1. Egy zsákban nagyszámban és egyenlő mennyiségben fekete és fehér golyók vannak.

Mi a
valószínűsége annak, hogy elsőre fekete golyót húzunk?

• Az első kihúzott golyó vagy fekete vagy fehér tehát ½ azaz 50 %.

• Másképp: 1000 golyó van 500 fekete, 500 fehér. 500/1000 = ½ (hasznos/összes)

2. Mi az esélye annak, hogy a következő golyó is fekete lesz?

• Ha sok golyó van: pl. 1000 golyó esetén eredetileg 500 fehér és 500 fekete.
• Ha kihúztam elsőre egy fekete golyót, már csak 499 fekete maradt, tehát a következő
húzás 499/999 (kívánt esemény/összes), ami 0,499 ~0,5 azaz ½
• Ha kevés golyó van pl. 10 (5 fekete + 5 fehér), akkor a következő húzás esetén az
esély: 4/9 = 0.44444

3. Mi az esélye annak, hogy egymás után 2 fekete golyót húzok ki (vagy egyszerre két
golyót megragadva mindkettő fekete lesz?

• Sok golyó esetén: ½ . ½ = ¼ azaz a független események valószínűségének szorzata.

• Kevés golyó esetén: ½ . 4/9 = 4/18 = 0,22

4. Egy zsákban 100 golyó van 2 fekete + 98 fehér. Mekkora az esélye egy fekete golyó
kihúzásának?

• 2/100 (hasznos/összes) = 0,02 2%

Mekkora az esély, hogy ebből a zsákból egymás után 2 fekete golyót húzunk ki?

• Az első húzás: 2/100

• Második húzás: egy fekete maradt a 99 összes közül, tehát 1/99 (1,01%), de csak
akkor, ha az elsőre feketét húztunk.
• Összesen: 2/100 . 1/99 = 2/9900 kb. 0,0002 (0,02%)

1
Beltenyésztés.
• Szűkebb értelemben az egymással rokon,
• tágabb értelemben az azonos genotípusú egyedeket keresztezzük egymással.
• A beltenyésztés során a heterozigóták arány minden nemzedékben a felére csökken.

P nemzedék nem beltenyésztés, hanem hibridizáció, mivel különböző genotípusú egyedeket

keresztezünk, ekkor nő a heterozigóták aránya:

P: AA x aa a szülői nemzedékben nincs heterozigóta

F1: Aa mind heterozigóta 100 %

F2: AA Aa Aa aa az F2 nemzedékben 50 % a heterozigóták aránya

1 : 2 : 1

Beltenyésztéssel, azaz csak az azonos genotípusú egyedeket keresztezzük egymással.

F2: AA 2 Aa aa

4 AA 2AA 4 Aa 2aa 4 aa

F3: 6 AA 4 Aa 6 aa

Összesen 16 egyed abból 4 heterozigóta tehát 4/16 = ¼ azaz 25% az F3 ben a heterozigóták
aránya.

F3: 6 AA 4 Aa 6aa

F4: 24 AA 4 AA 8 Aa 4 aa 24 aa

F4: 28 AA 8 Aa 28 aa

Összesen 64 egyed amiből 8 heterozigóta, tehát 8/64 azaz 1/8 az F4-ben a heterozigóták
aránya.

Domináns-recesszív és intermedier öröklésmenet.

• A fekete-tarka (domináns) és a vörös-tarka (recesszív) szőrszínezetű szarvasmarhák,

• borsó virágjának színe (vörös - domináns, fehér - recesszív),
• borsószemek színe, alakja,
• albinizmus (recesszív),
• Rh-faktor (Rh – a recesszív),
• fenilketonuria (recesszív),
• polydactilia (domináns),
• syndactilia (domináns).

2
1. Milyen utódok és milyen arányban várhatók:

a) Homozigóta Rh + és Rh – szülőpártól?
P: DD x dd
G: D d
F1 Dd
mind Rh +

b) Piros virágú és fehérvirágú csodatölcsér keresztezéséből?

P: PP x pp
G: P p
F1 Pp
100% rózsaszín

c) Rózsaszín virágú és fehérvirágú csodatölcsér keresztezéséből?

P: Pp x pp
G: P, p p
F1 Pp pp
50% rózsaszín, 50% fehér

d) Két Rh+ heterozigóta ember házasságából?

P: Dd x Dd
G: D,d D,d
F1 DD 2 Dd dd
75% Rh+, 25% Rh-

e) Két rózsaszín virágú csodatölcsér keresztezéséből?

P: Pp x Pp
G: P,p P,p
F1 PP 2Pp pp
25% piros 50% rózsaszín, 25% fehér

2. Milyen arányban jönnek létre geno- és fenotípus szerint az egyedek, ha

a) Sárga magvú borsót, zöld magvúval keresztezünk?

AA X aa
Aa
100% sárga
vagy
Aa X aa
Aa aa
50% sárga, 50% zöld

Összesen:
• ½ a valószínűsége, hogy a sárga AA, ½ hogy Aa
• Zöld magok csak a heterozigóta sárga szülőktől származhatnak, ½ eséllyel
• Így a zöld utódok: ½ . ½ = ¼ eséllyel keletkezhetnek. (a többi ¾ sárga)

3
 b) Homozigóta sárga és zöld magvú szülői nemzedékből kiinduló keresztezés F2
nemzedékének sárga magvú egyedeit zöld magvúakkal keresztezünk.

