3 − 4x x =
11
Az e) és f) egyenlet gyökei nem természetes számok.
94

C M Y K
Algebra
Tk.: 92–93. oldal
14. Oldd meg az egyenleteket!

a) −x + 4 − 2x = 2 − 4x x = −2 b) 2x − 4 + 1 = 2x − 2 + x x = −1
c) 6 + 4x − 9 = −7 + 5x + 12 x = −8 d) 4x + 36 − 10x = 3 − 2x x = 8,25
15. Oldd meg az egész számok halmazán!
22
a) 4(x − 1) = 2x + 16 x = 10 b) 16x − 16 = 3(2 + x) x =
13
c) 5(3 − x) = −2(x − 3) x = 3 d) 3x + (x + 1) = 4 · (x + 1) nincs ilyen x
5 3
e) 4(3 + x) − 3 = 2(2 − x) x = − f) 5 − (x − 4) = 3(x + 2) x =
6 4
g) 4 − 3x = 5x − 2(3 − x) x = 1 h) 8(2x − 1) − 3(2x − 1) = x + 4 x = 1
A b), e) és f) egyenletek gyökei nem egész számok.

2 1
a) 5,6x − 48,2 = 2,4x − 16,2 x = 10 b) x−3= x − 5 x = −12
3 2
1 3 1 1 1 1 3
c) x+ − 8 = · x + 4 x = −234 d) a + = a− a=2
5 10 4 4 8 2 8
x − 2 5 + 4x 5x + 3 8 − 3x 18
a) + =6 x=5 b) −4= x=
3 5 2 4 13
5−y 1 − 3y
c) y + 1 = y=1 d) 2 + y = y = −1
2 4
18. Egy szám 12-vel nagyobb a másiknál. Az egyiket elosztjuk 3-mal, a másikat pedig 6-tal; az így
kapott első hányados a másodiknál 2-vel nagyobb. Melyek ezek a számok? 24, 36
19. Két szám összege 112. Ha a kisebbiket elosztjuk 4-gyel, a nagyobbikat pedig 12-vel, a
hányadosok összege 16 lesz. Melyik ez a két szám? 40, 72
20. Milyen számokat írjunk a betűk helyére, hogy igazak legyenek az egyenlőségek?
a) b + a + a = 13 b) a · b · c = 30
+ + + · · ·
d + a + b = 15 d · a · c = 100
+ + + · · ·
c + d + d = 24 a · d · d = 200
=
20 17 15 40 60 250
a = 5, b = 3, c = 10, d = 7 a = 2, b = 3, c = 5, d = 10
21. Mennyi az x − 1; x − 2; x − 3; . . . ; x − 99; x − 100 algebrai kifejezések

a) szorzata; nulla b) összege; −50 ha x = 50?
95

C M Y K
Algebra
Tk.: 95. oldal
Egyenlőtlenségek megoldása
Fgy.: 564–573.
Az óra célja:
– A tavaly tanult eljárások további gyakorlása.
– Az egyenlőtlenség negatív számmal való szorzása számpéldákon, majd a tapasztaltak alkalma-
zása az egyenlőtlenségek megoldása során.
– Az azonos egyenlőtlenségek fogalmának ismétlése.
Feladatok
1. A mérlegekre mérőtömegeket és csomagokat helyeztünk. A mérőtömegek mértékegysége kg.
Az egy-egy mérlegen lévő csomagok tömege megegyező. Írj a mérlegekről egyenlőtlenségeket,
és oldd is meg azokat!
2x + 8 < 28, x < 10 3x + 7 < 30 + x, x < 11,5
6 + 5x < 2x + 42, x < 12 20 + 2x > 2x + 2, azonos egyenlőtlenség
2. I. A páros egyjegyű természetes számok közül melyek teszik igazzá az egyenlőtlenségeket?

a) 3x < 9 x = 0, 2 b) 4x < 6 x = 0 c) 5x > 3,5 x = 2, 4, 6, 8
x x
d) = 5 nincs ilyen x e) 5 20 x = 0, 2, 4, 6, 8 f) −x < 0 x = 2, 4, 6, 8
3 5
x x
g) −2x = 0 x = 0 h) < 4 x = 0, 2, 4, 6 i) − = 0 x = 0
2 5
1 x
j) −3x > −6 x = 0 k) − x < −4 nincs ilyen x
4
l)
−2
5 1 x = 0, 2, 4, 6, 8
II. Írd az egyenlőtlenségek betűjelét a megfelelő halmazba!
A B C
e) l) a) b) c) f) g) h) i) j) d) k)
A = {Az alaphalmaz minden eleme igazzá teszi.}

B = {Van olyan eleme az alaphalmaznak, amely igazzá teszi, és van olyan is, amely nem.}
C = {Nincs olyan eleme az alaphalmaznak, amely igazzá teszi.}
Az e) és az l) egyenlőtlenségek ezen az alaphalmazon azonosan igaz egyenlőtlenségek.
96

C M Y K
Algebra
Tk.: 96. oldal
3. Oldd meg az egyenlőtlenségeket! Ábrázold számegyenesen a megoldást!

a) 6x + 4 5 1 x 5 − b) 5x − 2 = 3 x = 1
1
c) 3x − 12 > 0 x > 4
2
−1 1 0 0 1 0 4
−
2
d) 2 − 5x = 0 x 5 0,4 e) 21 − 3x < −3 x > 8 f) −x + 40 5 90 x = −50
0 0,4 1 0 8 −50 0
4. Oldd meg az egyenlőtlenségeket!

a) −2x + 1 5 x − 2 x = 1 c) 3x + 6 5 −6x x 5 −
2
b) −2x + 1 > x − 2 x < 1
3
d) 4x − 2 5 −10x + 8 x 5 − 4) 5 5(x − 4) azonos egyenlőtlenség
5
e) 8 · (x − 4) − 3(x
7
f) 3x − 5 > 3(x − 5) azonos egyenlőtlenség
5. Egy szám 2-szereséhez 4-et adva kisebb számot kapunk a szám 3-szorosánál. Nagyobb-e a szám
3-nál? Legkevesebb mennyi lehet ez a szám?
x · 2 + 4 < 3x, x > 4 Nagyobb a szám 3-nál. Nincs legkisebb érték.
6. Egy szám 8-szorosából a szám 3-szorosánál 1-gyel kevesebbet elvéve, kisebb számot kapunk,
mint a szám 4-szerese. Lehet pozitív ez a szám? Ábrázold számegyenesen a megoldást!
8x − (3x − 1) < 4x. Nem lehet pozitív. x < −1
−1 0 x
7. Írd be a hiányzó (<, =, >) jelet!

a) Ha x > 8, akkor (x + 3) > 10,
b) Ha x > y, akkor (y + 2) < (x + 5),
c) Ha 60x = 50y, akkor x < y,
d) Ha x > y, akkor 60 − x < 70 − y,
e) Ha 5x > 10, és y > x, akkor y > 2,
f) Ha y < 5, akkor 3y < 17.
Szöveges feladatok megoldása

Fgy.: 574–615.
Az óra célja:
– Gyakorlottság a szöveg lefordításában a matematika nyelvére, a megoldási terv készítésében és
az eredmény ellenőrzésében.
– Annak a nehéz gondolatnak elmélyítése, hogy az összeg, különbség, hányados alakban felírt
algebrai kifejezéseket a változó(k) értékétől függően egy számnak kell tekinteni.
97

C M Y K
Algebra
Tk.: 99–100. oldal
Feladatok
1. Gondoltam egy kétjegyű számra. A tízszeresét vettem, a kapott számhoz 8-at adtam. A kapott
szám első és utolsó jegyét felcseréltem, majd ennek vettem a felét. Így 421-et kaptam. Melyik
számra gondoltam?
·10 +8 csere :2
ab ab0 ab8 8ba 421 A gondolt szám a 24.
2. Gondoltam egy kétjegyű számra. Felcseréltem a számjegyeit, a kapott számhoz 4-et adtam,
majd ennek tizedét vettem. A kapott számhoz 4,3-et adtam, így 10-et kaptam. Melyik számra
gondoltam?
csere +4 : 10 +4.3
ab ba ba + 4 (ba + 4) : 10 10 A gondolt szám a 35.
3. Egy kosárból kivettünk három darab almát, azután a maradék harmadrészét, majd újból három
almát, és ekkor az almáknak már csak a fele maradt a kosárban. Hány alma volt eredetileg a
2 x
kosárban? Jelölje x a kosárban lévő almák számát! (x − 3) − 3 = , x = 30. Harminc alma volt eredetileg a
3 2
kosárban. A szövegnek megfelel a kapott eredmény.
4. Ady Endre 17 évvel volt idősebb Boncza Bertánál (Csinszka). Házasságkötésük évében
életkoruk összege 59 év volt. Hány évesen kötöttek házasságot egymással? Jelölje x Ady életkorát!
x + x − 17 = 59; x = 38. Ady 38 éves volt, Csinszka 21.
5. Egy XVI. századi hadihajónak összesen 80 ágyú-

ja volt. Az alsó fedélzeten 4-gyel több ágyú volt,
mint a középsőn. A legfelső szinten 8-cal keve-
sebb, mint a középsőn. Hány ágyú volt a három
fedélzeten külön-külön?

legfelső: k − 8 k − 8 + k + k + 4 = 80
középső: k
alsó: k+4 k = 28
A legalsón 32, a középsőn 28, a legfelsőn 20 ágyú volt.
Ellenőrzés: 32 + 28 + 20 = 80
6. Egy étterem átépítése során az egyik téglalap

alakú helyiség rövidebbik oldalát 3 m-rel meg-
hosszabbították. Így abból egy négyzet alakú ter-
met kaptak, amelynek a területe 24 m2 -rel lett
nagyobb, mint az eredeti teremé volt. Mekkorák voltak az eredeti méretek?
Készítsünk rajzot!
a a

24 = 3a
b
a

a=8

2
t = 24 m 3m b=a−3=5

Az eredeti méretek 8 m, illetve 5 m.
7. Egy iskolában összesen 1398 tanuló van. Minden évfolyamon 5-tel kevesebben vannak, mint
az eggyel alacsonyabb évfolyamon, így a legkisebb létszámúak a 12. osztályosok. Hány tanuló
van az iskola egyes évfolyamain? Jelölje x a 12. osztályosok létszámát!
98

C M Y K
Algebra
Tk.: 100. oldal
x + (x + 5) + (x + 10) + (x + 15) + (x + 20) + (x + 25) + (x + 30) + (x + 35) + (x + 40) + (x + 45) + +(x + 50) + (x + 55) =
= 12x + 66 · 5 = 1398 x = 89
Az egyes évfolyamok tanulói létszáma: 89, 94, 99, 104, 109, 114, 119, 124, 129, 134, 139, 144.
Ellenőrzés: (89 + 144) · 6 = 233 · 6 = 1398
8. Egy húrtrapéz egyik szöge a másik 4-szeresénél 5◦ -kal nagyobb. Hány fokosak a húrtrapéz
szögei? β = α · 4 + 5◦
bc
β β
b α + β = 180◦
α + α · 4 + 45◦ = 180◦
α α
a α = 35◦ , β = 145◦ A húrtrapéz szögei: 35◦ , 145◦ .
9. Egy téglalap alakú karám szélességé- 2sz + 10 · sz + 8 = 58
nek 5-szöröse 4 m-rel rövidebb, mint a 25 1
sz = m=4 m
hosszúsága. A bekerítéshez 58 m kerítés 6 6
kellett. Mekkora területen élnek itt az 149 5
h= m = 24 m
állatok? 6 6
25 149 3725 2 17 2
Az állatok 129,25 m2 -es területen élnek. t = h · sz = · = m = 103 m
6 6 35 36
10. Cook (kuk) kapitány (1772) négy híres hajója közül az Adventure (edvencsör) D + 1,1D = 630
és a Discovery (diszkaveri) teherbírása összesen 630 t volt. Az Adventure 2,1D = 630
teherbírása 1,1-szerese volt a Discovery-ének. Mennyi volt külön-külön a két D = 300
hajó teherbírása? A Discovery teherbírása 300 t, az Adventure teherbírása 330 t.
A világ legnagyobb vitorláshajójának, a Preusennek a teherbírása 8000 t volt.

1902-ben építették a németek. Összesen 47 vitorla repítette, a kötélzet összhosszú-
sága 42 km volt.
11. Egy vonószenekarban az elsőhegedűsök, a másodhegedűsök, a mélyhegedűsök, a csellisták és a

bőgősök számának aránya 10 : 6 : 5 : 4 : 3 a megadott sorrendben. Összesen 56 vonós játszik.
Hányan játszanak az egyes hangszereken? 56 : (10 + 6 + 5 + 4 + 3) = 2
Elsőhegedűs 20, másodhegedűs 12, mélyhegedűs 10, csellista 8, bőgős 6 van a zenekarban.
12. Téglalap alakú kamránk oldalainak aránya 2 : 5. A területe mindössze 14,4 m2 . Mekkora annak
a polcnak a hossza, amely körbefutja a kamra kerületét?
5x = 6 m t = 2x · 5x = 10x 2
2x = 2,4 m 10x 2 = 14,4

x = 1,2
A kamra oldalai 6, illetve 2,4 m-esek. A polc hossza 16,8 m.
13. Kétfajta díszhalból összesen 20-at vásároltunk. Hányat

vettünk az egyes fajtákból, ha az algaevők darabja 120 Ft,
a neonhalaké 240 Ft, és 3240 Ft-ot fizettünk értük?
algaevők száma = 20 − neonhalak száma
n · 240 + (20 − n) · 120 = 3240
n · 240 + 2400 − 120n = 3240
n = 7, a = 13
Neonhalból 7-et, algaevőből 13-at vettünk.
Ellenőrzés: 7 · 240 + 13 · 120 = 1680 + 1560 = 3240
99

C M Y K
Algebra
Tk.: 100–101. oldal
14. Egy járműbontó műhelyben autókat és motorkerékpárokat szerelnek m=a+8

szét. A műhelyben 8-cal több motorkormányt számoltunk meg, mint (a + 8) · 2 + a · 4 = 64
autókormányt. Összesen 64 kereke volt a szétszerelt járműveknek. Hány a = 8, m = 16
autó és hány motor volt a műhelyben?
8 autó és 16 motor volt a műhelyben.
Ellenőrzés: 8 · 4 + 16 · 2 = 32 + 32 = 64
15. Louis Blériot (lui blerjo) 1909-ben átrepülte a La Manche

(la mans) csatornát, 28 perc alatt, 85 km/h sebességgel.
Egy Concorde repülőgép mennyi idő alatt tette volna meg
ugyanezt az utat, ha a sebessége 2300 km/h volt?
Kihasználhatjuk, hogy a sebesség és a menetidő között fordított
arányosság áll fenn, ha az út állandó, azaz v1 · t1 = v2 · t2 . Ebből
megkaphatjuk, hogy a Concorde körülbelül 1 perc (62 s) alatt tette
volna meg ugyanezt az utat.
16. A róka előtt 240 m távolságra felugrott egy nyúl, és menekült az őt üldöző róka elől. Eközben
a nyúl percenként 940 m-t, a róka pedig 1300 m-t tett meg. Hány perc múlva érhette utol a
róka a nyulat? Hány métert futott ezalatt a róka? 1 perc alatt 360 m hátrányt tud behozni a róka. 240 m
240 2
hátrányt perc = perc alatt tud behozni.
360 3
17. A postakocsi 16 km/h sebességgel
haladt az úton. A banditák 15 perc
múlva indultak utána az állomás-
ról. Negyedóra elteltével a bandi-
ták még több mint 2 km-rel voltak
a postakocsi mögött. Legfeljebb mekko-
ra sebességgel haladtak? (Feltételezzük,
hogy a sebességük állandó.)
Az óránkénti sebességük 24 km-
1
nél kisebb volt, mert a banditák óra alatt
4
6 km-nél kevesebb utat tettek meg.
18. Kovácsék egyhavi költségvetését így ábrázolhatjuk:

gáz, villany, telefon, egyéb
lakbér élelem fűtés, tv, rádió kiadás takarék

1 7 1 1 14 400 Ft
rész rész rész rész
16 16 5 10
Mennyi a Kovács család havi jövedelme? 72 000 Ft
1
Jövedelmük mekkora részét tették takarékba? részét
5
Hány forintot költöttek lakbérre? 4500 Ft-ot
100

C M Y K
Algebra
Tk.: 101–102. oldal
Mennyit költöttek élelemre? 31 500 Ft-ot

Ellenőrzés: 4500 + 31 500 + 14 400 + 7200 + 14 400 = 72 000
Megjegyzés: a fentiek 2000-es adatok. 2009-ben a 14 400 helyett 43 200 Ft lenne reális. Akkor a havi jövedelemre
216 000 Ft, lakbérre 13 500 Ft, élelemre 94 500 Ft adódna.
1
19. A kosárlabdaverseny városi fordulójából a csapatok -e
10
jutott tovább a megyei versenyre. A megyei fordulóból
3
a csapatok -e esett ki, a többi csapat az országos for-
4
dulón mérhette össze erejét. Hány csapat indult a városi
fordulóban, ha mindössze 15 csapat jutott be az országos
fordulóba?
a városi forduló résztvevői

1
rész.
10
1
rész.
40
1
A városi forduló résztvevőinek része vett részt az országos fordulóban.
40
A városi forduló résztvevői: 40 · 15 = 600 csapat.
20. Egy hátizsák, egy pár edzőcipő és egy mobiltelefon összesen 43 000 Ft-ba került. Az edzőcipő
2000 Ft híján 2-szer annyiba került, mint a hátizsák. A telefon a cipő árának 2,5-szerese.
Mennyibe került külön-külön a cipő, a hátizsák és a telefon?
hátizsák = h
cipő = h · 2 − 2000
mobiltelefon = 2,5 · (h · 2 − 2000) = 5h − 5000
h + h · 2 − 2000 + 5h − 5000 = 43 000
A hátizsák 6250 Ft, a telefon 26 250 Ft, az edzőcipő 10 500 Ft volt.
21. A mesebeli róka a következő egyezséget kötötte egy legénnyel: ahányszor

átmegy a hídon, a róka mindannyiszor megkétszerezi a pénzét, és ebből a
megkétszerezett pénzből kell a legénynek 24 krajcár vámot fizetnie. Amikor
harmadszor ment át a hídon a legény, miután kifizette a vámot, a legnagyobb
meglepetésére, egy krajcárja sem maradt. Mennyi lehetett a legény pénze,
amikor megkötötte az egyezséget a rókával?
A feladatot visszafelé göngyölgetve is meg lehet oldani.
+24 :2 +24 :2 +24 :2
0 24 12 36 18 42 21
21 krajcárja volt a legénynek, amikor megkötötte az egyezséget a rókával.
101

C M Y K
Algebra
Tk.: 102. oldal
22. A nagypapa kétszer olyan idős, mint Béla nevű fia. Béla 2 évvel idősebb, mint Cirill nevű
testvére. Cirill 4 évvel idősebb Dánielnél, az öccsénél. Béla ötször olyan idős, mint Elek
nevű fia. Cirill éveinek száma kétszer annyi, mint Flóriáné. Dániel 12-szer annyi idős, mint
Gergely. A hét ember életkora összesen 164 év. Mennyi idősek külön-külön?
nagypapa = B · 2
C =B −2
D =B −6
E=B:5
C B
F == −1
2 2
B 1
G = D : 12 = −
12 2
B B B
B·2+B +B −2+B −6+ + −1+ − 0,5 = 164
5 2 12
347
B = 173,5
60
B = 30
Nagypapa 60, Béla 30, Cirill 28, Dániel 24, Elek 6, Flórián 14, Gergő 2 éves.
Ellenőrzés: A családtagok életkora összesen valóban 164 év.
23. Egy 130 m hosszú tehervonat óránként át-

lagosan 42 km-t tesz meg. Hány perc telik
el, amíg egy 220 m hosszú alagúton áthalad
a teljes vonat?
Összesen 350 m-es utat kell megtennie 700 m/perc
350
sebességgel. A menetidő perc.
700
Fél perc telik el.
24. A tájékozódó felmérő megírása után megbeszélte az osztály a megoldásokat. Tíz gyereknek
nagy volt az öröme, mert teljesen hibátlan felmérőt írt. Az osztály negyedének csak kisebb
2 1
hibája volt. Az osztály -e 2–3 feladatot rontott el. A gyerekek -e egyetlen feladatot sem
7 14
tudott hibátlanul megoldani. Hány tanuló lehetett az osztályban, illetve hányan írták meg a
felmérőt? Az osztály létszáma 28 többszöröse. Az 56 sok, a 28 reális érték. 27 gyerek írta meg a felmérőt, 1
gyerek nem írt felmérőt.

1. Milyen hosszú lesz a gyertya, ha az égési idő
3 1
a) 15 perc, 29 cm b) óra, 27 cm c) 40 perc, 27 cm d) 1,4 óra? 24,4 cm
4 3
Ezzel a képlettel számolj! h = 30 − 4t , ahol h a gyertya magassága cm-ben mérve, t az égés
ideje órában mérve.
102

C M Y K
Algebra
Tk.: 102–103. oldal
2. Melyek összegek? Melyek szorzatok? Melyik hatvány?

a) x − 3y b) (3 − x) · 5 c) 4x − (x − 5) d) ax + by
1 −3a 2
e) a · b · c + 4 f) (x + 1)2 g) − xy 2 h)
2 5
összeg: a), c), d), e) szorzat: b), g), h) hatvány: f)
3. Írd fel algebrai kifejezésekkel a mondatokat!

a) Egy négyzet kerülete x cm. Mekkora egy oldala? x : 4 [cm]
b) A fiamnak összesen 154 ezer Ft-ja van. Ebből y Ft készpénzben, a többi a bankban. Hány
forintja van a bankban? 154 000 Ft − y Ft
c) Zolinak b Ft-ja van a bankkártyáján, ennek 3-szorosát készpénzben tartja az otthoni íróasztal
fiókjában. Hány forintja van Zolinak? 4b Ft
d) Egy téglalap kerülete 78 cm. Az egyik oldala a cm. Mekkora a másik? (39 − a) cm
e) Egy háromszög egyik szöge 72◦ , a másik α fok. Hány fokos a harmadik szög? 108◦ − α
4. Az egynemű tagok összevonásával írd egyszerűbb alakba az algebrai kifejezéseket! Az isme-
retlenek megadott értékére számítsd ki a kifejezések helyettesítési értékét!
2 2
a) a + 2a + b − 2b = 3a − b = 3 · − (−1) = 3, a = , b = −1
3 3
3
b) 2x + y + 1,3x − 0,25y = 3,3x + 0,5y = −3,3 + 5 = 1,7, x = −1, y = 10
4
1 1
c) 2xy − x − 0,5xy + 2x 2 − 1,5xy + 0,25x + 3x 2 = 5x 2 = 80, x = 4, y = −
4 2
5. Melyik nem adja ugyanakkora részét az x-nek, mint a? e, h, i
3 x
a x-nek a -szerese b x-nek a 75%-a c ·3
4 4
3 3x 1,5
d x − 0,25x e x: f g x
4 4 2
x
h i x − 0,25 j 0,75x
75
6. Oldd meg az egyenleteket és az egyenlőtlenségeket! Ellenőrizz!
a) 2x − 30 = 4x − 90 b) 10 − (10x − 14) = 2(10 − x)
1
x = 30-ra mindkét oldal 30-at ad. x= -re mindkét oldal 19-et ad.
2
x 2
c) +4= x−1 d) −3x + 2 = −4
4 3
x = 12-re mindkét oldal 7-et ad. x 5 2-re teljesül az egyenlőtlenség.
103

C M Y K
Algebra
Tk.: 103. oldal
7. Oldd meg a szöveges feladatokat! Ellenőrizz!

a) Egy táska, egy pár cipő és egy karóra összesen 24 000 Ft-ba került. A táska 1200 Ft-tal
volt drágább, mint a cipő, és feleannyiba került, mint az óra. Mennyibe került külön-külön
a táska, a cipő és az óra?
cipő = c
táska = c + 1200
karóra = 2c + 2400
c + c + 1200 + 2c + 2400 = 24 000
c = 5100
A cipő 5100 Ft, a táska 6300 Ft, a karóra 12 600 Ft volt.
Ellenőrzés: 5100 Ft + 6300 Ft + 12 600 Ft = 24 000 Ft
b) Egy ketrecben nyulak és fácánok vannak. Összesen 100 lábuk és 36 fejük van. Hány nyúl
és hány fácán van a ketrecben?
nyulak száma = 36 − fácánok száma
(36 − f ) · 4 + f · 2 = 100
144 − 4f + 2f = 100
f = 22
22 fácán és 14 nyúl van a ketrecben.
Ellenőrzés: 22 · 2 + 14 · 4 = 44 + 56 = 100
3 2
c) Melyik az a szám, amelynek a része 1,6-del nagyobb, mint a része?
4 3
Jelölje a számot x.
3 2
x· − 1,6 = · x
4 3
9 8
x − x = 1,6
12 12
1
x = 1,6
12
x = 19,2
3 2
A keresett szám 19,2. Ellenőrzés: 19,2 · = 14,4 > 19,2 · = 12,8
4 1,6 3
104

C M Y K
Hasbok, hengerek
HASÁBOK, HENGEREK
1–2. óra: A hasábok jellemzése
3–5. óra: A hasábok felszíne és térfogata
6–7. óra: A hengerek jellemzése, felszíne és térfogata
8. óra: Vegyes gyakorló feladatok
9–10. óra: Felmérő és értékelése
Mire építünk?
Az alsó tagozatos tanulmányokat felhasználva ötödik osztályban megismerkedtünk a testek geomet-
riai tulajdonságaival. Részletesen vizsgáltuk a kocka, a téglatest, a négyzetes oszlop előállítását,
vizsgáltuk lapjaik, éleik, csúcsaik számát, számoltuk felszínüket, térfogatukat. Megtanultuk a térfo-
gat mértékegységeit, összehasonlítottuk azokat az űrmértékekkel, a felszín mértékegységeit pedig
a területmértékekkel. Építettünk testeket, számtalan manipulatív tevékenység szolgálta a tanulók
térszemléletének kialakítását.
Meddig jutunk el?

A hasábok és hengerek geometriai jellemzőit, különféle tulajdonságait tanuljuk. Megismerjük az
élhossz, a lapátlók, a testátlók, a testmagasság stb. fogalmát. Építünk testeket szívószálból, egy-
ségkockákból, átlátszó fóliából, kartonpapírból. Hasábok esetén vizsgáljuk a lapok, élek és csúcsok
közötti összefüggést. Előállítjuk a testek néhány síkmetszetét. Különféle életszerű és matematikai
jellegű feladatok megoldásával elmélyítjük a térfogat és a felszín fogalmát. Megtanuljuk az egyenes
és a ferde hasáb, valamint az egyenes körhenger felszínének és térfogatának kiszámítási módját.
Hogyan folytatjuk?
Nyolcadik osztályban, hasonló koncepcióval megismerkedünk a gúlák, a kúpok és a gömb tu-
lajdonságaival. Építünk testeket egységkockákból, készítünk síkmetszeteket. Különböző gyakorlati
feladatok megoldásával, manipulációs tevékenységekkel tovább alakítjuk, fejlesztjük a tanulók
térszemléletét.
1–2. óra
A hasábok jellemzése
Fgy.: 616–620.
Módszertani megjegyzések
Alapvető igény ebben a fejezetben a tanulók térszemléletének fejlesztése. A mindennapi életünk
tárgyait különböző geometriai testekként elemezzük. Például: háztető, lépcső, csillag alakú gyertya
stb. Készítsük el szívószálból vagy drótból, legalább tanári példányként néhány hasáb modelljét,
és ezeken mutassuk be az éleket, a csúcsokat, a testátlókat, a lapátlókat! Ha van az iskolában
babilon építő, akkor a gyerekek is építsenek testeket.
105

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 107. oldal
A bevezető órák valamelyikében, az alapvető tulajdonságok megismerése után az alábbi játékot

játszhatjuk!
Játék: páros szóbridzs
Ketten játsszák. Először jó, ha az egyik játékos maga a tanár, és egy vállalkozó tanuló a válaszadó.
A játék nyilvános. A kezdő játékos (a tanár) gondol valamilyen mértani testre, és arról minden
lépésben közöl egy-egy információt. A másik játékos (a diák) mindegyik információ után azt
válaszolja, ami arról az neki eszébe jut. Az osztály tanulói közül több játékost is választhatunk.
A játékban az nyeri a legtöbb pontot, aki a legkevesebb információból kitalálta, hogy a kezdő
játékos milyen testre gondolt. Például, ha a kezdő játékos konkáv ötszög alapú egyenes hasábra
gondol.
Kezdő játékos Válaszadó játékos
mértani test kocka
oldallapjai téglalapok téglatest
10 csúcsa van ötszög alapú egyenes hasáb
„el lehet benne bújni” konkáv ötszög alapú egyenes hasáb
Eszközök: szívószál, hurkapálcika, olló, cérna vagy damil, babilon építő, sokféle demonstrációs
méretű test.
Feladatok
1. Keress környezetedben olyan tárgyakat, amelyek

a) hasábok, b) nem hasábok!
A gyűjtött tárgyaktól függ.
2. Végpontjaik segítségével sorold fel az ábrán látható testek összes lapátlóját és testátlóját!
a) b) c) d)
a) Lapátlók: AC, BD. Testátló nincs.

b) Lapátlók: AE, BD, BF , CE AF , CD. Testátló nincs.
c) Lapátlók az alaplapokon: AC, BD, EG, F H .
Lapátlók az oldallapokon: AF , BF , BG, CF , CH , DG, DE, AH .
Testátlók: AG, BH , CE, DF .
d) Lapátlók az alaplapokon: AD, AC, BD, BE, CE, F I , F H , GI , GJ , H J .
Lapátlók az oldallapokon: AG, BF , BM, GC, CI , H D, I E, J D, AJ , EF .
Testátlók: AH , AI , BI , BJ , CJ , CF , DF , DG, EG, EH .
Megjegyzés: A megoldások számának helyességét könnyen ellenőrizhetjük. Ha a csúcsok száma c, az élek száma é, akkor az
összes átló száma: á
c(c − 1)
á= −é
2
106

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 108. oldal
3. Színes golyókból és pálcikákból megépítjük az ábrán lévő „tornyot”.

a) Hány golyót és hány pálcikát kell felhasználnunk? 13 db golyó, 24 db pálcika
b) Színezd át a pálcikákat úgy, hogy ugyanannyi piros színű legyen belőlük, mint
kék! 12 piros és 12 kék pálcika kell
c) Lehet-e háromféle színnel úgy színezni a pálcikákat, hogy mindegyikből
ugyanannyi legyen? Lehet, minden színből 8 db kell.
d) Színezd át a pálcikákat úgy, hogy háromszor annyi kék legyen közöttük, mint piros!
A 24-et 3 : 1 arányban kell felosztani, eszerint: 18 db kék, 6 db piros kell.
4. Műanyag elemekből építettük az ábrán látható testeket. Hány elemet használtunk? Hány
háromszöget és hány négyzetet használtunk?
Hány élük, lapjuk, csúcsuk van a testeknek?
Elemek Élek Lapok Csúcsok

száma
a) 10 12 6 8
b) 5 9 5 6
c) 18 18 8 12
5. Válaszd ki az alábbi testek közül a hasábokat!
Hasábok: b), c), d), e), f), g), h), i), j). (Az a) kivételével mindegyik hasáb.)
Megjegyzés: Minden esetben állapítsuk meg, hogy mi lehet a hasáb alapja!
6. Hány lapja, éle és csúcsa van egy konvex

a) ötszög alapú, b) nyolcszög alapú, c) tízszög alapú hasábnak?
Hogyan változik az a), b), c) válasz, ha mindhárom hasáb konkáv?
Ha az alaplap konkáv sokszög, akkor konkáv testet kapunk. Lapok Élek Csúcsok
A lapok, élek és csúcsok száma minden esetben ugyanannyi, száma
mint a konvex esetekben. a) 7 15 10
b) 10 24 16
c) 12 30 20
107

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 108–109. oldal
7. Legyen a hasáb alapja: paralelogramma, trapéz, deltoid vagy egy tetszőleges konvex négyszög.
Mindegyik esetben állapítsd meg a lapok, a csúcsok és az élek számát! Az eredményeket
hasonlítsd össze a kockánál megismert lap-, csúcs- és élszámmal! Hány átlója van összesen
egy-egy testnek? Ezek közül hány a testátló és hány a lapátló? Bármilyen négyszög alapú hasábnak
ugyanannyi lapja, csúcsa és éle van, mint a kockának, ez az átlók esetén is így van.
Lap Csúcs Él Lapátló Testátló Összes átló
6 8 12 12 4 16
8. Olyan szabályos sokszög alapú, egyenes hasábok élvázas modelljeit készítjük el, amelyeknek a
magasságuk is és alapélük is 4 cm. Hány cm drót szükséges a hasábhoz, ha alaplapja
a) háromszög, b) ötszög, c) hatszög?
9 egyenlő él, ez 15 egyenlő él, ez 18 egyenlő él, ez

9 · 4 cm = 36 cm 15 · 4 cm = 60 cm 18 · 4 cm = 72 cm
9. Egy kocka élvázának hossza 12 cm. Hányszorosára változik a kocka éle, ha kétszer ilyen hosszú
drótból készítjük el az élvázát? Igaz-e, hogy az élváz hossza és a kocka éle között egyenes
arányosság van? A kockának 12 éle van, ezért egy éle 1 cm.
l
Ha a drót hossza l = 12a, innen = 12, tehát az élváz hossza és a kocka éle között egyenes arányosság van.
a
10. Párhuzamos síklapokkal „feldaraboljuk a kanapét”. A vágások kis
kockákat nem metszhetnek el. Minimum hány vágással tehetjük
meg ezt úgy, hogy a vágások után kapott testek mindegyike hasáb
legyen?
Hány kis kockából állnak ezek a hasábok?
Egységkockákból építs te is hasonló alakzatokat!
Két síkkal elvágva három hasábot kapunk.
I. (hátul) és III. (elöl) 6 kockából álló konkáv nyolcszög alapú hasábot.
II. (középen) 15 kockából álló konkáv hatszög alapú hasábot.
Természetesen más megoldás is létezik.
Megjegyzés: A feladat nagyban segíti a térszemlélet fejlődését. Segít olyan síkbeli vázlatrajz, ahol az alapsokszöget
felrajzoljuk, majd mindegyikbe beleírjuk, hogy hány kiskocka van fölötte.
Például I. és III. hasáboknál a II-esnél

1 1 1 3 3 3
Segédeszközül használhatjuk a mokka-
1 1 3
cukrokat. Ezek segítségével egyéb alak-
1 6 · 1 db = 6 db kocka 3 5 · 3 db = 15 db kocka
zatokat is építhetünk.
108

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 109. oldal
11. Melyik az a hasáb, amelynek

a) kétszer annyi éle van, mint lapja, e = 3n l =n+2 e = 2l
3n = 2(n + 2)
3n = 2n + 4
n=4
A négyszög alapú hasáb ilyen.
b) 3-mal kevesebb lapja van, mint csúcsa, l = n + 2 c = 2n l+3=c
n + 2 + 3 = 2n
n=5
Ötszög alapú hasáb.
c) 1,5-szer annyi éle van, mint csúcsa, e = 3n c = 2n e = 1,5c
3n = 1,5 · 2n
3n = 3n
Minden hasáb ilyen.
d) háromszor annyi éle van, mint lapja? e = 3n l = n+2 e = 3l
3n = 3(n + 2)
Nincs olyan szám, amelynek háromszorosa megegyezik a számnál 2-vel nagyobb számnak a háromszoro-
sával. Ilyen hasáb nincs.
12. Építs hasábokat egybevágó kiskockákból úgy, hogy a kockákat egy-egy teljes lapjukkal
illeszd egymásra! Hányféle különböző hasábot kapsz
a) 2 db, b) 3 db, c) 4 db kiskockából?
a) 1-féle hasáb építhető.
b) 2-féle hasáb építhető.
c)
5-féle különböző hasábot kapunk.
109

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 112. oldal
3. óra
A hasábok felszíne
Fgy.: 621–627., 629., 630., 633., 635., 637.
Készítsük el a mellékletben lévő testhálóból az ékszeres dobozt, majd vágjuk ki azt négyzethálós
papírból is és közelítő értékkel rácsegységben is! Adjuk meg a szükséges papír területét! A fehér
kartonból elkészült dobozt otthon mindenki ízlése szerint kiszínezheti.
A tankönyv 113. oldal 9-es és a feladatgyűjtemény 621., 627. feladatait rakjuk ki a táblán vagy az
írásvetítőn, és mutassunk meg többféle megoldást! A 628. c) feladatot a mellékletben lévő háló
segítségével oldjuk meg!
Az egységkockákból kirakott testeknél nagy szerepe van a sokféle variációs lehetőségnek.
Vizsgáljuk meg azt, hogy hogyan változik az ugyanannyi egységkockából összerakott testek
felszíne, ha azokból különféle testeket készítünk!
Eszközök: Sokféle demonstrációs méretű hasáb, lehetőleg átlátszó műanyagból. Karton, négy-
zethálós papír, olló, cellux, testek hálójának kirakásához síklapok, melyeket írásvetítőn, vagy
gyurmaragasztó segítségével a táblán teszünk mindenki számára láthatóvá. Egységkockák a
tanárnak és a tanulóknak egyaránt.
Feladatok
1. Számítsd ki a kocka felszínét, ha éle

a) 6 cm, A = 216 cm2 b) 3,2 dm, A = 61,44 dm2 c) 0,7 m! 2,94 m2
2. Számítsd ki a négyzet alapú egyenes hasáb felszínét, ha
a) alapéle: 8 cm, magassága 12,5 cm, A = 528 cm2
b) alapéle 5,1 cm, magassága 0,6 dm! 0,6 dm = 6 cm A = 174,42 cm2
3. Számítsd ki a téglatest felszínét, ha
a) alapélei: 32 cm, 14,6 cm, magassága 25 cm A = 3264,4 cm2
b) alapélei: 20,2 cm, 4,1 dm, magassága 105 mm! 4,1 dm = 41 cm
105 mm = 10,5 cm A = 2941,6 cm2
4. Számítsd ki az ábrán megadott adatokkal

(a + c) · d
a) a derékszögű trapéz alapú egyenes hasáb felszínét; Alapterület: Ta = = 7,5 cm2
2
Két alapterület: 2Ta = 15 cm2 Az oldallapok területe: To = K · m = 48 cm2 A = 2Ta + To = 63 cm2
b) a rombusz alapú ferde hasáb felszínét, ha annak minden lapja egybevágó!
Hat db egybevágó rombusz területe: A = 6 · Ta = 6 · 6 cm · 4,2 cm = 151,2 cm2
110

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 112–113. oldal
5. Számítsd ki az 1 literes téglatest alakú tartós tej dobozának felszínét úgy, hogy a szükséges
méreteket a vonalzóddal leméred! A teljes doboz méretei: a = 9,5 cm b = 6 cm c = 16,5 cm
A ≈ 625,5 cm2
6. Hány m2 ?
13
a) 1,08 cm2 0,000 108 m2 b) 0,6 km2 600 000 m2 c) ha 3,25 ha = 32 500 m2
4
5 1
d) dm2 2,5 dm2 = 0,025 m2 e) 1014 mm2 0,001 014 m2 f) 8 dm2 8,2 dm2 = 0,082 m2
2 5
g) 0,01 ha 100 m2 h) 0,01 km2 10 000 m2
7. Hány cm2 ?
5 9
a) 11,3 m2 113 000 cm2 b) 314,2 mm2 3,142 cm2 c) dm2 125 cm2 d) mm2 0,018 cm2
4 5
8. Az alábbi mennyiségek közül melyik egyenlő 245,6 dm2 -rel?
a) 24 560 cm2 b) 24,56 m2 c) 2,456 m2
d) 0,2456 ha e) 245 600 mm2 f) 2456 cm2
g) 0,000 2456 ha h) 2 456 000 mm2 i) 0,024 56 ha
245,6 dm2 -rel egyenlő: a), c), g), h).
9. Egészítsd ki a hatodik négyzettel a hálózatokat úgy, hogy

a) azokból kockát lehessen építeni;
Pl.:
b) azokból ne lehessen kockát építeni!

