AXIS POLARIS

TRADICIONALIS TANULMANYOK

II

RECENZIOK
HORVATH ROBERT

ANONIM SZERZ6:

A ZARANDOK ELBESZELESEI
(Pannonhalma, 1994, Bences Kiad6, 271 old., Korzenszky Richard forditasa)

konyv, amelyhez itt gondolatokat szeretnenk fiizni, nem csupan kereszteny, hanem olyan korokben is hiresse valt, amelyek a keresztenysegen kivuli szellemi hagyomanyok irant erdeklodnek. A rrui els6sorban kereszteny embereknek val6; nekik frodott. Szamukra - kulonosen, ha a mai keresztenyseg szinvonalat vesszuk tekintetbe - paratlan elmeleti es gyakorlati utmutatasokat tartalmaz. Ami a nern-kereszteny tradiciok fele orientalodo szernelyeket illeti, nekik A zarandole a benne foglalt legmelyebb tanitasok eseteben sem mond egyedulallo dolgokat; legfeljebb varatlan, hogy azok a keresztenysegben is Ielbukkantak. Ahhoz, hogy a legmelyebb tanitasokat eszrevegyek, mindket olvasotabornak koniltekintesre van szuksege, mert irodalmizalt jellege miatt altalanossagok es partikularis ervenyu dolgok is boseggel talalhatok a konyvben, ezek tornpitjak es eltakarjak azt, ami a legertekesebb. Ezenkivul, felepiteseben sulyos logikai hibak vannak, olyannyira, hogy a szerkezeti kovetkezetlenseg miatt okunk van azr hinni, megirasa egy Athosz-hegyi szerzetes maganakcioja volt, amit Remete Feofan puspok utolagos javitasai sem tokeletesitettek (vo. Ut6sz6, 264-265. 0.). Bizonyos, hogya nevtelen szerzetes celja ezzel az orosz zarandok szernelyeben elbeszelt rmivel az volt, hogy az athoszi szerzetesseg szellerniseget' ismertte tegye a XIX. szazad masodik feleben; konnyebben elerhetove azt, ami addig tobbnyire csak a monostorok sajatja volt; az is bizonyosnak latszik azonban, hogy Ieljebbvaloitol nem kapott engedelyt erre, vagy azok nem neztek at a vegeredmenyt. A zariindohlegmelyebb tanitasai egyt61-egyig a »szuntelen ima« ideajahoz kapcso16dnak. Ez az, amit az elbeszelo mar az els6 fejezetben keres: »Vegigjarorn a templomokat, ahol azt rnondjak, hogy j61 predikalo papok vannak, hatha talalok magyarazatot. (. .. ) Nagyon sok predikaciot hallottam az imadsagrol. De mind altalanosssagban beszeltek: mi az imadsag, hogyan kell imadkozni, milyen gyumolcsei vannak az imadsagnak, arrol azonban, hogyan lehet clorcbaladni az imadsdgban, senki sem beszelt. Volt egyszer ugyan egy predikacio a lellei irnadsagrol es a sziinet nelhill val6 imadsagrol, de nem magyaraztak meg, hogyan lehet erre eljutni. (. .. ) Elkezdtem jarni a templomokat, hogy predikaciokat hallgassak az imadsagrol, de akarmennyit is hallgattam, egyben sem talaltam tanitast arrol, hogyan kell sziinct nelleii! imadkozni. Mindig csak az imadsaghoz valo elokeszuletrol beszeltek, vagy a gyi.imolcseirol, vagy hasonlokrol, de nem tanitottak arrol, hogyan kell szitntelenitl imadkozni es mitjelent ez az imadsag.« (7-8., 12. o. - Kiemelesek tolunk.) Mindjart a mti elejen talaikozik egy sztareccel, egy oreg bolccsel vagy lelkivezet6vel, aki a Iezus85