• F2 ben 1:2 arányban jönnek létre AA és Aa genotípusú sárga utódok.

• Azaz előfordulási gyakoriságuk 1/3 és 2/3.
• zöld magvú utód csak akkor keletkezhet az F3-ban, ha heterozigóta egyedet választunk
az F2-ből, aminek a valószínűsége 2/3.
• tehát: 2/3 (Aa) . ½ = 1/3 a zöld magvú utódok létrejöttének valószínűsége.

3. Mekkora valószínűséggel születhet egy Rh+ anyának és egy Rh+ apának Rh- gyermeke?

• ½ a valószínűsége az anya heterozigótaságának (mert aztat nem tudhassuk).

• ½ a valószínűsége az apa heterozigótaságának.
• Két heterozigóta házasságából ¼ valószínűséggel születik Rh – gyerek.
• ½ x ½ x ¼ = 1/16

vagy másképp:

• 4 féle házasság jöhet szóba:

• Rh – gyerek akkor születik,

• ha mindkét szülő heterozigóta
• ¼ x ¼ = 1/16

vagy másképp:
• DDxDD 100% Rh+ = ¼
• DDxDd 100% Rh+ = ¼
• DdxDD 100% Rh+ = ¼
• DdxDd 75 % Rh+ = ¾
• ¼ + ¼ + ¼ + (¼ x ¾) = ¾ + (3/16) = 12/16 + 3/16 = 15/16 Rh+
•
4. Egy házaspárról tudjuk, hogy mindketten Rh+-ak. A feleség édesanyja Rh-, a férj húga
Rh-, szülei Rh+-ak. Mekkora valószínűséggel születik ennek a házaspárnak Rh-
gyermeke?

• Csak akkor születhet Rh- gyerekük, ha heterozigóták. Mekkora ennek az esélye?

• A feleség biztosan heterozigóta (mivel anyja Rh-).
• A férj szülei heterozigóták, mivel húga Rh-, ezért a férj 2/3 valószínűséggel Rh+
heterozigóta.
• Két heterozigóta házasságából ¼ az esély Rh- utódra.
• Tehát 2/3 x ¼ = 1/6

5. Egy házasulandó pár elmegy genetikai tanácsadásra. Ők egészségesek, de tartanak attól,

hogy utódaik fenilketonuriában szenvednek.

a) A lány családjában már előfordult megbetegedés, a fiúnál még soha.

• A lány lehet hordozó Aa, vagy egészséges AA.
• A fiú egészséges AA.
• Tehát nem születhet beteg gyerekük.

4
 b) A fiú szülei egészségesek, de a nővére beteg. A lány szülei és nagyszülei is
egészségesek, de az apja nővére (nagynénje) beteg. A lány anyai ágán még nem
fordult elő a betegség.
• Ha a fiú nővére beteg, a szülei biztosan heterozigóták voltak, így hogy ő
heterozigóta 2/3 az esélye.
• A lány apja 2/3 eséllyel hordozó, tekintve, hogy a nagyszülő biztosan
heterozigóták voltak.
• A lány anyja biztosan egészséges (AA).
• Hogy a lány heterozigóta legyen annak 2/3 x ½ = 1/3 a valószínűsége,
(mivel ha az apa hordozó (2/3) az anya egészséges AA (1) ---- Aa x AA házasságukból ½
valószínűséggel lett hordozó.)
• Tehát beteg gyereke az ifjú házasoknak csak akkor születhet, ha mind a
ketten heterozigótáké és akkor is csak ¼ valószínűséggel.
• Így 2/3 (fiú) x 1/3 (lány) x ¼ = 1/18 .

6. Baromfi esetében a rövid láb dominál a normál lábhoz képest.

Keresztezések után a következő eredményt kapták:
a) rövidlábú x rövidlábú = 1972 rövidlábú, 955 normál lábú.
b) Rövidlábú x normál lábú = 1676 rövidlábú, 1661 normál lábú.

Milyen az öröklés menet?

• Az a) eset 2:1, a b) eset 1:1 .
• Az öröklésmenet domináns-recesszív, mivel csak kétféle fenotípus alakult
ki.
• A rövid láb a domináns, ha recesszív lenne nem jelenhetne meg a normál
láb.
• A b) keresztezés alapján a rövid láb: Aa (test cross).
• ha két rövidlábút keresztezünk: a 2:1 hasadási arány csak akkor lehet, ha a
AA letális. (nincs lába, se sok vöröscsontvelő).

7. Lehet-e 0-ás gyereke egy A vércsoportú apának és egy B vércsoportú anyának? Mekkora
eséllyel?
• Akkor, ha heterozigóták, erre ½ az esély.
• ha heterozigóták, ¼ eséllyel lesz 0-s gyerekük.
• ½ x ½ x ¼ = 1/16 .

5
8. Milyen vércsoportú gyermekei lehetnek két A vércsoportú szülőnek és milyen eséllyel, ha
tudjuk, hogy mindkettőjüknek van 0 vércsoportú testvére. A feleségnek apja és anyja is A
vércsoportú. A férj szülei közül az egyik A, a másik B vércsoportú.

• A szülők heterozigóták (0 vércsoportú testvér).

• A feleség 2/3 eséllyel heterozigóta.
• A férj biztos heterozigóta (mivel a szülei A0, B0).
• Tehát 2/3 x ¼ = 1/6 valószínűséggel születik 0 vércsoportú gyermek.