Pl.: Megjegyzés: Többféle megoldás lehetséges, az a)-ban jó
lenne megtalálni mindet. Összesen 11 különböző kockahá-
ló létezik.
Célszerű ezeket papírból kivágni, és tapasztalat alapján
elvégeztetni az építést.
111

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 113. oldal
10. Egy egyenes hasáb alaplapja olyan derékszögű három-

szög, amelynek rövidebb befogója 5 cm, hosszabb befogó-
13
ja 2,4-szerese, átfogója pedig -e a rövidebb befogónak.
5
A test magassága a hosszabb befogó 125%-a. Szerkeszd
meg a hasáb hálózatát! Mekkora a hasáb felszíne?
A hasáb hálója például ilyen:
A rövidebb befogó: a = 5 cm
A hosszabb befogó: b = 5 cm · 2,4 = 12 cm
13
Az átfogó: c = · 5 cm = 13 cm
5
A test magassága: m = 12 cm · 1,25 = 15 cm
2Ta = 2 · (5 · 12) : 2 = 60 [cm2 ] To = Ka · m = 30 · 15 = 450 [cm2 ]
A = 2Ta + To = 510 [cm2 ]
11. Egy kocka felszíne 486 cm2 . Hány mm a kocka éle?

A = 6a 2 = 486 [cm2 ]
a 2 = 81 [cm2 ], innen a = 9 cm = 90 mm
12. A teraszt tartó, 3 db négyzetes oszlop alakú gerenda

magassága 2,5 m, alapéle ennek 4%-a. Hány m2 felületet
kell a három oszlopon a festés előtt simára gyalulni?
Az oszlop alapéle (2,5 · 0,04) m = 0,1 m
Az oszlopoknak csak az oldallapjait kell lecsiszolni. Ezek együttes
felülete a három oszlopon:
A = (3 · 4 · 0,1 · 2,5) m2 = 3 m2
André Kertész-emlékház (Szigetbecse)
13. Egy egyenes hasáb alaplapja az ábrán látható négyszög. Az

oldalak hossza rendre: 33 mm; 56 mm; 5,2 cm és 3,9 cm. A
test magassága 75%-a az 56 mm-es oldalnak. Rajzold le a hasáb
hálóját, és számítsd ki a felszínét!
Az alapterület:
Ta = t1 + t2
Ta = (3,3 cm · 5,6 cm) : 2 + (5,2 cm · 3,9 cm) : 2
Ta = 19,38 cm2 2Ta = 38,76 cm2
A test magassága: 5,6 cm · 0,75 = 4,2 cm
Az oldallapok területe: To = Ka · m
To = (3,3 + 5,6 + 5,2 + 3,9) cm · 4,2 cm = 75,6 cm2
A = 2Ta + To = 114,36 cm2
112

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 113–114. oldal
14. Az ábrán látható süteménysütő forma egy húrtrapéz alapú

egyenes hasáb. A trapéz alapélei 8 cm és 1,2 dm, szárai 5 cm
hosszúak. A trapéz magasságát 4,6 cm-nek mértük. A hasáb
testmagassága (esetünkben ez a sütőforma hossza) 3,5 dm.
Mekkora területű lemezt használtak el a készítésekor?
A sütőforma felülről nyitott, ezért
a leghosszabb alapélhez tartozó ol-
dallap nem szerepel a felületben:
A = 2Ta + 2tb + tc
A két trapéz területe egy
a + c = 20 cm oldalú és 4,6 cm
magasságú paralelogramma terüle-
tével egyenlő:
2Ta = 20 cm · 4,6 cm = 92 cm2
2tb = 2 · 5 cm · 35 cm = 350 cm2
tc = 8 cm · 35 cm = 280 cm2
A = 722 cm2 területű lemezből
készült a sütőforma.
15. Számítsd ki az ábrán látható „kövér T betű” felszínét, ha azt 5 db egységkoc-

kából építettük fel!
Az 5 db különálló kocka teljes felszíne 5 · 6 · 1 cm2 = 30 cm2 . A négy összeragasztásnál
8 négyzetlap eltűnik, a felszín 8 · 1 cm2 -rel kevesebb lesz. A = 22 cm2 .
16. Négyzet alakú kartonpapírból egy felül nyitott dobozt

készítünk úgy, hogy a papír minden sarkánál egy-egy
3 cm oldalú kis négyzetet kivágunk, majd a négy oldalt
felhajtogatjuk. Az így elkészült doboz alaplapjának
területe 100 cm2 . Hány cm2 papírt használunk el a
dobozhoz? Hány százalék a hulladék?
a 2 = 100 cm2 a = 10 cm
A nagy négyzet oldala: 16 cm A négyzetlap területe: 256 cm2
A hulladék területe: 4 · 32 cm2 = 36 cm2 Ez 14%.
17. Egy nyolcágú térbeli csillag alakú karácsonyfa-

díszt készítünk, amelynek vastagsága megegye-
zik a csillag egy oldalának hosszával. (A csillag
olyan egyenes hasáb, amelynek alapja egy egyen-
lő oldalú konkáv tizenhatszög, vastagsága pedig
a hasáb magassága.)
Legalább hány cm2 papírt használunk el, ha az
2
alapsokszög területe 54,6 cm , kerülete pedig 32 cm? A = 2Ta + Ka · m
Az alapsokszög mind a 16 oldala egyenlő hosszú, kerülete pedig 32 cm, ezért egy oldal 2 cm hosszú, ami a
hasáb magasságával egyenlő. A = 2 · 54,6 cm2 + 32 cm · 2 cm = 173,2 cm2 .
113

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 114. oldal
Megjegyzés: Az alapsokszög egy éle 2 cm. Ebből a területe kiszámítható.

√ 2·2 √
Ta = tn + 4 · t = (4 + 2 · 2)2 + 4 · cm2 = (24 + 16 · 2 + 8) cm ≈ 54,6 cm2
2
Hívjuk fel a jobb képességű tanulók figyelmét arra, hogy a négyzet egy oldalán
keletkező három rész nem egyenlő hosszúságú!
A középső rész egy egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója.
18. Egy a élű kockát minden lapjára tükrözünk. Az így kapott „térbeli kereszt”
felszíne hányszorosa az eredeti kocka felszínének?
A kapott test, az ún. „térbeli kereszt” olyan test, amelynek minden határoló lapja négyzet.
Összesen 7 db, az eredeti kockával egybevágó kockából áll.
A test felülete 6 db kockának öt-öt lapjából áll. A teljes felszín: Akereszt = 6 · 5a 2 = 30a 2
területegység. Tehát a kereszt felszíne 5-szöröse az eredeti kocka felszínének.
4–5. óra
A hasábok térfogata
Fgy.: 626–628., 631., 633., 634., 636., 637.
Az egységkockákból sokféle testet készítsünk azért, hogy a tanulók mindegyike megértse: ezzel
a test térfogatát töltjük ki, és az egységkockák száma pedig a test térfogatának mérőszámát
adja! A T, az U, az L betűk mind konkáv alapsokszögű egyenes hasábok. Adjunk meg sokféle,
különböző, egységnégyzetekből álló „alaprajzokat”, ahol a négyzetekbe írt számok azt jelentik,
hogy a fölé a négyzet fölé hány egységkockát helyezzünk! A táblára rajzolt „alaprajzok”
segítségével a tanulók építsék meg a testeket, és állapítsák meg, mennyi a kapott testek térfogata!
Például:
3 2 2 1 A rajzon egy 16 egységkockából álló „építmény” alaprajzát adtuk meg. Ebből az
3 1 1 is következik, hogy az ennek alapján felépített test térfogata 16 e3 .
2 1 Érdekes, és jóval nehezebb feladat a felépített test felszínének meghatározása.
Jobb csoportokban ezzel is próbálkozhatunk. Ehhez meg kell adni az összeillesztések számát.
Mivel minden összeillesztésnél két négyzet területe vész el, így megtudjuk, hogy a különálló 16
egységkocka összfelületénél hány e2 -tel csökken a felszín az összeillesztés után.
A 16 különálló egységkocka felszíne 16 · 6 · 1 e2 = 96 e2 . Az összeillesztéseket célszerű az építés
közben rétegenként megszámolni. A 22 összeillesztés miatt ez a felszín 22 · 2 · 1 e2 = 42 e2 -tel
kevesebb, tehát 54 e2 .
Építhetünk egység szélességű egy, kettő, három. . . fokú lépcsőket is a kis kockákból. Ezek
sorozatában igen érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel.
114

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 118. oldal
Ha a lépcsőket az „oldalukra” fordítjuk, akkor az így kapott test egy konkáv alapsokszögű egyenes
hasáb, melynek magassága 1 e, alapterülete pedig annyi egységnégyzetből tevődik össze, ahány
kockából építettük a lépcsőt, és mivel a test egy rétegből áll, az ebben szereplő kockák száma a
test térfogata.
2 lépcső 3 lépcső 4 lépcső 5 lépcső
konkáv
Az alapsokszög oldalszáma hatszög nyolcszög tízszög tizenkétszög
Az alapsokszög kerülete 8e 12e 16e 20e
2 2 2
Az alapsokszög területe 3e 6e 10e 15e2
A test térfogata 3e3 6e3 10e3 15e3
Ez a játékos építés segíti a testek térfogatának meghatározására leírt tankönyvi gondolatmenet, és

azok szemléltetésére szolgáló ábrák megértését.
A térfogat mértékegységeit ne csak számolással gyakoroljuk, hanem gyűjtsünk tapasztalatokat a
környezetünkben lévő tárgyakról! Például hány ml, illetve cm3 víz fér egy mokkás-, egy kávés-,
vagy egy evőkanálba? (stb.)
Eszközök: 1 dm élű kocka, egy réteg kirakva 1 cm élű egységkockákkal. 1 literes üveg,
vágható anyagból készült téglatest (szivacs, hungarocell, sajt stb.). Egységkockák a tanárnak és
a tanulóknak egyaránt (tanulónként legalább 27 db). Erre a célra használható mokkacukor, vagy
a színesrúd-készletből az egységkocka.
Feladatok
1. Egy 7 cm alapélű, 3,8 dm magasságú négyzet alapú egyenes hasáb alakú vázába hány liter vizet
tudunk önteni?
3,8 dm = 38 cm V = (72 · 38) cm3 = 1862 cm3 ≈ 1,86 l
2. Számítsd ki a téglalap alapú egyenes hasábok térfogatát! Állapítsd meg, hogy melyik lehet közü-
lük egy úszómedence és melyik egy osztályterem, majd határozd meg, hogy az úszómedencébe
hány liter víz, az osztályterembe hány liter levegő fér!
a) a = 50 m b = 18 m c=4m Va = 50 m · 18 m · 4 m = 3600 m3
b) a = 9,5 m b = 52 dm c = 270 cm Vb = 9,5 m · 5,2 m · 2,7 m = 133,38 m3
a) úszómedence b) osztályterem
Va = 3600 m3 = 3 600 000 dm3 = 3 600 000 l víz fér az úszómedencébe.
Vb = 133,38 m3 = 133 380 dm3 = 133 380 l levegő van az osztályteremben.
3. Az otthoni fürdőkád térfogatát egy hozzá méretekben közel álló téglatest térfogatával közelítjük.
Mérd meg a fürdőkádad hosszát, szélességét és mélységét! Így, egy képzeletbeli téglatesttel
közelítve határozd meg a fürdőkád térfogatát! Majd mérd meg egy esti fürdővized körülbelüli
magasságát, és számítsd ki, hány hektoliter vizet használsz el egy esti fürdéskor!
A feladat megoldása a tanulók által mért adatoktól függ.
115

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 118–119. oldal
Megjegyzés: A feladatban szereplő méréseket érdemes megcsináltatni a tanulókkal, hiszen annak nevelési értéke
mellett növeli a gyakorlati érzéküket, és segíti a becsült értékekkel való számolást.
4. Az ábrán lévő „kövér U betűt” egységkockákból raktuk ki.

Igaz-e, hogy ez a test hasáb? Ha igen, akkor milyen sokszög az alapja?
Mekkora a test térfogata és felszíne?
Ez egy konkáv nyolcszög alapú egyenes hasáb.
A 7 db különálló egységkocka felszíne 7 · 6 · 1 cm2 = 42 cm2 , ha az egységet 1 cm-nek
választjuk.
A hat összeillesztésnél két-két lapot; 12 lapot veszítünk el. A hasáb felszíne: A = (42 − 12) cm2 = 30 cm2 .
A hasáb térfogata a 7 db egységkocka együttes térfogatával egyenlő: V = 7 · 1 cm3 = 7 cm3
5. Négy ugyanolyan egységkockából készítettük el az ábrán látható testeket.

a) Közülük melyek hasábok? b) Melyek közülük konvex és melyek konkáv testek?
c) Mennyi a testek felszíne és térfogata?
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Hasábok: 1., 2., 3., 4., 5.

Mind a hét test térfogata V = 4 · 1e3 = 4e3 .
Az 1. kivételével mindegyik esetben a három összeillesztésnél 3 · 2 · 1e2 -tel kevesebb lesz a felszín, mint a
4 különálló kocka összfelszíne, azaz A = 4 · 6 · 1e2 − 3 · 2 · 1e2 = 18e2
Az 1. és 2. konvex testek.
A 3., 4., 5., 6. és 7. konkáv testek.
6. Hány egységkockából építhetünk nagyobb méretű kockákat? Keresd meg az összes lehetőséget,
ha legfeljebb 100 db kis kockánk van!
23 = 8 33 = 27 43 = 64 8, 27, 64 db kis kockából.
7. Hány dm3 a kocka térfogata, ha egy lapjának területe

a) 25 m2 , a = 5 m V = 125 m3 = 125 000 dm3 b) 64 cm2 , a = 8 cm V = 512 cm3 = 0,512 dm3
81 9 729
c) dm2 ? a = dm V = 5,832 dm3 = dm3
25 5 125
8. Egy 40 cm, 25 cm és 15 cm élű téglatest alakú dobozt hézagtalanul meg kell tölteni 5 cm élű
kockákkal. Hány ilyen kis kockára van szükségünk? Meg lehet-e tölteni ezt a dobozt ugyanígy
10 cm élű kis kockákkal? Válaszodat indokold!
V0 = 53 cm3 = 125 cm3 V1 = 103 cm3 = 1000 cm3 V = (40 · 25 · 15) cm3 = 15 000 cm3
15 000 : 125 = 120 és mivel a téglatest minden éle 5 cm egész számú többszöröse, ezért 5 cm élű kockákkal meg
tudjuk tölteni úgy, hogy összesen 120 db ilyen kis kockát használunk.
15 000 : 1000 = 15, de 25 és 15 nem osztható 10-zel, ezért ezt nem lehet megcsinálni.
9. Hány dm3 ?
a) 3,1 cm3 = 0,0031 dm3 b) 0,01 m3 = 10 dm3 c) 12 l = 12 dm3 d) 5,3 dl = 0,53 dm3
e) 13,7 mm3 = 0,000 013 7 dm3 f) 14 cl = 0,14 dm3 g) 9,63 hl = 963 dm3 h) 3150 ml = 3,15 dm3
116

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 119. oldal
10. Keress otthon olyan edényeket vagy egyéb használati tárgyakat, amelyek
a) 1 ml, b) 1 dl, c) 1 l, d) 10 hl térfogatúak!
Például:
a) 1 mokkáskanál 1 ml = 0,001 dm3 b) borospohár 1 dl = 0,1 dm3
c) dobozos tej 1 l = 1 dm3 d) 100 literes villanybojler 10 hl = 1000 dm3
3
Minden esetben add meg a térfogatokat dm -ben is!
11. Egységkockákból egy „lyukas falat” építünk, majd szintén egységkockákból elkészítjük az
építményeket. Válaszd ki, hogy melyik építmények férnek át a „lyukon”! Az építmények tetszés
szerint forgathatók. A résen a b) és a d) építmény fér át.
a) b)
c) d)
Megjegyzés: Az alakzatokat érdemes megépíteni egységkockákból, és azok elforgatásával megtalálni a falon lévő
lyukkal egybevágó merőleges vetületet.
12. Egységkockákból egyrétegű „lyukas falat” építünk, majd szintén egységkockákból elkészítjük
az építményeket. Válaszd ki, hogy melyik építmények férnek át a „lyukon”! Az építmények
tetszés szerint forgathatók. A résen az a), b), c) és e) építmények férnek át.
a) b)
c) d)
e)
Megjegyzés: Az alakzatokat érdemes megépíteni egységkockákból, és azok elforgatásával megtalálni a falon lévő
lyukkal egybevágó merőleges vetületet.
3
13. Egy rendszeresen sportoló fiatalember tüdejének vitálkapacitása 7,2 l. Ez része egy átlagos
2
férfi vitálkapacitásának. Hány m3 , illetve hány cm3 egy sportoló és egy átlagember tüdejének
vitálkapacitása?
Vitálkapacitás: egy erőltetett belégzés után erőltetett kilégzéssel kifújt levegő térfogata.
Literben m3 -ben cm3 -ben
Sportoló vitálkapacitása 7,2 0,0072 7200
Átlagos ember vitálkapacitása 4,8 0,0048 4800
14. Egy hűtőszekrény 5,5 dm hosszú, 55 cm széles és 1,15 m magas. Mekkora a „külső” térfogata?
Hány literes ez a készülék a külső méretei alapján? Mérd meg a saját hűtőszekrényetek külső
méreteit, és határozd meg dm3 -ben, hogy mekkora a térfogata! (Egy hűtőszekrény műszaki
leírásánál a belső térfogatot adják meg literben.)
117

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 119–120. oldal
55 cm = 5,5 dm és 1,15 m = 11,5 dm V = (5,5 · 5,5 · 11,5) dm3 = 347,875 dm3 ≈ 347,9 l a külső méretek alapján.
15. Egy 10 cm élű kocka tetejére az ábra szerint ráragasztunk egy 5 cm élű
kockát. Számítsd ki összeragasztás előtt külön-külön a két kocka felszínét
és térfogatát, majd a belőlük összeragasztott test felszínét és térfogatát! Mit
tapasztalsz, hogyan változik a felszín és a térfogat?
Az összeragasztás előtt: V1 = 125 cm3 V2 = 1000 cm3
Az összeragasztás után: V = V1 + V2 = 1125 cm3
Az összeragasztás előtt: A1 = 6 · 52 cm2 = 150 cm2 A2 = 6 · 102 cm2 = 600 cm2
Az összeragasztás után az 5 cm oldalú négyzet területének kétszeresével csökken az együttes felszín.
Tehát A = (A1 + A2 − 2 · 52 ) cm2 = 700 cm2 .
16. Egyenlő magasságú, négyzet alapú hasábokból

készült az ábrán látható „lépcsős piramis” mo-
dellje. Egy „lépcső” magassága 0,3 m. A négy
oldalon minden szint fél-fél méterrel beljebb
épült, mint az alatta lévő. Mekkora az épít-
mény térfogata, ha a legalsó alaplap oldala 8 m
hosszú?
Dzsószer-piramis (Egyiptomi Óbirodalom)
Gyűjts adatokat arról, hogy mekkorák a Dzsószer-piramis

méretei!
Az 5 db hasáb mindegyikének 0,3 m a magassága. Az alapnégyzetek oldalai minden lépcsőnél 1 m-rel csökkennek,
ezért az alapterületek összege: (82 + 72 + 62 + 52 + 42 ) m2 = 190 m2 .
Az építmény térfogata: V = 190 m2 · 0,3 m = 57 m3 .
17. Egy fából készült, négyzet alapú tömör hasáb alapéle 6 cm, magassága 8 cm. Az ábrán láthatóan
ezt a hasábot négyféleképpen is elmetszettük egy-egy síkkal.
Mind a négy esetben állapítsd meg, hogy az elvágás után

a) milyen új testeket kaptunk, b) milyen síkidomok az új határoló lapok?
118

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 120–121. oldal
I. II. III. IV.

a) két négyzetes oszlop két téglatest két háromszög alapú ha- két háromszög alapú ha-
sáb sáb
b) alaplapok: négyzetek, alaplapok: kisebb tégla- alaplapok: háromszögek, alaplapok: háromszögek,
oldallapok: kisebb tégla- lapok, oldallapok: két új oldallapok: két nagyobb oldallapok: két nagyobb
lapok téglalap téglalap téglalap
18. Igazak-e az alábbi állítások? Válaszaidat indokold!
a) Egy hasáb minden határoló lapja paralelogramma. Hamis, pl. a háromszög alapú hasábnak van két
háromszög határoló lapja.
b) Egy hasábnak mindig több csúcsa van mint lapja. Igaz, mert 2n > n + 2 minden n > 2 esetben igaz.
c) Nincs olyan kocka, amely térfogatának és felszínének mérőszáma egyenlő. Hamis, pl. ha a =
= 6 cm, akkor 6a 2 = a 3 .
d) Ha egy testnek minden határoló lapja négyzet, akkor az kocka. Hamis, ha egy kockát minden
lapjára kifelé tükrözünk, akkor olyan „térbeli keresztet” kapunk, amelynek minden oldallapja négyzet.
19. Az ábrán látható vö-

rös keresztet a mel-
lette látható hálózat-
ból készítettük. Az így
kapott konkáv tizen-
kétszög alapú egye-
nes hasáb minden éle
4 cm.
Számítsd ki a felszínét és a térfogatát!
A vörös kereszt egy konkáv tizenkétszög alapú egyenes
hasáb. Alaplapjai 5 db 4 cm-es négyzetből állnak, oldal-
lapjait pedig 12 db ugyanilyen négyzet alkotja. A felszíne
tehát: A = 10 · 42 cm2 + 12 · 42 cm2 = 352 cm2 .
Térfogata pedig: V = (5 · 42 · 4) cm3 = 320 cm3 .
20. Olyan hatszög alakú gyertyát készí- alaplap:

tünk, amelynek minden éle egyenlő.
Mennyi viaszra lesz szükségünk?
Az elkészült gyertyák teljes felületét
aranyfestékkel is befestjük. Mennyi
festéket használunk el, ha 1 cm2 be-
festéséhez kb. 0,5 mg festék kell?
Alapterület: T + 3t
Megmérjük a kis háromszög magasságát: m = 0,9 cm

3 · 2,6 1 · 0,9
Ta = cm2 + 3 · cm2 = 5,25 cm2
2 2
A = 2Ta + Ka · m = 2 · 5,25 cm2 + 12 cm · 1 cm = 22,5 cm2
Ha 1 cm2 befestéséhez 0,5 mg festék kell, akkor 22,5 cm2 befestéséhez 0,5 · 22,5 mg = 11,25 mg.
V = Ta · m = 5,25 cm2 · 1 cm = 5,25 cm3
A gyertya elkészítéséhez legalább 5,25 cm3 viaszra van szükség.
119

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 125–126. oldal
6–7. óra
A hengerek jellemzése, felszíne és térfogata

Fgy.: 638–654.
Téglalap alakú írólapból készítsük el a henger palástját! A feladatok között található hirdető-
oszlopra, illetve a bögrére írandó szöveget is így készítsük el! A ferde körhenger palástját pedig a
ferde hengerre rásimított megfelelő méretű írólap körülvágásával mutassuk meg! Ez természetesen
kiegészítő anyag, de a tapasztalatok gyűjtése miatt feltétlenül végezzük el, mert a tanulók többsége
azt gondolja, hogy a ferde henger palástja paralelogramma. A henger síkmetszeteit együtt állítsuk
elő a bevitt, vágható anyagból készült hengereken!
Eszközök: henger alakú tárgyak, vágható anyagból is (pl.: sajt, torta, párizsi, műanyag szivacs
stb.), demonstrációs méretű egyenes és ferde körhenger, írólap, olló, vastagon író toll.
Feladatok
1. Keress a környezetedben henger alakú tárgya-

kat! Válassz ki közülük egyet, mérd meg a
szükséges adatokat, és számítsd ki a felszínét!
(Az ábra segít a választásban.)
A megoldás a tanulók által választott testektől függ.
2. Egy egyenes henger alakú párizsi rúd (a vé-

geket leszámítva) 40 cm hosszú. Kör alakú
keresztmetszetének átmérője 7 cm. Mekkora
a rajta lévő bőr területe?
A bőr felülete kb. a henger palástja.
P = 2rπ · m = (7 · π · 40) cm2 = 879,6 cm2
3. Mérd meg a henger alakú bögréd alapkörének átmérőjét és magasságát, és számítsd ki a

térfogatát! Hány dl kakaó fér bele?
A tanulók által mért adatoktól függ a feladat megoldása.
4. Kata huzatot varr testvére körhenger alakú dobjára. A dob alapkörének kerülete: 94,24 cm, a
magassága 3,5 dm. Minimálisan hány m2 anyagra van szüksége?
K = 2rπ = 94,24 innen r ≈ 15 cm m = 3,5 dm = 35 cm
Ahenger = 2 · Talap + Tpalást = 2 · r π + 2rπ · m = 2 · 15 · π(14 + 35) ≈ 4710 cm2 ≈ 0,5 m2
2
Legalább 0,5 m2
anyagra van szüksége.
120

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 126. oldal
5. Pisti felül nyitott henger alakú papírdobozt készít a ceruzáinak. Az

alapkör sugara 4,6 cm, magassága 11 cm.
Legalább hány dm2 papírra lesz szüksége?
A felületet a palást és az alapkör területének összege adja:
A = (4,62 · π) cm2 + (2 · 4,6 · π · 11) cm2 = 384,4 cm2
A ≈ 3,84 dm2
Megjegyzés: Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az előző két példában kiszámított anyag-
mennyiség biztosan nem elég a probléma valóságos megoldásához, mert az összeillesztésnél
szükségesek az átfedések, és jelentős mennyiségű hulladékra is számítani kell!
6. Mekkora területű a hirdetési felület egy 10 dm átmérőjű, 3,2 m magassá-

gú, henger alakú hirdetőoszlopon? Egyenletesen elosztva hány nagybetű
fér el egy vízszintes sorban ezen az oszlopon, ha egy betűnek a jobb oldali
szóközzel együtt 9 cm hely kell? 10 dm = 1 m
A hirdető felületet a henger palástja adja: Tp = 2rπ · m = (1 · π · 3,2) m2 ≈ 10,05 m2
A betűk helyét az alapkör kerülete adja: K = (1 · π) m ≈ 3,14 m = 314 m
Egy teljes vízszintes körbe 314 : 9 = 34,8 miatt 34 vagy 35 betű írható.
A 35 db betűhöz kevesebb „igazítás” kell.
Megjegyzés: Egész értéket nem kaphatunk a hányadosra, mert a kör kerülete irracionális szám,
amit ha egész számokkal osztunk, ismét irracionális számot kapunk.
Mi itt közelítő értékekkel dolgozunk. A valóságban a hirdetőoszlopok plakátjait számítógépes
programmal készítik.
7. Józsi bácsi a kert locsolásához henger alakú hordóban gyűjti az esővizet. A hordó átmérője
0,6 m, magassága 120 cm. Legfeljebb hány liter esővizet tud összegyűjteni Józsi bácsi ebben a
hordóban?
r = 3 dm m = 12 dm V = (32 · π · 12) dm3 ≈ 339,3 dm3 = 339,3 l víz
8. Nyári napon álló gumicsőben gyorsan felmelegszik a víz. Hány liter forró víz van egy 2,5 cm
átmérőjű, 15 m hosszú csőben?
r = 1,25 cm m = 1500 cm V = (1,252 · π · 1500) cm3 ≈ 7363,1 cm3 = 7,3631 dm3 V ≈ 7,36 l
9. Milyen magas az a henger alakú lábas, amelynek födője 18 cm átmérőjű, és amelybe 4,5 l
víz fér?
V 4,5
r = 0,9 dm V = 4,5 dm3 m= = dm ≈ 1,77 dm = 17,7 cm
r 2π 0,92 · π
10. A vitamintabletták henger alakú dobozának térfogata
98,96 cm3 , alapkörének átmérője 3 cm. Hány db 0,6 cm
magasságú tabletta fér bele, ha a henger magasságából a
dugó 2 cm-t elfoglal?
r = 1,5
cm
98,96
m= cm ≈ 13,99 cm ≈ 14 cm
1,52 · π
A tablettáknak a 2 cm-es dugó miatt 12 cm magasságú helyük van.
12 : 0,6 = 20 db tabletta fér a dobozba.
121

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 126–127. oldal
11. Huba 18 literes, henger alakú zárt edényben tartja ugróegereit. Hány cm3 levegőjük van az
állatoknak? Mekkora alapterületen szaladgálhatnak az egerek, ha a terrárium 30 cm magas?

3 18
18 l = 18 dm 30 cm = 3 dm T ·m= V T = dm2 = 6 dm2 az alapterület.
3
12. Egy henger alakú, 0,55 m magas elektromos vízmelegítő tartály (villanybojler) alapkörének
átmérője 44 cm (külső méretek). Körülbelül hány literes ez a villanybojler? Mérd meg az otthoni
vízmelegítő méreteit, és annak is számítsd ki a térfogatát!
0,55 m = 5,5 dm 44 cm = 4,4 dm r = 2,2 dm
V = (2,22 · π · 5,5) dm3 ≈ 83,63 dm3 = 83,63 l
13. Egy henger alakú egész sajt alapkörének kerülete 44 cm,

magassága 6 cm. Mekkora a sajt térfogata?
Hány cm2 annak a piros műanyag fóliának a területe,
amellyel be van borítva?
2rπ = 44 cm innen r ≈ 7 cm
V = (72 · π · 6) cm3 ≈ 923,63 cm3
A = 2 · 153,94 + (44 · 6) cm2 = 571,88 cm2
14. Egy henger alakú ételtermosz külső méretei: alapkörének átmérője 1,5 dm, magassága 21 cm.
Mekkora a használható térfogata, ha belső falát alaplapjain is és a palástján is egyenletesen
1,5 cm-es hőszigetelő réteg burkolja? Körülbelül hány literes ez a termosz?
A belső méretek: d = 15 cm − 3 cm = 12 cm r = 6 cm m = 21 cm − 3 cm = 18 cm
V = (62 · π · 18) cm3 ≈ 2035,75 cm3 ≈ 2,036 dm2 A termosz kb. 2 literes.
15. A „félhenger” alakú süteménysütő forma teteje egy 33 cm

hosszú és 10 cm széles téglalap.
Mekkora térfogatú sütemény fér bele?

r = 5 cm cm
m = 33
5 ·π
2
Vfél = · 33 cm3 ≈ 1295,9 cm3 ≈ 1,3 dm3
2
16. Egy téglalap oldalai: a = 6 cm, b = 4 cm. Rajzold meg

annak a hengernek a hálóját, amelyet a téglalap
a) a oldalegyenese,
b) b oldalegyenese körüli megforgatásával látunk!
Mekkora ezeknek a hengereknek a térfogata és felszíne?
a)
A = (2 · 42 · π + 2 · 4 · π · 6) cm2 ≈ 251,33 cm2

V = (42 · π · 6) cm3 ≈ 301,6 cm3
122

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 127. oldal
b)
A = (2 · 62 · π + 2 · 6 · π · 4) cm2 ≈ 376,99 cm2 ≈ 377 cm2

V = (62 · π · 4) cm3 ≈ 452,4 cm3
17. Gyurmából 216 cm3 térfogatú kockát készítünk. Ugyanennyi gyurmából a következő hengereket
akarjuk elkészíteni: Vk = 216 cm3
a) alapterülete 36 cm2 , Vh = r 2 π · m = 36 · m = 216, m = 6 cm, r 2 π = 36, innen r ≈ 3,38 cm.
b) tengelymetszete négyzet, Ha a tengelymetszet négyzet, akkor m = 2r
Vh = r 2 π · 2r = 2r 3 π = 216,r 3 ≈ 34,37, r ≈ 3,25 cm, m ≈ 6,5 cm.
c) sugara és magassága egyenlő. Vh = r 2 π · r = r 3 π = 216, r 3 ≈ 68,75 cm, m = r ≈ 4,09 cm.
Mekkora ezeknek a hengereknek a sugara és a magassága?
Megjegyzés: a b) és a c) feladatokban zsebszámológép segítségével (próbálgatással) olyan számot keresünk,
amelynek a harmadik hatványa az adott szám. Nem kell a köbgyökvonást emlegetni, inkább meg kell becsülni,
hogy kb. milyen számot várunk.
18. Egy 1,8 m magas, 32 cm alapkör átmérőjű, egyenes henger alakú farönkből 1,8 m magas
maximális méretű egyenes hasáb alakú oszlopot készítünk.
Hányszor több hulladék keletkezik egy szabályos háromszög alapú oszlop esetén, mint egy
szabályos hatszög alapúnál?
A henger átmérője: d = 32 cm, sugara: r = 16 cm = 1,6 dm, magassága: mh = 1,8 m = 18 dm
A henger térfogata: Vhenger = (1,62 · π · 18) dm3 ≈ 144,76 dm3 .
A szabályos hatszög alapú hasáb magassága ugyanakkora, mint a hengeré, mh = 18 dm.
Alaplapja 6 db olyan szabályos háromszögből áll, amelynek minden oldala a kör sugarával: 1,6 dm-rel egyenlő.
Ennek magasságát megmérve: m ≈ 1,4 dm-t kapunk.

1,6 · 1,4
tháromszög = dm2 ≈ 1,12 dm2
2
A szabályos hatszög területe:
Thatszög = 6 · tháromszög = 6,72 dm2
A hatszög alapú hasáb térfogata:
Vhatszöghasáb = (6,72 · 18) dm3 ≈ 120,96 dm3
Vhatszögmaradék = 144,76 dm3 − 120,96 dm3 = 23,8 dm3
A szabályos háromszög és a szabályos hatszög tengelyes szimmetriája miatt a háromszög területe fele a hatszög
Thatszög 6,72 dm2
területének. Tehát Tháromszög = = = 3,36 dm2
2 2
123

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 127. oldal
A szabályos háromszög alapú hasáb térfogata:

Vháromszöghasáb = (3,36 · 18) dm3 = 60,48 dm3
Vháromszögmaradék = 144,76 cm3 − 60,48 dm3 = 84,28 dm3
Vháromszögmaradék 84,28 dm3
Tehát: = ≈ 3,5
Vhatszögmaradék 23,8 dm3
19. Egy egyenes körhenger felszíne 132 · π területegység, palástjának felszíne

pedig 96 · π területegység. Mekkora a henger térfogata?
A = 132π területegység, Ta = 2rπ · m = 96π területegység, 132π = Ta + Tp = Ta + 96π,
Ta = 36π, r 2 π = 36π, r = 6 és Tp = 96π = 2 · 6 · π · m, innen 8 = m, így a térfogat:
V = 62 · π · 8 ≈ 904,78 térfogategység.
20. Hogyan lehet egy ferde hengert egyetlen síkkal elvágni és a ke-
letkezett részeket áthelyezni úgy, hogy a ferde hengerből egyenes
hengert kapjunk? Elvégezhető ugyanez a ferde hasábnál is?
Ha a hengert az alkotójára merőleges síkkal elmetsszük, és alaplapját a
fedőlapra illesztjük.
Ferde hasábbal is ugyanígy elvégezhető.
8. óra
Vegyes gyakorlófeladatok
Eszközök: Az összefoglalásnak megfelelően a korábbi eszközökből bármire szükség lehet.

A tervezett játékhoz dominókat készítünk, melyeket a táblára gyurmaragasztóval rögzíthetünk.
A dominók olyan méretűek legyenek, hogy azokat az osztályterem utolsó padjából is el lehessen
olvasni!
Játék: dominók közös kirakása
A dominóról a hetedikes tankönyvünk bevezető fejezetében hallottunk már. A dominó játékban
a dupla elemeken kívül annyi darab elem van, ahányféleképpen a szereplő figurákat a sorrend
figyelembe vétele nélkül párba tudjuk állítani. Ezért az osztály létszámához alkalmazkodva
4·3 5·4
készíthetünk 4 figurából + 4 = 10, 5 figurából + 5 = 15, 6 figurából
2 2
6·5
+ 6 = 21 . . . elemű készletet. A dominókra most nem figura kerül, hanem a testekről tanult
2
tulajdonságok valamelyike szöveggel felírva. Szögezzük le, hogy a dominókon csak hengerekről
vagy hasábokról lehet szó.
124

C M Y K
Hasbok, hengerek
A dupla dominókon pedig ugyanarról a testről fogalmazunk meg jellemző tulajdonságot. A do-
minókat kiosztjuk. Az a tanuló kezdheti a játékot, aki a dominóján található szöveg alapján
kitalálja, hogy milyen testről van szó. Ezeket a testeket a kitalálás után rajzoljuk fel a táblára is!
A játékot a dominó szabályai szerint folytatjuk úgy, hogy azokat az elemeket illesztjük egymáshoz,
amelyeknek egyik felén a már lerakott dominóval azonos szöveg áll, vagy ugyanazt a testet
jellemzi a rajta olvasható tulajdonság. A tanulók egymás után jöhetnek a táblához akkor, ha a
saját dominójukon lévő szöveg alapján az éppen a valamelyik lefektetett dominóhoz illeszthető.
Mi most egy 21 elemű dominókészlet elemeit készítjük el a következő testekkel.
A: egyenes körhenger B: négyszög alapú hasáb C: ötszög alapú hasáb
D: „vörös kereszt” E: hatszög alapú hasáb F: háromszög alapú hasáb
A dupla dominók a következők:
A B C
alaplapja 10 csúcsa
nincs éle 12 éle van 6 lapja van 7 lapja van
kör van
D E F
5 egység-
egyenlő 6 oldal- 6 csúcsa
kockából 18 éle van 5 lapja van
élű hasáb lapja van van
épült
A többi 15 dominóra a fenti A, B, C, D, E, F dominókon lévő tulajdonság kerül.

6·5
Ezekből ugyanis = 15 féle párt lehet készíteni.
2
AB AC AD AE AF BC BD BE
BF CD CE CF DE DF EF
A „vegyes” dominókra a duplákon lévő szöveg helyett a megfelelő test más tulajdonsága is
felkerülhet. Például AB lehet:
alaplapja 4 testátlója
kör van
Ebben a játékban mindenki nyertes lehet. Csak az nem, akinek a játék végén kezében marad a
dominó, mert egyszer sem tudta azt letenni, vagy mert a leírt tulajdonság alapján nem ismerte fel
a testet. Ezzel a játékkal kiválóan összefoglalhatjuk a hasábról és a hengerről tanultakat.
125

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 128. oldal

1. Hány átlója van összesen egy négyszög alapú konvex hasábnak? Hány ezek közül testátló és
hány lapátló? Készíts rajzot, és a végpontokkal sorold fel az összes átlót!
Alaplapon: AC, BD
Fedőlapon: EG, F H
Oldallapokon: AF , BE, BG, F C, CH , GD, AH , DE
Összesen 12 db lapátlója van.
A testátlók: AG, BH , CE, DF , ez 4 db.
Összesen 16 db átlója van a hasábnak.
2. Négy egységkockából építettük a testet. Milyen hasábot kaptunk? Hány

csúcsa, éle és lapja van? Nevezd meg az alaplapjait, az oldallapjait és rajzold
le azokat!
Konkáv hatszög alapú egyenes hasábot kaptunk. 12 csúcsa, 8 lapja, 18 éle van.
Az alapok konkáv hatszögek, az oldallapok téglalapok.
3. Az ábrán egy 10 cm magas egyenes hasáb alaplapját rajzoltuk fel.

A berajzolt átlón áthaladva, az alaplapra merőleges síkkal két részre
vágjuk a hasábot. Rajzold le, milyen lapok határolják a vágás után
keletkezett két testet!
Számítsd ki az eredeti, és a két új hasáb térfogatát!