ima formulajanak ' es gyakorlatanak a segitsegevel a »szuntelen imadsagra« tanitja. Intenziv kereses, elmeleti tanulmanyok, Szentiras-tanulmanyozas juttattak ehhez az eletbeli kegyhez. Fenntartva ezeket es hallgatva a sztarecte.' hosszas erofeszitesek reven megval6sitja a »szuntelen szivbeli imadsagot«, ahogy azt a masodik elbeszelesben megvallja. A konyv azonban het elbeszelesbol all, es a »szuntelen ima« szintjenek elerese utan harem fejezet kovetkezik, amelyekben alig utal valami a megvalositott allapotra. Csupan az utols6 ket elbeszeles vagy fejezet tartalmaz ujra melyebb megfontolasokat. Az olvaso harem fejezeten at vallasos, erkolcsi es sokszor terito szandeku tortenetek gytljtemenyet kenytelen olvasni, amelyek keyes jelet adjak annak, hogy a zarandok valoban elerte volna a »szuntelen ima« szintjet. Mintha az els6 ket fejezetben semmi sem tortent volna, zarandokunk peldaul bunos embernek tartja magat, ami nyiltan ellentmond a szuntelenseg, a transzcendentalis folytonossag effektiv megvalosultsaganak. A »szuntelen irna« eszmenye az ima evangeliumi hagyornanyanak" csucsat kepezi. Az imanak magatol ertetodoen kulonbozd tipusai es intenzitasbeli fokozatai vannak, 5 Nem annyira az imak tipusai, mint inkabb kulonbozo foku szellemi intenzitasuk alapjan egy hierarchiat allaptthatunk meg," amelynek csucsan a »szuntelen ima« all. Vegso soron ez minden imadkozas celja. Szent Pal intelme, a »Szuntelen imadkozzatok« (1Tessz 5: 17) erre az ideara, erre a csucspontra utalt. Gyakorlati nezopontbol a kovetkezo allornasokat kulonboztethetjuk meg a »szuntelen ima« fele vezet6 uton, 1. A megfelel6 imaforrnula korultekinto kivalasztasa, vagy megfogalmazasa. Sok esetben valamely szellemi tekintelytol kapjak, 2. Az ima megfelel6 kornyezetben es ritualis keretek kozott torteno, hangos sz6val val6 kimondasa. 3. Az imadkozas gyakorisaganak novelese. 4. A hangos sz6val kimondolt, »szajjal es nyelvvel« vegzett ima bensove tetele, »mentalis imava« val6 atalakitasa (itt a nyelv meg mozoghat). Ez a fokozat az imadkozas ritualis kereteinek kiterjeszteset, a gyakorisag tovabbi noveleset es a kornyezettcl val6 fokozatos Iuggetlenedest is jelenti. 5. A mentalis, nem hangos szoval vegzett ima fokozatos bensove tetele, a »sziv imajava« val6 atalakitasa, »( ... ) a gyakori sz6beli imadsagt61 fol lehet emelkedni az ertelern imadsagaig, s t6le pedig a szivbeli imadsagig«. (220. 0.) Mert »a sziv es az ertelem nem egy es ugyanaz.« (39. 0.) E szinten mar nemcsak az ima gyakorisagara, hanem folytonossagara, szuntelensegere torekszenek. »Akar beszel, akar jar, akar tesz valamit az ember, akar eszik, akar valami mast csinal, mindenutt, minden helyen es mindenkor segitsegul kell hivni az Isten nevet. (Oo') Vegul llgy hozzaszoktam az imadsaghoz, hogy ejjel nappal ezt mondja a nyelvern«, 013. 0.) A mozgasszervek, az ajkak, a sza], a nyelv milkodesenek figyeleset es kontrolljat mar az el6z6 szinteken is gyakoroljak. Itt a szubtilisabb testi szervek es funkciok (nyelvmozgas, legzes, sziv) figyeleset hasznaljak az ima folytonossa tetelenek tamaszaul, »Vegul aztan, nern tul hOSSZll id6 rmilva, azt ereztem, hogy az imadsag valahogy kezd atmenni a szivernbe. Vagyis szivem a megszokott dobbanassal egesz bensosegesen kezdte kimondani az imadsag szavait. Minden dobbanasnal, peldaul: 1. Uram, 2. Iezus, 3. Krisztus, s igy tovabb, Abbahagytam az imadsagot ajkammal lez meg az el6z6 allomas], s arra kezdtem figyelni, mint beszel a szivem.« (28. 0.) »(. . .) az ajakkal vegzett, de gyakori s6haj eszrevetlenul a sziv igazi sohajava valik, behatol a bens6be (. .. ), mintegy termeszetesse valik a lelek szarnara, megvilagitja azt, taplalja, es az Istennel valo egyesulesre vezeti.« (224. 0)