9. Egy babnövény levele lehet bolyhos vagy csupasz. Találomra végzett keresztezések után a
következő eredményeket kapták:
1. Bolyhos x bolyhos = 98 bolyhos : 0 csupasz
2. Bolyhos x csupasz = 65 bolyhos : 61 csupasz
3. Csupasz x csupasz = 0 bolyhos : 85 csupasz
4. Bolyhos x csupasz = 95 bolyhos : 0 csupasz
5. Bolyhos x bolyhos = 125 bolyhos : 42 csupasz

Milyen genotípusokat kereszteztek?

1. AA x AA v AA x Aa
2. Aa x aa
3. aa x aa
4. AA x aa
5. Aa x Aa

10. Andalúziai tyúkoknál fekete, fehér és kék tollazat fordul elő. Kék tollú tyúkot
kereszteztek fehér kakassal, a tojásokból 50% kék, 50% fehér csirke kelt ki. Kék-fekete
keresztezésből 50% fekete, 50% kék csirke származott. Kék tollúak egymás közötti
keresztezéséből fekete, kék, fehér színű egyedek 1:2:1 arányban származtak.
Mit kell tenni a tenyésztőnek, ha olyan tojásokat akar, melyek mindegyikéből kék tollú csirke
kell ki?

• Kék: Aa, fekete: AA, fehér: aa, azaz intermedier az öröklésmenet.

• Fekete AA x fehér aa = 100% kék Aa

11. A,B tyúk C,D kakas

1. A x C = tollas lábú, sötét tarajú

2. A x D = tollas lábú, sötét tarajú
3. B x C = tollas lábú, sötét tarajú : csupasz lábú, sötét tarajú 3 : 1
4. B x D = tollas lábú, sötét tarajú : tollas lábú, világos tarajú 3:1

Mi volt az egyedek genotípusa?

• A,a – láb tollassága, B,b – taréj színe
• 3. keresztezésből: Aa x Aa mivel 3 : 1 tollas láb, csupaszláb
• 4. Keresztezésből: Bb x Bb mivel sötét taréj 3 : világos taréj 1
• A= AA BB
• B= Aa Bb
• C= Aa BB
• D=AA Bb

6
12. Kanárik lehetnek tarfejűek és bóbitásak. Tarfejűeket egymás között keresztezve mindig
tarfejűek lettek. Tarfejű és bóbitás madarak keresztezéséből 1 : 1 arányban keltek ki tarfejű és
bóbitás madarak. Két bóbitás egyed párosításakor az utódok 2/3 része bóbitás, 1/3 része
tarfejű lett. Hogyan magyarázható az eredmény?

• Tarfejűség: aa, mivel egymásközt keresztezve mindig tarfejűek lettek.

• Bóbitás x tarfejű = 1:1, ami teszt cross, ezért a bóbitás Aa.
• Bóbitás x bóbitás = 2 bóbitás : 1 tarfejű, mivel a AA letális. (Aa x Aa = AA Aa Aa aa)

13. Mennyi a valószínűsége annak, hogy

a) egy vörös szőrű tehénnek és egy fekete bikának vörös borja szülessen?

• aa x AA vagy aa x Aa
• az első esetben F1 mind fekete, a második esetben az F1fele vörös.
• hogy a bika heterozigóta ½ az esély, tehát ½ x ½ = ¼

b) egy fekete szőrű tehénnek és egy fekete szőrű bikának vörös borja szülessen?

• Vörös borjú csak akkor születik, ha a szülők heterozigóták,

• ennek ½ az esélye,
• két heterozigóta keresztezéséből ¼ eséllyel lesz vörös,
• tehát ½ x ½ x ¼ = 1/16

14. 44 szarvatlan tehenet 1 szarvatlan bika spermiumával termékenyítettek meg

mesterségesen. Minden tehénnek egy borja született, amelyek közül 36 volt szarvatlan és 8
szarvalt. (nem szarvas:)
a) Milyen genotípusúak voltak az egyes egyedek?

• Szarvatlan bika biztos heterozigóta (hiszen szarvalt egyedek is születtek (aa),

• A tehenek 8 tuti heterozigóta (mivel 8 szarvalt (aa) jött világra), a többi lehet szintén
Aa vagy AA.
• a szarvalt borjak homozigóta recesszívek (aa), a szarvatlan borjak lehettek Aa vagy
AA.

b) Ugyanezen tehenek milyen borjakat hoznának világra homozigóta szarvalt bikától?

• Ha a tehén AA, minden utód szarvatlan lesz, (AA x aa)

• Ha a tehén Aa, az utódok 50 %-os eséllyel lehetnek szarvalt, ill. szarvatlanok.
(Aa x aa)

15. A Shorthorn (rövid szarvú) szarvasmarháknál ismeretes az aranyderes szín. Az

aranyderesek egymás közötti keresztezéséből mindig születtek fehér és vörös színű utódok.
Ha aranydereseket fehér egyedekkel kereszteztek, fehér és aranyderes egyaránt született.
Aranyderesek és vörös példányok keresztezéséből pedig vörös és aranyderes bocik születtek.
Hogyan öröklődik ez a szín? Mit kell tenni ahhoz, hogy csak aranyderes utódok szülessenek?

• mivel 3 fenotípus van, intermedier,

• egy vörös és egy fehér egyedet kell pároztatni.

7
16. A retek alakja lehet hosszú, ovális, kerek.
1. hosszúkás x hosszúkás = 100 % hosszúkás
2. ovális x kerek = 50 % ovális, 50 % kerek,
3. hosszúkás x kerek = 100 % ovális.

a) Milyen az öröklésmenet?
b) Milyen az egyes keresztezésekben előforduló egyedek genotípusa?
c) Milyen eredményt kapunk két ovális egyed keresztezésekor?