(8 + 4) · 4
Veredeti = Talap · m = Ttrapéz · m = · 10 = 240 cm3
2
4·4
Vúj1 = Talap · m = T · m = · 10 = 80 cm3
2
8·4
Vúj2 = Talap · m = T · m = · 10 = 160 cm3
2
126

C M Y K
Hasbok, hengerek
Tk.: 128. oldal
4. Egy 9 cm alapátmérőjű és 15 cm magas, henger alakú papírpoharat készítünk, majd kékre

festjük azt. Rajzold le a pohár készítéséhez szükséges testhálót, és számítsd ki hány dm2 a
befestendő felület!
A = r 2 π + 2rπ · m
A = 4,52 · π + 9π · 15
A = (63,6 + 424,1) cm2
A = 487,7 cm2 ≈ 4,9 dm2
5. Hat darab négyzet alapú, egyenes hasáb alakú gerendából a lehető legnagyobb henger alakú
tartóoszlopokat készítjük el. Hány m3 a hulladék, ha a hasáb alapéle 30 cm, magassága pedig
2,8 m?
a = 30 cm A henger magassága 2,8 m, alaplapja pedig a négyzetbe írt kör.
m = 2,8 m = 280 cm Vhasáb = 302 · 280 = 252 000 [cm3 ]
Vhenger = 152 · π · 280 ≈ 197 920,34 [cm3 ]
Vhulladék = Vhasáb − Vhenger = 54 079,7 [cm3 ] ≈ 0,05 m3
a = 2r = 30 cm
r = 15 cm
127

C M Y K
Hasbok, hengerek
A csoport
1. Az egynemű tagok összevonásával írd egyszerűbb alakba az algebrai kifejezéseket!
Az ismeretlenek megadott értékére számítsd ki a kifejezések helyettesítési értékét!
2 2
a) x + 4y + 2x − y x=− ;y=1 b) 2x + y − 0,6x − 1,2y x = 10; y = −5
3 5
2. Oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizz!
3 x
a) 7 − (2 + x) = 2(x − 5) b) x − 4 = + 18
4 5
3. Három testvér közül a legidősebb kétszer annyi idős, mint a legfiatalabb, a középső 3 évvel
fiatalabb a legidősebbnél. Hat év múlva együttes életkoruk 40 év lesz.
Hány évesek most a testvérek?
4. Rajzoljuk meg egy kocka három lapátlóját úgy, hogy azok háromszöget alkossanak! Milyen
tulajdonságú ez a háromszög?
5. Olyan egyenes körhenger alakú, felül nyitott ceruzatartót készítünk, amelynek magassága
1,6 dm, alapkörének átmérője pedig ennek a 45%-a. Elég lesz-e 600 cm2 kartonpapír? Rajzolj
egy olyan 600 cm2 területű téglalapot, amelyre a ceruzatartó hálója ráférne, és szerkeszd meg
rá a ceruzatartó hálóját!
128

C M Y K
Hasbok, hengerek

A csoport
2
a) x + 4y + 2x − y x=− ;y=1
3
2 2
2 2 2 2
x + 4y + 2x − y = 3x + 3y = 3 (x + y) = 3 · − 23 + 1 = 3 · 1
3 = 1 12 pont
2
b) 2x + y − 0,6x − 1,2y x = 10; y = −5
5
2 2 2 2 2 2
2
2x + y −0,6x −1,2y = 2x + 0,4y − 0,6x −1,2y = 1,4x − 0,8y = 1,4 · 10 − 0,8 · (−5) = 14 + 4 = 18 12 pont
5

a) 7 − (2 + x) = 2(x − 5)
7 − 2 − x = 2x − 10 2
5 − x = 2x − 10 2
5 = 3x − 10 2
15 = 3x 2
x=5 2
Ellenőrzés: 7 − (2 + 5) = 7 − 7 = 0 2
2 · (5 − 5) = 2 · 0 = 0 2
0=0 2
14 pont
3 x
b) x − 4 = + 18
4 5
15 4
x−4= x + 18 4
20 20
11
x − 4 = 18 2
20
11
x = 22 2
20
20
x = 22 · 2
11
x = 40 2
3
Ellenőrzés: · 50 − 4 = 30 − 4 = 26 2
4
40
+ 18 = 8 + 18 = 26 2
5
26 = 26
16 pont
129

C M Y K
Hasbok, hengerek
3. Három testvér közül a legidősebb kétszer annyi idős, mint a legfiatalabb, a középső 3 évvel
fiatalabb a legidősebbnél. Hat év múlva együttes életkoruk 40 év lesz.
Hány évesek most a testvérek?
most hat év múlva
legfiatalabb x éves (x + 6) éves 2
legidősebb 2x éves (2x + 6) éves 2
középső (2x − 3) éves (2x − 3 + 6) = 2x + 3 éves 2
x + 6 + 2x + 6 + 2x + 3 = 40 2
5x + 15 = 40 2
5x = 25 1
x=5 1
2 2
A legfiatalabb most 5 éves, a középső 7 éves, a legidősebb 10 éves.
Ellenőrzés: Hat év múlva (11 + 13 + 16) = 40 évesek lesznek együtt. 2
16 pont
4. Rajzoljuk meg egy kocka három lapátlóját úgy, hogy azok

háromszöget alkossanak! Milyen tulajdonságú ez a háromszög?
A három lapátló egyenlő hosszú, mert mindegyik egy-egy egyenlő szárú,
derékszögű háromszög átfogója.
Ezért ez a három szakasz szabályos háromszöget alkot. (KLM)
14 pont
m = 16 cm
d = 16 · 0,45 = 7,2 (cm)
Az alapkör kerülete = 22,62 cm.
A magasság és az átmérő összege:
23,2.
Ha a 600 cm2 -es lap 24 × 25-ös mé-
retű, akkor el tudjuk készíteni belőle a
ceruzatartót.
Tehát elég a 600 cm2 -es papír.

16 pont
Összesen: 100 pont
130

C M Y K
Hasbok, hengerek
B csoport
3 6
a) 5x + y = x + 3y x=− ;y=1 b) x + 0,8y − 0,4x − 2,5y x = −5; y = 10
4 5
7 x
a) 8 − (3 + x) = 3(x − 5) b) x − 3 = + 19
6 4
3. Három testvér közül a legidősebb háromszor annyi idős, mint a legfiatalabb, a középső 2 évvel
fiatalabb a legidősebbnél. Öt év múlva az együttes életkoruk 69 év lesz. Hány évesek most a
testvérek?
4. Rajzoljuk meg egy négyzet alapú egyenes hasáb három lapátlóját úgy, hogy azok háromszöget
alkossanak! Milyen tulajdonságú ez a háromszög?
131

C M Y K
Hasbok, hengerek

B csoport
3
a) 5x + y = x + 3y x=− ;y=1
4
2 2
2 2 2 2
5x + y − x + 3y = 4x + 4y = 4(x + y) = 4 · − 34 + 1 = 4 · 1
4 = 1 12 pont
6
b) x + 0,8y − 0,4x − 2,5y x = −5; y = 10
5
2 2 2 2 2 2
6
x + 0,8y − 0,4x − 2,5y = 1,2x + 0,8y − 0,4x − 2,5y = 0,8x − 1,7y = −4 − 17 = −21 12 pont
5

a) 8 − (3 + x) = 3(x − 5)
8 − 3 − x = 3x − 15 2
5 − x = 3x − 15 2
20 − x = 3x 2
20 = 4x 2
x=5 2
Ellenőrzés: 8 − (3 + 5) = 0 2
3 · (5 − 5) = 0 2
0=0 2
14 pont
7 x
b) x − 3 = + 19
6 4
14 3
x−3= x + 19 4
12 12
11
x − 3 = 19 2
12
11
= 22 2
12
12
x = 22 · 2
11
x = 24 2
7
Ellenőrzés: · 24 − 3 = 28 − 3 = 25 2
6
24
+ 19 = 6 + 19 = 25 2
4
25 = 25
16 pont
132

C M Y K
Hasbok, hengerek
3. Három testvér közül a legidősebb háromszor annyi idős, mint a legfiatalabb, a középső 2 évvel
fiatalabb a legidősebbnél. Öt év múlva az együttes életkoruk 69 év lesz. Hány évesek most a
testvérek?
most öt év múlva
legfiatalabb x éves (x + 5) éves 2
legidősebb 3x éves (3x + 5) éves 2
középső (3x − 2) éves (3x − 2 + 5) = 3x + 3 éves 2
x + 5 + 3x + 5 + 3x + 3 = 69 2
7x + 13 = 69 2
7x = 56 1
x=8 1
1 1
A legfiatalabb most 8 éves, a középső 22 éves, a legidősebb 24 éves.
Ellenőrzés: Hat év múlva (13 + 27 + 29) = 69. 2
16 pont
4. Rajzoljuk meg egy négyzet alapú egyenes hasáb három lapátlóját

úgy, hogy azok háromszöget alkossanak! Milyen tulajdonságú ez
a háromszög?
A KLM egyenlő szárú háromszög, mert KM = KL, két egybevágó
derékszögű háromszög egy-egy átfogója.
14 pont
m = 15 cm
d = 15 · 0,6 = 9 cm
Az alapkör kerülete: 28,27 cm
Ha a papír 24×30-as téglalap, akkor el
tudjuk készíteni belőle a ceruzatartót.
Tehát elég a 720 cm2 területű papír.

16 pont
Összesen: 100 pont
133

C M Y K
Feladatgyűjtemény
Szmelmlet
SZÁMELMÉLET
Oszthatóság
260. Egy halkereskedő az ivadékhalakat külön akváriumban tart-
ja, nehogy a kifejlett példányok megegyék a kicsiket. A
nevelő akváriumban 23 algaevő, 32 törpeharcsa, 148 vitor-
láshal és 152 aranyhal van. Mikor a halak „felcseperednek”,
öt új akváriumba akarja szétrakni azokat. Lehetséges-e, hogy
mindegyik akváriumba ugyanannyi hal kerüljön?
Minden akváriumba 71 hal kerül.
261. Jelöld pirossal a számegyenesen azokat a számokat, amelyek 3-mal oszthatóak, kékkel azokat,
amelyek 3-mal osztva 1-et adnak maradékul. Milyen tulajdonságú számok maradtak színezetle-
nül? Színezetlenek a 3k + 2 alakú számok.
P K P K P K P K P K P K P K P K P K P K P
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
262. Írd be a táblázat megfelelő helyére a kártyákon levő betűket!

A 2 · 5 · 11 B 11 + 11 + 11 C (2 + 4 + 6) · 11 D 6 · 11 + 3
E 10 · 11 · 12 F 5·9+3·4 G 2 + 5 + 11 H 10 + 11 + 12
Páros Osztható 10-zel 11-nek többszöröse Többszöröse a 3-nak 3-as maradéka 1
Igaz A, C, A, E A, B, C, E B, C, D, E, F, G, H
E, G
Hamis B, D, B, C, D, F, G, H D, F, G, H A A, B, C, D, E,
F, H F, G, H
263. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat indokold!
a) Minden 6-tal osztható szám osztható 3-mal is. Igaz.
b) Nincs olyan 3-mal osztható szám, amely 6-tal is osztható lenne. Hamis, pl.: 12.
c) Két 3-mal osztható szám összege osztható 6-tal. Hamis, pl.: 3 + 6 = 9 nem osztható 6-tal.
d) Ha egy szám 3-mal osztva 1 maradékot ad, akkor 6-tal osztva is 1 a maradék. Hamis, pl.: 4.
e) Ha egy szám 6-tal osztva 1 maradékot ad, akkor 3-mal osztva is 1 a maradék. Igaz.
264. Két természetes szám összege osztható 7-tel. Melyik állítás biztosan igaz, melyik lehetséges, és
melyik lehetetlen?
a) Mindkét szám osztható 7-tel. Lehetséges. b) Csak az egyik szám osztható 7-tel. Lehetetlen.
c) A két szám különbsége is osztható 7-tel. Lehet, de csak akkor, ha mindkét szám osztható 7-tel.
d) Ha az egyik szám 7k +1 alakú, akkor a másik 7-tel osztva 6-ot ad maradékul (k pozitív egész
számot jelöl). Igaz, mert az összeg csak így osztható 7-tel.
265. Jelöld a számegyenesen azokat a számokat, amelyek 3-as maradéka 1!
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
a) A 16 , 108, 151 , 612, 986, 1360 számok közül karikázd be azokat, amelyek a
fenti halmazba tartoznak!
136
TEX 2014. június 3. –18:50 (1. lap/136. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-F6)

C M Y K
Szmelmlet
b) Melyik a századik megjelölt szám? A 298, mert ezek a számok 3k + 1 alakúak és k a 0-tól indul.
c) A megjelölt számok közül hányadik a 22, a 460 és a 2002? 8; 154; 668, mert pl.: 2002 = 3k + 1
egyenletből k = 667, s mivel 0-tól indul a számolás, ezért a szám 1-gyel nagyobb.
266. Helyezd el a 7, 18, 34, 57, 111, 211, 328, 357, 413, 497, 542, 899 számokat a megfelelő
halmazba! Adj össze, illetve szorozz össze két-két azonos halmazba tartozó számot!
Mit tapasztalsz a 3-mal való oszthatóság szempontjából?
3k 3k + 1 3k + 2
18 7
57 34 413 497
111
211
899
357 542
328
A 3k alakú számok összege és szorzata is 3k alakú lesz.

A (3k + 1) alakú számok összege már 3l + 2 alakú, hiszen összeadódnak a maradékok, de két ilyen szám szorzata
továbbra is 3k + 1 alakú marad.
A 3k + 2 alakú számok összege és szorzata is 3l + 1 alakú lesz, mert a két maradék összege és szorzata is 4.
267. Töltsd ki az 5-tel való osztási maradékokra vonatkozó összeadási, illetve szorzási táblázatot!
+ 0 1 2 3 4 · 0 1 2 3 4
0 0 1 2 3 4 0 0 0 0 0 0
1 1 2 3 4 0 1 0 1 2 3 4
2 2 3 4 0 1 2 0 2 4 1 3
3 3 4 0 1 2 3 0 3 1 4 2
4 4 0 1 2 3 4 0 4 3 2 1
Érdemes egy kicsit nézegetni a táblázatokat! Mindkettő szimmetrikus a főátlójára. Az összegző táblázatban a
számok minden sorban rendre követik egymást: 0, 1, 2, 3, 4; csak az első oszlop kezdő eleme is mindig eggyel
nő. A szorzási táblánál már nincs ilyen szép „végtelenített szalag” tulajdonsága a sorozatoknak. Itt megjegyzésre
méltó, hogy az első sor és az első oszlop csak 0-t tartalmazhat.
268. A 6 , 22 , 7 , 13 , 0 számkártyákból becsukott szemmel kettőt kihúztunk.

Melyik kettő lehet az, ha
Célszerű felírni az adott számok 5-ös maradékait. 6 → 1 22 → 2 7 → 2 13 → 3; 0 → 0
a) 22 + 13 5-tel osztható, vagy 7 + 13 b) 22 − 7 5-tel osztható,
c) 0 · Bármelyik szám 5-tel osztható, d) 0 : Bármelyik szám 5-tel osztható?
269. Hány olyan kétjegyű természetes szám van, amely 5-tel osztva 2-t ad maradékul? 18. Ezek a
számok számtani sorozatot alkotnak 5-ös differenciával. A legkisebb ilyen kétjegyű szám a 12, a legnagyobb a 97.
270. Egy k szám 5-ös maradéka 3, egy l szám 5-ös maradéka pedig 2. Mekkora az 5-ös maradéka
a) (k + l)-nek, 0 b) (k − l)-nek, 1 c) (k · l)-nek, 1 d) (3k − 2l)-nek? 0
Elég a maradékokkal számolni, jobb csoportokban érdemes a számok általános alakjával indokolni is (k = 5n + 3
és l = 5m + 2).
271. Egy m szám 8-as maradéka 6, egy n szám 8-as maradéka pedig 2. Mekkora a 8-as, illetve a
4-es maradéka a
a) (m + n)-nek, 0; 0 b) (m − n)-nek, 4; 0 c) (m · n)-nek, 4; 0 d) (3m − 2n)-nek? 6; 2
137

C M Y K
Szmelmlet
272. 1155 = ? Minden számnak sok neve van. Párosítsd össze a szám neveit a szám tulajdonsá-
gaival!
a) 3 · 5 · 7 · 11 b) 55 · 21 c) 9 · 128 + 3 d) 13 · 88 + 11 e) 1100 + 55
A) Nem osztható 9-cel B) Az 55 éppen 21-szer van meg benne C) Páratlan szám
D) 100-zal osztva 55 a maradéka E) A 13-as maradéka 11 F) Osztható 7-tel
Az egyes tulajdonságokat a szám többféle felírásából is kiolvashatjuk.
Pl.: a − A; a − B; a − C; a − F ; b − B; c − A; c − C; d − C; d − E; e − C; e − D
273. Egy szám osztható 2-vel, 3-mal és 5-tel. Írjál még olyan számokat, amelyekkel biztosan osztható
még! Kombinatorikai feladat: 1; 2 · 3; 2 · 5; 3 · 5; 2 · 3 · 5
274. A 3 · 13 · 23 számnak keresd meg minél több osztóját! Igaz-e, hogy ez a szám
a) páratlan, igaz b) osztható 13-mal, igaz c) a 23 éppen 3 · 13-szor van meg benne, igaz
d) a 3-as maradéka 1, hamis, mert osztható 3-mal e) nem osztható 9-cel, igaz
f) az 5-ös maradéka 2? igaz
Összesen 8 osztója van a számnak: 1; 3; 13; 23; 3 · 13; 3 · 23; 13 · 23; 3 · 13 · 23
275. Írj egy-egy pozitív egész számot a hiányzó helyekre, hogy a kapott szám
a) 4-nek, b) 6-nak többszöröse legyen!
2· · 3 · 11 5· · ·7 12 · 5 + (1 + 2 + 3 + 4 + 5) ·
A feladatnak végtelen sok megoldása van. Az általunk megadott számok minden többszöröse is eleget tesz a feladat
követelményének.
2· · 3 · 11 5· · ·7 12 · 5 + (1 + 2 + 3 + 4 + 5) ·
a) =2 = =2 =4 =4
=1 =4
b) =1 =2 =3 =6 =2
=1 =6
276. Keresd meg azokat a számokat, amelyek Az egyik szám x, a másik 12x.
a) összege 1664, és az egyik szám 12-szerese a másiknak, x + 12x = 1664; a számok 128 és 1536.
b) különbsége 7007, és az egyik szám 12-szerese a másiknak, 12x − x = 7007; a számok 7644; 637.
c) szorzata 108, és az egyik szám 12-szerese a másiknak! 12 · x · x = 108, innen 12 · x 2 = 108, így
x 2 = 9. A számok 3 és 36 vagy (−3) és (−36).
277. Egy szám nyolcszorosának és négyszeresének összege 4836. Mennyi a két szám különbsége?
8x + 4x = 4836, innen x = 403. A számok 3224 és 1612. Különbségük 1612.
278. Vegyél három egymást követő pozitív egész számot! Vedd a számok
a) összegét, b) szorzatát!
Vizsgáld meg a kapott eredményeket 3-mal való oszthatóság szempontjából! Sejtésedet próbáld
igazolni is!
138

C M Y K
Szmelmlet
A számok: n, n + 1, n + 2. Összegük 3n + 3, azaz mindig osztható 3-mal.

A három egymást követő szám valamelyike többszöröse a 3-nak, ezért a szorzatuk is.
A gyerekek próbálkozás után rá szoktak jönni a megoldásra, de az igazolást szeretik elbliccelni, hiszen az nem
könnyű.
n+1 n+8
279. Van-e olyan n pozitív egész szám, amelyre az és az tört kifejezés is egész értékű?
6 15
Nincs. Egy tört egész értékű, ha a nevező osztója a számlálónak. Így 6 osztója az (n + 1)-nek, ezért a 3 is osztója
az (n + 1)-nek. Hasonlóan, a 15 osztója az (n + 8)-nak, innen a 3 osztója az (n + 8)-nak. Ha a 3 mindkét számlálónak
osztója, akkor a különbségüknek is, ami 7. Ez nem igaz, tehát a két törtkifejezés azonos n-re nem lehet egész
értékű.
280. Két pozitív egész szám közül a nagyobbat elosztva a kisebbel a hányados is és a maradék
is 3. Összeadva a két számot, a hányadost és a maradékot, 137-et kapunk. Melyik két számmal
végeztük az osztást?
Ha két szám osztásakor maradék keletkezik, akkor az osztandót a maradékkal csökkentve a hányados már egész
17 (17 − 1)
szám lesz. Pl.: = 2 és marad 1, azaz = 2. Ez a gondolat a feladat megoldásának a kulcsa.
8 8
Jelöljük a nagyobb számot n-nel, a kisebbiket k-val: n − 3 = 3 · k, azaz n = 3k + 3.
Összegük: n + k + 3 + 3 = 137, felhasználva a nagyobb számra kapott összefüggést: 3k + 3 + k + 3 + 3 = 137. Innen
k = 32 és n = 99. Tehát a két szám: 99 és 32. Ellenőrzés: 99 : 32 = 3. 99 + 32 + 3 + 3 = 137.

3
281. Egy 13 × 31-es táblázat minden egyes mezőjébe számokat írunk úgy, hogy a számok összege
bármelyik sorban és bármelyik oszlopban ugyanaz a szám. Melyik lehet ez a szám?
(Varga Tamás-verseny, 1994)
A kapott összeget jelöljük s-sel. Így a sakktáblán levő összes szám összegét ha soronként számoljuk, akkor 13·s-et,
míg ha oszloponként számoljuk, akkor 31 · s-et kapunk.
A két összeg egyenlő: 13 · s = 31 · s, innen s = 0.
Összetett oszthatósági szabályok

282. Pótold a hiányzó számjegyeket úgy, hogy a kapott számok oszthatók legyenek
a) 2-vel, b) 5-tel, c) 4-gyel, d) 20-szal, e) 8-cal, f) 125-tel!
384 9 28 5 3 7 4
2-vel 5-tel 4-gyel 20-szal 8-cal 125-tel
384 0, 2, 4, 6, 8 0, 5 0, 4, 8 0 0, 8 Nincs
megoldás
9 28 0, 1, . . . , 9 Nincs 0, 1, . . . , 9 Nincs 1, 3, 5, 7, 9 Nincs

megoldás megoldás megoldás
5 3 Nincs megoldás Nincs Nincs megoldás Nincs Nincs megoldás Nincs

megoldás megoldás megoldás
7 4 = 0, 1, . . . , 9 Nincs = 0, 1, . . . , 9 Nincs = 0, 1, . . . , 9 Nincs
= 0, 1, . . . , 9 megoldás = 0, 2, 4, 6, 8 megoldás = 0, 4, 8 megoldás
139

C M Y K
Szmelmlet
283. A számoknak csak néhány számjegyét ismered. Melyikről tudod eldönteni, hogy osztható-e a
kérdéses számmal? Töltsd ki a táblázatot (igen, nem, lehet beírásával)!
Osztható 2-vel 4-gyel 8-cal 5-tel 10-zel 20-szal 25-tel 125-tel

40 Igen Igen Lehet Igen Igen Igen Nem Nem
50 Igen Nem Nem Igen Igen Nem Igen Lehet
675 Nem Nem Nem Igen Nem Nem Igen Nem
14 Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem
284. Mennyi a felsorolt számok 4-es, 25-ös és 8-as maradéka?

1624, 0, 24, 0 8625, 1, 0, 1 73 452, 0, 2, 4 95 675 3, 0, 3
285. Ezek a számkártyáid vannak: 4 , 5, 6. Háromjegyű számok
Hány háromjegyű számot tudsz készíteni belőlük? 6
N Ö
a) Hány lesz közülük 5-tel osztható? (Ö) 2
b) Hány lesz közülük 4-gyel osztható? (N) 2 456 465
c) Hány lesz közülük 10-zel osztható? 0
564 645
d) Hány lesz közülük 20-szal osztható? 0
Írd be a számokat a halmazábra megfelelő részébe!
Milyen tulajdonságú számok kerülnek a két hal- 546
maz metszetébe? 654
20-szal oszthatók kerülnének ide, de most nincs ilyen szám.
286. Ezek a számkártyáid vannak: 0 , 4 , 5 , 6 . Háromjegyű számok 406 506

Hány háromjegyű számot tudsz készíteni be-
N Ö 654
lőlük? 18
456 450
a) Hány lesz közülük 5-tel osztható? (Ö) 10 460
504 405
b) Hány lesz közülük 4-gyel osztható? (N) 8 540
604 465
c) Hány lesz közülük 10-zel osztható? 6 560
564 645
640
d) Hány lesz közülük 20-szal osztható? 4 605
Írd be a számokat a halmazábra megfelelő ré- 650
546
szébe! Milyen tulajdonságú számok kerülnek
a két halmaz metszetébe?
A 20-szal osztható számok.
287. Készíts olyan halmazábrát, amelyen az 5-tel, illetve a Számok 59

10-zel osztható számokat ábrázolod! Helyezd el az ábrán 803
Ö
95 225
a következő számokat! 1225 308
95, 59, 225, 1225, 1000, 803, 308, 380, T
3
1000 10
103 , 3 · 105 380
3 · 105
288. Hány olyan kétjegyű szám van, amelyik 5-tel osztva 2-t
ad maradékul?
Ezek a számok: 12, 17, 22, . . . , 97 számtani sorozat elemei, ahol a1 = 12, d = 5 és 18 ilyen szám van.
Mit tudsz mondani az 5-tel való oszthatóság szempontjából két ilyen szám
a) összegéről, 4 b) különbségéről, 0 c) szorzatáról? 4
A számok 5k + 2 alakúak. 2 5 k 5 19
140

C M Y K
Szmelmlet
289. Mi a valószínűsége annak, hogy a 345 szám Összesen 10 szám képezhető.

5 1
a) páros, Közülük 5 páros, ezért a valószínűség = .
10 2
2 1
b) 4-gyel, Az 52 és az 56 osztható 4-gyel, a valószínűség = .
10 5
1
c) 25-tel, Csak az 50 végződésű szám jó, a valószínűség .
10
1
d) 8-cal osztható? A 456 végződésű szám osztható 8-cal, a valószínűség .
10
290. Mennyi a felsorolt számok 9-es, illetve 3-as maradéka?
676, 1, 1 8452, 1, 1 9745, 7, 1 835 + 247, 7 + 4 = 11 → 2, 1 + 1 = 2
6312 − 1001, 3 − 2 = 1, 0 − 2 → 1 612 · 1953 0 · 0 = 0, 0 · 0 = 0
291. Számok Helyezd el a következő számokat a halmazáb-
H ra megfelelő részébe! Van-e olyan rész, ahová
34 251 K nem kerülhet szám?
801
555 555
234 000 H = {hárommal oszthatók}
6336
10 008 K = {kilenccel oszthatók} Nincs olyan szám, ami
80 001 kilenccel osztható, de hárommal nem.
53 712
801, 34 251, 1000, 234 000,
1000
104 6336, 5 555 55, 104 , 10 008,
80 001, 53 712
292. Egészítsd ki a hiányzó számjegyeket, hogy a) 3-mal, b) 9-cel osztható számot kapjál!
42 , 5 4, 3 91, 5 8
42 5 4 3 91 5 8
3-mal 0, 3, 6, 9 0, 3, 6, 9 2, 5, 8 + = 2, 5, 8, 11, 14, 17, ez 33 szám
9-cel 3 0, 9 5 + = 5, 14, ez 11 szám
293. Mennyi a legkisebb és a legnagyobb 3-mal osztható háromjegyű szám összege? 102 + 999 = 1101
294. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 2, 3, 4 számkártyákból?
Hat háromjegyű szám készíthető.
A számok közül hány lesz osztható
a) 2-vel, 4 b) 3-mal, 6 c) 4-gyel, 2 d) 5-tel, 0 e) 9-cel? 6
295. A számok egy-egy számjegyét nem ismerjük. Döntsd el, melyik állítás igaz!
a) 2 4 6 Ez a szám osztható 2-vel, de nem osztható 4-gyel. Igaz.
b) 5 6 0 Ez a szám osztható 4-gyel és 8-cal. Lehet, de nem biztos.
c) 1 2 3 Ez a szám nem osztható 25-tel. Igaz.
d) 3 2 3 Ez a szám lehet, hogy osztható 125-tel. Hamis.
141

C M Y K
Szmelmlet
296. Számok 830 7654 4006

Helyezd el a következő számokat a halmazáb-
ra megfelelő részébe! Van-e olyan rész, ahová
H
N nem kerülhet szám?
333 333 63 412 H = {hárommal oszthatók}
504
103 N = {néggyel oszthatók}
234 000 10 4 830, 504, 63 412,
6004 234 000, 7654, 333 333, 103 ,
104 , 6004, 4006
Minden részbe kerülhet szám. A két halmaz közös részében a 12-vel osztható számok vannak.
297. Helyezd el a következő számokat a halmazáb- Számok

ra megfelelő részébe! Van-e olyan rész, ahová
H Ha
nem kerülhet szám?
H = {hárommal oszthatók} 3333 3 · 103
Ha = {hattal oszthatók} 50 004
K = {kilenccel oszthatók} 333 3654
286, 5120, 2450, 3654, 333, 30 303
4 286 1948
3333, 30 303, 1948, 10 ,
5120
50 004, 3 · 10 ,
3
2 · 5 · 13 10 4
Ha egy szám osztható 6-tal, illetve 9-cel, akkor 3-mal 2450 K 2 · 5 · 13

is. Ezért van üres rész a halmazban.
298. Hány különböző háromjegyű számot tudsz kirakni a 4, 2, 0, 3 számkártyákból?

18 háromjegyű szám készíthető, mert a százasok helyén csak a 4, 3, 2 állhat, a tizesek helyére ismét 3 számjegy
kerülhet, míg az egyesek helyére a maradék két kártya közül választhatunk.
Mi a valószínűsége annak, hogy egy véletlenszerűen választott ilyen szám osztható lesz
a) 3-mal, Hárommal osztható a szám, ha a 0 , 2 , 4 , illetve a 2 , 3 , 4 számkártyákat használjuk, ez 4 + 6 = 10
10 5
számot ad. A valószínűség = .
18 9
b) 2-vel, A gyerekek le szokták írni a számokat, és kikeresik a feladat szövegének megfelelőt: 14 szám.
A versenyzők miatt érdemes a kombinatorikai úton történő megoldásokat is megbeszélni:
1. Mivel egyetlen páratlan számkártyánk van, az összes számból elvesszük a páratlan számok számát:
az egyesek helyén 3-as áll
a százasok helyén csak 2 vagy 4 állhat: 2 eset
a tízesek helyén a maradék 2 számkártya lehet (0–2 vagy 0–4): 2 eset
14 7
Páratlan szám 2 · 2 = 4 van, ezért páros 18 − 4 = 14. A valószínűség = .
18 9
2. A szám páros, ha
I. 0-ra végződik, ekkor a százasok helyén 3-féle, a tízesek helyén 2-féle számkártya lehet: 3 · 2 = 6 szám.
II. 2-re vagy 4-re végződik, ekkor a százasok helyére nem írhatunk 0-t, így csak 2-féle számkártyát
tehetünk (2–3 vagy 4–3), a tízesek helyére a maradék 2 kártya közül választhatunk: 2 · 2 · 2 = 8
szám.
Összesen 6 + 8 = 14 2-vel osztható szám lesz.
14 7
A valószínűség: = .
18 9
c) 6-tal, A hárommal oszthatóak közül a páros számok a megoldások: 0 , 2 , 3 esetén mind a 4 szám páros.
8 4
A 4 , 2 , 3 esetén is 4 páros szám van, így 8 a megoldás. A valószínűség: = .
18 9
142

C M Y K
Szmelmlet
6 1
d) 9-cel? 2 , 3 , 4 számkártyákból 6 szám rakható ki. A valószínűség: = .
18 3
299. Egyszerűsítsd a törteket!
621 69 513 171 3256 814 625 25 7250 145 705 47
, , , , ,
801 89 471 157 5316 1329 350 14 550 11 585 39
300. A 4986 ötjegyű szám végén olyan számkártya van, hogy a szám a) 3-as, b) 4-es,
c) 5-ös, d) 9-es maradéka megegyezik a 4986 megfelelő maradékával. Mi áll a kártyán?
Célszerű a számok maradékaival számolni.
3-as 4-es 5-ös 9-es
4986 maradéka 0 2 1 0
0, 3, 6, 9 2, 6 1, 6 0, 9
301. Milyen számjegyet írhatsz a 492 végére, hogy 15-tel osztható számot kapj?
Egy szám akkor osztható 15-tel, ha 3-mal és 5-tel is osztható. Az 5-tel való oszthatóság miatt a szám utolsó
számjegye 0 vagy 5 lehet. A hárommal való oszthatósághoz elég a számjegyek összegét vizsgálni:
4 + 9 + 2 + 0 osztható 3-mal, míg 4 + 9 + 2 + 5 nem. Tehát a keresett számjegy csak a 0 lehet.
302. Igaz-e, hogy ha egy szám számjegyeinek összege osztható 27-tel, akkor a szám is osztható 27-
tel? Nem. Elég egy ellenpéldát mondani. Ez a szám vagy 999, ami a 27 többszöröse, vagy minimum 4 számjegyű.
A legkisebb négyjegyű ilyen szám az 1899 már nem osztható 27-tel. Ez a feladat azért fontos, mert a gyerekek a
3-mal és 9-cel való oszthatósági szabályt szeretnék kiterjeszteni a 27-re is.
303. Három pozitív egész szám szorzata 30, összegük pedig a 4 többszöröse. Melyik az a három
szám?
a · b · c = 30 és a + b + c osztható 4-gyel.
Felírjuk a szorzatra vonatkozó lehetőségeket és az összeggel ellenőrizünk.
a · b · c = 30 1 · 1 · 30 1 · 2 · 15 1 · 3 · 10 1·5·6 2·3·5
a+b+c 32 18 14 12 10
Két számhármas van: 1, 1, 30 és az 1, 5, 6.
304. Melyik az a legkisebb szám, amely csak 0-s és 6-os számjegyekből áll, és osztható 45-tel?
Van-e legnagyobb ilyen szám?
Egy szám akkor osztható 45-tel, ha 5-tel és 9-cel is osztható. Mivel csak 0 és 6-os számjegyeink vannak, így az
5-tel való oszthatóság miatt a szám 0-ra végződik. A számjegyek összegének 9 többszörösének kell lennie, ezért
minimum 3 darab 6-os számjegy kell.
A keresett szám 6660, ami valóban többszöröse a 45-nek: 6660 = 45 · 148. Legnagyobb szám nincs, mert a 3 darab
6-os akárhányszor még hozzáírható a legkisebb szám 0-ja elé és akárhány 0-t közbeiktathatunk.
Törzsszámok (prímszámok), összetett számok

305. Használd a tankönyv 13. oldalán levő prímtáblázatot!
Keresd ki a táblázatból a) a 28-adik és a 12-edik, 107 + 37 = 144 b) a 138-adik és a 125-
ödik 787 + 691 = 1478 prímszámot! Képezd ezek összegét! Milyen számot kaptál oszthatósági
szempontból?
Mindkét összeg páros, mert két páratlan szám összege.
143

C M Y K
Szmelmlet
306. Hányadik prímszám? a) 37 12 b) 373 74 c) 829 145 d) 1217 199

Melyik a legkisebb prímszám? Mit gondolsz, van-e legnagyobb prímszám?
A legkisebb prímszám a 2, és nincs legnagyobb prím, amit a középiskolában igazolni is fognak.
307. A következő prímek közül melyik lehet az egyik tagja egy ikerprím párnak? Válaszodat
karikázd be!
a) 17 17–19 b) 23 c) 43 41–43 d) 89
e) 599 599–601 f) 829 827–829 g) 1019 1019–1021 h) 1109
308. Építsd fel szorzással az adott prímtéglákból a lehető legnagyobb számot! Keresd meg a szám
összes osztóját!
a) 5 7 2 b) 5 7 7 c) 3 7 11 13
a) 2 · 5 · 7 Osztói: 1, 2, 5, 7, 2 · 5, 2 · 7, 5 · 7, 2 · 5 · 7
b) 5 · 72 Osztói: 1, 5, 7, 5 · 7, 72 , 5 · 72
c) 3 · 7 · 11 · 13 Osztói: 1, 3, 7, 11, 13, 3 · 7, 3 · 11, 3 · 13, 7 · 11, 7 · 13, 11 · 13, 3 · 7 · 11, 3 · 7 · 13, 7 · 11 · 13,
3 · 11 · 13, 3 · 7 · 11 · 13
309. Építsd fel szorzással az adott prímtéglákból a lehető legnagyobb számot! Ezután ugyanezekből
a prímtéglákból építs kisebb számokat! Osztói-e az így kapott számok az eredetinek, és ha igen,
akkor hányszor vannak meg benne?
a) 5 7 2 b) 5 7 7 c) 3 7 11 13
A legnagyobb számot akkor kapjuk, ha az összes prímtényezőt összeszorozzuk. A kisebb szám éppen annyiszor
van meg az eredeti számban, ahány prímtényezőt kihagytunk a szorzásnál. A megoldás a 308. feladat megoldásából
következik, ezért együtt érdemes feladni őket.
310. Egy szám prímtényezős felbontása A = 22 · 3 · 5 · 7, egy másiké pedig B = 2 · 32 · 5 · 11.