86

Ez a szint a »tevekeny ima« »ontevekeny imava« val6 fokozatos atalakitasat is jelenti.' 6. Az »ertelern imajat« teljesen meghaladva, a testi funkciok figyelesenek tamaszatol teljesen elszakadva megval6sul a »szuntelen ima«, Ha »szuntelen szivbeli irnat« mondunk, akkor a »szfv« e vegso szinten mar nem a testi szervet jelenti, hanem - az el6z6 fokozatrol elteroen - szigoruan analogikus ertelemben veend6. »Meg kell tanulni az ernbernek, hogy Isten nevet meg a !egzesnel is gyalerabban hivja segitsegul, s ezt tegye mindig, mindenkor, minden korulmenyek kozott.« (100. o. - Kiemeles tolunk.) A zarandole reszletesebben Igy vall: »(. ..) megszakitas nelkul vegeztem, vegul azt ereztern, hogy az imadsag egeszen rnagatol megy, keszteres nelkul. Lelkem, szivem nemcsak az ebrenlet oraiban vegeztek, hanern olvasas kozben is ugyarnigy rmlkodott. Semmi sem szakftotta felbe a legrovidebb pillanatra sem, akarrnit is csinaltam. (. .. ) Barhol is voltam, barmit is tettem, barmivel is foglalkoztarn, az imadsagot semmi sem zavarta, semmi sern csokkentette.« (53. 0.) Vilagossa lett, »(. ..) mi a helyzet a bels6 emberrel, aki a szivben rejt6zik, mi az igazi imadsag, a lelekben val6 imadsag, a Ielekben valo imadkozas, a bennunk lev6 rnennyorszag, mi a velunk egyutt sohajtozo Szentlelek kimondhatatlan kozbenjarasa, mi ez az Ige: "Bennem Iesztek", a masik: "Add nekem a szivedet''«. (40. 0.) A fizikai sziv az utolso fokozaton gyakorlatilag kicserelodik, helyere a Szent Szellern vagy maga az Istenseg Iep. Mindebb61 lathato, hogy »szuntelen ima« egyaltalan nem csak az imak gyakori vagy sokszori kirnondasat jelenti. Itt kell kimondanunk, bogy a »sziintelen ima« tulajdonleeppen mar nern is ima. • Ez a vizsgalt mtl egyes reszleteibol egyertelmtien kideriil: »(. ..) annyit jelent, mint ertelmunket es emlekezetunket szuntelentil Istenre iranyitani«. (205. 0.) »A haladok mar az Isten jelenletenek gondolataval es megvalositasaval foglalkoznak Es mi vonatkozik azokra, akik (. .. ) a szfvbeli imadsagbol elertek a szuntelen imadsigot? Az ilyen emberek nerncsak hogy elmelyult szellemi tevekenyseg kozben, de meg almukban sem hagyiak abba a szuntelen imadsagot. Err6l tamiskodik a Boles: »En alszorn, de a szivern virraszt.« (En 55:2) ( ... ) [E szellemi kozeppont] Az elmer es az egesz lelket ugy belevonja a szuntelen imadsagos folyamatba, rnintha az imadkoz6 nem is lenne jelen benne, s mintha nem foglalkozna sernmifele elvont vagy szellemi tevekenyseggel.« (221-222. 0.) A »szuntelen imat« csak azert nevezhetik imanak, mert ez volt a kiindul6pontja es az eszkoze, de maga - ha valoban az, ami, tehat, ha val6ban szuntelen - mar nem ima, avagy nem emberi imadkozas. Yalaha

c. ..)

c. .. )