• Intermedier öröklésmenet
• 1. A hosszúkás és a kerek a homozigóta, az ovális a heterozigóta
AA x AA
Aa x aa
AA x aa
• 25 % hosszúkás, 50 % ovális, 25 % kerek.

17. A paradicsom termésszíne lehet piros vagy sárga.

1. piros x piros = 61 piros
2. piros x piros = 47 piros, 16 sárga
3. piros x sárga = 58 piros
4. sárga x sárga = 64 sárga
5. piros x sárga = 33 piros, 36 sárga.

Hogyan öröklődik a paradicsom termésszíne? Mi volt a keresztezett egyedek genotípusa?

• Kétféle fenotípus: domináns-recesszív

1. AA x AA
2. Aa x Aa (75, 25 %)
3. AA x aa
4. aa x aa
5. Aa x aa (50-50% )

18. A tyúkfélék taraja lehet normál és lehet csökevényes.

1. Csökevényes tarajú tyúkok x normál tarajú kakasok = 172 csökevényes és 168 normál
tarajú utód.
2. Csökevényes tarajú tyúkok x csökevényes tarajú kakasok = 172 csökevényes tarajú, 83
normál tarajú csirke.
Hogyan öröklődik a jelleg? Mi az egyes keresztezett egyedek genotípusa?

• aa normál, Aa csökevényes, AA letális

1. Aa x aa (50-50 %)
2. Aa x Aa = Aa, aa 2:1, AA letális

19. A hullámos papagájoknál a fej lehet sima vagy kontyos.

1. Kontyos hím x kontyos tojó = 122 kontyos, 59 sima fejű utód.
2. Simafejű hím x kontyos tojó = 121 kontyos, 122 simafejű utód.
Hogyan öröklődik a jelleg? Mi az egyes keresztezett egyedek genotípusa?

• 1. az eredmény 2:1, Aa x Aa, ahol a AA letális

• 2. az eredmény 1:1, tehát aa x Aa

8
 Két egygénes tulajdonság öröklődése

20.
a) AA BB x aa bb Mendel III. tv-e alapján.

G: AB ab

F1 AaBb

G: AB, Ab, aB, ab

F2:
gaméták AB Ab aB ab

AB AABB AABb AaBB AaBb

Ab AABb AAbb AaBb Aabb

aB AaBB AaBb aaBB aaBb

ab AaBb Aabb aaBb aabb

9:3:3:1

b) AA bb x aa BB Mendel III. tv-e alapján.

G: Ab Ab

F1 AaBb

F2: lásd fent, ua.

c) AA BB x aa bb A és B teljesen kapcsolt.

G: AB ab

F1 AaBb

G: AB ab

F2:
AB ab
AB AABB AaBb
ab AaBb aabb

3:1

9
 d) aa BB x AA bb A és B teljesen kapcsolt.

G: aB Ab

F1 AaBb

G: aB Ab

F2:
aB Ab
aB aaBB AaBb
Ab AaBb AAbb

1:2:1

Az F1 heterozigótáit tesztelő keresztezéssel vizsgáljuk.

a) és b) esetben Mendel III. tv-e értelmében

AaBb x aabb

G: AB, Ab, aB, ab ab

AB Ab aB ab
ab AaBb Aabb aaBb aabb

1:1:1:1

c) ha kapcsolt.

F1 AaBb x aabb

G: AB ab

F2:
ab ab
AB AaBb AaBb
ab aabb aabb

1:1

10
21. Egyes házityúkfajtákban a
• tollazat lehet: kék, fekete, fehér, ill.
• a tojáshéjszíne: fehér, világosbarna, sötétbarna lehet.

Fekete tollú és barna tojáshéjú kakast fehér tollú fehér tojáshéjú tojó keresztezésével milyen
F1 és F2 nemzedéket kapunk Mendel III szabálya alkalmazásával?

P: AABB x aabb

G: AB ab

F1: AaBb kék tollú, világos barna tojáshéjú

G: AB, Ab, aB, ab

F2
gaméták AB Ab aB ab

AB AABB AABb AaBB AaBb

Ab AABb AAbb AaBb Aabb

aB AaBB AaBb aaBB aaBb

ab AaBb Aabb aaBb aabb

• fekete, barna • AABB • 1

• fekete, világosbarna • AABb • 2
• fekete, fehér • AAbb • 1
• kék, barna • AaBB • 2
• kék, világosbarna • AaBb • 4
• kék, fehér • Aabb • 2
• fehér, barna • aaBB • 1
• fehér, világosbarna • aaBb • 2
• fehér, fehér • aabb • 1

22. Milyen lehet az apa vércsoportja, ha egy Rh- és 0 vércsoportú anyának Rh+ és
A vércsoportú gyereke született?

• a gyerek A0 és Dd, tuti

• apja lehet: AA, A0, AB, ill. DD, Dd.

11
23. Milyen vércsoportú gyermekei születhetnek, milyen valószínűséggel egy
• Rh- AB anyának és egy
• Rh+ A vércsoportú apának?