A szorzások elvégzése nélkül válaszolj!
a) Melyik szám osztható 6-tal? A és B
b) Melyik szám osztható 7-tel? A
c) Melyik számban van meg a 15 éppen 2 · 3 · 11-szer? B
d) Melyik szám többszöröse a 12-nek? A
A 2·7 14
e) Mennyi az tört legegyszerűbb alakja? =
B 3 · 11 33
33
f) Mennyi az előző tört reciproka?
14
311. A 2 · 7 · szám egyik prímtégláját letakartuk. Melyik állítás igaz biztosan, melyik
lehetséges és melyik lehetetlen?
A szám
a) páros, Biztos. b) a 14 legalább 2-szer megvan benne, Biztos.
c) 0-ra végződik, Lehet. d) négyzetszám, Lehetetlen.
e) pontosan 8 osztója van, Lehet, ha a hiányzó prím 2-től és 7-től különböző.
f) legfeljebb 8 osztója van, Biztos. g) legfeljebb 1000. Lehet.
144

C M Y K
Szmelmlet
312. Add meg a számok prímtényezős felbontását!

a) 24 = 23 · 3 b) 32 = 25 c) 132 = 22 · 3 · 11
d) 113 = 113 e) 2700 = 22 · 33 · 52 f) 3468 = 22 · 3 · 172
313. Keresd a párját! Számok
Függvényt határoz-e meg a megfelel- Osztók száma
tetés? 1 227
1
Függvényt határoz-e meg a megfelel-
tetés megfordítása? 11 · 172 · 19 6
Minden számhoz egyértelműen hozzárendel-
36
5 2
hető osztóinak száma, ezért ez a megfelelte-
tés függvény, míg a megfordítása nem. 433 22 · 5 · 7 12 9
Érdemes elkészíteni ennek a függvénynek a 75
124
grafikonját az első néhány n-re:
8 osztók száma
7
6
5
4
3
2
1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 számok
Az 1-et csak az 1-nél veszi fel a függvény. Végtelen sokszor veszi fel a 2-t, hiszen minden prímszámnak két
osztója van. Minden pozitív egész értéket felvesz a függvény, mert pα−1 -nek éppen α osztója van. A grafikon
természetesen csak különálló pontokból áll.
314. Melyik az a szám, amelynek valódi osztói:

a) 2, 5, 10 b) 2, 4, 5, 10, 20 c) 2, 4, 13, 26, 52
d) 2, 4, 5, 7, 8, 10, 14, 20, 28, 35, 40, 56, 70, 140? 280
315. Hány osztója van az 1365-nek, és hány a kétszeresének?
Célszerű a prímtényezős alakkal dolgozni: 1365 = 3 · 5 · 7 · 13. Mindegyik prímszámnak 2 osztója van, ezért a
számnak 2 · 2 · 2 · 2 = 16 osztója van.
A szám kétszeresének 16 · 2 = 32 osztója van, hiszen minden eddigi osztót vagy megszorzunk 2-vel vagy nem.
316. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelynek 18-szorosa egy pozitív egész szám
A prímtényezős felbontáson alapszik a feladat megoldása.
a) négyzete, a · 18 = a · 2 · 32 négyzetszám, ha a = 2 (természetesen az a = 2 · k 2 miatt végtelen sok megoldás
van).
b) harmadik hatványa? b · 18 = b · 2 · 32 köbszám, ha b = 22 · 3 = 12 (b = 12 · l 3 is jó megoldása a feladatnak).
317. Töltsd ki a táblázatot! Milyen n-re kapsz prímszámot?
n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
n(n − 1) + 17 17 19 23 29 37 47 59 73 89 107 127 149 173 199 227 257 289 323 359 397
Az első 16 pozitív egész számra a kifejezés helyettesítési értéke prímszám, de a képlet nem alkalmas a prímszámok
megkeresésére, hiszen végtelen sokszor (n − 1 = 17 · k vagy n = 17 · l) összetett számot ad. Hívjuk fel a gyerekek
figyelmét, hogy néhány esetből nem lehet általános következtetést levonni!
145

C M Y K
Szmelmlet
318. Az 1 , 2 , 3 , 4 , 5 , 6 számkártyákból rakd ki azt a hatjegyű számot, amelynek első két

számjegyéből álló kétjegyű szám osztható 2-vel, az első három számjegyből álló háromjegyű
szám osztható 3-mal, és így tovább; maga a hatjegyű szám pedig osztható 6-tal!
Érdemes lerajzolni a keresett hatjegyű számot: a b c d e f
Mivel a számkártyákon levő számok összege osztható 3-mal, és van páros szám, ezért elképzelhető, hogy
megoldható a feladat. Az e = 5, mert csak így lesz 5-tel osztható az ötjegyű szám. b, d, f párosak, mert a b
osztható 2-vel, a b c d osztható 4-gyel és a hatjegyű szám osztható 6-tal. Így a és c páratlanok.
Legyen a = 1, ekkor b = 2, 4, 6 lehet
1 2 c d 5 f c = 3, mert 1 2 3 osztható csak 3-mal.
1 2 3 d 5 f d = 2, 6, mert a 32 és a 36 többszöröse a 4-nek, így a keresett szám: 1 2 3 6 5 4, ami
megfelel a feladatnak.
Legyen a = 1 és b = 4
1 4 c c = 1, 4, 7 esetén kapunk 3-mal osztható számot, ami nem lehetséges.
Legyen a = 1 és b = 6
1 6 c c = 2, 5, 8 esetén lenne a szám 3 többszöröse, de c páratlan és az e = 5 miatt ez az eset
se lehetséges.
Legyen a = 3, ekkor b = 2, 4, 6 lehetne.
3 2 c c = 1, 4, 7 esetén osztható a szám 3-mal, ebből c = 1 jó.
3 2 1 d d = 2, 6 lehet a néggyel való oszthatóság miatt, így d = 6.
A második jó megoldás: 3 2 1 6 5 4.
Ha a = 3, akkor b = 4 esetén
3 4 c A hárommal való oszthatóság miatt c = 2, 5, 8 lehetne, de c páratlan és az 5 az e helyén
van, ezért nincs megoldás.
Ha a = 3 és b = 6
3 6 c c = 0, 3, 6, 9 lehetne, ebből c páratlansága miatt egyik szám se jó.
Tehát két megoldást kaptunk: 1 2 3 6 5 4 és 3 2 1 6 5 4.
Több megoldás nincs, mert az első helyre nem kerülhet más páratlan szám.
319. Mennyi a 310 + 512 szám legkisebb prím osztója?

2, mert mindkét összeadandó páratlan, így összegük páros.
n+8 n+7
320. Mutasd meg, hogy az és az törtek egyetlen n pozitív egész értékre sem lehetnek
15 24
egyidejűleg egész számok!
Egy tört alakú szám akkor egész szám, ha számlálója többszöröse a nevezőjének. Így (n + 8) többszöröse 15-nek,
ezért többszöröse 3-nak is. Hasonlóan n + 7 többszöröse a 24-nek, ezért annak osztójának, a 3-nak is. n + 7 és n + 8
szomszédos számok, így közülük legfeljebb az egyik lehet 3 többszöröse.
321. Írj a 423 után három számjegyet úgy, hogy a 423 hatjegyű szám osztható legyen
5-tel, 6-tal és 7-tel is!
Első ötlet: Ha a keresett szám osztható 5-tel, 6-tal, 7-tel is, akkor osztható 5 · 6 · 7 = 210-zel. Olyan számokat
kell keresnünk, melyekre 423 000 < 210 · k < 423 999. Innen: 2014 < k < 2019, azaz öt szám lesz a megoldás.
2015 · 210 = 423 150 a legkisebb és 210-zel nagyobbak a többiek, amíg el nem érik a legnagyobb (423 999)
423 -mal kezdődő számot. A keresett számok 423 150, 423 360, 423 570, 423 780, 423 990.
146

C M Y K
Szmelmlet
423 000
Második ötlet: Mivel a keresett szám többszöröse a 210-nek, ezért megnézzük, hogy ≈ 2014,2. Innen
210
a legkisebb keresett szám 210 · 2015 = 423 150. A számok 210-zel növekszenek 423 999-ig: 423 150, 423 360,
423 570, 423 780, 423 990.
A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös

322. Keresd meg a következő számpárok közös osztóit, és add meg a törtek legegyszerűbb alakját!
Csak a legnagyobb közös osztót írtuk le.
a) 24 és 88 8 b) 16 és 128 16 c) 34 és 99 1 d) 165 és 792 33 e) 564 és 611 47
24 3 128 34 34 165 5 611 13
A) = B) =8 C) = D) = E) =
88 11 16 99 99 792 24 564 12
323. Határozd meg a három szám legnagyobb közös osztóját!
a) (2; 12; 15) = 1 b) (14; 35; 55) = 1 c) (34; 153; 425) = 17 d) (99; 369; 657) = 9
324. Keresd a legnagyobb közös osztójukat a prímtényezős felbontással megadott számoknak, és
húzd alá a relatív prímeket!

a) 22 · 32 ; 2 · 32 = 2 · 32 b) (2 · 3 · 5; 3 · 5 · 7) = 3 · 5

c) 32 · 41 · 432 ; 41 · 43 · 472 = 41 · 43 d) 72 · 11; 13 · 17 = 1

e) 32 · 5 · 11; 52 · 11 · 372 = 5 · 11 f) 833 · 892 · 97; 83 · 892 · 973 = 83 · 892 · 97
325. Nagyi vegyes befőttet tett el télire. Nagyon ügyelt arra,
hogy minden üvegbe ugyanannyi szem szilvát és sárgaba-
rackot tegyen. Legfeljebb hány üveget tölthetett meg, ha
a gyümölcsök mosásakor megszámolta, hogy 180 szem
szilva és 105 szem sárgabarack van?
Maximum (180; 105) = 3 · 5 = 15 üveget tölthetett meg. Mindegyikbe
12 szem szilva és 7 szem sárgabarack került.
326. Számítsd ki a következő számpárok legkisebb közös többszörösét, és végezd el a kijelölt

műveleteket!
a) 16 és 20 80 b) 24 és 84 168
5 7 53 13 5 81 27
A) + = B) − = =
16 20 80 24 84 168 56
c) 185 és 333 1665 d) 187 és 209 3553
12 8 148 4 89 5 1606 146
C) + = = D) − = =
185 333 1665 45 187 209 3553 323
327. Keresd meg a prímtényezős felbontásban megadott számok legkisebb közös többszörösét!

a) 22 · 3; 2 · 32 = 22 · 32 b) [2 · 3 · 5; 3 · 5 · 7] = 2 · 3 · 5 · 7

c) 72 · 112 · 13; 112 = 72 · 112 · 13 d) [43 · 131; 29 · 173] = 29 · 43 · 131 · 173

e) 52 · 7; 72 · 11; 112 · 13 = 52 · 72 · 112 · 13 f) 23 · 33 · 53 ; 22 · 32 · 52 = 23 · 33 · 53
147

C M Y K
Szmelmlet

A harmadik sorban a törtek tovább nem egyszerűsíthető alakját írd le!

(12; 28) = 4 (18; 45) = 9 52 · 7; 7 · 11 = 7

[12; 28] = 84 [18; 45] = 90 52 · 7; 7 · 11 = 52 · 7 · 11
12 3 45 5 52 · 7 52
= = =
28 7 18 2 7 · 11 11
5 3 44 11 31 5 37 3 4 133 19
+ = = − = + = 2 = 2
12 28 84 21 45 18 90 5 · 7 7 · 11
2 5 · 7 · 11 5 · 11
329. Töltsd ki a táblázatot! Mit vettél észre? Észrevételedet indokold!

(20; 25) = 5 (74; 111) = 37 33 · 5; 3 · 52 = 3 · 5

[20; 25] = 22 · 52 = 100 [74; 111] = 2 · 3 · 37 = 222 33 · 5; 3 · 52 = 33 · 52
20 · 25 = 500 74 · 111 = 8214 33 · 5 · 3 · 52 = 34 · 53

(20; 25) · [20; 25] = 500 (74; 111) · [74; 111] = 8214 33 · 5; 3 · 52 · 33 · 5; 3 · 52 = 34 · 53
330. Két relatív prím legkisebb közös többszöröse 36. Mi lehet a két
szám, és mennyi a legnagyobb közös osztójuk?
lnko = 1, mert relatív prímek. (1; 36) és (22 ; 32 ).
331. A cirkuszi bicikli első kerekének átmérője 1,6 m, míg a hátsó
keréké 25 cm. Ha megjelöljük induláskor a kerekek talajjal
érintkező pontjait, hány fordulat után lesznek a megjelölt pon-
tok egyszerre a földön? [160; 25] = 800 fordulat.
332. Kati, Zsuzsi és Julcsi barátnők. Julcsi egy évre külföldre ment
tanulni, és a lányok e-mailen tartják a kapcsolatot egymással.
Kati minden vasárnap ír Julcsinak, míg Zsuzsi csak 12 napon-
ként. Ha Zsuzsi is a Julcsi elutazását követő első vasárnapon írta
meg az első levelét, akkor hány naponként kap Julcsi egyszerre
két levelet? [7; 12] = 84 naponként.
333. Keresd meg a hiányzó betűk számértékét! A feladat megoldásához
tartozó magyarázat a tankönyv 23. oldal 20. feladatánál megtalálható.

a) (12; a) = 4 a = 22 ; 22 · 5; 22 · 7; . . .; 22 · a, ahol a nem osztható 3-mal

b) 32 · 53 · 7; b = 53 b = 53 ; 53 · 2; 53 · 4; . . ., 53 · b, ahol b nem osztható se 3-mal, se 7-tel
c) [24; c] = 24 c = {1; 2; 3; 6; 8; 12; 24}
⎧ ⎫
⎨ ⎬
d) 22 · 33 · 5; d = 23 · 33 · 52 d = 23 · 52 ; 23 · 52 · 3; 23 · 52 · 32 ; 23 · 52 · 33
⎩ ⎭
148

C M Y K
Szmelmlet
334. Melyik az a két szám, amelyek legnagyobb közös osztója 30, a legkisebb közös többszöröse
pedig 840?
(a; b) = 30 = 2 · 3 · 5 miatt mindkét szám prímtényezői között a 2-nek, a 3-nak és az 5-nek szerepelni kell és más
közös prímtényező nem lehet.
[a; b] = 840 = 23 · 3 · 5 · 7 miatt maximum ezek a prímtényezők
a 23 · 3 · 5 · 7 = 840 23 · 3 · 5 = 120
fordulhatnak elő mindkét számban, de legalább az egyik számban
elő is kell, hogy forduljanak. b 2 · 3 · 5 = 30 2 · 3 · 5 · 7 = 210
335. Az osztály kirándulni ment néhány napra. A szállásért naponta minden gyerek után 700 Ft-ot
fizettek, összesen 126 000 Ft-ot. Sajnos, végül 6 gyerek otthon maradt. Mennyivel hosszabb
ideig tarthatott a kirándulás, ha ugyanannyit fizettek?
(Bergengóc példatár)
Eredetileg x gyerek ment volna n napra kirándulni: 126 000 = 700 · x · n. A valóságban (x − 6) gyerek ment el
m napra, így 126 000 = 700 · (x − 6) · m
Innen 180 = x · n és 180 = (x − 6) · m.
Vagyis a 180-nak olyan osztói adják a feladat megoldását, melyeknek a különbsége 6.
Felírjuk a 180 osztóit (osztópárokban írva egyszerűbb, mivel 18 osztó lesz).
1 2 3 4 5 6 9 10 12
180 90 60 45 36 30 20 18 15
A lehetőségek: 10 gyerek ment volna 18 napra, de csak 4 gyerek ment el 45 napra.

18 gyerek ment volna 10 napra, de csak 12 gyerek ment el 15 napra.
36 gyerek ment volna 5 napra, de csak 30 gyerek ment el 6 napra.
Mivel a feladat néhány napos kirándulásról szólt, ezért az utolsó válasz a legvalószínűbb, és a kirándulás 1 nappal
lett hosszabb.
336. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelyet ha 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, illetve
7-tel osztunk, rendre az 1, 2, 3, 4, 5, illetve 6 maradékot kapjuk?
Ha a keresett legkisebb szám osztható lenne 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal és 7-tel is, akkor a számok legkisebb
közös többszöröse, a 420 lenne a megoldás: 420 − 1 = 419. Érdemes ellenőrizni a megoldást!
337. Melyik az a szám, amellyel a 45 215-öt elosztva 43-at kapunk maradékul, ha pedig a 28 848-at
osztjuk el vele, 52 lesz a maradék?
A keresett szám osztója a 45 215 − 43 = 45 172 = 22 · 23 · 491-nek és a 28 848 − 52 = 28 796 = 22 · 23 · 313-nak is.
Mivel maradékul 43-at és 52-t kapunk, így a keresett osztó nagyobb 52-nél.
Az adott számok közös osztói közül csak a 22 · 23 = 92 felel meg a feladat feltételeinek.
Ellenőrzés: 45 215 = 92 · 491 + 443 és 28 848 = 92 · 313 + 52.
338. Melyik az a két szám, amelynek legnagyobb közös osztója 21, a legkisebb közös többszöröse
pedig 3696? (a; b) = 21 = 3 · 7; és [a; b] = 3696 = 24 · 3 · 7 · 11
A legnagyobb közös osztó miatt a 3 és a 7 mindkét szám prímtényezői között szerepel. A 24 · 11 valahol meg kell,
hogy jelenjen, és más prímtényezőt a legkisebb közös többszörös miatt nem tartalmazhatnak a számok.
a 3 · 7 · 24 · 11 = 3696 3 · 7 · 24 = 336
b 3 · 7 = 21 3 · 7 · 11 = 231
149

C M Y K
Szmelmlet
339. Jelöld a totón a helyes választ!

1 2 x
1. Ha egy szám 7-tel osztva 6-ot ad
maradékul, és egy másik szám lehet, de nem
7-es maradéka 1, akkor a két szám igaz 3 hamis
biztos
összege a 7 többszöröse
2. Ha egy szám 7-tel osztva 6-ot ad
maradékul, és egy másik szám lehet, de nem
igaz hamis
7-es maradéka 1, akkor a két szám biztos 3
különbsége osztható 5-tel
3. A 3 · 5 · 17 szám többszöröse a 19-nek a páros szám
a 85-nek 3 többszöröse
4. Egy természetes szám 5-tel osztva
4-et ad maradékul. Ennek a nincs általános
számnak az általános alakja, ha 4n + 5 5n + 4 3 alakja a számnak
n természetes szám:
5. Ha egy ötjegyű szám utolsó lehet, hogy a biztos, hogy a a szám nem lehet
számjegye 8, akkor szám osztható szám osztható 4-gyel osztható
4-gyel 3 4-gyel
6. Ha egy szám 9-cel osztva 3-at ad nem dönthető csak minden
maradékul, akkor a szám 3 el, hogy a szám harmadik
többszöröse3 osztható-e ilyenfajta szám
3-mal osztható 3-mal
7. Egy szám osztható 6-tal és 18-cal mindig igaz lehetetlen lehet, de nem
is. Ekkor a szám osztható 27-tel biztos 3
8. A 31-et fel lehet írni két prímszám minden páratlan
összegeként igaz 3 hamis számra igaz
9. A 31-et fel lehet írni két prímszám minden páratlan
különbségeként igaz hamis 3 számra igaz
10. Ha az egyik szám 2 · 3 · 5, és a
3 2
a két szám- az első
a második
másik szám 22 · 33 · 5, akkor nak számnak több
számnak több
ugyanannyi osztója van
osztója van
osztója van3
11. Egy szám négyzetszám, ha van olyan legalább 2 minden prímszám
prímtényezős felbontásában: prímszám, páros kitevőjű kitevője páros3
amelynek a prímszám van
kitevője páros
szám
12. Két szám legnagyobb közös csak akkor igaz,
osztója mindig nagyobb mindkét igaz hamis 3 ha a számok
számnál relatív prímek
13. Két különböző prímszám legna- lehet soha nem megegyezhet a
gyobb közös osztója: prímszám prím 3 kisebb prímmel
13+1. Két szám legnagyobb közös csak
osztójának és legkisebb közös igaz 3 hamis prímszámokra
többszörösének szorzata megegye- igaz
zik a számok szorzatával
150

C M Y K
Szmelmlet
Megjegyzések a totóhoz:
2. A szám 7-es maradéka valóban 5, ezért a gyerekek elég nagy eséllyel rosszul válaszolnak.
Tisztázzuk a két probléma közötti különbséget!
6. Írjuk fel a szám általános alakját: 9k + 3, így világos lesz a 3-mal való oszthatóság.
7. Mivel a 6 osztója a 18-nak, így a 6-tal való oszthatóság nem ad új információt – érdemes
megbeszélni. Igaz az állítás pl.: az 54-re, de hamis a 36-ra.
8. 31 = 2 + 29
9. A 31 páratlan szám, ezért a kivonandónak 2-nek kell lenni, de 33 − 2 = 31 esetében a 33
összetett szám.
10. Az első számnak 4 · 3 · 2 = 24, a másodiknak is 3 · 4 · 2 = 24 osztója van, hiszen az osztók
száma csak a prímtényezős felbontásban a prímek kitevőjétől függ. (pα -nak (α + 1) osztója
van.)
12. Ez csak játék a szavakkal, hiszen a legnagyobb közös osztó maximum megegyezhet az egyik
számmal, ha a számok relatív prímek, egyébként kisebb a számoknál. A gyerekek hajlamosak
összetéveszteni a legkisebb közös többszörössel.
13. (p1 ; p2 ) = 1, ami nem prím. Sok rossz válaszra számíthatunk.
151

C M Y K
A sokszgek s a kr
A SOKSZÖGEK ÉS A KÖR
A háromszögszerkesztések egyértelműsége
A következő hat feladatban szerkessz háromszöget a megadott A
oldalak, szögek és nevezetes vonalak ismeretében! Hányféle α
háromszög szerkeszthető? ma
Jelölések: az a oldallal szemben van az α szög, az A csúcsból
sa
indul az ma magasságvonal, az sa súlyvonal, ugyanígy tartozik
össze b, β, mb , sb , illetve c, γ , mc , sc . A szerkesztéseket a B Fa C
vázlaton használt jelöléseknek megfelelően végezd!
340. a) a = 2 cm, b = 4 cm, c = 5 cm b) a = 32 mm, b = 41 mm, c = 6 cm
A háromszög oldalai adottak – egyértelmű a szerkesztés.

A megadott három szakaszra mind az öt esetben teljesül a háromszög-oldalegyenlőtlenség, ezért egy megoldás
van. Az a), b) tompaszögű, a c), d), e) hegyesszögű háromszög.
341. a) a = 3,8 cm, c = 4,6 cm, β = 45◦ b) b = 0,6 dm, c = 20 mm, α = 105◦
A háromszög két oldala és azok közrezárt szöge adott – egy megoldás van mind az öt esetben. A b), d) tompaszögű,
az a), c), e) hegyesszögű háromszög.
342. a) a = 4 cm, c = 5 cm, γ = 67,5◦ b) b = 5 cm, c = 3,5 cm, β = 127,5◦
a), b) A háromszögek két oldala és a hosszabbik oldallal szemközti szög adott – egy megoldás van.
Az a) hegyesszögű, a b) tompaszögű háromszög.
c), d), e) A háromszögek két oldala és a rövidebbik oldallal szemközti szög adott – nem egyértelmű a szerkesztés.
A c), d) esetben két megoldás van, az e) esetben nincs megoldás.
152

C M Y K
A sokszgek s a kr
343. a) b = 4,5 cm, β = 45◦ , γ = 60◦ b) c = 7 cm, α = 15◦ , β = 22,5◦
A háromszögek egyik oldala és két szöge adott – egyértelmű a szerkesztés. Az a) hegyesszögű, a b), c) tompaszögű,
a d), e) derékszögű háromszög.
344. a) a = 3 cm, b = 6 cm, mb = 2 cm b) a = 6 cm, b = 5 cm, mc = 3,5 cm
Két megoldás van az a), b), c), e) esetben, egy megoldás van a d) esetben.
345. a) a = 8 cm, c = 6 cm, sc = 7 cm b) b = 5 cm, mb = 3 cm, sb = 4 cm
Egy megoldás van minden esetben.
346. Megszerkeszthető-e egyértelműen a derékszögű háromszög, ha adott

a) az egyik befogója és a legnagyobb szögének szögfelezője,
b) az egyik befogója és a hozzá tartozó súlyvonala?
Egyértelmű a szerkesztés, egy megoldás van mindkét esetben.
153

C M Y K
A sokszgek s a kr
347. Megszerkeszthető-e egyértelműen a tükrös háromszög, ha adott

a) az alapja és az alaphoz tartozó magassága,
b) az alapja és az egyik szárához tartozó magassága,
c) a szárszöge és az egyik oldala,
d) a szára és a szárszög szögfelezője?
Egy megoldás van az a), b), d) esetben, kétféle háromszög lehet a c) esetben.
348. Két háromszögben a megjelölt szögek és szakaszok egyenlők. Egybevágó-e a két háromszög?
a) b) c)
a), b) Igen. c) Nem. Például:
349. Két paralelogrammában a megjelölt szögek és szakaszok egyenlők.

Egybevágó-e a két paralelogramma?
a)
Igen. A jelölt háromszög egyértelműen
szerkeszthető, mert két oldala és azok
közbezárt szöge egyenlő.
b) Igen.
c)
Nem. Például:
d)
Igen. A jelölt háromszög egyértelműen
szerkeszthető.
154

C M Y K
A sokszgek s a kr
350. Hány olyan háromszög van, amelynek csúcsai egy adott kocka csúcsai? Hányféle nem egybe-
vágó háromszög van közöttük?
A háromszögek egyik csúcsát a kocka 8 csúcsa közül választhatjuk, a másodikat a maradék 7, a harmadikat a
megmaradt 6 kockacsúcs közül. A háromszögek
csúcsainak sorrendjét nem különböztetjük meg,
8·7·6
ezért összesen = 56 háromszöget hatá-
3·2·1
roznak meg egy kocka csúcsai.
A kocka 8 csúcsa három különböző háromszöget
határoz meg:
a) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik éle? 2
b) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik lapátlója? 3
c) Hányféle háromszögnek lesz az egyik oldala a kocka egyik testátlója? 1
351. Hányféle háromszöget határoz meg egy négyzetes oszlop valamelyik három csúcsa?
Ha a négyzetes oszlop kocka, akkor csúcsai háromféle háromszöget határoznak meg (ld. 350. feladat).
Ha a négyzetes oszlop nem kocka, akkor csúcsai ötféle háromszöget határoznak meg:
352. A szabályos sokszög minden oldalán ugyanolyan arányú osztópontokat bejelölve ismét szabá-
lyos sokszög csúcsai adódnak. Igazold ezt az állítást a következő esetekben! Keress egybevágó
háromszögeket az ábrán!
A satírozott háromszögek egybevágók, mert két oldaluk és az általuk közrezárt szög páronként egyenlő. Ezért a
kék szakaszok egyenlők. A sokszög belső szögei egyenlők: ϕ = 180◦ − ( + ). Tehát a sokszög szabályos.
A háromszögek szögei és oldalai

353. a) Egy háromszög két oldalának hossza 3 cm és 7 cm. Mekkora lehet a harmadik oldal?
Ábrázold számegyenesen a lehetséges oldalhosszakat!
b) Egy háromszög két oldalának hossza a és b, a < b. Mekkora lehet a harmadik oldal?
Ábrázold számegyenesen a lehetséges oldalhosszakat!
a) b)
155

C M Y K
A sokszgek s a kr
354. Mekkorák az oldalai egy 48 cm kerületű háromszögnek, ha azok aránya

a) 1 : 2 : 3, Nincs ilyen háromszög, mert 8 cm, 16 cm, 24 cm nem lehet egy háromszög oldala. (1 + 2 > 3)
b) 3 : 4 : 5, 12 cm, 16 cm, 20 cm.
c) 7 : 3 : 2, Nincs ilyen háromszög, mert 28 cm, 12 cm, 8 cm nem lehet egy háromszög három oldala.
(2 + 3 > 7)
d) 14 : 11 : 7, 21 cm, 16,5

cm, 10,5 cm.

48k 48l 48m
e) k : l : m? cm, cm, cm, ha k + l > m k + m > l l + mk.
k+l+m k+l+m k+l+m
355. Keress az ábrán párhuzamos szárú szögeket! Mekkorák a betűvel jelölt szögek?
a) α = β = 120◦ γ = δ = 60◦ b) β = 80◦ α = γ = 100◦ c) α = 50◦ d) β = 98◦ α = 82◦
356. Számítsd ki a betűvel jelölt szög nagyságát, ha a szögszárak által metszett egyenesek párhuza-
mosak! Segédvonal lehet a szög csúcsán át a párhuzamosokkal párhuzamosan húzott egyenes.
a) ϕ = 25◦ + 45◦ = 70◦ b) ε = 106◦ + 30◦ = 136◦
357. Keress az ábrán egyállású szögeket, fordított állású szögeket, egymást 180◦ -ra kiegészítő
szögeket, ha a megfelelő szakaszok párhuzamosak! Az egyenlő szögek megjelölése után az ábrákról
leolvashatók a háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések. (Emlékeztető: a sík parkettázása
egybevágó háromszögekkel.)
a) b) c)
358. Számítsd ki a tükrös háromszög belső szögeinek nagyságát!

a) 40◦ , 40◦, 100◦ b) 97,4◦ , 41,3◦ , 41,3◦ c) 70◦ , 70◦ , 40◦ d) 42◦ , 69◦ , 69◦
156

C M Y K
A sokszgek s a kr
e) 48◦ , 48◦, 84◦ f) 42◦ , 42◦ , 96◦
66◦
ε
ε
359. Számítsd ki a vázlatrajz alapján a háromszög belső szögeit!

a) 50◦ , 72◦, 58◦ b) 28◦ , 118◦ , 34◦ c) 60◦ , 64◦ , 56◦
d) 30◦ , 140◦, 10◦ e) 20,8◦, 110,8◦, 48,4◦ f) 76◦ , 58◦ , 46◦
360. Mekkorák a háromszög belső szögei, ha azok aránya

a) 1 : 2 : 3, 30◦ , 60◦ , 90◦ b) 1 : 4 : 5, 45◦ , 60◦ , 75◦ c) 7 : 3 : 2, 105◦, 45◦ , 30◦
◦
180 · p 180 · q ◦ 180 · r ◦
d) 3 : 5 : 1, 60◦ , 100◦ , 20◦ e) p : q : r? , ,
p+q +r p+q +r p+q +r
361. Az ABC háromszög AB oldalának meghosszabbítására mérd fel A-ból az AC szakaszt, B-ből
a BC szakaszt! Mekkorák a BCD, illetve az ECD háromszög belső szögei? A b) feladatban
az ABC háromszög két szögfelezőjét rajzoltuk meg.
BCD háromszög szögei: 33◦ , 82◦ , 65◦ BCD háromszög szögei: 46◦ , 101◦ , 33◦
ECD háromszög szögei: 16,5◦ , 98,5◦ , 65◦ ECD háromszög szögei: 23◦ , 124◦ , 33◦
362. Lehet-e egy háromszög

a) egyik külső szöge 60◦ , és egyik belső szöge 80◦ ,
Nem, mert két belső szögének összege 200◦ lenne.
b) két oldalának hossza 11 cm és 13 cm, a harmadik oldal ezek számtani közepe,
Igen, mert 11 cm, 12 cm, 13 cm lehet egy háromszög három oldala.
c) két oldalának különbsége 4 cm-nél kisebb, ha a harmadik oldala 4 cm?
Igen, például 6 cm, 5 cm, 4 cm.
157

C M Y K
A sokszgek s a kr
363. Az ABC háromszögben a B csúcsnál levő szöget

a BD és a BE szakaszok három egyenlő részre
bontják. Hasonlóan a C csúcsnál levő szöget a CD
és a CE szakaszok három egyenlő részre bontják.
Az E pont a BC oldalhoz van közelebb. Igazold,
hogy a BDE és az EDC szögek egyenlők!
(Kalmár László-verseny, 1982)
BCD háromszög BE és CE belső szögfelezőjének metszés-
pontja E, amin átmegy a DE egyenes is. Ezért DE is a BCD
háromszög belső szögfelezője.
Tehát BDE ^ = CDE ^.
364. Egy egyenlő szárú háromszöget az egyik szögének szögfelezője két egyenlő szárú háromszögre
bontja. Mekkorák lehetnek a háromszög szögei?
45◦ , 45◦ , 90◦ vagy 72◦ , 72◦ , 36◦ lehet a három belső szög.
365. Egy háromszög legnagyobb oldalának hossza kétszerese a legkisebb oldal hosszának. A leg-
nagyobb oldallal szemközti szög háromszorosa a legkisebb oldallal szemközti szögnek. Hány
fokos a háromszög legkisebb szöge?
(Zrínyi Ilona Matematikaverseny, 1994)
A feladat feltételei szerint DAB ^ = DBA^ és CBD^ =
= CDB ^. Ezért ADB és CDB háromszög is egyenlő szárú:
AD = BD és CD = CB = a
Mivel CD = a, ezért AD = a, vagyis CD = DB = DA.
D pont az ABC háromszög köré írt kör középpontja, tehát
ABC háromszög derékszögű. 3α = 90◦
A háromszög szögei 30◦ , 60◦ , 90◦ .
A háromszögek nevezetes vonalai

366. Szerkeszd meg a háromszöget, ha adott két oldala és az egyikkel szemközti szög!
A háromszögek két oldala és a hosszabbikkal szemközti szög adott, ezért egy megoldás van mindhárom esetben.
a) a = 4 cm, b = 5 cm, β = 45◦ Tompaszögű háromszög: ma ≈ 4,9 cm, mb ≈ 3,9 cm, mc ≈ 2,8 cm.
b) a = 6 cm, b = 4 cm, α = 120◦ Tompaszögű háromszög: ma ≈ 1,7 cm, mb ≈ 2,5 cm, mc ≈ 3,5 cm.
c) a = 7 cm, c = 9 cm, γ = 90◦ Derékszögű háromszög: ma = 5,7 cm, mb = 7 cm, mc ≈ 4,4 cm.
Szerkeszd meg a háromszög magasságait!
Mérd meg a csúcsok és a szemközti oldalegyenesek távolságát!
158

C M Y K
A sokszgek s a kr
367. Mérd meg a csúcsok távolságát a súlyvonal egyenesétől!
0, 1 cm, 1 cm 0, 5 mm, 5 mm 0, 17 mm, 17mm
368. Mérd meg a csúcsok távolságát a középvonal egyenesétől!
1 cm, 1 cm, 1 cm 1 cm, 1 cm, 1 cm 17 mm, 17 mm, 17 mm
369. Az ábrákon a háromszög középvonalai által alkotott háromszögek szerepelnek. Írd be a táblá-
zatba a megfelelő arányokat, ha minden lépésben az előzőleg felrajzolt háromszög oldalfelező
pontjai határozzák meg a legbelső háromszöget!
...
A harmadik
A negyedik
Az n. lépés
A második
lépés után
lépés után
lépés után
lépés után
lépés után
lépés után
Az ötödik
A tizedik
Az első
után

Az eredeti A legbelső
háromszög : háromszög 2 : 1 4 : 1 8 : 1 16 : 1 32 : 1 . . . 1024 : 1 2n : 1
oldala oldala

háromszög : háromszög 2:1 4:1 8:1 16 : 1 32 : 1 . . . 1024 : 1 2n : 1
kerülete kerülete

A legbelső Az eredeti
háromszög : háromszög 1:2 1 : 4 1 : 8 1 : 16 1 : 32 . . . 1 : 1024 1 : 2n
kerülete kerülete

háromszög : háromszög 4 : 1 16 : 1 64 : 1 256 : 1 1024 : 1 . . . 10242 : 1 22n : 1
területe területe

A legbelső Az eredeti
háromszög : háromszög 1 : 4 1 : 16 1 : 64 1 : 256 1024 : 1 . . . 1 : 10242 1 : 22n
területe területe
159

C M Y K
A sokszgek s a kr
370. Szerkeszd meg a háromszög magasságait, ha adott az egyik oldala, az oldalon levő szöge és a
szög szögfelezőjének hossza!
a) a = 7 cm, β = 60◦ , fβ = 5 cm Hegyesszögű háromszög: ma ≈ 5,7 cm, mb ≈ 4,15 cm, mc ≈ 6,1 cm.
b) b = 6 cm, γ = 90◦ , fγ = 3 cm Derékszögű háromszög: ma = 6 cm, mb ≈ 3,3 cm, mc ≈ 2,9 cm.
371. Szerkeszd meg a háromszög súlyvonalait, ha adott a háromszög egyik oldala, az oldalon levő
egyik szöge és az oldallal szemközti szöge!
a) b = 5 cm, β = 60◦ , γ = 75◦ sa ≈ 4,9 cm, sb ≈ 4,2 cm, sc ≈ 3,6 cm.
b) a = 4 cm, α = 105◦ , β = 45◦ sa ≈ 1,6 cm, sb ≈ 3,3 cm, sc ≈ 3,4 cm.
372. Szerkeszd meg a háromszög középvonalait, ha adott a háromszög két oldala és az egyik oldalhoz
tartozó magasság!
a) a = 6 cm, b = 5 cm, ma = 4 cm Kétféle háromszög lehet, az egyik tompaszögű, a másik egyenlő
szárú és hegyesszögű: ka = 3 cm, kb = 2,5 cm, kc ≈ 4,9 cm vagy ka = 3 cm, kb = 2,5 cm, kc = 2,5 cm.
b) a = 6 cm, b = 8 cm, mb = 6 cm ka = 3 cm, kb = 4 cm, kc = 5 cm, a háromszög derékszögű.
373. Mekkora szöget zár be a két magasságvonal?
a) ϕ = 60◦ b) ϕ = 80◦ c) ϕ = 80◦
374. Függessz fel kartonlapból kivágott háromszöget az egyik csúcsánál,

jelöld meg a függőleges irányt a lapon!
Melyik nevezetes vonalat jelölte ki a függőleges?
Jelöld ki kísérlettel a háromszög súlypontját!
Súlypont kijelölése kísérlettel. A test tömegközéppontja jelöli ki.
375. Mekkora szöget zár be a két megadott belső szögfelező?
a) ϕ = 72◦ b) ϕ = 75◦ c) ϕ = 80◦ d) Derékszögű a háromszög, ϕ = 67,5◦
160

C M Y K
A sokszgek s a kr
376. a) Folytasd a súlyvonalak bejelölését azonos körüljárás szerint!
b) Hányadik lépésben lesz a berajzolt súlyvonal párhuzamos a legelső súlyvonallal? Írd fel e
két súlyvonal arányát! A második súlyvonal a háromszög középvonala. Az ötödik súlyvonal párhuzamos
az elsővel és az ADE háromszög középvonalának fele. A két súlyvonal hosszának aránya 1 : 4.
c) Írd fel sorban az újabb és újabb súlyvonalak hosszát a, b, c, s szakasszal mérve!
c a b s c a b
s, , , , , , , ...
2 4 4 4 8 16 16
377. Szerkessz olyan derékszögű háromszöget, amelynek
két magassága 5 cm és 6 cm! Hány megoldás van?
5 5
Két megoldás van:
6 6
378. Az ABC egyenlő szárú hegyesszögű háromszög szárai AB és BC,

a háromszög magasságpontja M. Mekkorák a háromszög szögei,
ha MB = AC?
⎫
MB = AC ⎪
⎬ ACG egybevágó BGM-gel,
ACG^ = MBG^ = 90◦ − α mert egy oldaluk és a megfelelő szögeik
⎪
⎭
AGC ^ = BGM ^ = 90◦ egyenlők.
Ezért a két háromszög megfelelő oldalai egyenlők, BG = GC. Tehát BGC
egyenlő szárú derékszögű háromszög, hegyesszögei 45◦ -osak.
Így GBC ^ = ABC ^ = 45◦ .
Az ABC háromszög szögei 45◦ , 67,5◦ , 67,5◦ .
379. Rajzold meg egy háromszög ugyanazon oldalához tartozó súlyvonalát és középvonalát! Milyen
négyszöget határoznak meg a végpontjaik?
A háromszög csúcsa és három oldalfelező pontja paralelogrammát határoz meg.
A háromszögek nevezetes körei

380. Két pont távolsága 4 cm.
a) Szerkessz olyan kört, amely mindkét ponton átmegy! Végtelen sok megol-
dás van.
b) Szerkessz a két ponton átmenő 3 cm sugarú kört! Hány megoldás van?
Két megoldás van, középpontok: K, L.
c) Hol lehetnek a két ponton átmenő körök középpontjai? Mekkora a
legkisebb megfelelő kör sugara? A szakaszfelező merőleges bármely pontja
lehet középpont. A legkisebb sugár 2 cm.
161

C M Y K
A sokszgek s a kr
381. Rajzolj egy 45◦ -os szöget!

a) Szerkessz a szögtartományban olyan kört, amely érinti a két szög-
szárat! Végtelen sok megoldás van.
b) Szerkessz a szögtartományban mindkét szárat érintő 2 cm sugarú
kört! Egy megoldás van, középpont: K.
c) Hol lehetnek a mindkét szögszárat érintő körök középpontjai?
A szögfelező belső pontjai a középpontok.
382. Két metsző egyenes 60◦ -os szöget zár be.

a) Szerkessz olyan köröket, amelyek érintik a két
egyenest! Végtelen sok megoldás van.
b) Szerkessz a két egyenest érintő 3 cm sugarú
köröket! Hány megoldás van? Négy megoldás van,
középpontok: K, L, M, N.
c) Hol lehetnek a két egyenest érintő körök közép-
pontjai? A két szögfelező pontjai a középpontok, kivéve
a metszéspontjukat.
383. Szerkeszd meg a háromszög oldalfelező merőlegeseit, ha oldalainak hossza

a) 3 cm, 5 cm, 7 cm, Tompaszögű háromszög.
b) 4 cm, 7,5 cm, 8,5 cm, Derékszögű háromszög.
c) 3,5 cm, 5 cm, 5,5 cm! Hegyesszögű háromszög.
384. Szerkeszd meg a háromszög csúcsain átmenő kört, ha adott a háromszög két oldala és a két
oldal által közrezárt szög!
a) b) c)
A háromszög két oldala és a közrezárt szögük adott, az a), b), c) esetben egy megoldás van. A kör középpontja az
oldalfelező merőlegesek metszéspontja.
385. Szerkeszd meg a háromszög belső szögfelezőit, ha oldalainak hossza

a) 3 cm, 5 cm, 7 cm, Tompaszögű háromszög.
b) 4 cm, 7,5 cm, 8,5 cm, Derékszögű háromszög.
c) 7 cm, 10 cm, 11 cm! Hegyesszögű háromszög.
162

C M Y K
A sokszgek s a kr
386. Szerkeszd meg a háromszög oldalait érintő kört, ha adott a háromszög egyik oldala és az azon
fekvő két szög!
a) b) c)
A háromszög egyik oldala és az azon levő két szöge adott, az a), b), c) esetben egy megoldás van. A kör
középpontja a belső szögfelezők metszéspontja.
387. Szerkessz olyan köröket, amelyek érintik egy adott háromszög mindhárom oldalegyenesét!
Négy megoldás van, a beírt és a három hozzáírt kör.
388. A ház falának támasztott függőleges rúd közepén megtelepedett egy

csiga. Milyen pályán mozog a csiga a rúddal együtt, ha a rúd lecsúszik
a vízszintes helyzetig? A rúd F felezőpontjának és a fal Q sarkának távolsága
minden helyzetben egyenlő a rúd hosszának felével. Ezért a csiga egy Q középpontú
negyed köríven mozog.
Trapéz szerkesztése háromszögszerkesztés alkalmazásával

Vázlatok a 389–396. szerkesztési feladatokhoz:
389. Szerkessz rombuszt a következő adatokból!

a) a = 4 cm, e = 3 cm
b) m = 2 cm, f = 5 cm
c) a = 5 cm, m = 3,5 cm
d) e = 6 cm, α = 75◦
e) f = 8 cm, α = 52,5◦
a) b) c)
d) e)
163

C M Y K
A sokszgek s a kr

a) a = 6 cm, b = 3 cm, β = 105◦
b) a = 4 cm, ma = 2 cm, e = 6 cm
c) b = 5 cm, β = 82,5◦ , e = 7 cm
d) a = 4 cm, e = 7 cm, mb = 3 cm
e) ma = 2,5 cm, mb = 4 cm, β = 120◦
a) b) Kétféle paralelogramma a megoldás.
c) d) Két megoldása van. e)
164

C M Y K
A sokszgek s a kr
a) b) Nincs megoldás. c) Két megoldás van. d) Nincs megoldás.
392. Szerkessz húrtrapézt a következő adatokból!

a) a = 8 cm, e = 6,8 cm, m = 4,5 cm
b) a = 6 cm, b = c = 4 cm
c) α = 75◦ , m = 4 cm, c = 6 cm
d) α = 37,5◦ , m = 3,5 cm, e = 7 cm
a) b)
c) d)
393. Szerkessz derékszögű trapézt a következő adatokból!
165

C M Y K
A sokszgek s a kr
a) b) c) d) Két megoldás van.

a) a = 4 cm, m = 2,5 cm, α = 60◦ , β = 75◦
b) a = 5 cm, c = 2 cm, α = 135◦ , d = 4 cm
c) a = 8 cm, b = 6 cm, c = 2 cm, d = 4 cm
d) c = 3 cm, e = 5 cm, f = 7 cm, m = 4 cm
e) a = 6 cm, α = 67,5◦ , c = 4 cm, b = 5 cm
a) b) c)
d) e)
166

C M Y K
A sokszgek s a kr
a) b) c) Két megoldás!
d) Két megoldás! e)
f) g) h) Nincs ilyen trapéz.
167

C M Y K
A sokszgek s a kr
396. Szerkeszd meg a paralelogrammát, ha adott a két szomszédos oldalának összege, az egyik átlója
és az egyik szöge!
A sokszögek szögei
397. Számítsd ki a trapéz belső szögeit!
a) b) c) d)
90◦ , 90◦ , 45◦ , 135◦ 60◦ , 120◦ , 110◦ , 70◦ 115◦ , 50◦ , 130◦ , 65◦ 108◦ , 72◦ , 58◦ , 122◦
e) f) g) h)
128◦ , 52◦ , 120◦ , 60◦ 84◦ , 70◦ , 110◦ , 96◦ 120◦ , 60◦ , 120◦ , 60◦ 90◦ , 90◦ , 50◦ , 130◦
398. Számítsd ki a négyszögek belső szögeit!
a) b) c) d) 25◦
◦
100 2α
60◦
80◦ 60◦
3α
30◦ 20◦ 25◦
100◦
60◦ 40◦ 2α α
100◦ , 70◦ , 60◦ , 130◦ 80◦ , 60◦ , 140◦ , 80◦ 135◦ , 90◦ , 45◦ , 90◦ 25◦ , 270◦ , 10◦ , 55◦
399. Egy paralelogramma belső szögeinek aránya 6 : 9 : 6 : 9. Számítsd ki a szögeit!