87

meg az volt, de mar nem az. Elerte a celjat. A »szuntelen ima« az ima beteljesedese: minden ima - beleertve az imak legmagasabb rendil tfpusait - eppen aktualis, nem sz(1no beteljesulese, A megval6sult »szuntelen ima« nem ima, hanem szuntelenseg. Az adialciptosz szo szerint -felbe nem szakitottat- jelent. A termeszeti vilagban, a terernrmenyek vilagaban nines szakadatlansag. Ott minden valtozik, minden megszakad, minden elmiilik, minden veget er. Az ima is. A »sziintelen ima« ezert rnagdnale a szitntelensegnele, a szaleadatlansdgnale a megualositdsat, megualosulasat jelenti. Az irna celja nern lehet csupan az ima, mert a szuntelenseg egyszenien nern valosulhat meg az imak szinrjen (ahogy az imak beteljesulese, isteni meghallgatasa sem az imak szlntjen tortenik). A »szuntelen ima« 19y a szakadatlansag, a folytonossag, a mulhatatlansag szintjenek elmelyedo elerese onmagunkban, A fent ernlitett 5. allomason, szinten vagy fokozaton az imatevekenyseg egy magasabb, koncentrativ, elrnelyedo, kontemplativ tevekenysegge valik,

a conques-t

A Megdics6iilt Krisztus Sainte Foy-npatsdg timpanonjinak

reszlete

A zardndole ket legrnelyebb tanitasa is alatamasztja az elmondottakat, Az egyik a kepzetektol teljesen mentes ima eszrnenye (24.3., 246-247. 0.), a masik az »Isten mint onmagunk« eszrnenye, amit a konyv »onszeretetnek« nevez 003., 239. 0.). Az imanak - vegso fokon - azert kell teljesen »kepzet nelkulinek« lennie, mert Isten sem kepzet, nem tudati targy. Masreszt, a szakadatlansag onmagunkban es onmagunk kent erheto el, hiszen, ha nem onmagunkkent, ha nem Onmagamkent eljuk 88

meg, akkor nyilvanvaloan soha nern erhetjuk el. Mas szavakkal: ha azt akarjuk, hogy az ima haj6ja val6ban az Istenseg Iele tartson, es mi is eljussunk Hozza, akkor az Istensegre onmagunkkent, Onmagamkent kell iranyulnunk. Ezert mondhatta Gustav Meyrink minden tenyleges eretnekseg nelkul: »Ha irnadkozni akarsz, lathatatlan enedhez irnadkozzal, mert 6 az egyetlen Isten, aki az imakat megballgatja. A tobbi isten kenyer helyett kovet ad neked.s" Es a ket legmelyebb tanitas szorosan osszetartozo tanitas, mert az ember leglenyege, Onmagam sem kepzet, es soha nern lehet valarnifele kep: a testi es az egyeni volttal szemben mindig teljesen »kepzelettelen«, esszencialis valosag, Innen valhat erthetove A zarandok ezen utmutatasa. »ne kepzeljunk eI es ne fogadjunk be semmifele Iatomast a szernlelodes idejen, se fenyt, se angyalt, se Krisztust vagy barkit a szentek kozul, es forduljunk el mindenIele alomkeptol«. (246. 