• Az anya dd, AB
• Apa: DD vagy Dd ill. AA vagy A0
• A gyerek akkor lehet Rh-, ha az apa Dd, ennek valószínűsége ½
• Ha az apa Dd, ½ valószínűséggel lesz a gyerkőc Rh-, tehát: ½ x ½ = ¼
aztán
• vagy AB x AA • vagy AB x A0
• 50% AB 50 % AA • 50 % A (AA és A0) ill. 25% AB és 25% B0

• Az A vércsopi esélye: ½ x ½ + ½ x ½ = ½
• Az AB: ½ x ½ + ½ x ¼ = ¼ + 1/8 = 2/8 + 1/8 = 3/8
• B valószínűsége: ½ x ¼ = 1/8

még nincs vége

• A Rh- = ½ x ¼
• A Rh+ = ½ x ¾
• AB Rh- = 3/8 x ¼
• AB Rh+ = 3/8 x ¾
• B Rh- = 1/8 x ¼
• B Rh+ = 1/8 x ¾

24. Egy szarvasmarhafajta szőrzete lehet:

• fekete domináns és recesszív vörös,
• egyszínű domináns és recesszív tarka.
• A két gén egymástól független öröklődik.
Mi a keresztezett egyedek genotípusa?
• fekete egyszínű x vörös tarka = 50 % fekete egyszínű, 50 % vörös egyszínű
• fekete tarka x fekete egyszínű = 75 % fekete egyszínű, 25 % vörös egyszínű
• vörös egyszínű x fekete tarka = 25 % fekete egyszínű, 25 % vörös egyszínű,
25 % fekete tarka, 25% vörös tarka.

• AaBB x aabb
• Aabb x Aa BB
• aaBb x Aabb

12
25. Az emberi szembetegségek közül a szürkehályog dominánsan =(A), a rövidlátás
recesszíven (b), egymástól független öröklődő autoszómás betegség.
• Anya: szürkehályogban szenvedő, nem rövidlátó. Szülei közül csak az egyik hályogos
szemű, a másik csak rövidlátó.
• Apa: egészséges látású, szülei közül az egyik rövidlátó.

Mi a szülők genotípusa? Milyen gyerekek (aranyosak) és milyen valószínűséggel (tuti)

születhetnek a házasságból?

• Anya: van neki A, B.

o Mivel szülei közül csak az egyik hályogos, így a másik aa, tehát az anya Aa.
o Mivel az másik szülője rövidlátó (bb), így ő Bb.
o AaBb
• Apa: aa Bb vagy aa BB.
o Mivel szülei közül az egyik rövidlátó (bb), így ő Bb
o aaBb
• AaBb x aa Bb

G: AB, Ab, aB, ab aB ab

Gyerkőcök:
AB Ab aB ab
ab AaBb Aabb aaBb aabb
hályogos, nem rövidlátó hályogos, rövidlátó nem hályogos, nem nem hályogos,
rövidlátó rövidlátó
aB AaBB AaBb aaBB aaBb
hályogos, nem rövidlátó hályogos, nem rövidlátó nem hályogos, nem nem hályogos, nem
rövidlátó rövidlátó

• hályogos, nem rövidlátó 3/8

• hályogos, rövidlátó 1/8
• nem hályogos, nem rövidlátó 3/8
• nem hályogos, rövidlátó 1/8

• másképp:
• annak az esélye, hogy az anya továbbadja a A-t 50% és a gyerek hályogos lesz.
• Két heterozigóta (Bb) esetén ¼ valószínűséggel lesz bb azaz rövidlátó.
o hályogos, nem rövidlátó ½ x ¾ = 3/8
o hályogos, rövidlátó ½ x ¼ = 1/8
o nem hályogos, nem rövidlátó ½ x ¾ = 3/8
o nem hályogos, rövidlátó ½ x ¼ = 1/8

13
26. Fekete testű és skarlátpiros szemszínű muslicákat tiszta vonalú vad muslicákkal
keresztezünk, F1 nemzedék kivétel nélkül vad típusú lett, F2-ben 75 % vad, 25 % fekete testű
és skarlátpiros szemű muslica gyerkőc született. Ez akkor hogyan is van?

• a vad típus a domináns, tuti, mivel F1 mind megvadult.

• F2-ből viszont a teljes kapcsoltságra gyanakodhatunk. Ezt jól is tesszük.
• Tehát:
• A: a vad szemszín (piros szem), B a vad test ☺ (szürke)
• a: a recesszív szemszín a skarlátvörös, b: a fekete test

• AA BB x aa bb A és B teljesen kapcsolt.

G: AB ab

F1 AaBb

G: AB ab

F2:
AB ab
AB AABB AaBb
ab AaBb aabb
3:1

27. A sárgászöld levelű, rózsaszín virágú oroszlánszáj egyedeit kereszteztük. Az eredmény:

1 rész zöld levelű, piros virágú
2 rész sárgászöld levelű, piros virágú
2 rész zöld levelű, rózsaszín virágú
4 rész sárgászöld levelű, rózsaszín virágú
1 rész zöld levelű, fehér virágú
2 rész sárgászöld levelű, fehér virágú Ez, hogy jött ki?