Ellenőrizd, hogy paralelogramma-e a négyszög! 72◦ , 108◦ , 72◦ , 108◦ , paralelogramma.
10◦
400. Egy trapéz belső szögeinek aránya 1 : 4 : 2 : 3. Számítsd ki a szögeit! Ellenőrizd,
hogy trapéz-e a négyszög! 36◦ , 144◦ , 72◦ , 108◦ , trapéz.
401. Egy négyszög belső szögeinek aránya 2 : 5 : 6 : 5. Számítsd ki a szögeit! Milyen
négyszögről van szó? 40◦ , 100◦, 120◦, 100◦. Lehet deltoid is, másféle négyszög is.
402. Egy négyszög belső szögeinek aránya 1 : 2 : 1 : 8. Számítsd ki a szögeit! Milyen
négyszögről van szó? 30◦ , 60◦ , 30◦ , 240◦ . A négyszög konkáv, lehet konkáv deltoid is.
403. Döntsd el, hogy konvex vagy konkáv-e az a négyszög, amelyben a belső szögek aránya
a) 2 : 13 : 2 : 19, 20◦ , 130◦ , 20◦ , 190◦ , konkáv. b) 5 : 7 : 1 : 5, 100◦ , 140◦ , 20◦ , 100◦ , konvex.
c) 1 : 15 : 1 : 1, 20◦, 300◦, 20◦ , 20◦ , konkáv. d) 12 : 7 : 9 : 8! 120◦ , 70◦ , 90◦ , 80◦ , konvex.
Számítással ellenőrizd a válaszodat!
168

C M Y K
A sokszgek s a kr
404. a) Számítsd ki a rajzon látható hatszög belső szögeit és azok

összegét! 151◦ + 99◦ + 120◦ + 103◦ + 107◦ + 140◦ = 720◦
b) Számítsd ki a külső szögek nagyságát és azok összegét!
29◦ + 81◦ + 60◦ + 77◦ + 73◦ + 40◦ = 360◦
405. Hány fok a belső szögek összege

a) kilencszög, b) tízszög, c) tizenkétszög esetén?
◦ ◦
1260 1440 1800◦
406. Hány oldalú az a sokszög, amelyben a belső szögek összege

a) 1080◦ , 8 b) 1800◦ , 12 c) 1620◦ , 11 d) 2340◦ , 15 e) 4140◦ ? 25
407. Hány oldalú az a sokszög, amelyben a belső szögek összegének és az oldalak számának aránya:
a) 108 : 1, 5 b) 120 : 1, 6 c) 140 : 1, 9 d) 144 : 1, 10
e) 150 : 1, 12 f) 1980 : 13, 13 g) 315 : 2? 8
408. Hány oldalú az a konvex sokszög, amelyben a belső szögek összege
háromszor akkora, mint a külső szögek összege? Nyolcoldalú sokszög.
409. Igazold, hogy konvex nyolcszögnek legfeljebb három hegyesszöge
lehet! Ha négy hegyesszög lenne, akkor a belső szögek összege kisebb lenne, mint
4 · 180◦ + 4 · 90◦ = 1080◦ , holott a belső szögek összege 6 · 180◦ = 1080◦ .
410. A szabályos ötszöget az egy csúcsból induló két átlója három három-
szögre bontja. Számítsd ki a háromszögek szögeit!
411. A szabályos hatszöget az egyik csúcsból induló három átlója 4 három-

szögre bontja. Számítsd ki a háromszögek szögeit!
Megjegyzés: Az egy csúcsból induló átlók bármely szabályos sokszögben egyenlő
szögekre bontják a belső szöget.

A szabályos sokszög oldalainak
7 11 15 24 45 18 35
száma
◦ ◦
360 ◦
24◦
360 360 ◦ ◦ ◦
Középponti szöge 15 8 20
7 11 35
◦
A felépítő tükrös háromszög 810 ◦ 2970 ◦
82,5◦
450
78◦ 86◦ 80◦
alapon fekvő szöge 7 11 35

A szabályos sokszög egy belső 900 ◦ 1620 ◦ 5940 ◦
156◦ 16,5◦ 172◦ 160◦
szöge 7 11 25

A szabályos sokszög egy külső 360 ◦ 360 ◦ 360 ◦
24◦ 15◦ 8◦ 20◦
szöge 7 11 5
A szabályos sokszög belső
900◦ 1620◦ 2340◦ 3960◦ 7740◦ 2880◦ 5940◦
szögeinek összege
A szabályos sokszög átlóinak
14 44 90 252 945 135 560
száma
169

C M Y K
A sokszgek s a kr
413. A rombusz két magassága felezi a két 414. Számítsd ki az egy vonallal megrajzolható
oldalt. Számítsd ki a rombusz szögeit! tízszög betűvel jelölt szögeinek összegét!
Ezt a rombuszt a rövidebb átlója két szabályos há-

romszögre bontja, ezért belső szögei: 60◦ , 120◦ ,
60◦ , 120◦ . QP D^ = α + γ , mert BP E háromszög külső szöge,
P QD^ = β + ε, mert ACQ háromszög külső szöge.
DP Q háromszög belső szögeinek összege 180◦ .
α + β + γ + δ + ε = 180◦ minden hurokötszögben.
415. Egy húrtrapézt az egyik átlója két egyenlő szárú háromszögre bont. Mekkorák a trapéz szögei?
(Kalmár László-verseny, 1982)
Kétféle húrtrapéz a megoldás.

I. Egy száron: α + 2β = 180◦

α + 2β = 3α + β ⇒ β = 2α
Egy alapon: α + β = 180◦ − 2α
α + 2β = α + 4α = 5α = 180◦ ⇒ α = 36◦
A húrtrapéz szögei: 72◦ , 72◦ , 108◦ , 108◦ .

II. α + β = 180◦ − 2β
⇒α=β
α + β = 180◦ − 2α
α + α = 180◦ − 2α ⇒ 4α = 180◦ ⇒ α = 45◦
A húrtrapéz szögei: 90◦ , 90◦ , 90◦ , 90◦ és átlója szögfelező, vagyis a
négyszög négyzet.
416. Egy kockának és egy síknak a közös része lehet-e

a) téglalap, b) tükrös háromszög, c) szabályos háromszög, d) rombusz, e) paralelogramma,
f) derékszögű trapéz, g) húrtrapéz, h) ötszög, i) hatszög, j) nyolcszög?
a) b) c)
170

C M Y K
A sokszgek s a kr
d) e) f) A derékszögű trapéz síkmet-

szete csak téglalap lehet.
g) h) i)
j) A síkmetszet nem lehet nyolcszög (hét- vagy többoldalú sokszög nem lehet a kocka síkmetszete).
A sokszögek nevezetes vonalai

417. Vágd szét a négyzetet négy egybevágó részre az ábra szerint!
a) Rakj ki a négy részből húrtrapézt, rajzold le négyzethálós lapra
a megoldást!
b) Rakj ki a négy részből paralelogrammát, rajzold le négyzethálós
lapra a megoldást!
Az eredeti négyzet is megoldás.
418. Melyik csoportba tartoznak a következő tulajdonsággal rendelkező négyszögek?

A: trapézok a) Van két párhuzamos oldalpárjuk.
B: téglalapok b) Tengelyesen szimmetrikusak.
C: paralelogrammák c) Két szemközti szögük 180◦ -ra egészíti ki egymást.
D: rombuszok d) Minden szögük egyenlő.
E: deltoidok e) Van két egyenlő oldaluk.
F : négyzetek f) Két szomszédos szögük egyenlő.
G: húrtrapézok g) Átlóik felezik egymást.
h) Két szomszédos szögük 180◦ -ra egészítik ki egymást.
i) Középpontosan szimmetrikusak.
j) Két szemközti szögük egyenlő.
k) Van olyan kör, amely átmegy mind a négy csúcsukon.
171

C M Y K
A sokszgek s a kr
a ∈ A és C Ha egy négyszögnek van két párhuzamos oldalpárja, akkor a négyszög paralelog-

ramma és trapéz is.
b ∈ E vagy G Ha egy négyszög tengelyesen szimmetrikus, akkor vagy deltoid vagy húrtrapéz.
d∈B Ha egy négyszög szögei egyenlők, akkor téglalap.
g∈C Ha egy négyszög átlói felezik egymást, akkor paralelogramma.
h∈A Ha egy négyszög két szomszédos szögének összege 180◦ , akkor van két párhuzamos
oldala, vagyis a négyszög trapéz.
i∈C A középpontosan szimmetrikus négyszög paralelogramma.
c, k Ha egy négyszög szemközti szögei 180◦ -ra egé-
szítik ki egymást, vagy van olyan kör, amely át-
megy minden csúcsán, akkor a négyszög húrnégy-
szög. Nem feltétlenül tartozik az A–F csoport
valamelyikébe. Pl.:
e, f , j Ha egy négyszögnek van két egyenlő oldala vagy
két egyenlő szomszédos vagy két egyenlő szem-
közti szöge, akkor nem feltétlenül tartozik az A–F
csoport valamelyikébe. Pl.:
A feltétel és a következmény szerepét felcserélve is felírhatunk igaz állításokat.

A: h) Ha egy négyszög trapéz, akkor van két egymást 180◦ -ra kiegészítő szomszédos szöge.
B: a), b), c), d), e), f), g), h), i), j), k) C: a), e), g), h), i), j)
D: a), b), e), g), h), i), j) E: b), e), j)
F: a), b), c), d), e), f), g), h), i), j), k) G: b), c), e), f), h), k)
419. Rajzold le négyzethálós lapra a trapézt, rajzold meg a középvonalát! Darabold át a trapézt egy
vágással paralelogrammává!
172

C M Y K
A sokszgek s a kr
420. Rajzold le négyzethálós lapra a trapézt! Darabold át egyetlen vágással háromszöggé a trapézt!
421. Szerkeszd meg a trapézt! Darabold át téglalappá! A trapéz

a) alapja 7 cm, alapon fekvő szögei 45◦ és 120◦ , magassága 4 cm.
b) alapja 6 cm, alapon fekvő szögei 30◦ és 90◦ , magassága 3 cm.
c) alapja 6 cm, szárai 4 cm és 5 cm, magassága 3 cm.
422. Rajzold meg egy paralelogramma és egy nem szimmetrikus trapéz oldalfelező merőlegeseit!
Hány pontban metszik egymást az oldalfelező merőlegesek?
Paralelogramma oldalfelező merőlegesei: Nem szimmetrikus trapéz oldalfelező merőlegesei:
4 vagy 1 metszéspont lehet. 5 metszéspont lehet.
423. a) Rajzold meg egy húrtrapéz, egy paralelogramma és egy rombusz szögfelezőit!
A húrtrapéz szögfelezői az alapok oldalfelező merőlegesén egy pontban metszik egymást. A nem egyenlő
oldalú paralelogramma szögfelezőinek metszéspontjai egy téglalap csúcsai. Az egyenlő oldalú paralelogramma
rombusz. A rombusz szögfelezői a négyszög átlói.
b) Van-e olyan húrtrapéz, amelynek szögfelezői egy pontban metszik egymást?
Minden húrtrapéz szögfelezői egy pontban metszik egymást.
c) Van-e olyan nem szimmetrikus trapéz, amelynek szögfelezői egy pontban metszik egymást?
Ha egy trapéz szögfelezői egy pontban metszik egymást, akkor a négyszög húrtrapéz. A húrtrapéz tengelyesen
szimmetrikus. Tehát nincs olyan nem szimmetrikus trapéz, amelynek szögfelezői egy pontban metszik egymást.
173

C M Y K
A sokszgek s a kr
424. Rajzolj olyan trapézt, amelynek egyik átlója szögfele-

ző is!
425. Rajzolj olyan trapézt, amelynek valamelyik oldalfelező

merőlegese átmegy a trapéz valamelyik csúcsán!
426. Rajzolj olyan trapézt, amelynek középvonala egyenlő
valamelyik alapjával! Minden paralelogramma megoldás.
427. Lehet-e húrnégyszög
a) egy téglalap, Igen. Minden téglalap húrnégyszög.
b) egy konkáv deltoid, Nem. Konkáv sokszög nem lehet húrsokszög.
c) egy konvex deltoid, Igen. Ha a deltoidnak van két szemközti derékszöge, akkor húrnégyszög.
d) egy nem derékszögű rombusz, Nem. A nem derékszögű rombusz nem lehet húrnégyszög.
e) egy paralelogramma? Igen. Az egyenlő szögű paralelogramma, vagyis a téglalap húrnégyszög.
428. Lehet-e érintőnégyszög
a) egy téglalap, Igen. Az egyenlő oldalú téglalap, vagyis a négyzet érintőnégyszög.
b) egy konkáv deltoid, Nem. Konkáv sokszög nem lehet érintőnégyszög.
c) egy konvex deltoid, Igen. Minden konvex deltoid érintőnégyszög.
d) egy nem derékszögű rombusz, Igen. Minden rombusz érintőnégyszög.
e) egy paralelogramma? Igen. Az egyenlő oldalú paralelogramma, vagyis a rombusz érintőnégyszög.
429. Igazold a következő állítást!
Ha egy trapéznak három oldala egyenlő, akkor a trapéz szimmetrikus.
Legyen AD = DC. A harmadik oldal kétféleképp lehet egyenlő az előzőkkel.
Vagy AD B1 C, ekkor az AB1 CD trapéz egyenlő oldalú paralelogramma, vagyis
rombusz, ami középpontosan is, tengelyesen is szimmetrikus.
Vagy AD B2 C, ekkor az AB2 CD négyszög húrtrapéz, ami tengelyesen szimmet-
rikus.
430. Hány átlója van egy konvex

a) ötszögnek, 5 b) tizenegyszögnek, 44 c) tizenötszögnek? 90
431. Hány oldalú az a konvex sokszög, amelyben az átlók és az oldalak számának az aránya
a) 1 : 1, 5 b) 3 : 1, 9 c) 5 : 2, 8 d) 17 : 2, 20
n(n − 3)
e) k : 1, n = 2k + 3, mert k : 1 = : n → k : 1 = (n − 3) : 2 → 2k = n − 3
2
n(n − 3)
f) l : 2? n = l + 3, mert l : 2 = : n → l : 2 = (n − 3) : 2 → l = n − 3
2
432. Próbáld ki padtársaddal a következő játékot! Téglalap alakú lapra rakjatok felváltva egyforma
korongokat úgy, hogy a korongok nem fedhetik egymást, és nem is lóghatnak le a lapról. Az
veszít, aki nem tud újabb korongot rakni a szabályoknak megfelelően. Hogyan nyerhet a kezdő
játékos?
A kezdő az első korong középpontjával lefedi a szimmetriacentrumot. A továbbiakban a másik játékos bárhova
teszi le a korongját, a kezdő ennek középpontos tükörképét rakja le.
174

C M Y K
A sokszgek s a kr
433. Hányféle olyan trapézt adhatsz meg, amely nem téglalap, ha egy kocka éleinek felezőpontjai és
csúcsai közül négyet kiválasztasz?
434. Próbáld ki a padtársaddal a következő játékot! Egy szabályos tizenkétszögbe felváltva húzzatok
be egy-egy átlót úgy, hogy azok a sokszög belsejében nem metszhetik egymást. Az veszít,
aki nem tud a szabálynak megfelelő újabb átlót behúzni. Hogyan nyerhet a kezdő játékos?
Próbáld ki más szabályos sokszögekkel is a nyerő stratégiát! A kezdő egy szimmetriaátlót húz be az
első lépésben. A továbbiakban bármely átlót húzza be a másik játékos, a kezdő ennek az első átlóra vonatkozó
tengelyes tükörképét rajzolja meg. Ez a stratégia páros oldalszámú sokszögek esetén.
435. Az ABCD paralelogramma AB oldalának meghosszabbítá-

sára mérd fel B pontból a BC szakaszt, és az új végpontot
jelöld E-vel! Számítsd ki az így kapott AECD trapéz
szögeit, ha a paralelogramma A csúcsnál levő szöge 48◦ !
BE = BC CBE ^ = DAB ^ = 48◦
BEC ^ = ECB ^ = (180◦ − 48◦ ) : 2 = 66◦ Az AECD trapéz szögei: 48◦ , 66◦ , 114◦ , 132◦ .
175

C M Y K
A sokszgek s a kr
A paralelogramma területe
436. a) Szerkessz olyan téglalapot, amelynek 24 cm a kerülete! A téglalap szomszédos oldalainak összege
12 cm. Végtelen sok megoldás van.
b) Hány olyan különböző 24 cm kerületű téglalap szerkeszthető, amely pontosan lefedhető 1 cm
oldalú négyzetekkel? Hat téglalap szerkeszthető. Az oldalak (1, 11) (2, 10) (3, 9) (4, 8) (5, 7) (6, 6) cm
hosszúak.
c) Milyen értékek között mozoghat a 24 cm kerületű téglalap egy-egy oldala? 0 cm < a, b < 12 cm
d) Milyen értékek között lehet a téglalap területe, ha oldalainak mérőszámai egész számok?
0 cm2 < T < 36 cm2
437. a) Szerkessz olyan téglalapot, amelynek 24 cm2 a területe! A téglalap szomszédos oldalainak szorzata
24 cm2 . Végtelen sok megoldás van.
b) Hány olyan különböző 24 cm2 területű téglalap szerkeszthető, amelynek a kerülete centi-
méterekben mérve egész szám? Négy téglalap szerkeszthető. Az oldalak hossza: (1, 24) (2, 12) (3, 8)
(4, 6) cm.
c) Legalább mekkora a 24 cm2 területű téglalap kerülete, ha az oldalak mérőszámai egészek?
√
Ha az oldalak mérőszámai egészek, akkor a kerület legalább 20 cm. (Egyébként K =8 6 ≈ 19,6 cm).
438. Számítsd ki a paralelogrammák területét! Egy rácsnégyzet területe a területegység.
A: 10 B: 20 C: 21 D: 8 E: 5 F : 16
439. Rajzolj négyzethálós lapra olyan paralelogrammákat, amelyeknek a területe 24 rácsnégyzet

területével egyenlő! Legyen a paralelogrammák között téglalap és rombusz is!
440. Melyik négyszög rajzolható le egy elég hosszú 4 cm széles papírcsíkra? Készíts vázlatrajzokat!
a) 14 cm kerületű négyzet b) 29 cm kerületű rombusz
c) 100 cm kerületű paralelogramma d) 16 cm2 területű nem derékszögű rombusz
e) 24 cm kerületű, 32 cm2 területű paralelogramma
f) 48 cm kerületű, 32 cm2 területű paralelogramma
176

C M Y K
A sokszgek s a kr
441. Szerkessz 5 cm oldalú, 4 cm magasságú rombuszt!

a) Foglald a rombuszt téglalapba a két ábra szerint!
b) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a befoglaló téglalap,
majd a rombusz területét!
1. ábra alapján: Ttéglalap = 40 cm2 Trombusz = 20 cm2

2. ábra alapján: Ttéglalap = 32 cm2 Trombusz = 20 cm2
442. Számítsd ki a paralelogramma területét! Oldalait a, b, megfelelő magasságait ma , mb jelöli.

3
a) a = 7 cm b) a = 5 cm c) a = 2 dm d) b = 8 cm e) b = 3,78 dm
4
ma = 3 cm ma = 18 mm ma = 12 cm mb = 0,5 cm mb = 2,06 cm
T = 21 cm2 T = 9 cm2 T = 330 cm2 T = 4 cm2 T = 77,868 cm2
443. Számítsd ki a paralelogramma 8 cm-es oldalainak távolságát, ha a paralelogramma területe

a) 40 cm2 , 5 cm b) 2,4 dm2 , 3 dm c) 5600 mm2 , 7 cm
8 1
d) cm2 , cm e) 8,56 cm2 ! 1,07 cm
3 3
444. Egy paralelogramma területe 36 cm2 . Töltsd ki a táblázatot, majd készíts grafikont az összetar-
tozó értékekről!
A paralelogramma oldala centiméterben 9 12 72 2 1,8 6 1 x

1 36
Az oldalhoz tartozó magasság centiméterben 4 3 18 20 6 36
2 x
177

C M Y K
A sokszgek s a kr
445. Mekkora a középvonallal levágott, színessel jelölt rész területe?

a) T = 10,5 cm2 b) T = 5 cm2 c) T = 2 cm2
446. A két paralelogramma egybevá-

gó. Bizonyítsd be, hogy a kö-
vetkező két ábrán színessel je-
lölt alakzatok területe egyenlő,
ha egy-egy szemközti oldalpáron
a felezőpontokat rajzoltuk meg! 1 1 1 1
T = 2· T = T T = 4· T = T
8 4 16 4
447. Szerkeszd meg a paralelogrammát! A szükséges adatokat mérd meg, és számítsd ki a parale-
logramma területét! A paralelogramma
a) oldalai 6 cm és 9 cm, a hosszabbik magassága 3 cm, A 3 cm-es magasság a 6 cm-es oldalhoz
tartozik. T = 8 cm2
b) oldalai 4 cm és 6,5 cm, átlója 8 cm, T ≈ 25,8 cm2
c) átlói 8 cm és 11 cm, az átlók által bezárt szög 45◦ , T ≈ 31,1 cm2
d) oldalai 5 cm hosszúak, egyik szöge 120◦ . T ≈ 21,7 cm2
448. Igazold a következő állításokat!
a) A középvonal felezi a paralelogramma rá merőleges magasságát.
b) A középvonal felezi a paralelogramma átlóit.
c) A középvonal felezi a paralelogramma területét.
a), b), c) A középvonal átmegy a paralelogramma szimmetriacentrumán, ezért egybevágó paralelogrammákra
bontja az eredeti négyszöget, egyenlő részekre osztja a középponton átmenő átlókat és a középponton átmenő
magasságot.
3 7 15 2n+1 − 1
449. a) Számítsd ki a hatszögek területét! T0 = 1 T1 = T2 = T3 = . . . Tn = ...
2 4 8 2n
b) Folytatva a sort, legfeljebb mekkora lehet a hatszög területe? T < 2
450. a) Mekkora a 10 cm átlójú négyzetben színessel jelölt terület, ha a rombusz

egyik átlója 5 cm? Tnégyzet = 50 cm2 , Trombusz = 25 cm2 , Tszínes = 25 cm2
b) Mekkora a 10 cm átlójú négyzetben a rombusz átlója, ha a színessel
jelölt rész területe a négyzet területének 60%-a?
Tnégyzet = 50 cm2 → 60%-a 30 cm2 , Tszínes = 30 cm2 → Trombusz = 20 cm2
A rombusz átlói 10 cm és 4 cm.
178

C M Y K
A sokszgek s a kr
A trapéz területe
451. a) Rajzolj négyzethálós lapra a megadott trapézzal egyenlő területű téglalapot!
b) Rajzolj a megadott trapézzal egyenlő területű paralelogrammát!
c) Foglald téglalapba a megadott trapézt!
d) Számítsd ki a trapéz területét, ha a területegység egy rácsnégyzet területe!
A: 18 B: 10 C: 24 D: 24 E: 10,5 F : 22,5
452. Rajzolj négyzethálós lapra 60 egység területű trapézokat!

a) Legyen köztük téglalap! b) Legyen köztük rombusz!
c) Legyen köztük húrtrapéz! d) Legyen köztük 34 egység kerületű!
e) Legyen köztük olyan, amelyiknek 15 egység a középvonala!
453. Számítsd ki a trapéz területét, ha alapjait a, c, magasságát m, középvonalát k jelöli!

2
a) a = 2 cm b) a = 2,3 dm c) a = m d) k = 9 dm e) k = 5,603 mm
3
3
c = 8 cm c = 17 cm c= m m = 3 dm m = 0,12 mm
2
m = 5 cm m = 4 cm m = 12 m T = 27 dm2 T = 0,67236 mm2
T = 25 cm2 T = 80 cm2 T = 13 m2
454. Számítsd ki a trapéz területét! A szükséges adatokat mérd meg!
179

C M Y K
A sokszgek s a kr
(42 + 19) · 41
a) T ≈ = 1250,5 mm2 ≈ 12,5 cm2
2
(63 + 28) · 22
b) T ≈ = 1001 mm2 ≈ 10 cm2
2
(27 + 14) · 45
c) T ≈ 922,5 mm2 ≈ 9 cm2
2
455. Számítsd ki a trapéz területét a vázlatrajzon megadott méretek segítségével!
(7 + 3) · 4 (9 + 3) · 3 10 · 5
T = = 20 cm2 T = = 18 mm2 T = = 25 cm2
2 2 2
456. Egy trapéz területe 12 cm2 . Töltsd ki a táblázatot, majd készíts grafikont az összetartozó
értékekről!
1 1
A trapéz középvonala centiméterben mérve 12 4 6 2,4 x
2 3
12
A trapéz magassága centiméterben mérve 1 3 24 2 5 36
x

5
A trapéz egyik alapja 8 dm 2,8 cm m a a
7
4 2t
A trapéz másik alapja 3 dm 7,2 cm m −a c
5 m
1 2t
A trapéz magassága 2 dm 6,3 cm m m
2 a+c
53 2
A trapéz területe 1100 cm2 31,5 cm2 m t t
140
180

C M Y K
A sokszgek s a kr
458. Szerkeszd meg a trapézt! A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a trapéz kerületét és
területét! A trapéz
a) oldalai rendre 6 cm, 4,5 cm, 5 cm, 3,5 cm, Nincs ilyen trapéz. (Nem alkot háromszöget a 6−5 = 1 cm,
4,5 cm, 3,5 cm.)
(8 + 3) · 1,8
b) két alapja 8 cm és 3 cm, az alapon fekvő szögei 60◦ és 45◦ . m ≈ 1,8 cm, T ≈ =
2
= 9,9 cm2
459. Számítsd ki a sokszögek területét!
(9 + 8) · 3 (9 + 6) · 2
a) T = + = 40,5 m2
2 2
(9 + 7) · 1 (7 + 5) · 2
b) T = +2·7+ = 34 cm2
2 2
(5 + 3) · 2 (5 + 8) · 1 (8 + 6) · 1 (6 + 5) · 1
c) T = +5·2+ + + = 37 dm2
2 2 2 2
A háromszög területe
460. a) Rajzolj négyzethálós lapra a megadott háromszögekkel egyenlő területű téglalapot, vagy
foglald téglalapba a megadott háromszöget!
b) Számítsd ki a háromszög területét! A területegység egy rácsnégyzet területe.
A: 5 B: 6 C: 7,5 D: 15 E: 10 F : 24
461. Rajzold le derékszögű koordináta-rendszerben a következő háromszögeket! Számítsd ki a

területüket, ha a területegység egy rácsnégyzet területe!
a) A(−1, − 1) b) D(4, − 1) c) G(−11, − 1) d) J (−6, − 1)
B(3, − 1) E(8, − 1) H (−7, − 1) K(−2, − 1)
C(3, 4) F (11, 4) I (−9, 4) L(−3, 4)
181

C M Y K
A sokszgek s a kr
462. Derékszögű koordináta-rendszerben adott az ABC háromszög három csúcsa:

A(2; 4), B(2; −2), C(−2; 0). Rajzolj
az ABC háromszöggel egyenlő terü-
letű ABD csúcsú
a) derékszögű háromszöget,
b) tükrös háromszöget,
c) tetszőleges háromszöget!
Hány megoldás van?
a) 4 megoldás van. Az ábrán Da -val jelöltük.
b) 10 megoldás van, Db -vel jelöltük.
c) Végtelen sok megoldás van, a pirossal
jelölt egyenesek bármely pontja lehet a
harmadik csúcs.
463. Rajzolj négyzethálós lapra olyan háromszögeket, amelyeknek 8 egység hosszúságú oldala
rácsvonalra illeszkedik, területe 12 területegység!
Lehet-e a háromszögek között tükrös háromszög?
Lehet-e a háromszögek között 16 egység kerületű?
Tükrös háromszögek pl.:
16 egység kerületű nem lehet a háromszög, mert b + c = a lehetetlen.
182

C M Y K
A sokszgek s a kr
464. Keress az ábrán egyenlő területű háromszögeket, ha AD BC és AB CD.
TABC = TCDA TABE = TCDE = TBCE = TDAE TABC = TCDA = TBCE

TABC = TABD = TCDA = TCDB TEAB = TEAC
465. Keress az ábrán egyenlő területű háromszögeket!

a) AD CB b) AD CB c)
D, E felezőpontok
TDAB = TDAC TDAB = TDAC TCAD = TCAE

TBCA = TBCD TBCA = TBCD TDEA = TDEC = TEDB
466. Szerkeszd meg a háromszöget! A szükséges adatokat mérd meg, és számítsd ki a háromszög
területét! A háromszög
a) oldalai 7 cm, 9 cm, 8 cm, Hegyesszögű a háromszög, legrövidebb magassága ≈ 6 cm. T ≈ 27 cm2 .
b) oldalai 7 cm, 4 cm, 5 cm, Tompaszögű a háromszög, legrövidebb magassága ≈ 2,8 cm. T ≈ 9,8 cm2 .
c) oldalai 12 cm, 5 cm, 13 cm, Derékszögű a háromszög. T = 30 cm2 .
d) egyik oldala 8 cm, az azon levő két szög 30◦ és 75◦ , A háromszög hegyesszögű, egyenlő szárú.
A szárhoz tartozó magassága 4 cm. T = 16 cm2 .
e) két oldala 6 cm, az általuk közrezárt szög 45◦ , A háromszög egyenlő szárú, hegyesszögű. A szárhoz
tartozó magassága ≈ 4,2 cm. T ≈ 12,7 cm2 .
f) két oldala 6 cm és 8 cm, az általuk közrezárt szög 120◦ , A 8 cm-es oldalhoz tartozó magasság
≈ 5,2 cm. T ≈ 20,8 cm2 .
g) két oldala 5 cm és 9 cm, az utóbbival szemközti szög 105◦ . A 9 cm-es oldalhoz tartozó magasság
≈ 3,3 cm. T ≈ 15 cm2 .
467. Számítsd ki a háromszög területét! Az oldalakat a, b, c, a hozzájuk tartozó magasságot

ma , mb , mc jelöli.
3 4
a) a = 9 cm b) b = 2,5 dm c) c = m d) a = 1 dm e) b = 2,73 cm
2 5
4 5
ma = 4 cm mb = 8 dm mc = m ma = dm mb = 0,92 cm
3 6
3
T = 18 cm2 T = 10 dm2 T = 1 m2 T = dm2 T = 1,2558 cm2
4
183

C M Y K
A sokszgek s a kr
468. Számítsd ki a háromszög 7 cm-es oldalához tartozó magasságát, ha a területe

2 2 4
a) 7 cm2 , 2 cm b) 28 cm2 , 8 cm c) 1960 cm2 , 560 cm d) 1 cm2 , cm e) 4 cm2 ! cm
7 3 3
469. Töltsd ki a táblázatot, majd készíts grafikont az összetartozó értékekről!
a) A háromszög egyik oldala 4 cm.
A háromszög 4 cm-es 1
oldalához tartozó ma- 8 cm 4 cm 2 cm 1 cm 1 cm 3 cm 5 cm cm m
gassága 2
A háromszög területe 16 cm2 8 cm2 4 cm2 2 cm2 2 cm2 6 cm2 10 cm2 1 cm2 2m
b) A háromszög területe 15 cm2 .
A háromszög egyik ol-

dala 15 cm 2 cm 6 cm 3 cm 10 cm 2,5 cm 4 cm 20 cm a
A fenti oldalhoz tartozó 3 30

magasság 2 cm 15 cm 5 cm 10 cm 3 cm 12 cm 7,5 cm cm
2 a
470. Van-e olyan derékszögű háromszög, amelynek magasságai

a) egyenlők, Nincs b) 2 cm, 2 cm, 3 cm hosszúak? Nincs
471. Van-e olyan háromszög, amelynek magasságai
a) 2 cm, 2 cm, 4 cm, a : b : c = 2 : 2 : 1 b) 3 cm, 4 cm, 5 cm, a : b : c = 20 : 15 : 12
c) 1 cm, 2 cm, 3 cm hosszúak? Nincs ilyen.
1 1 1
Általánosan: a : b : c = : :
ma mb mc
472. a) Szerkessz olyan háromszöget, amelynek középvonalai 4 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak!
A háromszög oldalai: 8 cm, 8 cm, 10 cm.
b) A szükséges adatok megszerkesztése és megmérése után számítsd ki a háromszög kerületét,
illetve területét! K = 8 + 8 + 10 = 26 cm, T ≈ 31 cm2
473. Egy háromszög középvonalai 7 cm2 területű háromszöget határolnak. Hány cm2 az eredeti
háromszög területe? Teredeti = 4 · Tközépvonal = 28 cm2
474. a) Szerkessz olyan háromszöget, amelynek két oldala 6 cm és 4 cm, és a 6 cm-es oldalához
tartozó súlyvonal hossza is 6 cm!
b) A szükséges adatok megszerkesztése és megmérése után számítsd ki a háromszög területét!
T ≈ 10,6 cm2 , kétszerese egy 3 cm, 4 cm, 6 cm oldalú háromszög területének.
475. Az ABC háromszög egy-egy oldalfelező pontja E és F . Töltsd ki a

táblázatot az ábrának megfelelően!
A háromszög csúcsai ABC CF E AEF BEF ABF ABE
A háromszög területe 6 cm2 1,5 cm2 1,5 cm2 1,5 cm2 3 cm2 3 cm2
184

C M Y K
A sokszgek s a kr
476. Szerkeszd meg az ABC háromszöget és a beírt körének középpontját! A középpontot jelölje K!
Töltsd ki a táblázatot a megszerkesztett háromszög alapján!
I. háromszög II. háromszög III. háromszög IV. háromszög
Az ABC háromszög AB = 3 cm AB = 10 cm AB = 8 cm AB = 4 cm
oldalai BC = 6 cm BC = 8 cm BC = 5 cm BC = 6 cm
AC = 6 cm AC = 6 cm AC = 5 cm AC = 8 cm
Az ABC területe 8,7 cm2 24 cm2 12 cm2 11,6 cm2
Az ABK területe 1,7 cm2 10 cm2 5,3 cm2 2,6 cm2
A BCK területe 3,5 cm2 8 cm2 3,3 cm2 3,9 cm2
Az ACK területe 3,5 cm2 6 cm2 3,3 cm2 5,2 cm2
477. Egy háromszög beírt körének középpontját a csúcsokkal összekötve három háromszög adódik.
Igazold, hogy a három háromszög területének aránya egyenlő az eredeti háromszög oldalainak
a· b· c·
arányával! TABK : TBCK : TACK = : : = a : b : c ( a beírt kör sugara)
2 2 2
478. Egy egyenlő szárú háromszög egyik súlyvonalának hossza egyenlő valamelyik középvonalának
hosszával.
a) Mekkora lehet a háromszög legnagyobb szöge?
b) Szerkeszd meg a háromszöget, ha az egyik súlyvonal és az egyik középvonal hossza 6 cm!