0.) A »szuntelen ima« valosagahoz hasonloan mar ez ut6bbi megfontolasok sem az ima szintjehez tartoznak. Megis, ahogy azt A zardndole is tobbe-kevesbe bizonyitja, j6 alkalom mindez annak az illusztalasara, hogy az imaelet es a magasabb rendii kontemplativ szellemi praxis szintjei kozott yalaha atjarhatosag volt. Nem tudjuk, bogy azok, akik tagadjak ezt, hogyan elik meg az ima jelensegenek letet: egyaltalan miert letezik szamukra az ima? Persze az atjarhatosag tenye nem jelent mas, mint oda-vissza atjarhatosagot, A kontemplativ szellerni es terrneszetfeletti on-rnegvalosit{ISpraxisanak szintjerol Ie lehetett csuszni az imaelet valamely alsobb allomasatol lenyegeben nem kulonbozo szintre, es - figyelembe veve az iment mondottakat fel lehetett emelkedni az on-megvalositas koncentrativ, meditatlv, kontemplativ fokozataira. Tulajdonkeppen kulonos, bogy igy van, hiszen az egyik magasrendil szellemi praxis, a masik, az ima pedig nem az. Az egyik ezoterikus, a masik exoterikus. A hatarokat azonban nem vonalzoval huzzuk. E tekintetben egyaltalan nem abszurd peldaul ezo-exoterikus strukturakrol beszelni, ahogy azt Marco Pallis tette. Az atjarhatosag oka az irna tekinteteben abban rejlik, hogy lefejtve rola a jarulekokat, az ima lenyege szerint invokacio: valoban fel- es megidezi azt, akihez imadkoznak. Valoban azt idezi meg, es effeknven jelenvalova teszi. A problema abban all, hogy az irnadkozok tobbsege ma mar nem a megidezesert imadkozik, Altalaban kernek, es keresukben az, a/Gitol kernek, alig van jelen ahhoz kepest, amit kernek. Masreszt az, akitol kernek, nem teljesen kepzet nelkuli, hanern csak egy sajatos, szubtilis targy. Harmadreszt, nem tudjak jelenvalonak atelni azt, akibez imadkoznak es aki valoban jelen is van. Negyedreszt, ha ritkan jelenvalonak is tudjak, mindemellett 6k is jelen vannak, es ez zavart kelt, mert nem tudjak egyesiteni az imadkozot es a felidezettet, nern tudnak olyan szellemi intenzitassal imadkozni, hogy a kett6 egy legyen. Vegul, ha ez ut6bbi kevesek szamara sikerul is, elmulik. Ahhoz, hogy ne muljon el, ahhoz, hogy kepzet nelkuli legyen, s ahhoz, hogy ke1l6en intenzfv es egyesitett legyen, ahhoz - mint Iattuk - viszont mar egy az iman nilmeno szellemi ut szukseges. Mindazonaltal az, akihez imadkoznak - nem fuggetlenul az imadkoz6 es az ima szellemi intenzitasatol - valoban mindig jelen van. Es ez a terry tette lehetove az imadkozas es a sokkal magasabb rendu szellemi praxisok kozotti atjarhatosagot. Ebb61 a szernpontbol nezve, ahogy az A zarandoleozi: all, az irna terryleg »minden gyongesege ellen ere oly hatbatos eszleoz« (215. 0.). III Nem kerulheto meg, hogy vegezetul az »ezoterikus keresztenyseg« es a »kereszteny beavatas« problemajarol ejtsunk nehany szot, Targyilagosan megallapithato,