• virágszín: 3 fenotípus, tehát intermedier, az arányok 1 piros, 2 rózsaszín, 1 fehér,

(3:6:3), tehát a keresztezett egyedek heterozigóták voltak.
• levélszín: zöld: sárgászöld = 1 : 2 (4:8), tehát AA letális, a sárgászöld a heterozigóta
(Aa), a zöld (aa).
• A keresztezett egyedek tehát kétszeresen heterozigóták voltak.

gaméták AB Ab aB ab

AB AABB AABb AaBB AaBb

letális letális
Ab AABb AAbb AaBb Aabb
letális letális
aB AaBB AaBb aaBB aaBb

ab AaBb Aabb aaBb aabb

14
28. A szagos lednek bíbor virágú és hosszúkás pollenszemű egyedeit keresztezzük piros
virágú és kerek pollenű egyedekkel. Az F1 egyedei mind bíbor virágúak és hosszúkás
pollenszeműek voltak. A F2 pedig:
• bíbor virág, hosszúkás pollen: 296
• bíbor virág, kerek pollen: 21
• piros virág, hosszúkás pollen: 25
• piros virág, kerek pollen: 83
Ez meg hogy lehet?

• Az F1 alapján: a bíbor (A) és a hosszúkás a domináns (B).

• P: AABB x aabb
• F1: AaBb
• F2: bíbor : piros = 3 : 1, hosszúkás : kerek = 3:1
• A két gén kapcsolt, mivel F2-ben nem kaptuk meg a 9:3:3:1 –t
• a rekombináció miatt megjelennek új tulajdonságok, bíbor-kerek, piros-hosszúkás, de
a szülői tulajdonságoknál jóval kisebb arányban. (lásd jegyzet: kapcsolt öröklődés és
rekombináció)
• (ha nem lenne rekombináció, 3:1 kapnánk, 3 bíbor-hosszúkás, 1 piros-kerek (lásd 20.
feladat c))

29. Ismert az a jelenség, amikor a hajban megjelenik egy fehér tincs (A). A jelleg domináns.
Egy másik pigment hiánnyal járó rendellenesség az albinizmus (b). Ez a jelleg recesszív.
A két tulajdonság függetlenül öröklődik.
Egy fehér tincses férfi, akinek az anyukája albínó volt, az apja tincses, elvesz egy albínó nőt,
akinek a családjában tincs nincs.
Milyen gyerkőcök születhetnek ebből a házasságból?

• Férfi: AaBb (mivel az anyja aabb, apja A?B?)

• A nő: aabb (mivel tincse nincsen, de albínó)
• gyerekek:
• AaBb x aabb
•
G: AB, Ab, aB, ab ab

AB Ab aB ab
ab AaBb Aabb aaBb aabb
tincses, nem tincses, albínó tincs nincs, nem tincs nincs,
albínó albínó albínó

1:1:1:1

15
30. Egy Rh+ A férfinek és egy Rh+ B nőnek milyen gyerekei születhetnek, milyen
valószínűséggel?

• Rh vércsoport
o Hogy Rh- gyerekük szülessen: csak akkor, ha heterozigóták: erre ½ az esély,
o Dd x Dd = ½ x ½ x ¼ = 1/16
• A vércsoport
o ha az apa AA, az anya B0 o ha az apa A0, az anya B0
o ekkor 50 % o ekkor 25 %
o tehát ½ x ½ x ½ = 1/8 o tehát ½ x ½ x ¼ = 1/16
• összesen: 1/8 + 1/16 = 3/16
• B vércsoport ugyanúgy 3/16
• AB vércsoport
o AA x BB = 100 %
o A0 x BB = ½
o AA x B0 = ½
o A0 x B0 = ¼
o átlagolva összesen: 1 + ½ + ½ + ¼ = 9/4 :4 = 9/4 x 4/16 = 36/64 = 1/ 1,786

• 0 vércsoport
• A0 x B0
• ½ x ½ x ¼ = 1/16

• 0, Rh- gyerek: 1/16 x 1/16 = 1/256

• 0 Rh+: 1/16 x 1/16
• A Rh-: 3/16 x 1/16
• A Rh+: 3/16 x 15/16
• AB Rh-: 1/1,786 x 1/16
• stb.

Nem allélikus kölcsönhatások

31. Domináns gének kölcsönhatása.

A baromfi tarajalakjának a meghatározását két génpár alakítja ki.

Diótarajú és egyszerű tarajú baromfi keresztezéséből az alábbi eredményt kapjuk:
34 dió, 38 egyszerű, 36 rózsa, 35 borsó. Mi volt a keresztezett egyedek genotípusa?

• Az egyszerű tarajú egyed: aabb, így csak egyféle gamétát képez: ab

• A dió tarajú egyed csak heterozigóta lehetett AaBb, (mivel csak így jöhetett létre az
összes fenotípus) így négyféle ivarsejtet hozott létre: AB, Ab, aB, ab.

AB Ab aB ab
ab AaBb Aabb aaBb aabb
dió borsó rózsa egyszerű
1:1:1:1

16
32. Domináns episztázis

Egy bizonyos lófajtánál a fekete szín (B) dominánsan öröklődik a fehér színnel szemben (b).
A szőrzetszín kialakítását egy másik gén is befolyásolja: ennek domináns allélje (A)
jelenlétében mindenképpen szürke szín jelenik meg (elnyomja B hatását), míg recesszív a
allél jelenléte homozigóta formában nincs hatással a szőrzetszín kialakítására.

1. Mi a genotípusa egy fehér lónak?

2. Mi lehet a genotípusa egy fekete lónak?
3. Mi a genotípusa egy szürke lónak?

Homozigóta szürke méneket párosítottak homozigóta fehér kancákkal.

4. Milyen genotípusú hímivarsejtek képződtek?

5. Milyen genotípusú petesejtek képződtek?
6. Milyen színű csikó születhet a keresztezésből?
7. Mi az F2 nemzedék fenotípus megoszlása?