Hány megoldás van? Két megoldás van.
479. Az ABC háromszög oldalait mindkét irányban az oldal meg-

hosszabbítására felmérve D, G, illetve E, H és F , I pontok
adódnak.
a) Keress az ábrán az ABC háromszöggel egyenlő területű
háromszögeket! Pl.: TABC = TACI = TBCG = TBCH = . . .
b) Mekkora az ábrán látható trapézok és az ABC háromszög
területének aránya? Pl.: TF I DE : TABC = 8 : 1
c) Hány paralelogramma van az ábrán? 15 paralelogramma.
A sokszögek területének kiszámítása

480. Rajzolj a négyszöggel egyenlő területű háromszöget!
185

C M Y K
A sokszgek s a kr
Módszer az átdaraboláshoz:
a), b), c) esetben d) esetben
e DB
AB és e metszéspontja E,
AD és e metszéspontja F ,
AED, illetve ABF megoldás.
481. Egy 4 cm magasságú trapézt az egyik átlója egy 12 cm2 és egy 4 cm2 területű háromszögre
bont.
a) Hány cm2 a trapéz területe? b) Hány cm a trapéz alapjainak hossza?
c) Lehet-e ez a trapéz húrtrapéz? d) Lehet-e ez a négyszög derékszögű trapéz?
a) Ttrapéz = 4 + 12 = 16 cm2
2 · 12
b) a = = 6 cm
4
2·4
c= = 2 cm
4
c), d) Egyaránt lehetséges.
482. Hányadrésze az egyenlő oldalú sokszög területének a színessel jelölt részek együttes területe,
ha a csúcsokon kívül csak oldalfelező pontokat jelöltünk?
1 4 3 3
a) b) c) d)
2 7 4 8
483. a) b) c)
Számítsd ki a három Számítsd ki a három há- Számítsd ki az EQF P négy-

négyzet területének romszög területének ará- szög és a paralelogramma te-
arányát! nyát! 4 : 13 : 28 rületének arányát, ha E és F
2 : 5 : 10 oldalfelező pont!
TEF D = TEF A , TF EQ = TF EB ,
TEQF P : TABCD = 1 : 2
186

C M Y K
A sokszgek s a kr
484. Számítsd ki a sokszög területét!
(8 + 6) · 3 (10 + 6) · 2
a) T = + = 37 cm2
2 2
5 · 1 7,5 · 3 4,5 · 6 6 · 2
b) T = + + + = 33,25 m2
2 2 2 2
2 · 6 (6 + 8) · 5 (8 + 4) · 3 (4 + 6) · 6 (6 + 1) · 2 3 · 6 (6 + 3) · 3 (8 + 4) · 5
c) T = + + + + + + +8·7+ = 176,5 m2
2 2 2 2 2 2 2 2
485. Szerkessz szabályos nyolcszöget egy 5 cm sugarú körbe, csúcsait

jelölje sorban A, B, C, D, E, F , G, H !
a) Számítsd ki az ACEG négyszög területét! ACEG négyszög négyzet,
átlói 10 cm hosszúak. TACEG = 50 cm2
b) A szükséges adatok megméré-

se után számítsd ki a CDF G
négyszög területét!
CDF G négyszög húrtrapéz.
(10 + 7) · 3,5
T ≈ = 29,75 cm2
2
e·f
c) Számítsd ki az ABEH deltoid területét! TABEH = ≈ 35 cm2
2
d) Számítsd ki a CDF G trapéz kerületét! KCDF G ≈ 24,6 cm
486. Adott körbe szerkessz szabályos tizenötszöget, ha a körbe írt szabályos

ötszög és szabályos háromszög csúcsai ismertek az ábrán látható
módon! Az ötszög csúcsai ABCDE, a háromszög csúcsai AP Q, P Q CD, K a
kör középpontja. AKE ^ = 72◦ , EKQ^ = 120◦ − 72◦ = 48◦ ,
OKD^ = 72◦ − 48◦ = 24◦ . QD a szabályos tizenötszög oldala.
187

C M Y K
A sokszgek s a kr
487. Szerkessz szabályos sokszögeket a táblázat adatai szerint! Ha szükséges, szögmérőt is használ-
hatsz. Mérd meg a hiányzó adatokat, és töltsd ki a táblázatot!
A sokszög olda-
lainak száma 3 3 5 5 6 6 8 8
A sokszög köré
írt kör sugara 2,5 cm 5 cm 2,5 cm 5 cm 2,5 cm 5 cm 2,5 cm 5 cm
A sokszög olda-
4,3 cm 8,6 cm 2,9 cm 5,8 cm 2,5 cm 5 cm 1,9 cm 3,8 cm
lának hossza
A sokszög kerü-
12,9 cm 25,8 cm 14,5 cm 29 cm 15 cm 30 cm 15,2 cm 30,4 cm
lete
A sokszöget fel-
építő tükrös há-
1,3 cm 2,6 cm 2 cm 4 cm 2,2 cm 4,4 cm 2,3 cm 4,6 cm
romszögek
magassága
A sokszög terü-
8,385 cm2 33,54 cm2 14,5 cm2 58 cm2 16,5 cm2 66 cm2 17,48 cm2 69,92 cm2
lete
488. Szerkessz szabályos sokszögeket a táblázat adatai szerint! Szögmérőt is használhatsz. Mérd meg
a hiányzó adatokat, és töltsd ki a táblázatot!
A sokszög olda-
lainak száma 3 3 5 5 6 6 8 8
A sokszög beírt
körének sugara 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm
A sokszög olda-
10,4 cm 20,8 cm 4,4 cm 8,8 cm 3,5 cm 7 cm 2,5 cm 5 cm
lának hossza
A sokszög kerü-
31,2 cm 62,4 cm 22 cm 44 cm 21 cm 42 cm 20 cm 40 cm
lete
A sokszöget fel-
építő tükrös há-
romszögek 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm 3 cm 6 cm
magassága
A sokszög terü-
46,8 cm2 187,2 cm2 33 cm2 132 cm2 31,5 cm2 126 cm2 30 cm2 120 cm2
lete
489. a) Számítsd ki a rácsparalelogrammák te-
rületét! (A rácsparalelogramma csú-
csai a négyzetháló rácspontjai.)
1 1
(4 · 3 − 2 · · 3 · 1 − 2 · · 2 · 1 − 2 · 1)
2 2
b) Keress összefüggést a paralelogramma

belsejében levő rácspontok száma és a A: 1 B: 3 C: 1 D: 1 E: 5
paralelogramma területe között!
Ha egy rácsparalelogramma területe n területegység, akkor a belső rácspontok száma n − 1.
188

C M Y K
A sokszgek s a kr
A kör kerülete
490. a) Vedd körbe fonallal egy gyűrű, egy pohár, egy virágcserép és egy fazék peremét! A fonal
hosszát mérd meg, és add meg a körök kerületét centiméter egységben! Például egy 15 mm
átmérőjű gyűrű esetén K ≈ 47 mm.
b) Rajzold körül milliméterpapíron a gyűrűt és a poharat, négyzethálós lapon pedig a cserepet és
a fazekat! Számold össze, hogy körülbelül hány egységnégyzet területével egyenlő a körök
területe! Például egy 15 mm átmérőjű gyűrű esetén T ≈ 177 mm2
c) Töltsd ki a táblázatot, más körök kerületét és területét is határozd meg!
Gyűrű Pohár Cserép Fazék
A kör kerülete 47 mm
A kör átmérője 15 mm
A kerület és az átmérő hányadosa 3,1
A kör területe 177 mm2
491. Számítsd ki a kör kerületét, ha sugara

a) 7 cm, K ≈ 43,96 cm b) 9 mm, K ≈ 56,52 mm c) 10,2 dm, K ≈ 64,056 dm
6
d) cm, K ≈ 5,38 cm e) 0,92 m! K ≈ 5,7776 m
7
492. Számítsd ki a kör sugarát, ha kerülete
a) 31,4 dm, r ≈ 5 dm b) 50 cm, r ≈ 7,96 cm c) 144,44 mm, r ≈ 23 mm
2 1
d) 10 · π cm, r = 5 cm e) π dm! r = dm
5 5
493. Milyen hosszúságú ívekre bontják a 8 cm sugarú kört a körbe írt szabályos sokszög csúcsai
A kör kerülete ≈ 50,24 cm. Az ívek hossza
a) háromszög, ≈ 16,75 cm b) négyszög, ≈ 12,6 dm c) ötszög, ≈ 10 cm
d) hatszög, ≈ 8,4 cm e) hétszög esetén? ≈ 7,2 cm
494. Az új kis kategóriájú autó kerekeinek átmérője 15 col
(1 col = 1 ≈ 2,54 cm).
Hány centiméter a kerék kerülete? r = 7,5 ≈ 19,05 cm
K ≈ 119,6 cm
495. A budapesti Nagykörút hossza 6,5 km. Ha a Nagykörút pon-
tosan félkörív alakú lenne, akkor hány km lenne a sugara?
A Nagykörút sugara körülbelül 2 km lenne.
189

C M Y K
A sokszgek s a kr
496. Hasonlítsd össze a színessel jelölt félkörívek és a legnagyobb, 6 cm sugarú félkörív hosszát!
Folytasd a sort!
(2 · 3 · 3,14) : (6 · 3,14) = 6 : 6 (4 · 1,5 · 3,14) : (6 · 3,14) = 6 : 6

A színes félkörök hosszának összege egyenlő a 6 cm sugarú félkör hosszával.
497. Számítsd ki a következő síkbeli alakzatok kerületét!
8 + 3 + 3 + 4 · π ≈ 26,56 cm 4 + 4 + 2 · 2 · π ≈ 20,56 cm 2 · 4,24 + 3 · π ≈ 17,9 cm

(A négyzet oldalát méréssel adhatjuk meg.)
498. Egy autó kanyarodás közben negyedkört tesz meg, ekkor két-két kereke különböző sugarú
köríven halad.
a) Mekkora a kerekek által megtett utak különbsége a következő esetekben?
b) Hány százaléka a rövidebb útnak a megtett utak különbsége?
I. II. III. IV. V.
A belső ív sugara 10 m 100 m 500 m 10 m 100 m
A külső ív sugara 11,2 m 101,2 m 501,2 m 11,6 m 101,6 m
A belső kerék által megtett út 15,7 m 157 m 785 m 15,7 m 157 mm
A külső kerék által megtett út 17,584 m 158,884 m 786,884 m 18,212 m 159,512 m
Az utak különbsége 1,884 m 1,884 m 1,884 m 2,512 m 2,512 m
Hány százaléka az eltérés a belső útnak 12% 1,2% 0,24% 16% 1,6%
c) Milyen okok miatt csúszhat meg egy autó kanyarodás közben? Kicsi a súrlódás a kerék és a talaj
között; túl nagy a sebesség; kanyarodás közben fékez a vezető.
A gyakorlatban az egyenes útszakaszokat és a köríveket átmeneti ívek kötik össze, amelyek
nem körív alakúak.
190

C M Y K
A sokszgek s a kr
A kör területe
499. Számítsd ki a kör területét, ha sugara
a) 7 cm, T ≈ 153,86 cm2 b) 9 mm, T ≈ 254,34 mm2 c) 10,2 dm, T ≈ 326,6856 dm2
6
d) cm, T ≈ 2,307 cm2 e) 0,92 m! T ≈ 2,658 m2
7
500. Mekkora a 7 cm sugarú körben levő körcikk területe, ha középponti szöge A kör területe ≈
≈ 153,86 cm2 .
a) 120◦ , ≈ 51,3 cm2 b) 90◦ , c) 72◦ ,

T T T
≈ 38,5 cm2 ≈ 30,8 cm2
3 4 5
d) 60◦ , ≈ 25,64 cm2 30◦ ?
T T
e) ≈ 12,8 cm2
6 12
501. Mekkora felületen párolog a talaj 12 cm, 16 cm és 20 cm átmérőjű virágcserép esetén?
≈ 113,04 cm2 , ≈ 201 cm2 , ≈ 314 cm2
502. Számítsd ki az alakzatok területét! A b) és a c) esetben a kerületet is határozd meg!
(8 + 4) · 3 2 · 2 · π
a) T = − ≈ 11,72 dm2
2 2
b) T = 12 · 12 − (4 · 4 · π + 2 · 2 · 2 · π) ≈ 68,64 m2 K = 2 · 4 · π + 2 · 2 · 2 · π ≈ 50,24 cm
c) T = 12 · 12 − 3 · 3 · 3 · π ≈ 59,22 cm2 K = 3 · 2 · 3 · π ≈ 56,52 cm
503. Melyik mennyiség nagyobb?

a) Két 3 cm sugarú kör kerületének összege vagy egy 6 cm sugarú kör kerülete?
2·3·π +2·3·π =2·6·π
b) Két 3 cm sugarú kör területének összege vagy egy 6 cm sugarú kör területe?
3·3·π +3·3·π <6·6·π
504. Számítsd ki a színessel jelölt alakzatok területét!
T ≈ 226,08 cm2 T ≈ 100,48 dm2 T ≈ 43,2 cm2 T ≈ 37,68 cm2
191

C M Y K
A sokszgek s a kr
505. Számítsd ki a színessel jelölt alakzatok területét!
T ≈ 39,25 cm2 T ≈ 3,14 cm2 T ≈ 3,14 cm2 T ≈ 25,12 cm2
506. Számítsd ki a beszínezett alakzat és a színessel határolt alakzat területét! Számítsd ki a területek
arányát!
a) b) c) d)

2 2 1 1
14 cm · 54 cm = 4 : 9 (50π) : (200π) = 1 : 4 (100π) : (225π) = · 16π : · 64π =
6 6
=4:9
=1:4
507. Hány centiméter annak a körnek a sugara, amelynek kerülete ugyanannyi cm, mint ahány cm2
a területe? 2 · r · π = r · r · π r = 2 cm
508. Számítsd ki a kör sugarát, ha területe
a) 62,8 cm2 , r ≈ 4,5 cm b) 75 dm2 , r ≈ 4,9 dm c) 0,603 mm2 , r ≈ 0,4 mm
49 7
d) 25π cm2 , r = 5 cm e) · π dm2 ! r = dm
81 9
509. a) Számítsd ki, mekkora utat tesz meg egy test, ha 10 m sugarú kör mentén 120◦ -os szöggel
1
elfordul! Milyen távolságra lesz a kiindulás helyétől? · 2 · 10 · π ≈ 20,9 m út; ≈ 17,3 m távolság.
3
b) Mekkora utat tesz meg egy test, mialatt egy 50 m sugarú kör mentén 150◦ -kal elfordul?
5
Milyen távolságra lesz a kiindulás helyétől? · 2 · 50 · π ≈ 130,8 m az út; ≈ 96,6 m a távolság.
12
510. Az ábrán olyan háromszögek láthatók, amelyeknek az a oldala
rögzített, egyik végpontja éppen a kör középpontja. A c oldalának
hossza adott, éppen sugárnyi, és c oldal egyik végpontja is a kör
középpontja.
a) Hogyan változik a háromszögek kerülete az a és c oldal által
bezárt szögtől függően? Nagyobb szög esetén nagyobb a kerület. A
szög és a kerület nem egyenesen arányos. c − a < b < c + a ⇒ 2c < k <
< 2a + 2c
b) Hogyan változik a háromszögek területe az a és c oldal által
bezárt szögtől függően? A terület 90◦ -os szög esetén a legnagyobb,
0◦ , illetve 180◦ felé közeledve csökken.
192

C M Y K
Algebra
ALGEBRA
A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek
511. Az egyik edényben olvadó jég, a másikban

forrásban lévő víz van. Két hőmérő áll mind-
kettőben: egy Kelvin-hőmérő és egy Celsius-
hőmérő. A Kelvin-hőmérő 273 fokkal többet
mutat. Ez minden esetben így van. Például,
ha a Celsius-hőmérő 5 ◦ C-ot, a Kelvin-hőmérő
278 fokot mutat.
a) Ha a Celsius-hőmérő n fokot mutat, hány
fokot mutat a Kelvin-hőmérő? n + 273 [K]
b) A bolygók neve alatti számok a nappali
oldalukon mért felszíni hőmérsékletüket mu-
tatják. Hasonlítsd össze a bolygók hőmérsékletét Kelvin-fokban és Celsius-fokban is; minden
bolygótól húzz nyilat a nagyobb hőmérsékletűek felé!
Uránusz
Vénusz 92 K Neptunusz
333 K −180 ◦ C 780 K
60 ◦ C V N 507 ◦ C
N Me Ma
Me J Sz N
Merkúr Mars
N V V
690 K Me 275 K
F
417 ◦ C Me V N
F Ma 2 ◦C
N Ma V Me
Me N J
Jupiter F F Szaturnusz
133 K Föld 113 K
−140 ◦ C 287 K −160 ◦ C
14 ◦ C
512. A gyerekek kieséses pingpongbajnokságot játszanak. Először párba sorolják a versenyzőket. Az

első fordulónak akkor van vége, ha minden párnál eldőlt, ki a győztes. Döntetlen játszma nincs.
A második fordulóban újra párokat sorsolnak, ha valakinek nem jut pár, akkor játék nélkül jut
a következő fordulóba.
a) Hány játékos esetén lehetséges, hogy minden fordulóban továbbjut valaki játék nélkül? 2n + 1
b) Hogyan függ a fordulók (f ) száma a résztvevők (r) számától? Ha 2n < r 5 2n+1 , akkor f = n + 1
c) Hogyan függ a játszmák (j ) száma a résztvevők (r) számától? j = r − 1
Folytasd a táblázat kitöltését!
Résztvevők (r) 2 3 4 5 6 7 8 9 10 . . .
Fordulók (f ) 1 2 2 3 3 3 3 4 4
Játszmák (j ) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 r−1
193

C M Y K
Algebra
513. Keresd a párját! Melyik rajzhoz melyik képlet tartozik? Válaszodat indokold!
(1)–C) (2)–A) (3)–D) (4)–B
3
A) 2 · a 2 + 4 · a · b B) ·a·b C) 2 · a + b D) 2 · b + a
2
felszín terület kerület kerület
514. Írd fel az összefüggést képlettel!
Egy kockát a lapjával párhuzamos vágásokkal négyzetes hasábokra fűrészelünk szét. Hogyan
függ a vágások számától a kapott testek együttes felszíne?
Töltsd ki a táblázatot!
A vágások 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... v
száma
A kapott tes- 6 · a 2 8 · a 2 10a 2 12a 2 14a 2 16a 2 18a 2 22a 2 24a 2 26a 2 6a 2 + 2a 2 v
tek együttes
felszíne
515. A matematikusok évszázadok óta próbálnak kitalálni egy olyan általános szabályt, amely csak
prímszámokat ad meg. Erőfeszítéseiket ezideig nem koronázta siker. Legendre (ejtsd: lözsandr)
például a következő képletet ajánlotta: 2x 2 + 29.
Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelyet x helyére behelyettesítve nem kapunk
prímszámot? x = 29
516. Egy mosodában ki kell cseréltetni a csapok tömítéseit. Két szerelő árajánlata a következő:
Áron mesteré: 800 Ft kiszállási díj + csaponként 250 Ft; 10 csap 100 csap
Bódog mesteré: 2000 Ft kiszállási díj + csaponként 200 Ft. Áron 3300 Ft 25 800 Ft
Melyik mester ajánlatát gazdaságosabb elfogadni, ha 10 csapot kell Bódog 4000 Ft 22 000 Ft
megszereltetni, és melyiket, ha 100-at?
10 csap esetén Áron mester, 100 csap esetén Bódog mester ajánlata gazdaságosabb számunkra.
194

C M Y K
Algebra
A műveletek kapcsolatai, azonosságok

517. Színezd pirossal a számegyenesnek azokat a pontjait, amelyekre a megadott kifejezés értéke
pozitív; kékkel azokat, amelyekre negatív; feketével azokat, amelyekre 0; és zölddel azokat,
amelyekre a kifejezések nem értelmezhetők!
1
a) a 2 b) c) x + 5 d) −x e) 3x − 1
x
p f p k z p k f p p f k k p
0 0 −5 0 1
x−5 x 2 3
f) |x − 2| g) (x + 1) · x h) i) j) x 3
5−x x
p f p p fkf p k z k k z p k f p
2 −1 0 5 0 0
518. Végezd el a kijelölt szorzást!
a) 4(a + 1) = 4a + 4 b) 3(b − 2) = 3b − 6 c) 4(1 − c) = 4 − 4c
d) 2(5 − 2d) = 10 − 4d e) (2e − 3) · 4 = 8e − 6 f) (5 − 4f ) · 3 = 15 − 12f
1
g) (8 + 4c) · (−2) = −16 − 8c h) (5 − 4h) = 2,5 − 2h
2
519. Add meg a szakaszok hosszát összeg és szorzat alakban is!
a) b) y y y
x 1 x 1 2 2 2
x x 1 1 y y y 2 2 2
2x + 2 = 2 · (x + 1) 3y + 6 = 3(y + 2)
520. A műveletek tulajdonságait és kapcsolatait vizsgáltuk. Írtunk konkrét példákat, a törvényszerű-

ségeket megfogalmaztuk szavakkal is, és felírtuk algebrai kifejezésekkel is.
Melyik cédula hová illik? Melyik cédula nem illik egyik helyre sem?
Az összefüggés
A konkrét példa szavakkal megfogalmazva algebrai kifejezéssel leírva
18 : 3 : 2 = 18 : (3 · 2) A B
A szorzatnak csak az egyik

C tényezőjét kell elosztani az D
osztóval.
(a + b) : c = a : c + b : c
E F
c 0
18
= 18 : (3 : 2) G H
3:2
195

C M Y K
Algebra
a · x + b · x = (a + b)· x Ha az osztásjel mögé zárójelet A törtvonal zárójelet is

teszünk, akkor a zárójelben lévő helyettesíthet.
osztásjelet szorzójellé kell vál-
Nem illik sehova. toztatni. A G
a·b a b a 36 · 15 36 15
= ·b =a· b:c
= a : (b : c) = ·15 = 36·
c c c 3 3 3
D b, c 0 H C
a : b : c = a : (b · c) Az összeget tagonként (8,4 + 0,12) : 4 = 8,4 : 4 + 0,12 : 4

is lehet osztani.
b, c 0 B F E
521. Melyek összegek, melyek szorzatok, melyek hatványok?

a) x − 5y b) (5 − x)y c) 4x − 6y d) 3xy + 1 e) xy(5 + z)
1 3x 3x
f) 3x 2 − 1 g) (5xy)2 h) 2 · y 2 + 52 i) j) −4
x 2 2
összeg: a), c), d), f), h) szorzat: b), e) hatvány: h)
522. Válaszd ki az azonosságokat! Azonosság: c), d), e)

10x + 5
a) (x + 4) · 2 + 3 = 2x + 7 b) = 5x + 5 c) x − (5 + x) = −5
2
40x x x 5x
d) = 4x e) + = f) (x + 4x) · x = 5x
5·2 2 3 6
523. Pótold az egyenletek hiányzó jobb oldalát úgy, hogy azonosságot kapj, de zárójeleket ne
használj!
a+b a b ab a b a:b a b 0 a5
a) = + , c 0 b) = · b = a · c 0 c) = , d) 3 = a 2 , a 0
c c c c c c c b·c c 0 a
524. Keresd a párját!
A rajzokról leolvasható szabály szerint továbbépíthetjük ezeket az építményeket. Az építmények
valamilyen mennyiségéről írtunk algebrai kifejezéseket.
Melyik kifejezés tartozik az egyes építményekhez, és mit lehet azokkal kiszámítani, ha n-nel
jelöljük a legalsó sorban lévő kockák számát?
A −b B −c C −a
a = 1 + 22 + 32 + . . . + n2 b = (1 + 2 + 3 + . . . + n) · 3 c = 1 + 23 + 33 + . . . + n3
196

C M Y K
Algebra
525. Fejezd ki az x segítségével a kérdezett mennyiségeket!

a) Egy futó tömege edzés előtt 68 kg volt. Az edzés alatt x kg-ot
fogyott. Mennyi lett a tömege edzés után? 68 − x (kg)
b) Bolyai Farkas 27 évvel volt idősebb fiánál, a világhírű matema-
tikus Jánosnál. Hány éves volt Bolyai János, amikor édesapja x
éves volt? x − 27 (éves)
c) A Zala folyó közepes vízhozama x m3 másodpercenként. Az ár-
vízi hozam ennek 20-szorosa. Mennyi az árvízi hozam? 20x (m3 )
d) Az Aggtelektől Jósvafőig tartó hosszú túra x km-rel hosszabb,
mint a rövid túra. A két túra együttes hossza 8 km. Milyen
8−x Bolyai Farkas (1775–1856)
hosszú a rövid túra? (km)
2
e) Egy tyúkudvarban tyúkok és kakasok vannak. A kakasok száma x, a tyúkoké 7-szer ennyi.
Hány tyúk van? 7x
x 2
f) Egy kocka élvázának hossza x m. Mennyi a felszíne? · 6 (m2 )
12
g) Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge x fok. Hány fokos a másik hegyesszöge? 90◦ − x
h) Egy téglatest egyik éle x cm, a másik kettő 4, illetve 5 cm. Mekkora a felszíne? Mekkora a
térfogata? A = (4x + 5x + 20) · 2 = (18x + 40) cm2 ; V = 20x (cm3 )
i) A Balatont átúszó versenyen idén x úszó indult. Az indulók huszada feladta, nem tudott
19 1
úszva átjutni a túlpartra. Hányan győzték le a távolságot, hányan nem? x; x
20 20
526. Fejezd ki x segítségével a kérdezett mennyiségeket!
1 2
a) Egy papírkereskedésben x db iskolai füzet van raktáron, ennek: -e kockás; a maradék -a
4 3
vonalas; az ezután maradó füzetek fele sima, és a többi mind hangjegyfüzet. Melyik füzetből
1 1 1 1
hány van a raktárban? kockás: ; vonalas: x; sima: x; hangjegyfüzet: x
4x 2 8 8
b) Egy 54 cm kerületű egyenlő szárú háromszög egyik oldala 3 cm-rel hosszabb, mint egy
másik. Mekkorák a háromszög oldalai? 17 cm, 17 cm, 20 cm; 19 cm, 19 cm, 16 cm
c) Öt egymást követő páratlan szám összege x. Melyik a legkisebb az öt szám közül? (x − 8) : 5
d) Egy „kutyástalálkozón” csak a kutyák és a gazdáik gyűltek össze. Az állatok és az emberek
száma így 300 volt. Hány lábuk volt a résztvevőknek összesen, ha x kutya volt?
(300 − x) · 2 + x · 4 = 600 + 2x

helyettesítési értékek kiszámítása
527. Bolyai János (1802–1860) születési dátumával játszottak a gyerekek. Melyik felírás hibás?
1·8·0·2=0 1+8·0:2=1 1·8:0+2=2
1+8·0+2=3 (1 · 8 + 0) : 2 = 4 1 + (8 + 0) : 2 = 5
Folytasd, amíg tudod! A bekarikázott felírás hibás, mert a 0-val való osztást nem értelmezzük.
528. Írd fel egyszerűbb alakban!
a) a + a + a + a + a = 5a b) a + a + a + b + b = 3a + 2b c) c + b + b + c + c = 2b + 3c
d) −d − d − d − d = −4d e) −d − d − e − e − e = −2d − 3e f) f · f · f · f · f = f 5
g) f · f + g · g · g = f 2 + g3 h) g · g · g · h · h = g3 · h2 i) i · h · i · h = (i · h)2
197

C M Y K
Algebra
529. Írd fel egyszerűbb alakban!

a a a a + a + a + a 4a c c b b b
a) + + = a b) = c) + − − − =c−b
3 3 3 b+b+b 3b 2 2 3 3 3
530. a) Írd fel algebrai kifejezéssel az
A, a B és a C edényekben lévő
folyadék térfogatát, ha az első
edény űrtartalma x; aztán úgy,
hogy a második edényben lévő
folyadék mennyisége y!
b) Írd le algebrai kifejezéssel a kö-
vetkezőket, ha x az első edény
térfogata! A B C
2 1 4
Az első edény űrtartalma: x x x x
5 2 5
A második edény űrtartal- 4y 5y 8y
ma: y
1 4 5 2 9
– Az A és a B edényben lévő folyadékot összeöntjük. A + B = x + x = x+ x= x
2 10 10 510
C 3 3 4 3
– A C edényben lévő folyadék negyedét kiöntjük. C − = C = · x = x
4 4 4 5 5
2 1 4
– Az A, a B és a C edényben levő folyadékot összeöntjük. A + B + C = x + x + x =
5 2 5
6 1 17
= x+ x= x
5 2 10
– Az A és a C edényben lévő folyadékot összeöntjük, majd ennek a negyedét vesszük.
A+C 6 3
= x:4= x
4 5 10
c) A második edényben lévő folyadék mennyisége legyen y! Milyen változtatásokat írnak le
ezek az algebrai kifejezések?
5y 5y + 8y 4y 8y
4y + 8y 5y − 4y +
2 2 4 4
A+C B:2 B −A B+C
A C
2 +
4 4
531. a) Hány papucs ér egy csizmát? 3 papucs ér egy csizmát.
b) Hány cipő ér egy csizmát? Másfél cipő ér egy csizmát.
198

C M Y K
Algebra
532. a) Melyek összegek, melyek szorzatok, melyek hatványok?

b) Írd le a következő kifejezéseket számok nélkül, csak betűkkel!
Például: 3 · x = x + x + x, 3xy = xy + xy + xy
a) 4a = a + a + a + a b) −2b = −b − b c) 4bc = bc + bc + bc + bc d) 3c + 2d = c + c + c + d + d
e) 3(d + e) = (d + e) + (d + e) + (d + e) f) 2(e + f ) − 3(e + f ) = −e − f
5h h + h + h + h + h
g) 2h + 3(f + h) = h + h + (f + h) + (f + h) + (f + h) h) =
2i i+i
2
i) 3ij = ij + ij + ij j) (5k) = (k + k + k + k + k) · (k + k + k + k + k) k) (−l)3 = −l · (−l) · (−l)
l) 3m2 − 2m3 = m · m + m · m + m · m − m · m · m − m · m · m
összeg: d), f), g), l) szorzat: a), b), c), e), h), i) hatvány: j), k)
533. Keresd meg mindegyik kifejezésben az ismeretlenek együtthatóját!

3 3 4x 4 −2x 2 2 1 1
x2, 1 xy, , ,− y3, 1 −x 2 , −1 − x, − −0,4x 2 y −0,4
4 4 3 3 5 5 2 2
2

3 ab a
534. a) Mely kifejezésekben egyeznek meg az együtthatók? 3a 2 ; 3 , 5ab; 5b3; , −a 2 b;
b 0,2 −1

2 2
2 a ab 2 a b
b) Mely kifejezésekben egyeznek meg a változók? 3a ; , 5ab; 0,2ab; , −a b;
−1 0,2 5
a2 ab a2b 1 3
3a 2 3 0,2ab 0,2 5b3 − a 2 b 5; −1
−1 5 3
−1 0,2 5 5 b3
2 2
c) Válaszd ki az a -tel, az ab-vel,illetve az a b-vel egynemű kifejezéseket!

a2 ab a2b
a 2 ; 3a 2 ; , ab; 0,2ab; , a 2 b; −a 2 b;
−1 0,2 5
535. Gyűjts 3-3, a megadottakkal egynemű algebrai kifejezést!

x2
5x, 2y, 3xy, (xy)2 ,
2
536. Írd egyszerűbb alakba a kifejezéseket az egynemű tagok összevonásával!
a) 5x + 7x − 5 − 3x − 12 = 9x − 17 b) 32x − 10xy − 5x + 6xy = 27x − 4xy
c) −3x − 4 − 6x − 16 + 5x = −4x − 20 d) −6xy − xy + 7xy + 3y = 3y
e) 2x 2 − 3y + 2y − y 2 + 6y + y 2 − 2x 2 = 5y f) 0,4x − 3,2x + 0,8x = −2x
3 1 1 3 2 1
g) x + 3 − x − 5,5 = x − 2,5 h) 1,5y − x − y + x = 1,1y − 1,25x
4 2 4 2 5 4
537. a b c d Vízszintes: Függőleges:
1 8 4 9
e
a) Kőnig Gyula matematikus a) 4x − 1, x=5
f
9 9 7 7 születési évszáma b) (x + 1) · 9 + 8, x=8
g
7
h
7
i
5 6 e) (x + 1) · 11, x = 8 c) x − 2,
2
x=7
j f) 10x + x, x=7 d) (x − 1) − 2x,
2
x = 12
5 9 0 0 3
g) x + 13, x=4 h) (x − 3) − (2x − 5), x = 13
2
i) x(x + 1), x=7 i) 2x − 2(x + 1), x=6

x
j) 5,9 · 10 , x=3
199

C M Y K
Algebra
538. Végezd el az összevonásokat! Az összevonás helyességét vizsgáld meg egy konkrét esetben az
eredeti és az új kifejezés helyettesítési értékének kiszámításával! x = 0, y = 1
a) 20 + (x − 11) = 9 + x = 9 b) (5x + 3) − (2x − 4) = 3x + 7 = 7 c) 3x − (2x − 5) = x + 5 = 5

1 1 1
d) (4 − 2y) + (5 − 3y) = 9 − 5y = 4 e) x+ − −2x − = 2,5x + 0,75 = 0,75
2 4 2
f) (2x + 4y) − (4x − 2y) = −2x + 6y = 6 g) (3x 2 − 5xy) − (xy − x 2 ) 4x 2 − 6xy = 0
539. Végezd el a kijelölt műveleteket! Írd a kifejezést egyszerűbb alakba!
a) 4(a + 5) + 7 = 4a + 27 b) 9 + 3(b + 2) = 3b + 15 c) 5(7 − c) + 3c = 35 − 2c
d) (3 − d) · 2 − d = 6 − 3d e) 3(e + 2) + 4(e + 2) = 7e + 14 f) 7 · (−1) − 2(f + 2) = −2f − 11
540. Írd fel a színezett síkidomok területét többféleképpen algebrai kifejezésekkel!
Számítsd ki a területeket a megadott méretekkel!
5
x=3 x = 0,8 x= x = 16
2
a) (2x)2 − 2x 2 − x 2 = 4x 2 − 3x 2 = x 2 t = 9 egység
x2
b) 4x 2 − 2x 2 − = 4x 2 − 2,5x 2 = 1,5x 2 t = 0,96 egység
2
3 5 125
c) 4x 2 − 2x 2 − x 2 = x 2 t = egység
4 4 16
3
d) 4x 2 − x 2 = 2 · x 2 = 1,5x 2 t = 384 egység
4
541. a) A kockát az ábrán látható módon átfúrtuk. Írd fel algebrai
kifejezéssel az átfúrt test felszínét és térfogatát, ha x jelöli
az eredeti kocka élét! Számítsd ki a felszínt és a térfogatot
x = 6-ra!
2 12 10 1
A = 6x 2 − x 2 + x 2 = 6x 2 + x 2 = 7 x 2
9 9 9 9
A = 256 egység
x3 8 3
V = x3 − = x
9 9
V = 192 térfogategység
b) Egy téglatestből az ábrán látható módon kivág-
tunk két egybevágó hasábot.
Írd fel az így kapott test felszínét és térfogatát
képlettel! Az x = 2 m érték behelyettesítésével
ellenőrizz!
A hasáb felszíne 248 m2 .
A felszín kiszámítását nagyon egyszerűvé teszi, ha a
gyerekek átlátják azt, hogy ennek a testnek a felszíne
ugyanakkora, mint a „beugró” részek „kifordításával” x+8 m
2x
kapható konvex hasábé:
2x + x = 3x
200

C M Y K
Algebra

A = [(x + 8) · 2x + 3x · 2x + (x + 8) · 3x] · 2 = 11x 2 + 40x · 2 = 22x 2 + 80x = 88 + 160 = 248 [m2 ]
Célszerű a hasáb éleinek kiszámítása után is meghatározni a felszínt: 10 m

2 4m
A = (10 · 4 + 6 · 4 + 10 · 6) · 2 = (40 + 24 + 60) · 2 = 124 · 2 = 248 [m ]
A hasáb térfogata 240 m3 − 2 · 16 m3 = 208 m3 . 6m
Sokféle felosztás lehetséges, az egyik lehetőség, hogy a konvex hasáb térfogatából kivonjuk a két egybevágó
hasáb térfogatát:
V = (x + 8) · 2x · (2x + x) − 2 · 2x 2 = 6x 3 + 44x 2 = 224 [m3 ]
Ugyanerre az eredményre jutunk, ha a hasáb éleinek kiszámítása után számítjuk ki a térfogatát:
V = 10 · 4 · 6 − 2 · (4 · 2 · 2) = 240 − 32 = 208 [m3 ]
Egyenletek megoldása
542. Mely számok teszik igazzá a következő nyitott mondatokat az egyes alaphalmazokon?
Alaphalmaz
Természetes Páros Racionális
Nyitott mondat A 60 osztói számok prímek számok
36 + x · 4 = 80 − 11 − 11
x · 3 − 6,7 = −10 − − − 1,1
2, 3, 4, 5, 6, 10, a 2-nél nem kisebb

1
x − 0,5 = 1 12, 15, 20, 30, 60 2, 3, 4, 5, . . . 2 számok
2
543. Találj ki olyan feladatot, amelynek megoldásához ezek a rajzok készülhettek! Írj egyenleteket
a rajzokról, oldd is meg azokat!
3
720 + 9x = 9000; x = 920 x = 330; x = 550
5
a) 9000 b) x

x x x x x x x x x

720 330
544. Gondoltam egy számot, hozzáadtam 6-ot, az összeget megszoroztam 2-vel, az eredményből
elvettem 8-at,

a kapott számot elosztottam 6-tal, eredményül 2-t kaptam. Melyik számra
gondoltam? (g + 6) · 2 − 8 : 6 = 2; a gondolt szám a 4.
545. Írd le egyenlettel, és oldd meg!
2
a) Gondoltam egy számot, megszoroztam -del, és 3-at kaptam. Melyik számra gondoltam?
7
2
g· = 3, g = 10,5
7
b) Egy számhoz hozzáadtam a szám felével nagyobb számot, és 10-et kaptam eredményül.
3
Melyik szám ez? x + x = 10, x = 4
2
1 1
c) Egy szám és az annál -del nagyobb szám összege 0,36. Melyik ez a szám? 2x + = 0,36,
2 2
x = −0,07
201

C M Y K
Algebra
d) Egy számnál a 25%-ával nagyobb számhoz 25-öt adva 400-at kapunk. Melyik ez a szám?
1,25x + 25 = 400, x = 300
e) Egy szám és a nála 1-gyel nagyobb szám összege −17. Melyik ez a szám? x + x + 1 = −17,
x = −9
f) Egy szám és a nála 1-gyel nagyobb szám szorzata 3,75. Melyik ez a szám? x · (x + 1) = 3,75,
x = 1,5 Próbálkozással jutunk el a megoldáshoz.
546. Egy háromszög b oldala 5 cm-rel rövidebb, mint a c oldala, az a oldala 2 cm-rel hosszabb,
mint c. Mekkora a kerülete? Fejezd ki az a oldallal, a b oldallal, a c oldallal!
Mekkorák az oldalak, ha a kerület 30 cm?
a =c+2
c
b =c−5 b
k = (c + 2) + (c − 5) + c = 3c − 3
k = b + (b + 7) + b = 3b + 12 a
k = a + (a − 7) + (a − 2) = 3a − 9
a = 11 cm, b = 6 cm, c = 13 cm
547. Oldd meg az egyenleteket, lehetőleg fejben!