89

bogy a legnagyobb vallasok k6z01 rna a keresztenyseg nyujtja a legleisebb segitseget ahhoz, bogy az eredeti ezoterikus iranyulas mibenletet megertsuk, (Egy vallas mint olyan mindig csak segitseget adbat ebhez, hiszen az ezoterizmus a vallasok vallasfeletti magjara iranyult.) Hasonlokeppen, a keresztenyseg a legheuesbe alkalmas arra, hogy a beavatas egyetemes jelenteset es a beavatott minden nagy szellemi tradicioban fellelhet6 tipusat Ielmutassa. Annak dacara igy van ez, hogy a keresztenysegben id6r61-id6re Iavorizaltak a beavatas koncepciojat (ujabban peldaul a Hit Gyulekezete); mas f6 tradiciok beavatasai ugyanis egyaltalannem, vagy nem csak az »Isten szolgaja« szintjenek elereset eredrnenyeztek, Az imenti megallapitasbol minda zona ItaI nem kovetkezik az, hogy az ezoterikus keresztenyseg es egy magasrendti kereszteny beavatas soba nem is letezett. Kizar6lag a keresztenyseg jelenlegi alacsony szinvonalabol es a Rornaval szembeallitott keresztenyseg kepebol kiindulva nyilvanvaloan nern tehetunk pontos eszreveteleket a keresztenyseg rmiltjara es szellemi lehetosegeire vonatkoz6lag. A belyzet az, hogy az ezoterikus iranyulas mas formait ismer6 hermeneutikai tanulmanyozas ellenben elegend6 ahhoz, hogy az ezoterikus es beavatasi keresztenyseg letet vagy nemletet megallapitsa. Egy ilyen hosszantart6 es elmelyult snidium pedig nemcsak az apokrif iratok, de a kereszteny Szentiras alapjan is azt allitana, hogy letezett ezoterikus keresztenyseg es kereszteny beavatas, Ebb61 persze sernmilyen kovetkeztetest nem lehet levonni a mara vonatkozolag. Ha az altalanos mai kortilmenyekbol (a keresztenyseg katasztrofalisan alacsony altalanos szellemi szinvonalabol) nem lebet pontosan megitelni egy kiveteles dolognak a letet vagy nernletet, merthogy valoban nem lebet, akkor a kedvez6 multbeli tenyekbol sem lehet biztos kovetkezteteseket levonni az ezoterikus keresztenyseg es a kereszteny beavatas mai megletere vonatkozolag. Ez nyitott kerdes, Az viszont bizonyos, hogy ez egy egyre kivetelesebb lehetoseg, es meg ha jelen is van, mar nines befolyassal az intezrnenyes keresztenysegre. Az is biztos, hogy nem Iebet olyan dilettans es eltevelyitd dolgokat csinalni, bogy a keresztelest, a bermalast, a hazassagot, egy aldast, vagy a liturgiakat beavatasnak tekintjuk, olyan szellemi beavatasnak, ami egy autentikus bindu, taoista vagy iszlarn beavatas belyi, kereszteny megfelel6je lenne. Az imaval kapcsolatos gyakorlatokat sem lehet »keresztenyyoganak« tekinteni." Az ima ezenkivul nem mantra. A gyakori, ismetelt ima sem japa vagy dbikr. Altalaban es onmagaban veve nem eri el ezek gyakorlati szellemi szintjet. Termeszetesen van tavoli kapcsolat mindezek kozott, de ez meg nem pontos anal6gia. Egy imaforrnulanal sokkal inkabb mantra lehetne peldaul maga a magyar Isten Nev is, 12 vagy meg inkabb az En-En, hiszen Isten az emberben a legkozvetlenebbul mindig az egyes szarn els6 szemely Ieteben nyilvanul meg - ilyen utmutatasok azonban nem jonnek kereszteny berkekbol, Pallis is ramutatott arm, 13 bogy milyen hiabavalo rna barmilyen kereszteny beavatasi ritust keresni; ha lenne ilyen, akkor annak szellemi hatasa oriasi volna. Velemenye szerint a keresztenyek - minden emberi kozvetito ellenere - vegul is min dig csak Krisztust ismertek el Beavat6nak. Dgy ninik szarnunkra, hogy ebben a felfogasban all az ezoterikus keresztenyseg es a kereszteny beavatas egyeduli Iehetosege. De ez egy regi felfogas, A beavatandonak azonosulnia kellett a Beavat6val, ami ha sikeres volt, Ienyegi ertelemben megszunt ernbernek lenni. Es hoi beszelnek manapsag radikalisan a Krisztussa valas, azon keresztul pedig az Istenne valas utjarol es m6dszereir61, ariel-