1. aa bb
2. aa BB, aa Bb
3. AA Aa

BB Bb bb BB Bb bb
4. AB
5. ab
6. Szürke: AaBb
7. 12:3:1
AB Ab aB ab

AB AABB AABb AaBB AaBb

szürke szürke szürke szürke
Ab AABb AAbb AaBb Aabb
szürke szürke szürke szürke
aB AaBB aABb aaBB aaBb
szürke szürke fekete fekete
ab AaBb aAbb aabB aabb
szürke szürke fekete fehér

33. Recesszív episztázis

Fekete alaszka nyulakat kereszteztek fehér buszkáti fajtával. Az F1-beli utódok egyöntetűen
szürke - aguti - színűek lettek. Az F2-ben az utódok megoszlása:
Aguti: 9, fekete: 3, fehér: 4
1. Adja meg a szülők genotípusát!
2. Van-e olyan fehér egyed az F2-ben, amelyik feketével keresztezve nem hoz létre aguti
utódokat?

17
 1. AAbb - fekete, aa BB – fehér

• A- fekete
} szürke
• B- sárga
AB Ab aB ab
• bb – fehér AB AABB AABb AaBB AaBb
szürke szürke szürke szürke
• Az A allél a fekete színt alakítja ki, (3)
• a B a sárgaszínt, Ab AABb AAbb AaBb Aabb
• ha A és B együtt van jelen szürke lesz szürke fekete szürke fekete
(fekete szőrök végén sárga gyűrűk).(9) aB AaBB aABb aaBB aaBb
• De ha az aa jelen van a sárga nem szürke szürke fehér fehér
alakul ki mivel elnyomja a B hatását és
fehér alakul ki (fekete nem mert nincs ab AaBb aAbb aabB aabb
A, sárga nem, ezért olyan mintha csak szürke fekete fehér fehér
aabb lenne ez meg fehér.) (4)

B allél Sárga pigment

A allél
pigment fekete
előanyag 1 pigment
Fekete pigment
a allél b allél
2. aabb

34. Komplementer gének

A kukoricaszem színe lehet bíbor és fehér. A színt két génpár befolyásolja. Bármely allélpár
homozigóta recesszív, a kukoricaszem aleuronja fehér marad.
1. Homozigóta dominánáns egyedeket keresztezve homozigóta recesszívekkel, milyen
lesz az F1 és az F2 fenotípusa?
2. Kaphatunk-e bíbor színű kukoricát ha két fehér színűt keresztezünk?

P AABB x aabb AB Ab aB ab

G AB ab AB AABB AABb AaBB AaBb

bíbor bíbor bíbor bíbor
F1 AaBbbíbor
Ab AABb AAbb AaBb Aabb
bíbor fehér bíbor fehér
aB AaBB aABb aaBB aaBb
bíbor bíbor fehér fehér
ab AaBb aAbb aabB aabb
bíbor fehér fehér fehér

2. Kaphatunk, ha aaBB és Aabb, vagy aaBb és Aabb egyedeket keresztezünk.

18
35. Alternáló gének.

Tökfajták keresztezésekor két gömbölyű termésű tököt keresztezve F2 nemzedékben 106

korong alakú, 70 gömbölyű és 12 hosszúkás kabaktermést kapunk.
1. Hogyan értelmezhető a fenti eredmény? Hogyan magyarázható az, hogy két gömbölyű
termésű tököt keresztezve az F1 minden egyede korong alakú lesz? Mit kapunk F2-
ben?
2. Milyen utódokat kapunk F2-ben, ha gömbölyű egyedeket hosszúkás egyedekkel
keresztezünk?
A keresztezésre homozigóta formákat használtak.

1.
• Korong: ha mindkét génből a domináns allél van jelen: AABB, AaBB, AaBb, AABb
• Kerek: ha legalább az egyik génből van domináns allél: AAbb, Aabb, aaBB, aaBb
• Hosszúkás: ha mindkét gén alléljai recesszívek: aabb

• 106+70+12=188
• Ha a 188-at 16-nak veszünk, akkor a
o 106 egyenlő 9
o 70 egyenlő 6
o 12 egyenlő 1
o Tehát 9:6:1

gömbölyű1 x gömbölyű2

P AAbb X aaBB
G Ab aB
F1 AaBb – korong
G AB Ab aB ab
F2
AB Ab aB ab
AB korong korong korong korong
Ab korong gömbölyű korong gömbölyű
aB korong korong gömbölyű gömbölyű
ab korong gömbölyű gömbölyű hosszúkás

2.
gömbölyű1 X hosszúkás
P AAbb X aabb
G Ab ab
F1 Aabb – kerek
G Ab ab
F2
Ab ab
Ab AAbb Aabb
gömbölyű gömbölyű
ab Aabb aabb
gömbölyű hosszúkás
gömbölyű : hosszúkás 3:1

19
 Nemhez kötött öröklődés

36. Milyen utódokat kapunk F1 és F2 nemzedékben, ha vad homozigóta piros szemű

Drosophila nőstényeket fehér szemű hímekkel keresztezünk?

• P XpXp x XfY

• F1 XpXf x XpY

• F2 XpXp, XpY, XfXp, XfY

37. A lepkék ivarmeghatározása a madarakéhoz hasonlóan eltér az emlősökétől.

Silk úr selyemlepke-tenyészetet tartott fenn, és ezek lárvái, a selyemhernyók bábozódásakor
képződő selyemfonalat értékesítette. Tenyészetében egy különleges, aranysárga gubójú, ún.
Queen fajta is megtalálható volt. Egy Queen hím és egy normális, fehér gubójú nőstény
pároztatásából származó nagy egyedszámú első utódnemzedékben az egyedek fele Queen
nőstény, fele normális gubójú hím lett.
1. Hogyan öröklődik az aranysárga gubószín?
2. Írja fel a két szülő genotípusát!