3 3 1
a) x : 12 = 8 x = 96 b) 2x + 4 = 13 x = 4,5 c) 6x + = x=
4 2 8
1
x· = 8 x = 24 5x + 1 = 13 x = 2,4 10x + 0,4 = 0,5 x = 0,01
3
2 16 4
x: =8x= 2x − 4 = 13 x = 8,5 100x − 0,8 = x = 0,016
3 3 5
3
x : 1,02 = 6 x = 6,12 5x + 0,01 = 0,99 x = 0,196 1000x − = 4,6 x = 0,00535
4
3
x · 0,01 = 6 x = 600 3x + 0,6 = x = 0,3 20x − 0,04 = 0,1 x = 0,007
2
x : 0,01 = 6 x = 0,06 12x − 0,4 = 3,2 x = 0,3 0,1x + 8 = 25 x = 170
2 5 3
x · = 6 x = 21 25x − = 2,5 x = 0,2 x − 6 = 9 x = 10
7 2 2
548. Összevonás után oldd meg az egyenleteket!
a) x + 3 + x + 3 + x + 3 = 27 x = 6 b) 2 − x + 2 − x + 2 − x + 2 − x = 24 x = −4
1 1 1 1 1
c) x − + x − + x − + x − + x − = 10 x = 2,5 d) 4 + 2x − 8 + 3x + 13 + x = 9 x = 0
2 2 2 2 2
549. Válaszd ki a szövegnek megfelelő egyenleteket! Oldd is meg azokat!
a) Gondoltam egy számot. A gondolt számnál 10-zel nagyobb számot adtam hozzá. Az összeg
felét vettem, így 8-at kaptam eredményül. Melyik ez a szám? x = 3
x + x + 10
A) x + (x + 10) : 2 = 8 B) =8 C) x + 5 = 8
2
b) Gondoltam egy számot. Hozzáadtam 4-et. Az összeg 2-szeresét vettem. Ebből elvettem 8-at,
ebből kivontam a gondolt számot. Eredményül −1-et kaptam. Melyik ez a szám? x = −1
A) (x + 4) · 2 − 8 − x = −1 B) 2x + 8 − 8 − x = −1 C) x + 4 · 2 − 8 − x = −1
202

C M Y K
Algebra
c) Gondoltam egy számot, kivontam belőle 2-t. A különbséget megszoroztam 5-tel, ehhez 10-et
adtam. Az összegből kivontam a gondolt szám 3-szorosát. Eredményül 1-et kaptam. Melyik
számra gondoltam? x = 0,5
A) x − 2 · 5 + 10 − 3x = 1 B) 2x = 1 C) (x − 2) · 5 + 10 − 3x = 1
a) 5x − 2 = 20 x = 4,4 b) 5(x − 2) = 20 x = 6 c) 5(x − 2) − 5x = −10 azonosság
x x−4
d) 5(x − 2) − 8 = 20 x = 7,6 e) − 4 = 20 x = 48 f) = 20 x = 44
2 2
x−4 x−4
g) + 5 = 20 x = 34 h) − 5 = 20 x = 54 i) 3(x − 6) − 3x = 4 Nincs ilyen szám.
2 2
3
−x ·2
8x − 1 2,5x − 4 4
a) + 1 = 10 x = 8 b) − 2 = −4 x = −4,8 c) − 0,5 = 1,5 x = −2,25
7 8 3
552. Írj a rajzokhoz szöveges feladatot! Írj a rajzokhoz egyenleteket, olddis meg azokat!

2 1 1
+ + ·x +4= x
5 3 5
a)

1
2
rész 1
rész 1
rész 4 km x = 60 km; része 12 km.
5 3 5 5
5 1
x + 30 + x = x
b)
8 3

1
5 30 perc 1 x = 720 perc; része 240 perc.
8
rész 3
rész 3
100 km 0,75x + 100 = 0,85x
c)

x = 1000 km; 85%-a 850 km.

2
8 rész

85%
553. Oldd meg az egyenleteket az egész számok halmazán! Ellenőrizz!

x x 7 x x x
a) + = x=1 b) + + = 14 x = 16
4 3 12 2 4 8
x x x x x
c) − = 70 x = 1225 d) + − = 1,5 x = 10
5 7 10 4 5
3 8 64 6
e) x − x = − x = f) x + 2x − 6 = −26 x = −6,25
8 5 25 5
3x 2x 18 2
g) − +3=0 x=− h) 1,5x − x − 12 = 8 x = 24
2 3 5 3
x − 2 5 + 4x 5x + 3 5x − 8 6
i) + =6 x=5 j) + =4x=
3 5 2 4 5
Az e), f), g) és j) egyenleteknek nem egész a gyöke.
554. Oldd meg az egyenleteket a természetes számok halmazán! Ellenőrizz!

a) 5x + 3x − 10 = 14 x = 3 b) 7x + 2x + 4 = 40 x = 4 c) 5x + 7 − 8x + 6x = 13 x = 2
8 2
d) −3x − 5x + 20 + 2x = 5 x = 2,5 e) 3(x − 2) + 4 = 6 x = f) 5 + (x + 1) · 5 = 8 x = −
3 5
203

C M Y K
Algebra
23
g) 3x + 4(x + 2) = −15 x = − h) 3x − (2x + 1) = −1 x = 0 i) 5x − 3(x + 1) = 6 x = 4,5
7
3 5
j) 2x − x − x = 57 x = 106,4 k) (5x − 28) − (3x + 2) + (x − 30) = 120 x = 60
4 7
Az a), b), c), h) és k) egyenletek gyöke természetes szám.
555. Írj a mérlegekről egyenleteket, és oldd is meg azokat!

a) b)
7 7
5x = 7, x = 5x = 2x + 7, x =
5 3
c) d)
3
7x + 2 = 3x + 5, x = 5x + 4 = 4x + 7, x = 3
4
1
a) 1 + 3x = 9 + x x = 4 b) 4x = 6x + 2 x = −1 c) 5x = −3x + 4 x =
2
1 8 3 2x
d) −2x − 2 = − x + 2 x = − e) x + 2 = −4 + 3x x = 4 f) = x + 1 x = −3
2 3 2 3
−x + 3 1 1 x 4x − 2
g) = − x + 1,5 azonosság h) x + 4 = − 2 nincs ilyen x i) 2x − 1 = azonosság
2 2 3 3 2
2
a) 13x + 44 − 4x = 102 − 9x − 22 x = 2 b) 11x + 7 + 11x = 3x + 5 + 22x x =
3
1
c) 3 + 2,25x + 2,6 = 2x + 5 + 0,4x x = 4 d) 15 − (x + 18) = 2(x + 1) + 3(x − 1) x = −
3
3 − x 2x − 5
a) 25 − 10(3x − 5) = 60 − 15x x = 1 b) + = 1 x = 13
4 6
2x − 5 x + 17 3x − 7
c) = −x − 1 x = 0,4 d) 2 + = x = 13
3 5 4
559. Melyik egyenlet igaz a benne szereplő betűk minden számértékére, azaz melyik azonosság?
a) 7a + 4a − 5a = 6a azonosság b) 2y + 6 = (y + 3) · 2 azonosság
6x + 12
c) − 3 = 3(x + 1) x = 0 d) 3ab + 8ab − 5a = 11ab − 5a azonosság
2
5x 2
e) 10x − (2x + 3) = 8x − 3 azonosság f) = 2,5x 2 azonosság
8
204

C M Y K
Algebra
560. A következő egyenlőségek mindegyike azonosság. Pótold a -tel jelölt számokat, illetve a
-gel jelölt betűket!
5+z
a) 7 · + 3 · ab = 10ab = ab b) = 2,5 + =z
2 2
4x + −6
c) = 45 x − 1,2 d) 5 · ( + 3 ) = 5a + 15 =a
5
561. Az egyenletek mindegyikének megoldását a −2-nél nagyobb és 4-nél kisebb egész számok
halmazában keresd!
6x + 10
a) 2x + 6x 2 = 2 · (x + 3x 2 ) azonosság b) = −2x − 5 x = −2, az adott
2
alaphalmazon nincs gyöke
c) 4x + 2 = 4(x + 1) nincs ilyen x d) −4x − 10 = x − 5 x = −1

Melyik egyenletnek nincs megoldása, melyiknek van csak egy megoldása, melyik azonosság?
562. Oldd meg az alábbi egyenleteket!
5 − a 18 − 5a
a) − =0 a=3 b) 5 · (x − 3) · (x + 3) · (x − 1) = 0
8 12
x1 = 3, x2 = −3, x3 = 1
1 1
563. Mennyi − pontos értéke, ha annyit tudunk x-ről és y-ról, hogy x − y = 10, és xy = 20?
x y
y − x −(x − y) −10 1
= = =−
xy xy 20 2
Egyenlőtlenségek megoldása
564. Mekkora lehet egy-egy csomag tömege? Írj a mérlegek állásáról egyenlőtlenségeket, oldd is
meg azokat!
a) b)
x + 5 < 30, x < 25 2x > 80, x > 40

c) d)
2x + 8 < x + 23, x < 15 3x + 20 < 2x + 80, x < 60
205

C M Y K
Algebra
565. Mely mérlegeken lehetnek ugyanazok a csomagok? A csomagok kinézetre megkülönböztethe-

tetlenek, de a különböző mérlegeken lévők tömege különbözhet egymástól.
a) x < 20 b) x > 15
c) x < 20 d) azonos egyenlőtlenség
566. Két mérést végeztünk.

4
Először így állt be a mérleg, x > másodszor pedig így: x < 4
3
4
Milyen határok között változhat egy csomag tömege? <x<4
3
0 14 2 3 4 5 6 7 8 a csomag tömege
3
567. Az alábbi egyenlőtlenségek mindkét oldalához adjuk hozzá a zárójelben megadott számot! Igaz
marad-e az egyenlőtlenség?
a) 7,3 > 2,5 (1,7) i b) 2,8 > −0,3 (−0,6) i

5 7 1 14 11 7
c) > − i d) − < − i
4 8 2 15 15 5
568. Az alábbi egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg a zárójelben megadott pozitív
számmal! Igaz marad-e az egyenlőtlenség?

1
a) −2 > −8 (3) i b) −4 > −12 i
2

11 2 3 1 2 7
c) > i d) − < i
9 3 4 2 3 6
569. Az alábbi egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg a zárójelben lévő negatív számmal!
Igaz marad-e az egyenlőtlenség?
3 7
a) 5 < 9 (−1) h b) < (−2) h
7 3
c) −1,8 > −3,5 (−0,1) h d) −0,08 < −0,0008 (−1000) h
206

C M Y K
Algebra
570. Az alábbi egyenlőtlenségek mindkét oldalát osszuk el a zárójelben megadott számmal! Mely
esetben kell megfordítani az egyenlőtlenség jelét? b) és c) esetben, ahol negatív számmal osztunk.
15 20
a) 6 5 8 (2) b) < (−5) c) 3,6 > −1,2 (−1,2)
4 3
7 4 3 15 3
d) − < (2) e) −10 > −1000 (1000) f) − > −
2 3 2 2 2
571. Oldd meg az egyenlőtlenségeket, és a kapott eredményeket jelöld a számegyenesen!
a) x − 2 < 0 x < 2 b) 2x + 3 = 23 x = 10 c) 3(x + 2) 5 4 + 5x x = 1
28
d) 16(1 + x) < 3(x − 4) x < − e) 16 − 3(2x − 5) < 3 − 16x x < −2,8
13
572. Állapítsd meg, hogy x milyen értékeire nem negatívak a következő kifejezések!
a) 6x − 30 x = 5 b) 36 − 12x x 5 3 c) (x + 1) · 4 − 3 x = −
1
4
d) 3x − (x − 2) x = −1 e) 3x − 5(x − 2) x 5 5 f) 2,4 − 1,5(x − 0,1) x 5 1,7

3 2 7
h) − 4(x − 0,125) x 5 1
7
g) + 2 x − x<
4 3 24 2
573. Oldd meg az egyenlőtlenségeket az egész számok körében!
a) 11x + 10 < 17 + 9x b) −6(x + 20) 5 −60 c) 3x − 2 > 4x − 5
x < 3,5, x = 3, 2, 1, . . . x= −10, x = −10, −9, . . . x < 3, x = 2, 1, 0, . . .
5
d) −x −
6
5 − 23 x e) −6x − 10 5 −4x −
8
3
f) 2x −
x
3
+ 1 = 3x − 6 +
x
6
x = − 52 , x = −2, −1, 0, . . . x>−
11
3
, x = −3, −2, −1, . . . x 5 143 , x = 4, 3, 2, . . .
Szöveges feladatok megoldása
574. A sorban összesen 37-en állunk, 3-szor annyian állnak előttem, mint mögöttem. Hányadik
vagyok a sorban? A 28. vagyok a sorban. A mögöttem állók száma: x, ekkor 3x + 1 + x = 37, x = 9,
27 + 1 + 9 = 37
575. 525 Ft-ot egyenlő számú 5 és 10 Ft-ossal fizettünk ki. Hány darab pénzzel fizettünk? Hetven.
15x = 525, x = 35
576. Egy háromszög oldalainak mérőszámai cm-ben mérve egymás utáni természetes számok.
A háromszög kerülete 42 cm. Hány cm-es a leghosszabb oldala? 15 cm-es. (a − 1) + a + (a + 1) = 42,
a = 14
577. Egy négyzet alakú papírt a két szemközti oldalának felezőpontjain keresztül félbevágva az egyik
keletkezett téglalap kerülete 12 cm. Hány cm volt a négyzet kerülete? 16 cm-es.
2 · (a + 0,5a) = 12, a = 4
578. Egy fogkrém és egy fogkefe összesen 1350 Ft-ba került. A fogkefe kétszer drágább, mint a
fogkrém. Hány Ft-ba került a fogkrém, és mennyibe a fogkefe? 450 Ft, 900 Ft.
2x + x = 1350, x = 450
207

C M Y K
Algebra
b = (a + 3) 2
579. Egy téglalap egyik oldala 3 m-rel hosszabb, mint a másik. Ha mind-
egyik oldalát 2 m-rel megnöveljük, a területe 26 m2 -rel lesz nagyobb. a 2a
Mekkorák az eredeti téglalap oldalai? 4 m, 7 m.
2a + (2a + 6) + 4 = 26 a=4 b =a+3=7 2 2a + 6 4
580. Két szám összege 100. A nagyobbikat a kisebbikkel elosztva a hányados 2, a maradék 1. Melyek
ezek a számok? 67, 33. 2 · (100 − x) + 1 = x, x = 67
581. Három testvér életkorának összege 45 év. A legidősebb 6 évvel idősebb a legfiatalabbnál.
Mennyi idősek a testvérek, ha egyenlő időközönként születtek? 12, 15, illetve 18 évesek.
(x − 3) + x + (x + 3) = 45, x = 15
582. Mekkorák a háromszög szögei, ha a legnagyobb szög 8◦ -kal nagyobb a legkisebbnél, és 7◦ -kal
a középsőnél? 65◦ , 58◦ , 57◦ . (x − 1) + x + (x + 7) = 180◦ , x = 58◦
583. Egy könyvből három nap alatt 52 oldalt olvastam el. Az első nap 2 oldallal többet, mint a
második nap, a második napon pedig harmadannyit, mint a harmadik napon. Melyik nap hány
oldalt olvastam? 12, 10, illetve 30. (x + 2) + x + 3x = 52, x = 10
584. Három könyvespolcon összesen 58 könyv van. Melyik polcon hány könyv található, ha a
legfelső polcon 6-tal több könyv van, mint a középsőn, a középső polcon pedig feleannyi, mint
a legalsón? 19, 13, illetve 26. 2x + x + x + 6 = 58, x = 13
585. Zita 5 kg-mal nehezebb, mint Tímea. Tímea
8 kg-mal könnyebb, mint Luca. Piroska 40 kg,
Ági pedig 41 kg.
Legfeljebb hány kg lehet Zita, ha mind az
öten beszállhatnak abba a csónakba, amelynek
maximális terhelhetősége 186 kg?
2
Legfeljebb 35 kg lehet Zita.
3
z + (z − 5) + (z + 3) + 40 + 41 5 186.
586. Egy ötjegyű számnak először az elejére, másodszor a végére írtunk egy 1-est. Így két hatjegyű
számot kaptunk. A két számot egymással elosztva éppen 3-at kaptunk. Mi lehetett az ötjegyű
szám? 42 857 az ötjegyű szám. (100 000 + a) · 3 = 10a + 1, a = 42 857.
1 1
587. Mekkora volt a raktárkészlet, ha -ének, majd a maradék -ának és még 20 tonnának az
4 3
1 1
elszállítása után 10 tonna maradt? 60 tonna. x − x + x + 20 · 3 = 10, x = 60.
4 4
3
588. Melyik kifejezés adja meg az x-nél 12-vel kisebb szám részét? d), f)
4
3 3
a) x − 12 b) (x − 12) : 3 · 4 c) x − 12 ·
4 4
3 3 3
d) (x − 12) · e) (x − 12) · 0,25 f) x · − 12 ·
4 4 4
589. Egy húrtrapéz egyik szárán fekvő két szög egyikéből a másik úgy kapható meg, hogy az annál
3
40◦ -kal nagyobb szög -ét vesszük. Hány fokosak a húrtrapéz szögei?
5
3
97,5◦ , 82,5◦ . · x + 40◦ + x = 180◦ , x = 97,5◦
5
208

C M Y K
Algebra
1
590. A vízszint magasságát a vízbe ütött karóval mérjük. A karó hossza része a folyó medre alatt,
8
1
a talajban van. Az része kilátszik a vízből. A folyó mélysége 3,6 m. Milyen hosszú a karó?
5
1 1 1 16
5 m. x + x + 3,6 = x, x =
3 8 5 3
591. Két kosárban összesen 126 alma volt. Az egyikben pirosak, a másikban sárgák. A piros
almákhoz hozzászedtek harmadannyit, mint amennyi a kosárban volt. A sárgák kosarából pedig
1
megették az almák -át. Így a két kosárban ugyanannyi alma lett. Hány piros alma volt
3
2 4
eredetileg a kosárban? 42 piros alma volt. s = (126 − s) ; s = 84
3 3
126 − s = p = 42.
3
592. Az Eiffel-torony a budai János-hegy magasságának -énél 70 m-rel alacsonyabb. Ha az Eiffel-
4
torony a János-hegy tetején épült volna, akkor a torony tetején 855,75 m magasságban lennénk.
Milyen magas az Eiffel-torony, illetve a János-hegy? Eiffel-torony 326,7 m, János-hegy 529 m.
593. A mai kosárlabdaedzésen az idő ötödében bemelegítettünk, a maradék idő nyolcadában kosárra
dobtunk, a hátralévő 56 percben meccset játszottunk. Hány perces volt az edzés?
x x
80 perces. + + 56 = x, x = 80.
5 10
594. Egy tükrös háromszög egyik külső szöge 130◦ . Hány fokos a szárszög, ha a háromszög alapja
rövidebb, mint a szára? 50◦ -os.
595. Egy családban 4 gyerek van. Kata a legidősebb, Jutka és Erika ikrek, akik a megtévesztésig
hasonlítanak egymásra. Bori a legkisebb. A játszótéren a libikókán kétféleképpen szoktak ülni,
mert így van éppen egyensúlyban a hinta.
K +B =2·I B+I =K
Hányszor nehezebb Kata Borinál? Háromszor nehezebb. (B + I ) + B = 2I , 2B = I , B + 2B = 3B = K.

596. Az istállóban háromlábú székeken ülve fejik a teheneket az
asszonyok. Minden asszonyra öt tehén jut. A gazda kisfia
a magáéval együtt 127 lábat számolt meg. Hány asszony
feji a teheneket? Öt asszony, a · 25 + 2 = 127, a = 5.
1
597. Az tört számlálójához, és a nevezőjéhez ugyanazt a
3
számot adva a kapott tört az eredeti tört kétszerese lett.
1+x 2
Melyik ez a szám? 3. = , x = 3.
3+x 3
209

C M Y K
Algebra
598. Az „Ezeregyéjszaka meséi” közül a 458. mesében ezt olvashatjuk: A galambcsapat egy része a
fára száll, a többi pedig a fa alá. A fán ülő galambok egyike így turbékol a fa alatt levőkhöz: Ha
közületek egy felrepül ide a fára, akkor egyharmad annyian maradtok a fa alatt, mint ahányan
összesen vagyunk. De ha közülünk egy lerepül hozzátok, akkor ugyannyi galamb lesz a fán,
ahány a fa alatt.
Hány galamb szállt a fára, és mennyi alá? 7 száll a fára, 5 galamb alá. 2-vel több galamb van a fán, mint
alatta: (x + 2) + x = (x − 1) · 3, x = 5.
599. Panka mamája 24 éves volt, amikor Panka született. 6 év múlva Panka mamája háromszor annyi
idős lenne, mint Panka. Hány éves lehet most Panka, és hány éves a mamája? Panka 6, a mamája
30 éves. 24 + x + 6 = 3(x + 6), x = 6.
2 1 1
600. Melyik az a szám, amelynek része 14,8-del nagyobb, mint az része? 44,4. x = 14,8, x = 44,4.
3 3 3
3 2 3 2
601. Melyik az a szám, amelynek a része 5,2-del nagyobb, mint a része? 62,4. x − x = 5,2.
4 3 4 3
602. Az osztály létszáma 35. A fiúk számának fele ugyanannyi, mint a lányok számának harmada.
35 − f f
Hány fiú és hány lány jár az osztályba? 14 fiú, 21 leány. = , f = 14, l = 21.
3 2
603. Egy udvarban kacsák, libák, nyulak vannak, összesen 192. A libák és kacsák aránya 7 : 15, a
kacsáké és a nyulaké 3 : 2. Mennyi van az egyes állatokból? 42 liba, 90 kacsa, 60 nyúl.
l : k : ny = 7 : 15 : 10;
192 : (7 + 15 + 10) = 6; l = 6 · 7; k = 6 · 15; ny = 6 · 10.
604. A vizsgán egy tanuló az első 20 kérdésből 15-re helyesen válaszolt. A további kérdéseknél a
1
válaszok -a volt a helyes. Végeredményül 50%-os teljesítményt ért el. Hány kérdés volt? 50
3
20 x 1 2
15 + x = 5 + x, x = 30, x + 20 = 50.
3 3
605. Egy anya és gyermeke életkorának aránya idén 5 : 2. Hét év múlva ez az arány 2 : 1 lesz. Hány
éve született a gyerek? 14 évvel ezelőtt.
5x + 7
= 2, x = 7, a gyerek most 14 éves, az anya 35. Hét év múlva a gyerek 21, az anya 42 éves lesz.
2x + 7
606. Hány éves korában halt meg Diophantosz, a híres alexandriai matematikus, ha a sírkövén a
következő felirat állt? 84 éves korában halt meg.
Itt nyugszik Diophantosz. Mily csoda! Sírköve is még

Nagy tudományával hirdeti élte korát,
1 1 1 x
Egyhatodát gyermekkornak rendelte az isten. x+ x+ x+5+ +4=x
6 12 7 2
Orcájára pehelyt tett feleannyi év után. 75
Eltelt egyheted és fáklyát gyújtott lakodalmán, x+9=x
84
Múlik öt év, s fiúval áldja meg ekkor e nászt. 9
x=9
Jaj, későn született, jaj, vézna fiú! Feleannyit 84
éltél, mint apád, s máris a máglya emészt. x = 84
Négy évig gyászát tudománnyal csillapította.
S élete hosszát ím: – látod e bölcs sorokon.
210

C M Y K
Algebra
607. Két rakétát indítanak el egymás felé. A kilövőhelyek távolsága 1310 km. A rakéták sebessége
km km
9000 , illetve 21 000 . Mekkora távolságra vannak a rakéták egymástól összeütközésük
h h
előtt 1 perccel? A rakéták 500 km-re lesznek egymástól.
km km
A sebességek: 150 , 350 . Egy perc alatt együtt 500 km-t tudnak megtenni. Az 1310 km fölösleges adat.
perc perc
2
608. Egy szilveszteri mulatságban a nők száma a férfiakénak -a. Miután 6 házaspár elment, a férfiak
3
száma 3-szorosa lett a nőkének.
Hány férfi és hány nő lehetett a társaságban eredetileg? 12 férfi és 8 nő.

2 2
3 · f · − 6 = f − 6, f = 12, n = 12 · = 8.
3 3
609. Egy fiatal orvos kerékpárral jár a munkahe-
lyére, egy hegytetőn lévő szanatóriumba. A
hegyre fel 7 km-es óránkénti sebességgel tud
haladni. Ugyanezen az úton lefelé 21 km-t
tesz meg óránként. Felfelé 36 perccel tovább
tart az útja.
Milyen messze lakik a szanatóriumtól?
6,3 km-re lakik.
x x 36
x = teljes út, = + , x = 63.
7 21 60
610. Gondolatolvasó trükk
Dobj 3 kockával, írd fel a három számot!
Az első kockán dobott számot szorozd meg
2-vel, és adj hozzá 5-öt! A kapott összeget
szorozd meg 5-tel, és az eredményhez adj
10-et! Az így kapott összeghez add hozzá a
második kockán dobott számot! Az összeget
szorozd meg 10-zel, és add hozzá a harmadik
kockán dobott számot!
Ha megmondod az összeget, én kitalálom a
dobott számokat. Hogyan?
Az összegből ki kell vonni 350-et, és az így kapott
szám jegyei adják a három számot.
{[(e · 2 + 5) · 5 + 10] + m} · 10 + h = 100e + 10m + h + 350
611. Egy kétemeletes házban a második emeleten lakók alatt 67 személy, a földszinten lakók felett
53 személy él, és az első emeleten annyian laknak, mint alattuk és fölöttük együttvéve. Hányan
laknak a házban? A 2. emeleten 13, az 1. emeleten 40, a földszinten 27 lakó él.
612. Egy apa 78 300 tallér értékű vagyonáról a következőképpen rendelkezett: a legidősebb gyerek
100 tallérral kapjon kevesebbet, mint a második gyermek részének a kétszerese, a második
gyermek része 200 tallérral legyen kevesebb, mint a harmadik gyermek részének háromszorosa,
a harmadik gyermek része pedig 300 tallérral legyen kevesebb, mint a negyedik gyermek
részének négyszerese. Hány tallért örököltek külön-külön? 2000 tallér, 7700 tallér, 22 900 tallér,
45 700 tallér.
Egyenlettel felírva, ahol x jelöli a negyedik fiú örökségét:
211

C M Y K
Algebra
első fiú: 2[3(4x − 300) − 200] − 100 = 12x − 1100

második fiú: 3(4x − 300) − 200 = 12x − 1100
harmadik fiú: 4x − 300
negyedik fiú: x
24x − 2300 + 12x − 1100 + 4x − 300 + x = 78 300
41x − 3700 = 82 000
x = 2000 [tallér]
Ellenőrzés: 2000 + 7700 + 22 900 + 45 700 = 78 300 [tallér]
613. Egy törtről a következőket tudjuk:

2
a) értéke , b) számlálójának és nevezőjének összege kétjegyű szám,
5
c) ez a kétjegyű szám egy természetes szám négyzete.
14
Melyik ez a tört? A keresett tört .
15
2 2x
= , ahol x 0, és a feltételek szerint 2x + 5x = 7x egy kétjegyű szám, amely egy természetes szám négyzete.
5 5x
Ha x = 7, akkor minden feltétel teljesül.
Más megoldása nincs a feladatnak. A 7x egy természetes szám négyzete, így x a 7-nek egy négyzetszámmal való
14 2
szorzata. Az x csak 1 lehet, mert 4-re a számláló és a nevező összege már háromjegyű. Ezért a keresett tört = .
35 5
Ha a számláló és nevező helyére tört számokat is megengedünk, akkor még ezeket a megoldásokat kaphatjuk:
32 50 72 128 162
Számláló 14
7 7 7 7 7
80 125 180 320 405
Nevező 35
7 7 7 7 7
614. Valaki 4,6 kg narancsot vásárolt, kilogrammonként 250 Ft-ért. A narancs meghámozása után
3
azt tapasztaljuk, hogy a narancshéj tömege a hámozott narancs tömegének része. Mennyibe
20
kerül a hámozott narancs 1 kg-ja? 287 Ft 50 fillért fizettünk.
20 3
A hámozott narancs tömege legyen rész, a narancshéj ekkor rész.
20 20
23
A hámozatlan narancs tömege így része a hámozott narancsénak.
20
23
Ha része 4,6 kg,
20
1
akkor rész 0,2 kg
20
20
rész 4 kg.
20
Ha 4,6 kg hámozott narancsért 250 Ft · 4,6 = 1150 Ft-ot fizettünk, akkor 1 kg-ért 287,5 Ft-ot.
615. Egy számban a tizedesvesszőt két hellyel balra vittük, majd az így kapott számhoz hozzáadtuk
3
az eredeti szám részét. Ekkor eredményül 34 989,6-et kaptunk. Mi volt az eredeti szám?
5
Az eredeti szám: 57 360.
3 60
A tizedesvessző elmozdításával a szám századrészét kapjuk. A szám része a részével egyenlő. Így a 34 989,6
5 100
az eredeti szám 0,61 része. Ezért a szám 34 989,6 : 0,61 = 57 360.
212

C M Y K
Hasbok, hengerek
HASÁBOK, HENGEREK
616. Milyen testeket látsz az ábrán? Van-e köztük olyan, amely közelítőleg hasáb vagy henger?
A kávéscsészék, a vizeskancsó közelítő-
leg hengerek.
A kenyérpirító közelítőleg hasáb stb.
617. Tervezz olyan templomot, várat vagy lakóépületet, amely-

ben az általad ismert mértani testeket használod! A mellé-
kelt ábrán például a budapesti Wekerle-telep egyik lakó-
házának részletét láthatod. A megoldás a gyerekek fantáziájától
és rajzkészségétől függ.
618. Az ábrán látható alakzatokat színes golyókból és

pálcikákból raktuk össze. Hány pálcika és hány
golyó kellett külön-külön az egyes testek megé-
pítéséhez? Hasábok-e a kialakult testek? Ha igen,
akkor milyenek?
a) 10 golyót, 17 pálcikát használtunk. b) 16 golyót, 28 pálcikát használtunk.
Mindkettő hasáb. Az a) ötszög alapú, a b) négyzet alapú egyenes hasáb.
619. Egy kocka élvázának elkészítéséhez 480 mm drótra van szükségünk. Hány cm a kocka éle?
Hány cm egy olyan kocka éle, amelynek élvázához harmadannyi drót kell, mint az előzőhöz?
4
480 mm = 48 cm. A kocka éle: 48 cm : 12 = 4 cm. Harmadannyi drótból készült kocka éle cm.
3
620. Piros és kék színű szívószálakból elkészítettük egy olyan négyzetes hasáb élvázát, amelynek
magassága háromszorosa az alapélnek. Egy él egyféle színű. Elérhető-e, hogy a kék színű élek
hosszának összege a) háromszor annyi, b) kétszer annyi legyen, mint a pirosoké?
213

C M Y K
Hasbok, hengerek
Az élváz hossza: S = 8a + 4b = 8a + 12a = 20a

a) Lehet úgy, hogy 15a hosszúságú kék színű és 5a hosszúságú piros színű él van.
Csak azokat a hasábokat tekintjük különbözőnek, amelyeknek más a piros és a kék élek száma.
b) A 20a hosszúságú él nem osztható egész számok segítségével 2 : 1 arányban, mert a 20 nem osztható 3-mal.
621. Rajzold le, hogyan lehet egy téglalapból „hulladék nélkül” kivágni egy téglatest lapjait!
Lehetséges megoldások például:
1. megoldás:
2. megoldás:
622. Rajzold le, hogyan lehet egy négyzetből „hulladék nélkül” kivágni egy négyzet alapú egyenes
hasáb lapjait!
A négyzetes oszlop felszíne: A = 2a 2 + 4a · m = 2a(a + 2m).
Ha ezt egy négyzetből kell kivágni, akkor 2a = a + 2m egyenlőségnek kell teljesülni. Ekkor a = 2m.
Egy lehetséges elrendezés: A feltételnek egy ilyen hasáb felel meg.
214

C M Y K
Hasbok, hengerek
623. Egy téglatest alakú szoba különböző élei 5 m; 5,4 m és 2,8 m hosszúságúak. A szoba két
oldalfalán egy-egy 0,8 m széles és 2,1 m magas ajtó, harmadik oldalfalon pedig egy 2 m széles
és 1,5 m magas ablak van. Mennyi festékre van szükség a szoba kifestéséhez, ha 1 liter festék
kb. 6 m2 falfelületre elég?
A szoba mennyezetének és oldalfalainak területe:

T = 5,4 · 5 + 2 · (5 · 2,8) + 2 · (5,4 · 2,8) = 85,24 [m2 ]
A két ajtó területe:
2 · tajtó = (0,8 · 2,1) · 2 = 3,36 [m2 ]
Az ablak területe:
tablak = 2 · 1,5 = 3 [m2 ]
A befestendő felület:
T − 2tajtó − tablak = 78,88 [m2 ]
Ha 1 liter festék 6 m2 -re elég, akkor 78,88 m2 -re 78,88 : 6 = 13,146 l kell.
Ezért kb. 13,2 l festékre van szükségünk.
624. Egy egyenes hasáb alakú szoba alaplapja egy olyan tégla-
lap, amelynek oldalai 4 m és 5 m hosszúak. Készítsd el az
alaprajzát, és rajzold le a szoba berendezésének felülné-
zeti tervét a felsorolt bútorokkal! A méreteket arányosan
kicsinyítsd! A tervrajzon jelöld be azt is, hogy a szoba
egyik falán egy 0,8 m × 2,1 m-es ajtó, a szemben lévő
falon két ugyanilyen ajtó, a harmadik falon pedig egy
2 m × 1,5 m-es ablak van.
A szoba bútorzata:
egy 0,5 m × 2,5 m-es szekrénysor,
Egy lehetséges elrendezés:
egy 0,5 m × 1,5 m-es polc a televízió, a
videó, a hifitorony számára,
egy 2 m × 1,1 m-es kétszemélyes össze-
csukott kanapé,
egy 0,9 m × 1 m-es asztal,
két 0,7 m × 0,9 m-es fotel,
egy 0,25 m × 1,6 m-es könyvespolc,
egy 0,6 m × 1,1 m-es íróasztal.
215

C M Y K
Hasbok, hengerek
625. Egy bútorkatalógus elemes bútoraiból állíts össze egy számodra kedvező szekrénysort, és
rajzold le, hogyan helyeznéd azt el a szobádban! A berendezés a gyerek szobájának méreteitől és a
gyerek lehetőségeitől függ.
626. 6 db egységkockából különböző konvex hasábokat építünk úgy, hogy a kis kockákat egy-egy
teljes lapjukkal egymáshoz ragasztjuk. Mekkora az így kapott testek felszíne és térfogata? (Te
is megépítheted ezeket otthon mokkacukrokból.)
1. 2.
A1 = 26e2 A2 = 22e2
V1 = 6e3 V2 = 6e3
627. 5 db egységkockából építsd meg az alábbi testeket! a) b) c)

Ezek közül melyiknek legkisebb, illetve melyiknek
legnagyobb a felszíne? Mekkora a testek térfogata?
Legnagyobb felszínű nincs, mert Aa = Ab > Ac .
Legkisebb felszíne a c) testnek van.
Aa = 22e2 Ab = 22e2 Ac = 20e2
628. 180 cm3 térfogatú, 4,5 cm magas, téglalap alapú egyenes hasábot 1 cm3 -es egységkockákkal
rakunk ki. Hány kis kockát kell „félbevágni”?
Egy lehetséges megoldás: A 180 cm3 = 180 db 1 cm élű kocka.
180
V = 180 = a · b · c, legyen c = 4,5 cm, akkor a · b a hasáb alapterülete. Ta = a · b = = 40.
4,5
Egy rétegbe 40 db kockát tehetünk.
Négy rétegbe 4 · 40 db = 160 db kockát tehetünk. Ekkor a 4,5 cm magasságból megmaradt még 0,5 cm,
a térfogathoz pedig még 20 db kocka kell. Ezért az utolsó réteget „fél” kis kockákkal rakjuk ki, mégpedig úgy,
hogy a 20 db kocka felezésével 40 db „fél” kockát készítünk.
Ezek éppen beterítik a 40 cm2 -es területet, és kitöltik a 0,5 cm magas réteget. Tehát 20 db egységkockát kell
„félbevágni”.
216

C M Y K
Hasbok, hengerek
629. Hányféleképpen egészítheted ki az ábrán látható téglalapokból álló hálókat úgy, hogy azokból
a) kockát, b) téglatestet, c) négyzetes oszlopot lehessen készíteni?
a) b) c)
a)
I., IV., illetve II., III. egymással középpontosan tükrösek.
b) c)
1, 2, 3, 4 közül valamelyik helyre.
630. Egészítsd ki a hatodik téglalappal a hálózatokat úgy, hogy azokból

a) lehessen, b) ne lehessen téglatestet hajtogatni!
217

C M Y K
Hasbok, hengerek
Egy lehetséges kiegészítés:

a)
b)
631. Az ábrán háromszög, trapéz, rombusz és konkáv deltoid alapú hasábokat rajzoltunk.
A testek térfogata alapján állítsd azokat növekvő sorrendbe!
a) A négy test alapterülete egyenlő, magasságuk:
mh = 9 cm, mt = 1,2 dm, mr = 93 mm, md = 0,09 m
A magasságok: mh = 9 cm, mt = 12 cm, mr = 9,3 cm, md = 9 cm.

Mivel az alapterületek egyenlők, a térfogatok nagyság szerinti sorrendjét a magasságok mérete dönti el.
Vh = Vd < Vr < Vt
b) A négy test magassága egyenlő, alapterületük:
Th = 18 cm2 , Tt = 0,3 dm2 , Tr = 2100 mm2 , Td = 0,25 dm2
Az alapterületek: Th = 18 cm2 , Tt = 30 cm2 , Tr = 21 cm2 , Td = 25 cm2 .