90

kul, hogy mindezzel barrnifele pszichikus zavart ideznenek ela? Valojaban ez volna az ezoterikus es iniciatikus keresztenyseg tenyleges jelenletenek minirnalis bizonyiteka.

JEGYZETEK
I Az athoszi szerzetcsseg kapcsan lasd, Philip Sherrard: Atbos, The Mountain of Silence. London, 1960, Oxford University Press, fokent az utols6 fejezetet. Magyar nyelven, Luc Benoist: Az ezoterizmus. Budapest, 1998, Stella Maris, 93-95. o. CAz ut6bbi evekben tobb konyv is megjelent a temaban magyarul; ezek bar valkisos nuivek, sajnos nem eleg melyek. Hierotheos Vlachos: Egv ejszaka a Szent Hegy siuatagdban: Budapest, 1997, VS Studio. Stb.) 2 A Iezus-una konyvbeli formulaja: Uram fezus Krisztus, konyoriUj rajtam! Az elterjedtebb, Sherrard altai is emlitett valtozat: Or fezlls Krisztus, Isten Fia, leonyoriu} raftam! Ismetlesehez kulonbozo ritualis es gyakorlati specifikumok jirultak. EIs6 ranezesre altalanos kereszteny imanak ninik, de tudni valo, hogy az Or [ezus Krisztus resz gyakorlati szinten egy elckeszuleti, evokativ fazist kiser, az Isten Fia (illetve az Uram fezus Krisztus) egy invokativ es belegzesi szakaszt, a korzyoriilj rajtam! pedig a kilegzesi szakaszt, (Ld. A zarandok, 51. 0.) A konyonilj rajtam! resz fgy »nem csupan a megbocsatas elnyeresenek felelembol ad6d6 vagyat fejezi ki« (Uo. 170. o.), hiszen a kilegzest tobb tradicionalis felfogas az individualitas lllegsziinesevel hozta kapcsolatba. 3 A zarandok a sztarec utmutatasasra a kereszteny Szentirason kivul meg a Filoledlia: tanulmanyozza. Magyarul lasd, Kis Filolealia (A Keleti Egybdz szerzetesatydinale tanitdsai az imddsagrol). Val. es ford. Mathias Dietz. Bev. Igor Szmolics. H. n., 1978, k. n. 4 Ld. Mt 6:5-14; 7:7-12. Mk 14:32-40. Lk 11:1-13; 18:1-15. jn 4:20-25. R6m 8:26. E/6:18. Fil4:6-7. 17'im 2:1-6. [al: 5:13-16. Egy rovid bevezeres a magasrendii m6don megvalositott ima mibenletebe: Titus Burckhardt: A lleirnia. Budapest, 2000, Arcticus, »Az ima alkjmiaja- fejezet. Bovebben lasd: Frithjof Selmon: Stations of Wisdom. London, 1978, Perennial Books,S. fejezet. " Az imak tfpusai tekinteteben nehez pontosan megallapitani a hierarchikus viszonylatokat. Ki tudna megmondani peldaul azt, hogy az elofrt, vagy a sajat szavakkal tuegfogalmazott ima szellerni intenzitasa a nagyobb? Azt lehet meghatarozni altalanos ervenytinek, hogy a »kero ima- tekintheto a legalacsonyabb rendCi tipusnak, es hogy azok az imatipusok reszesftendok elonyben, amelyek az Istenseg mine! magasabb arculata fele fordulnak. (A »kero iman- belul azok a rnagasabb rendtlek, amelyek nem anyagi dolgokat kernek, Ld. peldaul Ibn Mashish imajat. In Titus Burckhardt: Szalsralis szimbolumole. Budapest, 1995, Edesviz, 151-171.0.) Szorosan ide tartozik, hogy Al-Ghazzali olyan szufikrol beszelt, akik szamara nyelvuk legaprobb megmozdulasa is Isten jelenletet idezte. • Avagy nem emberi, es nem is angyali ima. Ha megis imat mondunk, egyedi.il a nein testi erteleinben vett Szfv, az ember szellemi centrumanak vagy lenyegenek »imajarol- lehet szo, amirol viszont nem tudjuk, hogy pontosan miben all, csak azt, hogy »szavakba nem on theto«, Magahoz melto es szi.intelen. Vo. R6m 8:26. 9 Gustav Meyrink: A zold arcti Ieisertet. Budapest, 1920, Kultura Konyvkiado es Nyomda Rt. III Az ima hatekonysaganak egy mas vonatkozasaban idezzuk meg Julius Evola szavait: »Erthetove valik peldaul, hogy az ima az intenziv fajdalom allapotaiban olykor miert erhet el kiveteles eredmenyeket: az ima ugyanis a transzcendenciat idezi fel, vagyis az erok lllegfordulasat teszi lehetove.s Ea: A frijdalorn es a betegseg metafizikajarol. Tradicio el'kollYu, 2001, 140. o.

c. ..)

91

II Sajnos A zardndoleceti is szerepel egy ehhez hasonlo, a keleti es a kereszteny szellcmi gyakorlatok kozott vont tulsagosan meresz parhuzam, amit a szerz6 raadasul cgy hamis allftassal is megtoldott: »Ami az indiai es a buharai szerzetcseket illeti, azok is toluk [a gorog egyhazatyaktoll vettek at a bels6 imadsagot, es annak modszercit, De elrontottak es meghamisitottak«. (73. 0.) A tiszteletre melto egyhazatyak bizonnyal nem tartottak volna igenyt effele nem vales erdemekre. Ami pedig a torzirasokat illeti, megjegyezhetjuk, hogy lndiaban a szellcmi Szivet a fizikai szivt61 eltero oldalra lokaliz.iltak, amely Ielfogas a keleti keresztenysegben mar nem jelent meg, es ez bizonyos problemakat is jelentett. 12 Az Isten kifejezes tulaidonkeppen az Onvalo egy Neve. Az isteni Nev mlszteriumarol, amelyben Isten jelen van lasd, Leo Schaya. La doctrine Soufique de l'Unitc. Paris, 1962, Maisonneuve, 6. fejezet. 13 Marco Pallis: A Templom fuggonye (Tanulmany a kereszreny iniciaciorol), Fannon Front, (Budapest, 2001. aug.) 34. sz. 16. o.

92