1. q=Queen recesszív, Q=normál domináns

XX-hím XY-nőstény

2. XqXq (Queen) XQY (normál)

G Xq Xq XQ Y

Xq Xq
XQ XqXQ XqXQ
Y XqY XqY

2 Queen nőstény, 2 normál hím

38. Silk úr a hernyók táplálására az eperfalevelet mindig azonos ültetvényről szerezte be. Egy
alkalommal az ültetvényt növényvédő szerrel permetezték, és tévedésből a kötelező
várakozási időn belül szállítottak leveleket Silk úr megrendelésére. Néhány hónap múlva Silk
úr tenyészetében óriás termetű, falánk hernyók jelentek meg, melyekből a teljes átalakulás
után mindig hím lepkék keltek ki. Az új változatot Silk úr "Góliát"-nak nevezte el. A Góliát
hímeket több generáción keresztül normális nőstényekkel pároztatta. A petékből kikelő
hernyók 1/3-a mindig Góliát lett. A kikelő lepkék 2/3-a volt hím és 1/3-a nőstény.
3. Hogyan öröklődik a Góliát-jelleg?
4. Mi volt a Góliát hím szülő genotípusa erre a jellegre nézve?
5. Mi okozta az ivararányok ilyen mértékű eltolódását a kapott utódokban?

20
XgXG –hím ahol a G allél a góliát jelleg a domináns.

P XGXg XgY

G XG Xg Xg Y

XG Xg
Xg Xg XG Xg Xg
Y XGY XgY

A XGY letális

Mennyiségi jellegek

39. Egy liliomfaj virágszínét három függetlenül öröklődő gén két-két allélja alakítja ki.
A mindhárom génre nézve homozigóta recesszív nővény virágja fehér.
A domináns allélok azonos mértékben befolyásolják a virágszínt; hatásuk összegződik, így a
lila különböző színárnyalatait eredményezik.

1. Hányféle fenotípusú lehet a növény virágszíne szerint?

2. Homozigóta recesszív és homozigóta domináns szülők keresztezését követő második
utódnemzedékben (F2) milyen arányban fordul elő az AabbCc genotípus?
3. Az F2 utódnemzedék két egyedének (x és y) önmegtermékenyítéséből származó utódok
fenotípus aránya a következő:
x)1 fehér : 63 színes
y)1 fehér : 3 színes
Milyen lehetett az önmegtermékenyülő F2-egyedek genotípusa az x) és az y) esetben?

1.
• AABBCC
• AaBBCC
• aaBBCC
• aaBbCC
• aabbCC
• aabbCc
• aabbcc 7 féle

2.
P AABBCC X aabbcc

G ABC abc

F1 AaBbCc

G A a
B b B b
C c C c C c C c

21
F2
ABC ABc AbC Abc aBC aBc abC abc
ABC x x x x
Abc x x xxx xx
AbC x x xx xxx
Abc x x xx xx
aBC x x x x
aBc x x x x
abC x x xx xxx
abc x x xxx xx

4:64=1:16

3.

X=AaBbCc lásd fent.

Y=Aabbcc aaBbcc aabbCc

Aabbcc X Aabbcc
Abc abc Abc abc

Abc abc
Abc AAbbcc Aabbcc
abc Aabbcc aabbcc

40. Egy paradicsomfajta bogyótermésének tömegét három különböző, nem kapcsolt gén
befolyásolja. A DDEEFF genotípusú vonal termésének tömege 150 g, a ddeeff genotípus 30
g-os bogyóval jellemezhető. A gének hatása összegződik. Minden nagybetűvel jelzett allél
azonos mértékben növeli a termés tömegét.
1. Határozza meg a fent leírt egyedek keresztezéséből származó Fl növények bogyóinak
tömegét!
2. Az F1 egyedeket a kis bogyójú szülővel keresztezzük. Milyen bogyótömegű formák és
milyen arányban várhatók?
3. Egy 30 g-os és egy 90 g-os bogyójú növényt kereszteztek egymással. Az utódaik 1:1
arányban 70 és 50 g-os bogyójú terméseket hoztak.
Milyen volt a 90 g-os termésű növény genotípusa?

1.
• DDEEFF=150g ddeeff=30g

• 150g-30g=120g ennyi a 6 domináns allél hatása

• Egy domináns allél 120/6=20g-nyi

22
P DDEEFF x ddeeff

G DEF def

F1 DdEeFf=30g+3x20g=90g

2.
DdEeFf x ddeeff

G D d def
E e E e
F f F f F f F f

F2
DEF DEf DeF Def dEF Ef deF def
def DdEeFf DdEeff DdeeFf Ddeeff ddEeFf ddEeff ddeeFf ddeeff
90 70 70 50 70 50 50 30

3.
A 90 g-os egyed 3 domináns allélt tartalmaz, de nem lehet DdEeFf mivel a fenti
keresztezésben szerepelt, az eredmény eltérő az itt szereplőtől.

Így DDEeff, DDeeFf, DdEEff, stb.

G: DEf vagy Def x def

F2
DEf Def
def DdEeff Ddeeff
70g 50g

23
24