Mivel a testek megassága egyenlő, az alapterületek nagysága dönti el a térfogat szerinti sorrendet.
Vh < Vr < Vd < Vt
218

C M Y K
Hasbok, hengerek
c) Th = 18 cm2 , Tt = 0,18 dm2 , Tr = 1800 mm2 , Td = 0,0018 m2

mh = 9 cm, mt = 0,9 dm, mr = 90 mm, md = 0,09 m
Az alapterületek: Th = 18 cm2 , Tt = 18 cm2 , Tr = 18 cm2 , Td = 18 cm2

mh = 9 cm, mt = 9 cm, mr = 9 cm, md = 9 cm
Mind a négy test esetében egyenlők az alapterületek és a magasságok, tehát a testek térfogata is egyenlő.
Vh = Vt = Vr = Vd
632. Szabályos hatszög alapú egyenes hasáb oldallapjaira betűnként ráírtuk ZOLTÁN nevét. A kiterí-
tett lapokra mindhárom esetben írd rá a hiányzó betűket úgy, hogy ha a hasábot összeragasztjuk,
olvasható legyen a név!
633. Egy rombusz alapú egyenes hasáb minden éle 50 mm. Mekkora a hasáb felszíne és térfogata,
ha az alaplap magassága az alapél 80%-a?
m = 50 mm · 0,8 = 40 mm = 4 cm
a = mt = 50 mm = 5 m
A = 2 · 5 cm · 4 cm + 4 · 52 cm2 = 140 cm2
V = 5 cm · 4 cm · 5 cm = 100 cm3
634. Egy paralelogramma alapú egyenes hasáb térfogata 480 cm3 . Hány mm a test magassága, ha
alapterülete 0,3 dm2 ?
V = 480 cm3 = Ta · mt
Ta = 0,3 dm2 = 30 cm2
mt = 480 cm3 : 30 cm2 = 16 cm = 160 mm
635. Egy téglatest alakú ágybetét különböző éleinek hossza 200 cm, 80 cm és 10 cm. Legalább
mekkora területű bútorvászonra van szükségünk, ha erre huzatot akarunk készíteni?
A = 37 600 cm2 = 3,76 m2 . Legalább 3,76 m2 bútorvászon kell.
219

C M Y K
Hasbok, hengerek
636. Egy konkáv deltoid alapú egyenes hasáb alap-

lapjának szimmetriaátlója 7 cm, másik átlója
pedig 5 cm. Ez utóbbi egyenlő a deltoid rövi-
debb oldalával és a test magasságával. Mekkora
a test térfogata?
f = 7 cm e = 5 cm a = mt = e = 5 cm
(5 cm · 7 cm)
V = Ta · mt = · 5 cm = 87,5 cm3
2
637. Egy téglalap alapú egyenes hasáb alapélei 4 dm és 5 dm

hosszúak, magassága 6 dm. A hasábot az alaplap síkjára merő-
leges vágásokkal két „lépcsős” részre vágjuk szét. Az alaplapon
keletkezett vágásokat az ábrán lerajzoltuk. Mekkora a két új
hasáb térfogata és felszíne?
Megállapítjuk, hogy a két új hasáb alapterülete egybevágó, konkáv tízszög,
a hasábok magassága egyezik az eredeti hasáb magasságával, ezért egy-egy
hasáb térfogata éppen a fele a nagy hasáb térfogatának.
Vnagy = (4 · 5 · 6) dm3 = 120 dm3
120 dm3
Vúj = = 60 dm3
2
A kettévágás közben keletkezett új síklapok területének összegével növekedik az eredeti felszín. A „lépcsős” törött
vonal 7 db 1 dm-es szakaszból áll. A vágások mentén, mind a 7 helyen két új, 1 dm · 6 dm = 6 dm2 területű
téglalap keletkezik. Az új felület összesen 7 · 2 · 6 dm2 = 84 dm2 .
Aeredeti = 2(4 · 5 + 4 · 6 + 5 · 6) dm2 = 148 dm2
Aúj = 148 dm2 + 84 dm2 = 232 dm2
A két új „lépcsős” hasáb felszíne egyenlő, ezért egy-egy hasáb felszíne 116 dm2 .
638. Az ananászkonzerv henger alakú dobozának alapkörátmérője 9 cm, ma-

gassága 1,3 dm. A henger oldalának bevonásához hány cm2 területű papír
szükséges?
d = 2r = 9 cm m = 1,3 dm = 13 cm
Tp = 2rπ · m = 9π · 13 cm2 ≈ 367,56 cm2
639. A májkrémkonzerv alapkörének sugara 27 mm, magassága

38 mm. Mennyi anyag szükséges a doboz elkészítéséhez?
r = 27 mm m = 38 mm
A = 2r π + 2rπ · m = 2 · 272 · π mm2 + 2 · 27 · π · 38 mm2 ≈ 11 026,99 mm2 ≈ 110,3 cm2
2
640. Egy henger alakú pohár alapkörének sugara 3,2 cm, magassága 9,1 cm. Mekkora a térfogata?
Hány dl víz fér bele? r = 3,2 cm m = 9,1 cm V = r 2 π · m = 3,22 · π · 9,1 cm3 ≈ 292,75 cm3 ≈
≈ 0,3 dm3 = 0,3 l = 3 dl
641. Egy egyenes körhenger alapkörének átmérője 18 mm, magassága 8,5 cm. Szerkeszd meg a
hálóját! A háló egy 18 · π mm és 85 mm oldalú téglalapból és két 9 mm sugarú körből áll.
220

C M Y K
Hasbok, hengerek
642. A 12 cm hosszú és 2 cm alapátmérőjű henger alakú maxi túró rudakat

gyártó gép elromlott. Helyette ugyanolyan átmérőjű, de harmadak-
kora hosszúságú túró rudakat gyártó gépet állítottak be. A 100 db
maxi túró rúdhoz szükséges túrótölteléket mind felhasználják a mini
rudakhoz. Hány mini rúd készül így, és mennyivel változik a csokival
bevont felület?
Az adott mennyiségű töltelékkel harmadakkora hosszúságú túró rúdból 300 db-ot tudnak készíteni.
A harmadakkora túró rudaknál minden esetben kétszer két új véget

is be kell vonni csokival. Ez egy rúdnál: 4 · 12 · π cm2 ≈ 12,6 cm2
új végek 100 rúdnál: 1260 cm2 .
Ezért 1260 cm2 -rel nagyobb a csokival bevonandó felület.
Megjegyzés: A felszín változását 3 db WC-papír gurigával is lehet szemléltetni.
643. Bogi henger alakú reggeliző bögréjének alapköre 4 cm

sugarú, a bögre magassága 10 cm. Hány dl kakaó fér bele?
Névnapjára testvére szeretné ráírni a bögre oldalára víz-
szintesen körbe a „BOGI BÖGRÉJE” szöveget. Mekkora
helyet foglalhat el egy betű és mekkora lehet a betűköz,
hogy a szöveg egyenletesen elosztva éppen körbeérjen?
V = r 2 π · m = 42 · π · 10 cm3 = 502,6 cm3 ≈ 0,5 dm3 = 0,5 l = 5 dl.
5 dl kakaó fér a bögrébe.
Az alap kerülete adja a betűk helyét: Ka = 2rπ = 8 cm · π ≈ 25,1 cm.
Mivel a szöveget körbe írjuk a henger egy alapkörrel párhuzamos sávján, ezért 11 betűt és 11 szóközt használunk.
„Kiterítve” így képzeljük el: BOGIBÖGRÉJE

25,1 cm
Egy betű egy szóközzel együtt ≈ 2,28 cm lehet.
11
Ezen belül a betű és a szóköz méretének arányát a „festő” döntheti el.
644. Egy fél literes, henger alakú dobozos üdítő alapkörének átmérője 7,2 cm. Milyen magas ez a
doboz?
V = 0,5 l = 0,5 dm3 = 500 cm3
d = 7,2 cm, r = 3,6 cm, V = 3,62 · π · m = 500, m ≈ 12,3 cm. Az üdítős doboz kb. 12,3 cm magas.
Megjegyzés: Feltételezzük, hogy a fél literes üdítő doboza henger alakú, ahogyan azt a kereskedelemben
megszoktuk.
221

C M Y K
Hasbok, hengerek
645. Esti fogmosásnál Zoltán 6 cm hosszú „fogkrémhurkát” nyomott ki a

tubusból. Hány cm3 fogkrémet pazarolt el, ha egy rendes fogmosáshoz
elég lenne 1,5 cm hosszú fogkrém, és a tubus szájának átmérője 5 mm?
A fölösleges fogkrém mennyisége:
Vfogkrém = (2,52 · π · 45) mm3 ≈ 883,6 mm3 ≈ 0,9 cm3 .
Kb.: 0,9 cm3 térfogatú a fölöslegesen kinyomott fogkrém.
646. A lakás központi fűtésének szerelésénél 20 m hosszú, 35 mm átmérőjű henger alakú vízvezető
csövet használnak fel. Hány liter fehér olajfesték kell a cső befestéséhez, ha 1 liter festék kb.
10 m2 felületre elég?
Tp = 2rπ · m = (35π · 20 000) mm2 = 2 199 114,9 mm2 ≈ 2,2 m2
2,2
Ha 1 l festék 10 m2 -re elég, akkor 2,2 m2 -re = 0,22.
10
Erre kb. 0,22 l = 2,2 dl festék kell.
647. A kerékpárpumpa kör alakú keresztmetszetének átmérője 2,2 cm, belső üregének magassága
25 cm. Mekkora térfogatú levegőt tudunk egy nyomással a kerékbe juttatni?
d = 2,2 cm r = 1,1 cm m = 25 cm V = 1,12 · π · 25 cm3 ≈ 95,03 cm3 ≈ 95 cm3
3
1 nyomással kb. 95 cm levegőt juttatunk a kerékbe.
648. a) b) Mekkora annak a hengernek a térfogata és a felszíne,

amelynek tengelymetszete
a) 3,4 cm és 4,7 cm oldalú téglalap,
Két eset lehetséges:
I. Az ábra szerinti henger esetében: 2r = 3,4 cm, r = 1,7 cm,
m = 4,7 cm.
A1 = 2 · 1,72 · π cm2 + 3,4 · π · 4,7 cm2
A1 = 18,16 cm2 + 50,2 cm2 ≈ 68,36 cm2
V1 = 1,72 π · 4,7 cm3 ≈ 42,67 cm3
II. Ha 4,7 cm az alapkör átmérője, akkor 2r = 4,7 cm r = 2,35 cm m = 3,4 cm
A2 = 2 · 2,352 · π cm2 + 4,7 · π · 3,4 cm2 ≈ 34,7 cm2 + 50,2 cm2 ≈ 84,9 cm2
V2 = 2,352 · π · 3,4 cm3 ≈ 58,9 cm3
Megjegyzés: Érdemes megfigyelni, hogy a palást területe mindkét esetben ugyanannyi: 50,2 cm2 . Készítsük el
mindkettőt egy-egy papírlapból!
b) 3,6 cm oldalú négyzet?
2r = 3,6 cm r = 1,8 cm m = 3,6 cm
A = 2 · r 2 π + 2rπ · m = 2 · 1,82 · π cm2 + 3,6 · π · 3,6 cm2 ≈ 20,36 cm2 + 40,72 cm2 = 61,08 cm2
V = r 2 π · m = 1,82 · π · 3,6 cm3 ≈ 36,64 cm3
Mindkét esetben szerkeszd meg a henger hálóját is! (A tengelymetszet az a téglalap, amelyet
akkor látunk, ha a hengert egy, a forgástengelyre illeszkedő síkkal elmetsszük.)
649. Az ábrán egy szobai díszóra dobozát láthatod. A megje-
lölt adatok segítségével számítsd ki a doboz felszínét és
térfogatát!
A díszdoboz egy téglatestből és egy félhengerből áll. A henger
átmérője 2r = 60 cm − 2 · 18 cm = 24 cm, sugara: r = 12 cm.
(122 π · 20) cm3
V = + (60 · 20 · 18) cm3 ≈ 4523,9 cm3 + 21 600 cm3 = 26 123,9 cm3 ≈ 26,12 dm3
2
222

C M Y K
Hasbok, hengerek
A felszín egy oldalán nyitott téglatest lapjainak területéből (Tt ), két 18 cm és 20 cm oldalú téglalapból (tt ), két
félkörből (tk ) és egy fél hengerpalástból (tp ) áll.
Tt = (60 · 20) cm2 + (2 · 20 · 18) cm2 + (2 · 60 · 18) cm2 = 1200 cm2 + 720 cm2 + 2160 cm2 = 4080 cm2
tt = (2 · 18 · 20) cm2 = 720 cm2
(2 · 122 · π) cm2
tk = ≈ 452,4 cm2
2

24 · π
tp = · 20 cm2 ≈ 753,9 cm2
2
A = 4080 cm2 + 720 cm2 + 452,4 cm2 + 753,9 cm2 = 6006,3 cm2 ≈ 60 dm2
650. Számítsd ki az ábrán látható cukorkás doboz felszínét és térfogatát!
A test két 1 cm körátmérőjű, 5 cm magasságú félhengerből és egy olyan téglatestből áll, melynek élei: 1 cm, 5 cm
és (4 cm − 1 cm =) 3 cm.
V = Vh + Vt = (0,52 · π · 5) cm3 + (1 · 5 · 3) cm3 ≈ 3,93 cm3 + 15 cm3 ≈ 18,93 cm3
A = (2 · 0,52 · π) cm2 + (2 · 0,5 · π · 5) cm2 + (2 · 1 · 3) cm2 + (2 · 5 · 3) cm2
A ≈ 1,57 cm2 + 15,7 cm2 + 6 cm2 + 30 cm2 = 53,27 cm2
651. Egy téglalap oldalai 5 cm és 8 cm. Forgassuk meg ezt

a) a hosszabbik középvonalának,
b) a rövidebbik középvonalának egyenese körül!
A forgatás közben látható hengerek közül melyiknek nagyobb a térfogata?
a) b)
Va = 2,52 · π · 8 cm3 ≈ 157,1 cm3 Vb = 42 · π · 5 cm3 ≈ 251,3 cm3

Vb > Va
223

C M Y K
Hasbok, hengerek
652. Hány dm2 területű kartonpapír kell az ábrán látható henger elkészítéséhez?
Add meg annak a legkisebb négyzetes oszlop alakú doboznak a méreteit,
amelybe a henger éppen belefér!
Hányféleképpen helyezhető el a henger egy, számára legkisebb négyzetes
oszlop alakú dobozban? Hány cm2 papír kell a különböző dobozokhoz?
A henger elkészítéséhez szükséges papír mennyiségét a henger felszíne adja:

Ah = 2 · 2,52 · π cm2 + (2 · 2,5 · π · 4) cm2
Ah = 102,1 cm2
a) A henger elhelyezhető „állva” a dobozban:
Ekkor a doboz méretei:
a doboz magassága md = mh = 4 cm, a doboz alapjai olyan négyzetek,
amelyeknek oldala a henger alapkörének átmérőjével egyenlő:
ad = 2r = 5 cm
Ehhez a négyzetes oszlop alakú dobozhoz akkora területű papír kell,
amennyi a hasáb felszíne.
Ad = 2 · ad2 + 4ad · md = 2 · 52 cm2 + (4 · 5 · 4) cm2 = 130 cm2
b) A henger elhelyezhető „fekve” a dobozban:

Ebben az esetben is ugyanezt a dobozt kell elkészíteni, mivel az 5 cm
átmérőjű kör az 5 × 4-es téglalapba nem helyezhető el, csakis az 5 × 5-
ös négyzetbe. Így a négyzetes oszlop is „fekvő” helyzetbe kerül. Ezért
ehhez a dobozhoz is 130 cm2 területű papír kell legalább.
Tehát a henger kétféleképpen helyezhető el ugyanabban a dobozban,
az első esetben a hasáb alakú doboz egyik alaplapja, a másik esetben
egyik oldallapja lesz a doboz „teteje”.
653. Hány cm2 területű kartonpapír kell a henger alakú doboz elkészítéséhez?
Számítsd ki annak a legnagyobb négyzetes hasábnak az alapterületét, amely
ebben a dobozban éppen elfér úgy, hogy a hasáb alaplapja a henger alapkörére
essen! Hány cm2 -rel kevesebb papír kell a négyzetes oszlophoz?
A henger alakú doboz elkészítéséhez legalább akkora területű papír kell, mint annak a felszíne:

Ad = 2 · 22 · π cm2 + (2 · 2 · π · 4) cm2
Ad = 75,4 cm2
A négyzet alakú hasáb alaplapja a körbe írt négyzet, melynek
átlója éppen a kör átmérője: e = 4 cm
e2
tnégyzet = = 8 cm2
2
A négyzetet megszerkesztve átlójával és lemérve annak oldalát
kb.: a = 2,8 cm adódik.
A hasáb felszíne:
Ah = (2 · 8) cm2 + (4 · 2,8 · 4) cm2 ≈ 60,8 cm2

Ad − Ah = 75,4 cm2 − 60,8 cm2 = 14,6 cm2
14,6 cm2 -tel kevesebb papír kell a hasábhoz, mint a hengerhez.
224

C M Y K
Hasbok, hengerek
654. Egy henger tengelymetszete olyan 63 cm2 területű téglalap, amely oldalainak aránya 4 : 5.
Mekkora a henger térfogata és felszíne?
Két megoldás van:
I.
m = 4x
2r = 5x
T = 5x · 4x = 20x 2 = 80 cm2 a tengelymetszet területe
x 2 = 4 cm2
x = 2 cm innen
m = 8 cm
2r = 10 cm r = 5 cm

V = 52 · π · 8 cm3 ≈ 628,3 cm3

A = 2 · 52 · π cm2 + (10 · π · 8) cm2 = 130π cm2 ≈ 408,4 cm2
II.
m = 5x
2r = 4x
I-hez hasonlóan x = 2 cm,
innenm = 10 cm, 2r = 8 cm, r = 4 cm
V = 4 · π · 10 cm3 ≈ 502,6 cm3
2

A = 2 · 42 · π cm2 + (8 · π · 10) cm2 = 112π cm2 ≈ 351,8 cm2
Megjegyzés: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a két különböző henger palástjának ugyanakkora:
(10π · 8) cm2 = (8 · π · 10) cm2 , de felszínük mégis különböző.
225

C M Y K
226
HETEDIKES KOMPETENCIAALAPÚ TANMENET AZ APÁCZAI KIADÓ
MATEMATIKA-TANKÖNYVÉHEZ
C M Y K
Heti 3 óra esetén, 37 tanítási hétre összesen 111 óra áll rendelkezésre.
A tanmenetben beosztott órák száma 97
Kerettanterv
Téma, tananyag Óra- Ajánlott Kompetenciák (készségek, Javasolt Egyéb javaslatok a

szám tevékenységformák, képességek) taneszközök és témakörhöz
módszertani javaslatok feladatok (projekt, játék,
kutatómunka)
GONDOLKODÁST 0 A tanév folyamán folyama- Szövegesfeladat-megoldás, Dominó, dobótestek,
FEJLESZTŐ FEL- tosan fejlesztendő problémamegoldás, me- színes gyöngyök
ADATOK takogníció, rendszerezés, 4–9/1–31.
kombinativitás
SZÁMOK ÉS MŰ- 12
VELETEK
Hatványozás 1–2. Csoportmunkában szám- Fogalmak alkotása speciali- Melléklet hatványtáb- Az egyszerű azonos-
kártyákkal, feladatlapok zálással, lázata ságok felfedezése
kitöltésével a műveletek definíciók megfogalmazási 12–15/1–15 számolási feladatok
gyakorlása igényének felkeltése Fgy. 1–21. és geometriai ábrák
segítségével

Normálalak 3. Memóriajáték, dominók A valóság mennyiségeinek Fizikai, kémiai, ill. Poszterek készítése a
az egyenlő hatványértékek érzékeltetése egyéb műszaki ada- nagyon nagy és a na-
felismeréséhez tok normálalakban gyon kicsi számokkal
16–18/1–14 jellemezhető objektu-
Fgy. 22–26. mokról
A hosszúság, a terület 4–5. Mérések elvégzése csoport- Eredmény becslése és kö- Mérőeszközök, terü- Régi mértékegységek
és a térfogat mérték- munkában, osztályterem- zelítő értékek kiszámítása let kirakása egység- kutatása, régi mérő-
egységei ben, folyosón, terepen négyzetekkel, írásve- eszközök bemutatása
C M Y K
títő
Egységkockák
23–27/1–13
Fgy. 27–36.
A racionális számkör 6–7. Különböző számok elhe- A számkörök közötti össze- Számkártyák, mág-
lyezése halmazábrában, függések megvilágítása nestábla
páros munkában matematikatörténeti hát- Számkártyák, moz-
térrel, kitekintés a valós gatható számegyenes
számok felé 28–29/1–6
Fgy. 37–38.
Racionális számok 8. Önellenőrzésre alkalmas Valós életből vett problé- 37–39/1–12 Láncszámolás
összeadása és kivo- feladatlapok kitöltése mák megfogalmazása, szö- Fgy. 48–58.
nása veges feladatok megoldása,
ellenőrzés
Racionális számok 9. Önellenőrzésre alkalmas Biztos műveletvégzés a 43–46/1–16 Számlabirintus, szám-
szorzása és osztása feladatlapok kitöltése különböző számkörökben Fgy. 59–80. keresztrejtvény
Műveletek sorrendje, 10–11. Csoportmunka dominóval, Biztos műveletvégzés a 48–51/1–15
zárójelfelbontás triminóval különböző számkörökben Fgy. 81–88.
Műveleti rokonságok, 12. 53/1–10 Poszterkészítés
gyakorlás

227
Kerettanterv
KÖZÉPPONTOS 12
228
TÜKRÖZÉS
A fejezet végén 2 óra
C M Y K
I. felmérő
Geometriai transzfor- 13. Az eddig megismert transz- A hozzárendelés fogalmá- 55–57/1–9
mációk formációk ismétlése, rend- nak alkalmazása. Fgy. 89–90.
Kerettanterv
szerezése Geometriai transzformáci-

ókban megfigyelt megma-
radó és változó tulajdonsá-
gok tudatosítása.
A transzformációs szemlé-
let továbbfejlesztése
Mozgások 14. Transzformációk végrehaj- A térszemlélet fejlesztése Másolópapír
tása a sík mozgatásával térbeli analógiák keresésé- 58–59/1–4
vel Fgy. 99–96.
Transzformációk tu- 15. Tapasztalatszerzés a transz- A vitakészség fejlesztése, Euklideszi szerkesztő-
lajdonságai formációk tulajdonságairól igaz és hamis állítások program
megfogalmazása 61–62/1–3
65–66/1–7
Fgy. 97–100.
A középpontos tükrö- 16–17. A szerkesztés lépéseinek A lényeges és a lényegtelen Szerkesztőeszközök
zés, szerkesztés vizsgálata, vázlatkészítés adatok megkülönböztetése. 69–72/1–16
Esztétikai nevelés Fgy. 101–117.

A középpontos tükrö- 18. A természetben előforduló A matematika kapcsolata a 74–75/1–4 Poszterkészítés a ter-
zés tulajdonságai szimmetrikus tárgyak vizs- természettel és a művészeti Fgy. 118–121. mészetben és a művé-
gálata manipulációval alkotásokkal szetekben előforduló
szimmetriákról
Párhuzamos szárú 19. Minták vizsgálata Relációk felismerése 76–78/1–8 Fotók készítése pár-
szögek Fgy. 122–123. huzamos szárú szöge-
ket tartalmazó objek-
C M Y K
tumokról
Középpontosan szim- 20. Szimmetrikus síkidomok és Esztétikai érzék fejlesztése Szerkesztőeszközök
metrikus alakzatok testek keresése 79–82/1–9
Fgy. 124–132.
A paralelogramma 21. Nyitott állítások kiegészí- Igaz és hamis állítások Különböző széles- Négyszögek Venn-
tése, megfordítása megfogalmazása, a vita- ségű papírcsíkok diagramjának elkészí-
készség fejlesztése 85–87/1–11 tése
Fgy. 133–146.
A paralelogramma 22. A szerkesztés lépéseinek A lényeges és a lényegtelen Szerkesztőeszközök
szerkesztése vizsgálata, vázlatkészítés adatok megkülönböztetése 90–91/1–14
a szerkesztésnél Fgy. 147–152.
A szabályos sokszö- 23. Szabályos sokszögek épí- Esztétikai nevelés Síkgeometriai Minták készítése,
gek tése egyenlő szárú három- modellezőkészlet szimmetria szerinti
szögekből 94–95/1–14 színezése
Gyakorlás 24.

229
Kerettanterv
I. felmérő 25–26.
230
ÖSSZEFÜGGÉSEK 7
C M Y K
ARÁNY
Grafikonok gyakorlati 27. Együtt változó mennyisé- Esztétikai nevelés. Milliméterpapír Mérési feladatok el-
alkalmazása gek összetartozó adatpárjai- A grafikonok tengelyeinek 99–102/1–10 végzése, az adatok
Kerettanterv
nak lejegyzése: tapasztalati helyes megválasztása és Fgy. 153–160. értékelése, grafikon-

grafikonok készítése a vál- elhelyezése készítés
tozások leírására
Az arány fogalma, 28. Fogalomépítés, szöveges Fogalmak alkotása, módo- Modellek, makettek,
aránypár feladatokból az egyenes sulása újabb tapasztalatok, térképek
arányos mennyiségek kivá- ismeretek szerint; egy-egy 107–109/1–7, 13–17
lasztása fogalom újabb fogalommá Fgy. 161–176.
bővítése
Egyenes arányosság 29. A mindennapi élet problé- Kérdés tartalmának meg- 108/8–12 Poharas sütemény
máinak, összefüggéseinek értése a megfogalmazott Fgy. 177–181. elkészítése
leírása a matematika nyel- problémában. Adatok fel-
vén. fogása, lényegtelenek elha-
Különböző megoldási mód- gyása, lényegesek kieme-
szerek keresése lése, rögzítése, kapcsolatuk
Fordított arányosság 30. feltárása, 112–113/1–9
szerepük értése Fgy. 182–186.
Gyakorlás 31. Feladatok megoldása cso- A következtetési készség 113–114/1–6 Arányok a természet-
portmunkában fejlesztése összetettebb fel- Fgy. 187–192. ben, ppt. bemutatók

adatokban készítése
Az arányosság alkal- 32–33. Feladatok megoldása cso- Becslési készség fejlesztése 116–118/1–20
mazásai portmunkában Fgy. 193–208.
HOZZÁRENDE- 12
LÉS, FÜGGVÉNY
C M Y K
II. felmérő
Halmazok elemei kö- 34–35. A gyakorlati életben talált Rendezettség, következe- 126–130/1–7 Halmazábrák készí-
zötti hozzárendelések, hozzárendelések körében a tesség készségének fejlesz- Fgy. 209–214. tése
függvény matematikai összefüggések tése
keresése
Grafikonok és a függ- 36. Táblázatok, grafikonok, Esztétikai nevelés Milliméterpapír Poszterkészítés és
vény statisztikai adatok vizsgá- 130/8–12 annak bemutatása
lata csoportmunkában Fgy. 215–217.
A lineáris függvény 37–39. Megfigyelés: az egyik Döntési képesség fejlesz- Függvényábrázoló A koordináta-
mennyiség változása mi- tése számítógépes prog- rendszer története
lyen változást hoz létre a ram
hozzárendelt értékeknél 138–140/1–17
Fgy. 224–236.
A függvény grafi- 40. Módszeres próbálgatás a Összefüggések felismerése Demonstrációs négy-
konja és a sík pontjai függvényábrázolásnál zetháló
141/18–22
Fgy. 237–238.
Gyakorlás 41.
A számtani sorozat 42. Számolás gyakorlása, mű- Matematikai modell kere- 147–153/1–23 Érdekességek gyűj-

veleti tulajdonságok megfi- sése változások leírására Fgy. 239–259 tése Gauss életéből
gyelése szabályjátékokkal Számolási készség fejlesz-
való foglalkozás során, so- tése a racionális számkör-
rozatok elemeinek kiszámí- ben
tása
231
Kerettanterv
Összefüggések a 43.
232
számtani sorozat ele-
mei között
C M Y K
Gyakorlófeladatok 44–45.
II. felmérő 46–47.

Kerettanterv
SZÁMELMÉLET 9
Maradékos osztás, 48. Játékok a maradékok meg- Számolási készség fejlesz- 4–6/1–24
oszthatóság fogalma állapítására, tése a maradékos osztásnál Fgy. 260–281.
számlálás – BUMM-játék
Oszthatósági szabá- 49–50. Természetes számok cso- Szabályok felfedezésénél Számkártyák, felte-
lyok az utolsó szám- portosítása, halmazokba az indukciós gondolkodás kert számegyenes
jegyekből sorolása oszthatósági szem- fejlesztése 9–10/1–15
pontok szerint Fgy. 282–294.
Összetett oszthatósági 51. Prímtéglákkal oszthatósági Az eddig tanult szabályok 11–12/7, 16–30 Bolyai életútja, kuta-
szabályok feladatok kirakása csoport- együttes alkalmazása, Fgy. 295–304. tás
munkában a metakogníció fejlesztése
Prímszámok, össze- 52–53. Szám építése prímtéglákból A jelenségek világában Prímtéglák Eratoszthenészi szita
tett számok (prímek szorzataként), megfigyelhető ritmikusság, 17–18/1–23
osztók előállítása a prím- periodikusság matematikai Fgy. 305–321.
téglákból átfogalmazása

Az összetett számok 54–55. Közös osztók, legnagyobb Legnagyobb közös osztó Prímtéglák Matematikatörténeti
prímtényezős felbon- közös osztó, közös több- felhasználása közös mérték 22–23/1–21 érdekességek feldol-
tásának alkalmazása szörösök, legkisebb kö- keresésére. Fgy. 322–339. gozása
C M Y K
zös többszörös előállítása a Szövegértés fejlesztése
prímtéglákból, pármunká-
ban
Gyakorlás 56. Totó kitöltése
A SOKSZÖGEK ÉS 14
A KÖR
III. felmérő
A háromszögek szer- 57–58. A szerkesztés lépéseinek Több megoldás keresése Szerkesztőeszközök
kesztése önálló végrehajtása (ada- szerkesztési feladatok meg- 28–29/1–10
tok kikeresése a szövegből, oldásánál, diszkussziós Fgy. 340–352.
vázlatkészítés, a szerkesz- igény felkeltése
tés menetének megterve-
zése és végrehajtása)
A háromszögek szö- 59. Kártyákra írt állítások pár- Háromszög szögeinek Állítások kártyákon
gei és oldalai jának megkeresése összegéről szóló tétel meg- 31–33/1–13
sejtése, intuitív készség fej- Fgy. 353–365.
lesztése
A háromszögek neve- 60. Szólánc a tulajdonságok Definíció és tulajdonság Szerkesztőeszközök
zetes vonalai felsorolására közötti különbség tételének 35–36/1–12

fokozatos alapozása Fgy. 366–379.
233
Kerettanterv
A sokszögek neveze- 61. Esztétikai nevelés 38–39/1–12
234
tes körei Fgy. 380–388.
Trapéz szerkesztése 62–63. A szerkesztés lépéseinek Több megoldás keresése Szerkesztőeszközök
C M Y K
önálló végrehajtása (ada- szerkesztési feladatok meg- 42–43/1–10
tok kikeresése a szövegből, oldásánál, diszkussziós Fgy. 389–396.
vázlatkészítés, a szerkesz- igény felkeltése
Kerettanterv
tés menetének megterve-

zése és végrehajtása)
A sokszögek szögei, 64. A szögösszegek felfedezése Számolási készség fejlesz- Egybevágó sokszö-
nevezetes vonalai parkettázással, hajtogatás- tése a sokszögek külső, il- gek parkettázáshoz
sal, tépegetéssel letve belső szögeinél 46–47/1–13
50–51/1–18
Fgy. 397–416.
Fgy. 417–435.
A paralelogramma 65. Papírhajtogatás, átdarabo- Tapasztalatokon alapuló ál- 53–55/1–17
területe lás, területszámolás négy- talánosítás és a bizonyítási Fgy. 436–450.
zethálón igény fejlesztése, induktív,
A trapéz területe 66. 57–58/1–16
illetve deduktív következte-
Fgy. 451–459.
tés
A háromszög területe 67. 60–62/1–15
Fgy. 460–479.
A sokszögek területe 68. 63–65/1–13
Fgy. 480–489.

A kör területe és ke- 69. A kerület és az átmérő Sejtés megfogalmazása 67–68/1–11
rülete hosszának mérése, arányuk 70/1–8
megállapítása Fgy. 490–498.
C M Y K
Fgy. 499–510.
Gyakorlás 70.
III. felmérő 71–72.
ALGEBRA 15
A valóság matemati- 73. Az egyszerű azonosságok Általánosítási képesség fej- Memóriajáték, domi- Az ábrákhoz tartozó
kai leírása, képletek felfedezése számolási fela- lesztése a képlet megalko- nók képletekből poszterek
datok és geometriai ábrák tásakor 74–75/1–6 készítése
segítségével Fgy. 511–516.
A műveletek kapcso- 74. Önellenőrzésre alkalmas Számolási készség fejlesz- Metrikusan jellemez-
latai, azonosságok feladatlapok kitöltése tése a helyettesítési értékek hető geometriai ob-
kiszámolásánál jektumok
79–81/1–11
Fgy. 517–526.
Algebrai kifejezések 75–76. Triminó az egynemű kife- A valóság tárgyaira jel- Kártyák algebrai kife- Kürschák József,
jezések párba állítására lemző összefüggések kere- jezésekkel életútja, kutatás
sése 83–86/1–20
Fgy. 527–541.

235
Kerettanterv
Egyenletek megol- 77–80. Feladatlapok megoldása Pontos munkavégzésre ne- Kétkarú mérleg
236
dása páros, illetve csoportmun- velés. 90–93/1–21
kával Algoritmusok helyes alkal- Fgy. 542–563.
C M Y K
mazása.
Az egyenlő, nem egyenlő
Egyenlőtlenségek 81–82. Próbálgatás az alaphalmaz fogalmának elmélyítése. Kétkarú mérleg
Kerettanterv
megoldása elemeivel az egyenlőtlensé- Számolási készség fejlesz- 95–96/1–7

gek megoldásánál tése Fgy. 564–573.
Szöveges feladatok 83–86. A mindennapi élet problé- Kérdés tartalmának meg- 99–102/1–24
máinak, összefüggéseinek értése a megfogalmazott Fgy. 574–615.
leírása a matematika nyel- problémában.
vén. Adatok felfogása, lényeg-
Csoportmunkában szöve- telenek elhagyása, lénye-
ges egyenletek értelmezése, gesek kiemelése, rögzítése,
különböző megoldási mód- kapcsolatuk feltárása, sze-
szerek keresése, a megol- repük értése; adatokra és
dás szövegszerű ellenőr- összefüggéseikre vonatkozó
zése jelölések használata.
A következtetési készség
fejlesztése összetettebb fel-
adatokban
Gyakorlás 87.

HASÁBOK, HEN- 8
GEREK
C M Y K
IV. felmérő
A hasábok jellemzése 88–89. Makettek, modellek, testhá- Térszemlélet fejlesztése. Mértani testek, egy- Projektmunkával fo-
lók készítése csoportmun- A valóság tárgyainak mo- ségkockák, polydron tóalbum készítése,
kában dellezése. építőkészlet melyben olyan épüle-
Együttműködésre, önálló- 107–109/1–12 tek fényképei vannak,
ságra, önellenőrzésre neve- Fgy. 616–623. amikről ebben a té-
lés makörben tanultak.
A hasáb felszíne és 90–92. Mértani testek, egy- Mértani testek készí-
térfogata ségkockák, polydron tése
építőkészlet
112–114/1–18
118–121/1–20
Fgy. 620–637.
A hengerek 93–94. Hengerszerű testek
125–127/1–20
Fgy. 638–654.
Gyakorlás 95.
IV. felmérő 96–97.

Készítette: Csatár Katalin és Széplaki Györgyné 2009 szeptemberében
237
Kerettanterv
C M Y K
Tartalomjegyzék
TK. FGY.
KERETTANTERV 2007 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
SZÁMELMÉLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 . . . . . . . . . 136
Oszthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 . . . . . . . . . 136
Oszthatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Összetett oszthatósági szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 . . . . . . . . . 139
Törzsszámok (prímszámok), összetett számok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 . . . . . . . . . 143
A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 . . . . . . . . . 147
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
A SOKSZÖGEK ÉS A KÖR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 . . . . . . . . . 152
A háromszögszerkesztések egyértelműsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 . . . . . . . . . 152
A háromszögek szögei és oldalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 . . . . . . . . . 155
A háromszögek nevezetes vonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 . . . . . . . . . 158
A háromszögek nevezetes körei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 . . . . . . . . . 161
Trapéz szerkesztése háromszögszerkesztés alkalmazásával . . . . . . . . . . . . . . . . 48 . . . . . . . . . 163
A sokszögek szögei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 . . . . . . . . . 168
A sokszögek nevezetes vonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 . . . . . . . . . 171
A paralelogramma területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 . . . . . . . . . 176
A trapéz területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 . . . . . . . . . 179
A háromszög területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 . . . . . . . . . 181
A sokszögek területének kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 . . . . . . . . . 185
A kör kerülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 . . . . . . . . . 189
A kör területe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 . . . . . . . . . 191
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
ALGEBRA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 . . . . . . . . . 193
A valóság megragadása a matematika nyelvén, képletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 . . . . . . . . . 193
A műveletek kapcsolatai, azonosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 . . . . . . . . . 195
helyettesítési értékek kiszámítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 . . . . . . . . . 197
Egyenletek megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 . . . . . . . . . 201
Egyenlőtlenségek megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 . . . . . . . . . 205
Szöveges feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 . . . . . . . . . 207
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 . . . . . . . . . 207
HASÁBOK, HENGEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 . . . . . . . . . 213
A hasábok jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
A hasábok felszíne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
A hasábok térfogata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
A hengerek jellemzése, felszíne és térfogata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Vegyes gyakorlófeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
TÁJÉKOZÓDÓ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
ÉRTÉKELŐ FELMÉRŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
TANMENETJAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
239

C M Y K
C M Y K

Tanári Kézikönyv A Matematika 7 Osztaly

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tanári Kézikönyv A Matematika 7 Osztaly

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Elsz

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

TEX 2014. június 2. –20:43 (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

Nyomdai előkészítés: Könyv Művek Bt.

Terjedelem: 30,90 A/5 ív

TEX 2014. június 2. –20:43 (2. lap/2. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti

TEX 2014. június 2. –20:43 (3. lap/3. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

A fejlesztési célok és kompetenciák megjelenésének formái a matematika művelt-

TEX 2014. június 2. –20:43 (4. lap/4. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

Az általános iskola 5–8. évfolyamain a matematika műveltségterület feladata

A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

TEX 2014. június 2. –20:43 (5. lap/5. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és

TEX 2014. június 2. –20:43 (6. lap/6. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

Éves óraszám: 111

TEX 2014. június 2. –20:43 (7. lap/7. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

Sejtések megfogal- Különféle szöveges Önálló feladatmeg- Az egyes témakörök-

TEX 2014. június 2. –20:43 (8. lap/8. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

Pontos munkavégzésre Elsőfokú egyenletek, Önellenőrzésre Tud elsőfokú egyenle-

TEX 2014. június 2. –20:43 (9. lap/9. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

TEX 2014. június 2. –20:43 (10. lap/10. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

A hozzárendelés A középpontos Adott alakzat közép- Egyszerű alakzatok

TEX 2014. június 2. –20:43 (11. lap/11. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK

TEX 2014. június 2. –20:43 (12. lap/12. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-02)

TEX 2014. június 3. –18:49 (1. lap/13. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

TEX 2014. június 3. –18:49 (2. lap/14. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

TEX 2014. június 3. –18:49 (3. lap/15. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

7. Mennyi maradékot ad a 2137 öttel osztva? Mi lesz az 5-ös maradéka a 2137

9. Egy szám 5-ös maradéka 2.

TEX 2014. június 3. –18:49 (4. lap/16. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

14. A 7 · 17 · 37 számban hányszor van meg a

17. Írj egy-egy számot a hiányzó helyekre, hogy a kapott szám

3·5· ·7 3· · ·7 4· ·5· 4· ·5·9

18. Keresd a párját! (k, l, m, n, p és q pozitív egészek)

TEX 2014. június 3. –18:49 (5. lap/17. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

19. Írd le képlettel a következő számok általános alakját!

TEX 2014. június 3. –18:49 (6. lap/18. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

Mivel a 4 és a 9 relatív prímek, ezért y osztható 4-gyel. Így y = 4 vagy y = 8.

Lehetőségek és azok ellenőrzése:

Lehetőségek és azok ellenőrzése:

Az órák célja: Feleleveníteni a hatodik osztályban tanult oszthatósági szabályokat és továbbfej-

Két játékot javaslunk

TEX 2014. június 3. –18:49 (7. lap/19. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

Összetett oszthatósági szabályok

1. Egészítsétek ki a következő számokat a keretekbe írt egy-egy számjeggyel, hogy a kapott

TEX 2014. június 3. –18:49 (8. lap/20. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

25-tel 5 nincs nincs megoldás

2. Mennyi a felsorolt számok 5-ös, 10-es, 25-ös maradéka?

TEX 2014. június 3. –18:49 (9. lap/21. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

5. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 3 , 2, 5 számkártyákból? 6 szám rakható ki.

6. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 0, 3, 4, 7 számkártyákból?

7. Hány négyjegyű számot lehet kirakni a 0, 3, 4, 7 számkártyákból?

9. Mennyi a felsorolt számok 9-es és 3-as maradéka?

3-mal 1, 4, 7 0, 3, 6, 9 1, 4, 7 + = 2, 5, 8, 11, 14, 17 Ez 33 szám.

11. A pozitív egész számok sorozatában melyik

TEX 2014. június 3. –18:49 (10. lap/22. old.) ∗ Matematika 8. ∗ (K7-6)

12. A műveletek eredményének csak a 9-cel való osztási maradékát hatá-

1 (43 + 813) · 5 J 5 4 · 103 + 3 · 102 + 10 Á 4 105 I

8 3415 + 101 N 6 (3453 − 92) · 14 O 2 7 · 104 − 5 · 102 S